Projektvezető: Prof. Dr. BONDOR ANTAL

TAEG, KAEG, NYUGAT-DU NÁN TÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖK SÉG SZOMBATHELYI ER DŐ GAZ DA SÁG ZALAERDŐ, KEFAG, DIGITERRA, BAKONYERDŐ SZABÓ VENDEL EGYÉNI VÁLLALKOZÓ LAJ TA-HANSÁG MEZŐGAZDASÁGI RT, FALCO Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont 2005 É V E S J E L E N T É S Projektvezető: Prof. Dr. BONDOR ANTAL

Cím: 9400 Sopron Verő József u. 1. Telefon: +36-99-514-535 http://ret.nyme.hu.

A RET CÉLKITŰZÉSEI KÜLDETÉS NYILATKOZAT ÉS A RET ÁTFOGÓ CÉLJA Célkitűzés és motiváció: Az Erdő-és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont legfőbb célja a nyugat-magyarországi régió erdőgazdálkodása és faipari tevékenysége eddig is átlagon felüli színvonalának további emelése, segítve ezzel az egész régió technológiai és gazdasági fejlődését, javítva a régió és egyben az ország versenyképességét. Stratégiai célok és illeszkedésük a Regionális Fejlesztési Tervekhez: Feladatunk, egy olyan, a régióban kiemelkedő innovációs és kutatásfejlesztési (K+F) tevékenységet folytató hálózati elven alapuló tudományos és technológiai innovációs központ kialakítása, amely szakterületi és regionális vonzáscentrumként hatékonyan és intenzíven együttműködik a gazdasági szférával. A stratégiai célkitűzések között a tudásbázist és az innovációs képesség színvonalának emelését, a modern technológiát, az intenzív fafeldolgozó-ipar és az erdőgazdaság együttműködésének elősegítését, a régióbeli kis-és középvállalkozások (KKV-k) fejlesztését kell megemlíteni. Mindezek megegyeznek a Nemzeti fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) alapvető stratégiai elemeivel. landó lehetőségeit a gazdaságfejlesztési hálózatok integrálásában határozták meg, amelyet termék-klaszterekre építenek. A befogadó Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatási részvételének mértéke meghatározó a tudásközpont működésében. A központnak az egyetemen belül betöltött szerepét meghatározza az a törekvés, hogy működése során a térség stratégiai fontosságú ágazatai, az erdőgazdálkodás, valamint a fa- és bútoripar speciális igényeinek megfelelő K+F projektek valósuljanak meg. Ez jelentősen növeli az egyetemen folyó K+F és oktatási-képzési tevékenység értékét és az egyetemi hallgatók számára jelent más úton el nem érhető, gyakorlatorientált oktatási formát. A befogadó Nyugat-Magyarországi Egyetem mind tudományos, mind oktatási szempontból unikális nemzeti intézmény, lévén országos hatáskörű egyetem. Ezért a Regionális Egyetemi Tudásközpont által létrehozott tudásnak az egész országra kiterjedően meg kell jelennie a K+F tevékenységben és az oktatásban egyaránt. Számos előnyt és feladatot jelent, hogy a Tudásközpont a Bécs-Pozsony-Budapest innovációs tengelyen helyezkedik el, amely lehetővé teszi a határmenti és nemzetközi együttműködés széleskörű kiépítését. Kapcsolódás a régió ipari és felsőoktatási hátteréhez: Az erdő, a fa a pannon régió egyik legnagyobb, legértékesebb természeti erőforrása, amely a táj jellegét is hagyományosan meghatározza. A régióban jelentős az erdősültség, nagy mennyiségben és jó minőségben találhatók meg a szükséges alapanyagok, a nagy hagyományokkal rendelkező faipari ágazat meghatározó vállalatai koncentráltan vannak jelen a termelés teljes vertikumában. A fejlesztési tervekhez készített elemzések a régió kihaszná- 3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Nyugat-Magyarországi Egyetem keretei között megalakult tudásközpontnak, konzorciumnak jelenleg 13 résztvevője van. Közöttük vannak a térség meghatározó erdészeti és faipari vállalatai, Kfti, egyéni vállalkozói. A konzorcium természetesen nyitott, várjuk az új együttműködőket, és hisszük, hogy munkánk, várható eredményeink fel fogják kelteni a még kívülállók érdeklődését is. Régen megtapasztalt igazság, hogy kutatási eredmények nélkül nincs igazi, korszerű fejlesztés, de az is igaz, hogy fejlesztési igények támasztása nélkül elsorvad a kutatás. A kutatás elsorvadása pedig magával hozza az oktatás színvonalának csökkenését. A Tudásközpont létrehozása megteremti annak a lehetőségét, hogy felmérjük a gyakorlati élet által provokált fejlesztési igényeket és kiszolgáljuk ezeket kutatási eredményekkel. Arra teszünk kísérletet, hogy a konzorciumban résztvevő partnerek tudásbázisának (elért szakmai színvonalának, tapasztalatának) szintézisével és integrálásával új, jelentős, a gyakorlatban hasznosítható, a régió fejlődését előmozdító eredményeket hozzunk létre. Olyanokat, amelyek eléréséhez az egyes partnerek önálló, elszigetelt munkája sem anyagi vonatkozásban, sem a képzett humán erőforrás oldaláról külön-külön nem lenne elegendő. A RET keretei között viszont: a célok közös meghatározásával, az anyagi és szellemi erőforrások összefogásával, a K+F feladatok közös vég re haj tásá val jelentős ered mé nyekre szá mítunk, amelyek a konzorciumi part nere ken keresztül közvetlenül, gyor san, méretre szabottan haszno sul nak a témában érde kelt part ne rek nél. A RET-ben folyó széleskörű K+F munka eredőjeként a befogadó egyetem és az üzleti szféra között olyan aktív kapcsolat jöhet létre, amely katalizálja: a műszaki-technológiai innovációk létrejöttét a kutatások színvonalának emelését, és a munkaerő piaci igényeknek megfelelő oktatást Az eddig elmondottakból következnek feladataink: Meg kell teremtenünk: a Tudásközpontban folytatott tevékenység kutatási, fejlesztési komponenseinek összehangolását, összhangját Meg kell szerveznünk: a RET keretében született K+F eredmények gazdasági hasznosulását Fokoznunk kell: a Tudásközpontban végzett oktatási (PhD., posztgraduális és nappali hall - gatói) munkák (disszertációk, TDK dol go za tok, diplomater vek) ered ményes sé gét Meg kell alapoznunk: a hallgatói munkák és oktatói tevékenységek eredményének RETben való hosszú- és rövid távú hasznosulását, de mindenekelőtt érzékelhetővé kell tennünk az egyetemi szempontokon túl a Tudásközpontban végzett tevékenységnek a konzorciumtagok, a város és a régió számára való eredményességét Biztosítanunk kell: a RET által felhasznált anyagi és pénzügyi eszközök törvényes kezelését Meg kell alapoznunk: a RET négy éven túlmutató fenntarthatóságát, kibővítését, anyagi megerősödését és továbbfejlesztését. Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Tudásközpont működése szempontjából meghatározó, hogy Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egyetem számára - bérleti lehetőséggel - 300 m2 területen biztosít elhelyezést a Soproni Innovációs Központ és Inkubátorházban. Az impozáns épület, annak elnevezése, az Ipari Parkban való elhelyezése mind-mind szimbolikusan is azt jelenti, hogy itt egy új dologról, újszerű szervezetről van szó. Amikor e sorokat írom, alig 10 hónap munkája van mögöttünk. Megtapasztaltuk, hogy ismeretlen úton járunk. Nincsenek sémák, sablonok, eszmeiségében, céljaiban újszerű szervezet problémáit újszerű módon kell megoldanunk. Az indítással, a kezdetekkel járó nehézségek ellenére a konzorciumi résztvevők együttműködésével sikerült az első évi feladatokat maradéktalanul teljesíteni, amely megbízható, jó alapot jelent a következő évek eredményes munkájához. 4

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A RET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS A MENEDZSMENT ERFARET igazgató: Erdőhasznosítási kutatási program vezetője: Fahasznosítási kutatási program vezetője: Prof. emeritus Dr. Bondor Antal Prof. Dr. Mészáros Károly Prof. Dr. Molnár Sándor 1.1 Projekt vezetője: Dr. Lett Béla 1.2 Projekt vezetője: Dr. Varga Szabolcs 1.3 Projekt vezetője: Dr. Péterfalvi József 1.4 Projekt vezetője: Dr. Jánoska Ferenc 2.1 Projekt vezetője: Dr. Németh József 2.2 Projekt vezetője: Mészáros György DLA 2.3 Projekt vezetője: Prof. Dr. Winkler András 2.4 Projekt vezetője: Prof. Dr. Winkler András 2.5 Projekt vezetője: Dr. Jereb László 5

KONZORCIUMI PARTNEREK Nyugat-Magyarországi Egyetem Az NYME az erdő és fagazdasági ágazatban egyedülálló felsőoktatási intézményként a konzorcium vezetője. Fő feladata a kutatási programok irányítása és az operatív végrehajtásban is közreműködik. Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. Fő tevékenysége az erdőgazdálkodás (35.000ha) emellett fafeldolgozási és vadászati szerepet is betölt. A projektben több alprogramhoz is kapcsolódik. Tanulmányi Erdőgazdaság Rt. Az ország egyik legkisebb, de tevékenységét tekintve az egyik legtöbbrétű feladatkört ellátó erdőgazdasága. A soproni szakiskolák képzési programjaiban is aktívan vesz részt mint a neve is mutatja. Jelentős eredményeket ért el a fafeldolgozási területeken. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. A Bakony lejtőinek és nyúlványainak nagy részén (62.500ha) gazdálkodik. Keménylombos fafajok dominálnak erdeiben. Fafeldolgozó kapacitással is rendelkezik, parketta és furnér rétegelt lemez gyáraiban. Zalai Erdészeti és Faipari Rt. A zalai dombokon 56.000ha területen folytat erdőgazdálkodást. Az alapanyag feldolgozásban is jelentős kapacitásokkal rendelkezik fűrészüzemei révén. Szombathelyi Erdészeti Rt. A nyugati országrészben 47 ezer hektáron gazdálkodik. Hazai viszonylatban magas fenyő részállománya (~50%) különleges helyzetet jelent számára. FALCO Forgácslapgyártó Rt. Forgácslap gyártással foglalkozik nem csekély mennyiségben. Évente majdnem egy 70m élű kockát megtölt különböző borítású termékeivel. Hulladék felhasználása meghaladja az 50%-ot. Pannon Projekt Kft. Kis-közép és nagyvállalatok számára nyújt projektmenedzselési tanácsadást szolgáltatást. Kistérségek, városok községek településfejlesztési menedzselésével is foglalkozik. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Térinformatikai szoftverek készítése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások illetve az adott szakterület igényeinek megfelelő testre szabás a fő profilja. Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A névben szereplő térség vállalkozásinak technológiai szintjének fejlesztésével, valamint regionális pályázatok ügyviteleiben aktív részes. Lajta Hanság Rt. Mezőgazdasági és vadászati tevékenységek. Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. Az erdőgazdaság a Duna-Tisza közén homokos alföldi területeken gazdálkodik. Kiemelkedő szerepet vállalt az Alföld-fásítás nemzetgazdasági programjában Szabó Vendel egyéni vállalkozó Az erdőgazdálkodás terén egyre gyakoribb a magánerdő-gazdálkodás vállalkozó szintű űzése. Mindenféle erdőművelési, erdőkezelési területen tevékenykedik. 6

KUTATÁSI PROJEKTEK BESZÁMOLÓI AZ ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE ERFARET 1.1 Cél és rövid áttekintés A projekt keretében megalapozó felmérés készül az erdőterület, az erdőgazdálkodók és az erdőgazdálkodás fejlesztési lehetőségeinek feltárására. A megalapozó felmérés célja az, hogy a régió erdőgazdálkodása milyen karakterisztikus eltéréseket mutat az országos viszonyokhoz képest, és hogy az erdőgazdálkodás milyen szerepet tölthet be a régió természeti erőforrásaival való gazdálkodásban, és milyen fejlesztési lehetőségek adódnak az erdőtelepítések, és a meglévő erdőterület nyújtotta lehetőségek kihasználása területén. Elvégzett tevékenység A Regionális Erdészetfejlesztési Stratégia (REFS) témában középtávú (3-7 éves) program készül a Nyugat-Dunántúlra, amely alapvető fontosságú, hiszen az elmúlt években elkészült a Nemzeti Erdőstratégia (NES), az abból levezethető regionális stratégiai feladatok példaértékűvé (pilot) kell, hogy váljanak a jövőben az ország valamennyi régiója számára külön-külön is. Ugyanakkor elérendő cél a térség állami erdőgazdálkodói számára, hogy erdőgazdálkodói küldetésüket közös, összehangolt terv mentén valósítsák meg, és hogy az erdőgazdálkodási célok megjelenjenek a Regionális Operatív Programban (2007-2013). A magán-erdőgazdálkodási szektorban végzett felmérés megállapította, hogy a régióban található, mintegy 119 ezer ha magántulajdonú erdőterület 42%-át magánszemélyek, 17%-át pedig társaságok kezelik. A magán-erdőterület 41%-án nem található erdőgazdálkodó, ezért ezen területek sorsa bizonytalan: a fanövedékben felhalmozódott gazdasági hozamok kihasználatlanok, az állományok minőségi romlása miatt idővel el is vesznek, illetve ugyanezen ok miatt a jövőbeli hozamok veszélybe kerülnek, valamint azonnali problémát jelent az érintett erdővagyon őrzésének a hiánya. Fontosabb eredmények A régióban végzett, mintavételen alapuló elemzés megállapította, hogy az erdőtulajdoni szerkezet egyrészt elaprózott, másrészt az osztatlan tulajdonok részaránya igen magas, ami alátámasztja a megalapozó tanulmány megállapításait, melyek szerint a jelenlegi birtokszerkezet lényegesen akadályozza a magán-erdőgazdálkodó szervezetek kialakulását. A régió magán-erdőgazdálkodása, a magalapozó felmérés alapján végzett becslések szerint évente 3,6 milliárd Ft árbevételt nyújt a magán-erdőgazdálkodóknak, amelyből a fakitermelésekhez, erdőfelújításokhoz és erdőtelepítésekhez szükséges közvetlen költségek levonása után 2,4 milliárd Ft fedezet keletkezik. További lépések A megalapozó felmérés eredményei szerint a magán-erdőgazdálkodás regionális problémáinak megoldását egyszerre sürgetik a jelenlegi erdőterületek gazdálkodási nehézségei és a kitűzött erdőtelepítési célok. Projekt vezető: Dr. Lett Béla egy. tanár; Résztvevők: Prof. Mészáros Károly egy. tanár; Dr. Jáger László egy. docens; Dr. Veperdi Gábor egy. docens; Dr. Gál János egy. docens; Dr. Héjj Botond egy. docens; Dr. Stark Magdolna egy. docens; Bartha Pál; Hajdú Tibor; Schiberna Endre tud. munkatárs; Szabó Gábor PhD hallgató; Puskás Lajos PhD hallgató; Máriás Dávid hallgató; Varga Róbert hallgató; Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, KAEG, TAEG, Digiterra, Zalerdő, Pannon Projekt, Szombathelyi erdészet, NYDRFÜ, Szabó Vendel 7

ERFARET 1.2. TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS, ERDŐVÉDELEM Projekt vezető: Dr. Varga Szabolcs egy. docens Résztvevők: Dr. Traser György egy. docens; Prof dr. Kozák Antal UBC Canada professzor; Dr. Bondor Antal professzor; Dr. Koloszár József egy. tanár; Dr. Frank Norbert egy. docens; Kovács Krisztián PhD hallgató; Czupiné dr. Horváth-Szováti Erika egy. adjunktus; Molnár Miklós tanszéki mérnök; Csepregi Imre tanszéki mérnök; Kondorné Szenkovits Mariann PhD hallgató; Takács Viktor PhD hallgató; Némethné Pogány Csilla tanszéki munkatárs; Jambrich Istvánné adminisztrátor Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, KAEG, TAEG, Zalaerdő, Szombathelyi erdészet Cél és rövid áttekintés A projektben négy irányban indítottuk a kutatást: Szálalóvágásos erdőfelújítási kísérlet a Sopron 182-es erdőtagban (bükkös) Különböző erdőfelújítási eljárások összehasonlítása a Bejcgyertyános 10 C erdőrészletben (gyertyánoskocsánytalan tölgyes) Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőn Természetszerű erdők kialakítása er dőfelújítással és erdőtelepítéssel Elvégzett tevékenység Az erdővédelem, környezetkímélő technológiák fejlesztése területén a gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) hazánkban soha nem tapasztalt méretű gradációja lehetőséget adott a munkatervben meghatározott feladat: a károsítók, kórokozók körének felmérésén, és a kezelések előkészítésén túl a gyakorlati védekezési kísérletek lebonyolítására is. A kísérlet célja a környezetkímélő, különböző hatásmechanizmus alapján működő kitinszintézis-manipuláló készítmények összehasonlítása, a különböző dózisok eredményességének vizsgálata, a védekezés eredményességét javító adalékanyagok tesztelése, valamint az egyes kereskedelmi készítményekkel végzett védekezés költségeinek összevetése. Fontosabb eredmények A gyapjaslepke elleni védekezési kísérlet adatainak feldolgozása még folyamatban van. Az év során az EFVI két kutatója: dr. Varga Szabolcs témavezető és dr. Traser György közreműködő, négy erdészeti Rt: a BAKONYERDŐ, a Tanulmányi Erdőgazdaság Rt., a Szombathelyi Erdészeti Rt., a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt., négy növényvédő szer gyártó illetve forgalmazó: Crompton Europe Ltd., Dow AgroSciences, Syngenta Kft és Summit-Agro Hungaria Kft., hat egyetemi hallgató vett részt. A statisztikai adatfeldolgozást a Matematikai Intézet munkatársa végzi a UBC Canada egy professzorának közreműködésével. További lépések A következő évben a gyapjaspille gradáció állapotától függően megkezdett kísérletet a biológiai védekezés terén más hatóanyagcsoporttal: vírus és Bacillus thuringiensis hatóanyagot tartalmazó készítmények összehasonlításával kívánjuk folytatni. Emellett a cserebogár, mint kiemelt jelentőségű erdészeti károsító, valamint az erdősítésekben az egyszikű gyomok elleni szelektív védekezési technológiák kísérleteit tervezzük indítani.

KUTATÁSI PROJEKTEK BESZÁMOLÓI ERDŐGAZDÁLKODÁS MŰSZAKI FEJLESZTÉSE ERFARET 1.3 Cél és rövid áttekintés Erdővel borított kisvízgyűjtők vízháztartási-vízgazdálkodási sajátosságainak vizsgálata. Kötött talajú földműre épített kísérleti útpályaszerkezetek vizsgálata. Erdészeti Útügyi Információs Rendszer létrehozása. Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése. Erdészeti térinformatika fejlesztése. Elvégzett tevékenységek A Hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház felújítása terveinek elkészítése és a kísérleti vízgyűjtő meglévő mérőhelyeinek működtetése, új mérőeszközök terepi telepítése. Kísérleti útszakasz pályaszerkezetvariációinak tervezése. Szombathelyi Erdészeti Rt. feltáróhálózata információs rendszerének kialakítása. Magyarországi erdőtüzek értékelése és a erdőtűz-oltási technikák rendszerezése. Erdészeti térinformatikai alkalmazás kidolgozása az adatbázis terepi aktualizálására. Fontosabb eredmények A Hidegvíz-völgyi kutatóház felújításának tervei elkészültek és a mért adatok folyamatosan rendelkezésre állnak. Elkészítettük a kísérleti útszakasz pályaszerkezet-variációinak terveit. Elkészítettük a Szombathelyi Erdészeti Rt. feltáróhálózata információs rendszerét. Értékeltük az elmúlt időszak magyarországi erdőtüzeit és rendszereztük az erdőtűz-oltási technikákat. Kifejlesztettünk egy a terepi mérnöki munkát támogató, mobil számítástechnikai eszközökön futó térinformatikai alkalmazást. További lépések A Hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház felújítása, egy új vízhozammérő műtárgy építése, folyamatos adatgyűjtés és feldolgozás, az összefüggések modellezése. A kísérleti útszakasz megépítése és tönkremenetelének vizsgálata műforgalom hatására. Térinformatikára alapozott erdészeti útügy információs rendszer kialakítása. Komplex erdőtűz-oltási technológiák kidolgozása. A digitális erdészeti térképezés, a felületmodellezés és a képfeldolgozás erdészeti alkalmazásának korszerűsítéséhez valamint a digitális fotogrammetriai alkalmazásához szükséges algoritmusok definiálása és térinformatikai alkalmazás fejlesztése. Projekt vezető: Dr. Péterfalvi József PhD. egy. docens Résztvevők: Dr. Kosztka Miklós CSc. egy. tanár; Bácsatyai László CSc. egy. tanár; Dr. Horváth Béla CSc. egy. tanár; Dr. Kucsara Mihály PhD. egy. docens; Dr. Gribovszki Zoltán PhD. egy. docens; Dr. Czimber Kornél PhD. egy. docens; Király Géza egy. adjunktus; Kalicz Péter egy. adjunktus; Markó Gergely egy. adjunktus; Zagyvainé Kiss Katalin PhD hallgató; Brolly Gábor PhD hallgató; Balázs László technikus; Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, KAEG, TAEG, Zalaerdő, Szombathelyi Erdészet, Digiterra 9

ERFARET 1.4 TARTAMOS VADGAZDÁLKODÁS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE Projekt vezető: Dr. Jánoska Ferenc egy. docens; Résztvevők: Dr. Faragó Sándor egy. tanár; Dr. Náhlik András egy tanár; Dr. László Richárd egy. adjunktus; Dr. Gál János egy. adjunktus; Sándor Gyula egy. adjunktus; Kalmár Sándor; Kocsis Márta PhD. hallgató; Tari Tamás hallgató; Bakó Tamás hallgató; Varjú József hallgató Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, KAEG, TAEG, Zalaerdő, Szombathelyi erdészet, Lajta-Hanság Cél és rövid áttekintés Mezei élőhely mozaik-komplexek gerinces állatvilágának vizsgálata, különös tekintettel a fás vegetáció szerepére Szabadterületi tartamos nagyvadgazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása Zárttéri tartamos nagyvadgazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása Elvégzett tevékenységek: A mezei élőhelyek mintaterületei (LAJTA- és MOSON-Project területei) gerinces faunájának faunisztikai jellegű és közösségi szintű felmérése Vízivad-monitoring működtetése, a datgyűjtés Gímszarvas egyedek GPS - telemetriai berendezéssel felszerelésre kerültek, folyamatos adatgyűjtés a mozgáskörzetekről, erdősítések vadkár terheléséről A zárttéri vadtartásokban mintaterületek kijelölésre és felvételezésre kerültek, takarmányozási és vadföld-művelési technológia felülvizsgálata Fontosabb eredmények Az előforduló gerinces fauna fajlistájának összeállítása mezei élőhelyek mintaterületein Vízivad-fajok táplálkozási aktivitásának elemzése, húzásdinamika Gímszarvas és őz erdei vadkárterhelésének megállapítása Telemetriai kiértékelési módszerek tesztelése nagyvad mozgáskörzetének becslésére Zárttéri vadtartások takarmányozási technológiai protokolljának összeállítása További lépések Monitoring-jelegű felmérések folytatása (mezei élőhelyeken, nagyvadas mintaterületeken szabadterületen és zárttéren egyaránt), állapotváltozások rögzítése. Őz és mezei nyúl, valamint fogolyegyedek telemetriai jelölése és nyomkövetése. Nagyvad napszakos és napi-heti moz gáskörzeteinek megállapítása GPS-technológiával. Mivel a teljes project alapja a monitoring-jellegű, hosszabbtávú vizsgálatok folytatása, gyakorlatilag az eddig elvégzett vizsgálatok kiteljesítése várható. Gyakorlatban felhasználható gazdálkodási javaslatok összeállítása az apró- és nagyvadgazdálkodás ökológiai szemléletű átalakítására.

KUTATÁSI PROJEKTEK BESZÁMOLÓI MINŐSÉGI HENGERESFÁK ÉS A SARANGOLT VÁLASZTÉKOK HASZNOSÍTÁSA ERFARET 2.1 Cél és rövid áttekintés A hazai erdőkből jelenleg kitermelésre kerülő fanyersanyag mintegy 30% - a minőségi hengeresfa (fűrészipari és furnéripari célra felhasználható faanyag) és 70% - a sarangolt választék mérete vagy minősége miatt nem minőségi jellegű faanyag kategóriában tartozik (cellulózipari, farost- és faforgácslemezipari, tűzifa). A tervezett erdősítési programok szerint a minőségi hengeresfák aránya megközelíti a 40%-ot a sarangolt választék 60%-ával szemben. A projekt főbb célja olyan jellegű fahasznosítás megteremtése, amely egyrészt a magasabb hozzáadott értéket jelentő minőségi hengeresfa hasznosítását, másrészt a sarangolt választékok ökológiai termékfejlesztését és gazdaságosabb anyagfelhasználását jelentik. Elvégzett tevékenység Faállomány jellemzők és fakitermelési lehetőségek régiós és országos jellegű összehasonlító elemzése, A minőségi hengeresfák fűrészipari és lemezipari hasznosításának fejlesztési lehetőségei, a továbbfeldolgozási fok növelése feltételeinek és a gyorsan növő fafajok furnéripari alkalmasság vizsgálata révén, Fafeldolgozóipari hulladékok másodlagos nyersanyagként történő hasznosításának kutatása a faforgácslemez gyártásban, A természetes fa bútoripari célra történő nagyobb arányú felhasználásának megalapozása a piacbővítés és bútoripari versenyképesség növelésével. Fontosabb eredmények A fahasznosítási módokat befolyásoló jelenlegi és 2010-ig prognosztizálható fakitermelési lehetőségek régiós és országos jellegű meghatározása, A Nyugat Magyarországi régióban ajánlható közepes méretű 40.000 m 3 /év fűrészipari feldolgozó kapacitás technológiai modelljének kidolgozása, Akác és fenyő fafajok furnéripari hasznosításának előzetes vizsgálata rugalmassági, szilárdsági és érdességi tulajdonságjellemzők vizsgálata révén, A faforgácslemezipar ezen belül a régiós FALCO Rt. alapanyag-ellátási helyzetének javítására javaslat kidolgozása a fahulladékok hasznosításának bázisán, A Nyugat-Magyarországi régió bútoriparának gyártmány és technológiai fejlesztése a klaszter megoldás révén. További lépések Anyagvizsgálatok a régió jellemző fafajai vonatkozásában, a javasolt fahasznosítási módszer megalapozása, A fűrészipari termelés tovább feldolgozottsági fokának emelésére irányuló kutatások, A furnértulajdonság vizsgálatok folytatása nyár klónokra vonatkozóan, furnérnemesítési kísérletek, Sarangolt hengeresfák fafaj - keverési arányának és a fahulladékok keverési lehetőségeinek meghatározása, A klaszterre alapozó bútoripari fejlesztések és az elsődleges faipar (fűrészipar, furnéripar) minőségi fejlesztésének tervezése, modellezése. Projekt vezető: Dr. Németh József egy. tanár Résztvevők: Prof. Dr. Molnár Sándor egy. tanár; Dr. Posch Paula egy. docens; Dr. Gerencsér Kinga egy. docens; Dr. Hargitai László egy. tanár; Dr. Szabadhegyi Győző egy. adjunktus; Dr. Alpár Tibor egy. docens; Varga Anett számviteli előadó; Kovácsvölgyi Gábor PhD. hallgató; Szűcs Anita tanulmányi előadó; Adorján Magdolna tanulmányi előadó Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, Bakonyerdő Rt., FALCO Rt. 11

ERFARET 2.2 A FAHASZNOSÍTÁS, MINT MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG (ÉPÍTŐMŰVÉSZET, FORMATERVEZÉS) Projekt vezető: Mészáros György DLA h.c. egy. tanár; Résztvevők: Szentpéteri Tibor DLA h.c. egy. tanár; lllés Csaba egy. docens; Csíkszentmihályi Péter DLA h.c. egy. tanár; Tóth Tibor Pál egy. tanár; Standeinsky Dániel formatervező; Szücsy Róbert tanszéki munkatárs; Márkus Gábor egy. adjunktus; habil. Bánáti János DLA egy. docens; Hadas László főmunkatárs; Résztvevő konzorciumi tag: NYME Cél és rövid áttekintés Az Alkalmazott Művészeti Intézet kutatási programja alapvetően a tervezői munka formai-esztétikai dimenzióit célozza. A négy éves program során a fa építőművészeti és formatervezői felhasználásának és alkalmazásának olyan műhelyét építi ki, mely a tervezés korszerű infrastruktúrális és szellemi feltételeit komplex módon kezeli. Fontosabb eredmények Az eredmények közül szeretnénk néhányat bemutatni: Elvégzett tevékenység A kutatási ütemterv szerint minősített oktatók vezetésével kreatív tervezési gyakorlatokon, szerkezeti-formai, valamint terméktervezési feladatok és diplomamunkák kapcsán az alapprobléma teljes spektrumát érintették. Számtalan megvalósult hallgatói munka, építészeti és formaterv, kiállítás és elismerés jelzi, hogy a művészképzés a faipari terméktervezési program eredményes és integráns része. További lépések A projekt további ütemezésének megfelelően igyekszünk az új beruházások keretében beszerzett eszközöket haté- konyan kihasználni. Ezek az esz közök és szoftverek jelentősen javíthatják a minőségi és hatékonysági teljesítményünket.

KUTATÁSI PROJEKTEK BESZÁMOLÓI FAHASZNOSÍTÁS CELLULÓZ- ÉS PAPÍRGYÁRTÁSI CÉLOKRA ERFARET 2.3 Cél és rövid áttekintés A kutatómunka elsődleges célja a magyarhoni fafajok alkalmasságának vizsgálata a cellulóz- és papírgyártás szempontjából. Elvégzett tevékenység A FALCO Rt.-vel közösen dolgoztuk ki a számbavehető fafajok besorolását. A DUNAPACK Rt. az EU normáknak megfelelő vizsgáló laboratóriumnak tervezésében volt segítségünkre. A faanyag kémiai összetétele és a késztermék (cellulóz) vizsgálatokat a Hamburgi Egyetem Fakémiai Laboratóriumában végeztük. A kutatómunka második részében, a tervezett laboratóriumi beruházások megvalósításával a vizsgálatokat már Sopronban fogjuk végezni. A kutatómunka első részében homoktalajon nőtt erdeifenyőt, egy nyárfélét, a feketenyarat és az akácot vontuk vizsgálat alá. Kiegészítő fafajként a csertölgyet is vizsgáltuk. Első lépésben a faanyagok fizikaimechanikai tulajdonságait vizsgáltuk. Összefoglalva megállapítottuk, hogy a homoktalajon nőtt erdeifenyő és a feketenyár kis térfogat sűrűségű, nagy évgyűrű szélességű, jól forgácsolható faanyag. Az akác és a csertölgy zárt évgyűrű szerkezetű, nagy térfogat sűrűségű, nehezebben forgácsolható. A legnagyobb cellulóztartalmú a feketenyár volt. A kutatómunka azt bizonyította, hogy a homoktalajon nőtt erdeifenyő, a feketenyár, a csertölgy és az akác alkalmasak a cellulózgyártásra, azokkal más feltárási módokkal is érdemes kísérletezni. További lépések A kutatómunka következő fontos lépcsője az új cellulóz laboratórium kialakítása. Ennek során olyan laboratóriumot hozunk létre, amelyben a készített cellulózok tulajdonságai korszerű mutatók alapján lesznek mérhetők. Fafajonként a legkedvezőbb feltárási eljárásra teszünk ajánlást és előkészítjük a félüzemi kísérleteket. Projekt vezető: Dr. Winkler András egy. tanár; Résztvevők: Csóka Levente tanszéki mérnök; Mátyásné Havasi Anita Olga tanszéki mérnök; Bális Gabriella PhD. hallgató; Selmeczi Éva tanszéki vegyész; Nagy Lívia Résztvevő konzorciumi tagok: NYME Fontosabb eredmények Kiemelkedően jó a hozama és fehérsége a feketenyárból készült cellulóznak. A legjobb szilárdsági értékeket a homoktalajon nőtt erdeifenyő cellulóza mutatta. 13

ERFARET 2.4 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Projekt vezető: Dr. Winkler András egy. tanár Résztvevők: Dr. Schöberl Miklós Dr. Alpár Tibor Németh Gábor Vecsey Dénes Bernáth Imre Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, Bakonyerdő, FALCO Cél és rövid áttekintés A projekt 2005 évében célkitűzésünk a fahulladék gazdálkodás belső, sajátos, az elmúlt évtizedek során kialakult rendszerének vizsgálata, és e struktúrával járó sajátos, belső törvényszerűségeknek a feltárása volt. Elvégzett tevékenység A célkitűzésünk elérésére első lépésként elvégeztük a hazai fagazdálkodásban keletkező fahulladékok mennyiségi és minőségi felmérését, valamint a hasznosításuk mértékét és módját, melynek kapcsán kitértünk az erdőgazdálkodás, az elsődleges és másodlagos fafeldolgozás ill. a fatárgyak használata során keletkező fahulladékok teljes körére. Az a vizsgálat alapját képező 2003. évben összesen 3.698 ezer m 3 fahulladék (erdőgazdaság: 35%, fafeldolgozás: 34%, használtfa: 31%) keletkezett. E három terület közül az erdőgazdasági fahulladékok és a használtfa haszno sításának ma még részben, vagy teljesen hiányozanak a hazai műszakitech nikai, jogi, valamint gazdasági eszközrendszerei. Fafeldolgozás (elsődleges és másodlagos együtt) fahulla déka, viszont csaknem teljes mennyi sé gükben hasznosulnak. Fontosabb eredmények A tanulmányban felmért terület teljes fahulladék mennyiségének (elméleti fahulladék potenciál) kétharmad része ma még nem kerül felhasználásra. A ténylegesen gazdálkodásba vett fahulladék döntő mennyiségében két területen hasznosul: 64%-át energiatermelésre elégetik, míg kb. 23%-át anyagában hasznosítja a forgácslapés farostlemezgyártás. Megállapítható, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában és megfigyelt változásában a mértékadó hatást a gazdasági szükségszerűség és nem az ökológiai kényszer fejtette ki. Ugyanakkor a megfigyelt és kívánatos változások felgyorsítására a hazai fahulladék gazdálkodásban nagy szükség mutatkozik egy olyan beavatkozásra, melynek célja a jogi, műszaki technikai és gazdasági eszközrendszer a korszerűsítése. További lépések A forgácslapgyártás hulladékgazdálkodásának felmérése a FALCO Rt. által A forgácslapgyártás során keletkező szilárd forgácslaphulladékok aprítással történő ismételt feldolgozása. A forgácslapgyártás során keletkező nem szilárd forgácslaphulladékok elzszívás segítségével a középrétegbe történő visszajuttatása. Gőz előállítása kéreg égetése során. Füstgáz előállítása az SPV forgácsszárító berendezés hőellátásához, a termelés során keletkező por égetésével. A forgácslapgyártáshoz használt ragasztóanyagok gépeinek tisztítása során keletkező gyantás-forgács hulladékok elégetése gőz kinyerése céljából. A CK lapok előállítsa során a terítő berendezések időszakos mosása során keletkező mosófolyadék viszszavezetése a vízüveg hígítására.