Az Ön szociális biztonsági jogai Máltán
A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langid=hu&catid=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. 2012. július 2
TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 4 Általános tudnivalók... 4 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 5 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 8 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 8 Finanszírozott ellátások... 8 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 9 III. fejezet: Táppénz...10 Mikor jogosult táppénzre?...10 Finanszírozott ellátások...10 A táppénz igénybevétele...10 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...11 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...11 Finanszírozott ellátások...11 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...11 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...12 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...12 Finanszírozott ellátások...12 A rokkantsági ellátások igénybevétele...12 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...13 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...13 Finanszírozott ellátások...14 Az öregségi ellátások igénybevétele...14 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...15 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...15 Finanszírozott ellátások...15 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...16 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...17 Mikor jogosult ellátásokra?...17 Finanszírozott ellátások...17 Az ellátások igénybevétele...17 IX. fejezet: Családi ellátások...19 Mikor jogosult családi ellátásokra?...19 Finanszírozott ellátások...19 A családi ellátások igénybevétele...20 X. fejezet: Munkanélküliség...21 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...21 Finanszírozott ellátások...21 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...21 XI. fejezet: Minimumjövedelem...22 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...22 Finanszírozott ellátások...22 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...22 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...23 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...23 Finanszírozott ellátások...23 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...25 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok...26 2012. július 3
I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók A szociális biztonságról szóló törvény (Málta törvényeinek 318. fejezete) két alaprendszerről rendelkezik, azaz a járulékfizetésen alapuló és a nem járulékfizetésen alapuló rendszerről. Az első rendszer kedvezményeiben való részesülés elsődleges követelménye, hogy meg kell felelni a meghatározott sajátos járulékfizetési feltételeknek. A második tekintetében az alapkövetelmény a rászorultság. A nem járulékfizetésen alapuló rendszer, amelynek eredeti célja az volt, hogy támogatást nyújtson a szegénységi küszöb alatt élő személyek szükségleteinek kielégítéséhez, az évek során teljes rendszerré vált, amelynek rendelkezései oly módon kapcsolódnak egymáshoz, hogy az egyik fajta ellátás kiegészíti a másikat. Ezen ellátások célja lényegében szociális és egészségügyi segélyt (ez utóbbit mind pénzben, mind természetben) nyújtani a munkanélküli és állást kereső, vagy egy sajátos betegség okán munkaképtelen családfőknek, amennyiben a család pénzügyi forrásai nem haladnak meg egy bizonyos küszöböt. Egyes krónikus betegségben szenvedő személyek ingyenes egészségügyi segélyben is részesülhetnek, családjuk pénzügyi forrásaitól függetlenül. A szociális segélyre jogosult valamennyi személy lakhatási támogatást is kap, ha a családfő lakóhelye tekintetében lakbért fizet, és kiegészítő támogatásra is jogosult. Elmondhatjuk, hogy a járulékfizetésen alapuló rendszer az érem másik oldalára irányul. Ez a felosztó-kirovó rendszer átfogó, amennyiben gyakorlatilag a társadalom valamennyi rétegére kiterjed. Málta járulékfizetésen alapuló rendszere olyan rendszer, amelyben a munkavállalók és önálló vállalkozók (azok a személyek, akik olyan gazdasági tevékenységet folytatnak, amelyből egyedülállóként 1005, házasként 1470 EUR-t meghaladó éves jövedelmük származik) vagy a nem bérből és fizetésből élők (a 65 évnél fiatalabb személyek, akik nem munkavállalók és nem önálló vállalkozók, és akiknek a jövedelme nem gazdasági tevékenységből származik, hanem más forrásokból, mint lakbér, osztalék stb.) heti járulékot fizetnek, a szociális biztonságról szóló törvénnyel összhangban. Biztosítottak lehetnek a munkavállalók, az önálló vállalkozók, valamint a munkanélküliek is. Pontosan emiatt írja elő a rendszer különböző típusú és kategóriájú járulékok megfizetését, amint az később kifejtésre kerül. Ezen felül bizonyos feltételek mellett a rendszer kivételes esetekben elismeri a járulék meg nem fizetését (jóváírás) is, és előírja, hogy a ki nem fizetett járulékokat a biztosítottnak jóváírják. A szociális biztonságról szóló törvénynek megfelelően valamennyi, a járulékfizetésen alapuló rendszer értelmében folyósítandó ellátásra, nyugdíjra és támogatásra különböző járulékok vonatkoznak az igényelt ellátás típusának függvényében. A járulékoknak két típusa van: az 1. típusú járulék a munkavállalók, és a 2. típusú járulék a nem bérből és fizetésből élők tekintetében. Fő szabályként valamennyi, 16. életévét betöltött személy a nyugdíjkorhatár eléréséig (ami 61 65 év a férfiak és 60 65 év a nők tekintetében) járulékfizetésre köteles. Minden attól az időponttól függ, amikor az adott személy elhatározza, hogy többé nem 2012. július 4
dolgozik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként, a szociális biztonságról szóló törvénynek megfelelően, és kérelmezi nyugdíjának folyósítását. A szociális védelem szerkezete A kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás öregség, rokkantság, segítségre és folyamatos ápolásra szorultság, fizikai fogyatékosság és halál esetére nyújt fedezetet. Fedezetet nyújt továbbá a gyermek után járó juttatásra, a szociális segélyre és az Egészségügyi Rendszer alá tartozó szolgáltatásokra. Minden tizenhat éves kort betöltött, de a nyugdíjkorhatárt még el nem ért személynek e törvény alapján munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként, illetve önfoglalkoztatóként biztosítással kell rendelkeznie, amennyiben a szociális biztonságról szóló törvény (318. fejezet) 6. cikkében és 12. cikkének (1) bekezdésében található rendelkezések szerint nem tartozik a kivételek közé 1. Minden pénzbeli ellátást a Szociális Biztonsági Osztály (Dipartiment tas-sigurta' Soċjali) vallettai központi intézete, a Gozo testvérszigeten lévő kirendeltsége és 24 helyi irodája kezel (22 Máltán és 2 Gozóban). Az Igazságügyi, Társadalmi Kapcsolatokért Felelős és Családügyi Minisztérium (Ministeru għall Ġustizzja, Djalogu u l-familja) számos releváns feladatkörrel rendelkezik. Az ellátást a Szociális Biztonsági Osztály folyósítja. Feladatai közé tartozik többek között az inkluzív társadalom folyamatos fejlődésének aktív előmozdítása, megkönnyítése és támogatása minőségi személyre szabott szolgáltatások nyújtása révén, valamint az egyének, családok és közösségi társulások aktív ösztönzése és támogatása abban, hogy részt vegyenek a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben és az egyenlő esélyek biztosításában mindenki számára, különös tekintettel a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjaira. Az Egészségügyi, Idősekkel Foglalkozó és Közösségvédelmi Minisztérium (Ministeru għas-saħħa, l-anzjani u l-kura fil-komunità ) felel az egészségügyi ellátások nyújtásáért, a szükséges nyomon követési és ellenőrző rendszerért, valamint az időskorúak jóléte és a közösségvédelem aktív előmozdításáért és támogatásáért. Finanszírozás A közegészségügyi ellátások rendszerét Máltán az adókból és a nemzeti társadalombiztosításba munkáltatók, munkavállalók és önálló vállalkozók által befizetett járulékokból finanszírozzák. Ezek a tényleges jövedelemfinanszírozás elvén működnek. A nemzeti biztosításba fizetett járulékok Minden olyan személy tekintetében, aki biztosításköteles állással rendelkezik, három különböző járulékot kell fizetni: egyet a munkavállaló, egyet a munkáltatója, egyet az állam fizet. A törvény rendelkezéseinek megfelelően szolgáltatási szerződés keretében Máltán foglalkoztatott valamennyi személy biztosításköteles állással rendelkezőnek tekintendő, nekik tehát az 1. típusú járulékot kell megfizetniük. A munkavállalói és a munkáltatói járulék mértéke az alapbér 10%-a, ehhez jön egy heti minimum 6,62 EUR összegű járulék, amelynek maximális összege az 1961. december 31. előtt született 1 Önfoglalkoztatónak minősül az a bármely tevékenységi körben tevékenykedő önálló vállalkozó, aki évi 1005 EUR-nál többet keres. Önálló vállalkozó a 65. életévét be nem töltött, állandó máltai lakhellyel rendelkező és sem munkavállalónak, sem pedig önfoglalkoztatónak nem minősülő személy. 2012. július 5
személyek esetében 33,50 EUR, az 1962. január 1. után született személyek esetében pedig 37,85 EUR. Azok a 18. életévüket betöltött személyek, akik részidőben dolgoznak, és akiknek a heti bére elmarad a minimumbértől, választhatják azt, hogy a heti alapbérük 10%-át fizetik ki a 15,35 EUR átalányösszegű járulék helyett. Az államot terhelő járulék a munkáltató, ill. a munkavállaló által fizetett járulékok megfelelő része. A 18 évesnél fiatalabb személyek fiataloknak szóló járulékot fizetnek, amely 6,62 EUR, ha alapbérük nem haladja meg a minimálbért. Amennyiben az alapbér meghaladja a minimálbért, a járulék alkalmazandó mértéke az alapbér 10%-a. A diákokra sajátos járulékmértékek vonatkoznak. Valamennyi 16 és 65 év közötti munkavállaló járulékot fizet. A 65 évesnél idősebb személyek nem kötelesek járulékfizetésre, akkor sem, ha munkát vállalnak. A foglalkoztatásban maradó és a nyugdíjkorhatárt (61 év a férfiak és 60 év a nők tekintetében) elérő, de 65 évesnél fiatalabb személyek jövedelmük összegétől függetlenül kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni. 2. típusba tartozó járulékok azokra a 16 és 65 év közötti személyekre vonatkoznak, akik nem bérből és fizetésből élnek. A munkavállalókon vagy keresőtevékenységet folytató személyeken kívüli személyek nem bérből és fizetésből élőknek tekintendők, és ebből kifolyólag a 2. típusú járulékok vonatkoznak rájuk. A következő személyek mentesülnek a 2. típusú járulékok megfizetése alól: a nappali tagozatos oktatásban vagy képzésben részt vevő személyek; a keresőtevékenységet nem folytató, házasságban élő személyek; az özvegyi, rokkantsági vagy öregségi nyugdíjban részesülő személyek, valamint a szülői nyugdíjban részesülő személyek; nem járulékalapú szociális segélyben vagy nem járulékalapú nyugdíjban részesülő személyek. Azok a keresőtevékenységet nem folytató személyek, akiknek éves jövedelme nem éri el egyedülálló személyek esetén a 1005 EUR-t, vagy házasságban élő személyek esetén a 1470 EUR-t, valamint a 910 EUR-nál kevesebb éves jövedelemmel rendelkező önálló vállalkozók kérhetnek mentesítést a járulékfizetés alól. A szociális biztonságról szóló törvény egyes kivételes esetekre rendelkezik a járulékfizetési kötelezettség felfüggesztéséről is. Annak biztosítására, hogy ez a nemfizetési időszak ne jelenjen meg hiányként a biztosított járulékfizetési nyilvántartásában, a járulékot jóváírják. A járulékfizetési feltételek szempontjából a jóváírt járulékok éppúgy érvényesek, mint a megfizetett járulékok. A következő kivételes esetekben van helye a járulékok jóváírásának: az első alkalommal biztosított személyek (azaz a belépést megelőző jóváírás a járulékfizetés maximum 104 hetéig, a rendszerbe való belépés időpontjának függvényében); az özvegy, amennyiben nem folytat keresőtevékenységet; a máltai rendőrség vagy hadsereg korábbi tagja, aki visszavonul a szolgálatból, és teljes kormányzati nyugdíjat kap; minden olyan személy, aki külföldre utazik önkéntes munkavégzés céljából; mindazok a személyek, akik bármely naptári héten át betegbiztosítási ellátásra vagy munkahelyi baleseti juttatásra, munkanélküli-járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultak, a kérdéses hét teljes tartama tekintetében (hétfőtől péntekig). 2012. július 6
Ugyanígy, az a munkavállaló, akinek az ellátásai kimerültek, jogosult e jóváírt járulékokra azzal a feltétellel, hogy munkavégzésre nem alkalmas, vagy munkanélküli (az igényelt ellátás szerint). Ugyanezek a feltételek vonatkoznak az önálló vállalkozókra is, de csak a betegbiztosítási ellátások tekintetében. Amennyiben egy önálló vállalkozó munkanélküli-ellátást igényel, csak jóváírásra jogosult. A járulékokat az 1962. január 1-jén vagy azt követően született és gyermeket nevelő szülők számára is jóváírják. A maximálisan odaítélhető jóváírások száma ebben az esetben gyermekenként két év. Ez az időszak négy évre hosszabbodik, ha a gyermek súlyos fogyatékkal él. A jóváírt járulékfizetési időszak megosztható a két szülő között, de a két szülőnek odaítélt időszakok összesen semmi esetre sem haladhatják meg az esettől függően a kettő vagy a négy évet. Az ehhez szükséges alapfeltétel, amely a nevelőszülőkre is vonatkozik, hogy a szülők: 6 évesnél fiatalabb (vagy 10 évesnél fiatalabb, súlyos fogyatékkal élő) gyermeket tartsanak el, és gyakorolják felette a szülői felügyeleti jogot, és; a jóváírt időszakkal egyenlő számú évben folytattak keresőtevékenységet. 2012. július 7
II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? A Máltán élő és a máltai szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó személyek részesülhetnek közszolgáltatásként nyújtott egészségügyi ellátásban, az Egészségügyi, Idősekkel Foglalkozó és Közösségvédelmi Minisztérium által meghatározott jogosultságoknak megfelelően. Finanszírozott ellátások A közszolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások általában ingyenesek, amennyiben helyben vehetők igénybe. Az olyan típusú szolgáltatások, mint például a fekvőbeteg-ellátás, a nappali ellátások, a diagnosztikai szolgáltatások vagy a járóbeteg-ellátás igénybevételéhez szükséges állami kórházi felvétellel járó sürgősségi egészségügyi ellátásért az Európai Unió más tagállamaiból származó betegeknek nem kell fizetniük, ha bemutatják érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyájukat (EHIC). A protézisek és a kórházi ápolást követő utókezeléshez vagy a nappali ellátás, illetve a járóbeteg-ellátás keretében felírt gyógyszerek (kivéve a kórházból való távozást követő három napra felírt gyógyszereket) árát teljes mértékben az érintett személy fizeti. Csak a rendkívül sürgős fogászati ellátások ingyenesek a járóbeteg-ellátásban vagy az egészségügyi központokban. A fogászati ellátások többségét maga a beteg fizeti, és azokat olyan fogászati magánklinikák nyújtják, amelyek rendelkeznek a közegészségügyi hatóságok engedélyével. Az egészségügyi szolgálat ingyenes immunizációs és oltási szolgáltatásokat, ingyenes szülés előtti és szülés utáni ellátást és kezelést, valamint a nyugdíjban nem részesülő időskorúaknak az állami intézményekben ingyenes ápolást biztosít. A fekvőbeteg-ellátás során és a kórházból való távozást követő három napon át használt gyógyszerek ingyenesek a beteg számára. Amennyiben egy betegséghez gyógyszeres kezelés vagy orvostechnikai eszközök szükségesek az alapellátás vagy a járóbeteg-ellátás szintjén, vagy a nappali ellátást vagy fekvőbeteg-ellátást követően (az első három napot kivéve), ehhez engedéllyel rendelkező orvos rendelvénye szükséges. A gyógyszereket és az orvostechnikai eszközöket Málta valamennyi kiskereskedelmi gyógyszertárában meg lehet vásárolni (több mint 200 ilyen gyógyszertár van), és a költségeket teljes mértékben a beteg viseli, aki közvetlenül fizet. E szabály alól két kivétel van, és mindkettő azokra a Máltán élő személyekre vonatkozik, akikre a máltai szociális biztonsági jogszabályok hatálya kiterjed. Ebben az esetben a gyógyszereket és az orvostechnikai eszközöket kizárólag az állami gyógyszertárak vagy intézmények biztosítják: azoknak a személyeknek, akik forrásaik függvényében meghatározott helyzetüket tekintve az alacsony jövedelemmel rendelkezők csoportjába tartoznak, e személyek ingyenes gyógyszerekre jogosultak az alapvető gyógyszereket és egyes orvostechnikai eszközöket tartalmazó listáról (meghatározott feltételek mellett és visszatérítendő kaució megfizetésével), és - egy, a szociális biztonságról szóló törvényben szereplő sajátos listán említett krónikus betegségben szenvedő személyeknek, akik ingyenesen jogosultak a 2012. július 8
kérdéses krónikus betegséghez szigorúan kapcsolódó gyógyszerekre. Ez az ellátás a rászorultságtól függetlenül jár. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Az Egészségügyi, Idősekkel Foglalkozó és Közösségvédelmi Minisztérium feladata az állam által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások finanszírozása és teljesítése. Az egészségügyi ellátás állami kórházakon és egészségügyi központokon keresztül működik. Államilag támogatott ingyenes szolgáltatásokat csak állami kórházak nyújtanak. Szakorvosi ellátáshoz való hozzáférést hatósági orvosi vagy családorvosi beutaló alapján biztosítanak. Az ország földrajzi mérete miatt csak korlátozott számú kórház áll rendelkezésre. Általános kórházból például csak egy van Máltán, egy másik pedig Gozó testvérszigeten. Egy mentális egészségügyi ellátást biztosító kórház áll rendelkezésre és van egy másik kórház, amely tartós kezelést igénylő súlyos esetekben, például rákos vagy más rosszindulatú megbetegedések esetén vehető igénybe. Ezenkívül időskorúak számára rendelkezésre áll egy rehabilitációs kórház és egy szakápolást biztosító kórház, valamit nyolc idősotthon. Ezek mellett vannak magánkórházak, magánklinikák és magánintézmények. E magánintézményekben az ellátást magánbiztosító finanszírozza, vagy maguk a betegek fizetik. A máltai orvosok foglalkozásukat mind a közegészségügyi, mind a magánszolgáltatóknál gyakorolhatják. A magánlétesítményeknek, a háziorvosi és a szakorvosi rendelőket kivéve a közegészségügyi hatóságok engedélyével kell rendelkezniük. Máltán magánrendelés kizárólag magánlétesítményekben történik, és nincs sem magánágy, sem magánlétesítmény az állami kórházakban vagy egészségügyi központokban. A máltai kormány semmi esetre sem felel az európai polgároknak magánkórházakban vagy magán egészségügyi központokban, vagy az orvosok által magánszemélyként nyújtott ellátásokért vagy ápolásért. A Máltán lakóhellyel rendelkező európai uniós polgárokat a fenti személyekhez hasonlónak tekintik. Jogosultságukat az Egészségügyi Minisztérium jogosultságokkal foglalkozó egységének meg kell erősítenie és igazolnia kell. E hivatalos igazolás, amelyhez mellékelni kell a személyazonosításra szolgáló okmányokat, elegendő a közegészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások igénybevételéhez. Az Európai Unió tagállamaiból érkező ideiglenes látogatók is közvetlenül igénybe vehetik az állam által finanszírozott egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, az európai egészségbiztosítási kártya bemutatásával. 2012. július 9
III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? Pénzbeli betegbiztosítási ellátásokat a munkavállalók és az önálló vállalkozóknak kaphatnak. Ahhoz, hogy részesülhessen ezekben az ellátásokban, a biztosítottnak 50 héten át kell járulékot fizetnie, és az ellátás igénylésének évét megelőző két évben 20 héten át kell járulékot fizetnie vagy jóváírást kapnia. Finanszírozott ellátások Az ellátás a heti ledolgozott napok függvényében folyósítható, de maximum hat nap ismerhető el. A díjak a következők: napi 18,57 EUR az egyedülálló szülők vagy a házasságban élő olyan személyek tekintetében, akik nem teljes munkaidőben foglalkoztatott házastársukat tartják el; 12,01 EUR minden más személy tekintetében. Az ellátást a munkaképtelenség negyedik napjától folyósítják, évente legfeljebb 156 napig, vagy évente legfeljebb 312 napig, ha az adott személyt súlyos sebészeti beavatkozásnak vetik alá, vagy súlyos sérüléseket szenved (amelyek nem a munkavégzésével függnek össze), vagy olyan súlyos betegség éri, amely hosszú ellátást igényel, mielőtt újra munkába állna. A két év alatt odaítélt ellátások tartama összesen nem haladhatja meg a 468 napot. Az olyan napok összes száma, amelyek során ellátást nyújtottak, semmi esetre sem haladhatja meg az adott személynek a rendszerbe történő belépése óta fizetett összes járulékot. A munkáltató fizeti meg a munkabér és az ellátás közötti különbséget, ha ez utóbbi alacsonyabb. Munkanélküliek táppénzt a munkanélküliség alatt bekövetkező betegség idején heti hat nap figyelembevételével kapnak. A táppénz igénybevétele A munkaképtelenségi nyilatkozatot a biztosított háziorvosa hitelesíti. A betegség miatti munkaképtelenséget a betegség első napjától orvos igazolhatja. A beteget heti rendszerességgel kell megvizsgálnia az orvosnak, ha a betegség időtartama meghaladja az egy hetet. Amennyiben a betegbiztosítási ellátások napjainak száma meghaladja a 60-at, az esetet a Megyei Egészségügyi Bizottság kivizsgálja. A munkáltató teljes bért/fizetést (vagy félösszegű keresetet) fizet a betegszabadság mindazon napjaira (vagy félnapokra), amelyekre a munkavállaló a munkajog vagy az egyedi kollektív szerződés alapján jogosult. Ezt követően az ellátást heti alapon a munkáltatón keresztül a kormány fizeti. 2012. július 10
IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A természetbeni ellátásokhoz szülés előtti és szülés utáni ellátáshoz, beleértve az ingyenes szülést és kórházi ápolást hasonlóan Málta anyasági ellátás formájában pénzbeli ellátást is biztosít. Ezt azok a nők kapják, akik munkáltatójuktól nem kérnek szülési szabadságot. Az ellátást olyan a máltai állampolgároknak és házastársaiknak folyósítják, akiket a szociális biztonsági rendszer kedvezményezettei és állandó máltai lakóhellyel rendelkeznek, vagy ha az adott személy nem ott rendelkezik lakóhellyel, az a feltétel, hogy legutoljára Máltán kellett biztosítottnak lennie. Amennyiben a nő munkaviszonyban áll vagy állt a múltban, nem részesülhet az ipari és a foglalkoztatási szektor közötti kapcsolatokat szabályozó törvény (EIRA) szerinti szülési szabadságban. Finanszírozott ellátások Az ellátás heti 79,20 EUR a 14 hetes szülési szabadság során. Gyermekszülés után legalább hat hét szabadságot kell kivenni. Az ellátást a szülés után fizetik ki teljes egészében vagy két részletben a szülés előtt és a szülés után. Nincs rendelkezés a munkáltató által folyósított kifizetés törvényes fenntartásáról. Máltán nincs törvényes apasági ellátás. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az anyasági ellátást banki átutalással közvetlenül az igénylőnek folyósítják. 2012. július 11
V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Rokkantsági ellátást fizetnek minden olyan biztosítottnak, akinél a Szociális Biztonsági Osztály orvosszakértői rokkantságot igazol: súlyos betegség, illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében bekövetkező, teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásra vagy önálló vállalkozás keretében történő munkavégzésre való képtelenség; vagy a tartósnak minősülő keresőképtelenséget, vagy az olyan keresőképtelenséget, amelynek tartós voltát nem lehet egyértelműen megállapítani, úgy tekintik, mint ami lehetetlenné teszi az érintett személy teljes vagy részidős foglalkoztatását vagy önálló vállalkozás keretében történő munkavégzését. A keresőképtelenség időszaka nem lehet rövidebb, mint az igénylés időpontjától számított egy év. E nyugdíj igénylésének feltétele, hogy a biztosított munkavállalóként vagy nem bérből és fizetésből élőként 250 héten át járulékot fizetett, és ebből évente legalább 50 hétig fizetett járulékot vagy kapott jóváírást. Alacsonyabb összegű nyugdíjat folyósítanak, ha az éves átlagos járulékfizetés 20 és 49 hét között van. Finanszírozott ellátások A folyósított összeg a hozzájárulási fizetések számától függ, és hogy a biztosított (amennyiben férfi) házasságban él-e, és házastársát eltartja-e, és nem pedig a rokkantság mértékétől. Az összegeket minden évben kiigazítják a megélhetési költségek növekedésének függvényében, és bizonyos esetekben a bérek növekedésének függvényében. A házasságban élők esetében a nyugdíj összege akkor is jár, ha a házastárs alkalmazásban áll. A gyermekek számára nincs további kiegészítés. A minimális összeg házastársak esetében heti 94,05 EUR, egyedülállók esetében heti 89,66 EUR. A maximális nyugdíj házasságban élők esetében heti 131,52 EUR, egyedülállók esetében 113,25 EUR. A folyósított összeg attól is függ, hogy fizetnek-e szolgálati nyugdíjat. Ha a nyugdíjas szolgálati nyugdíjban (Pensjoni tas-servizz) részesül és a maximális hozzájárulásának átlaga 50, az alapnyugdíj (Pensjoni Bażika) házasságban élők esetében nem kevesebb mint heti 88,72 EUR-ra, egyedülállók esetében nem kevesebb mint heti 75,56 EUR-ra csökkenhet. A rokkantsági ellátások igénybevétele Minden pénzbeli ellátást a Szociális Biztonsági Osztály (Dipartiment tas- Sigurtà Soċjali) kezel. Az ellátásokat az Osztály 24 helyi irodájának (22 Máltán és kettő Gozó testvérszigeten) bármelyikénél lehet kérvényezni. Az Orvosbizottság javaslatától függően az eseteket rendszeresen felülvizsgálják. 2012. július 12
VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? A nyugdíjreform rendelkezései a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését írják elő. az 1951. december 31-e előtt született személyek tekintetében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi korhatár marad, azaz 61 év a férfiak és 60 év a nők tekintetében. (Az ebbe az életkorba tartozó nők dönthetnek úgy, hogy 61 évesen mennek nyugdíjba, ebben az esetben munkáltatójuk nem bocsáthatja el őket.); az 1952 1955. december 31-e között születettek tekintetében a nyugdíjkorhatár 62 év; az 1956 1958. december 31-e között születettek tekintetében a nyugdíjkorhatár 63 év; az 1959 1961. december 31-e között születettek tekintetében a nyugdíjkorhatár 64 év; az 1962. január 1-je után születettek tekintetében a nyugdíjkorhatár 65 év. A járulékfizetési feltételek: 156 héten át fizetett járulék, a biztosított biztosítási előzménye során évente átlagosan 50 fizetett vagy jóváírt hét mellett. Alacsonyabb összegű nyugdíj jár, ha az átlagos éves járulékfizetés 20 és 49 hét között van a rögzített összegű nyugdíjak rendszerében, vagy 15 és 49 hét között a jövedelem kétharmadához kötött rendszerben. Az öregségi nyugdíjban részesülő személyek lehetnek alkalmazottak vagy önálló vállalkozók, miközben nyugdíjat kapnak. A nyugdíj összege a következő pontoktól függ: 1979. január 22-e előtti vagy utáni járulékfizetés, ez a jövedelemalapú nyugdíj bevezetésének időpontja; a munkáltató szolgálati nyugdíjat fizet, ebből kifolyólag csökken a társadalombiztosítás által fizetett nyugdíj; az érintett személy házasságban él, és házastársát eltartja. A jövedelemalapú nyugdíj a következő években szerzett éves átlagjövedelem 2/3-ával egyezik meg: 1952 előtt született munkavállalók esetében a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó 10 év 3 egymást követő éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 1952 és 1955 között született munkavállalók esetében a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó 11 év 3 egymást követő éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 1956 és 1958 között született munkavállalók esetében a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó 12 év 3 egymást követő éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 1959 és 1961 között született munkavállalók esetében a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó 13 év 3 egymást követő éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 1962-ben vagy azt követően született munkavállalók esetében a 40 évnek az a 10 éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 2012. július 13
1952 és 1961 között született önálló vállalkozók esetén a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó 10 egymást követő év és 1962-ben vagy azt követően született önálló vállalkozók esetén a 40 évnek az a 10 éve, amikor a legmagasabb volt a nyereség. A nyugdíjreform rendelkezik olyan záradékról, amely lehetővé teszi a korkedvezményes nyugdíj választását. Ez a záradék előírja, hogy az a személy, aki betöltötte 61. életévét, de nem érte el a nyugdíjkorhatárt, 61 évesen nyugdíjba vonulhat, feltéve, hogy 18 éves kora óta összesen 2 080 fizetett vagy jóváírt járulékot szerzett, ha 1962. január 1-jén vagy az után született, vagy 1 820 fizetett vagy jóváírt járulékot szerzett, ha 1952 és 1961. december 31-e között született. A korkedvezményes nyugdíjban részesülő személyek nem folytathatnak keresőtevékenységet a törvényben maghatározott nyugdíjkorhatár eléréséig. Finanszírozott ellátások A minimális juttatások a nyugdíjasok részére: heti 131,52 EUR házasok esetén. heti 113,25 EUR egyedülállóknak. A maximális nyugdíj jelenleg heti 223,31 EUR. Ez az összeg a megélhetési költségkiigazításokkal évente emelkedik. Minden év júniusában és decemberében minden nyugdíjas 135,10 EUR állami prémiumra, valamint heti 3,12 EUR kiegészítő prémiumra jogosult. Ezenkívül halmozott megélhetési bónuszt is kapnak a nyugdíjasok. A jelenlegi összegek 48,36 EUR és 333,32 EUR között változnak, a nyugdíjba vonulás évétől függően. Az öregségi ellátások igénybevétele Minden pénzbeli ellátást a Szociális Biztonsági Osztály (Dipartiment tas-sigurtà Soċjali) kezel. Az ellátásokat az Osztály 24 helyi irodájának (22 Máltán és kettő Gozó testvérszigeten) bármelyikénél lehet kérvényezni. 2012. július 14
VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? A következő személyek jogosultak ellátásokra: túlélő házastárs; elvált házastárs, ha az elhunyt házastárs eltartást fizetett, vagy jogosult lett volna az elvált házastárs által fizetett eltartásra; túlélő partnerek; gyermekek; az árva gyermekről gondoskodó személy, ha az elhunyt szülők közül legalább az egyik szülő halála időpontjában biztosított volt. Az árvaellátást (Allowance ta'ltim) az egyes gyermekek után fizetik. Özvegyek: a feltétel az elhunyt általi, 156 héten át történő járulékfizetés, évente átlagosan 50 fizetett vagy jóváírt hét mellett. Alacsonyabb összegű nyugdíj jár, ha az átlagos éves járulékfizetés 20 és 49 hét között van a rögzített összegű nyugdíjak rendszerében, vagy 15 és 49 hét között a jövedelem kétharmadához kötött rendszerben. A túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettjeinek jövedelme nem haladhatja meg a minimálbért. A 60 évnél fiatalabb és bizonyos életkori feltételeknek megfelelő és nappali oktatási programban részt vevő gyermekeket eltartó özvegyek jövedelmi szintjüktől függetlenül jogosultak a nyugdíjra. Mindkét részről árva gyermekek esetében, az egyik szülőnek biztosítottnak kellett lennie, és legalább egy hétig járulékot kellett fizetnie elhalálozásának időpontjában. Nem írnak elő különleges ellátást arra az esetre, amikor csak a szülők egyike hal meg, mivel ebben az esetben a házastárs túlélő hozzátartozói nyugdíjat igényelhet. Finanszírozott ellátások A jelenlegi maximális túlélő hozzátartozói nyugdíj (Pensjoni ta' Superstiti) heti 186,43 EUR. Ez az összeg a megélhetési költségkiigazításokkal évente emelkedik. A nyugdíj összege függ attól, hogy a nyugdíjat a házastárs munkáltatója fizeti-e, és/vagy hogy a járulékot 1979. január 22-e (a nyugdíjrendszer bevezetésének időpontja) előtt vagy után fizették-e meg. A nyugdíjrendszer bevezeti a jövedelemalapú járulékfizetés fogalmát, és ebből következően a szintén jövedelemalapú nyugdíj fogalmát. A jövedelemalapú nyugdíj a következő években szerzett éves átlagjövedelem 5/9-ével egyezik meg: 1952 előtt született munkavállalók esetében az elhalálozás vagy a házastárs életkora vagy egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulás előtti utolsó 10 év 3 egymást követő éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 1952 és 1955 között született munkavállalók esetében az elhalálozás vagy a házastárs életkora vagy egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulás előtti utolsó 11 év 3 egymást követő éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 2012. július 15
1956 és 1958 között született munkavállalók esetében az elhalálozás vagy a házastárs életkora vagy egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulás előtti utolsó 12 év 3 egymást követő éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 1959 és 1961 között született munkavállalók esetében az elhalálozás vagy a házastárs életkora vagy egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulás előtti utolsó 13 év 3 egymást követő éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 1962-ben vagy azt követően született munkavállalók esetében az elhalálozás vagy a házastárs életkora vagy egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulás előtti 40 (vagy kevesebb) év azon 10 éve, amikor a legmagasabb volt az alapbér, 1952 és 1961 között született önálló vállalkozók esetén az elhalálozás vagy a házastárs életkora vagy egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulás előtti 10 utolsó egymást követő év, 1962-ben vagy azt követően született önálló vállalkozók esetén az elhalálozás vagy a házastárs életkora vagy egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulás előtti 40 (vagy kevesebb) év azon 10 éve, amikor a legmagasabb volt a nyereség. Az özvegyi nyugdíj összege hetente legalább 86,55 EUR, de legfeljebb 110,14 EUR. Az összegeket minden évben kiigazítják a bérek és a megélhetési költségek növekedésének függvényében. Újbóli házasságkötés esetén az özvegy jogosult a nyugdíjra, ez azonban legfeljebb a törvényben előírt legkisebb nyugdíj összegének megfelelő összegű lehet. Az árvák ellátása átalányban van megállapítva. Azoknak az árváknak az esetében, akik mindkét szülőjüket elveszítették, az árva ellátás (Allowance ta' Ltim) összege gyermekenként heti 51,99 EUR. Az árvák kiegészítő juttatása minden 16 év alatti árva esetében heti 94,34 EUR és minden 16 és 21 év közötti árva esetében heti 95,12 EUR, amennyiben nem állnak munkaviszonyban. Amennyiben az árva munkaviszonyban áll, de bruttó jövedelme elmarad a törvényes minimálbértől (heti 158,11 EUR), a juttatást oly módon kell csökkenteni, hogy a bruttó jövedelem és a juttatás összege ne haladja meg a törvényes minimálbért. Az összegeket minden évben kiigazítják a megélhetési költségek növekedésének függvényében. A hozzátartozói ellátások igénybevétele Minden pénzbeli ellátást a Szociális Biztonsági Osztály (Dipartiment tas-sigurtà Soċjali) kezel. Az ellátásokat az Osztály 24 helyi irodájának (22 Máltán és kettő Gozó testvérszigeten) bármelyikénél lehet kérvényezni. 2012. július 16
VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult ellátásokra? Munkahelyi baleseti ellátásban azok a munkavállalók és önálló vállalkozók részesülnek, akik legalább egy hétig fizették a járulékokat, és akik igénylésüket a sérülés bekövetkezésétől számított 10 napon belül benyújtják. Foglalkozási megbetegedés esetén az igénylés benyújtására vonatkozóan nincs ilyen határidő. A máltai jog nem rendelkezik haláleseti juttatásokról. Finanszírozott ellátások A biztosított áldozat egyéves baleseti szabadságra jogosult, amelynek ideje alatt munkáltatója teljes fizetést biztosít számára. A Szociális Biztonsági Osztálytól kapott összeget meg kell térítenie munkáltatójának. A munkavállaló mindaddig teljes fizetésre jogosult, amíg a keresőképtelenség időtartama a sérülés időpontjától számítva nem haladja meg az egy évet. Az ellátásokat átalányban számítják ki, függetlenül az előző jövedelemtől.. Ez a járadék napi 27,87 EUR egyedülálló szülő vagy olyan házasságban élő személy tekintetében, aki nem teljes munkaidőben foglalkoztatott házastársát eltartja, és napi 20,97 EUR minden más személy tekintetében. A sérülés 4. napjától folyósítják, legfeljebb 12 hónapig. A munkáltató fizeti meg a munkabér és a járadék közötti különbséget (ha ez utóbbi alacsonyabb). 90 százalékos vagy annál nagyobb mértékű keresőképtelenség esetén teljes rokkantsági nyugdíjat folyósítanak, a fizetett vagy jóváírt járulékok összegétől függetlenül. 20 és 89 százalék közötti rokkantság esetén a nyugdíj összege heti 14,74 EUR-tól 65,61 EUR-ig terjed. 1 és 19 százalék közötti rokkantság esetén legalább 227,62 EUR és legfeljebb 4324,24 EUR összegű átalányellátást fizetnek. Túlélő hozzátartozói nyugdíjat folyósítanak az elhunyt özvegyének munkahelyi baleset esetében úgy kezelik, mintha az elhunyt a maximális járulékfizetési időszakot fizette volna. Az ellátást az elhunyt özvegyének és gyermekeinek folyósítják. Az ellátások igénybevétele Minden pénzbeli ellátást a Szociális Biztonsági Osztály (Dipartiment tas-sigurtà Soċjali) kezel. Az ellátásokat az Osztály 24 helyi irodájának (22 Máltán és kettő Gozó testvérszigeten) bármelyikénél lehet kérvényezni. A munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést a kezelőorvos igazolja, ezt a munkáltató ekként ismeri el, és tanúkkal kell hitelesíteni. 10 napot meghaladó keresőképtelenség esetén az ügyet a Szociális Biztonsági Osztály egészségügyi szakértői vizsgálják ki. A sérülés vagy megbetegedés első három napjára járó ellátást nem a Szociális Biztonsági Osztály, hanem a munkáltató fizeti. A szociális biztonsági ellátást 2012. július 17
közvetlenül a biztosítottnak fizetik, aki ezt az összeget köteles megtéríteni a munkáltatójának. Önálló vállalkozók esetében az összeget az igénylő kapja és az nála is marad. 2012. július 18
IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? A gyermekek utáni juttatás, a fogyatékkal élő gyermekek utáni juttatás és a nevelt gyermekek utáni juttatás a családi ellátások részét képezik. Az első két ellátás a máltai lakóhellyel rendelkezőknek jár rászorultságtól függően. Ezt az ellátást minden olyan háztartásnak nyújtják, amelyben 16 év alatti gyermekek élnek, amennyiben a két szülő jövedelme nem haladja meg a 24 225,32 EUR-t az igénylést megelőző évben. A 16 éves vagy annál idősebb gyermekeknek nappali tagozatos tanulói jogállással kell rendelkezniük, de tanulmányaikért nem részesülhetnek jövedelemben, vagy szerepelniük kell a munkanélkülinyilvántartásban. Semmi esetre sem állhatnak munkaviszonyban vagy részesülhetnek másként társadalmi juttatásokban. A fogyatékos gyermekek után járó ellátást minden olyan háztartásnak nyújtják, amelyben fizikai vagy szellemi fogyatékkal élő gyermekek élnek, és amely nem kap máshonnan e rokkantság tekintetében társadalombiztosítási nyugdíjat. A nevelési juttatást a gyermeknek nyújtják, ha nevelt gyermekkénti jogállását elismert szociális segítségnyújtási intézmény igazolja. Finanszírozott ellátások A minimális családi juttatás gyermekenként évi 350 EUR, amelyre a következő maximális összegek vonatkoznak: Egy gyermek: havi 96,32 EUR; Két gyermek: havi 192,64 EUR; Három gyermek: havi 288,96 EUR; Négy gyermek: havi 385,28 EUR; További gyermekek: havi 96,32 EUR (minden gyermek után járó maximális összeg). Amennyiben a szülők évi összes jövedelme nem haladja meg a 24 225,32 EUR-t*, az ellátás éves összege (a gyermekek számától függően) a 24 225,32 EUR egy bizonyos százaléka, csökkentve a szülők összes jövedelmével (a szociális biztonsági járulékok nettó összege). A minimális jövedelemküszöb 4960,32 EUR, ami azt jelenti, hogy minden, e küszöbérték alá eső jövedelem esetében 4960,32 EUR-t vesznek figyelembe. A 24 225,32 EUR és a figyelembe vehető jövedelem közötti különbségét megszorozzák 6%-kal minden gyermek esetében. Fogyatékossággal élő gyermekek utáni családi juttatásban (Allowance għal Tfal b'diżabilità) a családi juttatás kiegészítéseként heti 16,31 EUR összegben a fogyatékossággal élő gyermekek szülei részesülnek. A szülő jövedelmétől függetlenül folyósítják. 2012. július 19
A családi ellátások igénybevétele Minden pénzbeli ellátást a Szociális Biztonsági Osztály (Dipartiment tas-sigurtà Soċjali) kezel. Az ellátásokat az Osztály 24 helyi irodájának (22 Máltán és kettő Gozó testvérszigeten) bármelyikénél lehet kérvényezni. 2012. július 20