1. A számviteli információs rendszer

1. A számviteli információs rendszer 1.1. A számviteli információk helye és szerepe a vállalkozás vezetésében A számvitel, a bürokrácia a köztudatban sok esetben összetartozó fogalomként élnek - pedig a számvitel sokrétű információt szolgáltat. Az emberek, szervezetek döntéseiket bizonytalan környezetben hozzák, kockázatvállalással. A kockázat ésszerű vállalásában, a döntések megalapozottságában jelentős szerepe van a kellő informáltságnak. A döntések előkészítéséhez és meghozatalához az adott helyen, szinten szükséges és racionálisan lehetséges adatokat, információkat kell biztosítani. Az információkra igényt tartanak a gazdálkodókkal kapcsolatba kerülhető partnerek, szervezetek. A jelenlegi számviteli szabályozás legfontosabb szerepe a gazdasági élet szereplői számára megbízható és valós összkép nyújtása a gazdálkodókról. (Számv. tv. Preambulum: A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.) Az információk olyan korábban megfigyelt és célszerű rendszerben feldolgozott és továbbított (a múltra, jelenre, jövőre vonatkozó) hírek (adatok), amelyek a gazdálkodási tevékenységgel összefüggő állapotokról és folyamatokról nyújtanak tájékoztatást számszerű és/vagy szöveges formában. Az információs rendszerbe sorolhatók a műszaki, gazdasági, piackutatási és más szakjellegű dokumentumok, valamint a számvitel és az üzemi statisztikai és információs adatfeldolgozó rendszerek, amelyek a gazdálkodási folyamat gazdálkodókon belül megvalósuló részéről és annak körülményeiről adnak számot mind a belső irányításhoz, mind a külső partnerek, szervek tájékoztatásához (adózáshoz, befektetéshez, hitelezéshez stb.). A gazdasági számvitellel a gazdálkodó működéséről olyan folyamatos írásbeli feljegyzéseket köteles vezetni, amely alkalmas az elvégzett tevékenység valamennyi mozzanatának visszatükrözésére, menetközben és utólagos áttekintésére és összegezésére, a tájékoztató beszámoló elkészítésére (természetesen a számviteli rendszer korlátain belül, hisz van amit nem tud felvállalni, megoldani és van amit nem érdemes kimunkálni). A működést jellemző adatok: - műszaki, - technikai adatok, értékadatok lehetnek. Értékadatok, amelyek pénzben (forintban) fejezik ki az adott gazdasági műveletet, szintetizáló, átfogó jellegűek, és segítségükkel lehetőség nyílik a vállalkozás tevékenysége részleteinek és egészének áttekintésére, összesítésére, a gazdaságos működés figyelemmel kísérésére. A gazdasági számvitel tehát gazdasági-pénzügyi műveletek, értékadatok szervezett gyűjtése, feljegyzése és feldolgozása, mellyel adatokat szolgáltat: a gazdálkodó szervezet (és egységei) vagyonáról, erőforrásainak állapotáról, összetételéről, állományáról; az erőforrások tényleges kihasználásáról, eredményességéről, egy időszak tevékenységéről, jövedelmezőségéről; Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 7

a gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetéről, a pénzeszközök forgásáról, a követelések és kötelezettségek arányáról (A Cash flow részletezése a tantárgyi feldolgozásban jelenleg nem szerepel.). A mai szóhasználat szerint a számvitel összefoglaló megnevezése a könyvvitelnek, az önköltségszámításnak és a beszámolásnak. A könyvvitel a gazdálkodási folyamatot, valamint a gazdálkodó vagyonának állományát és változásait, döntően értékben kifejezve, folyamatosan nyilvántartja, összesíti és ellenőrzi. Az önköltségszámítás valamely meghatározott termék, termékcsoport vagy szolgáltatás közvetlen, szűkített, teljes - önköltségét állapítja meg (Részletezése a tantárgyi feldolgozásban jelenleg nem szerepel.). A beszámoló rendszer a könyvviteli és önköltségszámítási adatszolgáltatásra támaszkodva tükrözi a gazdálkodó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetét. Ahhoz, hogy a számvitel valóban a vezetés segítségére is legyen, egyrészt felhasználóra orientáltnak kell lennie, másrészt zárt rendszerének előnyeit a jelen és a jövőre is ki kell vetítenie. A számvitel és a vállalkozás A szervezetileg elkülönült vállalkozások az önálló gazdasági elszámolás rendszerében mutatják ki a vállalkozás vagyonváltozását, a gazdasági vállalkozás időszakra vonatkozó hatását. Ez a számvitellel szemben azt a követelményt támasztja, hogy költségeket felmerülésük, az eredményeket keletkezésük helyén, az adott belső elszámolási egység felelősségi, hatásköri és döntési jogkörének függvényében mutassa ki (az alapbizonylati rendszerre (Részletezése a tantárgyi feldolgozásban jelenleg nem szerepel.) építve). A számvitel szervezésekor a termelés szervezetéből célszerű kiindulni, mert ez jelentős mértékben determinálja a szervezeti egységek teljesítményeinek mérési lehetőségeit (a belső beszámolási rendszert). Ez utóbbi bizonyos fokig meghatározza a hatásköri rendszer kiépítését. A hatásköri és a beszámolási rendszerek a szervezeti egységek ösztönzési rendszerére és felelősségi viszonyaira hatnak. A számviteli rendszer fő célja és feladata: A gazdaság szereplőinek (külső és belső) információkkal való ellátása. A múlt automatikus ellenőrzés melletti dokumentálása a jelen és jövő céljaira. A gazdaság szereplői (információt igénylők): Belső Külső vállalkozás Külső szervezetek Tulajdonosok Potenciális befektetők Állam, Kormány Vezetők Hitelezők Önkormányzat Munkavállalók Vevők Hatóságok, adóhivatal stb. Szállítók Háztartások Az érdekhordozói döntést megalapozó információk (pl.): a vállalkozás vagyoni, jövedelmezőségi és pénzügyi helyzete, saját tőke alakulása és hatékonysága, a tőkeszerkezet, realizált eredmény, felosztható nyereség, pénzügyi helyzet alakulása stb. 8 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 9

A számviteli rendszer jellemzői A valós és igaz filozófia elfogadása (megbízható és valós módosítással). Törvényszintű, átfogó szabályozás alapvetően a beszámolóra irányulóan. Piackonform információk képzése. A vállalkozással ténylegesen vagy potenciálisan kapcsolatba kerülő érdekhordozók (partnerek) számára megbízható információk nyújtása, döntéseik megalapozásához. A megbízhatóság hitelesítése, nyilvánosságra hozatali és közzétételi követelmény. A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozások, mind a nem nyereség-orientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múltbeli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre. Ezt a célt szolgálja a 2000. évi C. törvény a számvitelről. A törvény a nemzetközi számviteli elvekkel egyre inkább összhangban lévő olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. A törvény meghatározza a törvény hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. (A törvény 3. -ában számos fogalmat definiál.) A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. (A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra.) 1) A gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény; 2) A vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, de nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé; 3) Az államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít; 4) Az egyéb szervezeteket a Számv. tv. tételesen felsorolja, beszámoló és könyvvezetési szempontból egyszerűsítési lehetőséggel élhetnek. 1.2. Beszámolás és könyvvezetés (Számv. tv. 4. - 13. ) Beszámolási kötelezettség: A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles, magyar nyelven készíteni. A beszámoló lehet: a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló, d) egyszerűsített beszámoló. Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, de egyszerűsített éves beszámolót készíthet, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a nagyságot 10 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a határértéket. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll (Számv. tv. 96. ) Összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Kormányrendelet szabályozza a költségvetés alapján gazdálkodó szervek, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, a befektetési alap, a betétbiztosítási alap, az intézményvédelmi alap, a befektetővédelmi alap, az ügyfélvédelmi alap, a tőzsde, az elszámolóház, valamint a közraktár beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) eredménykimutatásból, az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót világos és áttekinthető formában úgy kell elkészíteni, hogy az a számviteli alapelvek figyelembevételével az anyavállalat és leányvállalatai együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon. (Számv. tv. 116-134. ) Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó a naptári évről december 31-i fordulónappal Egyszerűsített beszámolót (egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést) köteles készíteni (Számv. tv. 96. ) Könyvvezetési kötelezettség (Könyvvitel, számviteli szolgáltatás) A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről e törvényben rögzített szabályok szerint folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitel: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban), valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. Egyszeres könyvvitel: Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja ki. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített mérleg összeállításához szükséges kiegészítő és analitikus nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetnie kell. Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 11

12 A gazdálkodó szervezetek számviteli beszámolója és könyvvezetési kötelezettsége Számviteli beszámolási fokozatok Számviteli törvény hatályán kívül Egyszerűsített beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló és üzleti jelentés Összevont (konszolidált) éves beszámoló Költségvetési beszámoló - árbevétel adat három mutató Rt., Konszolidálásos Konszolidálásos - Egyszerűsített mérleg Eredménylevezetés Pénzforgalmi realizálás SZJA nyilvántartás EVA nyilvántartás Magánszemélyek Mg. ős-, kistermelő Egyéni vállalkozó EVA adózó (nem jogi személy) Pénzforgalmi realizálás egyszeres könyvvitel naplófőkönyv Alapítvány Egyesület Vállalkozó nem választhatja Egyszerűsített mérleg Egyszerűsített eredmény-kimutatás Egyszerűsített kiegészítő melléklet Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvezetési kötelezettség Konszolidált mérleg Konszolidált eredménykimutatás Konszolidált kiegészítő melléklet Könyvviteli mérleg Pénzmaradvány kim. Előirányzat-maradvány kimutatás Eredménykimutatás Pénzforgalom egyezt Gazdasági realizálás Gazdasági realizálás Gazdasági realizálás Pénzforgalmi realizálás kettős könyvvitel kettős könyvvitel kettős könyvvitel kettős könyvvitel Szervezetek Vállalkozók Vállalkozók Költségvetési szervek és intézmények Erdőbirtokossági Részvénytársaság Önkormányzatok társulat Konszolidáltak

Lett B. (2004): Számvitel Vagyoni helyzet Állapot, állomány, időpont forduló nap Beszámoló Jövedelemi helyzet Időszak (üzleti év) árbevétele és ráfordítása, állományváltozással) Mérleg Eredménykimutatás Eszközök (Aktívák) Források (Passzívák) Ráfordítások Hozamok A. Befektetett eszközök D. Saját tőke Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés árbevétele - Mérleg szerinti eredmény Személyi jellegű ráfordítások E. Céltartalék Értékcsökkenési leírás Aktivált saját teljesítmények B. Forgó eszközök F. Kötelezettségek Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek - Pénzeszközök Üzemi (üzleti) eredmény Pénzügyi ráfordítások Pénzügyi bevételek C. Aktív időbeli elhatárolások G. Passzív időbeli elhatárolás Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli bevételek Eszközök összesen = Források összesen Mérleg szerinti eredmény (T) Mérlegszámla (K) (T) Eredményszámla (K) (T) 1-3. Eszközszámla (K) (T) 4. Forrásszámla (K) (T) 5.,8. Eredménycsökk. (K) 9. (T) Hozam (K) Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam gyarapodás csökkenés csökkenés gyarapodás gyarapodás csökkenés csökkenés gyarapodás Követelés Kötelezettség Részveszteség Résznyereség keletkezés megszűnés megszűnés keletkezés keletkezés megszűnés megszűnés keletkezés Részeredmény Részeredmény (+) (-) (-) (+) (-) (+) (-) (+) 13

14 IAS (IFRS) szabályozott témakörei Beszámoló összeállítás - Keretszabály Mérleg Eredménykimutatás 1. Pénzügyi kimutatások formája és tartalma 38. Immateriális javak 8. Az időszak eredménye, alapvető hibák és a számviteli politika változásai 8. Az időszak eredménye, alapvető hibák és a 16. Ingatlanok, gépek, berendezések 18. Bevételek számviteli politika változásai 21. Az árfolyamváltozás hatása (átszámítás) 17. Lízing és bérlet 11. Építési szerződések eredménye 10. A mérlegforduló nap utáni események 32. Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás és 21. Az árfolyamváltozás hatása (átszámítás) besorolás 34. Évközi, közbenső pénzügyi kimutatások 39. Pénzügyi instrumentumok: Bekerülés és értékelés 20. Állami támogatások számvitele és az állami közreműködés bemutatása 27. Az összevont (konszolidált) beszámoló 40. Befektetési célú ingatlanok 19. A munkavállalók juttatásai 24. Kapcsolt felekre vonatkozó információk 2. Készletek 26. Nyugdíjprogramok elszámolása 22. Az üzleti kombinációk 41. Mezőgazdaság 23. Hitelfelvételi költségek 31. Közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések 36. Terven felüli értékcsökkenés 36. Értékvesztés 15. Az árváltozások hatását bemutató információk 37. Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések 7. Cash flow 12. Jövedelemadók 14. Szegmens jelentések 33. Egy részvényre jutó eredmény (EPS) 35. Megszűnő tevékenységek 29. Pénzügyi kimutatások a hiperinflációs gazdaságokban 30. Bankok és pénzügyi intézmények információi

1.3. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma (Számv. tv. 22-45.. részletezés a későbbiekhez) A mérleget A kétoldalas, illetve B lépcsős szerkezetben lehet elkészíteni. Az A mérleg kétoldalú nyilvántartás, amelynek eszköz (aktíva) oldalán a gazdálkodó vagyonát megjelenési forma szerint részletezzük, illetve a forrás (passzíva) oldalán ugyanezen összértéknek vagyoni forrását, eredetét mutatjuk be. Alapvető szabály tehát a mérlegfőösszeg, az eszköz és forrásoldal egyezősége, amely a további következtetéseknél is érvényesül. A mérleg tagolása teljes (arab számmal jelzett mérlegtételek), illetve egyszerűsített lehet (csak római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportok). Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása "A" változat Eszközök (aktívák) Források (passzívák) A. Befektetett eszközök D. Saját tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke II. Tárgyi eszközök Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken III. Befektetett pénzügyi eszközök II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény B. Forgóeszközök E. Céltartalékok I. Készletek F. Kötelezettségek II. Követelések I. Hátrasorolt kötelezettségek III. Értékpapírok II. Hosszú lejáratú kötelezettségek IV. Pénzeszközök III. Rövid lejáratú kötelezettségek C. Aktív időbeli elhatárolások G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen = = Források összesen Eszközök A mérlegben eszközként kell kimutatni a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat. A törvény alkalmazásában befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök csoportjába az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni. Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni. Az immateriális javak között kimutatható az alapításátszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 15

közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön, hosszú lejáratú bankbetét) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni. A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni. Készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik és új formává alakulnak, illetve a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget kell kimutatni. Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, ideértve a (6) bekezdés szerinti egyéb követeléseket, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Források A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére (jegyzett tőke, tőketartalék), vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál (eredménytartalék). A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - vár- 16 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

hatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető. A céltartalék képzéssel változatlan mérlegfőösszeg (és természetesen kötelezettség ) mellett csökken a saját tőke, ennek évi változó eleme a mérleg szerinti eredmény. Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hoszszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak. Hosszú lejáratú kötelezettség a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az alapítókkal szembeni kötelezettség, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. Rövid lejáratú kötelezettség az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafi- Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 17

zetendő törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. Aktív és passzív időbeli elhatárolások A vagyoni (mérleg) és a jövedelmi (eredménykimutatás) helyzet bemutatásánál a több évet érintő gazdasági események évekhez kötéséhez használt kvázi eszköz és forrás. Magyarázatára a számviteli logika megismerése után kerül sor, de lényege a gazdasági és a pénzügyi realizálás közti differencia szükségszerű megjelenítése, az összemérhető eredmény biztosítása. 18 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Eszközök (aktívák) A mérleg előírt tagolása "A" változat Források (passzívák) A. Befektetett eszközök D. Saját tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 3. Vagyoni értékű jogok III. Tőketartalék 4. Szellemi termékek IV. Eredménytartalék 5. Üzleti vagy cégérték V. Lekötött tartalék 6. Immateriális javakra adott előlegek VI. Értékelési tartalék 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka II. Tárgyi eszközök 2. Valós értékelés értékelési tartaléka 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok VII. Mérleg szerinti eredmény 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek E. Céltartalékok 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 4. Tenyészállatok 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 5. Beruházások, felújítások 3.Egyéb céltartalék 6. Beruházásokra adott előlegek F. Kötelezettségek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése I. Hátrasorolt kötelezettségek III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 3. Egyéb tartós részesedés II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5.Egyéb tartósan adott kölcsön 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete 5.Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 19

Eszközök (aktívák) B. Forgóeszközök Források (passzívák) I. Készletek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Anyagok 1. Rövid lejáratú kölcsönök 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek - ebből: az átváltoztatható kötvények 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 2. Rövid lejáratú hitelek 4. Késztermékek 3. Vevőktől kapott előlegek 5. Áruk 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6. Készletekre adott előlegek 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 4. Késztermékek 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 5. Áruk 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 6. Készletekre adott előlegek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete C. Aktív időbeli elhatárolások G. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások 3. Halasztott bevételek Eszközök összesen = = Források összesen 20 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

1.4. Az eredménykimutatás tartalma, tagolása (Számv. tv. 70-87.. részletezés a későbbiekben) Az eredménykimutatás (a mérleg forrás oldalán lévő saját tőke egy, de rendkívül fontos elemének) a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be (meghatározása a mérlegből is megoldható, illetve kapocsként is felfogható a két táblázat között. Nemzetközi gyakorlatban tartalma, a tárgy évi számítás lezárása eltérő lehet, tehát ne csak a hazai szabályokból induljunk ki.) A mérleg szerinti eredményt a mérleg szempontjából úgy is lehet értelmezni, hogy ez, mint a két oldal különbsége, hozza létra az egyensúlyt az eszköz és a forrás között (az eltérésnek megfelelően). Az eredménykimutatást technikailag ismét (a mérleg hasonlóan) két módon lehet táblázatba foglalni. Az eredménykimuattásnál a szokásos, az A típus a lépcsőzetes szerkezet, ahol a különböző eredménykategóriák meghatározásán keresztül jutunk el a mérleg szerinti eredményhez. A B változat a kétoldalas forma, amely azonban speciális megoldás, számítása nem hasonlít a mérleg hasonló elnevezésű táblázatához. A mérleg szerinti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a fizetett (a jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel csökkentett összegben határozható meg. Tartalmilag az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének meghatározásánál is választani lehet, illetve kell, a vállalkozó döntésétől függően kétféle módon állapítható meg: a) a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással germán módszer); b) a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, valamint az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei, az egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (forgalmi költség eljárással angol-szász módszer). Az egyszerűsített eredménykimutatás előírt tagolása A" változat Összköltség eljárással Forgalmi költség eljárással I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) III. Egyéb bevételek V. Egyéb bevételek VII. Egyéb ráfordítások VI. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I ± II + III IV V VI VII) A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (± III IV + V VI) Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 21

Összköltség eljárással A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I ± II + III IV V VI VII) Forgalmi költség eljárással A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (± III IV + V VI) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII - IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (± A ± B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X - XI) E. Adózás előtti eredmény (± C ± D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (± E XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (± F + 22 23) Az üzleti eredmény kimutatás változatainak összehasonlítása Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás Ráfordítások Hozamok Ráfordítások Hozamok Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékesítés nettó árbevétele Értékcsökkenési leírás Aktivált teljesítmények értéke Értékesítés elszámolt önköltségei Közvetett költségek Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés bruttó eredménye Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek Üzleti tevékenység ráfordításai összesen Üzleti tevékenység hozamai összesen Üzleti tevékenység ráfordításai összesen Üzleti tevékenység hozamai összesen Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában, az (üzleti) naptári évben értékesített termékek, áruk és teljesített (közvetett) szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldön értékesített termékek, anyagok, áruk és a belföldön teljesített szolgáltatások értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. A belföldi értékesítés árbevétele elszámolása szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad- és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. 22 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a termékek, anyagok, áruk külföldi vevőnek külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybevevőnek külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevétele elszámolása szempontjából külföldi vevőnek, külföldi szolgáltatást igénybe vevőnek minősül az, ha a külföldi gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van. Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek a naptári évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni. Költség és ráfordítás A költség a termelés és szolgáltatás érdekében felmerült felhasználás. A ráfordítás az összes felmerült felhasználás, kötelezettség. Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt anyagok felhasználásának értékét, az igénybe vett (vásárolt) anyagjellegű és egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a tervezett értékcsökkenés összegét, az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége a vállalkozó döntésétől függően a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségeit, az eladott áruk beszerzési értékét, a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értékét, valamint a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit. Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. Egyéb bevételek és ráfordítások Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kama- Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 23

tai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege. Adófizetési kötelezettségként az eredmény utáni adófizetési kötelezettség éves összegét az adóbevallás alapján kell kimutatni. Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg. A mérleg szerinti eredmény a szabad eredménytartalékból osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény utáni kamatra igénybe vett összeggel módosított adózott eredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat különbözete. Az eredménykimutatás előírt tagolása A változat Összköltség eljárással Forgalmi költség eljárással 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) 05. Anyagköltség 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 04. Eladott áruk beszerzési értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke III. Értékesítés bruttó eredménye (I II) IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 07. Igazgatási költségek 12. Bérjárulékok 08. Egyéb általános költségek V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) VI. Értékcsökkenési leírás III. Egyéb bevételek V. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Ebből: visszaírt értékvesztés VII. Egyéb ráfordítások VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 24 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek

(I ± II + III IV V VI VII) (± III IV + V VI) A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I ± II + III IV V VI VII) (± III IV + V - VI) 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (+C+D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (+E-XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (+F+22-23) A fedezet (az értékesítési eredmény) A termelési-értékesítési eredmény alakulását a közvetlen, illetve a közvetett költségek változó, illetve a fix költségként értelmezésével is bemutatjuk: Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen önköltsége Értékesítés bruttó eredménye (Termelés-értékesítés fedezete) Közvetett költségek Termelés - értékesítés eredménye Lett B. (2007): Számviteli ismeretek 25

A sémaszerű eredménykimutatás szemlélteti, hogy az értékesítési árbevétel és az értékesített termékek közvetlen önköltsége közötti különbség a fedezet (aránya az értékesített mennyiségtől független). A fedezet szemléltető kifejezés, ez az összeg nyújt fedezetet az értékesítés közvetett költségeire (az egyéb bevételekkel és ráfordításokkal) az üzemi eredményre. A fedezet nemzetgazdasági ágankénti, ágazatonkénti alakulása a szervezeti rendszerektől függő. A vertikális működésű vállalkozások üzemágaiban a továbbfeldolgozásra beszerzett ugyanazon alapanyag beszerzési áron, a vállalkozásnál előállított félkész-, késztermék pedig közvetlen önköltségen szerepel a feldolgozó (végtermék kibocsátó) ágazat közvetlen anyagköltségében. (A fedezetek gazdaságtani értelmezésekor különös gondosságot kell tanúsítani.) Az értékesítési eredmény (és így a mérleg szerinti eredmény is) az időszak gazdálkodását - nem csupán és tisztán a termelést (a termékek értékesítési egységárának és önköltségének a különbözetével) - minősíti. Az eredményre a készletértékelés módja és a termeléshez viszonyított értékesítési forgalom gyakorol kitüntetett hatást. A számviteli előírások a saját előállítású termékek közvetlen önköltségen való értékelését tartalmazzák. Ennek következtében az értékesítési mennyiség jelentős változása a fedezet változásán keresztül nagy hatással van az értékesítési eredmény alakulására: az értékesítési eredmény mindenkor a kiesett vagy a többletként elért eladásra jutó fedezet teljes összegével csökken vagy növekszik. Amennyivel alacsonyabban értékeljük a zárókészletet ugyanolyan összeggel csökken a kimutatott értékesítési eredmény is. Az arányos értékesítési forgalom ill. annak felborulása a vállalat pénzgazdálkodását, likviditását mindenképpen érinti. A készletek, így a készáruk felhalmozása is megbontja az eszközök átalakításának normális rendjét, harmóniáját; amelyet jelez, hogy a vállalkozás csökkenő bevételeiből nem képes fizetni változatlan termelési kiadásait, a termelés folytatásához fokozott mértékben többlet költséggel járó kölcsönt (hitelt) igényel. Az értékesítési forgalom tehát mind a vállalkozás pénzgazdálkodásában, mind a vállalkozás mérleg szerinti eredményében tükröződik, mivel a készletek (eszközök) növekedésében csak a közvetlenül elszámolható költségek (eszközfelhasználások) kompenzálódnak. A gazdálkodás és a termelés minősítése együttesen és nagyvonalúan nem végezhető el. Az eredménykimutatás (és az eredménylevezetés) Az eredménynek és összetevőinek számszerű részletezése az eredménykimutatáson történik meg, amely lépcsőzetes szerkezetű, de a mérleghez hasonlóan kétoldalú kimutatásként is értelmezhető - bal oldalára a ráfordítások, jobb oldalán a hozamok állnak: Az eredménykimutatás tagolása Ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Hozamok Értékesítés árbevétele Aktivált teljesítmény Egyéb bevételek 26 Lett B. (2007): Számviteli ismeretek