Ökológiai Iparpolitika - Egy jövőképes európai gazdaság kulcseleme Elemzés Budapest 2012. február
Németország eddig sikeresen birkózott meg a világgazdasági válsággal. Ebben fontos szerepet játszott az ipar erős helytállása. Jelentős export többletbevételek bizonyítják annak a gazdaságpolitikának a helyességét, melynek középpontjában az ipar és az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások állnak. Az ipari szerkezet átalakítása fontos feladat Németország számára is, hiszen csak azon népgazdaságok fognak tartósan növekedni, melyek időben alkalmazkodnak a klímaváltozás kihívásaihoz, valamint az energia és erőforrások minél hatékonyabb felhasználásának szükségszerűségéhez.. Aki a zöld technológiák óriási növekedési potenciáljából szeretne profitálni, vegye már most az irányt az ökológiai iparpolitika felé. Szükség van egy új haladási modellre a harmadik ipari forradalom számára. Az SPD a kormányzati ciklusában fontos impulzusokat adott az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az ökológiai iparpolitika kidolgozása érdekében. Ehhez politikai eszközök széles spektrumát alkalmazta a gazdasági ösztönző intézkedésektől, ártámogatásokon át a klasszikus rendészeti jogalkotásig. Budapesti Iroda 2
Ipari szektor: horgony a válság idején Számos más országhoz viszonyítva Németország szerencsésesen vészelte át a pénzpiacoktól kiinduló gazdasági világválságot. Ennek egyik oka az ipari szektor erőteljes alakulása. 2010- ben a németországi pénzügyi ágazat csak öt, az ipari szektor viszont 23,1 százalékkal járult hozzá a GDP-hez. Ehhez még hozzá jönnek az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások, mint a már értékesített gépek és termékek karbantartása és gondozása. Az ipar és az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások együttes részaránya a GDP-ben így 35 százalékot tett ki. Összehasonlításképpen az ipai szektor részaránya például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban az OECD szerint csak 12,3 illetve 13,3 százalék. Mindkét országnak lényegesen alacsonyabb növekedési rátával és növekvő munkanélküliséggel kell megbirkóznia. Közismert a német népgazdaság gazdasági sikere a globalizálódott versenyben, mely az egykor még oly tegnapinak mondott ipari szektoron alapszik. 2010-ben 959,5 milliárd euró értékben exportált árut Németország. Bár ezzel az ország már nem világbajnok, de közvetlenül Kína után elfoglalja a második helyet. Az import volumene ezzel szemben 806,2 milliárd euró. Az ebből keletkező kereskedelmi többlet egyértelműen jelzi a német gazdaság versenyképességét és erejét. Határait súrolja a régi ipartársadalom Ezen sikerek ellenére Németország is szembesül azzal a feladattal, hogy az iparszerkezetét új alapokra helyezze. Nem az ipar fellegvárra mint olyan, hanem a fenntartható ipar fellegvárra kell legyen a cél a 21. században. Hosszú távon csak azok a népgazdaságok fognak prosperálni, amelyek időben alkalmazkodnak a klímaváltozás kihívásaihoz, valamint az energia és az erőforrások minél hatékonyabb hasznosításának szükségszerűségéhez. Azzal a kihívással nézünk szembe, hogy összhangba hozzuk a tömeges jólétet bolygónk eltartó képességével. 2050-ig a fejlett ipari országoknak 1990-hez képest 80-95 százalékkal csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátást. Ellenkező esetben az összeomlás fenyeget. Mindezt nem könnyíti meg a népesség rohamos növekedése. 2050-ig a föld össznépessége eléri majd a kilenc milliárdot és 2030-ig az ipari társadalmakban az emberek száma négy milliárdra duplázódik meg. A mai termelési struktúrák, folyamatok és technológiák nem alkalmasok ezen problémák megoldására, hiszen a jelenlegi ipari társadalmak jellemzője épp a rendkívül magas energia és erőforrás-felhasználás. Nem egészen új keletű, de egyre inkább erősödik annak a felismerése, hogy másfajta gazdálkodásra van szükség. Amióta 1972-ben megjelent a Római Klub The Limits of Growth (A Növekedés Korlátai) című tanulmánya, a gazdasági növekedés ökológiai korlátai egyre jobban a figyelem középpontjába kerültek. A főüzenete így hangzott: Amennyiben a népesség, az élelmiszerek és ipari áruk termelése valamint a környezetszennyezés és a nem megújuló nyersanyagok felhasználása változatlan iramban nő tovább, a világgazdaság belátható időn belül össze fog omlani az erőforrások hiánya miatt. Későbbi vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy az összeomlást a műszaki előrehaladás nemileg késleltetni tudja, de nem képes azt igazán megakadályozni. Bár ez a megállapítás továbbra is igaz, van egy korlátozó tényező: csak addig helytálló, amíg az ipari társadalom problémáit a régi válaszokkal próbálják megoldani. Budapesti Iroda 3
Ökológiai gazdaságpolitika: a jövő növekedési motorja A szerző véleménye szerint a helyzet politikailag teljesen egyértelmű: növekedésre van szükségünk, de minőségi növekedésre. A jövő zöld piacainak évi nyolc százalékos középtávú növekedést prognosztizálnak. Ez azt jelenti, hogy egy ideig tíz évenként valószínűleg megduplázódik ezen piacok kapacitása. 2020-ig a zöld technológiák világpiaci volumene a mai 1,4 billióról 3,2 billióra fog nőni. Ebből a gazdasági dinamizmusból jelentős foglalkoztatási lehetőségek is adódnak. Különböző kutatóintézetek előrejelzései szerint a zöld technológiák területén akár két millió új munkahely jöhet létre Németországban még ebben az évtizedben. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések gazdasági előnyeit vizsgáló, legújabb tanulmányt a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) készítette el. A legfontosabb megállapítása: Az üvegházhatású gázok uniós csökkentési célértékének 2020-ig történő emelése 20-ról 30 százalékra pozitív hatással bírna a növekedésre és a foglalkoztatásra: Az évi GDP-növekedés az EU-ban elérné a 0,6 százalékot és akár hat millió új munkahely létrejöttét generálná. A munkanélküliség csökkenne 5,3 százalékra (a kiinduló forgatókönyv szerinti 7,6 százalékhoz képest) és a beruházások a GDPben való részaránya 18 százalékról 22 százalékra nőne. A PIK-tanulmány szerint minden gazdasági ágazat profitálna, százalékban különösen az építőipar (plusz 25 százalék, ipar plusz 9 százalék), többek között az energetikai épületszanálás és az infrastruktúra bővítése révén. Aki viszont a növekedés motorjának tekintett környezettechnológiából szeretne profitálni, annak már most az ökológiai iparpolitika kidolgozása felé kell vennie az irányt. A konkurencia nem alszik. Az új ökológiai technológia és termelési központok most alakulnak ki és nem csak tíz év múlva. Már ma szükségünk van egy új, felvilágosító haladási modellre a harmadik ipari forradalom számára. Ehhez tartozik mindenekelőtt az erőforrások hatékony felhasználása. Ez olyan mint egy alvó óriás, ahogy a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal nevezte. Az erőforrások felhasználása a bruttó termelési értéknek a 46 százalékot teszi ki, és ez a legnagyobb termelési költségtényező a német feldolgozó iparban. A német Anyaghatékonyság-Hivatal (demea) becslése szerint a német gazdaság évente akár 100 milliárd eurót is megtakaríthatna, amennyiben az anyag és nyersanyag felhasználási hatékonysága 20 százalékkal növekedne! Ehhez képest, világszerte a politika úgy tesz, mint ha a bérek lennének az egyetlen állítócsavarok Örvendetes fejlemény, hogy időközben globális szintén is felfogták, hogy a Green Economy irányába történő átalakítás jelentős lehetőségeket rejt magában. Aki megnézi a globális gazdaságélénkítő programokat, melyek válságprogramként indultak útnak, a következőt állapíthatja meg: A globális gazdaságélénkítő programok keretében nem kevesebb mint 450 milliárdot költöttek el a zöld beruházások területén, ami az összes csomag 16 százalékát jelenti. Ez a téma egyre nagyobb jelentőséggel bír. Úgy tűnik, az emberek megértették, hogy a jövőbe kell beruházni, az ipari társadalmunk szerkezetátalakításába. Budapesti Iroda 4
Tíz pont a harmadik ipari forradalomhoz vezető úton A következőkben az ökológiai iparpolitika főelemeit ismertetjük és világítjuk meg példákkal és konkrét intézkedésekkel, melyeket Németországban az egykor SPD vezette környezetvédelmi minisztérium hozott. Ezen intézkedések jelentős mértékben hozzájárultak a német gazdaság az elmúlt években a zöld technológiák területén elért sikeréhez és egyben példaként szolgálhatnak más országoknak is, hogy az ökológiai megújulásra irányuló, céltudatos nemzetállami politika megvalósítására milyen eszközök állnak a rendelkezésre. 1. Ökonómiai eszközök erősítése A jogi szabályozás szempontjából kulcsszerepet játszanak az ökonómiai eszközök, hiszen a termék ára releváns információkat tartalmaz. Ökológiai adók és járulékok korrigálják a közvetlen árképzést és ily módon beárazzák a későbbi ökológiai költségeket. Ezáltal teszik lehetővé, hogy az árak az ökológiai igazságot mondják, illetve az ideális állapothoz legalább közelebb kerüljenek. Egy további gazdasági eszköz az emissziós jogokkal való kereskedelem, melyben a szűkösség elvét alkalmazzák környezetpolitikai célkitűzések elérése érdekében. Az adókkal és járulékokkal ellentétben, nem az ár az, ami közvetlenül hat, hanem a mennyiség. De az ökológiai iparpolitikának a célja nem valamiféle új pénznek a megteremtése, hanem az ökológiai pénzügyi reform továbbfejlesztése, a jó (termék) támogatása és a rossz (termék) megadóztatása, megdrágítása. Erre néhány alkalmas eszköz például a környezetkárosító támogatások csökkentése, az adóleírási lehetőségek erőforráscentrikus bővítése, a forgalmi adókulcs ökológiai szempontok szerinti meghatározása, az emissziós tanúsítványok elárverezésének és kereskedelmének légi és hajóközlekedésre való kiterjesztése és az agrártámogatási rendszerek átalakítása. 2. Beruházás-ösztönzés Az ökológiai iparpolitika célja a megújuló energiák fokozott felhasználása, a fosszilis és szűkös nyersanyagok megújuló és szerves energiahordozókkal való kiváltása, valamint az energia és erőforrás-hatékonyságának növelése. Mindez nem csak a technológiai haladás, hanem mindenekelőtt a hatékonyabb épületekbe, berendezésekbe, eljárásokba, készülékekbe való beruházás, valamint a létező állag jobb gondozása, karbantartása kérdése. 3. A Finanszírozás könnyítése A környezetbarát technológiák fejlesztésének elősegítése és ezen ágazat további bővülése érdekében fontos a környezetvédelmi beruházások és új cégalapítások finanszírozásának biztosítása. Németországban megvan a likviditás a piacon, csakhogy a pénzek nem mindig a megfelelő helyre kerülnek. Az úgynevezett ökoberuházások gyakran sikertelenek a tőkehiány illetve a hitelintézetek és pénzpiaci közvetítők kockázatvállalásának hiánya miatt. Egy GreenTech-Alap létrehozásával különösen az innovatív környezettechnológiával foglalkozó vállalkozások fejlődését a magvető (Seed) szakaszban lenne célszerű támogatni. Ez a GreenTech Alap egy Public Private Partnership keretében határozott ideig mint Early Stage Venture Capital Alap működne, mely a zöld technológiákra összpontosítana. Az alap 500 millió eurós volumene magán és állami tőkéből tevődne össze. A finanszírozási problémákon enyhítene az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedések megvalósítását szolgáló lízing modellek kidolgozása és egy fajta GreenTech-Dax bevezetése. Budapesti Iroda 5
4. A rendészeti jog felhasználása A rendészeti jog a környezetpolitika klasszikus eszköze. A tárgyai pontosan meghatározottak, és mindenki számára egyformán érvényesek a rendelkezései. Az előírásai, tilalmai és mindenféle határértékei nem csak hozzájárultak a múltban jelentős környezetpolitikai sikerekhez, hanem ahhoz is, hogy mára a GreenTech made in Germany jó hírnévnek örvendhet és gyártói sok esetben világpiaci vezetők. Az igényes környezetpolitikai normák előrevitték nálunk a technológiai fejlődést. A rendészeti jog a reneszánsza előtt áll. Erre való tekintettel az innováció-politikai szempontoknak nagyobb szerepet kell kapniuk, és ezzel együtt dinamikussá kell tenni a rendészeti jogot. Ehhez hozzátartozik többek között a személygépkocsik számára meghatározott, ambiciózus és kiszámítható széndioxid-határérték, a hulladék újrahasznosítási arányának növelése és az okos számláló és mérőrendszerek használatának kötelezővé tétele. 5. Küszöbszámok átláthatóvá tétele, minőségi címkék és a Top-Runner elv bevezetése A különböző eszközeivel az ökológiai iparpolitika a kínálati és a keresleti oldalt egyaránt befolyásolni kívánja. Az állam, a vállalatok, a gazdasági szakszövetségek és a fogyasztók közös feladata, hogy a gazdaságot a fenntarthatóság pályájára terelje és az innovációra ösztönözze. A kereslet szempontjából a fogyasztók hatalma óriási. Annak érdekében, hogy a modernizációt tudatosan lehessen serkenteni, a fogyasztókat teljes körű információkkal kell ellátni. Gyakran csak az ár szolgáltat információt a termékről, és sokszor ez az információ ökológiai szempontból nem éppen tanulságos. Ezért a termékjelölés és a minőségi címkék fontos előfeltételei a stratégiai fogyasztásnak és az innovációt serkentő keresletnek. A technológiai fejlődéssel való lépéstartás érdekében szükség van az energetikai és hatékonysági címkék dinamikus továbbfejlesztésére. Igényes vásárlók nélkül nem alakulhatnak ki éllovas szerepét betöltő piacok. A fogyasztók átfogó és független tájékoztatása céljából hasznos lenne egy környezetvédelmi és hatékonyság-technológiákkal kapcsolatos, nyilvános adatbázis létrehozása. 6. Piacbevezetési programok igénybevétele és bővítése A piacbevezetési programok lehetőséget kínálnak új piacok létrejöttére vagy létező piacok mozgásba hozatalára. A konkurenciát serkentik új technológiai megoldások keresésére és a versenyt az innováció szellemével gazdagítják. Emellett a keresletet növelik, a termékfejlesztést erősítik, a volumengazdaságosságnak kedveznek, ami végül a termékek kedvezőbb árát eredményezi. Ez viszont elősegíti azoknak a terjedését. Ebből kifolyólag lényeges, hogy a jelenlegi piacösztönzési programot több forrással lássák el és olyan komponensekkel szélesítsék, mint pld. bevezetési programokkal a lehető leghatékonyabb végkészülékek gyártása, az elektro-mobilitás vagy a Mikro-CHP rendszerek területén. 7. Az erők összefogása egy beruházási és beszerzési paktum létrehozásával Németországban a közszféra jelentős piaci hatalom, mivel az itt jelentkező termékek és szolgáltatások iránti kereslet összértéke éves szinten legalább 260 milliárd eurót tesz ki. Ezt a piaci hatalmat innováció-politikai szempontból eddig nem használták fel kellő mértékben: A közbeszerzések és beruházási tervek esetében többnyire a puszta beszerzési költségek játsszák a főszerepet. Az életciklus-költség tényezőjét gyakran figyelmen kívül hagyják a közbeszerzések során, noha energiahatékony és környezetbarát termékek beszerzésével nem csak a fenntartási költségek csökkennének, hanem a közszféra a GreenTech bevezetésének Budapesti Iroda 6
motorjává is válna. Ezzel kapcsolatban különösen fontos szerep jut az önkormányzatoknak, amelyekre a közbeszerzési volumen körülbelül 50 százaléka esik. Elképzelhető továbbá a szövetségi szint, a tartományok és az önkormányzatok közötti paktum, melynek keretében abban állapodnának meg, hogy a közbeszerzéseik legalább 25 százaléka esetében csak olyan szolgáltatásokat és termékeket vásárolnak, amelyek a szigorú és közösen megállapított környezetvédelmi kritériumoknak megfelelnek. 8. Jobb képzés és oktatás Nyersanyagszegény ország lévén Németország mindig is arra kényszerült, hogy a tudást mint termelési tényezőt különösen hatékony módon alkalmazza és a humántőkét optimálisan használja. A német gazdaság erejének alapját a mérnökök és jól képzett szakmunkások képezik. Az innováció és a műszaki haladás középpontjában a képzettség és ezzel az ember áll. A képzésbe és az oktatásba való beruházások a sikeres innováció, kutatás és technológia előfeltételei. Ahogy a környezetiparág új munkahelyeket teremtett és munkát biztosít éppen a mérnököknek és a szakmunkásoknak, a növekedése és gazdasági sikere azon múlik, hogy rendelkezésére állnak-e jól képzett munkaerők. Ahhoz, hogy az új gazdasági ágazatok követelményeivel lépést tudjon tartani, szükség van a munkaerőpiac-politikai támogató és továbbképzési programok dinamikus és rugalmas alakítására. 9. A kutatástámogatások összpontosítása, világító tornyok építése A kutatástámogatás területén fontos szerep jut az államnak is. Noha az állam a technológiai fejlődést fentről nem tudja elrendelni vagy előírni, mégis megteremtheti a szükséges keretfeltételeket úgy, hogy a gazdálkodó szervezetek a kutató tevékenységüket fokozzák. Anyagi támogatás és pilótaprojektek segítségével serkentheti a hatékonyság és technológia ugrásszerű fejlődését. Az energiával kapcsolatos kutatások területén különösen ígéretesnek tűnnek olyan projektek mint az intelligens áramhálózat, a virtuális erőmű vagy a hatékony áramtárolás-technológia. Környezettechnológiai világító torony projektek fontos útmutatók a bizonytalan terepen. A megvalósíthatóságot jelzik és a kiigazodásban segítenek. Ezen túlmenően hozzájárulnak a társadalmi erők mobilizálásához és a társadalom általi elfogadáshoz. Mind ezen által ezek a projektek a társadalom önértelmezéséhez járulnak hozzá. Olyan fogalmak, mint Zöld Biofinomító, Urban Mining (városi bányászat) és elektro-mobilitás, kell hogy a mindennapi szóhasználatunk részeivé váljanak. 10. Kezdeményezések az export és a külkereskedelem bővítésére Noha a hazai piac nagy jelentőséggel bír a németországi vállalatok számára, célzottan támogatandó a környezet- és hatékonyság-technológiák exportja. A GreenTech made in Germany keretében számos olyan megoldás született, melyet máshol még keresnek, mert szükség van rá. Ezzel egy időben a környezet-technológiák területén az export dinamikusan hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Különösen komplett rendszermegoldások szállítása esetében a kis innovatív vállalkozásokat az a veszély fenyegeti, hogy a nagy rendszergyártókkal szemben a háttérbe szorulnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a koordinálási nehézségeket kiküszöböljék, valamint a kompetenciákat és szolgáltatásokat összekapcsolják. Az export növelésére irányuló kezdeményezések nagyon alkalmasok arra, hogy a kínálat a nemzetközi keresletnek megfeleljen. Budapesti Iroda 7
Ökológiai növekedés legyen fenntartható és szociális Az ökológia a 21. század ökonómiájává lesz és ebből az ökológiai iparpolitika levonja a következtetéseket. Az ökológiai kérdésre ökonómiai válasz ad. Az ökológiai iparpolitika egy modernizálási stratégia a fenntartható termelés és fejlődés értelmében, a gazdaság és a társadalom számára. A népgazdaságunk energetikai és anyagi alapjának átalakítását célozza meg úgy, hogy a kimerülő nyersanyagokat újratermelődővel helyettesíti és megújuló energiák felhasználását kiépíti. Ez nem csak Európában támogatja egy környezet- és társadalombarát gazdaság kialakulását, hanem egy általánosítható globális fejlődési modellt is. Ezzel az ökológiai gazdaságpolitika két dolgot kapcsol össze, amelyekről eddig ahelyett hogy együtt gondolkodtak volna, egymással szembe helyeztek: korszerűsíti és átalakítja az ipari társadalmat, valamint lefekteti egy új növekedési hullám alapjait. Ez egy olyan lehetőség amellyel élnünk kellene a környezetünk érdekében, de a gazdaságunk versenyképességének megtartásáért is, valamint a növekedés és a foglalkoztatottság biztosításáért és minőségi munkahelyek megteremtése céljából. A bevezetőmben egy harmadik ipari forradalmat sürgettem. A múltban az ilyen gazdasági fejlődéseket mindig követték társadalmi áttörések is. Egy ökológiai növekedési pályára való átlépése sem lesz kivétel ez alól. A társadalmi és gazdasági változás be fog következni és ez elől már nem lehet kitérni. Egy tartósan fenntartható növekedés csak akkor képzelhető el, ha a szociális aggályokat komolyan veszik és az okait megszüntetik. A gyakran használt új fejlődés kifejezést élettel kell megtölteni. A politika feladata hogy jövőképeket mutasson és az embereket ezekre lelkesítse. A célnak egy ökológiai és szociális együttélésnek kell lennie. Az eredeti német szöveg (: Ökologische Industriepolitik als Schlüsselelement einer zukunftsfähigen Wirtschaft in Europa, November 2011, Berlin) alapján fordította Schmidt Péter. Budapesti Iroda 8