KÖT Takarékszövetkezetek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Alapszabály I. Az Egyesület adatai 1.1. Az Egyesület neve: KÖT Takarékszövetkezetek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (továbbiakban Egyesület) 1.2. Az Egyesület székhelye: 1082. Budapest, Üllői út 50. III. 29. 1.3. Az Egyesület feletti felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyakorolja. II. Az Egyesület célja, tevékenységi köre: 2.1. Az Egyesület biztosítási tevékenységet végez, ennek megfelelően olyan önkéntesen létrehozott, nyereségérdekeltség nélküli, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amelynek célja: kizárólag tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, veszélyközösség megszervezése útján, biztosítástechnikai elvek alapján, a biztosítási feltételekben meghatározott életbiztosítás nyújtása. 2.2. A veszélyközösség megszervezése (tagtoborzás) a jogi személy tagok nem üzletszerű tevékenysége. 2.3. Az Egyesület, tagjaival szemben, nem törekszik üzleti haszon elérésére. Minden költségen felüli bevételét tagjai javára, szolgáltatások nyújtására vagy az egyesületi vagyon növelésére fordítja. 2.4. A biztosítási tartalékokat az Egyesület a mindenkori jogszabályoknak megfelelően befekteti és forgatja. Az Egyesület szolgáltatásait a tagok részére, bevételeiből és az egyesületi vagyon hasznosításából képződő források terhére nyújtja. III. Az Egyesület tagjai 3.1. Az Egyesület tagja lehet: jogi vagy természetes személy, ha elfogadja az Egyesület Alapszabályát és jogi személyként befizeti a vagyoni hozzájárulást és tagdíjat, illetve természetes személy esetében a biztosítási díjat. Egyesületi tag jogi személyként takarékszövetkezet, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., valamint a takarékszövetkezetből átalakult hitelintézet lehet. Egyesületi tagság keletkezik azon jogi személyek tekintetében
is, amelyek egyesülés, (beolvadás) révén olyan takarékszövetkezettel egyesülnek, (foglalnak magukba) amely(ek) korábban az Egyesület tagja(i) volt(ak). Az egyesületi tagság ezen esetekben az egyesült (beolvadt) korábban önálló tag takarékszövetkezet egyesületi tagsága keletkezésével megegyező időpontra, visszamenőleges hatállyal jön létre. Az ilyen módon keletkezett tagság nem vonja maga után a jogi személy vagyoni hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségét. Mind a jogi, mind a természetes személy kizárólag biztosítási szerződés szerződőjeként válik az Egyesület tagjává. 3.2. Az egyesületi tagság keletkezése: Az egyesületi tagság az alapítókra nézve, a Küldöttgyűlés megalakulást kimondó határozatával keletkezik. A megalakulást követően a jogi személy belépési nyilatkozatának az Egyesülethez történő beérkezése napján, feltéve, hogy az aláírással egyidejűleg biztosítási szerződés kötött és a jogi személy a vagyoni hozzájárulást is befizette az Egyesület 11500102-10019982 számú bankszámlájára, illetve írásban kötelezettséget vállalt a vagyoni hozzájárulás 180 napon belüli befizetésére a fent megjelölt bankszámlára. E meghatározás a 3.1. pontban megfogalmazott kivételre nem vonatkozik. Jogi személy esetében a belépési nyilatkozat elfogadásáról az Intéző Bizottság dönt. Az év közben belépő jogi személy tag egyszeri vagyoni hozzájárulásának összege nem időarányos. A jogi személy tag évente a közgyűlés által meghatározott tagdíjat fizet. Az éves tagdíj befizetésének határideje szeptember 30. A tagdíj időarányos. A tagdíj minden jogi személy tag számára azonos összegű és mértéke havonta 100,- Ft, mely a közgyűlés döntése alapján, az inflációkövetés érdekében legfeljebb 1.000,- Ft-ig növelhető. Természetes személy esetében a tagsági viszony kezdete az a nap, amikor a belépési nyilatkozatot aláírja, feltéve, hogy a természetes személy tag a biztosítási díjat /tagdíjat/ is befizette, vagy arról egyéb rendelkezés történt. Jogi személy tagsági viszonya biztosítási szerződés hiányában is fennáll, ha a tagdíjat megfizeti és a tagsági jogviszonyából eredő tagtoborzási tevékenységének eleget tesz, vagy a jövőben eleget fog tenni. 2
3.3. A tagsági viszony megszűnik: - a természetes személy elhalálozása napján, - a természetes személy biztosítási szerződésének megszűnése napján, - azon a napon, külön írásbeli bejelentés nélkül amikor a természetes személy tagnak megszűnik a biztosítással fedezett kölcsöne, illetve megtakarítása, - természetes személy tag esetében kilépési nyilatkozatának az Intéző Bizottsághoz való megérkezésének napján azzal a kikötéssel, hogy erre életbiztosításának hatályban léte esetén nem kerülhet sor, - jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésének napján, - tag / természetes - vagy jogi személy / kizárása esetén, a tagot kizáró Küldöttgyűlés napján, - jogi személy tag tagdíjfizetésének elmaradásával év végére, az Intéző Bizottság tájékoztatása mellett, - jogi személy tag kilépési nyilatkozatának az Intéző Bizottsághoz való megérkezésének napján, - az Egyesület feloszlásával és jogutód nélküli megszűnésével, mellyel egyidejűleg a biztosítási jogviszonyok is megszűnnek. A Küldöttgyűlés a tagot az Egyesületből kizárja, amennyiben magatartása az Egyesület célkitűzéseit sérti. Természetes személy tag esetén nem zárható ki a tag, ha a biztosítási szerződése nem mondható fel. Jogi személy kilépése esetén a befizetett vagyoni hozzájárulás az Egyesületet illeti. 3.4. A tagok jogai egyenlőek. A tagok egyenlőségét a biztosítási díjak és a biztosítási szolgáltatások eltérő megállapítása nem sérti, ha azok az adott biztosítási szabályzatnak megfelelnek. Az Egyesület nem köteles elkülönített nyilvántartást vezetni a tagok kölcsönéről és megtakarításairól. Az Egyesület jogi személy tagjai kötelesek nyilvántartást vezetni az aktuális biztosítási fedezetről, és erről az Egyesület felhívására tájékoztatást adni. Az Egyesület Alapszabályában említett takarékszövetkezet kifejezés minden esetben vonatkozik a 3.1. pontban jelzett hitelintézetre is. IV. Az Egyesület szervezete 4.1. Az Egyesület országos jellegére figyelemmel, az Egyesület legfőbb szerve a Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlést szükség szerint az Intéző Bizottság hívja össze, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Amennyiben az Intéző Bizottság azt elmulasztja, a Küldöttgyűlés összehívása, a Felügyelő Bizottság feladata. 3
4.2. A küldöttek megválasztása küldöttválasztó taggyűléseken keresztül történik. A küldöttválasztó taggyűlések ötévente kerülnek megtartásra. A küldöttválasztó taggyűlés összehívása a napirend megjelölésével, a közgyűlés helyének megválasztása, az Intéző Bizottság feladata, az összehívásról az Egyesület honlapján valamint két országos napilapban közzétett hirdetmény útján intézkedik. A küldöttválasztó taggyűlés lebonyolítása az Intéző Bizottság által kiválasztott jogi személy feladata. A küldöttválasztás alapján legfeljebb 50 küldött megválasztására kerülhet sor. 4.3. A küldöttválasztó taggyűlés összehívása a meghirdetett napon a lebonyolítással megbízott jogi személy telephelyére történik. A megválasztásra kerülő küldöttek száma a küldöttválasztó taggyűlés területi elve szerinti felosztás alapján a jogi személy tagok meghirdetéskori száma és a szerződéses állományához tartozó természetes személyek aktuális létszámának arányában történik. A választható személyek számát létszámarányosan az Egyesület Intéző Bizottsága határozza meg a meghirdetéssel egyidejűleg. Az újonnan belépő tagok képviseletét a következő küldöttválasztásig a terület szerinti küldött látja el. 4.4. A választás nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. Küldöttnek csak tag választható. Jogi személy tagot annak vezetője vagy megbízottja képviselheti. A megválasztott küldöttek egyszerű többséggel megválasztják a küldöttgyűlés levezető elnökét, tisztésgviselőit, szavazatszámlálókat, akik a jelölést elfogadják. A küldöttválasztó taggyűlés határozatképes, ha azon az egyesületi tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a szabályosan összehívott küldöttválasztó taggyűlés a meghirdetett időpontban nem lenne határozatképes, egy későbbi időpontban újra megtartásra kerülő küldöttválasztó taggyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A küldöttválasztó taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A megválasztott küldöttek részére, a küldöttválasztó taggyűlés írásbeli meghatalmazást ad. 4.5. A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek legalább 50%+ 1 fő jelen van. Egy küldöttet egy szavazat illet meg. Határozataikat a jelenlevők egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A küldöttek háromnegyedének igenlő szavazata szükséges: a/ az Egyesület feloszlatását, b/ más egyesülettel való egyesülését (beolvadását vagy összeolvadását), c/ részvénytársasággá történő átalakulását kimondó határozat meghozatalához. 4
Az a/, b/ és c/ pont szerinti határozat csak a Felügyelet jóváhagyása esetén hatályos. Ha a szabályosan összehívott Küldöttgyűlés a meghirdetett időpontban nem volna határozatképes, egy későbbi időpontban újra megtartásra kerülő Küldöttgyűlés, a megjelentek számától függetlenül, határozatképes, kivéve ha az a/, b/ és c/ pontban kíván a Küldöttgyűlés dönteni. A Küldöttgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni és határozatait írásba kell foglalni. 4.6. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Egyesület Alapszabályának megállapítása, jóváhagyása és módosítása, - jogi személy tagok által fizetett vagyoni hozzájárulásának meghatározása, - az Egyesület ügyintéző szerve éves beszámolójának, költségvetési tervének, bevételi tervének jóváhagyása, - más egyesülettel történő egyesülés elhatározása, - eredményfelhasználás elveinek és összegének meghatározása, - az esetleges veszteség rendezésének módja, - megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről, - az Egyesület feloszlatása, - az Egyesület részvénytársasággá történő átalakulásának elhatározása, - tag kizárása, - az Intéző Bizottság megválasztása, tagjai részére a felmentés megadása, - a Felügyelő Bizottság megválasztása, tagjai részére a felmentés megadása, - a Küldöttgyűlés ügyrendjének jóváhagyása, - az Intéző és Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása, - egyéb jogszabály vagy az Egyesület Küldöttgyűlése által ide utalt kérdés eldöntése. 4.7. A Küldöttgyűlés eljárását a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) rendezi, melyet az Intéző Bizottság készít el és a Küldöttgyűlésnek utólagos jóváhagyásra bemutat. 4.8. Az Egyesület Küldöttgyűlése felhatalmazza az Intéző Bizottságot, hogy az SZMSZ keretei között a biztosítási feltételeket, díjszabásokat az Egyesület illetékes vezetőivel egyeztetve készítse el, és arról a Küldöttgyűlést a következő rendes ülésén tájékoztassa. 4.9. Az Egyesület Bit. szerinti vezetőit a Küldöttgyűlésre a felelősségi körüket érintő napirendi pontok tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni. 5
4.10. Az Intéző Bizottságot a Küldöttgyűlés nyílt szavazással választja meg legfeljebb öt évre. Az Intéző Bizottsági tagoknak rendelkezniük kell a Felügyelet vezető állású személyekre vonatkozó engedélyével. A tagok megbízatása ezt követően az érintett személyek elfogadó nyilatkozatával jön létre. (Intéző Bizottság alatt a Bit. szerinti Igazgatótanács, vagyis az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, Felügyelő Bizottság alatt az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület értendő.) 4.11. Az Intéző Bizottság legalább 5 tagú. Az Intéző Bizottság tagjai közül Elnököt választ. Az Intéző Bizottság szükség szerint, de évente legalább háromszor ülésezik. Ügyrendjét maga állapítja meg, a jelen Alapszabályban foglaltaknak megfelelően. Jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Egyesület Intéző Bizottsági ülésére az Ügyvezetőt mindenkor, míg a Bit. szerinti egyéb vezetőit a felelősségi körüket érintő napirendi pontok tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni. Az Intéző Bizottság feladata javaslatot tenni a Küldöttgyűlésnek az Egyesület éves költségvetésének elfogadására. Az Egyesületet az Intéző Bizottság Elnöke, vagy annak akadályoztatása esetén, két tagja együttesen képviseli. Az Intéző Bizottság a folyamatos működés biztosítása érdekében Ügyvezetőt nevez ki. Az Intéző Bizottság az Egyesület képviseletét a bankszámla feletti rendelkezés és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos és egyéb más kötelezettségvállalás ügyköreiben átruházza az Ügyvezetőre. 4.12. Az Ügyvezetőt az Egyesület munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében foglalkoztatja. Az Ügyvezető egyben az Egyesület Bit. szerinti első számú vezetője és az Egyesület munkaszervezetének irányítója. Jogosult az Intéző Bizottság jóváhagyását követően az Egyesület nevében kötelezettséget vállalni. Jogosult továbbá az Egyesület ügyintéző szervezetét az SZMSZ keretei között kialakítani, és a törvény szerint kötelezően alkalmazott vagy megbízott vezetőkkel, valamint az egyéb ügyintézőkkel a munkavégzésre irányuló szerződést megkötni, illetve azt megszűntetni. Jogosult továbbá szükség esetén a viszontbiztosítási szerződést megkötni, módosítani, megszüntetni. 4.13. A Felügyelő Bizottságot a Küldöttgyűlés nyílt szavazással választja meg legfeljebb 5 évre. A Felügyelő Bizottsági tagoknak rendelkezniük kell a Felügyelet vezető állású személyekre vonatkozó engedélyével. A tagok megbízatása ezt követően az érintett személyek elfogadó nyilatkozatával jön létre. 6
4.14. A Felügyelő Bizottság legalább 3 főből áll. A Felügyelő Bizottság tagjai közül Elnököt választ. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik, ügyrendjét maga állapítja meg a jelen Alapszabályban foglaltaknak megfelelően. A Felügyelő Bizottság figyelemmel kíséri az Egyesület tevékenységét, és erről jelentést készít az Intéző Bizottság részére. Javaslatot készít a Küldöttgyűlés számára, az éves beszámoló elfogadásához. V. Az Egyesület gazdálkodása 5.1. Az egyesületi tagdíjak a biztosítási szerződések díjával azonosak, melyek a biztosítási termékek díjszabásának és a Bit. előírásainak megfelelően a vezető aktuárius által kerülnek kialakításra. A díjak beszedéséről a tag takarékszövetkezetek gondoskodnak átutalással. 5.2. A jogi személy tagok belépéskor, egyszeri alkalommal vagyoni hozzájárulást fizetnek a 3.1. pontban foglalt kivételtől eltekintve. 5.3. Az Egyesület jegyzett tőkéje: 14.375 e Ft, mely összeget a jogi személy tagok bocsátanak az Egyesület rendelkezésére. A Küldöttgyűlés felhatalmazza az Intéző és Felügyelő Bizottságokat, hogy minden év november 30-i hatállyal állapítsa meg az Egyesület Jegyzett tőke értékének változását. Az Intéző és Felügyelő Bizottságok döntési és felelősségi hatáskörébe utalja a Küldöttgyűlés a Jegyzett tőke változásával összefüggő, a mindenkori jogszabályokban előírt, kötelezettségek teljesítését. 5.4. Az Egyesület tagi vagyonrész terhére történő kifizetésről a Felügyeletet legalább 1 hónappal a kifizetés előtt értesíteni kell, amely időtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja. Az Egyesület Alapszabályának ezen előírását kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítja. 5.5. Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik. A tagok az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. 5.6. Az Egyesület bevételei: - biztosítási díjak - jogi személy tagok által fizetett vagyoni hozzájárulás, esetleges pótlólagos befizetés - az Egyesület vagyonának és technikai tartalékainak a hasznosításából származó bevétel - az Egyesület minden más bevétele. 7
5.7. Az Intéző Bizottság a vezető aktuárius előterjesztése alapján pótlólagos befizetést ír elő a jogi személy tagok részére, ha az Egyesület egyéb forrásai a tárgyévi kötelezettségek teljesítésére nem elegendőek, illetve veszteségrendezés és a Bit. szerinti szükséghelyezet megoldása céljából. Az Intéző Bizottság pótlólagos befizetési kötelezettséget az Egyesület korábbi jogi személy tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi jogi személy tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg. A pótlólagos hozzájárulás a tag vagyoni hozzájárulásának arányában kerülhet megállapításra. 5.8.Az Egyesület ráfordításai: - biztosítási szolgáltatások - viszontbiztosítási díj - az Egyesület működési költségei - az Egyesület vagyonának és technikai tartalékainak a hasznosítása érdekében felmerült ráfordítás - az Egyesület minden más ráfordítása. 5.9. Az Egyesület a matematikai tartalékon keletkezett többlethozam legalább 80 %-át a természetes személy tagok (biztosítottak) részére visszajuttatja. A visszajuttatás részben a megtakarításhoz kapcsolódó, részben a hitelfedezeti életbiztosítással rendelkezők között kerül felosztásra. 5.10. A jogi személy tagok részére eredményfelhasználás címén a saját tőke terhére a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeken kívül kizárólag csak olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintjének kétszerese, vagy amennyiben magasabb a minimális biztonsági tőke kétszerese alá. A biztosító megszűnése esetén pedig csak akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte. A jogi személy tagok részére történő kifizetésekről a tagtoborzásban elért eredményektől függően az Intéző Bizottság javaslatára a Küldöttgyűlés dönt. Az Egyesület Alapszabályának ezen előírását kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítja. 5.11. Az Egyesület megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után beleértve a természetes személy tagok biztosítási szerződésekből eredő követeléseit is fennmaradó egyesületi vagyont a jogi személy tagok között az általuk befizetett vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani. 8
VI. Záró rendelkezés Az Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a 2013. évi V. törvény - Polgári Törvénykönyv -, és a többször módosított a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szabályai az irányadók. Az Alapító Okirat a mindenkor hatályos, jelenleg a 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseinek megfelően, egységes szerkezetbe lett foglalva. Záradék: Jelen egységes szerkezetbe foglalt, módosított Alapszabályt a Küldöttgyűlés 10/2014. (05.19.) kgy. Határozatával elfogadta. Budapest, 2014. május 19. dr. Karczub Péter az Egyesület vezető jogtanácsosa Brauer János az Egyesület Elnöke 9