Guillermo Fariñas kubai ellenzéki nyerte a 2010es Szaharovdíjat

Guillermo Fariñas kubai ellenzéki nyerte a 2010es Szaharovdíjat Idén Guillermo Fariñas kubai másként gondolkodó nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharovdíját. A 22. alkalommal odaítélt emberi jogi elismerést az Európai Parlament az emberi jogok és a demokrácia védelmezői számára adományozza. A díjjal 1988 óta azokat a kivételes személyiségeket tüntetik ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak. A gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat az Európai Parlament ítéli oda minden évben. A díj névadója az 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov (1921 1989), a hidrogénbomba feltalálója. A díjat 1988-ban alapították, és azokat a kivételes személyiségeket vagy csoportokat tüntetik ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak. A kitüntetettek Andrej Szaharovhoz hasonlóan megmutatták, hogy mennyi bátorságra van szükség az emberi jogok és a szólásszabadság védelméhez. HU Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Reference No.: 20101001FCS84570 Press switchboard number (32-2) 28 33000 1/9

Guillermo Fariñas: Az előző Szaharovdíjak újraélesztették a kubai ellenzéket Üresen maradt Guillermo Farinas, a Szaharovdíjjal kitüntetett kubai ellenzéki személyiség széke a szerdai strasbourgi díjátadó ünnepségen, mert a kitüntetett nem kapott engedélyt a kubai hatóságoktól az utazásra. Drámai egybeesés az oszlói Nobelbékedíj átadási ünnepséggel. Néhány napja azonban sikerült telefonon beszélnünk Guillermo Farinasszal, aki felszólította az EUt, hogy ne enyhítsen a Kubával kapcsolatos közös álláspontján. Interjúnk. Milyen érzés Szaharov-díjasnak lenni, Nelson Mandela és Aung Szan Szú Csí nyomdokaiba lépni? Nagyon elkötelezettnek érzem magam, különösen a hazám és szülőföldem iránt. Úgy érzem, a díj odaítélése hatalmas felelősséget ró rám. Miért választotta az éhségsztrájkot a kubai rezsim elleni tiltakozása eszközéül? Csak akkor folyamodok ehhez a módszerhez, ha már nincs más választásom, mivel az egészségem nagyon megromlott. Trombózisom van a testem bal oldalán, így ha kénytelen vagyok éhségsztrájkba lépni, nem lesz túl sok esélyem a túlélésre. Mindazonáltal, ha a rezsim elnyomása elviselhetetlen helyzethez vezet, akkor nem marad túl sok választásom, mint a lehető legtöbb méltósággal meghalni. Mit gondol, az EU-nak meg kell-e változtatnia a Kubával szembeni politikáját? Nem. Tisztelem azokat, akik másképp gondolkodnak, de úgy gondolom, hogy az EUnak szigorítania kell a Kubával kapcsolatos politikáján. Különösen fenn kell tartania a közös álláspontját, nem tárgyalva egy olyan kormánnyal, amely már elárulta az Európai Uniót. Ne feledje, hogy a múltban Kuba kötelezettségvállalásokat tett az uniónak, még mielőtt gazdasági segítséget kapott volna Venezuelától, és elkezdte javítani az emberi jogok helyzetét. Aztán, ahogy feltűnt Chavez rendszere, a kubai kormány otthagyta a tárgyalóasztalnál az EUt, és ragaszkodott autokratikus álláspontjához. Úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak nem szabad újra ugyanabba a csapdába esnie, és hallgatnia a kubai kormány szirénhangjaira, mondván, hogy időre van szükség a változáshoz, hanem egy sor célkitűzést kell keresni és azt mondani: ha nem tartják be ígéretüket, nem fogunk tárgyalni Önökkel. Ön a harmadik kubai, aki az elmúlt nyolc évben Szaharov-díjat kapott. Úgy gondoljae, hogy az előző díjak változtattak a kubai politikai helyzeten? Azt hiszem, igen. Úgy gondolom, hogy a Varela projekt fő de nem egyetlen menedzserének, Oswaldo Payá esetében a díj rákényszerítette a kormányt arra, hogy elismerje, nem tartja tiszteletben a saját törvényeit, sem az alkotmányt. Ez nagyon fontos volt, mert addig a pillanatig, ez nyilvánosan soha nem történt meg. A Varela projekt megmutatta a világnak, hogy a kubai kormány még a saját törvényeinek sem engedelmeskedik. Nem is beszélve a nemzetközi jogról. Ami a másik nyertest, az Asszonyok fehérben csoportot illeti, a helyzet megváltozott, mivel a 2003-as megtorláshullámot követően az ellenzéki mozgalom megbénult, különösen az utcai békés fellépések, így az Asszonyok fehérben csoport mintát állított fájdalmuk kifejezésével. Ezért úgy gondolom, ezek nagyon fontos díjak voltak, mivel újraélesztették és újramozgósították az ellenzéki mozgalmat, amely egy csapásra, három nap alatt megbénult. Az Asszonyok fehérben mozgalom nagy érdeme volt, hogy az igazságtalanságok, fenyegetések, száműzetések ellenére az emberek nem félnek többé. Mit jelent az Ön számára a Szaharov-díj? A díj fő jelentősége, hogy a kubai kormány most első alkalommal, a spanyol kormány és bizonyos mértékig a Szentszék támogatásának megszerzésére irányuló manőverei ellenére, kénytelen volt humanitárius alapon belső tényezőknek engedni, ami még soha nem fordult elő. A kormány mindig igyekszik azt mutatni, hogy a konfliktusainak nem saját népükhöz, hanem más országokhoz és országcsoportokhoz van közük. Ebben az esetben, a saját küszöbön álló halálom, valamint Orlando Zapata halálának nemzetközi elítélése nagyon nehéz helyzetbe hozta a kormányt. Úgy, hogy egy olyan viszonylag hiteles közvetítőnek, mint a katolikus egyháznak kellett eljönnie, hogy enyhítsen a kubai állam iránti hitelvesztésen. Miért utasította el azt a lehetőséget, hogy Spanyolországban éljen száműzetésben? 20101001FCS84570-2/9

Nem megyek Spanyolországba, vagy bárhova máshová. Nem akartam semmilyen körülmények között száműzött lenni. Tisztelem valamennyi testvéremet, akik úgy döntenek, hogy ezt az utat követik, de úgy gondolom, hogy itt kell küzdenünk. Ha Isten is úgy akarja, életben maradok, ha Isten is úgy akarja, nem ölnek meg a Castrodiktatúra talpnyalói. De úgy hiszem, itt kell küzdenünk, mivel katonai nyelven szólva itt, Kubában van a fő gócpont. Üresen maradt a díjazott helye a Nobel-díj átadáson, és most már a Szaharov-díj átadásán is. Hogyan értékeli ezt? Egyetértünk abban, hogy maradjon üres a szék, de legyen rajta egy kubai zászló. Szeretnék egy üzenetet küldeni valamennyi, az EP-ben képviselt uniós polgárnak: soha ne hagyják abba a kubai helyzet nyomon követését, mivel nap mint nap sokasodnak a társadalmi robbanás jelei, még azok között a kubaiak között is, akik hivatalosan nem tagjai az ellenzéki mozgalmaknak. Az 52 évnyi abszolutizmus által arrogánssá vált kubai kormány bármely pillanatban képes lemészárolni honfitársaimat, és az EP-nek, illetve azoknak, akiket képvisel, készen kell állniuk, hogy ezt elítéljék, és megtegyék a szükséges lépéseket. 20101001FCS84570-3/9

Kubai ellenzéki nyerte a 2010es Szaharovdíjat Focus Guillermo Fariñas kubai másként gondolkodó nyerte az Európai Parlament gondolatszabadságért adományozott Szaharovdíját jelentette be ma Strasbourgban Jerzy Buzek, az EP elnöke. A 48 éves Guillermo Fariñast mindazok nevében jelölték akik a szabadságért és az emberi jogokért küzdenek Kubában. Fariñas a pszichológia doktora, független újságíró, aki 23 éhségsztrájkot folytatott, hogy így tiltakozzon a kubai rezsim ellen. Az 50 ezer euróval járó idei elismerést december 15én adják át Strasbourgban. Az EP-frakcióvezetők tanácskozását követően Jerzy Buzek EPelnök bejelentette az Európai Parlament emberi jogi elismerésének idei nyertesét. Guillermo Fariñas saját egészsége és élete kockáztatása árán is kész volt arra, hogy nyomásgyakorlással változásokat érjen el Kubában méltatta az elnök a kubai díjnyertest. Remélem, hogy decemberben személyesen tudom átadni neki a díjat itt Strasbourgban, ami az Európai Parlament és valamennyi kubai politikai fogoly számára egyaránt óriási momentum lenne mondta Buzek. A házelnök kifejezte továbbá abbéli reményét is, hogy egyúttal a 2005ös díjnyertes szintén kubai Ladies in White (Asszonyok Fehérben) mozgalom képviselői is át tudják venni elismerésüket. Az elnök ezt az alkalmat is megragadta, hogy ismételten követelje az összes kubai politikai fogoly szabadon bocsátását. Fariñas erőszakmentes küzdelme az emberi jogokért A 48 éves Guillermo Fariñas egykori katonából vált kubai másként gondolkodóvá. 1989- ban csatlakozott az ellenzékhez, miután visszaszolgáltatta a Fiatal Kommunisták Szövetsége által kiadott igazolványát. A hivatását tekintve pszichológus és újságíró Fariñas létrehozta a Cubanacan Press elnevezésű független hírügynökségét, amelynek alapvető célja a világ többi részén élő emberek tájékoztatása volt a kubai politikai foglyok sorsáról. Mindez hiábavaló volt azonban: mára már bezárt az ügynökség, és felhagyott a publikálással. Mivel Kuba nem biztosítja a békés tüntetéshez való jogot, az internetes cenzúra elleni tiltakozásául és a szabad internethez való általános hozzáférés érdekében Fariñas 2006- ban éhségsztrájkot folytatott. Ezt követően ítélte meg számára a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet 2006-ban az Internet Szabadságáért Díjat. Az erőszakmentesség mellett kiálló és a Castro-rendszer elleni kifogásainak hangot adó Guillermo Fariñas a politikai ellenfelek bebörtönzése elleni küzdelem egyik szereplője. Fariñas maga 11 és fél évet töltött börtönben, de a még mindig egyre keményebbé váló kubai rezsim nem tudta elvenni sem elszántságát, sem az emberek iránti empátiáját. Másokhoz hasonlóan ő is az éhségsztrájkot választotta arra, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a szabadságjogok kubai helyzetére, számos fogva tartott újságíró és aktivista számára nyújtva ezzel reményt. Kis híján belehalt legutóbbi éhségsztrájkjába Orlando Zapato Tamayo lelkiismereti fogoly csaknem három hónapos éhségsztrájk után bekövetkezett vitatott halálát követően amelyre annak idején az Európai Parlament is rámutatott 2010. február 24-én Guillermo Fariñas megkezdte 23. böjtjét, amellyel 26 beteg politikai fogoly szabadon bocsátását követelte, továbbá rámutatott arra, hogy a kubai rendszer letagadja az emberi jogi jogsértéseket. Böjtje 135 nappal később, 2010. július 8- án ekkorra egészségi állapota is egyre nyugtalanítóbbá vált ért véget, miután a kubai katolikus egyház bejelentette 52 fogoly 4 hónapon belüli szabadon bocsátását. Guillermo Fariñas küzdelme így példát állított, és állít még ma is mindazok számára, akik a szabadságért és a demokráciáért küzdenek érveltek a kubai ellenzékit jelölő európai parlamenti képviselők. Ünnepélyes díjátadás decemberben 20101001FCS84570-4/9

Ez a harmadik alkalom, hogy az Európai Parlament emberi jogi elismerését egy kubai ellenzéki nyeri. Mint ismert, a díjat 2005-ben a szintén kubai Ladies in White (Asszonyok Fehérben) mozgalom, 2002-ben pedig Oswaldo José Payá Sardiñas kapta. Az 50 ezer euróval járó emberi jogi elismerés huszonkettedik alkalommal történő átadására december 15én Strasbourgban, ünnepélyes ülés keretében kerül sor. Az átadás időpontja általában megegyezik az ENSZ emberi jogokról szóló 1948-as egyetemes nyilatkozatának aláírásával. Emellett idén 60 éve, hogy kihirdették az emberi jogok európai egyezményét. 20101001FCS84570-5/9

Szaharov-díj 2010: háromra szűkült az idei jelöltlista Focus Egy izraeli civil szervezet, egy kubai másként gondolkodó és egy etióp politikus az idei három jelölt A díjat december 15én adják át Strasbourgban Egy izraeli civil szervezet, egy kubai másként gondolkodó és egy etióp politikus a három jelöltje az idei Szaharovdíjnak, amelyet a demokrácia és az emberi jogok élharcosainak ítél oda évente az Európai Parlament. A díj névadója a Nobelbékedíjas szovjet magfizikus, Andrej Szaharov. A győztest október 21én választják ki, az 50 ezer euróval járó elismerést pedig december 15én adják át a díjazottnak. Alább ábécé sorrendben bemutatjuk a Szaharov-díj idei három döntősét: Breaking the silence Egy izraeli nem kormányzati szervezet, melyet az izraeli védelmi erők (IDF) katonái és veteránjai alapítottak, akik tanúvallomásokat gyűjtenek össze és tesznek közzé a második intifáda alatt Ciszjordániában, a Gázai-övezetben és Kelet-Jeruzsálemben teljesített katonai szolgálatukról, és ezzel fórumot biztosítanak a szolgálatban lévő és a már felmentett izraeli katonáknak és tartalékosoknak arra, hogy bizalmasan leírják az Izrael által megszállt területeken szerzett tapasztalataikat. Ha a Breaking the Silence-re szavazunk, a békére szavazunk, az izraeli demokrácia tiszteletére szavazunk, és azt mondjuk, két állam mellett vagyunk: a palesztin és az izraeli állam mellett. A díjat odaítélése által esélyt akarunk adni a békének nyilatkozta Daniel Cohn- Bendit (zöldpárti, francia). Guilllermo Fariñas A 48 éves Guilllermo Fariñas a pszichológia doktora, független újságíró és politikai másként gondolkodó Kubában. Az erőszakmentesség mellett kiálló és a Castrorendszer elleni kifogásainak hangot adó Fariñas a politikai ellenfelek bebörtönzése elleni küzdelem egyik szereplője, aki maga 11 és fél évet töltött börtönben. Az évek során Fariñas 23 éhségsztrájkot folytatott, hogy tiltakozzon a kubai rezsim, a cenzúra és az emberi jogok megsértése ellen, nem a saját javára, hanem annak érdekében, hogy megvédje honfitársait mondta José Ignacio Salafranca (néppárti, spanyol). Fariñas Nemrégiben fejezett be egy négyhónapos tiltakozó éhségsztrájkot, amellyel 52 rossz egészségi állapotban lévő, bebörtönzött ellenzéki aktivista szabadon bocsátását követelte. Az orvosok szerint Fariñas csaknem életét vesztette. Az őt jelölő képviselők szerint Fariñas a véleménynyilvánítás szabadságáért és a demokráciáért folytatott küzdelem igazi szimbóluma. 2006-ban a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet odaítélte neki az Internet Szabadságáért Díjat. Birtukan Mideksa Etióp politikus és egykori bíró, született 1975-ben. Az ellenzéki Egység a Demokráciáért és Igazságért (UDJ) párt vezetője. 2008. december 28-án Birtukan Mideksa asszonyt ismét letartóztatták és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, miután Svédországban újságíróknak beszélt arról, hogy hogyan engedték szabadon az ellenzéki vezetőket. Nyíltan elismerte, hogy folytatja békés küzdelmét a demokráciáért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért és a jogállamiságért Etiópiában. Mideksa asszonyt október elején, csaknem két börtönben töltött év után, kiengedték a börtönből. A Szaharov-díjat azoknak kell adni, akiknek nemzetközi figyelemre és védelemre van szükségük. Birtukan Mideksa asszonynak mindkettőre egyaránt szüksége van. Azáltal, hogy Birtukan Mideksa asszony kapja a Szaharovdíjat, valamennyi etióp politikai fogoly képviseletében, az Európai Parlament reményt adna, és felhívná a figyelmet erre a fiatal anyára, aki Afrika kevés női pártvezetőinek egyike. Ez láthatóságot biztosítana emellett a több ezer elfeledett politikai fogoly küzdelmének, akik az igazságért, a jogállamiságért és a demokráciáért harcolnak Etiópiában nyilatkozta Adrian Severin (szocialista, román). 20101001FCS84570-6/9

Kilenc jelölt versenyez a 2010es Szaharovdíjért Focus Október 5-én mutatják be a Szaharov-díj idei 9 jelöltjét A díjat december 15-én adják át Strasbourgban Az EP részéről az emberi jogok és a demokrácia védelmezői számára adományozott Szaharovdíj idei kilenc jelöltjét hivatalosan a külügyi, és a fejlesztési szakbizottság, valamint az emberi jogi albizottság október 5i közös tanácskozásán mutatják be. A nyertest október 21én választják ki, ünnepélyes díjátadásra pedig december közepén kerül sor. A díj jelöltjeit egy képviselőcsoportnak vagy legalább 40 európai parlamenti képviselőnek kell támogatnia. Az idei év jelöltjei ábécérendben, a következők: Access a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport jelöltje. A polgári mozgalom az emberi jogok védőinek kíván segíteni abban, hogy meg tudják védeni magukat és kommunikációjukat az interneten. Cenzúra esetén például technológiai segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az érintettek a szükséges információhoz hozzá tudjanak jutni. Haytham Al-Maleh Heidi Hautala (zöldpárti, finn) és 44 további európai parlamenti képviselő jelöltje. Prominens szíriai emberi jogi ügyvéd és aktivista, akit 2010 júliusában három év börtönre ítéltek. A tárgyalást azonban civil szervezetek megállapításai szerint nem a nemzetközi normáknak megfelelően folytatták le. Breaking the Silence a Zöldek/Európai Szabad Szövetség és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportok közös jelöltje. Izraeli civil szervezet, melyet az izraeli védelmi erők katonái és veteránjai alapítottak. A csoport a Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben a második intifáda alatt szolgált katonák beszámolóit, tanúvallomásait gyűjti egybe, abban a reményben, hogy így nagyobb elszámoltathatóságot érhet el az izraeli katonai akciókkal kapcsolatban. Guillermo Fariñas az Európai Néppárt (EPP), az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve Edvard Kožušník és 91 további európai parlamenti képviselő közös jelöltje. Kubai pszichológus, független újságíró és politikai másként gondolkodó, aki az elmúlt években 23 alkalommal éhségsztrájkolt, így tiltakozva a kubai rezsim politikája és a cenzúra ellen. Aminetu Haidar asszony Norbert Neuser, Willy Meyer, Raül Romeva i Rueda és 40 további európai parlamenti képviselő jelöltje. A szaharai Gandhiként is ismert emberi jogi és politikai aktivista Nyugat-Szahara függetlenségéért harcol olyan erőszakmentes eszközökkel, mint például az éhségsztrájk. Dawit Isaak Olle Schmidt, Cecilia Wikström, Marit Paulsen, Lena Ek és 37 további európai parlamenti képviselő jelöltje. Eritrai-svéd újságíró, író és drámaíró, 2001 óta politikai fogoly. Hivatalos vádemelés és tisztességes bírósági eljárás nélkül tartóztatták le Eritreában, amikor több más újságíró- és politikustársával együtt demokratikus reformokat és a háborúhoz vezető események alapos, objektív értékelését követelte. Az Európai Parlament Dawit Isaak és a többi bebörtönzött újságíró azonnali szabadon bocsátását követeli. Birtukan Mideksa asszony az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának jelöltje. Etiópiai politikus, egykori bíró, az ellenzéki Egység a Demokráciáért és az Igazságért (UDJ) párt vezetője. 2008 decemberében életfogytig tartó börtönre ítélték. Az ellenzéki politikus azt mondta, folytatja a békés küzdelmet Etiópiában a nagyobb demokrácia, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása érdekében. Thadeus atya, Nguyen Van Ly az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltje. Vietnami pap és emberi jogi aktivista, aki az egyetemes emberi jogok védelme érdekében kizárólag erőszakmentes eszközöket alkalmaz. Open doors az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltje. A szervezet olyan keresztény csoportokat támogat melyek vallási kisebbségként a világ egyes helyein üldöztetésnek vannak kitéve. A csoport jelenleg több mint 45 országban tevékenykedik. 20101001FCS84570-7/9

Andrej Szaharov: egy díj és névadója Focus Amikor húsz éve a moszkvai télben meghalt Andrej Szaharov, a szovjet hidrogénbomba atyja, akkor már nemzetközi hírnévre tett szert a hidegháborús rendszerrel való szembenállásáért. A Nobel-békedíjjal kitüntetett szovjet magfizikust nyugtalanította munkájának az emberiség jövőjére gyakorolt hatása, így igyekezett ráébreszteni az embereket a nukleáris fegyverkezési verseny veszélyeire. Róla kapta a nevét az Európai Parlament emberi jogi kitüntetése. Andrej Szaharov élete 1921: Andrej Dmitrijevics Szaharov május 21-én, értelmiségi családban született Moszkvában. 1942 47: Fizikus apja nyomdokaiba lépve, a moszkvai egyetem fizika szakán lediplomázik, majd doktori fokozatot szerez. 1948: A háború után több szovjet tudóstársával együtt egy kutatólaboratóriumban a hidrogénbomba előállításán dolgoznak. 1950-es évek vége: Szaharovot egyre inkább nyugtalanítják a hidrogénbombaprogrammal kapcsolatos erkölcsi aggályok. Fokozatosan a nukleáris leszerelés, majd az 1963as részleges atomcsend egyezmény támogatója lesz. 1967 68: Fordulóponthoz érkezik a fizikus élete. 1967-ben felszólítja a szovjet vezetést, hogy fogadják el az ellenrakéták telepítésének elutasítására vonatkozó amerikai javaslatot, ellenkező esetben figyelmeztetett csak fokozódik a fegyverkezési verseny. A következő évben a New York Timesban publikált egy esszét Megjegyzések a békéről, a békés együttélésről és a szellemi szabadságról címmel. Ezzel tettem egy határozott lépést, írta memoárjaiban, hogy disszidens legyek. Az esszében a fegyverek leszerelése és a Nyugattal való együttműködés mellett foglalt állást. Elmozdítottak szigorúan titkos állásomból és megfosztottak a szovjet nomenklatúra által biztosított privilégiumaimtól emlékezett vissza Szaharov. 1970: Moszkvában megalapítja a szovjet emberjogi bizottságot. 1975: Erőfeszítéseit 1975-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták. Útlevélkérelmét elutasítják, így a díj kiosztásakor felesége Jelena Bonnert helyettesíti. 1979 80: Mivel 1979-ben helytelenítette a szovjet csapatok bevonulását Afganisztánba, 1980 elején Gorkijba (ma Nyizsnyij Novgorod) száműzték. Később felesége is követi őt. 1986: Mihail Gorbacsov pártfőtitkár hívására visszatért Moszkvába. 1988: Az Európai Parlament megalapítja a gondolatszabadságért adományozott Szaharovdíjat. 1989: Az új szovjet parlament, a kongresszus tagjává választották. 1989. december: Moszkvai lakásán szívinfarktusban meghal Andrej Szaharov. A parlament és az emberi jogok Az Európai Parlament Európában és a világ minden részén küzd az emberi jogok, a szabadságjogok és a demokrácia tiszteletben tartásáért. Külügyi bizottsága, emberi jogi albizottsága segítségével, közvetlenül foglalkozik az emberi jogok védelmével az Unión kívül. A gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat az Európai Parlament ítéli oda minden évben. A díjat 1988-ban alapították, és azokat a személyeket vagy csoportokat tüntetik ki vele, akik vagy amelyek az emberi és alapvető jogok védelme érdekében munkálkodnak. Szaharov-díj 2010 20101001FCS84570-8/9

Október 5én mutatták be hivatalosan a Szaharovdíj idei kilenc jelöltjét. Majd október 18-án az EP külügyi és a fejlesztési szakbizottsága háromra szűkíti a jelöltek körét. Az Elnökök Értekezlete a győztest október 21én választja ki, az 50 ezer euróval járó emberi jogi elismerés átadására pedig december 15én Strasbourgban, ünnepélyes ülés keretei között kerül sor. A parlament és az emberi jogok Az EP minden évben jelentést készít az emberi jogok helyzetéről a harmadik országokban, valamint azok tiszteletben tartásáról az Európai Unión belül. Az EP minden plenáris ülésén rendszeresen vitát folytat az emberi jogok megsértésével kapcsolatos esetekről. A politikai választások felügyeletére a parlament gyakran küldi képviselőit a világ különböző részeibe. 20101001FCS84570-9/9