EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 11.11.2014 A8-0025/2014 JELENTÉS az Ana Gomes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2014/2045(IMM)) Jogi Bizottság Előadó: Heidi Hautala RR\1039983.doc PE541.459v02-00 Egyesülve a sokféleségben
PR_IMM_Waiver TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT...3 INDOKOLÁS...5 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE...10 PE541.459v02-00 2/10 RR\1039983.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az Ana Gomes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2014/2045(IMM)) Az Európai Parlament, tekintettel a Portugál Köztársaság főügyészhelyettese által 2014. június 18-án a lisszaboni vizsgálati és büntetőeljárási ügyészségi főosztály második csoportjánál folyamatban lévő (NUIPC 8773/13.4TDLSB számú) büntetőeljárással összefüggésben eljuttatott és 2014. július 3-án a plenáris ülésen bejelentett, Ana Gomes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta Ana Gomest, tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17- én hozott ítéletekre 1, tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére, tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0025/2014), A. mivel a Portugál Köztársaság főügyészhelyettese továbbította azt az Ana Gomes parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet, amelyet a lisszaboni vizsgálati és büntetőeljárási ügyészségi főosztály egyik ügyésze terjesztett elő az Ana Gomes által egy televíziós vitában tett, állítólagosan rágalmazó állításokkal összefüggésben; mivel a kérelem benyújtására annak érdekében került sor, hogy büntetőeljárás indulhasson Ana Gomes ellen, és a képviselőasszonyt ki lehessen hallgatni az eljárás keretében; B. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe 1 A 101/63. sz., Wagner kontra Fohrmann és Krier ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:1964:28); a 149/85. sz., Wybot kontra Faure és társai ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:1986:310); a T-345/05. sz., Mote kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:T:2008:440); a C-200/07. és C-201/07. sz., Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyekben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2008:579); a T-42/06. sz., Gollnisch kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet (ECLI:.EU:T:2010:102); a C-163/10. sz. Patriciello-ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2011:543), valamint a T-346/11. és a T-347/11. sz. Gollnisch kontra Európai Parlament egyesített ügyekben hozott ítélet (ECLI:EU:T:2013:23). RR\1039983.doc 3/10 PE541.459v02-00
és nem vonhatók bírósági eljárás alá; C. mivel eljárási szabályzatának 6. cikke kimondja, hogy hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során; D. mivel a Bíróság elismerte, hogy a képviselők által az Európai Parlamenten kívül tett nyilatkozatok minősülhetnek a jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, a képviselői feladatok ellátása során kifejtett véleménynek, mivel nem a nyilatkozat megtételének helye a lényeges, hanem a nyilatkozat jellege és tartalma; E. mivel a modern demokráciákban a politikai vita nemcsak a parlamentben zajlik, hanem a sajtónyilatkozatoktól kezdve az internetig bezárólag különböző kommunikációs csatornákon keresztül is; F. mivel a szóban forgó televízióadásban Ana Gomes európai parlamenti képviselőként szólalt meg, olyan ügyekről folytatva vitát, amelyekre európai szinten figyelmet fordított, amint azt többek között az általa a plenáris ülésre benyújtott, Bizottsághoz intézett, írásbeli választ igénylő kérdések is mutatják; G. mivel Ana Gomes európai parlamenti képviselői feladatait látta el akkor, amikor felhívta a figyelmet a portugál kormány Viana do Casteló-i hajógyár privatizálásával kapcsolatos döntésére, amely döntés nyomán az Európai Bizottság is vizsgálatot indított az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok megsértésével kapcsolatban; 1. úgy határoz, hogy nem függeszti fel Ana Gomes mentelmi jogát; 2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Portugál Köztársaság illetékes hatóságának és Ana Gomesnek. PE541.459v02-00 4/10 RR\1039983.doc
INDOKOLÁS 1. Háttér Ana Gomes európai parlamenti képviselő 2013. november 29-én a TVI24 televíziós csatorna Cara a Cara című műsorában az alábbi kijelentéseket tette a Viana do Casteló-i hajógyár (Estaleiros Navais de Viana do Castelo) kizárólagos üzemeltetésének alkoncesszióba adását kommentálva: Ez bűncselekmény, nincs rá más szó, ez bűncselekmény. A védelmi miniszter inkompetens, ha nem egyenesen rossz szándékú. Meg kell vizsgálni, hogy milyen kapcsolat áll fenn az ügyvédi irodája és a Martifer vállalat között, amely ténylegesen befolyást gyakorol az összes politikai pártra. ( ) Miért nem tette lehetővé a kormány a bitumenszállító hajókra irányuló megrendeléseket? Miért nem válaszolt az Európai Bizottságnak? Miért mondta fel a kormány a tengerészet szerződéseit? Mert a kormány ki akarja véreztetni a hajógyárat, meg akar szabadulni a dolgozóitól, kedvezni akar a Martifernek, erről van szó ez az igazság, kedvezni akar a Martifernek felháborító, ami Viana do Castelóban történik A fenti állítások állítólagosan rágalmazó jellege miatt José Pedro Correia Aguiar-Branco, a portugál kormány védelmi minisztere panaszt emelt a lisszaboni vizsgálati és büntetőeljárási ügyészségi főosztálynál Ana Gomes ellen. Panaszt tett továbbá a Gomes asszony kijelentéseiben említett JPAB José Pedro Aguiar Branco & Associados Sociedade de Advogados, RL ügyvédi iroda is. Az elnök a 2014. július 3-i plenáris ülésen az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése alapján bejelentette, hogy levelet kapott a portugál főügyészhelyettestől (Vice Procuradorgeral da República) Ana Gomes parlamenti mentelmi jogának a fent említett büntetőeljárás vonatkozásában történő felfüggesztésére irányulóan. Az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az elnök a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta. A bizottság 2014. szeptember 25-én az eljárási szabályzat 9. cikkének (5) bekezdése szerint meghallgatta Ana Gomest. 2. Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogára vonatkozó jogszabályok és eljárás Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv 8. és 9. cikke így rendelkezik: 8. cikk A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá. 9. cikk RR\1039983.doc 5/10 PE541.459v02-00
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik, b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól. A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek. Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze. Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 5., 6. és 9. cikke így rendelkezik: 5. cikk Kiváltságok és mentességek (1) A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően kiváltságokat és mentességeket élveznek. (2) A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka. (...) 6. cikk A mentelmi jog felfüggesztése (1) Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az e cikkben említett elvek alapján kell értékelni. (...) 9. cikk A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások (1) A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják. (...) (2) A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg. (3) A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást. (4) A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely PE541.459v02-00 6/10 RR\1039983.doc
információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére. (5) Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat. A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán. A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról. Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs. Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el. (...) (7) A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez. (...) 3. A javasolt határozat indokolása A fentiek alapján a szóban forgó esetben az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazandó. Az e rendelkezés szerinti vélemény fogalmát olyan tágan kell értelmezni, mint ami magában foglalja mindazokat a megnyilvánulásokat és nyilatkozatokat, amelyek tartalmuknál fogva szubjektív értékeléseket képező állításoknak számítanak 1. A védelmi miniszter a panaszát ténylegesen Ana Gomes televíziós vitában tett nyilatkozatai miatt tette. A jegyzőkönyv 8. cikke szerinti mentesség akkor áll fenn, ha a véleményt az európai parlamenti képviselő a [feladata] ellátása során fejtette ki, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között 2. 1 A C-163/10. sz. Patriciello-ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2011:543), 32. pont. 2 A Patriciello-ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2011:543), 33. pont. RR\1039983.doc 7/10 PE541.459v02-00
Amint azt a Bíróság megállapította, a 8. cikkben említett abszolút mentesség alkalmazási körét kizárólag az uniós jog alapján kell meghatározni 1. A Bíróság emellett hangsúlyozta, hogy a 8. cikk szerinti mentességet abszolút mentességnek kell tekinteni, amely megakadályoz a képviselői feladatok ellátása során kifejtett vélemény vagy leadott szavazat miatti minden bírósági eljárást 2. A Bíróság véleménye szerint a jegyzőkönyv 8. cikkét úgy kell értelmezni, hogy noha a parlamenti mentelmi jog alapvetően a magán az Európai Parlamenten belül tett nyilatkozatokra vonatkozik nem kizárt, hogy a képviselők által az Európai Parlamenten kívül tett valamely nyilatkozat is a képviselői feladatok ellátása során kifejtett véleménynek minősüljön. Ezért annak eldöntésekor, hogy ilyen véleményről van-e szó, nem a nyilatkozat megtételének helyét kell tekintetbe venni, hanem a nyilatkozat jellegét és tartalmát 3. Különösen így van ez a modern demokráciákban, ahol a politikai vita nemcsak a parlamentben zajlik, hanem a sajtónyilatkozatoktól kezdve az internetig bezárólag különböző kommunikációs csatornákon keresztül is. A Bíróság ugyanakkor leszögezte, hogy a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között fennálló kapcsolatnak közvetlennek és nyilvánvalóan adottnak kell lennie 4. A jegyzőkönyv 8. cikkében biztosított parlamenti mentelmi jog azon az elven nyugszik, hogy a képviselők szabadon bocsátkozhatnak értelmes vitákba, és anélkül képviselhetik a választópolgárokat a közügyekben, hogy észrevételeiket korlátozniuk, vagy véleményüket módosítaniuk kellene annak veszélye miatt, hogy valamely bíróság vagy más hasonló hatóság felelősségre vonja őket 5. Elkerülhetetlen, hogy egyes esetekben akad olyan, aki a valamely európai parlamenti képviselő által kifejtett véleményt túlzónak, bántónak vagy sértőnek tartja. Egy nyitott és demokratikus társadalomban azonban a közügyekkel kapcsolatos, korlátozások nélküli párbeszéd fontossága olyan mérvű, hogy főszabály szerint a képviselő sértő, vagy akár szélsőséges véleményét sem lehet cenzúrázni, amennyiben ez a vélemény közvetlenül és nyilvánvalóan kapcsolódik a parlamenti feladatok ellátásához (és így megfelel a politikai vitákban általánosan előforduló hangnemnek 6 ). Ez különösen igaz a szóban forgó esetben. Ana Gomesnek a portugál kormány döntésével szemben megfogalmazott kritikája amellett, hogy valódi közérdekkel kapcsolatos témát érintett (egy fontos hajógyár privatizálása), közvetlenül és nyilvánvalóan kapcsolódott európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásához. Ana Gomes valóban európai szinten fordított figyelmet a témára, amint azt többek között azok az írásbeli választ igénylő kérdések mutatják, amelyeket egyénileg vagy másokkal közösen a Parlament eljárási szabályzatának megfelelően benyújtott 7. Emellett a bizottság előtti meghallgatásakor Ana Gomes bizonyítékkal szolgált arra, hogy a témában kiterjedt levelezést folytatott Almunia és 1 A C-200/07. és C-201/07. sz. Marra egyesített ügyekben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2008:579), 26. pont. 2 A Marra-ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2008:579), 27. pont. 3 A Patriciello-ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2011:543), 30. pont. 4 A Patriciello-ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2011:543), 35. pont. 5 A 35373/97. sz., A. kontra Egyesült Királyság ügy, EJEB 2002-X., 75. pont. 6 Lásd a Mario Borghezio mentelmi jogának és kiváltságainak fenntartására irányuló kérelemről szóló 2014. április 2-i európai parlamenti határozatot (P7_TA(2014)0257). 7 Lásd a Bizottsághoz intézett 2013. május 8-i E-005164/2013. számú és 2013. december 4-i E-013757/2013. számú, írásbeli választ igénylő kérdéseket. PE541.459v02-00 8/10 RR\1039983.doc
Tajani biztosokkal. Amint azt a bizottság rendelkezésére bocsátott dokumentumok megerősítik, az ügy különösen fontos volt európai szinten, mivel a portugál kormány döntése nyomán az Európai Bizottság vizsgálatot indított az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt 1. Mindezek alapján vitathatatlan, hogy közvetlen és nyilvánvaló kapcsolat áll fenn az Ana Gomes által kifejtett vélemény és a képviselőasszony európai parlamenti képviselői feladatai között. Amennyiben Ana Gomessel szemben eljárnának a szóban forgó nyilatkozatai miatt, az parlamenti mandátuma szabad gyakorlásának akadályozását jelentené, és egyértelműen ellentétben állna a jegyzőkönyv 8. cikkének logikájával. 4. Következtetés A fenti megfontolások alapján, továbbá az eljárási szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése szerint a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Parlament ne függessze fel Ana Gomes parlamenti mentelmi jogát. 1 Lásd az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló európai bizottsági határozatot (HL C 95., 2013.4.3., 118. o.). RR\1039983.doc 9/10 PE541.459v02-00
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE Az elfogadás dátuma 10.11.2014 A zárószavazás eredménye +: : 0: 21 0 0 A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Laura Ferrara, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Tadeusz Zwiefka Daniel Buda, Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Viktor Uspaskich Edouard Martin PE541.459v02-00 10/10 RR\1039983.doc