Ráckevei Horgász Egyesület. ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetbe foglalva az 1996. évi 2001. évi és 2009. évi módosításokkal együtt)

A Ráckevei Horgász Egyesület ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetbe foglalva az 1996. évi 2001. évi és 2009. évi módosításokkal együtt) Ráckeve, 2009. március

2 1. Az egyesületet azonosító meghatározók RÁCKEVEI HORGÁSZ EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y A I. Általános rendelkezések 1.1. Az egyesület neve: Ráckevei Horgász Egyesület 1.2. Székhelye: 2300 Ráckeve, Keszeg sor 6. sz. 1.3. Bélyegző: körbélyegző. A köriratban az egyesület neve. Az egyesület nevének körirata alatt 1941 évszám. 1.4. Alapítás éve: 1941. 2. Az egyesület jogállása 2.1. Az egyesület jogi személy 2.2. Az egyesület működik: a/ a hatályos jogszabályok, b/ az alapszabály és cl más belső szabályzatok alapján. 3. Az egyesület célja és feladatai a természet és halállomány védelme, a horgász szakismeret terjesztése, általánossá tétele, oktatás, vizsgáztatás, horgászversenyek, horgásztúrák, horgásztalálkozók szervezése, a sporthorgászat, mint aktív pihenés (szórakozás, kikapcsolódás) népszerűsítése, a tagság érdekeinek képviselete "kifelé" önkormányzat, vízkezelő stb. vonatkozásában, adminisztratív tevékenység gyakorlása, a tagok horgászati okmányokkal való el- látása (horgászjegyek, napi jegyek, területi engedélyek stb.), a horgász közélet szervezése: közgyűlés, más területi szervek ülései, társadalmi munka, kollektív kirándulás, táborozás, együttműködés, kapcsolattartás szervezése (vízirendőrséggel, vízkezelővel, önkormányzattal, APEH-el, szövetséggel, természetvédelmi szervekkel, társegyesületekkel stb.), segíteni a horgászvizek hasznosítóit és a hatóságokat az orvhorgászat megelőzésében, felszámolásában. az egyesület biztosítja tagjai és hozzátartozói számára a tanyán való pihenést. Ehhez önköltségi áron, korlátozott időre rendelkezésre bocsátja a tanya épületében lévő vendégszobákat Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 4. Gazdálkodási tevékenység 4.1. Az egyesület gazdálkodási tevékenységet folytat. kulturális és sport szolgáltatás (SZJ 196000), szórakozási, kulturális, sport és egyéb szabadidős cikkek, berendezések kölcsönzése (SZJ 113430) nem bolti - egyéb - kiskereskedelmi (SZJ 194150). 5. Nyitott tagság elve II. Az egyesületi tagsági jogviszony szabályai

3 5.1. Nyitott egyesületi tagság azt jelenti, hogy jogszabályi korlátozás hiányában egyesületi tag lehet az, aki az alapszabályban megjelölt feltételeknek megfelel és azok megvalósításában való tevékenységet vállalja. Így az egyesületnek tagjai lehetnek: magyar állampolgárok, külföldi állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (pl. gazdasági munkaközösség, betéti társaság stb.) 6. Az egyesületi tagsági viszony formái 6.1. Teljes jogú rendes tagok lehetnek, akik: nagykorú magyar állampolgárok, magyar állampolgársággal rendelkeznek vagy Magyarországon letelepedett nem magyar állampolgárok, amennyiben tartózkodási engedély birtokában vannak, nagykorú magyar vagy külföldi tagságra jogosult állampolgárok és nem állnak cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt, büntetlen előéletűek, nem állnak horgászjegy váltási tilalom vagy egyesületi fegyelmi büntetés hatálya alatt, a horgászatot nem kereső foglalkozásként űzik. 6.2. Kedvezményezett helyzetű rendes tagok, akik belépési díjat, a rendes tagokat érintő más kötelezettséget, a vezetőség, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feltételekkel rendelkező tagoknak pl. örökös tagoknak, nyugdíjasoknak stb. kérelmükre - eltöröli vagy mérsékli. 6.3. Ifjúsági tag lehet a 18. életévét be nem töltött, 10 év feletti állampolgár, aki a tagfelvételét a 14. életévének betöltése után kéri, valamint a tagfelvételét 10-14 életév között kéri, melyhez a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok) hozzájárulása, valamint a felmerülő költségek fizetésének vállalása szükséges. 6.4. Az egyesületnek tagja lehet az a jogi személy (vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, de jogszabály által elismerten működő szervezet), amelynek önkéntes belépési szándékukat kinyilvánítják, az egyesület alapszabályát és más belső szabályzatát elfogadják, az egyesületi tevékenységben való részvételre - az anyagi támogatásra vonatkozó részletes szabályokat az egyesület vezetősége és a jogi személy meghatalmazott képviselője által létrehozott együttműködési megállapodásban rögzítik. 6.5. Az egyesület pártoló (patronáló) tagjai lehetnek azok a természetes és jogi személyek, akiket a vezetőség kérésükre pártoló taggá felvesz, amennyiben vállalják, hogy mint pártoló tagok, az egyesület működéséhez anyagi, szakmai, elvi és egyéb támogatást nyújtanak. 6.6. A vezetőség tiszteletbeli - örökös - tagnak felvehetik azt a személyt, aki az egyesületi élet valamely szakterületén tevékenységével kiemelkedő érdemeket szerzett, munkásságával, szakmai, erkölcsi súlyával elősegíti az egyesületi cél jobb, kiemelkedőbb megvalósítását. A tiszteletbeli tag jogai azonosak a rendes tagok jogaival, kötelezettségei pedig az alapszabály 6.2. pontjában foglalt lehetőségek szerint alakul. 7. A tagfelvétel anyagi feltételei és más módja 7.1. Az egyesületbe a teljes jogú tagként való felvételhez belépési díjat, első halasítási díjat valamint tanyafenntartási hozzájárulást kell fizetni, melynek minden tagra azonos összegét a vezetőség határozza meg.

4 7.2. A befizetések alól a vezetőség engedményeket ad az alapszabály 6.2. pontjában meghatározottak szerint. 7.3. A belépési szándékot az egyesület vezetősége által rendelkezésre bocsátott belépési nyilatkozat kitöltésével kell bejelenteni. 7.4. A belépési nyilatkozat tartalmát - az alapszabály rendelkezéseivel összhangban - a vezetőség állapítja meg. 7.5. A belépési nyilatkozatot - tartalmának vizsgálata ufán - az elnök terjeszti javaslatával együtt a vezetőség elé. 7.6. A tagfelvételről való döntés a vezetőség hatáskörébe tartozik. A vezetőség köteles elbírálni a felvételi kérelmet legkésőbb a benyújtását követő második vezetőségi ülésen. 7.7. Taggá történő felvétel esetén a tagot a felvétel - jogosultság és kötelezettség keletkezésének - időpontjáról az elnök tájékoztatja. 7.8. A felvételi kérelem elutasításáról a vezetőség indokolást tartalmazó határozatot köteles hozni, melyet a kérelmezőnek írásban meg kell küldeni. 7.9. Kérelmező a tagfelvételt elutasító határozat ellen, a határozat kézhezvételétől számított számított 30 napon belül, a vezetőségnek címzett panasszal fordulhat a küldöttközgyűléshez, mely panaszról a küldöttközgyűlés a soron következő ülésén dönt. 8.Tagnyilvántartás vezetése és a tagkönyv kiállítása 8.1. Az egyesületi tagságról a vezetőség folyamatosan nyilvántartást vezettet. 8.2. A tagnyilvántartás tartalmát (rovatait) a vezetőség állapítja meg. 8.3. A közgyűlés határozatképességének megállapításánál csak a tagnyilvántartás adatai vehetők figyelembe. 8.4. Az egyesület elnöke a tagként felvett személy részére a tagnyilvántartó adataival egyező tagsági igazolványt állíttat ki. 9. Az egyesület tagjainak jogai 9.1. A tagokat a jogszabályokban és az alapszabályban foglalt korlátozások kivételével egyenlő jogok illetik és egyforma kötelezettségek terhelik. 9.2. A testületi üléseken a tárgyalt ügyekben minden jelenlévő tagnak egy szavazata van. A szavazásra jogosult tag nem élhet szavazati jogával olyan ügyekben, amelyekben érdekelt (pl. saját fegyelmi ügyében). 9.3. A tag jogosult - a tanácskozási jog alapján - az egyesület teljes körű nyitott fórumain (küldöttközgyűlés), vitaülésein a részvételi, felszólalási, indítványozási és bírálati jogával élni. 9.4. A tagot megilleti a személyes tájékozódási - interpellációs - jog is. 9.5. Jogosult részt venni az egyesület rendezvényein, versenyein, továbbá a rendelkezésre álló lehetőségeken belül - a megállapított sorrendben és hozzájárulás mellett - az egyesület által fenntartott horgásztanyákat és horgászfelszerelést stb. igénybe venni. 9.6. Az egyesülettől állami horgászjegyet igényelni és.ezek birtokában területi engedélyt váltani és az azon feltüntetett vízterületen horgászni. 9.7. A tag jogosult az egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát döntését) a tudomásra jutástól számított 30 napon belül a bíróságnál megtámadni. (A tag kereset-benyújtási joga.)

5 9.8. Az ifjúsági; jogi pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségre nem választhatók. A küldöttközgyűlésen - az egyesület nyílt fórumain, pl. vitaülésen - azonban a tanácskozási és indítványtételi jog őket is megilleti. 10. Az egyesület tagjainak kötelezettségei A tag köteles: 10.1. Az egyesület alapszabályának és más belső szabályzatának rendelkezéseit és az egyesület bármely testületének határozatát betartani, illetve végrehajtani. 10.2. Közreműködni az egyesület anyagi alapjának megteremtésében és annak gyarapításában. Ennek megfelelően a tag köteles a megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az egyesület pénztárába, számlájára a vezetőség által előírt határidőre befizetni. 10.3. Tevékenyen részt venni az egyesület munkájában, rendszeresen segíteni az egyesületet feladatai teljesítésében. 10.4. Az egyesületi tevékenységgel kapcsolatosan önként vállalt feladatot maradéktalanul és legjobb tudása szerint ellátni. 10.5. A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, a horgászat országos és helyi szabályait megtartani és megtartatni. 10.6. A természet, környezet, különösen a vizek és vízpartok tisztasága felett őrködni. Esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos észlelését az egyesület bánhely tisztségviselőjével haladéktalanul közölni. 11. A tagsági viszony megszűnésének módjai 11.1. A tag halála 11.1.1. Természetes személy halála, 11.1.2. Jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése. 11.2. Az egyesület megszűnése (alapszabály 37. pontja). 11.3. Kilépés. 11.3.1. Kilépést írásban a vezetőségnek kell bejelenteni. 11.3.2. A kilépéshez a vezetőség hozzájárulása szükséges. A kilépést meg kell tagadni, ha: - a tag ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, - a tag az egyesülettel szemben fennálló kötelezettségeit az előírt határidőig nem teljesítette. 11.3.3. Kilépés esetén a tagsági jogviszony - az alapszabály 11.3. 2. pontjában foglalt kivételekkel - a kilépés írásbeli bejelentésének a vezetőséghez történt megérkezését követő hónap utolsó napján szűnik meg. A tagságból folyó kötelezettségeket a kilépési nyilatkozat kelte és a tagsági viszony megszűnése közötti idő alatt is teljesíteni kell. 11.3.4. A tagsági viszony évközi megszűntetése esetén a tagdíjfizetési kötelezettség a kilépés évének végéig fennmarad. 11.4. Törlés 11.4.1. A tagok sorából törölni kell azt a tagot, aki - tagdíj vagy egyéb fizetési kötelezettségének - hat hónapig saját hibájából felszólítás ellenére sem tesz eleget, az egyesülettel szemben fennálló személyes kötelezettségét (a még elvégezhető ideig, vagy alkalommal) több esetben nem végzi el, - bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélték. 11.4.2. A törlésről az elnök kezdeményezése alapján a vezetőség határoz,vizsgálva: - a mulasztás megszűntetésére vonatkozó felszólítás átvételét, - a megjelölt teljesítési határidő tényleges elteltét és - a saját hibából történt mulasztás tényét.

6 11.5. Kizárás 11.4.3. A törlés elrendeléséről szóló határozatot a taggal írásban közölni kell azzal, hogy a határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a vezetőséghez címzett kifogást terjeszthet elő a küldöttközgyűléshez. A határidő saját hibából történő elmulasztása jogvesztéssel jár. (A vezetőség a kifogást nem terjeszti a küldöttközgyűlés elé.) 11.4.4. Nem minősül törlésnek, ha a küldöttközgyűlés - az egyesületi tag kifogása alapján, azt jogosnak találva, méltányossági okból, meghatározott időre felmentést ad a tagnak a kötelezettsége teljesítése alól. 12. Küldöttközgyűlés 13. Vezetőség 14. Ellenőrző Bizottság 15. Fegyelmi Bizottság 11.5.1. A tagsági viszony kizárással csak fegyelmi eljárás során, a fegyelmi bizottság jogerős határozata alapján szűnik meg. 11.5.2. A fegyelmire vonatkozó eljárást, a fegyelmi büntetéseket és a jogorvoslati lehetőséget a fegyelmi szabályzat tartalmazza. 16. Társadalmi halőri szervezet III. Az egyesület szervei IV. Az egyesület szerveinek működése Az egyesület legfelsőbb szerve a tagok által választott testület: a küldöttközgyűlés. 17. A közgyűlés esetleges működése 17.1. Közgyűlést kell összehívni, amennyiben a - vezetőség szükségesnek ítéli, - az ellenőrző bizottság indokoltnak tartja, - a bíróság elrendeli és - az ok és cél megjelölésével, a nyilvántartott tagok legalább 33%-a kívánja. 17.2. A közgyűlés összehívása esetén bármely témakört napirendjére tűzhet. 17.3. A közgyűlés működésére a küldöttközgyűlés alábbi szabályait kell megfelelően alkalmazni. 18. Küldöttközgyűlés 18.1. A küldöttközgyűlés évente egyszer rendes ülést tart. 18.2. Rendkívüli küldöttközgyűlést kell tartani, ha - a vezetőség szükségesnek ítéli, - az ellenőrző bizottság indokoltnak tartja, - az ok és cél megjelölésével a tagok - beleértve a küldötteket is - legalább 33%-a kéri.

7 18.3. A tagnyilvántartóban nyilvántartott minden 65 főből álló "tagkör"-i arányra egy fő küldöttet kell választani. A nyilvántartott tagok 65-tel osztott számát meghaladó, de 65 főt el nem érő tagokra - hiányos tagkörre - is szükséges a küldöttválasztás. 18.4. A küldött által képviselt tagköröket a vezetőség alakítja ki. 18.5. A megválasztott küldötteken túl a küldöttközgyűlésnek - választás nélkül az alapszabály rendelkezése alapján teljes jogú tagjai: a tisztségviselők (alapszabály 23. pontjában felsoroltak). 18.6. A küldöttközgyűlésen - meghívás és tájékoztatás nélkül - tanácskozási joggal minden tag részt vehet. Jogi személy tagot - azonos jogkörrel - meghatalmazottja képviseli. A meghatalmazott meghatalmazását - az állandó meghatalmazott kivételével - köteles a küldöttközgyűlés elnökének átadni, amit a jelenléti ívhez kell csatolni. 18.7. A megválasztott küldött köteles az általa képviselt tagkör és a küldöttköz- gyűlés közötti kapcsolatot megteremteni. A küldött köteles a tagkör tagjainak határozati javaslatait képviselni, a tagkört a küldöttközgyűlés időpontjáról, napirendjéről értesíteni, a hozott határozatokat velük ismertetni és azok végrehajtását szorgalmazni. 18.8. A küldöttek és az összes tisztségviselő megválasztása öt évenként a küldöttközgyűlésen történik. A tisztújító küldöttközgyűlésre nem küldött tagokat - tanácskozási joggal meg kell hívni. 18.9. A megválasztandók jelölését jelölő bizottság végzi, de a jelölés joga az egyesület minden tagját megilleti. A jelölő bizottságot a tisztújító küldöttközgyűlést megelőzően a küldöttközgyűlés hozza létre, megválasztva annak elnökét és tagjait. A jelölő bizottság a küldöttközgyűlésre előkészített javaslatát olyan időpontban köteles a vezetőség rendelkezésére bocsátani, hogy az közölhető legyen a küldöttközgyűlési meghívóval együtt. 18.10. A küldöttet és a tisztségviselőt vissza kell hívni, ha - tartósan, saját hibájából nem tesz eleget választott kötelességének, - súlyos vagy ismételt fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, - aki a tagság érdekeivel huzamosabb ideig és több jelentős témakörben ellentétes álláspontot képvisel. 18.11. A küldöttek és a tisztségviselők küldöttközgyűlésen történő választása és visszahívása nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel történik. A küldött visszahívására a vezetőség az ellenőrző bizottság és bármely küldött javaslatot tehet. 18.12. A küldöttet és tisztségviselőt vissza lehet hívni, ha tőle független okból, saját hibáján kívül - pl. évekig tartó külföldi tartózkodás, betegség stb. okból nem tud eleget tenni a tisztségével együttjáró kötelezettségének. 18.13. A küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik: a/ a küldöttközgyűlés által megválasztandó testületek taglétszámának meg- határozása, mely szerint - a vezetőséget hét, - az ellenőrző bizottságét három - a fegyelmi bizottságát három főben határozza meg. b/ az alapszabály elfogadása és módosítása, c/ az évi költségvetés meghatározása, a zárszámadás és vagyonmérleg elfogadása, d/ a vezetőség éves beszámolójának, munkatervének elfogadása, e/ dönteni az egyesület érdekvédelmi szövetségi tagságról, f/ felhatalmazni a vezetőséget a megállapított költségvetésben az egyes rovatok közötti átcsoportosításra,

8 g/ dönt ingatlanvételről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlan elide genítéséről, h/ beszámoltatja a vezetőséget és meghatározza munkájának további irányát, jóváhagyja munkaprogramját, i/ beszámoltatja az ellenőrző bizottságot és a fegyelmi bizottságot a végzett munkáról, j/ másod fokon eljár a vezetőség tagfelvételt elutasító vezetőségi határozatok ellen benyújtott fellebbezési ügyekben, k/ költségvetésben megállapítja a vezetőség tiszteletdíját és jutalmát, l/ meghatározza az egyesület érdekében évente elvégzendő közösségi munka módját, mértékét, illetőleg pénzbeli megváltásának lehetőségét, m/ másodfokon eljár a vezetőség törlést kimondó határozatai ellen benyújtott fellebbezési ügyekben, n/ az éves tagdíj megállapítása, o/ a vezetőség jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítése, p/ döntés a választott tisztségviselők fegyelmi ügyében, r/ az ötévenként tartandó tisztújító küldöttközgyűlést megelőzően a jelölő bizottság megválasztása, s/ az egyesület tisztségviselőinek és küldötteinek megválasztása és visszahívása, t/ döntést mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály kizárólagos hatáskörébe utal. 18.14. Csak közgyűlés dönthet a megszűnés, egyesülés, beolvadás és más társadalmi (gazdasági) szervvé történő átalakulás kérdésében. 18.15. A küldöttközgyűlés a/ pontjában meghatározott hatáskörét a vezetőség átruházhatja. 18.16. A küldöttközgyűlés megtartásának időpontja és napirendjének megállapítása a vezetőség, összehívása pedig az elnök feladata. 18. 17. A küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek fele jelen van. Amennyiben a küldöttközgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, a 30 napon belül ismét összehívott küldöttközgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 18.18. A küldöttközgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a küldöttközgyűlés elnökének szavazata dönt. 18.19. A küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek fele jelen van. Amennyiben a küldöttközgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, a 30 napon belül ismét összehívott küldöttközgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 19. Vezetőség 19.1. A vezetőséget a közgyűlés öt évre választja meg. A vezetőség hét tagból és 2 pót-tagból áll. A vezetőség tagjai: - az elnök, - 2 fő alelnök és - 4 fő vezetőségi tag

9 az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik küldöttközgyűlés közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja a küldöttközgyűlések közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságát. Amennyiben a vezetőség bármely tagja esetében megszűnik az egyesületi tagsági-, vagy tisztségviselői jogviszony, vagy a vezetőség tagja tartós akadályoztatást jelent be a tisztség ellátásával kapcsolatban, az Elnök jogosult a vezetőségbe meghívni az általa kiválasztott póttagot. A vezetőségbe hívott póttag személyére a vezetőség minden tagja jogosult javaslatot tenni. 19.2. A vezetőség feladatai: Jogszabályok alapján, az alapszabály által meghatározott keretek között, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően szervezi és irányítja az egyesület tevékenységét és gazdálkodását. Ennek keretében a/ kitűzi a küldöttközgyűlés (közgyűlés) időpontját, összeállítja és előkészíti a tárgyalandó tárgysorozatot és összeállítja a tanácskozási joggal meghívandók névsorát, b/ gazdálkodik a küldöttközgyűlés által megállapított költségvetési keretben: a küldöttközgyűlés által megállapított körben a költségvetés egyes rovatai között átcsoportosíthat, c/ határoz első fokon tagok felvétele, kilépése és törlése tárgyában, d/ meghatározza, hogy a vezetőség egyes tagjai milyen szakfeladatokat látnak el, e/ határoz egyes tagok tagdíjának mérséklése, elengedése kérdésében és más kedvezmények nyújtásáról (alapszabály 6.2. pont), f/ másod fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyeiben, g/ megállapítja a halfogó és az egyéb versenyeknek, valamint más rendezvényeknek az időpontját, a verseny feltételeit, díjait és kijelöli rendezőit, bíráit, h/ kijelöli az egyesület versenycsapatát és vezetőjét a szövetség által rendezett halfogó versenyekre, illetőleg más rendezvényekre, i/ egyéni elbírálás alapján korra, egészségi állapotra, valamint egyéb méltánylást érdemlő okokra való tekintettel dönt az egyesület érdekében végzendő közösségi munka alóli felmentés kérdésében, j/ a költségvetésben biztosított keretben megállapítja az egyesület alkalmazottainak munkabérét, k/ dönt az egyesület érdekében történő külföldi utazásokat teljesítő egyesületi tagok személyi kijelölésének rendjéről, l/ megállapítja a pártoló és tiszteletbeli tagok tagdíj és egyéb díjfizetési kötelezettségét, m/ meghatározza saját munkatervét, n/ jóváhagyja a fegyelmi szabályzatot, o/ megköti a jogi személy tag képviselőjével az együttműködési megállapodást, p/ előterjesztés megtétele a küldöttközgyűléshez, küldött tisztségviselő visszahívására vagy bármilyen okból megüresedett küldötti tisztségviselői hely választás útján történő betöltésére,

10 r/ kijelöli a küldöttek által képviselt 65 fős tagköröket, s/ megállapítja a tagok anyagi kötelezettségei befizetésének határidejét, t/ az egyesületi tagságról folyamatosan nyilvántartást vezettet, u/ a társadalmi halőrök kijelölése és jelentéseik alapján a szükséges intézkedések megtétele. 19.3. A vezetőség a h/, i/ és r/ pontjában meghatározott hatáskörét az elnökre, illetve az alelnökre átruházhatja. 19.4. A vezetőség szükség szerint, de évenként legalább két alkalommal rendes ülést tart. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha ezt a/ a vezetőség tagjaiból legalább 3 fő az ülés céljának megjelölésével kéri, b/ az egyesület elnöke, illetőleg c/ az ellenőrző bizottság szükségesnek tartja. 19.5. A vezetőség ülését az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke hívja össze és tátja el az elnöki feladatokat. 19.6. A vezetőség akkor határozatképes, ha legalább 5 fő vezetőségi tag az ülésen jelen van. 19.7. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 19.8. A vezetőség üléseiről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az egyesület elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá. 19.9. A vezetőség ülésére minden esetben meg kell hívni az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság elnökét. 19.10. Az egyesület éves költségvetése és az annak végrehajtásáról szóló zárszámadás küldöttközgyűlés elé terjesztése, csak az ellenőrző bizottság előzetes felülvizsgálata alapján és az arról szóló jelentés ismeretében történhet. 20. Ellenőrző bizottság 20.1. Az ellenőrző bizottságot a küldöttközgyűlés választja öt évi időtartamra. Az ellenőrző bizottságnak három fő tagja és 1 pót-tagja van. Amennyiben az ellenőrző bizottság bármely tagja esetében megszűnik az egyesületi tagsági viszony, vagy a bizottság tagja tartós akadályoztatást jelent be, a Vezetőség jogosult az ellenőrző bizottság tagjai közé meghívni a póttagot. 20.2. A bizottság tagjai az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek. 20.3. A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az egyesület költségvetésének, a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását, továbbá a küldöttközgyűlés kivételével az egyesület szerveinek törvényes és alapszabály szerű működését, évenként pedig a pénz- és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint a gazdálkodást. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet (feljegyzést) köteles készíteni. 20.4. Az ellenőrző bizottság vizsgálatai során bármely ügyet megvizsgálhat, az iratokba betekinthet, a testületektől, tisztségviselőktől és az egyesület tagjaitól felvilágosítást kérhet. Az érintettek részéről a felvilágosítás megadása kötelező.

11 20.5. Amennyiben a bizottság ellenőrzése során hiányosságot, vagy jogszabályt, alapszabályt sértő bármely magatartást észlel - arról írásban köteles tájékoztatni az egyesület elnökét, illetve vezetőségét. Az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén 30 napon belül rendkívüli küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezheti, melynek a vezetőség köteles eleget tenni. 20.6. A bizottság köteles a vezetőség által az egyesület küldöttközgyűlése elé terjesztendő vagyoni számadást, működési jelentést, a zárszámadást, az_ eredmény-kimutatást és az ezekre vonatkozó határozati javaslatokat megvizsgálni és arról a küldöttközgyűlésnek jelentést tenni. 20.7. Amennyiben az egyesület testületi szervei a szükséges intézkedéseket nem teszik meg, a törvényes működés helyreállítása érdekében az ellenőrző bizottság a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséghez, illetőleg bírósághoz fordulhat. 20.8. A bizottság elnöke a bizottság egész évben végzett munkájáról köteles a küldöttközgyűlésnek beszámolni. 20.9. A bizottság elnöke - meghívása alapján a bizottság más tagjai - tanácskozási joggal jogosult a vezetőség ülésein részt venni. 20.10. A bizottság munkaterv alapján dolgozik. 21. Fegyelmi bizottság 21.1. A fegyelmi bizottságot a küldöttközgyűlés választja öt évi időtartamra. A fegyelmi bizottságnak a küldöttközgyűlés által választott három tagja és 1 pót-tagja van. Amennyiben a fegyelmi bizottság bármely tagja esetében megszűnik az egyesületi tagsági-, vagy tisztségviselői jogviszony, vagy a bizottság tagja tartós akadályoztatást jelent be a tisztség ellátásával kapcsolatban, a Vezetőség jogosult az ellenőrző bizottság tagjai közé meghívni a póttagot. 21.2. A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetőleg az ellenőrző bizottság tagjai. 21.3. A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyeiben. A tisztségviselők fegyelmi ügyeiben csak a küldöttközgyűlés járhat el. 21.4. A fegyelmi bizottság az egyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint köteles a fegyelmi eljárást lefolytatni és ennek alapján - írásban - indoklást is tartalmazó határozatot hozni, mely ellen 30 napon belül a vezetőséghez panasszal lehet élni. 21.5. A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról a vezetőséget, a küldöttközgyűlésen pedig beszámol munkájukról. 21.6. A bizottság elnöke - az elnök megbízása alapján a bizottság más tagja - a vezetőség ülésein tanácskozási joggal jogosult résztvenni. Tisztségviselők 22. Tisztségviselők választása 22.1. Az egyesület tisztségviselőit a küldöttközgyűlés és nyílt szavazással - egyszerű szótöbbséggel - öt évi időtartamra választja. 23. Tisztségviselők - az egyesület elnöke, - az egyesület alelnökei, - az egyesület vezetőségének nem nevesített tevékenységgel megbízott tagjai, - az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai,

12 - a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai, - a horgászmester, - az egyesület szövetségi képviselői, - a környezetvédelmi felelős, - versenyfelelős, - az ifjúsági felelős, - a tanyagazda. 24. Az egyesület elnöke 24.1. Az egyesület elnökének feladatai: - képviseli az egyesület szerveit, - összehívja és vezeti a vezetőség és a küldöttközgyűlés tanácskozásait, - szervezi és irányítja a jogszabályok, az alapszabály, valamint a küldöttközgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően az egyesület működését és gazdálkodását, - kinevezi az egyesület alkalmazottait, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, - kötelezettség vállalási és utalványozási jogkört gyakorol, - a belépési nyilatkozat vizsgálata alapján javaslatot tesz a vezetőségnek a döntést illetően, - az egyesület új tagjának tagsági igazolványt biztosít. 24.2. Az egyesület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki jogkört az egyesület alelnökei gyakorolják. Meghatározott ügyekben az elnök írásbeli meghatalmazása alapján más tag vagy az egyesület alkalmazottja is eljárhat. Nem képviselheti azonban az egyesületet olyan személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója az adott ügybe ellenérdekű félként szerepel. 25. Az egyesület alelnökei 25.1. Feladatkörük teljes egészében - helyettesítése esetén - megegyezik az elnök feladatkörével. 25.2. Egyéb esetekben eljárnak az elnöktől vagy a vezetőségtől kapott megbízások teljesítése érdekében. 26. Az egyesület vezetőségének nem nevesített tevékenységgel megbízott tagjai 26.1. Az állandó megbízás nélküli vezetőségi tagok feladatai: - a vezetőség nem rendszeres, illetve egyedi megbízásainak végrehajtása, - a testületi tevékenységben való, aktív együttműködés (a tanácskozásokon való részvétel, a testület döntéseinek közvetítése a tagsághoz, a végrehajtott határozatok következményeinek figyelemmel kísérése és arról a testület tájékoztatása, a tagság véleményének közvetítése a vezetőséghez stb. ). 27. Az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai 27.1. Az ellenőrző bizottság elnökének feladatai: - szervezi és irányítja az ellenőrző bizottság munkáját, - előkészíti a bizottsági előterjesztéseket, - képviseli az ellenőrző bizottságot és tagság álláspontját a testületi üléseken, - az ellenőrző bizottság tagjai aktívan közreműködnek a bizottság ügyrend jének, feladatainak megvalósításában, képviselik a tagság törvényes érdekeit. 28. Az egyesület szövetségi képviselői 28.1. Az egyesület a Ráckevei Durvaági Horgászegyesületek Szövetségének a tagja. 28.2. Az egyesület és a szövetség kapcsolataira a szövetség és az egyesület a lapszabályai az irányadók. 28.3. Az egyesület szövetségi képviselői - mint tisztségviselők a szövetségben képviselik az egyesület - és a szövetség területén folyó horgászat érdekeit. 28.4. A képviselők kötelesek a vezetőséget és a küldöttközgyűlést a szövetség tisztségviselői és szervei által hozott döntésekről tájékoztatni. 28.5. A képviselők az egyesület érdekeivel ellentétesen csak a vezetőség utasítása esetén szavazhatnak. Erről viszont a küldöttközgyűlést tájékoztatni kell.

13 28.6. Az egyesület érdekeivel ellentétes szövetségi döntést (határozatot) csak az egyesület küldöttközgyűlésének egyetértő döntése esetén lehet végrehajtani. A küldöttközgyűlés döntéséről a szövetséget haladéktalanul értesíteni kell. 29. A szakmai felelősök 29.1. A vezetőség javaslata alapján a küldöttközgyűlés az alábbi szakmai felelősöket választja: - horgászmester, - környezetvédelmi felelős, - versenyfelelős, - ifjúsági felelős, - tanyagazda. 29.2. A szakmai felelősök tevékenységükről a vezetőségnek kötelesek beszámolni. 29.3. A szakmai felelősök szakmai munkájuk - operatív tevékenységük - tekintetében az elnöknek vannak alárendelve. 29.4. Társadalmi halőrök 29.4.1. A társadalmi halőröket a vezetőség jelöli ki az egyesület azon tagjainak sorából, akik e feladatra jelentkeztek. 29.4.2. A társadalmi halőrök feladata az egyesület vizeinek, halállományának, vagyonának és környezetének védelme, valamint az országos és egyesületi vizekre érvényes horgászrend megtartásának ellenőrzése. 29.4.3. A társadalmi halőrök kötelesek minden szabálytalanságot haladéktalanul jelenteni a vezetőségnek vagy az egyesület intézkedésre jogosult tisztségviselőjének. 30. A szakmai felelősök feladatai 30.1. A szakmai felelősök ügyrendjét az illetékes szakmai felelős és az elnök készíti el és a vezetőség hagyja jóvá. 30.2. A szakmai felelősöket - a szakterület aktuális feladatainak ellátására - az elnök közvetlenül utasíthatja. 31. A szakmai felelősök javadalmazása 31.1. A szakmai felelősök bérezésére, jutalmazására az elnök tesz javaslatot. 31.2. A szakmai felelősök javadalmazásáról az előterjesztés alapján a vezetőség dönt. 32. Az egyesület vagyona VI. Az egyesület vagyona és gazdálkodása 32.1.Az egyesület vagyonát a tagok befizetései, támogatások, adományok és ingatlan vagyontárgyak, követelések képezik. egyéb bevételek, ingó és 32.2. Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az egyesület kezelésében lévő vízterületekre kiadott területi engedélyek díjából, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő más - gazdasági, vállalkozási - bevételekből, nevezési és részvételi díjakból, továbbá egyék adományokból állnak. 32.3. Az egyesület minden vagyona csak az egyesületi célok megvalósítását é~ az egyesület működését szolgálhatja.

14 32.4. Az egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az elnök, a alelnökök és az ellenőrző bizottság elnöke a felelősek. 33. Az egyesület gazdálkodása 33.1. Az egyesület a jóváhagyott éves költségvetés szerint gazdálkodik. 33.2. Az egyesület a jogszabályok keretei között lehetséges gazdálkodási tevékenységet folytat (alapszabály 4.1. pont). 33.3. Az egyesület kötelezettségeiért vagyona mértékéig felel. 33.4. Amennyiben az egyesület tartozásait vagyontárgyaival és pénzeszközeivel fedezni nem tudja, úgy a küldöttközgyűlés kétharmados minősített szótöbbséggel a tagokat pótbefizetésre kötelezheti. 34. Kártérítési felelősség érvényesítése VII. Az egyesület felelősségi szabályai 34.1. Az egyesületnek a tagjaival vagy kívülállókkal szemben keletkezett kárté rítési vitáit az egyesületnek sem testületi szerve, sem tisztségviselője nem bírálhatja el. 34.2. Kártérítési ügyekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók és az okozott - pl. a kilépés során keletkezett - kár megtérítésére irányuló igény elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. 35. Az egyesület felügyeletének formái VIII. Az egyesület felügyelete 35.1. Az egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet - az ügyészségre vonatkozó törvények rendelkezései szerint a Pest Megyei Főügyészség gyakorolja. 35.2. A bíróság ellátja az egyesület nyilvántartási és valós működésének fel ügyeletét. A bíróság érdemi döntéseinek alapjául az egyesület szerveinek (tisztségviselőinek), az egyesület tagjának, valamint az ügyészségnek a bejelentése, kérelme, keresete szolgál. 35.3. Az egyesület által ellátott - jogszabályi feltételhez kötött - tevékenység felett az illetékes hatóság, pl. tűzoltóság, rendőrség, állategészségügy, természetvédelmi felügyelőség stb. látja el a szakhatósági felügyeletet. 35.4. Az egyesület gazdálkodását, könyvvitelét, számvitelét, adó, illeték és járulék fizetését és más financiális feladata ellátásának törvényességét a pénzügyi - adóügyi - felügyelet biztosítja. 36. Az egyesület megszűnésének esetei IX. Az egyesület megszűnése 36.1. Az egyesület megszűntetéséről a tagság önkéntesen dönt és a közgyűlés kimondja az egyesület feloszlását. 36.2. A bíróság - a jogszabályban meghatározott feltételek esetén - az egyesületet az ügyész keresete alapján feloszlatja.

15 36.3. A bíróság - az ügyész keresete alapján - megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éven át nem törvényesen működik vagy egyáltalán nem működik, illetve tagjainak száma tartósan 10 fő alá csökkent. 36.4. Közgyűlési döntés alapján az egyesület más egyesülettel történő egyesülése. 36.5. Közgyűlési döntés alapján az egyesület több egyesületté történő szétválása. 36.6. Közgyűlési döntés alapján az egyesület átalakul pl. gazdasági társasággá (kft.-vé). 37. Vagyonról való rendelkezés megszűnés esetén 37.1. Az egyesület megszűnése esetén végelszámolásnak van helye. 37.2. Amennyiben a megszűnésről a közgyűlés határoz (az alapszabály 37.4., 37.5, 37.6. pontjai) úgy a megszűnésről rendelkező közgyűlés dönt a hitelezők és a köztartozások kielégítése után fennmaradó vagyon - felszámolást végzőkről, valamint - a vagyonról való rendelkezés módjáról, formájáról. 37.3. Amennyiben a megszűnésről nem a közgyűlés dönt (alapszabály 37.1., 37.2., 37.3. pontjai), abban az esetben a hitelezők és a köztartozások kielégítése után fennmaradó vagyont a tagok között kell az egyesületi tagságuk éveinek számát is figyelembe véve - felosztani. X. Záró rendelkezések 38. Az alapszabály 1996. év február 25. napján lép hatályba és határozatlan időre szól, a korábbi alapszabály és annak módosításai e naptól hatályukat vesztik. 39. Ezen új alapszabályt és a jövőben a módosításokat az egyesület elnöke 30 napon belül köteles megküldeni a Pest Megyei Bíróságnak nyilvántartásba vétel végett és a Pest Megyei Főügyészségnek tájékoztatásul. 40. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A tagok az alapszabály-tervezetet a küldöttközgyűlés előtt gondos áttanulmányozás után és a küldöttközgyűlésen kialakult részletes vita alapján, mint akaratukkal mindenben egyezőt, egyhangúlag megszavazták, mely tényt a küldöttközgyűlés.../1996. számú határozata rögzíti. Ráckeve, 1996. február 25. Módosította a 2009. március 7-i küldöttközgyűlés...... egyesület elnöke levezető elnök...... jegyzőkönyv hitelesítő jegyzőkönyv hitelesítő... jegyzőkönyvvezető