A PMK-1000 KÍSÉRLETI BERENDEZÉS KIVITELI TERVEI I. RÉSZ KONCEPCIÓTERV ÉS MODELLEZÉSI ELVEK A PMK-1000 BERENDEZÉSHEZ

KFKI 1988 73/G SZABADOS L. CSOMV. ÉZSÖLQY. MARÓTI L. TÓTH I. A PMK-1000 KÍSÉRLETI BERENDEZÉS KIVITELI TERVEI I. RÉSZ KONCEPCIÓTERV ÉS MODELLEZÉSI ELVEK A PMK-1000 BERENDEZÉSHEZ (A MUNKA AZ OKKFT G-11/6 ALPROGRAM 6.41.01 SZ. FELADATÁRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS) Hungarian academy of Sciences CENTRAL RESEARCH INSTITUTE FOR PHYSICS BUDAPEST

KFKI-1988 73/G PR: PRINT A PMK-1000 KÍSÉRLETI BERENDEZÉS KIVITELI TERVEI I. RÉSZ KONCEPCIÓTERV ÉS MODELLEZÉSI ELVEK A PMK-1000 BERENDEZÉSHEZ (A MUNKA AZ OKKFT G-11/6 ALPROGRAM 6.41.01 SZ. FELADATÁRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSI JELENTÉS) SZABADOS L., CSŐM V., ÉZSÖL GY., MARÓTI L., TÓTH I. Központi Fizik?! Kutató intézet 1526 Budapest 114, Pf. 49 1 HU ISSN 0368 &330

Szabados L., Csőm V., Ézsöl Gy, Maróli L.. Tóth I.: A PMK 1000 kísérleti berendezés kivüeli tervei, I. rész. Koncepcióterv és modellezési elvek a PMK 1000 berendezéshez KFKI 1988 73/G KIVONAT A riport az 1000 MW os WER típusú erőmű primerkórében lezajló lényeges termohidraulikai tranziensek vizsgálatára un integrális típusú kísérleti berendezés létesítését javasolja Leírja a berendezés tervezésénél használt kiindulási pontokat, majd meghatározza az 1:1375 tórfogatviszonyú hurok jellemző méreteit A jelentés a berendezés létesítési költségeinek becslésével zárul Л. Сабадош, В. Чом, Г. Эжёл, Л, Мароти, И. Тот: Проекты создания экспериментального стенда РМК-1000.!асть I. KFKI-1988-73/G АННОТАЦИЯ В отчете предлагается создание экспериментального стенда интегрального типа для исследования термогидравлических процессов, протекающих в первом контуре реактора типа ВВЭР-10С0. Описаны отправные точки, использованные при проектировании, и которые определили объемный масштаб стенда 1:1375. В заключение дается оценка средств, необходимых для создания стенда. L. Szabadot, V. Csőm, Gy. Észöi, L Marón, l. Tótti: Design of the PMK 1000 test facility Part I KFKI 1988 73/G ABSTRACT The report proposes the construction of an integral type experimental facility for the Investigation of transient processes In the primary circuit of a 1000 MW WER reactor. The haslc concepts of the design are described and the characteristic dimensions of the facility with a volume ratio of 1:1375 are derived. Finally the estimated costs of the construction are presented.

- 1-1. BEVEZETÉS Atomerőművekben lejátszódó termohidraulikai folyamatok kísérleti tanulmányozására három típusú vizsgálatot szokás végezni: alapkísérletek, melyeket egyszerű geometriában végeznek abból a célból, hogy a fizikai folyamat lényegét megértsék-, rendszerkísérletek komplex geometriában, ahol már az egyes fizikai jelenségek kölcsönhatásaikban tárgyalhatók» integrális típusú kísérletek, ahol a rendszer pl. az atomerőmű primerköre egészét modellezik, a folyamatok a valósághoz közeli teljes komplexitásukban vizsgálhatóak. Az első két kísérlet típus a klaszszikus termohidraulika területeit öleli fel és mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban jelentős múltja van a WER típus vonatkozásában. A harmadik típusú kísérleteket elsősorban a nukleáris biztonsági kutatások igényelték. [1] A PMK-1000 berendezés (Paksi Modell Kísérlet - 1000) integrális típusú kísérleti eszköz, amelyet a WER-1000 típusra terveztünk felépíteni azzal a céllal, hogy a kis- ез közepes folyások, a természetes cirkuláció, valamint az üzemzavari tranziensek jelentős köre vizsgálható legyen. Ez annál is fontosabb, mivel a VVER-1000 típusra ilyen típusú kísérleti eredmény nincsen és a nyugati típusoktól eltérő sajátosságok miatt az ott kapott kísérleti eredmények közvetlenül nem alkalmazhatók. A Szovjetunióban viszonylag későn ismerték fel ilyen típusú berendezések fontosságát. A riport írásakor azonban annyi már ismeretes, hogy ilyen típusú berendezés létesítése megkezdődött [2].

- 2-2. A LÉTESÍTÉS RÖVID INDOKLÁSA Az OKKFT G-ll program keretében (6. alprogram) 1988-89. évekre irányoztuk elő a PMK-1000 berendezés terveinek elkészítését. A PMK-1000 a Pakson létesítendő 1000 MW-os blokkok printerkori modellje. Az 1988 évi feladat a koncepcióterv elkészítése, amely lehetőséget ad a berendezés műszaki paramétereinek megadására és a költségek becslésére. A koncepcióterv kidolgozásánál abból indultunk ki, hogy a létesítendő berendezésen lehetőség legyen az üzemi biztonság megtartása mellett a teljesítmény-tartalékok feltárására, valamint alkalmas legyen az erőmű "biztonsági jelentésében" foglalt tranziens folyamatok modellezésére, nevezetesen: - primer- és szekunderköri dinamikai folyamatok, - folyásos üzemzavari állapotok kísérleti vizsgálatára. A WER-440-es blokkoknál szerzett hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen típusú kísérleti berendezés mind az üzemi, mind az üzemzavari-biztonsági problémák megoldásához nélkülözhetetlen kutatási-fejlesztési eszköz. Ennek szemléltetésére a két alábbi példa szolgálhat: - a forrócsatornár«alapozott üzemvitel, - a hideg- és melegág összekötése, ill. az összekötés szükségtelenségének kimutatása. A riport írásakor kimunkálás, ill. jóváhagyás alatt álló "Biztonsági Analízis Projekt" számos problémájának tisztázása az elemzések elvégzése és az üzemvitel során igényli a PMK-1000 megépítését. A riport tartalmazza a létesítendő berendezés tervezéséhez szűk séges alapvető, koncepcionális feltevéseket és a modellezési elveket.

- J - Tárgyalja a komponensek modelljeinél használt elveket, meghatározza a berendezés méreteit. Bemutatja a kapcsolási és vázlatos elrendezési rajzokat. Vázolja a PMK-NVH infrastruktúrájába történő beillesztés optimális módját. AÍ: alapváltozat 37-rúdköteg zónamodellel készült, amelyet egy 19-rúdköteg zónamodellel készült változat egészít ki abból a célból, hogy a választott 37-rúdköteges modell előnyeit vázolni lehessen. A riport költségbecslést ad a berendezés létesítéséhez.

- 4-3. ALAPVETŐ MEGFONTOLÁSOK, MODELLEZÉSI ELVEK 3.1 A mcdell-választás fő szempontjai A világszerte jelentős szellemi és anyagi ráfordításokkai folyó biztonsági kutatások kísérleti igényeinek kielégítésére több országban építettek integrális típusú kísérleti berendezéseket, vagy létesítésük folyamatban van. Műszaki-tudományos megfontolások és az utóbbi időkben a PRA (Probabilistic Rise Assessment), a valószínűségi megfontolásokon alapuló kockázat analízis eredményei azt igazolják, hogy a kis folyásos üzemzavar viszonylag nagy súllyal szerepel a kockázatban. A TMI balesetről tudjuk, hogy hasonló baleset gazdasági konzekvenciái jelentősek. A biztonságos üzemvitel és a kisebb kockázattal járó nem-folyásos üzemzavar következményeinek csökkentése ugyancsak kísérleti adatokat igényel. Az általánosan megfogalmazható cél tehát az, hogy megértsük az erőműben fellépő folyamatokat folyásos és nem-folyásos tranziens állapotban. A széleskörű alkalmazási lehetőségeket konkrétabb fogalmazásban az alábbiakban foglalhatjuk össze [1]: - az üzemzavari folyamatokban szerepet játszó fizikai folyamatok azonosításé és megértése, - az adott folyamat elemzésére kifejlesztett kódok kísérleti ellenőrzése, - kis töréses folyamatok esetében a kísérleti adatok segítséget adhatnak olyan üzemviteli szabályzat kidolgozásához, mellyel az erőmű lehűtése biztonságosabban érhető el, - fontos szerepet játszhatnak ilyen berendezések az operátor képzésben és az üzemzavari helyzetek levezetésében, különösen olyan esetben, amikor tréning szimulátor is rendelkezésre áll. Ugyancsak TMI tapasztalatok alapján fontosnak kell tekinteni, hogy az operátor ne csak mechanikus gyakorlatot szerezzen, pl. tréning szimulátoron, hanem meg is értse

- 5 - a folyamatokat. Ez utóbbi elérhető olyan integrális típusú kísérleti bázis felhasználásával, mint a PMK-1000 berendezés. Felmerült a szakértők körében az is, hogy integrális típusú kísérleti berendezéseket tréning-szimulátorral öszszekössenek. A gondolat kézenfekvő: egy megfelelő erőművi modell elvben jobban "írja le" a folyamatot, mint egy szimulátorba beépített program, ill. annak módosítását eredményezheti. A WER-1000 típus esetében a fenti problémákra adandó kísérleti választ a típus néhány sajátossága is sürgeti: nagyvízterű és horizontális elrendezésű gőzfejlesztő; a hideg- és melegágak nem egy síkban történő csatlakoztatása; a hidroakkumulátoroknak a szekunderkörinél magasabb működésbe lépési nyomása; a távolságtartó rácsok nagy száma, stb. A PMK-1000 berendezés tervezésénél olyan koncepciót követtünk, hogy a fent felsorolt problémák megoldása a lehető legteljesebb legyen. A kísérleti szükségleteket és lehetőségeket röviden összefoglaljuk - a teljesség igénye nélkül - a problémák kvalitatív felvetésével. A PWR-ektől eltérő hideg- és melegági hűtőkör elrendezés hatása a természetes cirkulációra, a kis folyásos üzemzavar késői szakaszában. A fenti problémával összefügg, de attól függetlenül is fontos a hőcsere folyamatok alakulása a gőzfejlesztőkben. A vízszintes elrendezésű gőzfejlesztők viselkedésére kis folyásos üzemzavar körülményei között - a WER-1000 típusra - nincs kísérleti adat. A fenti problémák tisztázása végül is arra irányul, hogy a zónában lejátszódó hőcsere folyamatokat pontosan követni tudjuk. Csőtöréses folyamatoknál fontos szerepet játszik a törés helye és átmérője. A hely tekintetében a nemzetközi gyakorlat alapján a meleg- és hidegági csővezeték törését, a gőzfejlesztő csövek

- 6 - törését és a nyomástartó edény lefúvató szelepének szándékolatlan nyitva maradását tekintettük fontosnak. A tranziensek lefolyását jelentősen befolyásolja: a működő nagynyomású ZÜHR szivattyúk száma, a hidroakkumulátorok kezdőnyomása, szándékos primerköri nyomáscsökkentés, a gőzfejlesztők szekunderoldali lehűtése és a főkeringető szivattyúk működési ideje. A primerkördinamikai jelenségcsoport a kísérleteknek egy másik osztályát jelenti és közvetlen kapcsolatban van az üzemi biztonsággal. Ebbe a csoportba a következő tranziens típusok tartoznak: szándékolatlan teljesítménynövelés (szabályozórudak kihúzása, bórmentes víz beadása, hideg hűtőközeg bejuttatás); szivatytyúkiesés; gőzelvétel növekedés (gőzvezeték törés, BRU-A vagy BRÜ-K szándékolatlan kinyitása); gőzelvétel csökkenés (turbina szabályozó és gyorselzáró szelep hibás működése, terhelésledobás, vákuum romlás, teljes feszültségkiesés); tápvíz forgalom változás (tápszivattyú kiesés, tápvezeték törés). 3.2 Modellezési elvek és műszaki-gazdasági megfontolások A PMK-1000 berendezés alapvető műszaki paramétereit az előző fejezetben tárgyalt tudományos-műszaki igények, valamint a műszaki-pénzügyi lehetőségek kompromisszuma határozza meg. Nyilvánvaló, hogy a vázolt feladatok megoldása integrális típusú kísérleti eszközt igényel, nevezetesen a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjaként felépülő WER-1000 típusú atomerőmű primerköri modelljét, üzemi paraméterekkel. A vizsgálandó folyamatok tanulmányozása és a hasonló berendezések tervezésénél követett nemzetkőzi gyakorlat figyelembe vételével a térfogati modellezést választottuk a tervezést alapvetően meghatározó elvként azzal a megkötéssel, hogy a magassági

- 7 - méretek és a térfogatok magasság szerinti eloszlása egyezzen meg az erőművi adatokkal. A magassági méretek tartása a természetes cirkulációs folyamatoknál alapvető jelentőségű. A koncepcióterv két változatot vizsgált: - zónamodell 37-rúdköteggel, - zónamodell 19-rúdköteggel. A berendezés műszaki jellemzői: üzemi paraméterek 19/37-rúdköteg változat - nyomás 160 bar - hőmérséklet 350 C - hűtőközegforgalom 30/60 m /ó - teljesítmény 1100/2200 kw Teljesítmény- és térfogatviszony: - 19-rúdköteg modell esetén 1:2677-37-rúdköteg modell esetén 1:1375 Magassági viszony 1:1, kivéve a nyomástartót és az alsó keverőteret, ahol csak a térfogati modellezést biztosítjuk. Az alapváltozatnak tekintett 37-rúdköteges berendezés két azonos hurokból áll, tehát mindkettő 2-2 erőművi hurkot modellez. Mindkét hurok "aktív" hurok, vagyis mind gőzfejlesztőt, mind szivattyút tartalmaz. Ez utóbbi - a PMK-hoz hasonlóan - a modellezett hidegághoz képest megkerülővezetékben foglal helyet. A zóna üzemzavari hűtőrendszer egyes elemeit a PMK-NVH-val azonos módon képezzük ki: az erőműbeli négy hidroakkumulátort kettővel modellezzük (az egyik a felső keverőtérbe, a másik a gyűrűkamrába fecskendez), míg a nagy- ill. kisnyomású szivattyúkat az általuk szállított forgalommal modellezzük.

- 8 - A megvalósítás vizsgálatánál fontos szempont; hogy a létesítendő berendezés a PMK-NVH berendezés "infrastruktúrájába" beilleszthető legyen, mivel teljesen új berendezés létesítése rendkívül költséges (kb. 150-200 MFt). A riport írásakor úgy gondolkodunk, hogy a PMK-NVH berendezést, amely a 440-es blokkok modellje, üzemkész állapotban kell tartani az üzemelő négy blokk üzemvitele során felmerülő kérdések megválaszolására. Ugyanakkor maximális mértékben törekszünk arra, hogy a PMK-NVH berendezés kiszolgáló egységeit - *7 esetleg szükséges módosításokkal - a PMK-1000 céljaira hasznosítsuk. Természetesen a teljes primerköri és a modellezett szekunderköri részt újonnan kell felépíteni. Részletes elemzést kell végezni, hogy megítélhessük, a szekunder oldalnak az NVH-hoz való illesztése, vagy egy önálló PMK-1000 szekunderkör létrehozás--i-e a célravezetőbb. Az irányítórendszer - a segédegységek tekintetében - megegyezik a PMK-NVH-éval. A kezelőpult egy egységgel való bővítése válik szükségessé az új primer-, ill. szekunderköri rendszer kiszolgálásához. A mérés-célú műszerezés területén a többlet a PMK-NVH berendezéshez képest részben a kéthurkos kivitelből, részben a fűtőelemek számának növeléséből adódik. Elsősorban a termoelemek száma fog növekedni (pl. a gőzfejlesztő teljesebb műszerezettsége és a nagyobb számú fűtőelem következtében), de a finomított szintmérés is megköveteli a távadók számának növelését. Adatgyűjtőrendszerként a PMK-NVH berendezéshez ezévben vásárolt 100 csatornás HP 6942 A rendszert fogjuk alkalmazni, сьак а csatornaszámot fogjuk fokozatosan kb. 150-re emelni. Erősáramú berendezéseinket - a megnövekedett teljesítményigény miatt - kismértékű bővítéssel tudjuk felhasználni a PMK-1000

- 9 - berendezéshez. Ez a - PMK-NVH viszonylatában is elkerülhetetlen - felújítással egyidőben elvégezhető. kz alapváltozatnak tekintett 37-rúdkőteges berendezést az alábbiakban jellemezzük: - a reaktormodellt külső gyűrűkamrákból, alsó keverőtérből, zónamodellből és felső keverőtér modellből építjük fel * - a gőzfejlesztő modellek az erőművi gőzfejlesztőből "kivágott" függőleges irányú szeletek, vízszintes csőelrendezéssel» - a szivattyúk by-pass ágban helyezkednek el; - mind a meleg-, mind a hidegági csőelrendezést modellezzük; - a két edénnyel modellezett hidroakkumulátorok a felső keverőtérbe, ill. gyűrűkamrába csatlakoznak és a nyomást N 2 ~vel biztosltjuk; - a nyomástartó modell a melegágba van bekötve, a nyomástartást villamosfűtéssel és a hidegágból történő befecskendezéssel biztosítjuk; - a nagynyomású ZUHR rendszert a hidegág megfelelő pontján történő víz befecskendezés modellezi; - a szekunder oldalon megfelelő módon biztosítjuk a szükséges mennyiségű tápvizet és gondoskodunk a gőzelvételről. A 3.1 táblázatban összefoglaltuk a PWR típusú erőművek modellezésére épített modellberendezéseket a [3] irodalom alapján. A táblázat utolsó sora a tervezett berendezést tartalmazza. A berendezés - méreteit tekintve - az USA SEMISCALE és a PMK- NVH között helyezkedik el. Mindkét berendezésen szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy a célkitűzésben megfogalmazott modellezési feladatok jól teljesíthetők.,'«

- 10-4. A KOMPONENSEK MODELLJEI, A PMK-1000 KAPCSOLÁSA ÉS FELÉPÍTÉSE 4.1 Az erőmű fő adatai A komponensek modelljeit és a berendezés kapcsolási rajzát, majd a komponensek modelljeit tartalmazó elrendezési vázlatot az erőmű dokumentációjából lehet származtatni. [4,5] A WER-1000 kapcsolási rajza a 4.1 ábrán látható, kiemelve azokat a komponenseket, amelyeket a modellezésnél alkalmazunk. Az erőmű primer körének elrendezési vázlata látható a 4.2 ábrán olyan módon, ahogyan a főberendezéseket a konténmenten belül - megfelelően kialakított terekben - elhelyezték. Fontos információval szolgál a 4.3 ábra, amely a főberendezéseket sematikus formában mutatja a legfontosabb méretekkel. A 4.1 táblázatban foglaljuk össze a magassági méreteket, amelyek az elrendezés kulcsadatai. A 4.4 ábra a primerköri hurkok elrendezését mutatja a gőzfejlesztőkkel. A főberendez a 4.5 ábrán látható a reaktor metszeti rajza. A 4.6 ábtu mutatja a gőzfejlesztő fő méreteit. A 4.7 ábra a nyomástartó edény sematikus rajza. A hidroakkumulátorok elhelyezését, ill. csatlakoztatását láthatjuk a 4.8 ábrán. Megjegyezzük, hogy a rajzokon feltüntetett adatok nem feltétlenül helyesek. A kis eltérések azonban a modell megtervezését nem befolyásolják, a kiviteli tervek elkészítése során ezek szükség szerint korrigáihatók. 4.2 A komponensek modelljei A komponensek modelljeinek elkészítésénél, mint már említettük, a térfogati modellezést alkalmazzuk.

- 11 - A reaktorban 50.856 db fűtőelem van. A választott alapeset 37 db fűtőelemet tartalmaz, tehát a teljesítményviszony= 1:1375. Ugyanezt a viszonyt kell választani a térfogatra is, tehát a térfogati viszony (kicsinyítés) is = 1:1375. A vízszintes csőszakaszokra tartottuk az l//d~ értéket. A magassági viszony - 1:1, kivéve az alsó keverőteret és a nyomástartó edényt, ahol csak a térfogatot modelleztük. Műszaki megfontolásokból és követve a világgyakorlatot külső gyűrűkamra modell alkalmazása mellett döntöttünk. A szivatttyúk - hasonlóan a PMK-NVH-hoz - megkerülő vezetékben vannak elhelyezve. A reaktor modell - méréstechnikai megfontolásokból - csővezetékkel összekötött 2 db edényből áll. A gőzfejlesztő modellnél a hőátszármaztatási tényezőt tartottuk, azonos a felületviszony és a hőátadó csövek belső (és külső) átmérője. A gőzfejlesztő szekunder oldalán a gőz/víz viszony azonos. A nyomástartó edénynél a térfogatot tartottuk, a nyomástartás elektromos fűtéssel és permetező hűtéssel biztosított. A 4 db hidroakkumulátort 2 db edénnyel modellezzük, a térfogatuk tartásával, a vízszint felett N- nyomással. Az aktív ZUHR rendszerek a szükséges mennyiségű víz betáplálással modellezhetőek. A két hurok méreteiben és elrendezésében azonos: az egyik modellezi a tört, a másik az ép hurkokat. Az így felépített berendezés egyszerűsített kapcsolási rajza a 4.9, elrendezési rajza a 4.10 és 4.11 ábrákon látható. 4.3 A primer köri elemek modellezése 4.3.1 A melegág méretezése Az erőművi adatok a következők: - melegági csővezeték belső átmérője: 0.850 m - a meleg ág hossza: 10.124 m '.* - 3 - a meleg ág térfogata: '.;. 5.74 m

- 12 - A méretezésnél törekedtünk arra, hogy a méretezési elvek betartása mellett olyan méreteket válasszunk, amelyek megfelelnek a szabványban található adatoknak (csőméreteknek). A meleg ág példáján röviden bemutatjuk a tervezési algoritmust. Meg kellett határoznunk az elméleti csőátmérőt és csőhosszokat úgy, hogy a térfogati kicsinyítési arányt, valamint az axiális magassági méreteket megtartsuk. A térfogati méretarány: 1:1375. A modellezési egyenlet a meleg ág vízszintes szakaszára: L 1 -== = -== ahol fi и L az erőművi vízszintes szakasz hossza v 1 a modell vízszintem szakaszának hossza v D az erőművi cső belső átmérője d a modell csövének belső átmérője Térfogategyenlet a két meleg ág együttes modellezésére: 2 Г DJÍ -..2R_ DV D V _ 1 4 = "T375 l T \ 4 4 + 4 l L F R) J -,2<-- i2o*, 2/~- - d " i * i d - <- $-0- <T - r) ahol a csőhajlítási sugár a modellen: r^ 5(d + 2 ád) a modell cső falvastagsága: Ad az erőművi axiális magasság: az erőművi csőhajlítási sugár: L f R Ebből a két egyenletből a modell vízszintes szakaszának elméleti hossza: 1.961 mm, illetve az elméleti csőátmérő: 53,45 mm. A számításnál Ad= 11 mm-t használtunk.

- 13 - Ezek a méretek azonban a vízszintes és függőleges részek közötti térfogat arányt nagyon eltorzítják. Ezért olyan megoldást kellett választani, amelyben a részek térfogati aránya kis hibával megegyezik és a modellezési elveket lényegesen nem sértjük meg. A megoldást a vízszintes és függőleges szakaszok kétféle csőjből történő kialakítása adja ( 4.12 sz. ábra), így a választott szabványos csőméretek: 76 x 10 a vízszintes szakaszra és a könyökre r= 350 mm halítási sugárral (d= 56 mm) 48 x 7,1 a függőleges szakaszra és a gőzfejlesztő kollektoraira (d= 33,8 mm) A fenti méretekkel a meleg ág modelljének térfogati viszonyai a sz. ábra alapján: Vízszintes szakaszra: 5,83 1 Függőleges szakaszra: 1,07 1 A könyökre: 1,35 1 összesen: 8,25 1 Az erőművi meleg ág térfogatából a kicsinyítési arány (térfogat viszony) felhasználásával kellene: 8,35 1 így a modell hibája: 0,1 1 (1,2%) A vízszintes szakasz hibája: 18% -Td 4.3.2 A nideg ág méretezése A meleg ágnál ismertetett eljárással a vízszintes és függőleges szakaszokra a 76 x 10 illetve a 48 x 7,1 csőméret alkalmazásával alakítottuk ki a modell hideg ágát. A szivattyúhoz való csatlakozást itt is, mint a PMK-NVH-nál, bypass ággal oldottuk meg.

- 14 - A tervezett hideg ágat a 4.13 sz. ábra mutatja, AZ előbbiek alapján a modell 1 //d hibája a vízszintes szakaszokra itt is 18%. Az erőművi adatok a következők: A hideg ági csővezeték belső átmérője: 0.8b m A hideg ág hossza: 26.6 m 3 A hideg ág térfogata: 15.07 m 3 A szivattyúrész térfogata: 3.0 m A tervezett modell térfogata: 23.33 1. Az erőművi hideg ág térfogatából számítva kellene: 21,92 i. A modell térfogatának hibája: 1,41 1 (6%) A modell szivattyú ágának térfogata: 4,56 1. Az erőművi szivattyúrész térfogatából: 4,36. A szivattyú ág hibája: 4,4% 4.3.3 A reaktor modellezése A modellezendő részek a következők: gyűrűkamra, alsó keverőtér. aktív zóna, felső keverőtér. Ezekből a részekből a PMK-NVH-n eddig nyert tapasztalatok alapján az alsó keverőtérnek csak a térfogatát modellezzük, az axiális magasságát nem. A kéthurkos modellen un. külső gyűrűkamrát terveztünk az eddigi tapasztalatok felhasználásával. Erőművi adatok a gyűrűkamrára ( 4.14a sz. ábra): Magasság: Keresztmetszet: Térfogat: 6,223 m 3, 2 m 19,91 m 3

- 15 - Az ábrán látható modell adatai: Magasság: 6,223 m -3 2 Keresztmetszet: 2,33 10 m Térfogat: 14,48 1 Az alsó keverótérre ( 4.13 sz. ábra) : Erőművi adat - térfogat: 3 14,09 m A modell térfogata: 10,25 1 Az aktív zónára ( 4.14 sz. ábra): Az aktív zóna, mint a modell legfontosabb része külön kiemelést érdemel. A reaktor zónáját 37 rúdból álló köteggel modellezzük, melyben a fűtőelemek indirekt fűtésűek. A szükséges elaktromos teljesítmény: 2,18 MW A fűtött hossz, egyezően a reaktorral: 3,53 m Az aktív zóna rácsosztása: 12,75 mm A fűtőelemek külső átmérője: 9,1 mm A szélső rúd távolf;ága a csatorna falától: 7,5P mm A zónatartály átmérője: 112 mm. A tartályban a zóna kerámiacsatornában van elhelyezve, melynek kulcsmérete: 81,42 nmi. Az erőművi adat alapján 5% zóna by-pass feltételezésével a zóna by-pass modelljének átmérője 15 mm, amely szelepekkel leválasztható módon kerül kiépítésre. A felső keverőtérre ( 4.15 sz. ábra): Erőművi adatok: maaasság a zóna tetejétől: 8,95 m 3 térfogat: 61,2 m A modell adatai: magasság: 8,95 m t-'r fogat: 44,51 1 c;éátmérő: 80 mm

- 16-4.3.4 A gőzfejlesztő model lezése A gőzfejlesztők (2 db) szekunder én pnuiti oldalának modellezését együtt ismertetjük. A gőzfejlesztő kialakítása a 4.16 sz. ábrán látható. A gőzfejlesztő primer oldalánál az axiális magasságok raegtaitása mellett modelleztük a kollektorok térfogatát, a hőátadó csövek térfogatát, a hőátadó felületet, valamint a primerköri hűtőközeg áramlási sebességét. Ezeknek megfelelően: A kollektorok magassága: 4,0 m A hőátadó csövek átmérője: 16/13 mm a hőátadó csövek hossza: 1,77 ni A hőátadó csövek száma: 100 A gőzfejlesztők szekunder oldalán a gőz és víztérfogat modellezése igen nehéz. A modell átmérője 450 mm, de így a teljes térfogat 652 1 lenne. Az erőmű modellezéséből adódó térfogat csak 185 1. Ezért a fölösleges térfogat miatt kiszorítókat kell alkaimazni. 4.3.5 A nyomástartó és hidroakkumulátor modellezése A nyomástartó modellezésénél a teljes magasságot a nagy méretek miatt nem tudjuk megtartani. Erre azonban a PMK-NVH eddigi tapasztalatai alapján nincs is szükség. Elegendő a. víztér axiális magasságának a megtartása, természetesen a víztérfogat helyes értéke mellett. A modellben tervezett nyomástartót az összekötő vezetékkel együtt a 4. 1 7 sz. ábra matatja. A nyomástartó fűtőbetét teljesítménye 15 kw.

- 17 - Erőművi adatok: Magasság: 13,445 m Magasság a vízszintig: 8,770 m Térfogat: 79 m 3 Modell - magasság: 10.400 m átmérő: 84 mm víztérfogat: 48,6 1 gőztér magasság: 1,63 m gőztérfogat: 9,03 1 összekötő vezeték átmérője a meleqághoz: 20 mm A befecskendező vezeték átmérője: 16 mm Ezzel az átmérővel a melegághoz tartozó összekötő vezeték térfogata 1,23 1, ami megfelel az erőművi vezeték 1,69 m térfogata 3 kicsinyítésének. A hidroakkumulátorok ( 4.18 sz. ábra): Erőművi adatok: térfogat: víztérfogat: 50 m 3 gáztérfogat: 10 m 3 nyomás: 3 60 m egyenként 60 bar Két-két HA-t modellezve: a modell átmérője: magassága: térfogata: 197 mm 2,86 m 87,3 1 egyenként.

- 18-4.4 A szekunder oldal modellezése A tervek szerint a szekunder oldalt tértogatilag csak a gőzturbina gyorszáró szelepéig modellezzük. A szekunder oldali hűtést, hasonlóan a jelenleg működő PMK-NVH-hoz, az NVH berendezés és segédberendezései látják э1. 5. A 19-RÚDKÖTEG MODELL FŐ JELLEMZŐI ÉS AZ ALAPESET VÁLASZTÁSÁNAK INDOKLÁSA A modellt az előző fejezetben leírt részletességgel nem ismertetjük. Ebben az esetben is két aktív hurokágat tételezünk fel. Itt azonban az egyik hurok 1 db erőművi hurkot, a másik 3 db erőművi hurkot modellen. A teljesítmény és térfogatviszony 1:2677, a magassági viszony 1:1. A berendezés fő jellemzőit az 5.1 táblázatban foglaljuk össze [2]. A 5.1 táblázatból is látható, hogy a kb. 1:3000 méretarány nagy kicsinyítést jelent, tehát kívül esik pl. a SEMISCALE méretarányán is, arnely hasonló 1000 MW-os erőmű modellje, amelyről tudjuk, hogy az erőművi folyamatokat jól modellezi. Az 1:50 léptékű LOFT berendezésen végrehajtott kísérleteket ezen a berendezésen végezték el először, majd összevetették a LOFT kísérlet adataival - az egyezés általában jó volt. Bármilyen kicsinyítésnél a felület/térfogat viszony szükségszerűen romlik, amely részben a tranziens folyamat dinamikáját befolyásolja, részben jelentős problémát okoz a túlságosan nagy hőveszteség miatt. A primerköri csővezetékek modelljeinél nem, vagy csak nagy kompromisszumok árán tartható az 1/ifd viszony, amely a fázísszeparáció miatt fontos. A Froudeszám kb. 0 46 mm csőnél tartható.

- 19 - Az 5.1 táblázattal jellemzett modellnél az 1 erőművi hurkot modellező ágban a csőátmérő 25 mm, a másik ágban 40 mm. Amenynyiben két azonos hurok kiépítésére kerül sor, a csőátmérő kb. 30 mm. Műszakilag rendkívül nehéz biztosítani a gőzfejles. tők vízszintes csőelrendezését és egyáltalán a modellhűséget. A 19 és 37 rúdkötegból felépített berendezés költségeit összehasonlítva (lásd "Költségbecslés" fejezetet) azt lehet mondani, hogy az építési többlet-költség a beruházás teljes költségéhez képest nagyon kicsiny, mivel a gépészeti egységek elkészítési ára (mindkét esetben azonos számú komponensről van szó) a gyártási szempontból kis méretkülönbségek miatt várhatóan közel azonos. A PMK-NVH berendezés "infrastruktúrájába" mindkét változat beilleszthető, az épület-bővítési költség azonos. összefoglalva: a megépítendő berendezés az alapésétnek tekintett 1;1375 méretarányú modell, amely műszaki szempontból és a kitűzött tudományos problémák megoldása szempontjából egyaránt jobb és ehhez képest a létesítés többlet-költségei kicsinyek.

- 20-6. MŰSZEREZÉS, IRÁNYÍTÁS, ADATGYŰJTÉS, SEGÉDBERENDEZÉSEK A PMK-NVH berendezésen szerzett tapasztalatok, valamint az. а tény, hogy a berendezés a meglévő bázishoz lesz illesztve, ez a fejezet rövid összefoglalásban is jó jellemzést ad. Műszerezés A műszerezés alatt a mérőérzékelőtől az irányító rendszerig és az adatgyűjtő rendszerig eljutó mérőláncokat értjük a szükséges erősítő/jelátalakító egységekkel együtt. A mérendő mennyiségek: Csatornaszám Nyomás 12 Nyomáskülönbség 12 Hőmérséklet 70 Forgalom 8 Szint 40 Gőztártalom 2 Teljesítmény 6 Össze SOMI : 150 Irány í tcis Az irányítórendszer két fő egységből áll: verányiő és folyamatirányító számítógép. A vezénylő - mint már említettük - egy pult-egységgel történő kiegészítése szükséges a primer- és szekunderköri r ndszurek kiszolgálásához. A folyamatirányító számítógép rendelkezésre áll, j PMK-NVH-hoz bi'jonló vezérlési és szabályozási feladatok ellátása - a szoftver bővítése esetén - nem jelent számottevő többlet-feladj tot.

- 21 - Adatgyűjtés A PMK-NVH berendezéshez installálás alatt álló HP6942A rendszer alkalmas az adatgyűjtési, feldolgozási, megjelenítési feladatok ellátására. A jelenleg 100 csatornás kiépítés - a moduláris felépítés miatt - a szükséges egységek keretvezérlőbe történő illesztésével és a szoftver szükséges módosításával megoldható. Segédberendezések A PMK-NVH berendezés segédberendezéseit használjuk a következők szerint: - A fűtő tápegységek (transzformátorok, egyenirányítók, generátorok) alkalmasak a feladat ellátására, az egyenirányítók felújítása (14 éve üzemelnek) egyébként is szükséges. - A vízelőkészítő, pót- és tápvíz rendszer módosítással és felújítással alkalmas részben a reaktortisztaságú víz, részben a NZÜHR és AZÜHR funkciók ellátására. - Az erősáramú berendezések kapcsolószekrényei a szükséges vonalszámmal bővítendők. - A berendezés 3. köre (hőelvitel a levegőbe) a jelenlegi kapacitással megoldható. - A szekunder körként használható NVH berendezés várhatóan annyiban szorul módosításra, hogy a szekunder oldali hűtés a jelenleginél rugalmasabban legyen változtatható. t, Épületbővítés Az épületbővítés a jelenlegi csarnokhoz épített, azzal megegyező szerkezetű, a 20 m magasságot biztosító bővítés, mintegy 90 m 2 alapterülettel. (6.1 ábra)

- 22-7. KÖLTSÉGBECSLÉS A költségbecslés alapja a PMK-NVH berendezés Jélesíteni köi ge, a mai árszínvonalra átszámítva, tehát az 1988. évi roly árakon. A becsült összegek a következők (MFt): - épületbővítés b - gépészeti berendezések 20 - műszerezés, irányítás, adatgyűjtés 6 - erősáram 4 - felújítás, bővítés 2 összesen: 40 MFt Megjegyzés: 1. A becslés annak feltételezésével készült, hogy 2 db ЦЕН-149 típusú szovjet szivattyú ára kb. 5 MFt, 2. Az 1, alatti feltevés figyelembe vételével az össze9 devizatartalma kb. 5 MFt (1O0.OO0 USD).

- 23 - A nukleáris biztonság vizsgálati módszerei és eszközei. Szerkesztette: Szabados László. Bp.. 1987. Szovjet közlés. H. Karwat: Principial Characteristics of Experimental Simulators..." SPM on SBLOCA in LWRs. Pisa, 1985. Vol. 1. p. 399. Альбом специализированного оборудования АЭС с серийными блоками ВВЭР-1000. Москва, 1984 г. Исходные данные для проведения теплогидравлических расчетов реакторных установок с ВВЭР-1000 типа В-32 Москва.

3.1 Tíblázat Modellberendezések PWR típusú erőművekre Berendezés Ország Cég Max.telj. /MW/ Térfogat viszony PMK-NVH Magyarország KFKI-Budapest 2.0 2070 SEMISCALE USA INEL-Idaho 2.0 1600 MIST(2x4 loop) USA B.b.W. 0.34 840 LOBI-MOD2 CEC CEC-Ispra 5.4 700 ÜMCP (2x4 loop) USA Univ.of Maryland 0.2 500 SPES Olaszország SIET-Piacenza 9.0 420 PKL NSzK KWU-Erlangen 1.5 135 BETHSY Franciaország CEN-Grenoble 3.0 100 LOFT USA INEL-Idaho 50 50 ROSA IV. Japán JAERI 10 48 PWR (tipikus) - - 3800 i PMK-100C Magyarország KFKI-Budapest 2.2 1375

- 25-4.1 táblázat (A 4.3 ábra adatai) Megnevezés Magassági méret [mm] vonatkoztatási szint a hideg ág középvonala A hideg ág középvonala (1. pont) 0.0 Aktív zóna belépése (2. pont) - 5153 Kilépés az aktív zónából (3. pont) - 1623 Meleg ág középvonala ( 4. pont) 1800 Gőzfejlesztő kollektora (5. uont) 3340 Gőzfejlesztő középpontja (6. pont) 6010 Hideg ági vízzsák alja (7. pont) - 3260 Nyomástartó alja (8. pont) - 2205 Vízszint a nyomástartóban (9. pont) 6565 Nyomástartó teteje (10. pont) 11240

5.1 táblázat M e g n e v e z é s WER-1000 PMK-1000 WER WER PMK-1000/19 РМК-1000/19 РМК-1000 1. Aktív zóna magassága (m) 3.53 3.53 3.53 1.0 1.0 2. Fűtőelemek száma (db) 50856 IZ 19 2667 1375 3. AZ térfogata (m ) 14.8 10,.76 -ю" 3 5..92 -lo" 3 2500 1375 4. Felső kamra térfogata (m ) 61.2 44..5- lo" 3 18..77 lo" 3 3260 1375 5. A gyurűkamra térfogata (пг ) 34.0 24.,7- lo" 3 11..91 10 - J 2855 1375 6. Melegági csővezeték térfogata (m ) 22.96 16,,5- lo" 3 6..0- lo" 3 3827 1391 7. Hidegági csővezeték térfogataim 3 ) 60.28 46.,6- lo" 3 24.2-10 -3 249] 1416 8. Hóátadó felület a gőzfejlesztőben (1 db, m 2 ; 9. Gőzfejlesztő víztérfogata (primerkör, m» 6115 21 44.47 24.2 15.2-10 -3 7.06-10 -3 2983 2975 1375 1375

M e g n e v e z é s 5.1 táblázat' (folytatás^,, лплл PMK-1000 WER WER WER-1000 PMK-10Ö0/19 PMK-1000/19 PMK-1000 57.63-10 -3 3, 1С. Nyomástartó térfogata (m J ) 79 27.1-10 -3 2 9 1 5 1 3? 1. Hidroakkumulátor (4 db) 174.6«10~ 3 térfogata lm 3 ) 240 9. 1Q -2 2667 1374 12. Hidroakkumulátor víztérfogata 97.2-10~ 3 ^ n n n n 1, 3 200 ГТ~ i ü ü ü (in ) 13.2-10 2

3 4 56 7 A A I 0 ПК 13 14 IS 16 Л Л ПТОПГГПТГ "1 r-r r-\ 1" \ \ I Wrrn I! I Li_ t, 1 17 18 "1 1! 19 20 ОС '/ / Í / ; / / ' I! \ \ I! \ \ 67/ об/ 6 / e^ub'sl/őo/w,/ (5S<57 (56 [ь5 js4 '^Wsi'5o\d4 _47 45 Дб/«/45 (4iU3\42\4r, \39\33\37 aktor HR térfogat.rszivatty^ :rkc^cer.tr:;tu^ t» rtá: crr.astartr ; igashcziérséicle tű fii' irszabilyczis s-e par, átora 2uború-;cItatá rer.ds 4.1 ábra 21. Kondenzátor 22. Nagynyomású előmelegítő 23. Alacsony nyomású előmelegítő 24. Kor.denz szivattyú 25. Légteleníti 26. Alacsony nyoitású előmelegítő szivattyúja 27. Technológiai kondenzátor 28. Hűtővíz szivattyú 29. Tápszivattv- 30. Шаег.гги- 31. Копаепг szivattvu 32. Hőellátas fi és csúci bo jlere. 33. Hőellátás szivattyúja r.i;..;-- L--r = n::a2ií 34. Felhaszrálc,-yr.y;r-.-- r.i: 35. Tisztított vi: póttartálya eyzrá'.or-cifcalecití 36. Szivatt;-. acscr.y nyomású hi; 37. Lefolyóvezeték tágulástártáivá 38. 39. 40 11. 49. 50. 51 52 A WER-1000 kapcsolási rajza Túlfolyó tartály A gépterem drenázs szivattyúja Tágulási tartály A gőzfejlesztő átíuvatás hőcserélője A gőzfejlesztő átíuvatás hűtője Átfúvató víztartály Szvc Szivattyú Baleseti tápszivattyú Pótvíz hűtő Ezerve-.ett folyások sz ivattyúj^ bórtartalmú víz tartálya Bórtartalmú víz szivattyúja A szervezett folyások összefolyója Bór regeneráló berendezés 53. Pótvíztartály 54. üzemanyag tápszivattyú 55. Desztillált víz hűtője 56. Desztillált víz tartálya 57. Deszt.víz szivatfyú 58. Pótvíz szivattyú 59. Átfuvatás előhútöje' 60. Átfuvatás elcmelegítöje SÍ. Szellőzés hicseréló-jr 62. üzemzavari bórbefecskendezás szivattyúja 63. öntisztuló szúr' 64. Reagensek tártáivá 65. Stűr:' 66. Szűr" 67. Adszorbcics fiite. 68. SzelIőzJrends-.e" hőcserélő jt- 69. Gázleíuvatáso.-. 70. Vészhütés szivattyúja 71. Sprinkler szivattyú 72. Szivattyú 73. Vészhűtés hőcserélője /4. Szellőző esi 75. Vészhütes bórtartálya 76. Fűtőelentároló medence hűtőszivattyú j. 77. Fűtőeieatároló medence nücőit 78. Fűtőelemtároló medence

'ь.\ СиJ_r П J' Ш ы " v*r-. о; fey *Л т ШШтШтва Ü L ^ 4 ^гдко ЕдайШ^ОШ» ЙЙ ШЁШ*ЙШ2Ш ^^1^^/«^/i' ve пгав ттжжттшмша. LA. FRSZ \ о főkeringtető t», _,_ * vezeték ^ reaktor \Jí gőz- LÍL. nyomástartó fejlesztő 4.2 ábra A WER-1000 elrendezési vázlata

- 30 - 'SS//

- 31 -

OJ szabályozó csövek támgyűrű elválasztás hegesztett tartály A WER-1000 4,5 ábra reaktora

i i Л tápvíz csonk 9b hidraulikus lengéscsillapítok t f ^ g g g g szakaszos lefuvatás leeresztő cső tartó 4.6 ábra A WER-1000 gőzfejlesztő ábrája

- 34 - vízbevezetés elektromos fűtőtestekhez I primerkör vezetékéhez tartó Nyomástartó 4.7 ábra A VVER-1000 nyomástartó vázlata

- 35 - I sűrűség { kontroll Nitrogén begázlefuvató rendszerbe és elvezetés JM ZÜHR térfogat / feltöltés és utántöltés 4-A <ь gyorselzáró tolózárak visszacsapó szelepek 4.8 ábra A WER-1000 hidroakkumulátorok elrendezési rajza

36-4.9 ábra A PMK-1000 egyszerűsített kapcsolási rajza 1. Gyűrűkamra 2. Zóna tartály 3. Felső keverőtér 4. Melegág 5. Hidegág 6. Gőzfejlesztő 7. Hldroakkumulátor 8. Nyomástartó 9. Szivattyú ág 10. Előmelegítő

i 'Ä3PP - 37 -

86GO =0= 4 f30 U) oo 2720 *t 4.11 ábra A PMK-1000 felülnézeti elrendezési rajza

- 39 - i г: Ф Х\ с, о. ft 350 Ö и :пю А. 12 ábra A meleg ág mode11j e

- 40 - <*4в*Г.< W3Ö R250 X t у J_*4»*ltj V0 I о vo! Л о - / R 35t? tf -* co a: X/ 2100 1 4.13 ábra A hideg ág modellje

- 41 - hideq aq ^jint XIZ7 <t>nz*ic \ Ф85 co 4> Ü0 7 =Л 4.14a ábra A gyűrűkamra és az alsó keverő tér modellje

- 42 -!Ü 4>Я,< Í2.7S фщ 4.14 ábra Az <ikt.iv zóna és egy fűtőelem modellje

- 43 - meleg ag sz/n/ 4.15 ábra Л felső keverőtér modellje

- 44 Рта зво 4.16 ábra A gőzfejlesztő modellje

- 45 -._ E 4. 1> 4s * ff О hic!en (,r : L/II-,:. о UhWO о С^Й ;] I :U 15 kw 4.17 ábra Л nyomástartó és az összekötő vezeték modellje

- 46-4.18 ábra A hidroakkumulátor modellje

- 47-6.1 ábra

The issues of the KFKI preprint/report series are classified as follows: A. Particle and Nuclear Physics B. General Relativity and Gravitation С Cosmic Rays and Space Research D. Fusion and Plasma Physics E. Solid State Physics F. Semiconductor and Bubble Memory Physics and Technology G. Nuclear Reactor Physics and Technology H. Laboratory, Biomedical and Nuclear Reactor Electronics I. Mechanical, Precision Mechanical and Nuclear Engineering J. Analytical and Physical Chemistry K. Health Physics L. Vibration Analysis, CAD, CAM Hardware and Software Development, Computer Applications, Programming Computer Design, CAMAC, Computer Controlled Measurements The complete series or issues discussing one or more of the subjects can be ordered; institutions are kindly requested to contact the KFKI Library, individuals the authors. Title and classification of the issues published this year: KFKI-1988-01/A L. Diósi KFKI-1988-02/D Bakos J. KFKI-1988-03/E A. Jákli et al. KFKI-1988-04/A L. Diósi et al. KFKI-1988-05/A L. Diósi KFKI-1988-06/E G. Konczos et al. KFKI-1988-07/E L. Gránásy et al. KFKI-1988-08/B В. Lukács et al. KFKI-1988-09/E I. Furo et al. KFKI-1988-10/M A.K. Sdaa et al. KFKI-1988-11/M R. Wittmann KFKI-1988-12/E A. Rockenbauer et al. On the motion of solids in modified quantum mechanics Thermonuclear plasmaphysical research in the Central Research Institute for Physics (1986-1987) (in Hungarian) A special shear method of alignment for smectic liquid crystals Restoration of 2-я 0 observed 2-y data inclusive distribution from Continuous quantum measurement and ltd formalism Amorphous alloys bibliography 1984-1987: papers from the Central Research Institute for Physics /Budapest/ and cooperating institutions Superconductivity without rear earth metals in pure and Fe dopped Bi-Cu-Sr-Ca oxide systems (in Hungarian) Galaxy formation from tepid inflation Fluctuating electronic magnetic moment in YBa-Cu 3 0 6 2! a n NMR and NQR study The analysis of the alternating bit protocols Introduction to Milner's Calculus of Communicating Systems Magnetic field dependent microwave absorption in tho multiphase Bi-Sr-Ca-Cu oxide system

KFKI-1988-13/M M. Barbuceanu et al. KFKI-1988-14/B L. Diósi et al. KFKI-1988-15/E L. Mihály et al. KFKI-1988-16/M P. Ecsedi-Töth et al. KFKI-1988-17/A A. Frenkel KFKI-1988-18/E N. Kroó et al. KFKI-1988-19/A P. Hidas KFK1-1988-20/A Т. Dolinszky et al. KFK1-1988-21/A L. Diósi KFKI-1988-22/E H. Kuzmany et al. KFKI-1988-23/E K. Tompa et al. KFKI-1988-24/G R. Kozma et al. KFKI-1988-25/K К. Fodor-Csorba et ai KFKI-1988-26/D D.N. Yundev et al. KFKI-1988-27/E B. Sas et al. KFKI-1988-28/M S. Wagner-Dibuz KFK1-1988-29/E L. Rosta KFKI-1988-ЗО/А В. Kämpfer et al, KFKI-1988-31/E L. Bottyán et al. KFKI-1988-32/C K. Szegő et al. KiTT-1988-33/C K. Szegő et r.l. КГКГ-198Ч-34/(;,М Г1.К. Szabó XBL: Á layered knowledge processing able to enhance itself Mapping the van der Waals state space Experimental studies on high temperature superconductors architecture The LOTOS specification language /in Hungarian/ The reduction of the Schrödinger wave function and the emergence of classical behavior Decay time measurement of surface plasmons on silver gratings The inclusive production of the H~ particles in 280 GeV/c muon-proton interactions A new class of analytically solvable quantum scattering problems Localized solution of simple nonlinear quantum Langevin-equation Oxygen induced phase changes in YBa2^305^.5. Transport, structural and spectoscopic evidence Ti, NMP spin ectw investigations in multiphase Tt-Ba-Ca-Cu oxide superconductors Experimental study of the field-of-view of neutron detectors towards thermohydraulic perturbances Structure-activity relationship studies on the antidotes of thiocarbamate herbicides /in Russian/ Measurement of the absorption coefficient and index of refraction of templene in the submillimetre wave range Thermoelectric power and anisotropic magnetoresistance of Fe-TM-B-amorphous alloys Protocol consultant, an expert system for protocol engineering Neutron physical properties of a multidisc velocity selector Anisotropic nuclear matter with momentum-dependent interaction vidence for Fe.4+ f in УВв2(Си 57 1. х М х ) -}0 7 _у 'Fe) by absorption and emission Mossba uer spectroscopy Surface and dust features seen on the nucleus of Comet. Ha] ley Dust photometry in the near nucleus region of comet Halley Part-task simulator for a WWER-440 nuclear power plant subsystem

KFKI-1988-35/E P. Jani KFKI-1988-36/J G. Nowotny et al. KFKI-1988-37/M Abdulmagied K. Sdaa KFKI-1988-38/A L. Diósi KFKI-1988-39/B Z. Perjés KFKI-1988-40/A V.B. Belyaev et KFKI-1988-41/E Z. Gingl et al. KFKI-1988-42/E J. Kollár et al. KFKI-1988-43/E P. Jani KFKI-1988-44/G A. Gács et al. KFKI-1988-45/D L. Csillag ее al. al. KFKI-1988-46/G J.S. Jánosy et al. KFKI-1988-47/G Gy. Ézsöl et al, KFKI-1988-48/G L. Szabados et al. KFKI-1988-49/E Gy. Zsigmond et al, KFKI-1988-50/M L. Ungvári KFKI-1988-51/E L. Potocky et al, KFKI-1988-52/E L. Potocky et al, KFKI-1988-53/E D. Huber et al. KFKI-1988-54/D J.S. Bakos et al, Time-interval statistics for laser Doppler anemometry use. (in Hungarian) Analytical methods used for determination of heavy water concentration Development and Structure of a DLL with?. new DECISION TREE approach for Protocols Landau's density matrix in quantum-electrodynamics Paramntric manifolds Dynamics of the fusion reaction in the dt\\~ system Local structure of icosahedral quasicrystals Quasiperiodic lattice model in two dimensions Comparison of time interval statistics with auto-correlation date gathering techniques in laser Doppler anemometry (in Hungarian) Instructor support and malfunction handling in the WWER-440 basic principles simulator Linewidth studies on the 469.4 nm Kr transition laser Modelling approaches for a basic principles simulator for WWER-440 (PWR) Nuclear Power Plants Analysis of consequences of steam generator collector rupture. Plant analysis with the RELAP4/MOD6 code based on PMK-NVH test results. (in Hungarian) Analysis of consequences of steam generator collector rupture. Computer code analysis and interpretation of PMK-NVH test results, (in Hungarian) Cold neutron source at the Budapest WWR-SM reactor (in Hungarian) State-oriented analysis of connection establish ment phase of the data link control protocol LAPB (in Hungarian) Metallic glasses cast in magnetic field Surface coercive force of some metallic glasses Influence of the field induced doping effect on the density of states in highly doped n-type a-sish Tokárnak edge plasma investigation by laser blow-off

KPKI-1988-55/A L. Diósi KFKI-1988-56/B В. Lukács KPK1-1988-57/A J. Révai KFKI-1988-58/M A. Farkas et al. KFKI-1988-59/A В. Kämpfer KFKI-1988-60/M M. Törő KPKI-1988-61/G I. Tóth et al. KFKI-1988-62/E V.Ju. Fedorovich et al. KFKI-1988-63/G Th. Bandurski et al. KFKI-1988-64/D S. Zoletnik KFK1-1988-65/G L. Perneczky KFKI-1988-66/G K. Krinizs KFKI-1988-67/G S. Kiss et al. KFKI-1988-68/G Б. Biro et al. KFKI-1988-69/G L. Maróti et al. KFKI-1988-70/G Gy. Gyenes KFKI-1988-71/A K. Tóth et al. KFKI-1988-72/G I. Molnár et al. KFKI-1988-73/G L. Szauados et al. Models for universal reduction of macroscopic quantum fluctuations Once more about economic entropy A model for studying time dependent quantum mechanical processes and its application for quasi-stationary states A short presentation of SSADM (Structured Systems Analysis and Design Method) (in Hungarian) Equilibrium flavor dynamics during the cosmic confinement transition The analysis of the data.link layer protocol LAPB (in Hungarian) 7.4% cold-leg break case on the PMK test facility with operation of the connection line between hot and cold legs (in Hungarian) Mandelshtam-Brillouin scattering studies on a Ca-doped Gadolinium-Gallium Garnet monocrystal Experinental investigation on core cooling at different cooling agent levels (in Hungarian) Periodic disruptions in the MT-1 tokamak RELAP5 - ths new tool for pressurized water reactor safety analysis (in Hungarian) Diagnostics of core barrel motion based on the fluctuations of the out-of-согз Ionisation chambers signals. (The program CBM) (in Hungarian) Monitoring the functioning of detectors and measuring lines (in Hungarian) Thermohydraulic calculations of the WWER-1000 type reactor on core level (In Hungarian) The joining of code COBRA to the PERF-type boundary conditions (in Hungarian) A numerical study of the radial temperature distribution in the reactor fuel type WWER-1000 (in Hungarian) Radiative correction eo electron-neutrino correlation in lambda 0-decay Adaptation of the-ssyst-3 code for WWER reactors. I. Preliminary studies, (in Hungarian) Design of the PMK-1000 teat facility. Part I. (in Hungarian)

Kiadja a Központi Fizikai Kutató Intézet Felelte kiadó: Qylmesl Zoltán Szakmai lektor: Trösztéi István Példányszám: 68 Törzsszám: 88-703 Készült a KFKI sokszorosító üzemében Felelős vezető: Gonda Péter Budapest, 1988. decembe» hó