DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TÁJÉKOZTATÓ 2006
A szociális munka alapképzés Nyíregyházán 1990-ben indult az általános szociális munkás képzés. A képzés indítása óta mintegy 1000 hallgató végzett és helyezkedett el a munkaerőpiacon. 2006. szeptemberétől a lineáris képzési rendszerben a szociális munka alapszak 7 féléves képzéssel indul nappali és levelező tagozatokon. A szociális munkás képzés széleskörű gyakorlati bázisra épített magas szintű elméleti szakmai, társadalomtudományi megalapozottságú képzés, melynek végére a hallgatók képesek tudásukat, ismereteiket szintetizálva a gyakorlatban dolgozni. A képzés fő tanulmányi területei a következők: A szociális munka elmélete és gyakorlata Társadalompolitika- Szociálpolitika Társadalomismeret Pszichológia Népegészségügy Jog A szociális munkás képzés 40%-át a gyakorlati oktatás teszi ki, ezen belül a szociális munka gyakorlata a leghangsúlyosabb. A háromszintű gyakorlati képzés része a hagyományos képzésben a hatodik, a szociális munka alapszakon a hetedik félévben teljesítendő összefüggő egy féléves intézményen kívüli gyakorlat. A színvonalas gyakorlati oktatást 112 terepgyakorlatot biztosító intézmény segíti, melyek szolgáltatásaikat tekintve lefedik a szociális munkásokat foglalkoztató intézmények teljes vertikumát. A szociális munkás szakma: A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely egy időben segít javítani és helyreállítani egyének, családok, csoportok és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul az ehhez szükséges komplex feltételek javításához. E tevékenység az ember és a környezete között fennálló viszony módosítására, javítására irányul a szociális problémák megelőzése, vagy kezelése érdekében. A szociális munkás a szociális problémák megoldását valamennyi lehetséges erőforrás mozgósításával és felhasználásával végzi. A képzés célja olyan ismeretek nyújtása, és olyan készségek, képességek (beállítódás, értékrend, szemlélet, személyiség) kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az alábbi feladatok megoldását: - a társadalom (gazdaság, politika, kultúra stb.) valóságos működési szabályszerűségeinek felismerése és elemzése; - a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárása és mindazon eszközöknek az áttekintése és mozgósítása, amelyek ezen okok kialakulását megelőzhetővé teszik; - a különböző élethelyzetekben kialakuló szociális problémák felismerése és ezek össztársadalmi összefüggésben való szemlélete; - az egyének, családok és közösségek problémamegoldó - képességének javítása, saját gazdasági, társadalmi, érzelmi, biológiai, családi és személyközi okokból fakadó szociális problémáik felismerésére és megoldására; - az egyének és közösségeik összekapcsolása nehéz élethelyzetük javítását szolgáló társadalmi és állami intézményekkel, elvárásokkal és szolgálatokkal, jog- és érdekérvényesítő képességeik fejlesztésének segítése; - az adott szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszer fejlesztésének és megújításának kezdeményezése társadalmi, intézményi, szakmai és politikai szinten; - a szociális munka kompetencia - határainak kijelölése, más szakemberekkel való együttműködés, más szakmák bevonása a szociális munkás illetékességi körén kívül eső problémák megoldásába. 2
A szociális munkás, hasonlóan más segítő foglalkozású szakemberekhez, teljes személyisége involválásával gyakorolja hivatását. Ennek során gondosan ügyel kliensei szuverenitása, döntési és akaratnyilvánítási szabadsága csorbítatlanságára. Mint szakember nem minősít, hanem hivatása szabályai szerint segít. Tevékenysége hatékonyságát fokozandó, klienseivel igyekszik a kölcsönös bizalom légkörét kialakítani. A képzés során szerzett szakmai tudással, empátiával, fejlett problémamegoldó készséggel, holisztikus szemlélettel rendelkező szakemberré válik, aki segít a szociális és mentális problémákkal küzdő embereknek. A szociális munkás feladata közvetíteni a kliens és környezete között abban az esetben, ha interakciós zavar áll fenn, és ezt a felek nem tudják megoldani, kezelni. A beavatkozás célja, hogy a zavar megszűnjön és az eredeti állapot helyreálljon. Szakunk nemzetközi kapcsolatai: Az általános szociális munkás szak több Európai Unióhoz tartozó országgal és az Egyesült Államokkal működtet nemzetközi kapcsolatot. Az együttműködések keretében lehetőség van a diákok számára külföldi tanulmányi útra, szakmai gyakorlatra, külföldi vendégoktatók előadásait hallgatni, tantárgyait tanulni. A cserekapcsolatok keretében oktatóink oktatói és kutatói munkában működnek együtt a partner intézményekkel. Képzésünk kapcsolatai: - Finnország: Oulu Polytechnic - Németország, Eishtätt: Katholische Universität Eichstätt - Németország, München: Katholische Stiftungsfachhochschule - Németország, Kassel: Universität Kassel - Egyesült Államok, Louisville-i Egyetem: Kent Shool of Social Work - Anglia, Birmingham: Aston University-Aston Business School - Csehország: University of Ostrava - Csehország: South Bohemian University - Ausztria: Fh-Campus Wien - Románia: Partiumi Keresztény Egyetem - Szlovákia: University of Trnava A felsorolt intézményekből a szak rendszeresen fogad vendégoktatókat is, akik nemcsak az elméleti képzést segítik, hanem speciális kurzusok formájában a szakma gyakorlati oktatásában is aktív szerepet vállalnak. A szak széleskörű nemzetközi kapcsolataiból adódóan hallgatóink számára rendszeresen lehetőség nyílik arra is, hogy gyakorlatukat külföldi intézményekben teljesíthessék, valamint nemzetközi hallgatói programokhoz kapcsolódjanak. Szakunkon országos valamint regionális kutatásokban való részvételre is lehetőség nyílik, amelyek eredményeit a hallgatók TDK konferenciákon mutatnak be, továbbá pályamunkájukkal Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is szerepelhetnek. A szakon az eddigiek során is elmélyült kutatómunka folyt, az elmúlt tizenöt évben a szak oktatói két nemzetközi kutatási programba is bekapcsolódtak. Négy, az Országos Tudományos Kutatási Alap által támogatott, illetve két, az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások keretén belül finanszírozott kutatás folyt a szak oktatóinak kezdeményezésére. 3
A Szociális Munka Alapszak az alapszakon tanuló hallgatók számára a kötelezően választandó és szabadon választható tárgyak keretein belül biztosít lehetőséget az egyéni elmélyülésre egyes tudományterületeken, melyek előkészíthetik, illetve elősegíthetik a későbbi mesterképzésbe való belépést. 4
A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK KÉPZÉSI PROGRAMJA Szak neve: Szociális munka alapszak Indított szakirányok: - Szociális munka alapszak Képzési programja Képzési terület, képzési ág: társadalomtudományi, szociális Képzési ciklus: Alapképzés (Bachelor, BA) Képzési forma (tagozat): nappali, levelező Szakért felelős kar: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Képzési idő: Félévek száma: 7. Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 180+30 Összes kontaktóra száma: nappali tagozaton: 2.634 óra levelező tagozaton: 940 óra Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: Tagozat Ideje a Óraszáma Kredit értéke Jellege mintatanterv szerint Nappali tagozaton I IV. 168 12 Intézményen kívüli, alapozó V - VI 154 9 Intézményen kívüli, elmélyítő VII. 504 30 Összefüggő szakmai Levelező tagozaton gyakorlat I IV. 96 12 Intézményen kívüli, alapozó V - VI 56 9 Intézményen kívüli, elmélyítő VII. 220 30 Összefüggő szakmai gyakorlat 5
Az alapszak képzési és kimeneti követelményei a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 2. sz. melléklete alapján SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) szakképzettség: szociális munkás a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker 3. Képzési terület: társadalomtudományi 4. Képzési ág: szociális 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: - 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A szociális képzési ág közös kompetenciái Az alapfokozattal rendelkezők ismerik: tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait; a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat; a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket; Alkalmasak: a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére; az informatikai eszközök használatára; a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások képesek: a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerű elemzésére; 6
a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására és elemzésére; az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére; az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és megoldó képességének javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére; az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására; a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk használatára. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak: a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére; az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására; a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; idegen nyelvtudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): alapozó képzés: 30-40 kredit szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek; szakmai törzsanyag: 105-135 kredit szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált kötelezően választandó szakmai modulok. 9. Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Az alapszak ajánlott tanterve/mintatanterve: (mellékletben) Szakdolgozat: A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit. 7
Záróvizsga: Komplex záróvizsga a képzés ismeretanyagát integrálva, melynek részei: szakdolgozat megvédése, elméleti vizsga a szociális munka, valamint a társadalom és szociálpolitika tárgyakból. 8
SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK Prof. Dr. Molnár Péter, egyetemi tanár, alapszakfelelős Pattyán László főiskolai docens, alapszakfelelős - helyettes Plajner Mónika, oktatásszervező Varga Adrienn, adminisztrátor Vámosi Katalin szaki ügyintéző ÁLTALÁNOS SZOCIÁLIS MUNKÁS SZAKOS HALLGATÓK KÉPZÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ TANSZÉKEK Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Alkalmazott Pszichológia Tanszék Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Egészségügyi Informatikai Tanszék Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus Tanszékvezető: Tanszékvezető: Tanszékvezető: Tanszékvezető: Lektorátusvezető: Dr. Fábián Gergely Ph.D. főiskolai docens Prof. Dr. Molnár Péter egyetemi tanár Dr. Birinyi László Ph.D. egyetemi adjunktus Dr. Ködmön József Ph.D. főiskolai docens Tilki Ágnes 9
A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZŐ TÁRGYAK 10
A tantárgy neve: Információs technológiai ismeretek a szociális munkában. Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Koós István, Ph.D. főiskolai docens Ajánlott félév I/1 Tantárgyi kód 05020 Nappali tagozat heti óraszáma 1+0 Levelező tagozat félévi óraszáma 8 Kredit 2 Vizsgakövetelmény Gyakorlati jegy Kötelező előtanulmányi rend nincsen A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező Ajánlott tanterv: Az általános szociális munkás szak tanterve A 2006/2007 I. félév oktatója Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az alapvető információs technológiai ismeretekkel, valamint a szociális területen alkalmazható szoftverek sajátosságaival, jellemzőivel, alkalmazási lehetőségeivel. Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás, prezentáció és órai, kiscsoportos gyakorlatok. A kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók alkalmazási eljárásokat próbálnak ki. Minden hallgatónak kötelező a csoportmunkában való részvétel. Levelező tagozaton az oktatás típusa előadás. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: Az információs technológia, illetve az alkalmazások fejlődésének és eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Általános adminisztráció és adatbázis kezelés alapjainak megismerése. Szakmai szoftverek használatának elsajátítása. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 % Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás, a gyakorlatokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, prezentációk. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A főiskolai karon folyó informatikai kutatások eredményeinek feldolgozása. A tantárgy részletes leírása: 1. Általános adminisztráció és szoftverei: az Office programok általános lehetőségei. 2. Általános adminisztráció és szoftverei: szövegszerkesztési munka a Word segítségével. 3. Általános adminisztráció és szoftverei: szövegszerkesztési munka, ábrák, táblázatok, grafikonok készítése a Word segítségével. 4. Általános adminisztráció és szoftverei: kiegészítő lehetőségek a Word program felhasználásában. 5. Kommunikációs technológiák: Internet és World Wide Web 11
6. Kommunikációs technológiák: Internet és 7. levelezés. 8. Adatbázis kezelés és lehetőségei: Excel és SPSS. 9. Adatbázis kezelés és lehetőségei: Excel és SPSS. 10. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) I. 11. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) II. 12. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) III. 13. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) IV. 14. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) V. 15. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) VI. Kötelező irodalom: A szoftverek leírásai Évközi ellenőrzés: gyakorlati munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a csoportmunkában. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez elemző dolgozatot készítenek a tematikában megadott témakörök egyikéből. Amennyiben ezt nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli dolgozat), illetve C vizsgára (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség. 12
A tantárgy neve: Magyar társadalom I-III. Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely Tantárgy neve: Magyar társadalom I. Magyar társadalom II. Magyar társadalom III. Ajánlott félév: I. II. IV. Tantárgyi kód (nappali, levelező tagozat): 05017, 05017L 05023, 05023L 05036, 05036L Nappali tagozat heti 1+1 1+1 1+0 óraszáma: Levelező tagozat 12 12 10 félévi óraszáma: Kredit: 3 3 2 Vizsgakövetelmény: Kollokvium Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Kötelező előtanulmányi rend: - Magyar társadalom I. (05017, 05017L) Magyar társadalom II. (05023, 05023L) Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: Magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend szerint. Levelező tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Kötelező Oktató/-k/ névsora: Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. Jóna György, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék. A tantárgy általános és speciális céljai: A magyar társadalom című tantárgyak célja, hogy a szociális munkás hallgató társadalomtörténeti folyamatokba ágyazva átfogó ismereteket szerezzen napjaink Magyarországának szociokulturális viszonyairól. Ennek érdekében társadalomtörténeti ismereteket sajátít el, majd a társadalmi rétegződésről, mobilitásról és az oktatási rendszer által nyújtott esélyekről szerez információkat. Emellett a politikai szociológia összefüggéseiről, a munkanélküliségről és a hazai települési-regionális egyenlőtlenségekről kap szemléletet. Magyar társadalom I. A magyar társadalom I. kurzus keretein belül a hallgató ismereteket szerez a magyar társadalom történetéről, elsődlegesen a XX. század legfontosabb társadalmi folyamatairól. Megismeri a kettős társadalomszerkezet jellemzőit, a második világháború utáni legfontosabb társadalmi és politikai folyamatokat. Magyar társadalom II. Ebben a blokkban a hallgató megismeri a mobilitás és rétegződés fogalmi rendszerét, kutatásmódszertanát és a hozzá kapcsolódó hazai- és nemzetközi elméleteket. Információkat kap arról, hogy a korábbi évszázadokban a magyar társadalom milyen szempontok szerint rétegződött, illetve ennek napjainkban milyen hatásai vannak. Rendszerszerű tudást szerez a második világháborút követő struktúra- és mobilitás vizsgálatokról, melyek funkcionalista és strukturalista szempontok szerint készültek. Emellett ismereteket gyűjt az oktatási rendszer történetéről, az oktatás teremtette lehetőségekről, az iskola társadalmi funkcióiról, az iskolai struktúra, az esélyek kiegyenlítődésének összefüggéseiről, a szocializáció szerepéről és ágenseiről valamint a látens tanterv funkcióiról. 13
Magyar társadalom III. Ez a blokk lehetőséget biztosít a hallgató számára, hogy adekvát ismereteket szerezzen a politikai rendszerek belső struktúrájáról, mechanizmusairól, legfontosabb sajátosságairól. A hatalom, uralom és legitimitás problematikájáról kap információkat, a politikai ideológiák jellemzőiről, a politikai kultúráról valamint a politikai értékekről. Emellett a hallgató megismeri a településszociológia legfontosabb terminológiai apparátusát, a klasszikus és a modern településszociológiai iskolák koncepcióit. A magyar településhálózat történelmi kialakulásával és sajátosságairól kap információkat: a tanyáról, a faluról, mezővárosokról, kistelepülésekről, a városról és a fővárosról; a regionális egyenlőtlenségek artikulációjáról és annak feloldásának lehetőségeiről. A regionális egyenlőtlenségek függvényében alapvető ismereteket szerez a munkanélküliség alapfogalmairól és jellemzőiről. Oktatás típusa. Nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok, levelező tagozaton előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája A magyar társadalomtörténet és társadalomelmélet kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelően. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalom-feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás A magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat. A tantárgy részletes leírása Magyar társadalom I. 1. Az európai társadalomfejlődés sajátosságai és Európa történeti régiói. 2. Magyarország helye az európai fejlődésben: köztes Európa és Közép-Európa. 3. Elkanyarodás, második jobbágyság, centrum és periféria. 4. A magyarországi kapitalizmus fejlődésének jellegzetességei. 5. A kettős társadalomszerkezet kérdése. 6. A gazdaság- és a városfejlődés sajátosságai. 7. Migrációs és mobilitási folyamatok. 8. A magyar társadalom osztályainak helye a társadalomszerkezetben a kiegyezéstől a Horthy-korszak végéig. 9. Magyarország demográfiai helyzetének változása a második világháború utáni időszakban. 10. Társadalmi átalakítás. 11. Kisebbségek Magyarországon. 12. Hatalom és társadalom. 13. Közgondolkodás, értékek, értékrendszerek. 14. A hétköznapi élet jellemzői. Magyar társadalom II. 1. A struktúra és a rétegződés alapfogalmai, kutatásmódszertana. 2. A Marx-féle osztályparadigma. Max Weber: osztályok és rendek. Új marxista társadalomszerkezet-elméletek. 14
3. Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek. Konzervatív és radikális elméletek. A strukturalista-funkcionalista rétegződéselmélet és kritikája. 4. P.Bourdieu és Szelényi Iván: a tőkejavak elméletei. Tőkekonverzió, gazdasági, politikai és kulturális tőke. 5. Hatalom, privilégium, presztízs, osztályérdek és a társadalmi erőforrások egyenlőtlen birtoklása, mint a társadalmi rétegződés alapjai. 6. A társadalmi szerkezet változása. A munkásosztály elpolgárosodása, az osztályok elhalása. A globális világ. 7. Az Erdei-féle kettős társadalomszerkezet. A két osztály, egy réteg modell 8.-9. Magyar struktúra és rétegződéskutatások: Ferge Zsuzsa és Kolosi Tamás. 10. A Kolosi-féle L-modell és a Szelényi-féle két háromszög modell. Hankiss Elemér: a második társadalom. 11.-12.A mobilitás alapfogalmai és kutatásmódszertana 13. A mobilitás elméletei 14. A mobilitás nemzetközi tendenciái Magyar társadalom III. 1. A politikai szociológia tárgya. A politika fogalma. Hatalom, uralom, legitimitás. Érdek és érdekérvényesítés. Pártok és párttípusok. A politikusok típusai. 2. Politikai kultúra, politikai ideológia, politikai érték. 3. Az átmenet elméleti problémái. Totális és autoriter rendszerek. 4. Az átmenet jellemzői Magyarországon. Okok és jellegzetességek. 5. A munkanélküliség általános jellemzői, alapfogalmak. 6. A munkátlanság történeti jellemzői. 7. A fogyasztói társadalom és a globális világ munkanélkülisége. A munkaerőpiac jövője. 8. Munkaerőhelyzet, munkaerő-politika Magyarországon szocialista nómenklatúra idején. 9. A 90-es évek munkanélkülisége Magyarországon. Speciális csoportok a munkátlanok tömegein belül. A településszociológia fogalma. 10. A falu és város fejlődésének eltérő vonásai, jellegzetességei. 11. A magyar településhálózat kialakulás és történetének jellegzetességei. 12. A szocialista korszakban végbement változások. Iparfejlesztés és településfejlesztés. A Csinált városok. A településszerkezet alakulása a posztkommunista átmenet időszakában. 13. A regionalitás és a régiófejlesztés. 14. A települések társadalmi problémáinak komplex szociológiai vizsgálata. Kötelező irodalom Magyar társadalom I. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Magyar társadalom II, Andorka Rudolf (2001): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó. A társadalmi rétegződés komponensei. Szerk.: Angelusz Róbert. Új Mandátum, Bp., 1997. A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Szerk.: Róbert Péter. Új Mandátum, 1998. Róbert Péter (2001): Társadalmi mobilitás: A tények és vélemények tükrében. Budapest: Századvég Kiadó. Magyar társadalom III. Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk.: Kéri László. Miskolc, Bíbor Kiadó. 2001. Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség. Magvető, 1989. Szelényi Iván: Városszociológia, Bp. 1973. Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon, Bp. 1996. 15
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: Szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton. Ajánlott irodalom Magyar társadalom 1 Magyarország társadalomtörténete I-III. (Szerk.: Fokasz Nikosz, Örkény Antal) Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1998. Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. Valóság 1976/4, 1976/5. Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. Magvető, Budapest, 1991. Fónai Mihály: Gondolatok a magyar társadalom kettős szerkezetéről. In: Valóság 1996/8. 49-66. Magyar társadalom II. Andorka Rudolf (1982): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó. 180-194. p. Bayer József (1998): A politikai gondolkodás története. Budapest: Osiris Kiadó. 207-223. p.; 250-259. p. Bourdieu, Pierre (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: Gondolat Kiadó. 237-311. p. Bukodi Erzsébet: A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás főbb jellemzői. Statisztikai Szemle, 1995. 4-5. DiMaggio, Paul (1998): A kulturális tőke és az iskolai teljesítmény. In: Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest: Új Mandátum. 198-219. p. Erdei Ferenc (1976): A magyar társadalom a két világháború között. Valóság, 4-5. szám. Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. KJK, Bp., 1969. 77-158. p. Gábor R. István-Galasi P.: A második gazdaság. KJK, 1981, 15-107.p. Hankiss Elemér (1986): Diagnózisok 2. Budapest: Magvető Kiadó. 219-351. p. Kolosi Tamás (1987): Tagolt társadalom. Budapest: Gondolat Kiadó. 10-27. p., 239-269. p. Lukács György (1971): Történelem és osztálytudat. Budapest: Magvető Kiadó. 270-319. p. Pokol Béla (2005): A társadalom kettős szerkezete. Szociológiai Szemle, 3: 36-52. p. Szalai Erzsébet (2001): Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban. Budapest: Aula Kiadó. 13-24.; 51-55. p., 227-262. p Szalai Erzsébet (2004): Az első válaszkísérlet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 9-22. p., 74-82. p. Szelényi Iván: A posztkommunista társadalmak szerkezetének változása. Magyar Tudomány, 1996. 4. sz. Tarnai István (2005): Kabai Imre: Társadalmi rétegződés és életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban című könyvéről. Eszmélet, 68: 51-58. Magyar társadalom III. A demokrácia 10 éve Magyarországon. Nyíregyháza, Bessenyei Könyvkiadó, 2000. Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, 1998. Hobsbawm, Eric: A szélsőségek kora. Pannonica, 1998. Lengyel László: Mozgástér és kényszerpálya. Helikon, 1997. Weber, Max: Gazdaság és társadalom. KjK. 1967. Weber, Max: A politika mint hivatás. In: Weber, Max: Tanulmányok. Osiris, 1998. 156-209. Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, 1978. Ferge Zsuzsa: Társadalompolitikai tanulmányok. Gondolat, 1982. 16
A tantárgy neve: Népegészségügyi ismeretek a szociális munkában I III. Tanszék neve: Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Kósa Karolina Ajánlott félév I. III. V. Tantárgyi kód 85024 85025 85026 Nappali tagozat heti óraszáma 2+0 2+0 2+1 Levelező tagozat félévi 12 12 15 óraszáma Kredit 3 3 4 Vizsgakövetelmény kollokvium kollokvium kollokvium Kötelező előtanulmányi rend 85024 85025 A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: magyar A tantárgy órarendi beosztása: a Tanulmányi Osztály beosztása szerint Nappali tagozat: aktuális órarend szerint Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: kötelező Ajánlott tanterv: Szociális munka alapszak tanterve A 2006/2007 I. félév oktatói: Dr. Sárváry Attila főiskolai docens Dr. Kósa Zsigmond A 2006/2007 III. félév oktatói: Dr. Sárváry Attila főiskolai docens, Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd A 2006/2007 V. félév oktatói: Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd, Dr. Sárváry Attila főiskolai docens A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A népegészségügyi ismeretek ma már minden foglalkozási ágban elengedhetetlenek. Különösen érvényes ez a szociális munkára. A népegészségügyi ismeretek elméleti alapját a megelőző orvostan jelenti, ami az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének és mindezekből következően az élet meghosszabbításának tudománya. A szociális munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a népegészségügyi ismeretek terjesztését és gyakorlati alkalmazását. A társadalom tagjainak egészségi állapota és szociális helyzete összefügg egymással, egyiken nem lehet segíteni a másik figyelembe vétele nélkül. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a magyar lakosság egészségi állapotával, az egészségi állapotot meghatározó környezeti és életmódbeli tényezőkkel. Részletesen hallanak a leggyakoribb nem fertőző betegségek epidemiológiájáról, ezen betegségek megelőzéséről. Bár a fertőző betegségek gyakorisága nagymértékben csökkent az utóbbi időben, bizonyos fertőző betegségek leküzdése továbbra is gondot okoz, illetve új fertőző betegségek jelentek meg. Ezek ismerete elengedhetetlen a szociális munka gyakorlati megvalósításához. Az egészségesebb életmód kialakításában, az egészségre káros szokások megváltoztatásában a szociális munkásnak jelentős szerepe van. A kurzus során a III. félévben a hallgatók megismerkednek a járványtani alapfogalmakkal és a legfontosabb fertőző betegségek járványtanával illetve a modern egészségfejlesztés alapjaival, koncepciójával és alkalmazott módszereivel. A hátrányos helyzetű csoportok tagjaival és problémáival a szociális munkás naponta találkozik. A társadalmon belül az egyenlőtlenségek csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése prioritást élvez. Az V. félévben a hallgatók átfogó képet kapnak a hátrányos helyzet kialakulásáról, a magyar társadalom hátrányos helyzetű csoportjainak ezen belül a roma lakosság - egészségügyi helyzetéről, problémáiról. Oktatás típusa: Előadás és gyakorlat. 17
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra. Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50 % - 50% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat A tantárgy részletes leírása: I. félév 1. hét: Bevezetés a megelőző orvostanba és a népegészségtanba. - A megelőző orvostan múltja, jelene, jövője. - A megelőzés szintjei. 2. hét: A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet Magyarországon. 3. hét: Bevezetés a környezet-egészségtanba. A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre. 4. hét: A víz- és talajszennyeződés hatása az emberi egészségre. 5. hét: Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés és a túltápláltság népegészségügyi jelentősége. 6. hét: Táplálkozástól függő megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében. 7. hét: A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre. A halandósági elemzések módszerei és főbb tárgykörei. 8. hét: A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások. A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program. 9. hét: A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana. 10. hét: Bevezetés a nem-fertőző betegségek epidemiológiájába. A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF). A dohányzás hatása az egészségi állapotra. Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra. 11. hét: A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája. A daganatos betegségek epidemiológiája. 12. hét: A légzőszervi betegségek (bronchitis chronica, emphysema, asthma) epidemiológiája. Az anyagcsere betegségek (diabetes,osteoporosis,obesitas) epidemiológiája. 13. hét: Másodlagos megelőzés: szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatok bevezetésének kritériumai, ajánlott szűrővizsgálatok. Hazánkban és más országokban alkalmazott szűrések. 18
14. hét: Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja Magyar Népegészségügyi Program I. félév, levelező tagozat 1. óra: Bevezetés a megelőző orvostanba és a népegészségtanba. - A megelőző orvostan múltja, jelene, jövője. - A megelőzés szintjei. 2. óra: A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet Magyarországon. 3. óra: Bevezetés a környezet-egészségtanba. A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre. A víz- és talajszennyeződés hatása az emberi egészségre. 4. óra: Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés és a túltápláltság népegészségügyi jelentősége. 5. óra: Táplálkozástól függő megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében. 6. óra: A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre. A halandósági elemzések módszerei és főbb tárgykörei. 7. óra: A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások. A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana. 8. óra: Bevezetés a nem-fertőző betegségek epidemiológiájába. A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF). 9. óra: A dohányzás hatása az egészségi állapotra. Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra. 10. óra: A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája. A daganatos betegségek epidemiológiája. 11. óra: Az anyagcsere betegségek (diabetes, osteoporosis, obesitas) epidemiológiája. 12. óra: Másodlagos megelőzés: szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatok bevezetésének kritériumai, ajánlott szűrővizsgálatok. Hazánkban és más országokban alkalmazott szűrések. Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja Magyar Népegészségügyi Program III. félév 1. hét: A fertőző betegségek általános járványtana, járványtani alapfogalmak. A járványfolyamatok elsődleges (fertőző forrás, terjedés lehetősége, fogékony szervezet) és másodlagos mozgatóerői. 2. hét: Fertőző betegségek elleni védőoltások típusai, oltási naptár. A légúti betegségek (influenza, tuberculosis) járványtana. 19
3. hét: A gastrointestinális fertőzések (salmonellosis, dysenteria, campylobacteriosis, vírusos gastrointestinális fertőzések) járványtana. A hepatitis A, B és C járványtana. 4. hét: A szexuális úton terjedő betegségek (syphilis, gonorrhoea, nem gonorrhoeás urethritisek) járványtana. A HIV/AIDS járványtana, klinikuma, a megelőzés lehetőségei. 5. hét: Az egészségfejlesztés kialakulása. Az egészségfejlesztés fejlődése, fogalmi rendszere, alapdokumentumai (Alma-Ata Nyilatkozat, Ottawa Karta, Egészséget Mindenkinek). 6. hét: Az egészség értelmezése, az egészség koncepciói, egyéni tényezői. Az egészségi állapot megítélése. Társadalmi-gazdasági tényezők hatása az egészségi állapotra. 7. hét: Egészséget szolgáló állami politika. Kedvező környezet kialakulásáért tett lépések. Környezettel kapcsolatos kérdések, problémák. 8. hét: A közösség tevékenységének erősítése. Közösségi egészségfejlesztési programlehetőségek. 9. hét: Az egyéni képességek fejlesztése. A rizikószemélyiség kérdései Dohányzás problémaköre Az alkoholfogyasztás Drogfogyasztás 10. hét: Az egészségnevelés gyakorlata: Színterek és szervezeti formák Eszközök és eljárások Az egészségnevelési tevékenységet végző célcsoportok szerint. 11. hét: Az egészségnevelési módszerek rendszere, a módszertan alapfogalmai A módszerek csoportosítása elsődleges sajátosságaik alapján A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása. 12. hét: Az egészségnevelés színterei: Iskolák, oktatási intézmények Munkahelyek Egészségügyi és szociális alapellátás. 13. hét: Egészségpolitika I. Az egészségügyi rendszerek szerkezete és működése. Az egészségpolitika alapelvei a modern társadalmakban. 14. hét: Egészségpolitika II. A magyar egészségügyi rendszer felépítése és működése. Az Európai Unió egészségpolitikája. Egészségügyi reformok az Európai Unió országaiban. 20