A Szigetvári Takarékszövetkezet - a MECSEK TAKARÉK Szövetkezet és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet beolvadását követően, azok általános jogutódjaként - 2017. november 30. napjától Dél TAKARÉK Szövetkezet néven folytatja tevékenységét. ZÁLOGHITELEZÉS ÜZLETSZABÁLYZATA
Tartalom Preambulum... 2 1. Felelősségi és garanciális szabályok... 2 2. Zálogba adható tárgyak köre... 3 3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség, anonimitás... 4 4. A zálogkölcsön főbb jellemzői... 5 5. A záloghitelezés folyamata... 6 5.1. Becsérték meghatározása... 6 5.2. Zálogkölcsön mértékének meghatározása... 7 5.3. Zálogjegy kiállítása számítógéppel (szigorú számadású bizonylat)... 7 5.4. Zálogkölcsön kifolyósítása a zálogházi pénztárból... 8 5.5. Lejárt kölcsön kezelése... 8 5.6. Zálogtárgyak elhelyezése... 9 5.7. A zálogtárgyak ellenőrzése... 9 5.8. Foglalás, foglalt zálogtárgyak kezelése, kiadása... 10 5.9. Elveszett, ellopott vagy más módon megsemmisült zálogjegy... 11 5.10. Eljárás zár alá vétel esetén... 12 6. Talált zálogjegyek nyilvántartása... 13 7. Kényszerértékesítés, elszámolás... 13 8. Jogviták rendezése... 14 9. Panaszkezelés... 14 10. Záró rendelkezés... 14 1
Preambulum A MECSEK TAKARÉK Szövetkezet (székhely: 7695 Mecseknádasd, Rákóczi u. 40. (adószám: 10043055-2-02 cg: 02-02-000099) továbbiakban Takarékszövetkezet külön Megbízási szerződés alapján Zálogházzal, mint kiemelt függő közvetítővel (továbbiakban: közvetítő) végzi tevékenységét, a Pénzügyi Szerezetek Állami Felügyelete, illetve a 2013. évi CXXXIX tv. 178 (1) bekezdésének hatályba lépését követően az MNB engedélye alapján. A Zálogház a Takarékszövetkezet kihelyezett pénztáraként működik. 1. Felelősségi és garanciális szabályok A Takarékszövetkezet és a Zálogház mint közvetítő felelőssége a zálogügyletekben becsértékig terjed. A Hpt. 72 (1), (2), valamint (4) bekezdésében foglaltak szerint: A kiemelt közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felel. A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől jogosult közvetítői díjra. Ez a rendelkezés nem érinti a közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel. A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás zálogkölcsön- közvetítését megelőzően köteles az ügyfél részére tájékoztatást adni: a) a cégnevéről, székhelyéről, levelezési címéről és felügyeleti hatóságának megjelöléséről, b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet, c) arról, hogy függő közvetítőként a megbízó nevében és javára jár el, a megbízó érdekeit képviseli, a Takarékszövetkezet nevének feltüntetésével, valamint d) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért közvetítői díjazásban részesül és da) ha ismert annak összegéről, 2
e) arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást, valamint f) a közvetítővel kapcsolatos panasz kezeléséről, valamint fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről 2. Zálogba adható tárgyak köre A kézizálog tárgya csak olyan személyi tulajdon körébe tartozó ingó dolog lehet, amely kereskedelmi forgalomba hozatalra és zálogkezelésre, zálogőrzésre alkalmas. Ezen belül jelen szabályzat alapján zálogtárgyként elfogadhatók: a) nemesfémből készült ékszerek, használati-, és kegytárgyak b) drágakövek közül csak gyémánt önálló darabként c) színes drágakövek csak kalibrált, csiszolt állapotban, mérhetően, befoglalva d) tenyésztett és termett igazgyöngyök és belőlük készített ékszerkombinációk e) nemesfémből készült érmék A kézizálogként egyébként elfogadható tárgyak zálogba vétele üzletpolitikai, vagy áruforgalmi érdekből indoklás nélkül megtagadható, vagy határozott időre felfüggeszthető, illetőleg különleges feltételektől tehető függővé. A Zálogházat üzemeltető közvetítő megbízási szerződéseiben a zálogtárgyak fenti köre egyedileg kerül korlátozásra, melyet a Zálogház jól látható helyen a zálogfiókban köteles kifüggeszteni. A zálogtárgy nem lehet a) tűzveszélyes b) olyan tárgy, amely kezelése szakértelem hiányában az egészséget vagy a közbiztonságot veszélyezteti c) lőfegyver, robbanóanyag, kábítószer d) olyan tárgy, amelynek várható tárolási időtartama alatt a szavatossága, illetve használati értéke károsodik, megszűnik e) olyan tárgy, amelynek közforgalmát jogszabály tiltja A Zálogház a Takarékszövetkezettel szemben valamennyi zálogadó kötelezettségéért készfizető kezességet vállal. 3
3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség, anonimitás A Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 6. (1) bekezdése b) pontja szerint a zálogba adó személyére vonatkozóan az ügyfél-átvilágítás kötelező a 3.600.000 Ft, azaz hárommillió hatszázezer forint becsérték összeghatárt elérő vagy meghaladó ügyek esetében. A fentiekben meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több zálogtárgy becsértékére, ha ezek együttes értéke eléri a 3.600.000 Ft, azaz a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon zálogtárgy becsértékének elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel a zálogtárgyak becsértékének együttes értéke eléri a 3.600.000 Ft, azaz a hárommillió-hatszázezer forintot. A Pmt. 11/A. (1) bekezdésének előírása alapján a fenti bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében közvetítő a 300.000 Ft, azaz a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó becsértékű zálogtárgyak zálogba adójáról az alábbiakban meghatározott adatokat köteles rögzíteni: a természetes személy a) családi és utónevét (születési nevét), b) lakcímét, c) állampolgárságát, d) azonosító okmányának típusát és számát, e) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; A 150/2001. (IX. 1.) kormányrendeletnek megfelelően a szerződésről szóló okirat azaz a zálogjegy a zálogkötelezett személyére utaló adatot nem tartalmaz. Ebből következően a zálogba adó személye a fenti jogszabályi kötelezettség esetét kivéve anonim. Zálogelfogadás, vagy zálogtárgy kiváltása, valamint hitelnyújtás nem lehetséges, amennyiben a zálogba adó, vagy zálogból kiváltó személye a) kiskorú b) elmebeteg, szellemileg fogyatékos, cselekvőképessége bármely okból korlátozott c) ittas, vagy kábítószer-, illetve egyéb bódító szer hatása alatt áll d) egyéb, az előbbiekben fel nem sorolt ok miatt belátási képességgel nem rendelkezik 4
4. A zálogkölcsön főbb jellemzői 4.1. Az egy ügyletre Zálogház által önállóan folyósítható zálogkölcsön minimális összege 2.000,-Ft, azaz kettőezer forint és maximális összege 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forint lehet. 4.2. A zálogkölcsön minimum futamideje 30 nap, maximuma 90 nap, amely a lejáratot követően 30 nap türelmi idővel meghosszabbodhat. Az elzálogosítás időtartamát meghosszabbítani a zálogház által meghirdetett futamidőre lehet. Ha a hosszabbítás a futamidő lejárta előtt történik, akkor a zálogjegy felmutatójának be kell fizetnie a hitelnek az eltelt időre eső kamatát, valamint a kezelési díjat. Ez a feltétele a hosszabbításnak. Ha a hosszabbítás a futamidő lejárta után, de a türelmi időn (30 nap) belül történik, akkor a zálogjegy felmutatójának be kell fizetnie a hitelnek az eltelt időre eső kamatát, az eltelt türelmi időre eső büntető kamatát, a tárolási díjat és a kezelési díjat. Mindezek befizetése után van mód a futamidő meghosszabbítására. A zálogjegyen fel kell tüntetni, hogy hosszabbítás. 4.3. A zálogkölcsön fedezete a Zálogház részéről kibocsájtott zálogjegy által megtestesített zálogtárgy. 4.4. A zálogkölcsön összege a 2. pont a)-e) alatt felsorolt zálogtárgyak esetében a zálogtárgy zálogházi becsüs által megállapított becsértékének maximum 70%-áig terjedhet, egyéb zálogtárgyak esetében a becsérték maximum 50 %-ig terjedhet. A becsérték és a kiadható kölcsön összegének meghatározásáért felelős személy a Zálogház becsüse. A becsérték felülvizsgálatát és a befogadott tárgyak ellenőrzését külön megbízás alapján Takarékszövetkezet által kijelölt ellenbecsüs végzi a Takarékszövetkezet által megjelölt időpontokban. A zálogház köteles kialakítani és a Takarékszövetkezet részére átadni a zálogházi tevékenységben közvetlenül közreműködő személyek (becsüs, pénztáros, értéktáros, raktárkezelő, stb.) munkakörét és e személyek helyettesítési rendjére vonatkozó mindenkor aktuális szabályozást. 4.5. A zálogjegy a zálogkötelezett személyére utaló adatot nem tartalmaz. Ebből következően a zálogba adó személye anonim. 4.6. A türelmi idő leteltét követően a ki nem váltott zálogtárgyak értékesítésre kerülnek. A zálogtárgyak értékesítésének megtörténte után a zálogjegy birtokosát a kölcsönösszeggel, a 5
kamattal, a kezelési díjjal, a pótkezelési díjjal és a kényszerértékesítési bírsággal csökkentett értékkülönbözet illeti meg az értékesítés napjától számított öt éven belül. 4.7. A megfizetendő díjak Zálogba adó részére felszámított minden díjtétel, költség-elem (a késedelmi kamat kivételével) a kihelyezett kölcsön összegére kerül felszámításra. A zálogba adó köteles a mindenkori hirdetményben közzétett mértékű kezelési költséget a zálogjegy kiállításakor/meghosszabbításakor megfizetni. A zálogba adó köteles a mindenkori hirdetményben közzétett mértékű, és a futamidő lejáratakor esedékes kamatot, valamint a kiváltásig felszámított késedelmi kamatot a zálogtárgy kiváltásakor megfizetni. Kamatszámítás a következő képlet alapján történik: tőke összege x kamatláb% x futamidő naptári napokban 36000 Késedelmi kamat számítása a következő képlet alapján történik: lejárt tartozás x késedelmi kamatláb% x türelmi idő napjainak száma 36000 A zálogjegy hosszabbítása esetén zálogba adó köteles a mindenkori hirdetményben közzétett mértékű prolongációs költséget a hosszabbításkor megfizetni. A zálogba adó köteles a mindenkori hirdetményben közzétett mértékű, a lejárat napját követő naptól a késedelmes kiváltás napjáig felszámított tárolási díjat a zálogtárgy kiváltásakor megfizetni. 5. A záloghitelezés folyamata 5.1. Becsérték meghatározása A zálogkölcsön nyújtásánál a becsüs/raktárkezelő és a pénztáros/értéktáros működik közre. A zálogtárgy becsértékét a szakképesítéssel rendelkező becsüs az alábbi szempontok figyelembevételével állapítja meg: a) a tárgy új vagy használt, b) külső megjelenési forma, 6
c) nemesfémtárgynál minőség, finomság, súly, egységár, karátszám, érték, fém-jelzés, fazon, gépi vagy kézi megmunkálással készített stb., d) aktuális piaci árak, e) rendelkezésre álló dokumentumok. 5.2. Zálogkölcsön mértékének meghatározása Ha zálogtárgynak van gyári, illetve kereskedelmi katalógus ára, úgy annak évjárathoz tartozó értékét kell alapul venni. Ha a zálogtárgynak nincs kereskedelmi forgalomban jegyzett ára, úgy az internetes aukciók minimum három kínálati árából számított átlaga, vagy a kereskedelmi forgalmi új érték amortizációs kulccsal lineárisan csökkentett értéke az irányadó. Maximum olyan értékű zálogtárgyat lehet elfogadni, ami a számviteli törvény szerinti amortizációs időnek felét, még nem lépte túl, elhasználódása a gyártási ideje alapján elvárható mértéket nem haladja meg és eredeti funkciója ellátására maradéktalanul alkalmas. A becsüs az ügyféllel közli az 5.1. pont alapján megállapított becsértéket és a jelen pont szerinti zálog-tárgyra folyósítható kölcsön összegét. Amennyiben az ügyfél a felajánlott kölcsön összegét elfogadja, a becsüs az ügyfél jelenlétében a Takarékszövetkezet által biztosított elektronikus nyilvántartásban rögzíti: a) a zálogtárgy súlyát, leírását, darabszámát, b) becsértékét, c) kölcsönösszeget. 5.3. Zálogjegy kiállítása számítógéppel (szigorú számadású bizonylat) A gép a zálogjegyet, a tárgyszelvényt és a raktári utalványt kinyomtatja, amelyet a becsüs kézjegyével ellát. A zálogjegynek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a zálogház nevét és címét, b) a zálogjegy számát, c) az elhelyezés napjának és a kölcsön lejáratának idejét: év, hó, nap megjelölésével, d) a zálogtárgy leírását, mennyiségét, súlyát, e) a zálogtárgy becsértékét, a zálogkölcsön összegét számmal és betűvel kiírva, f) a zálogtárgyat felvevő zálogház bélyegzőjét, valamint a becsüs, és a pénztáros kézjegyét. 7
A zálogjegy bemutatóra szóló okmány (anonim). A zálogjegyen számmal és betűvel is kiírt kölcsön összegét javítani nem szabad, ezek hibás feltüntetése esetén az egészet érvényteleníteni kell. A zálogtárgy ellenőrző szelvényét a zálogtárgyhoz kell kapcsolni, így azonosítható a nyilvántartásban. A becsüs a tárgyszelvényt a tasakra tűzi, a raktárutalványt a tárggyal együtt tasakba teszi, a tasakot pedig a tároló dobozba helyezi. Az ügyfél a zálogjeggyel megy a pénztárhoz. 5.4. Zálogkölcsön kifolyósítása a zálogházi pénztárból A becsüs a folyósított kölcsönösszegéért felelősséggel tartozik. Ugyancsak felelős a zálogjegyen feltüntetett tárgy leírásáért. A pénztáros az ügyfél által benyújtott zálogjegy számát a számítógépbe beüti, és a képernyőn megjelenő adatokat összeveti a zálogjeggyel. Egyezőség esetén a kölcsön összegét kifizeti és a zálogjegyet bélyegzővel, és aláírásával látja el, majd átadja az ügyfélnek. A pénztáros a zálogjegyek számainak azonosságáért, valamint a feltüntetett és a zálogjegyen betűvel kiírt zálogdíj egyezőségéért egyénileg felelős. Az Adóssal szembeni felelősség a zálogtárgy becsértékéig terjed. 5.5. Lejárt kölcsön kezelése Jelen szabályzat feltételei elfogadásával Adós és Zálogház között megállapodás jön létre arra vonatkozóan, hogy Zálogház a türelmi idő lejáratának napjával kezdődően Adós helyett Takarékszövetkezet és Zálogház között létrejött külön okiratba foglalt kezességvállalási szerződésben szabályozottak szerint készfizető kezesként teljesít, ezáltal a teljesítéstől fogva őt illetik meg mindazok a jogok, melyek Takarékszövetkezetet, mint hitelezőt megillették. A 30 napos türelmi idő leteltét követő első elszámolás alkalmával (ellenkező értesítéséig) tárgyhót követő 2. munkanap Zálogház köteles megküldeni a ki nem váltott zálogtárgyak jegyzékét Takarékszövetkezet részére. A türelmi idő leteltéig a zálogtárgyból Takarékszövetkezet kielégítést nem kereshet. A jegyzéken feltüntetett tárgyakra folyósított kölcsönösszeget és járulékait (kamat és késedelmi kamat) a közöttük fennálló készfizető kezességvállalási szerződés alapján Zálogház köteles Takarékszövetkezetnek Adós helyett minden további fizetési felszólítás nélkül megfizetni, illetve Takarékszövetkezet jogosult 8
Zálogház számláját ezzel az összeggel megterhelni, egyúttal a zálogtárgy feletti rendelkezési jog Zálogházra száll át. Zálogház jogosult a zálogtárgyból követelését kielégíteni és az értékesítést követő 5 éven belül a zálogtárgy értékéből esetlegesen fennmaradó összeggel Adós jelentkezésekor elszámolni. Amennyiben Zálogház a számlát 15 napon belül nem egyenlíti ki, illetve a benyújtott inkasszó eredménytelen marad, úgy a késedelem idejére Zálogház a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot köteles Takarékszövetkezet részére megfizetni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezetnek joga van a Takarékszövetkezet és a Zálogház, mint megbízott között létrejött megbízási szerződést azonnali hatállyal felmondani. 5.6. Zálogtárgyak elhelyezése A zálogtárgyak a Megbízási Szerződésben rögzítettek szerint a zálogházban kerülnek elhelyezésre. Minden zálogjegyhez külön egyedi csomagolású zálogtárgy tartozik. A sorszámot a zálogjegy ellenőrző szelvénye adja, melyet rá kell kapcsolni olvasható helyre a zálogtárgy egyedi tasakjára. A zálogtárgyak a kölcsönszámmal megegyező sorszám szerint kerülnek elhelyezésre a trezorban (ékszer, nemesfémek esetében). Nemesfémből készült ékszereket, igazgyöngyöket, nemesfémből készült érméket is páncélszekrényben kell tárolni. Az egyéb zálogtárgyakat a zálogház előírt bankbiztonsági védelemmel és takarékszövetkezetre engedményezett a zálogtárgyak teljes értékét fedező vagyonbiztosítással rendelkező helyiségében kell elhelyezni. A Zálogház minden zálogtárgyra vagyonbiztosítási szerződést köteles kötni oly módon, hogy a biztosítás kedvezményezettje a Takarékszövetkezet legyen. Zálogház köteles Takarékszövetkezetnek az érvényes biztosítási szerződést bemutatni és a biztosító által előírt követelményeknek megfelelni. 5.7. A zálogtárgyak ellenőrzése Takarékszövetkezet központjának feladata a zálogtárgyak rendszeres ellenőrzése a helyszínen. A helyszíni ellenőrzést minimum 3 havonta el kell végezni. Az ellenőrzésnek a főkönyv és az analitikus nyilvántartásra is ki kell terjedni. 9
A hó végi, a negyedéves, valamint az év végi zárás időpontját amennyiben az a szokásostól eltér Takarékszövetkezet köteles 8 nappal előbb írásban közölni Zálogház vezetőjével. Hó végi záráskor el kell végezni a kamatelszámolást. Negyedévenként készlet leltárt kell készíteni biztosítva a FŐKÖNYV-ANALITIKA- KÉSZLET egyezőségét. A leltárfelvételt a jelenlévők aláírásukkal igazolják. A felvett leltárt a központ részére is át kell adni. A leltározás során felmerült eltéréseket rendezni kell. Az eltérésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az eltérés okát, valamint meg kell nevezni az eltérésért felelős személyt. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni Takarékszövetkezet ügyvezetőinek. A felelősség megállapítása a Megbízási Szerződésben rögzítettek szerint történik. A zálogházban megbízó levéllel igazoltan a Takarékszövetkezetnek és az MNB részéről delegált ellenőröknek jogában áll bármikor ellenőrzést végezni. 5.8. Foglalás, foglalt zálogtárgyak kezelése, kiadása Amennyiben a rendőrség vagyon elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt nyomozást rendel el és a bűncselekmény tárgyára az elkövetők Takarékszövetkezetnél Zálogház útján zálogkölcsönt vettek fel, a felmutatott zálogjegy és a foglalásról szóló közokirat alapján a rendőrségnek a Zálogház vezetője a Takarékszövetkezet írásbeli felhívása alapján a tárgyat kiadja, és külön nyilvántartásba átvezeti. A foglalásról Zálogház képviselői jegyzőkönyvet vesznek fel, melyhez csatolni kell az illetékes Rendőrkapitányság által átadott, vagy megküldött okmányokat. A zálogjegy hiányában a rendőrség képviselőjének rendelkezésére bocsátja a terhelt kihallgatása alapján a zálogkölcsön folyósításának időpontját, a kölcsön összegét, valamint a terhelt vallomása és a sértett feljelentése alapján azoknak a tárgyaknak a listáját és leírását, amelyekre a cselekmény elkövették. Amennyiben a három paraméter közül bármelyik téves, a zálogkölcsön nyilvántartásból Zálogház a tárgyakat kikeresni nem tudja, erről rendőrséget írásban tájékoztatja. Amennyiben a paraméterek alapján a zálogtárgyakat megtalálták, a rendőrséget erről írásban tájékoztatják. Takarékszövetkezet és Zálogház képviselői jegyzőkönyvet vesznek fel a rendőrség képviselője és a sértett jelenlétében. A sértett a tárgyakat lerajzolja, azok küllemét, jellegzetességét elmondja. Takarékszövetkezet és a Zálogház képviselője a tárgyakat ez alapján azonosítja, vagy nem azonosítja. 10
A jegyzőkönyvet - amely négy egyező példányban készült - a két cég képviselője, a rendőrség és a sértett aláírják, valamennyi fél egy-egy eredeti aláírással rendelkező példányt kézhez kap. Ez alapján a zálogtárgy a rendőrségnek kiadható. Amennyiben a zálogkölcsön szerződés megkötése óta 90 nap és 30 nap türelmi idő eltelt, a zálogtárgyak értékesítése megtörtént és nincsenek már készleten, nem adhatók ki. Erről Zálogház a rendőrséget írásban tájékoztatja. Tekintettel arra, hogy a zálogtárgy a zálogkölcsön biztosítéka Takarékszövetkezet a rendőrség felé nevében Zálogház nyilatkozik, hogy igényt tart a biztosítékra és igényét büntető eljárásban érvényesíti. Valamennyi eljáráshoz tartozó iratanyagot - a feljelentést, a szóbeli engedély le-rögzítését, a jegyzőkönyvet és a foglalásról szóló okiratot - mindkét cég külön iktatási számmal, külön irattárban megőrzi. 5.9. Elveszett, ellopott vagy más módon megsemmisült zálogjegy Az elveszett, ellopott vagy más módon megsemmisült zálogjegy érvénytelenítését a zálogjegy utolsó birtokosa kérheti. A kérelem előterjesztésekor a megsemmisítést kérőnek személyazonosságát személyi igazolványának felmutatásával hitelt érdemlő módon igazolnia kell. Ezt követően sor kerül a Mutató kiállítására, melyen a következő adatokat kell feltüntetni: a) a megsemmisítést kérő neve, b) lakcíme, c) személyi igazolványának száma, d) a zálogház neve, címe, e) a zálogjegy száma, f) a kölcsön összege, g) az elzálogosítás ideje, h) tárgyleírás, i) dátum, j) a mutató kiállítójának aláírása, k) a zálogjegy bélyegzője, l) a vezető aláírása. Egy mutatóra csak egy zálogtétel adata vehető fel. Ezt követően a megsemmisítést kérőt fel kell hívni a zálogtárgy azonosítására. Az azonosítás során a kérelmezőnek a zálogtárgyról olyan tájékoztatást kell nyújtania, mely annak felismeréséhez szükséges. Amennyiben a leírás a tárgynak megfelel, és azt a felmutatás 11
után az ügyfél sajátjaként ismeri fel, a Mutató előlapján a vezető az azonosítás sikeres megtörténtét igazolja. Abban az esetben, ha a megsemmisítést kérő a zálogjegyhez vásárlás, ajándékozás, öröklés vagy egyéb jogszerű úton jutott és a zálogtárgyat nem ismerve azt azonosítani nem tudja, fel kell hívni, hogy a zálogtárgy azonosítása céljából az eredeti elzálogosítóval vagy a hagyatéki végzéssel együtt 24 órán belül jelenjen meg. Ilyenkor a Mutató -t a következő kezelési nap végéig vissza kell tartani. Ha az ügyfél a felszólításnak eleget tesz és az azonosítás eredményes, azt a Mutató -ra rá kell vezetni. Ha a kérelmező az eredeti elzálogosítóval nem jelenik meg, a kérelmet el kell utasítani. Ezt követően a zálogház a zálogtárgy kiadását maximum 3 munkanapra letiltathatja, és egyben felhívja az ügyfelet, hogy e határidőn belül a közjegyzői okiratot csatolja be. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a letiltás érvényét veszti. A közjegyzői okirat bemutatása esetén a zálogház a megsemmisítési eljárás alávont zálogjegyekről hirdetményt bocsát ki, melyben a zálogjegy birtokosát felhívja, hogy a zálogjegyet az elzálogosítás időtartamát követő hónap utolsó napjáig mutassa be, mert ellenkező esetben a zálogjegyet semmisnek fogja nyilvánítani. A hirdetményt 30 napon át a zálogházban jól látható helyen kell kifüggeszteni. A határidő eredménytelen eltelte után a hirdetmény bevonásra kerül. Amennyiben a hirdetményi határidő alatt az eredeti zálogjegyet bemutatják, a megsemmisítési eljárást meg kell szüntetni. A megadott határidő lejártáig a zálogjegyet senki sem mutatja be, a zálogtárgyra igényt senki sem jelent be, akkor a közjegyző a zálogjegyet megsemmisíti, és ezt a tényt közli a megsemmisítést kérővel. A megsemmisített zálogjegyekre vonatkozó zálogtárgyak értékesítése és a feleslegek kifizetése az előzőekben szabályozott rendben történik. 5.10. Eljárás zár alá vétel esetén A zár alá vétel a dolog, a vagyoni értékű jog, a követelés, illetve a szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vételt a bíróság rendel el. Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetve ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy 12
szerződés alapján kezelt pénzeszköz zár alá vétele rendelhető el. A zár alá vétel elrendelhető a vagyonra, a vagyon meghatározott részére vagy egyes vagyontárgyakra is. A fentiekben körülírt vagyontárgy esetében a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Bíróságnak haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs jogszabály szerinti közhiteles nyilvántartás, a zár alá vételt végrehajtani köteles gazdálkodó szervezetet jelen Ügykezelési Szabályzat alkalmazásában a Zálogházat kell a Bíróságnak haladéktalanul értesítenie. A megkeresett Zálogház a zár alá vétel elvégzésére vonatkozó rendelkezést köteles haladéktalanul teljesíteni, ennek érdekében a zár alá vételt nyilvántartásba venni, illetve gondoskodni a vagyon zárolásáról, és ezek megtörténtéről a megkeresést intéző ügyészt, illetve nyomozó hatóságot tájékoztatni. A zár alá vételi eljárásra vonatkozó egyéb a Zálogházat terhelő kötelezettségek vonatkozásában a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény 159. 160. -aiban foglaltak az irányadók. 6. Talált zálogjegyek nyilvántartása A találtként beszolgáltatott zálogjegyekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a talált és beszolgáltatott zálogjegy számát, a beszolgáltatás napját, a beszolgáltató nevét és lakcímét. E zálogjegyeket a kényszerintézkedésig meg kell őrizni. A találótól írásbeli nyilatkozatot kell kérni, hogy a zálogjegy tulajdonára igényt tart-e vagy sem, amennyiben a zálogjegy tulajdonosa a türelmi idő lejártát követő 1 hónapon belül nem jelentkezik. Ha a talált zálogjegyre letiltási eljárás indul, vagy hatósági letiltás érkezik a zálogtárgyat értékesíteni nem szabad. Ha a zálogjegy tulajdonára senki sem jelentett be igényt, a türelmi idő lejárát követő 1 hónap elteltével a zálogjegyet találó részére meg kell küldeni azzal, hogy a zálogtárgyat 15 napon belül válthatja ki. Ha nem váltja ki, úgy az értékesítésre kerülhet. 7. Kényszerértékesítés, elszámolás A lejáratig, illetve a türelmi idő végéig ki nem váltott zálogtárgyak a Zálogház Takarékszövetkezet felé történő teljesítését, illetve a zálogjog és a kielégítési jog egyidejű átszállását követően kényszerértékesítésre kerülnek. A kényszerértékesítés történhet: a) a Zálogház saját üzletében vagy arra engedéllyel rendelkező cégen keresztül harmadik személy részére 13
b) a zálogtárgy Zálogház tulajdonába kerülésével. A kényszerértékesítésre került zálogtárgyak értékesítésének megtörténte után a zálogjegy birtokosát a kölcsönösszeggel, a kamattal, a késedelmi kamattal, kezelési díjjal, és az értékesítés, tárolás során felmerülő költségekkel csökkentett értékkülönbözet illeti meg az értékesítés napjától számított öt éven belül. A zálogjegy birtokosával történő elszámolás felelőse a Zálogház. 8. Jogviták rendezése A záloghitelezéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő peres viták rendezésére perértéktől függően a Pécsi Járásbíróság, valamint a Pécsi Törvényszék illetékes. A fentieken kívül a felek alternatív vitarendezés keretében a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhatnak. 9. Panaszkezelés A felek közötti jogviszony keretében sor kerülhet olyan vitás kérdések keletkezésére is, amelyek panaszok vagy bejelentések formájában jelennek meg. A Takarékszövetkezet erre vonatkozó eljárását a Panaszkezelési szabályzat tartalmazza, mely a www.mecsekvideke.hu oldalon, valamint valamennyi ügyfél számára nyitva álló helyiségben tekinthető meg. 10. Záró rendelkezés Jelen Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága a 95/2016. sz. határozatával elfogadta, az az MNB engedélyezését követő napon lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg a korábbi, 58/2014. sz. Igazgatósági határozattal elfogadott Üzletszabályzat hatályát veszti. Kelt: Mecseknádasd, 2016. november 02. 14