PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV...3 I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI...3 I.2. MÓDSZERTAN...3 I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK...4 I.4. HELYZETELEMZÉS...5 I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása...5 I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota...8 I.4.3. A szegregálódó területek jellemzi...22 I.4.4. A szegregátumok egészségügyi helyzete...27 I.4.5. Az önkormányzati lakások területi elhelyezkedése...29 I.4.6. A város és a szegregátumok szociális ellátórendszere, szociális segélyezések...31 I.4.7. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban lév szervezetek...35 I.4.8. Oktatási szegregáció...37 I.4.9. Korábbi antiszegregációs tevékenységek értékelése...51 I.4.10. Összegzés...60 I.5. STRATÉGIAI FEJEZET...61 I.5.1. Statégiai célok...61 I.5.2. Oktatási integráció...62 I.5.3. Foglalkoztatási integráció...71 I.5.4. A szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és lakásfejlesztései...80 I.5.5. A beavatkozások összesített táblázata, rangsorolás bemutatása...88 I.5.6. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Roma Integrációs Tanáccsal való együttmködés kialakítása...93 I.5.7. A városfejlesztési akciók hatásai a szegregátumokra...95 I.5.8. Pályázati lehetségek...96 I.6. MELLÉKLET AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV KIDOLGOZÁSA SORÁN FELHASZNÁLT ANYAGOKRÓL...104 I.7. MELLÉKLET AZ EGYES ÁLTALÁNOS ISKOLÁK OSZTÁLYAINAK SZEGREGÁCIÓJÁRÓL...105 2

I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI A város hosszabb távú stratégiájának meghatározása során kiemelten fontos feladat annak a vizsgálata, hogy a város népességében megtalálhatóak-e olyan csoportok, amelyek az esélyegyenlség szempontjából hátrányos helyzetben vannak, vagy veszélyeztetettnek tekinthetk. Az ilyen, valamilyen oknál fogva leszakadó csoportok vizsgálata elssorban földrajzi szempontok alapján történik meg, fképpen olyan területegységeket, városon belüli lehetséges szegregátumokat megvizsgálva, ahol a szegénységi, szociális problémákra utaló statisztikai adatok kiugróan magasak a város többi területéhez képest. Az anti-szegregációs terv célja a telepszer, szegregált lakókörnyezeti népesség társadalmi, gazdasági szempontú vizsgálata, a feltárt problémák alapján pedig cselekvési programok kidolgozása, amellyel ezek a gondok felszámolhatóak, vagy legalábbis csökkenthetek lesznek. Az egyes szegregátumok esetében megvizsgáljuk a terület demográfiai viszonyait, a szociális ellátórendszer szerepét a lakosság jövedelmi helyzetének fenntartásában, ehhez kapcsolódóan foglalkoztatási és jövedelmi helyzetét, az infrastruktúra és az elérhet közszolgáltatásokat, illetve igen hangsúlyosan az oktatási szegregáció mértékét is I.2. MÓDSZERTAN Az Antiszegregációs terv két f részre tagolódik, a helyzetelemzés részre, valamint a stratégiai részre. Elbbiben kerül sor a város szegregált területeinek megjelölésére, majd elemzésére, továbbá a város egészét érint tényezk bemutatására. A fejezet támaszkodik az Integrált Városfejlesztési Stratégiára és a Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára által meghatározott mutatókra és helyzetelemzést segít szempontokra. A stratégiai fejezetben kerülnek meghatározásra a helyzetelemzésben feltárt problémák alapján a program céljai és a szegregációt csökkent eszközök. Az Antiszegregációs tervben foglalt területek kijelölése a 2001. évi KSH Népszámlálás adatai, valamint az antiszegregációs szakértk és a városvezetés véleményei alapján történt meg. Az adatokat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre (2001-es Népszámlálás), valamint a város statisztikai adatbázisa adott további adatokat. A helyzetfeltáró részben felhasználtuk az önkormányzati lakások 2006-os felmérésének eredményeit is. 3

További fontos forrást jelentettek az antiszegregációs szakértkkel, a város vezetivel, valamint a helyi civil szervezetek képviselivel folytatott megbeszélések is, ezen megbeszélések együttes figyelembevételével történt meg az Antiszegregációs terv kidolgozása. Folyamatos egyeztetéseket folytattunk többek között Gonda Tibor alpolgármesterrel, Dr. Kovács Katalin osztályvezetvel, Magay Miklós osztályvezetvel, Kiss András projektmenedzserrel, Huszár Ildikó projektmenedzserrel, továbbá számos információval látott el minket a stratégiai munkacsoport. Interjúkat készítettünk továbbá az egyes szegregátumok háziorvosaival. A város szegregátumaiban, valamint szegregálódó területeinek személyes terepbejárása további fontos információforrást jelentett az Antiszegregációs terv kidolgozása során. 2008. május 16-án az antiszegregációs szakértkkel, a város vezetivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselivel, továbbá a helyi képviselkkel, valamint civil szervezetek képviselivel megbeszélést folytattunk az Antiszegregációs Tervrl, ahol számos javaslat, észrevétel hangzott el. A szegregátumok, valamint a meszesi városrész, továbbá Vasas, Somogy, Hird szegregálódó területeinek személyes bejárása is ekkor történt meg, amelynek során a helyi lakosság is észrevételeket tudott tenni. 2008. május 27-én újabb terepbejárásra került sor, ahol az elbbieken túl a város más részein lév szegregáló területek bejárására is sor került. 2008. május 30-án egy újabb egyeztetés volt a stratégiai munkacsoporttal, ahol számos további észrevétel hangzott el az anyaggal kapcsolatban. Az antiszegregációs szakértkkel mindezzel párhuzamosan folytak az egyeztetések, akik folyamatosan észrevételeket tettek az Antiszegregációs tervvel kapcsolatosan. A mellékletben felsoroljuk továbbá azon anyagokat, amelyeket az Antiszegregációs terv kidolgozása során felhasználtunk. I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK A város jelenlegi szociális problémáinak háttere elssorban a rendszerváltozás utáni gazdasági változásokban keresend. A korábbi nagyipari üzemek, a bányák bezárása mind odavezetett, hogy a foglalkoztatottak aránya nagy mértékben visszaesett, míg az inaktív kereské rohamosan ntt. A munkanélküliség, a jövedelmi szint esése a társadalom széles rétegeit hozta nehéz helyzetbe. Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatosan azt, hogy a nehéz helyzetben lév családok gyermekei gyakran szocializációs, értékrendbeli nehézségekbe is 4

ütköznek, ami tovább rontja a folyamatot. Mindezek a problémák nagyobb mértékben érintették a város azon tagjait, akik korábban elssorban az alacsonyabb presztízs foglalkoztatási csoportokban kaptak munkát. Az átalakulás vesztesévé elssorban a roma népesség vált., leginkább ugyanis k váltak érintetté a munkahelyek bezárásában. Munkahelyük elvesztésével gyakorta a mai napig terjeden nem tudtak újra munkához jutni, ami számos szociális probléma forrását jelenti. A szociális problémák gyakorta nagyobb összefügg területrészekre is jellemzek, emiatt Pécsett olyan slumosodó városrészek is találhatóak, ahol a szociálisan hátrányos helyzetek koncentrációja jóval meghaladja a város más részeire jellemz értékeket. Ez a slumosodás, földrajzi szegregálódás öngerjeszt folyamat is egyben: az ilyen közegbl elköltöz, módosabb családok helyére az alacsonyabb fenntartási költségek miatt szegényebb, szociális problémákkal küzd lakosok költöznek be, ezzel gyorsítva a városrész leszakadásának folyamatát. A leszakadó városrészek lakosságának mindezen okok miatt szembe kell nézniük a kirekesztdés folyamatával. A jövedelmektl, a munkaerpiactól, a szolgáltatásoktól és a társas kapcsolatoktól való elesés az egyének társadalmi részvételét akadályozva hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen gondokkal küzdk számára az egyenl hozzáférés lehetsége csorbul, amelyben leginkább a roma lakosság és a szegénységben, egyszüls családban nevelked, inaktív vagy tartós munkanélküli eltartóval rendelkez családokban nevelked gyermekek a legveszélyeztetettebbek. I.4. HELYZETELEMZÉS I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása A város szegregátumainak lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezk és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezk aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, továbbá a terület népességszáma 50 f fölötti (a szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható el). Az alábbi kartogramok jelzik, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett 5

értékeit a következ színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 f alatti népességszám) miatt mégsem tekinthetk valódi szegregátumoknak. Azok a területek, amelyek népességszáma kielégíti a szegregátum fogalmát, azok bekarikázva szerepelnek a térképeken. Az egész Pécset ábrázoló, áttekint térképpel kapcsolatosan mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a rajta szerepl, lila színnel jelzett területek dönt többsége intézmény, illetve iparterület, a valódi szegregátumokat, valamint a szegregációval érintett, azonban alacsony népességszámú, vagy az 50%-ot csak megközelít területeket külön felsoroljuk majd az anyagban. 1. ábra: áttekint térkép Pécs Megyei Jogú Város szegregátumaitól, valamint a szegregátumnak nem tekinthet területekrl (2001) Forrás: KSH 6

2. ábra: Pécs pécsbányai és szabolcsi szegregátumai (2001) Forrás: KSH 3. ábra: Pécs vágóhídkörnyéki, valamint a két gyárvárosi szegregátuma (2001) Forrás: KSH A térképek alapján látható, hogy a városban összesen 5 területegységet tekinthetünk szegregátumnak. Ezek mindegyike a város olyan területein találhatóak meg, amelyek számos társadalmi és gazdasági problémákkal küzdenek. Ezek a területek a szabolcsi városrész északi részén, Pécsbánya északi részén találhatóak, továbbá a Vágóhídkörnyékén, valamint Gyárvárosban két területen is. 7

A város szegregátumait az alábbiakban részletesen is jellemezzük. A helyzetelemzés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal és Pécs MJV Önkormányzata adott területekre vonatkozó adatai, a területen dolgozó önkormányzati, civil, egészségügyi szakemberek interjúk során tett beszámolói, valamint a helyszínbejárások során tapasztalt, illetve a lakosok által elmondott jellemzk szolgáltak. Ezeken kívül felhasználjuk a Családsegít Szolgálat 2006-ban készült kérdíves felmérését is, amely a keleti városrész slumosodó területein végeztek. I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota I.4.2.1. A pécsbányai szegregátum (1.) A pécsbányai szegregátum a Sétatér utca, Pécsbányatelepi út, Károly utca, Kórház utca, Pécsbányatelepi út, Károlyi tér, Kénes út, valamint a településhatár közötti területet foglalja magába. A szegregátum kialakulása elssorban arra az okra vezethet vissza, hogy a terület egykoron - a közeli bányáknak köszönheten bányászkolóniaként funkcionált, azonban a város más részein kialakult, magasabb minséget nyújtó lakótelepeinek megépülésével az egykoron itt él, magasabb presztízs bányászok és családjuk fokozatosan átköltöztek az újonnan megépült lakótelepekre (elssorban a Meszesi lakótelepre, valamint Uránvárosba az 1950-es évektl kezdden). Helyükre azonban folyamatosan érkeztek egyfell a város más részeibl, másfell az ország más területeirl olyan személyek, akik elssorban az alacsony fenntartási költségeknek, valamint a közeli munkalehetségeknek köszönheten költöztek be az elhagyott épületekbe. A munkalehetségek megszntével azonban az újonnan beköltözk életminsége nagymértékben csökkent, és alakította ki a jelenlegi, számos gonddal tzdelt társadalmi helyzetet. A város egészére jellemz folyamatok alapveten befolyásolták nem csupán a pécsbányai, hanem a város összes szegregátumának kialakulását. Az 1990 utáni gazdasági és társadalmi változások és az 1980-as évek végén meginduló városi lakásprivatizáció és ingatlanpolitika jelents folyamatokat indított el a város térszerkezetének alakulásában. Az ingatlanpiac kialakulásával megkezddött a korábban elhanyagolt épületek felvásárlása, felújítása, az üres ingatlanok hasznosítása, felértékeldtek a korábban kevésbé értékesnek tartott területek (pl.tettye). Emellett megindult a városi ipari övezet átalakulása (ld. pl.: Ipari Park), amely 8

jelents átrendezdéseket eredményezett a városi ingatlanpiacon. Újabb magasabb presztízs lakóterületek alakultak ki (pl. az un Papkert területen, Meszes alatt). Ezzel szemben azonban az elmúlt évtizedek elmaradt lakásfelújításai miatt a város tulajdonába maradt lakások állaga katasztrofális mértékben leromlott. Emiatt megkezddött, illetve felgyorsult bizonyos küls lakóterületek leépülésének folyamata, néhány területen beindult a gettósodás (István-akna, Györgytelep, Rücker-akna, stb.). A megélhetési és a lakásfenntartási költségek emelkedése következtében a lakótelepi lakásaikat megvásárlók jelents része komoly adósságokat halmozott fel, ezáltal helyzete kiszolgáltatottá vált, csapdába került. A piaci hatások következtében elindult egyes lakótelepek leértékeldése is (pl.kertváros egyes területei). Az egyes szegregátumok problémáit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakások dönt részének tulajdonosa az Önkormányzat, amely csak a legalapvetbb veszélyelhárítási feladatokat tudja felvállalni, így a lakások állagát egyre inkább a bent lakók jövedelmi, életmódbeli helyzete, öners felújításai határozzák meg. Emiatt jelents különbségek vannak az egyes épületek állapotában. További probléma, hogy sok helyen megoldatlan a szeméttárolás. A közvilágítás szintén több helyen nem megoldott: a legfbb oka ennek, hogy több helyen illetéktelenül csatlakoztak rá a közvilágításra. A több mint 150.000 fs pécsi lakosság korstruktúrájában a fiatalkorúak országhoz viszonyított alacsonyabb, az aktív korúaknak pedig magasabb aránya figyelhet meg (14,5%, illetve 64,8%), míg az idskorúak aránya kicsivel meghaladja az országos átlagot (20,7%). A pécsbányai szegregátum esetében összesen 251 állandó lakosról beszélhetünk, akiknek korstruktúrája nagymértékben eltér a városi adatoktól, elssorban annak köszönheten, hogy a fiatalkorúak aránya nagyon magas, a népességnek közel 22%-a. Ezzel szemben az aktív korúak relatíve alacsony arányban vannak jelen a területen (mindössze 57,7% az arányuk), az idskorúak aránya pedig hozzávetlegesen a városi átlaghoz közeli (20,6%). A fiatalkorúak magas aránya, illetve az ezt okozó magas gyerekszám több társadalmi tényez együttes hatására vezethet vissza. Kutatások megállapítják, hogy e tekintetben országos viszonylatban a legersebb hatása az elért jövedelmeknek, az iskolai végzettségnek és a kornak együttesen van. A családokban egy fre jutó munkajövedelmek hatása közel 33 %, a kor hatása 31 %, az iskolai végzettségé pedig 20 %. Mindehhez a települési elhelyezkedés, a szegregáció, stb. 9

nem járul hozzá magyarázó ervel. Noha a magas gyermekszámnak van jövedelemcsökkent hatása, az kevésbé ers, mint az alacsony jövedelmek gyermekszám-emel, illetve a magas jövedelmek gyermekszámcsökkent hatása. Mindebben a klasszikus demográfiai paradigma érhet tetten: az alacsony várható élettartam növeli a populációban a gyermekek számát, azonban a népességen belül a növekv társadalmi státusz hatására csökken a gyermekszám. 1 Már korábban is említettük, hogy a városban a foglalkoztatási helyzet jelents mértékben romlott a rendszerváltozás idejéhez képest, 2001-ben a foglalkoztatottak aránya mindössze 52,9%-ot tett ki az aktív korú népességbl. A pécsbányai szegregátum területének lakosságából a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, mindössze 32,7%. Ennek köszönheten mind a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (53,9%), mind a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezk aránya (63%) is jóval meghaladja a város egészét jellemz átlagokat (39,8%, illetleg 43,4%). A gazdaságilag nem aktív népesség mindebbl következen igen magas számban vannak jelen (70%), illetve ugyancsak kiugróan nagy a munkanélküli népesség aránya is (27,6%). A helyi lakosság igen alacsony iskolázottsággal rendelkezik, felsfokú végzettség lakos a területen nem rendelkezik lakhellyel, ugyanígy, igen alacsony a középfokú végzettségek aránya is. Ezzel szemben a népességnek közel 80%-a csupán nyolc általános végzettséggel rendelkezik. A népesség hátrányos munkaerpiaci helyzetét mutatja, hogy a csekély számú foglalkoztatott dönt többsége, közel 84%-a alacsony presztízs foglalkoztatási csoportokban volt foglalkoztatva. A terület lakáshelyzetében az alacsony komfortfokozatú lakások kiugró aránya jellemz. A 93 lakás 55%-a ebbe a kategóriába tartozik. A szegregátum lakásai közül 79 önkormányzati bérlakás (az összes lakás 85%-a). A lakosok szociális helyzetének alacsony fokát mutatja, hogy azon aktív korú lakosok aránya, akiknek egyedüli jövedelemforrása kizárólag helyi vagy állami támogatás volt, meghaladta a 20%-ot is. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet). Az itteni lakosok egészségi állapota rossz: elssorban légúti megbetegedések, idült gyulladásos betegségek jellemzik a lakosságot, elssorban a nem megfelel lakhatási és 1 Forrás: A szegénység csapdájában. Cigányok magyarországon szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot, szociális, és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Delphoi Consulting, 2004. 10

higiéniai körülmények miatt. Gyakoriak a krónikus betegségek, sok a mentálisan sérült ember. Gyakori jelenség a káros szenvedély, elssorban a cigarettázás (már igen fiatal korban), valamint a gyakori alkoholfogyasztás is jellemz. Az ezt az állapotot meghatározó tényezk közül kiemelked szerepe van az iskolai végzettségnek, a jövedelmi helyzetnek, az aktivitásnak, a lakásviszonyoknak és a lakóhelyi környezetnek. E faktorok együttesen járulnak hozzá a testi és mentális megbetegedések megjelenéséhez és tartóssá válásához. A terült infrastrukturális ellátottsága: gáz-, vízszolgáltatás az összes utcában biztosítva van, a csatornázás pedig 2008-ban a legtöbb utcában kiépül. Ugyancsak teljeskör a közvilágítás is, azonban az útminség több helyen alacsonyabb színvonalú. A terület lakásállománya ugyancsak leromlott állapotú, a Balogh-ház életveszélyes, sem víz-, sem áramszolgáltatás nincsen az épületben. 4. ábra: A Balogh-ház A szegregátum tömegközlekedési elérhetségét jelenleg két buszjárat biztosítja. A fpályaudvarra men 40-es busz munkanapokon csúcsidben 15 percenként jár, csúcsidn kívül viszont csak fél óránként. Szabad- és munkaszüneti napokon ugyancsak fél órás idközönként indul buszjárat. A 40-es buszhoz hasonlóan a 11-es busznak is itt van a végállomása: a budai állomásra induló járat igen ritka, munkanapokon óránként egy járatot jelent, szabad- és munkaszüneti napokon pedig csupán naponta néhányszor. A terület 11

elérhetsége csúcsidn kívül emiatt nehézkes. A szegregátum önkormányzati lakásairól 2006-ban készült egy felmérés, amely a lakások infrastrukturális ellátottságát, valamint a benne élk szociális és anyagi helyzetét mérte föl. A felmért lakások infrastrukturális állapota igen alacsony szinten áll: a lakásoknak alig több mint felében (54%-ában) található fürdszoba, mindössze 57%-ában pedig WC. A felmért lakások 43%-a gondozott megfelelen, közepesen gondozott 41%-a, 15%-a ellenben elhanyagolt állapotú. A lakosok eladósodottsága igen magas fokú, a háztartások összjövedelméhez viszonyítottan 186%-os. Ez az eladósodottság a lakbér, a víz, a villany, a szemétdíjakból tevdött össze. A szegregátum lakásainak infrastrukturális állapota tehát igen rossz, ami jelents jövedelmi problémával párosul. 2006-ban a Családsegít Szolgálat a Kórház utca házaiban készített lakossági kérdívezést. 32 lakás található itt, ebbl 1 saját tulajdonú, 2 befalazott. 25 lakásban sikerült elkészíteni a kérdívet. A mellékhelységek romosak, tetszerkezetük beomlik. A kültéri WC tisztítása nincs megoldva. A lakások állapota nagyon rossz. A tetszerkezet omlik, a cserepek potyognak, a tet beázik és baleset veszélyes. A nyílászárók rosszak, a lépcs omlik. A lakások egyértelmen felújításra szorulnak, lelakottak. Az alagsori lakások dohosak és vizesek. A falak és támfalak omlanak. A családok többsége festett és mázolt, mióta a lakásban laknak. 6 család komfortjavítást és burkolást is végzett. A megkérdezettek használnak áramot, azonban hárman nem rendelkeznek villanyórával. Az utca felében kültéri a WC, ezekben a lakásokban nincs csatorna. A többi lakásban aknás rendszer van, mely ürítésével problémák vannak. 10 családnak nincs tartozása, a többiek általában a szemétszállítási díjat nem fizetik a leginkább. Mindenki szeretne változtatni lakáskörülményein: öten komfortjavítással, a többiek minségi lakáscserével. 4 család rendelkezik lakásigényléssel. A kórház u. 1-ben a tett teljesen kicserélték (új gerenda és cserép), de az egyik lakás be van falazva, és üresen áll. Az egyik épületet teljesen lebontották, csak az alagsor maradt meg, ahol még mindig élnek emberek. Ha esik az es, akkor minden falon csurog a víz, és a padlón több centis víz áll. A födém véleményem szerint életveszélyes. Ebbl az épületbl azonnal ki kellene költöztetni az embereket. A telepen nyüzsögnek a patkányok, egerek, csótányok. Az udvaron mindennapos látogatók a kígyók. A lakosok jelents száma a következkbl él: családi pótlék, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rokkant nyugdíj, rendszeres szociális segély, GYES, GYET. A Czerék-völgy területén végzett felmérés szerint az itteni környezet nagyon szemetes, gazos és elhanyagolt. Nagy a fertzésveszély. A vezetékek, csapok rozsdásak. A vízcsap télen gyakran befagy. 3 lakás található itt, melybl egy üres. Két kérdívet készített itt 2006-ban a 12

Családsegít Szolgálat. A lakásproblémájukat minségi lakáscsere igénylés beadásával kívánják megoldani. Sok patkány, egér, csótány és kígyó található itt I.4.2.2. A szabolcsi szegregátum (2.) A szabolcsi szegregátum a Komlói út mentén fekszik a Gorkij utcáig, valamint a Tzoltó utca, Kolónia utca, Baltika utca, Török I. utca, Bánya utca mindkét oldala, a településhatár György-akna területén található. A szergegátum kialakulása hasonló okokra vezethet vissza, mint a pécsbányai szegregátum esetében: az 1950-es évektl kezdden az egykor itt élt bányászok helyére alacsonyabb presztízs csoportok települtek, akiknek munkalehetségek híján életkörülményei nagy mértékben leromlottak a rendszerváltozást követ években. Az ide költözöttek elssorban a környez településekrl érkeztek, valamint a város más részeibl, hogy a korábbiaknál magasabb minség lakókörülmények között tudjanak élni. A 694 állandó lakossal rendelkez területegység korszerkezetét a fiatalkorúak rendkívül magas aránya jellemzi. A népességnek közel 31%-a 15 év alatti, az idsek aránya ezzel szemben nagyon alacsony, csupán 11%-uk 60 év fölötti. A fiatalkorúak magas aránya a pécsbányai szegregátum esetében is bemutatott összefüggésekkel magyarázható, míg az idsek alacsony aránya vélheten összefüggésben van a szegény rétegekre jellemz, a rossz egészségügyi állapotból is következ, alacsonyabb várható élettartammal. Az aktív népesség aránya is alacsonyabb, mint a város egészében, itt a 60%-ot sem éri el. A népesség munkapiaci helyzetére jelents hátrány jellemz. A foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt kiugróan magas, közel 52%-os. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 66%-a nem rendelkezik, ami 28%-os regisztrált munkanélküliséggel párosul. A népesség jelents része tehát nem rendelkezik munkahellyel, a kis számú foglalkoztatottnak pedig több mint fele, 56%-a csupán alacsony presztízs munkahelyen tudott elhelyezkedni. A népesség iskolázottsága is viszonylag alacsony: a 25 év feletti népességnek csupán elhanyagolható része, 2,8%-a rendelkezett felsfokú oklevéllel, ezzel szemben a csupán általános iskolai végzettségek aránya igen magas, 67%-os. A terület lakásállományát 221 lakás adta 2001-ben. Rendkívül magas körükben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, közel 73%. A területen nagy számban vannak jelen 13

önkormányzati fenntartású lakások, ezek száma 209, az összes lakás 95%-a. Itt is jellemz tehát az erteljes szociális hátrány, amit a nem önkormányzati lakások igen kis hányada is mutat. A lakások jelents része igen rossz állapotú, felújításra szorul. 5. ábra: Lakóház a Györgytelepen A lakosok szociális helyzetének hátránya nem csak ez alapján látható. Az aktív korú lakosságnak több mint 30%-a egyedül állami, vagy helyi támogatásoknak köszönheten rendelkezik egyáltalán bevétellel. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet).. A lakosok egészségügyi helyzetét a rossz higiéniai állapot befolyásolja elssorban. Gyakoriak a légúti, krónikus megbetegedések, a káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol), valamint a táplálkozás nem megfelel volta befolyásolja kedveztlenül a lakosság egészségügyi állapotát. A terület infrastrukturális ellátásában a vízszolgáltatás, valamint a közvilágítás teljeskör, a csatornázás 2008-ban pedig ugyancsak mindenhol kiépül. Gázszolgáltatás az utcák felében nincsen. Az úthálózat a legtöbb utcában aszfaltozott, néhány utcában viszont csak zúzalékos. A szegregátum tömegközlekedési elérhetségét a 12-es, a 31-es, valamint a 31/A buszok biztosítják. A Budai állomásról induló 12-es busz az elérhetséget csak kevésbé képes javítani, munkanapokon elssorban a reggeli órákban és a délutáni órákban jár, viszont akkoris igen ritkán. Szabad- és munkaszüneti napokon összesen 6 járat indul, ami csak kis mértékben képes ellátni a tömegközlekedési igényeket. A fpályaudvarról induló 31-es busz szabad- és munkaszüneti napokon még ennél is ritkábban jár, naponta összesen 3 járattal. Munkanapokon is ritka, reggel és kora délután is csupán pár járattal. A fpályaudvarra induló 14

31/A ezzel szemben viszonylag gyakrabban, csúcsidben negyedóránként, csúcsidn kívül átlagosan fél óránként indul. Ez a körülbelül fél órás követési távolság a szabad- és munkaszüneti napok egészére jellemz. A szegregátum területének elérhetségét tehát ez utóbbi járat képes megfelel szinten biztosítani, csúcsidn kívüli, átlagosan fél órás követési távolsága azonban nem biztosítja a terület optimális elérhetségét. Az önkormányzati lakások 2006-os felmérése alapján a lakások közel 90%-ában nincsen fürdszoba, illetve illemhely is a lakásoknak csak alig több mint 10%-ában található. A lakásoknak mindössze fele megfelelen gondozott. 32%-a közepesen gondozott, közel 18%-a elhanyagolt. A lakosság eladósodottsága itt is jellemz: a közüzemi, valamint lakbérek összhátralékának aránya közel 142%-kal haladja meg a háztatások összjövedelmének átlagát. A Családsegít Szolgálat 2006-os felmérése azt mutatja, hogy a György-telepen összesen 113 f él a telepen, ebbl 41 n, 26 férfi és 46 gyermek. 12 család önkényes. A lakások többsége a téli idszakban nedves és penészes, a melléképületek omlanak, sokszor életveszélyesek. Jelents a szolgáltatók felé meglév tartozás, mivel az adósságkezelési program elírásának sokan nem felelnek meg. Probléma van a kígyókkal, amelyek bemennek a lakásokba. A telepen a patkányok is jelen vannak. I.4.2.3. A vágóhídkörnyéki szegregátum (3.) A vágóhídkörnyéki szegregátum a Nyírfa utca, Légszeszgyár utca, Tüskésréti út, valamint a Sport utca mindkét oldalát magába foglalja. A szegregátum a keleti városrész szegregátumaival ellentétben nem egykori bányászkolóniák létének köszönhetik kialakulásukat, hanem annak, hogy a vasút közvetlen szomszédságában, attól délre egykoron nem az ipari funkció dominált, hanem a lakófunkció. Az ipar itteni, folyamatos kiépülésével a 1900-as évek közepétl kezdden azonban az egykori lakások dönt részét lebontották, helyükre iparvállalatok települtek. Néhány kisebb, pontszer zárvány azonban megmaradt, ezek egyike a vágóhídkörnyéki szegregátum, amelynek igen alacsony minsége, alacsony fenntartási költsége ide vonzotta a társadalom szegényebb rétegeit, akik számos társadalmi problémával küzdenek munkalehetségek hiányában. A 172 állandó lakosú terület korösszetétele az elzekben már taglalt szegregátumokhoz hasonlóan nagy mértékben eltér a város egészének értékeitl, elssorban a fiatalok szempontjából, részarányuk ugyanis itt is kiugróan magas, 27%-os, ami a korábban 15

bemutatott szegregátumokhoz hasonlóan a jövedelmi és képzettségi helyzettel van összefüggésben.. Az alacsony arányú idskorú-népesség (15,3%) mellett az aktív korú népesség is viszonylag alacsony aránnyal képviseli magát a területen (58%). Munkaerpiaci szempontból a lakosság igen hátrányos helyzetnek tekinthet: a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, az aktív korú népességnek mindössze 15%-a rendelkezett munkahellyel a legutóbbi népszámlálás évében, ezáltal azon háztartások aránya, ahol aktív keres nem található, kiugróan magas, közel 76%-os. Az elzekbl is következik, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez aktív korú népesség aránya is igen nagy (83%), hasonlóan a regisztrált munkanélküliek arányához (58,5%), ami a legmagasabb a város lehatárolt szegregátumai körében. A munkaerpiaci lehetségeket nagy mértékben beszkíti a lakosság alacsony iskolázottsága: a felsfokú végzettségek aránya minimális (2,1%), ezzel szemben igen magas a csupán nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezk aránya (76,5%). A területen összesen 48 lakás volt megtalálható 2001-ben, a nagyobbik részük azonban nem képes a mai kornak megfelel lakhatási körülményeket biztosítani, az alacsony komfortfokozattal rendelkez lakások aránya ugyanis közel 56%-os. Az önkormányzati lakások száma a többi szegregátumhoz mérten alacsony, összesen 7 lakás van ilyen tulajdonban (az összes lakás 15%-a), ennek ellenére ez is magas értéknek tekinthet a város egészéhez viszonyítva. A lakosok alacsony szint gazdasági helyzetét mutatja még, hogy az aktív korúak egynegyedének egyedüli bevételi forrása állami vagy helyi támogatás volt 2001-ben. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben. A terület higiéniai problémái miatt a lakosság egészségi állapotában problémák mutatkoznak. Elssorban légúti megbetegedések és káros szenvedélyek jelentik a fbb problémát. Nagy gond, hogy a cigarettázás már az egészen fiatal gyermekekre is jellemz. Az egészségtelen táplálkozásmód ugyancsak negatívan befolyásolja a lakosok egészségét. Sok továbbá a mentálisan beteg személy is, amely skizofréniától debilitásig terjedhet. A terület infrastruktúrájában a vízszolgáltatás teljeskör, közvilágítás ugyancsak minden utcában megvan. A gázhálózat, valamint a csatornázás azonban kiépítetlen, az utcák pedig nem rendelkeznek szilárd burkolattal. A terület közvetlenül tömegközlekedési eszközzel nem elérhet, azonban a közeli buszjáratok 16

300-400 méter sétával megközelíthetek. Ezeknek köszönheten a területet viszonylag nagy számú buszjárat lát el, konkrétan a 3-as, 6-os, 7-es, 41-es, 50-es, 103-as, 106-os, valamint a 107-es. A buszok többségének igen gyakori menetrendjébl (5-10 perces követési távolság) fakadóan a szegregátum tömegközlekedési elérhetsége megfelel. A szegregátum önkormányzati lakásait 2006-ban mérték fel. Eszerint a területre jelents infrastrukturális és szociális problémák jellemzek. A lakások felében nincsen fürdszoba és illemhely (43,7%). Megfelelen gondozott a lakások 56%-a, a fennmaradó hányadra közepes gondozottság jellemz. Az eladósodottság itt is jellemz, a háztartások összjövedelmének átlagát ugyanis 134%-kal haladja meg a közüzemi díjhátralékok összegének átlaga. I.4.2.4. A gyárvárosi, északi szegregátum (4.) A gyárvárosi, északi szegregátum az Álmos és az Eld utca közötti területet jelenti. A szegregátum kialakulása hasonlóan a vágóhídkörnyéki szegregátumhoz elssorban annak köszönheti létét, hogy a környékrl az egykori lakóépületek többsége helyére ipar települt, csupán néhány zárványszer településrész maradt meg, ahova alacsonyabb presztízs lakosok költöztek. Ez a folyamat a területen az 1950-es évektl kezdden indult meg, amely idpont után folyamatosan érkeztek ide a város más területeirl, illetve a környez településekrl. A szegregált területek közül a legalacsonyabb népességszámmal rendelkezik, 2001-ben az állandó népesség száma csupán 74 f volt. A többi szegregátumhoz képest a népesség korösszetétele közelít a város egészéhez, bár több százalékpontos eltérés még így is található a város egészéhez viszonyítottan. A fiatalkorúak aránya több mint 5%-kal haladja meg azt (19,7%), illetve ugyancsak magasabb az idsek aránya, mint Pécs egészében (23,7%). Alacsonyabb azonban az aktív korú népesség aránya, amely 2001-ben 56,6% volt. A szegregátum lakosságának munkaerhelyzete alapján igen hátrányos helyzet: a foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, rendszeres munkajövedelemmel pedig az aktív korúak 63%-a nem rendelkezett a Népszámlálás évében. A regisztrált munkanélküliek aránya ugyan csupán 5,9% a területen, azonban tekintettel arra, hogy országszerte nagy számban vannak olyanok, akik nem regisztrálták magukat a helyi munkaügyi központnál - valamint a foglalkoztatottak kiugróan alacsony értéke alapján - a valós munkanélküliség ennél vélheten jóval nagyobb. Pozitívum azonban, hogy a többi szegregátummal összehasonlítva jóval alacsonyabb azoknak 17

az aránya, akik alacsony presztízs munkakörben vannak foglalkoztatva (37,5%), amely mögött meghúzódik a helyi lakosság aránylag jobb iskolázottsági helyzete: a felsfokú végzettségek aránya pontosan 10%-os, a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya pedig 60,5%, jóval alacsonyabb, mint ami a többi szegregált területet jellemzi. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a helyi társadalom jóval sokrétbb, mint a többi szegregátum esetében, itt ugyanis nem kizárólag a legképzetlenebb, leghátrányosabb, gyakran roma rétegek élnek. A helyi lakásösszetételt ennek ellenére az alacsony komfortfokozatú lakások uralják, a 28 lakásnak csupán 39%-a volt magas komfortokozatú. Több épület kifejezetten rossz állapotú. A lakások több mint fele, összesen 15 önkormányzati tulajdonú. 6. ábra: Gyárváros észak házsora A népesség szociális helyzete ez alapján egyértelmen alacsony szint, ezt mutatja az is, hogy azon aktív korúak aránya, akiknek egyedüli bevételi forrása valamilyen állami, vagy helyi támogatás, meghaladta a 20%-ot is. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet).. A lakosság egészségügyi helyzete rendkívüli módon leromlott állapotú, köszönheten a nem megfelel higiéniai körülményeknek. A légúti, hurutos, mentális betegségek mellett jellemz az alkoholizmus, illetve jellemzek a keringési, magas vérnyomásos betegségek is. A terület infrastrukturája igen leromlott: a víz-, gáz-, csatornahálózat kiépített ugyan, de több ház nincsen rákötve, a wc-k az udvaron találhatóak. Az út zúzalékos, nehezen megközelíthet. 18

A szegregátum köszönheten annak, hogy a tömegközlekedési járatokban bvelked Zsolnay Vilmos út mentén fekszik elérhetsége megfelel. A területet érinti a 2-es, 2/A, 20-as, 20/A, 21-es, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as buszjárat. A szegregátum infrastrukturális állapota a 2006-os felmérés szerint igen kedveztlen, ugyanis a lakások 100%-ában nincsen illemhely, csak a lakásokon kívül. Lakáson belüli vízcsap is csak a lakások 83%-ában található. A lakások 18%-a gondozott megfelelen, 71%-a közepesen gondozott, míg igen elhanyagolt több mint 10%-uk. A lakosok eladósodottsága is jellemz, a háztartások átlagos jövedelmét közel 150%-kal haladják meg a közüzemi tartozások. A 2006-os kérdíves felmérés során a házsor 12 lakásából 11-en válaszoltak a megkeresésre. A lakók elmondása szerint a tetszerkezet van rossz állapotban, gyakori a beázás. A lakások lelakottak és általában piszkosak. A falak repedeznek, több helyen várható, hogy leomlik. A melléképületek omlanak, veszélyesek. A lakók környezetükre nem fektetnek nagy hangsúlyt, sok a szemét. Hat család más településrl költözött ide. 9 család önkényes. Egy közkútról történik a víz vételezése. Sok család végzet komfortjavítást. Tartozás fleg lakbérbl, vízbl és szemétbl van. 4 család nyilatkozta, hogy nincs tartozása. Kevés a melléképületben lév WC. A partoldalban lév bozótos nagyon gondozatlan. Konténer van, melybe összeszedték a szemetet. Van patkány, egér és csótány is. 8 család kap családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi támogatást. 6 f van GYES-en. 4-en rokkant nyugdíjasok és 4-en kapnak rendszeres szociális segélyt. I.4.2.5. A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) a Mohácsi út, a vasútvonal, valamint a Csaba utca mentén fekszik, a bemutatott kartogram azonban nem a pontos helyét mutatja, a jelzett helyszíntl észak-nyugati irányban található. A szegregátum kialakulása is ugyanarra az okra vezethet vissza, mint ami a vágóhídkörnyéki, valamint a gyárváros északi részének szegregátumaira jellemz. A környékre ipar települt, a megmaradt lakóházakba pedig alacsonyabb presztízs lakosok költöztek az 1950-es évektl kezdden. A terület lakosságszáma 2001-ben 89 f volt, körükben kiugróan magas a fiatalok aránya (34%). Az alacsony aktív korú (54%), valamint az ugyancsak alacsony idskorú népesség 19

(12%) munkaerhelyzete siralmas képet mutat: a foglalkoztatottak aránya épphogy eléri a 8%-ot, ezáltal rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 92%-a nem rendelkezett 2001-ben. Az extrém magas értékek mellé felsorakozik a gazdaságilag nem aktív népesség is (92,1%), azonban a munkanélküliségi ráta csupán 43%-os, ami ismételten felhívja a figyelmet a regisztrálás elmaradásából adódó bizonytalanságra. A népesség iskolázottsága nagyon alacsony: diplomás ember a területen nem lakik, a maximum nyolc általános iskolát végzettek aránya 90%-os, tehát középfokú végzettségek is alig laknak a területen. Az itt található 20 lakás 65%-a alacsony komfortfokozatú, többségük igen rossz állapotú, a rendkívül rossz szociális helyzet tehát infrastrukturális problémákkal is párosul. Ezt tetézi, hogy a lakások mindegyike önkormányzati tulajdonú, a lakosság szociális helyzete tehát rendkívül elnytelen. 7. ábra: Gyárváros déli lakóházak Az aktív korúak 33%-ának egyetlen jövedelmi forrása helyi vagy állami támogatások voltak. A területen élk szociális segélyeirl a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bvebben (I.4.6-os fejezet). A lakosság egészségügyi helyzete a nem megfelel lakókörülmények miatt problémákkal tzdelt. A többi szegregátumhoz hasonlóan jellemzek a légúti betegségek és káros szenvedélyek. A fiatalok érintettsége utóbbiakban itt is jelen van. A terület infrastrukturája: minden utcában van gáz- és vízszolgáltatás, a csatornázás 2008-20