A tételek 1. A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben. A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok Fogalma: - tág értelemben: jogi normák összessége (anyagi, eljárási, VHi) - szűkebb értelemben: csak anyagi büntetőjog Felosztása: 1. anyagi (Btk) 2. eljárási (BE) 3. végrehajtási (BVtvr) - vannak közöttük összefüggések és kölcsönhatások Bünt anyagi jog: a.) általános rész = a különös rész absztrakciója - az összes v több BCSre alkalmazható normák összessége b.) különös rész: - az egyes BCSre vonatkozó normák, fajták, azok ismérvei, büntetések Feladata: - az emberek közösségi együttélésének a védelme - biztosítja a jogrend parancsainak és tilalmainak kikényszeríthetőségét - megelőzi a jövőben a jogsértéseket, kialakítja az erkölcsi gátlásokat Helye a jogrendszerben: MAGÁNJOG a.)polgi jog b.)nki magánjog c.)családjog JOG KÖZJOG 1.büntjog a.)anyagi b.)eljárási c.)végrehajtási 2.más közjogok a.)alkotmányjog b.)közig c.)nki közjog Bűnügyi tudományok: - az elkövetéssel, az elkövetővel és a büntjogi következményekkel foglalkoznak 1. jogi (normatív) tudományok: anyagi, eljárási, VHi jog 2. nem jogi (empirikus) tudományok: a.) kriminológia - a büntetőjog szociológiája, tapasztalati, ténykutató társtudomány - kutatási területei: bűnözési alaktan, oktan, áldozattan (viktimológia), bűnözés és devianciák kapcsolata, bűnözéskontroll, bűnmegelőzés b.) kriminalisztika - bűnügyi nyomozástan, történeti TÁ felderítésére - BCSk megelőzésére, felderítésére, bizonyítására, cselekményi módozatokra - ki, mit, mikor, hol, hogyan, mivel és miért - krimináltechnika: bizonyítékok rögzítése, krimináltaktika: nyomozás, szembesítés c.) különböző segédtudományok: - igazságügy elmekórtan bűnelkövető pszichés zavarairól és defektusairól - igazságügyi orvostan +1. kriminálpolitika: - közvetítő szerepe van a büntjog és a kriminológia között
Büntjog tud főbb irányai: 1. klasszikus iskola - Beccaria: büntetés legyen nyilvános, gyors, szükséges, arányos, tv által megszabott - tv előtti egyenlőség elve mindenkire egyaránt kötelező tvek - nullum crimen és nulla poena sine lege elve - felelősség elkövető szabad akaratára alapozva - büntetés célja: BCSel arányos megtorlás - merev tett felfogás, elkövetőre nincs tekintettel - BCSt kizárólag jogi jelenségnek tekinti 2. pozitivista irányzat - Comte: BCS természetes társi jelenség - megtorlás helyett társ védelme, bűnösség helyett veszélyesség - zárt gondolatrendszer, elkövetőkkel szembeni védekezés 3. közvetítői irányzat - Franz von Liszt: tettes antiszociális személy - BCS = tvbe ütköző csel + antiszociális magatartás - dualisztikus szankciórendszer határozott büntetés, határozatlan intézkedés 4. új társvédelmi irányzat - II vilháb után, bűnözést társi problémaként kezeli - tettes személyére tekintettel szabja ki a büntetést, ellenzi a halálbüntetést - cél: bűnelkövetők reszocializálása, tettes társi rehabilitációja 5. alternatívák a.) treatment ideológia: kezelés, elkövető megváltoztatása, gyógyítása b.) neoklasszikus felfogás: tett és elkövetője közötti arányosság, arányos megtorlás c.) áldozatorientált: áldozat sérelmének orvoslása, eljárásban a sértett aktív részvétele d.) Günther Jacobs: ellenség-büntetőjog (kemény kéz koncepció) - USA-ban: szigorú és represszív kriminálpolitika és büntető gyakorlat - elsődleges címzettjei: terrorista elkövetők (elkövetkezendő BCSre is felkészül) 2. A büntetőjog alapelvei - a büntetőjog egészét átható elvi tételek JOGRENDSZER EGÉSZÉRE KIHATÓ: Jogállamiság: - gyűjtő kategória, amit az államnak figyelembe kell venni + biztosítani kell - az alkotmány részletezi: emberi méltóság, szabadságjogok, jogegyenlőség, jogbiztonság Humanitás: - mivel az elkövető is ember (csak kissé megtévedt) - testi, szégyenítő és halálbüntetés mellőzése, teljes kiiktatása - BV célja: reszocializáció legyen (hogy a bűnöző minél előbb visszatérhessen a társba) SPECIÁLIS ALAPELVEK: Törvényesség elve: - cél: jogbiztonság - bünthatalom gyakorlásának feltételeit előre tvben kell rögzíteni - jogi garancia és kiszámíthatóság 1. nullum crimen, nulla poena sine lege certa (pontos tvi meghatározottság) 2. previa (visszaható hatály tilalma nem lehet utólag súlyosabbat előírni) 3. scripta (írott jog, normaszöveg terhére szokásjogot nem lehet alkalmazni) 4. stricta (bíró hozzákötése a leírt normaszöveghez, analógia tilalma)
Tettfelelősség elve: - elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, felelősség a tetthez kapcsolódik Bűnösségen alapuló felelősség elve: - csak a bűnös elkövetőt lehet megbüntetni, bűnösség előfeltétele a büntetésnek - befolyásolja a büntetés mértékét, súlyát - praeterintencionális BCSk szándékon túli eredmény esetén: bűnösség nem v csak gondatlanságra terjed ki Arányosság elve: - szankció aránya - túllépési tilalom - szankció súlya és szigora arányban álljon az elkövetett BCSel és annak súlyával Kétszer értékelés tilalma (ne bis in idem): - tág: elkövetőt uazon cselekmény miatt nem lehet 2X hátránnyal súlytani - szűkebb: már értékeltet nem lehet újra értékelni - többszörös eljárás tilalma és kétszeres végrehajtás tilalma Büntjog ultima ratio elve ill szubszidiaritása: - állami kontrolleszközök kiválasztásánál utolsóként szabad alkalmazni - csak a legsúlyosabb jogsértésekre legutolsó eszközként - szubsz: csak akkor, olyan súlyú és olyan terjedelemben, ahogy feltétlenül szükséges 3. A büntetőjog forrásai, a Btk időbeli, területi és személyi hatálya Belső: - alk. 57. - alkotmányos alapelvek - Btk: 1978. évi IV. tv. - összefoglalja a BCSket - vmely BCSt annak minősít és büntetést helyez kilátásba - mellette lehet más bünt tv is speciálisak (FK, katonai) - lehet nem bünt jogszabály végén büntjogi rendelkezés Egyéb jogforrások: a.) tvr: 1979. évi 5. tvr Btké = Btk-t léptette hatályba b.) rendeletek - kormrendelet v min rendelet nem lehet! (alk ellenes) - de közvetetten büntjogi jelentőséghez juthat keretkitöltő forma (+ ÖK határozat is) c.) nki egyezmény: ha kihirdetésre került - de nem alapulhat rajta büntjogi felelősség (nem önvégrehajtó, nem elsődleges norma) - jogalkotónak mondja meg, hogy mit nyilvánítson BCSé d.) AB határozat jogforrás! - más bünt jogszabályokat megsemmisít - közvetlenül a jogalkalmazóhoz is tud szólni - indokolási rész: hogyan kell alkalmazni a Btk bizonyos részét egy adott helyzetre e.) LB jogegységi határozata jogforrás! - kötelezően követni kell a bíróságoknak f.) irányelvek mint a tvr - új már nem születhet, de a régi még hatályban van g.) elvi döntés ua. h.) bünt kollégiumi állásfoglalás BK - nagy részét a LB hatályon kívül helyezte, BKvéleményként újra kiadta, átszámozva i.) LB egyéb elvi véleményei - tájékoztatók a kollégiumi gyűlésekről Külső: - nki jogforrások, eu közösségi jog, nki büntetőjog, nki bíróság statútuma
AB határozatok - 11/1992.: elévültet ne tegyük újra el nem évültté - 53/1993.: háborús és emberiség elleni BCSk nki jog határozza meg - 2/1994.: háborús és emberiség elleni BCSk soha nem évülnek el - 36/1996.: nki jog maga határozza meg a BCSket és feltételeit Időbeli hatály: - BCSt az elkövetéskor hatályban lévő tv szerint kell elbírálni - ha az elbíráláskor új tv van hatályban - ÉS aszerint már nem BCS v enyhébben bírálható el - azt kell alkalmazni - elbírálás ideje: JEs ügydöntő határozat meghozatalának időpontja - visszaható hatály tilalma a.) magatartás elmélet: - elköv idő: amikor az elköv magat utolsó mozzanatát kifejtik - mulasztás esetén: amikor a kötelezettnek cselekednie kellett volna - lényeg: TÁhoz tartozó valamennyi magatartást megvalósították - (az utolsó adag mérget is beadta szeretett anyósának) b.) okfolyamat elmélet: - okfolyamat már a tettes magatartásától függetlenül fejlődik - (beadta a mérget, de az anyós még nem adta be a kulcsot) c.) eredmény elmélet: - elköv idő: eredmény bekövetkezésének időpontja - TÁ megvalósulásához szükséges eredmény bekövetkezett - (anyós megboldogult) d.) cselekményegység elmélet: - TÁhoz tartozó bármelyik elem megvalósult - (akár az első, akár az utolsó adag beadása is elkövetési időpont) Területi hatály: - belföldön elkövetett BCS - magyar ÁP külföldön elkövetett BCSe - MK határain kívül tartózkodó magyar hajón v légi járművön elkövetett BCS Személyi hatály: - HA a magyar tv szerint BCS ÉS az elkövetés helyének tve szerint is BCS - állam v emberiség elleni BCS, fegyveres erők ellen elkövetett kémkedés - LÜ rendeli el - akár nem magyar ÁP ellen is (hontalan nem magyar ÁP) a.) területiség elve: - állam szuverenitása az adott terület felett - állam büntjogának hatálya a saját területén elkövetett BCSkre terjed ki - független az elkövető ÁPságától b.) honossági elv: - saját ÁPi által elkövetett BCSk, belföldi külföldön elkövetett BCSeire is c.) állami önvédelem elve: - ha BCS az állam belső v külső biztonságát veszélyezteti d.) univerzális büntetőhatalom elve: - államok szolidaritása - nki konvenciókban jelenik meg Jogforrások értelmezése: - megállapító - megszorító - kiterjesztő de nem valódi kiterjesztés! (tilos az analógia-keresés!)
4. A nki bűnügyi jogsegély. Bűnügyi EM az EU-ban Jogsegély: - nki bűnügyi EM a globalizálódó bűnözés ellen - viszonosság és kettős inkrimináció elvén alapul - cél: bűnüldözés is legyen nki, ne csak a bűnözés - bűnüldöző szervek nki EMe (bűnfelderítés, bűnmegelőzés) - transznacionális büntjog - Grotius: bűn ne maradjon büntetlenül v adják ki, v ítéljék el helyben 1996. évi XXXVIII. tv a nki bűnügyi jogsegélyről - kiadatás: nki bűnügyi EM alaptípusa - államok között - BE átadása átvétele, ítélet VH átengedése átvétele - vagyonelkobzás átengedése átvétele, eljárási jogsegély - feljelentés külföldi államnál, kétoldalú és többoldalú megállapodások - külföldi ítélet érvénye res iudicata - teljesíti v kéri: igügyért felelős min v LÜ 2002. évi LIV. tv - bűnüldöző szervek nki EMről - információcsere, - ellenőrzött szállítás - közös bűnfelderítő-csoport, - EMő személy igénybe vétele, - fedett nyomozó - határon átnyúló megfigyelés, - forrónyomos üldözés, - összekötő alkalmazása - titkos infógyűjtés, - tanúvédelmi program EU: - EuTanács (1949, Strasbourg) egyezmények, ajánlások - 1992. febr. 7, Maastrichti Szerződés - II. pillér: közöl kül- és biztonságpolitika, III. pillér: bel- és igügyi EM - 1999. május 1, Amszterdami Szerződés - III. pillér: EM a rendőrség és a büntető igszolg területén - kiadatás: jogsegélyfajta (1996. évi XXXVIII. tv.) - eui elfogató parancs: átadás igügyi szervek egymás között - Tamperei program (1999): EM javítása, gyors kiadatási, átadási eljárások a.) Europol - rendőri EM: terrorizmus, kábszer, szervezett bűnözés - hágai központú - információs rendszert üzemeltet b.) Eui Igügyi Hálózat - nemzeti szakemberek egymás közötti kapcsolattartása (pontok, személyek) c.) Eurojust - 2 v több tagállamot érintő nyomozások v BEk esetén - koordinációs, infó közvetítés segítség, hatóságok közötti EM támogatása Eui Emberjogi védelem: - Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény - Rómában írták alá, 1950. nov. 4-én, az intézmény Strasbourgban - feladata: embertelen, megalázó bánásmód és fogvatartás megelőzése Eui Bíróság: Luxemburgban működik, feladata: szerződések értelmezése, joghézagok pótlása 5. A BCS fogalma, a BCSk súly szerinti felosztása Fejlődése: - kánonjog: bűn = bűnös magatartás + bűnös gondolat - XIX. sz: BCS külső és belső, ill obj és szubj elemei - Berner, 1857: cselekmény fogalma
- Jhering, 1867: obj jogellenesség (nem függ a cselekvő bűnösségétől) - Merkel,1867: szándékosság, gondatlanság - Beling, 1906: TÁszerűség (csel TÁszerű akkor jogellenes akkor bűnös) - Frank, 1907: normatív bűnösség - tettes akkor bűnös, ha szánd v gond neki felróható - formális BCS fogalom: Csemegi kódexben - BCS v vétség, amit a tv annak nyilvánít - materiális: most hatályos Btk-ban - társra veszélyes csel, amit a tv büntetni rendel - cselek konkrét leírása - külön-külön fogalmak Fogalma: - gondatlan v szándékos bűnös cselekmény, társra veszélyes ÉS tv büntetni rendeli - emberi cselekmény kell, hogy legyen 4 nagy iskola: - klasszikus - neoklasszikus - finalista: szánd és gond jogellenességi ismérv, bűnösség felróhatóságon alapul - közvetítő - neoklasszikus finalista szintézis 4 matéria (fogalmi elemek): - cselekmény, Tászerűség, jogellenesség, bűnösség Magyar fejlődés: - Havas József, 1831: BCS fogalmára értendő megfogalmazás - Deák-féle, 1843: nem tartalmazott ilyen definíciót a.) első korszak: tvi TÁ kategóriája b.) második korszak: korai fogalmi meghatározások - egyik irányzat: jogellenes és büntetendő - másik irányzat: jogellenes, bűnös és büntetendő c.) harmadik korszak: TÁszerű, jogellenes és bűnös - Csemegi-kódex, 1878: bűntettet v vétséget csak azon csel képez, melyet a tv annak nyilvánít - Btá, 1951: társra veszélyes cselekmény, amelyre a tv büntetés kiszabását rendeli - 1961. évi V. tv: társra veszélyes cselekmény, büntetendő, szándékos v gondatlan bűnösség Mai BCS fogalom: - Btk: 1978. évi IV. tv. 10 - szándékosan v gondatlanságból elkövetett cselekmény - veszélyes a társra ÉS tv büntetés kiszabását rendeli - társra veszélyes = (obj tartalmi) tevékenység v mulasztás, MK állami, társi, gazdi rendjét, ÁPk személyét v jogait - sérti v veszélyezteti - bűnös = szubj tartalmi - büntetendő = obj formai - emberi cselekmény, TÁszerű, jogellenes, bűnös BCS súly szerinti kategorizálása: a.) hármas felosztás - francia jogból származik (1791, 1810) - bűntett vétség, kihágás trichotom rendszer b.) 1843: Deák-féle dihotómikus rendszerű (bűntett, kihágás) c.) Csemegi,1878: trihotómikus bűntett, vétség, kihágás d.) Btá, 1951: bűntett, kihágás- dichotómikus rendszer - 1955-ös tvr: kiveszi a kihágást - néhány BCSé alakult át, túlnyomó részük szabs lett e.) 1961. évi V. tv: bűntett, vétség f.) mai Btk: bűntett, vétség (szabs külön kódexben) - súlyozás módjai: milyen tett, milyen büntetést kap - bűntett: 2 évnél súlyosabb - vétség: minden gondatlan és 2 évnél kevesebb
6. A TÁtan ált kérdései, elkövetési magatartás, elkövetési tárgy, szituációs elemek Ált tvi TÁ elemei: 1. Objektív elemek: - elkövetési tárgy (személy v dolog, amire/akire a behatás irányul) - elkövetési magatartás* (aktív: tevés, passzív: mulasztás) - szituációs ismérvek (hely, idő, mód, eszköz) - eredmény (külvilági változás v a változás hiánya) - okozati összefüggés (elkövetés és eredmény közötti összefüggés) 2. Tettességhez szükséges ismérvek* - közönséges BCS (tettese bárki lehet) - különös BCS (tvben meghat kvalifikált egyén) - szükségképpeni többes közreműködés (nagyobb számú tettes, min 2) 3. Szubjektív elemek: - szándékosság* (kívánja v belenyugszik) - gondatlanság* - motívum - célzat - * = kötelező elem! - mindig elemnek kell lenni: elköv magat, ált alany, szándékosság v gondatlanság Blaskó-féle: SZÜKSÉGES ELEM NEM SZÜKSÉGKÉPPENI ELEM OBJEKTÍV OBJEKTÍV SZUBJEKTÍV SZUBJEKTÍV TÁRGY TÁRGYI OLDAL ALANY ALANYI OLDAL jogi tárgy elkövetési magatartás ált alannyá válás bűnösség KÖZVETLEN TEVÉS (aktív) feltételei SZÁNDÉKOS KÜLÖNÖS MULASZTÁS 14 ÉV GONDATLAN ÁLTALÁNOS (passzív) KORL BESZ KÉP elkövetési tárgy SZEMÉLY (akin) PASSZÍV ALANY DOLOG (amin) eredmény-okozat összefüggés szituációs ism HELY IDŐ MÓD ESZKÖZ TERM SZEMÉLY spec tettes KATONA HIV SZEMÉLY motívum, célzat Könyvbéli megoldás: SZÜKSÉGES RENDSZERINTI ESETLEGES OBJEKTÍV (tárgyi oldal) elkövetési magatartás (tevés, mulasztás) elkövetési tárgy (PA) eredmény okozati összefüggés szituációs ismérvek: hely, idő, mód, eszköz SZUBJEKTÍV (alanyi oldal) szándékosság gondatlanság motívum célzat TÁi elemek csoportosítása: - történeti TÁ - ami megtörtént: büntjog szempontjából releváns történések - különös részi tvi TÁ - tv megmondja a fogalmat + definíciót + büntetést - általános tvi TÁ - absztrakció - jogtud, jogelméleti, jogirodalmi kategória Jogi tárgy: - TÁ kiindulópontja - jogi tárgy nélkül nincs büntjogi TÁ - formailag: amit a büntjog véd, amit a BCS támad - tartalmilag: az a társi érdek, amit a büntjog védelmez
a.) individuális (ember személye, szabadsága, tulajdona) - alcsoportjai: élet, testi épség, egészség, emberi méltóság b.) univerzális (államtitok, közl biztonsága, körny védelme) Ált alany: természetes személy, 14, min korl beszámítási képességgel Szándékosság v gondatlanság: bűnösen kell megvalósítani Elkövetési magatartás: (obj TÁi elem) 1. tevékenység - aktív közreműködés 2. mulasztás passzív közreműködés, kötelesség ellenes nem tevés - típusai: a.) kizárólag tevéssel erőszakos közösülés, lopás b.) kizárólag mulasztással segítség nyújtás elmulasztása, cserbenhagyás c.) tevéssel is és mulasztással is de ua a BCS: alesetei vannak - alesetei: i. nyitott emberölés ii. tv nevesíti magánlaksértés iii. tv jelöli a kötelezettséget kiskorú veszélyeztetése - nincs elköv magat: öntudatlanságban v reflexszerűen mozog (álmában pofán vág) Elkövetési tárgy: (obj TÁi elem) - amire megvalósul a BCS (személy v dolog) - nem minden BCSnek van elkövetési tárgya (hamis tanúzás) - ha az elköv tárgya: ember passzív alany (PA) - vmennyi PA egyben sértett is, de ez fordítva nem mindig igaz Szituációs ismérvek: (obj TÁi elem- nem szükségképpeni) - hely közveszély helyszínén - idő éjjel - mód különös kegyetlenséggel - eszköz fegyver v annak utánzata 7. Az eredmény és az okozati összefüggés Következmény: - tévedésbe ejtik (pénzt csalnak ki tőle, ezért felakasztja magát) - BCS eredménye: kár - BCS következménye: halál - az eredmény mindig nevesítve van Eredmény: (obj TÁi elem) - az elkövetési magatartással összefüggésben a külvilágban létrejött változás - amit a tvi TÁ konkrétan nevesít, de nem mindegyikben van eredmény - materiálisban (anyagi) van, immateriálisban (alaki) nincs - materiális: csak az eredmény beálltával (halál, vagyoni kár) - immateriális: elköv magat tanúsításával (hamis tanúvallomás megtétele) a.) sértő materiális - biológiai (halál, testi sértés) - vagyoni (kár, vagyoni hátrány) - társi (személyiség, méltóság) - ha jelentős érdeksérelmet okoz: minősített b.) veszélyeztető materiális - absztrakt (ittas járművezetés) - konkrét (van és valós veszély) - közvetlen (személyre, helyre)
c.) immateriális - TÁban nincs eredmény, de ezek is okozhatnak sérelmet v előidézhetnek veszélyt - áltban tiszta mulasztásos BCSK Okozati összefüggés: (obj TÁi elem) - elköv magat és az eredmény között feltétlenül szükséges Teóriák: - feltételek egyenértékűsége: minden okozatnak több oka van + ezek egyenértékűek - ezek a külvilágban megjelenő emberi cselekmények (kell a bűnösség) - okkiválasztó: ok az emberi magatartás ebből az eredmény előre látható - szubj előrelátható: tettes tudatában - obj előrelátható: termtudi szempontok alapján szakértő mondja meg - relevancia: különbség a tudományos okozatosság és jogilag jelentős között 8. A szándékosság és a gondatlanság Szándékosság: (szubj TÁi elem) - aki magatartásának következményeit kívánja V e következményekbe belenyugszik - egyenes szándék dolus directus: kívánás - eshetőleges szándék dolus eventualis: belenyugvás - tudati oldal tisztában van, h cselének mi lesz a köv-e (előre látja) - fokozatai: elkerülhetetlenség, valószínűség, reális lehetőség tudata - érzelmi oldal egyenesnél: kifejezetten kívánja a következményt eshetőlegesnél: belenyugszik, közömbös a következmény irányt Gondatlanság: (szubj TÁi elem) - előre látja magatartásának következményeit - DE könnyelműen bízik azok elmaradásában - V nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet v körültekintést elmulasztja a.) luxuria tudatos gondatlanság - lehetséges következményeket látja előre (tudati) - DE könnyelműen bízik a következmény elmaradásában (érzelmi) - bizakodás módjai: i. alapos nincs BCS (csinált már ilyet és nem volt eredmény) ii. alaptalan belenyugvás dolus eventualis (oszt akkor mi van) iii. könnyelmű (úgyse lesz semmi) b.) negligentia hanyag gondatlanság - tőle elvárható odafigyelést, körültekintést elmulasztja - hiányzik az érzelmi háttér és az eredmény előre látása - objektív gondossági kötelezettség elmulasztása Gondatlanság és szándékosság közötti különbség: GONDATLANSÁG SZÁNDÉKOSSÁG nincs előkészület, kísérlet van előkészület, kísérlet csak befejezett materiális cselekmény előkészület, kísérlet is csak a ténylegesen okozott eredményért felel szándékért is felel csak önálló tettes van van bűnrészes v társtettes is vétség fogház bűntett börtön, fegyház büntetés letöltése után mentesül büntetett előéletű marad nincs visszaesés megalapozza a visszaesést
Vegyes bűnösség: - van benne szándékosság és gondatlanság is - szándékon túli bűncsel praeterintencionális (halált okozó TS) - eredményhez, mint a BCS minősítő körülményéhez fűzött - súlyosabb jogkövetkezmények - alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében min gondatlanság terheli Motívum: szükséges érzelem, vágy, ami hajtja (nyereségvágy) Célzat: aminek az elérésére törekszik (anyagi haszon) 9. A jogellenességet kizáró okok ált kérdései BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ BÜNTETHETŐSÉGI AKADÁLYOK ELSŐDLEGES ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS MÁSODLAGOS jogellenességet kizáró okok bűnösséget kizáró okok büntethetőséget kizáró okok büntethetőséget megszüntető okok 1.jogos védelem 29 1.gyermekkor 1.magánindítvány 1. halál hiánya 2.végszükség 30 2.beszámítási 2.egyéb aktusok 2.elévülés képességet kizáró ok hiánya Btk-ban nem a.)kóros EÁ eredménye: 3.kegyelem szabályozott: felmentés 1.sértett beleegyezése b.)kényszer nem jön létre BCS nincs társi hatás 4.tevékeny megbánás 2.megengedett kockázatvállalás c.)fenyegetés 5.tvben meghat egyéb ok 3.házi fenyítőjog alkalmazása 3.tévedés nem hajtható végre van BCS 4.jogszabály engedélye 4.elvárhatóság hiánya társi rosszallás 5.hivatásbeli kötelezettség teljesítése - HTt BCSel vádolná - hamis tanúzás - lemenő, 18 Jogellenesség: - TÁszerűség megállapítása a jogellenesség feltétele - ha a magatartás nem TÁszerű = nem jogellenes - ha TÁszerű, de csak kisebb érték = szabs - lehet TÁszerű, bűnös, jogellenes mégsem büntetőjog ellenes Kizáró okok: - írott v íratlan megengedő jogi tények - TÁszerű cselekmény jogellenességének ellentmondanak - esetükben a cselekmény anyagi jogi szempontból nem BCS - rendszerint a társra sem veszélyes Csoportjai: - Btk általános részben: jogos védelem, végszükség - Btk különös részében: gyermek nemének megválasztása, beavatkozás génállományba, embrióval végzett kutatás, önkényuralmi jelkép használata - más tvben: jogszab v hatósági joggyakorlat - szokásjogilag rögzült: sértett beleegyezése, indokolt kockázat, fenyítőjog, hivatás (fedett nyomozó)
10. A jogos védelem - Btk 29. - elsődleges jogellenességet kizáró - nem büntethető, akinek cselekménye - saját v mások személye v javai v közérdek ellen - intézett v ezzel közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges - az sem, aki a szükséges mértéket ijedtségből v felindulásból túllépi - megtámadott nem köteles kitérni JOGOS VÉDELEM jogtalan támadás saját, mások személye, javai, közérdek ellen intézett intézett v közvetlenül fenyegető támadás elhárítás nincs feltétel VÉGSZÜKSÉG nincs támadás - veszély van saját, mások személye, javai, közérdek védelme közvetlen v másként el nem hárítható veszély mentés FELTÉVE, ha veszély előidézése nem róható terhére ÉS kisebb sérelmet okoz a.) szükségesség: - szükség volt-e arra, h a megtámadott BCS mértékig védekezzen - intézett v közvetlenül fenyegető támadás esetén - életre törőnél joga van megölni a gaz galád támadót b.) arányosság: - védekezés arányos volt-e a támadással - támadás elhárításához szükséges mód és mérték helyes megválasztása Támadás: - tevékenységet feltételez, de ráutaló magatartással is lehet - közvetlenül fenyegető reális veszély - állattól is származhat ha eszközként használták - kölcsönös és egyidejű támadás = verekedés - jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig a támadás Elhárító cselekmény: - szembeszegülés, védekezés - tevékenységet feltételez - csak a támadóval szemben jogos Szembeszállási jog: csak a támadóval szemben Vélt jogos védelem: - téves feltételezés - támadást v fenyegetést fennforgónak vél - v nincs, v már nincs, v még nincs Megelőző jogos védelem: - jogtalan támadás elhárítását célozza, amely a jövőben várható - személyre v javaira de nem terjed ki a közérdekre - óvintézkedés, előkészület a védelemre DE nem lehet alkalmas élet kioltására - (bácsi áramot vezetett a kerítésbe az uborka-tolvajok ellen) 11. A végszükség - Btk 30. - elsődleges jogellenességet kizáró - nem büntethető, aki saját v más személyét vagy javait - közvetlen v másként el nem hárítható veszélytől menti - v közérdek védelmében így jár el
- FELTÉVE, ha a veszély előidézése nem róható a terhére - ÉS cselekménye közben kisebb sérelmet okoz, mint aminek elhárítására törekedett - nagyobb sérelmet okoz, mert ijedtségből v menthető felindulásból - képtelen volt felismerni a sérelem nagyságát - korl enyhíthető ha ijedtség v felindulás korlátozta a felismerésben - már létező veszély - közvetlenül benne a veszélyhelyzetben Nem állapítható meg: - akinek a veszély vállalása hivatásbeli kötelessége - mentős, tűzoltó, katona, rendőr, katasztrófa-védelmis - mert ők saját személyüket nem menthetik mások kárára Veszély forrása: többnyire természeti csapások, de lehet ember, állat, dolog is Közvetlen veszély: ha a késlekedés a veszély későbbi elhárítását kétségessé tenné Másként el nem háríthatóság: - ha másként elhárítható azt kell választani - ha nem a legenyhébb sérelmet okozót kell választani 12. GYK, kóros EÁ, ittas v bódult állapotban elkövetett cselekmény, tévedés, kényszer, fenyegetés (mindegyik elsődleges bűnösséget kizáró) Gyermekkor - Btk 23. : BCS elkövetésekor be nem töltött 14 életév (születésnap este 24 óráig) - büntetőjogi vélelem: nem képes felmérni cselekménye következményeit - nem rendelkezik beszámítási képességgel = nem indul ellene BE - de elkobzást, vagyonelkobzást el KELL rendelni - itt inkább gyámhat intézkedések: védelembe vétel, családba fogadás, elhelyezés, nevelésbe vétel, utógondozás Kóros EÁ - Btk 24. : nem büntethető, ha elmeműködése olyan kóros állapotban van - ami képtelenné teszi cselekménye következményeinek felismerésére - V hogy felismerésének megfelelően cselekedjék - ezek KÜLÖNÖSEN nem tax! a.) elmebetegség - agykéreg tartós betegsége, kóros észlelései vannak és nem is tud róla - tudathasadással járó skizofrénia, mániás depresszió, epilepszia, paranoid b.) gyengeelméjűség: debilitás, imbecillitás, idiócia - genetikai v károsodás következtében kialakuló értelmi fogyatékosság - orvosi úton nem befolyásolható, nem gyógyítható c.) szellemi leépülés: értelmi teljesítőképesség hanyatlása, szellemi leépülés d.) tudatzavar: tudat beszűkülés, elhomályosulása, rövidzárlat e.) személyiségzavar - társi elvárások szempontjából elégtelen magatartást tanúsít - személyiségvonások szélsőséges megnyilvánulásai (pszichopátia) tartós állapot Enyhítő: - korl enyhíthető, ha kóros állapota korlátozta a csel következmnek felismerésében - V abban, h felismerésének megfelelően cselekedjék - beszámítási képesség = felismerési + akarati képesség - felismerje: lássa, h amit tesz az káros - akarati: lehet, h tudja, de képtelen az akaratát befolyásolni - (pl: kleptomániás - kényszeresség egyik típusa)
- büntjogi, orvosi és ált beszámítási képesség eltérő lehet - elkövető kóros EÁa érintheti a beszámítási képességét 1. teljesen kizárja 2. nem zárja ki, de korlátozza 3. nem érinti, nem befolyásolja (lucidum intervallum tiszta állapot) - büntjogi következmény: 1. ha kizárja nem büntethető 2. ha korlátozza korlátlanul enyhíthető Ittas v bódult: - Btk 25. : cselekményt önhibájából eredő ittas v bódult állapotban követi el - tudatzavar spec változata - kóros EÁhoz tartozik - tartalmi tudatzavar betegség szintjéig jut el - vagy kizárja v korlátozza a beszámítási képességét - mégis büntethető, mert ittasságát, bódultságát önmaga okozta - saját magát hozta tudatzavart állapotba önhiba = nem enyhíthető - nem érvényesül a bűnfelelősség elve (mert ott: KIVÉVE, ha ittas) - objektív felelősség lép a helyébe - patológiás részegség keveset iszik, mégis elmebeteg lesz - ha először követi el nem büntetik, de másodszor már igen! - abortív patológiás részegség csökevényes, kóros részegség, korl enyhíthető Tévedés: - Btk 27. : nem büntethető olyan tény miatt, amit az elkövetéskor nem tudott - V cselt abban a téves feltevésben követte el, h az a társra nem veszélyes - ÉS erre feltevésre alapos oka volt 1. ténybeli tévedés vmit nem tud 2. társra veszélyességben való tévedés azt hiszi, h jót csinál 3. büntjogilag közömbös tévedés felel, uolyan mértékben a.) tárgyban azt hiszi, nincs töltve a fegyver (error in objecto) b.) személyben elvétés, céltévesztés (error in persona) c.) okozati összefüggésben (dolus generalis), esete: elvétés = aberratio ictus d.) jogban való tévedés azt hiszi, ez nem szabályozott Kényszer, fenyegetés: - Btk 26. : nem büntethető - ha kényszer v fenyegetés hatása alatt követi el - ami miatt képtelen akaratának megfelelő magatartásra - korlátlanul enyhíthető: ha korlátozva volt - teljesen megvan a felismerési képesség de kényszer hatása alatt áll Kényszer: - rendszerint fizikai erőszak, de lehet pszichikai is 1.vis absoluta: akaratot teljesen megtörő nem büntethető (lekötözik) 2.vis compulsiva: akaratot hajlító - korl enyhíthető (eldugják a szemüvegét) Fenyegetés: - Btk IX. fejezet: értelmező rendelkezések 138. - súlyos hátrány kilátásba helyezése - amely alkalmas arra, h a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen - fenyegetés módja közömbös - kizárja v korlátozza a megfelelő cselekvést - kvalifikált fenyegetés: élet v testi épség ellen irányul, közvetlenül - általában csak korlátozza az akaratot, ha kvalifikált nem büntethető
13. A másodlagos büntethetőséget kizáró okok Magánindítvány hiánya: - másodlagos büntethetőséget kizáró - van BCS, csak vmi miatt nem büntethető - Btk 31. : nyilatkozat elkövető büntjogi felelősségre vonását kívánja - előterjesztője a sértett (v HT, v képvis, v gyámhat) - korl cselkép: sértett V tves képvis - cselképtelen: csak a tves képvis - ha sértett meghalt hozzátartozója is - 30 napon belül, nem vonható vissza - oszthatatlan: valamennyi elkövetőre hatályos - kts, erőszakos közösülés, rágalmazás, becssértés, kegyeletsértés, magánlaksértés, magántitok, levéltitok LÜ döntésének hiánya: BE megindítását nem rendeli el Kívánat hiánya: rágalmazás v becssértés sértettje nem akar konfrontálódni Feljelenés hiánya: meghat szerv v hatóság feljelentése alapján indulhat (hamis vád, tanú) Mentelmi jog felfüggesztésének hiánya: OGY, KE, LÜ nem járult hozzá Diplomáciai mentesség: nki szerződés, gyakorlat v igügyért felelős min nyilatkozata 14. A büntethetőséget megszüntető okok Halál: - halotton nem hajtható végre a büntetés - kivéve: vagyonelkobzás! (mert az nem büntetés, hanem intézkedés) Elévülés: - büntethetőség elévülése: másodlagos - megszüntető - életfogytig tartó szabveszt 20 év - egyéb: büntetés felső határa - min 3 év - megvalósít egy cselekményt - sokára kerül a bíróság elé - nincs értelme büntetni Nem évül el: - háborús bűntett, emberiség elleni, EÖ súlyosabban minősített esetei - emberrablás, közeg elleni erőszak, terror, jármű hatalomba kerítése, zendülés Határidejének kezdő napja: - befejezett BCS amikor a tvi TÁ megvalósult - kísérlet, előkészület amikor a megvalósító cselekmény véget ért - kötelesség elmulasztása amikor még következmény nélkül eleget tehetne - jogellenes állapot amikor ez az állapot megszűnik Félbeszakadása: érdemi hatósági rendelkezés eui elfogató parancs is Nem számít bele: BE v mentelmi jog felfüggesztése, próbára bocsátás, vádemelést elhalasztása (ügyész) Kegyelem: - másodlagos megszüntető - jogosult szervek v személyek aktusa - egészben v részben lemond a büntjogi igényről - elkövetőt teljesen v részlegesen mentesíti - eljárási kegyelem = pertörlés: elkövető elleni BE megindítását, lefolytatását szünteti meg teljes büntetlenség - JEs elbírálás előtti időben kerülhet rá sor - VJi kegyelem: csak a büntetés VHa alól mentesül - kegyelmi mentesítés: bünt előélethez fűződő joghátrányoktól is mentesül
a.) közkegyelem tv-ben kihirdetett (OGY) elkövetőtől független b.) egyéni kegyelem KE gyakorolja konkrét elkövető v elítélt (eljárási kegyelem BE JEs befejezéséig van rá mód) Tevékeny megbánás: - Btk 36. - másodlagos megszüntető - nem büntethető: közli, személyi v vagyon elleni, 3 évnél nem súlyosabb - elkövetést a vádemelésig beismerte ÉS közvetítői eljárás keretében - kárt a sértettnek megtérítette v jóvátette általa elfogadott módon és mértékben - korlátlanul enyhítető: 5 évnél nem súlyosabb - mediáció: közvetítői eljárás elkövető és sértett között (max 6 hónap) - sértettnek előtte bele kell egyezni + sikeresnek kell lennie - meg kell téríteni a sértett kárát v jóvátételt kell fizetnie Kizárt: 1. többszörös v különös visszaeső 2. bűnszervezet tagja 3. halált okozott 4. próbaidő alatt, elítélés után, VH befejezés előtt, vádemelés elhalasztása alatt 5. korábban részt vett mediációban, DE 2 éven belül újabb szándékos BCS 15. A stádiumok tanának ált kérdései, befejezettség, bevégzettség - szándékos BCSnél különböző szakaszok: kifejlődési, megvalósulási stádium a.) elhatározás b.) előkészület c.) kísérlet d.) befejezett BCS - gondatlanságnál nincs ilyen! logikailag kizárt Befejezett: - tvi TÁ teljes megvalósulása - DE még sérti a jogtárgyat - ha az előkészületről (kémkedés) a KülRész rendelkezik sui generis befejezett Bevégzett: - befejezett, de még tovább tart - csak akkor bevégzett, ha a jogi tárgy elleni támadás ténylegesen véget ért - innentől tehető magánindítvány is Elévülési idő: - bevégzettségtől kezdődik - befejezett ha megvette a fegyvert - bevégzett ha a rendőrség lefoglalja Tartós BCSk: - TÁ megvalósulásával befejezett - de a jogi tárgy elleni támadás megújulhat, folytatható v hosszú ideig tart - passzív alanyt feltételez (személyi szab megsértése, magánlaksértés) Állapot BCSk: - jogellenes állapot létrehozásával megvalósul a tvi TÁ - fenntartására, megújítására nincs szükség - nem az elkövetés, hanem az állapot a tartós (robbanóanyaggal, lőfegyverrel) Konzekvenciák: - jogos védelmi helyzet a befejezettség után is fennállhat - bűnsegély, társtettesség a bevégzettségig kifejthető - befejezettség után, de bevégzettség előtt minősítő körülmények
16. A kísérlet és az attól való visszalépés - Btk. 16. : aki a szándékos BCS elkövetését megkezdi, de nem fejezi be Szükséges elemek: a.) szándékosság - befejezett BCS létrehozására kell irányulnia - elegendő az eshetőleges szándék is - alanyi oldal teljessége jellemzi b.) TÁszerű elkövetési magatartás megkezdése c.) be nem fejezés Formailag kizárt: - gondatlan v vegyes bűnösséggel megvalósuló BCSk - tiszta mulasztásos és előkészületi cselekmények, részesség Fajtái: 1. teljes = befejezett - csak materiális - eredmény BCS lehet - mindent megvalósít - csak az eredmény nem következett be - 16X beleszúrt, de a sértett nem halt meg 2. nem teljes = befejezetlen - az elkövetési magatartást csak részben fejti ki - lehet materiális és immateriális is - felé sújtott a késsel 3. közeli és távoli - a büntetés kiszabásával kapcsolatos - figyelembe veszi a BCS megvalósulásának fokát - 1X felé sújt, másodszorra már belé is döfi a kést +1: meghiúsult kísérlet: sajátos alakzat - önkéntes visszalépéssel összefüggésben +2: irreális kísérlet: extrém változat (szellemidézés, ráimádkozás) Alkalmatlan kísérlet: - Btk. 17. (2): korlátlanul enyhíthető v mellőzhető, HA - alkalmatlan tárgyon V alkalmatlan eszközzel V módon - fordított irányú ténybeli tévedés, lehetőség a bíró számára Objektivista elmélet: - absz alkalmatlan nem büntethető (cukorral nem lehet mérgezni) - relative alkalmatlan büntetni kell (a méreg attól még méreg, h csak kicsit ad be) - ha a tárgyi elemek megvalósultak - meg kell büntetni - kritika: eszerint nem lehet büntetni az üres zsebbe nyúló zsebtolvajt Szubjektivista elmélet: - nem tehető különbség, h milyen okból maradt el az eredmény - hangsúly a szándékon van = max szigorral kell megbüntetni Parifikáció elve: - részesek és tettesek uazt a büntetést kapják (21. (3)) - kísérletet a befejezett tételeivel kell büntetni (17. (1)) - enyhítő szakasz: 87. - kísérletnél kétszeres leszállás, bírói döntésen múlik - kísérletnél a tvi TÁ a határvonal - ha ide belép kísérlet, ha ezen kívül marad előkészület - LB 1583 elvi döntés Kísérlet és befejezett BCS elkülönítése: - akkor befejezett, ha az összes tvi TÁi elem megvalósul, ha nem kísérlet
Önkéntes visszalépés: - büntethetőséget megszüntető ok - önkéntesnek kell lennie - Btk. 17. (3): nem büntethető, ha önkéntes elállása folytán elmarad a BCS befejezése - V az eredmény bekövetkezését önként elhárítja - Btk. 18. (2): nem büntethető - ha önkéntes elállása folytán elmarad a BCS elkövetésének megkezdése - ha elhárítás céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja - v arra törekszik, h a többi elálljon - v az előkészületet a hatóságnál feljelenti - esetei: a.) önkéntes elállás passzív magat, nem teljes kísérletnél b.) önkéntes eredmény elhárítás aktív magat, teljes kísérletnél c.) feljelentés - ha eláll emiatt a kísérlet miatt nem büntethető, de maradékra igen! - kell hozzá a sikeres aktív megakadályozó tevékenység 17. Az előkészület és az attól való visszalépés - Btk. 18. : ha a tv KÜLÖN elrendeli különös részben az adott BCSnél a.) fizikális - BCS elkövetéséhez szükséges V azt megkönnyítő feltételeket biztosítja b.) verbális - BCS elkövetésére: felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös elkövetésben megállapodik - szándékos BCS megvalósulásának első stádiuma - nem tartozik hozzá a tvi TÁhoz, még csak diszpozíció Módjai: a.) összes előkészületi cselekményre (állam elleni, szándékos EÖ, emberrablás) b.) csak bizonyos alakzatokra (üzletszerű kerítés) c.) sui generis előkész BCSre (megrontás, hamis tanúzásra felhívás) d.) rendszeridegen sui generis (előkészület pénzhamisításra) Tárgyi oldala: - szükséges v könnyítő feltételek biztosítása - felhívás, ajánlkozás, vállalkozás lehet tettesi és részesi is - egyoldalú aktusok - közös elkövetésben való megegyezés szűken értelmezendő - kétoldalú Alanyi oldala: célzatos cselekmény, kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg Visszalépés: - Btk. 18. (2) - önkéntes elállás: nem büntethető, - ha önkéntes elállása folytán elmarad a BCS elkövetésének megkezdése - ha elhárítás céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja - v arra törekszik, h a többi elálljon - v az előkészületet a hatóságnál feljelenti LB 5/99 jogegységi határozat: - attól függ a minősítés, h a cél egy v több BCS elkövetésére irányult - ha több ember megölése volt a cél = több rendbelinek minősül 18. A BCS elkövetőiről általában, tettes, közvetett tettes, társtettesek - Btk. 19-21. - elkövetők = tettesek és részesek
ELKÖVETŐK Tettesek Részesek önálló tettes közvetett tettes társtettes felbujtó bűnsegéd Határvonal tettesek és részesek között = tvi TÁ - tettes = tvi TÁ keretei közé illő cselekményt fejt ki - részes = tvi TÁ keretein kívül eső cselekményt fejt ki Monista rendszer: minden résztvevő tettes = uazt a büntetést kapja mindenki Dualista rendszer: megkülönbözteti a tettest és a részest, sőt közvetett és társtettes is lehet - részes alárendelt pozícióban - restriktív tettesfogalom BCSk osztályozása: - közönséges (delictum commune) - bárki lehet az elkövető - aki betöltötte a 14. életévet - különös (delictum proprium) - nem lehet bárki - csak az tudja megvalósítani, aki spec kvalifikáltsággal rendelkezik Tettesek: 1. önálló (közvetlen) tettes - Btk. 20. (1): tettes az, aki a BCS tvi TÁt megvalósítja - egyedül (önállóan) és közvetlenül - saját magatartásával, saját erejéből - még ha eszközzel is, TÁ keretein belül - sui generis BCS tettes akkor is, ha csele előkészületet v befejezett BCSt valósít meg - gondatlan BCS minden elkövetője önálló tettes 2. közvetett tettes - aki a tvi TÁt úgy valósítja meg, h más személyt eszközül használ (EMBERT!) - önálló tettesnek minősül - uaz a büntetése is - rábíró cselekményt fejt ki szándékosan - befejezett = felhasznált személy a tvi TÁ tárgyi oldalát teljes egészében megvalósítja Esetei: - GYK felhasználása - nem beszámítható (felismerési és akarati képesség hiányzik: kóros EÁ, kényszer, fenyegetés) - tévedésben levőt használ fel - alárendelt katonát használ fel - hiányzik a tettességhez szükséges kvalifikáltság 3. társtettes - Btk. 20. (2): szándékos BCS tvi TÁt - egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg - azt is felelősségre kell vonni, aki az egészből csak részmozzanatot valósított meg - befejezetté válás előtt jön létre Objektív feltétel: közös megvalósítás Szubjektív feltétel: szándékegység - mindig uarra a BCSre kell, h vonatkozzon - túllépése (excessus) többet tesz v mást is tesz - ha megtörik a szándékegység = kettéválik a büntetés
Megvalósulása: - minden tettes uazt az elkövetési magatartást valósítja meg - (egyik közösül, a másik fenyeget v lefogja a sértettet) - nem feltétel az előzetes megállapodás - lehet spontán is - nem kell, h mindkettőnek egyenes szándéka legyen - egyik lehet eshetőleges is LB 4/2007. jogegységi határozat - garázdaság = társas elkövetés - akkor is, ha csoportos elkövetés során egymás ellen lépnek fel (kocsmai verekedés) - a köznyugalom megzavarásában vannak szándékegységben 19. A részesség általános vonásai, felbujtás, bűnsegély Részesek: - felbujtó v bűnsegéd - járulékos jellegű közreműködés - nem maguk valósítják meg a tvi TÁt, csak közreműködnek a BCS létrehozásában - tvi TÁon kívül maradnak - részes szándéka csak a tettesi alapcselekményre vonatkozik - részes sem lehet: 14 év alatti - részességnek nincs kísérlete Közös ismérvei: a.) járulékos tettesi alapcselekményhez b.) kétszeresen is szándékosak - mindig szándékos BCShez kapcsolódik - a részcselekmények önmagukban is szándékosak c.) mindig tvi TÁon kívüli magatartást valósít meg d.) parifikáció elve érvényesül - uazt a büntetési tételt kapja, mint a tettes - 87. - enyhítő szakasz, kétszeres leszállás Felbujtás: - Btk. 21. (1): aki mást BCS elkövetésére szándékosan rábír - rábírás: szóban, írásban, ráutaló magat, felszólítással, rábeszéléssel, látszólagos lebeszéléssel, fenyegetéssel - mindig sikeresnek kell lennie, ha nem sikeres felhívás (előkészületi jellegű) Jellemzői: - tettesi alapcselekmény előtt, konkrét ügyre v konkrét sértettre vonatkozik - csak szándékos lehet - gondatlan felbujtás kizárt! - attól felbujtó, h ő váltja ki a szándékot - mindig eredményesnek kell lennie Eredmények: - címzettben szilárd akarat-elhatározás keletkezik - címzett legalább a kísérlet szakába juttassa el a cselekményt Bűnsegély: - Btk. 21. (2) bűnsegéd, aki BCS elkövetéséhez szándékos segítséget nyújt - bűnsegély = szándékos segítség (tevéssel v mulasztással) - segíti a tettest nem szándékot vált ki (mint a felbujtó) - tettesi alapcselekmény előtt és alatt - tvi TÁon kívüli közreműködés BCS elkövetésében Fajtái: a.) fizikai - tettesi cselekmény külső feltételeihez járul hozzá (eszközt ad, v sofőr, v figyelő)
b.) pszichikai - tanácsadás az elkövetés módjára nézve, szándékot erősítő hatása van - eredménye: tettesi alapcselekmény előmozdítása - passzív pszichikai bűnsegély VAN a Btk-ban!!! - passzív: bátorító jelenlét = tettesre: szándékerősítő hatás, sértettre: bénító hatás Közvetett bűnsegély: - felbujtónak v bűnsegédnek nyújtott segítség - bűnsegéd rábírása bűnsegélyre - sértett rábírása BCShez való hozzájárulásra 20. A társas elkövetési alakzatok és a bűnkapcsolatok - fokozott társra veszélyesség, súlyosabban is bünteti a tv Bűnszövetség: - Btk. 137. 7: 2 v több személy - BCSKET (többet) szervezetten követ el v ebben megállapodik - ÉS min 1 BCS elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet - szükséges, h megszervezzék magát a bűnözést - min 2 BCSre vonatkozó előzetes megállapodás (rendszerint szóban v ráutaló magat) - általában minősített esetként szerepel - emberrablás, vesztegetés, csempészet, zsarolás, lopás, csalás, rablás Bűnszervezet: - Btk. 137. 8 (maffia): 3 v több személy - hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő (nyereség orientált) - célja: 5 évi v ettől többel büntetendő szándékos BCSK (több) megvalósítása - büntetési tétel felsőhatára kétszeresére emelkedik, de max 20 év - mellékbüntetés: kitiltás - kizárt a tevékeny megbánás - 2 év fölött automatikusan fegyház, nincs feltételes! - megfordul a bizonyítási teher maffiózónak kell bizonyítania h tisztességes volt - 263/C. - bűnszervezetben részvétel: felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös elkövetésben megállapodik, tevékenységét támogatja = SUI GENERIS! (5 év) LB 4/2005. jogegységi határozat - az is, aki egyetlen cselekményt tettesként v részesként valósít meg (uúgy büntetendő) Csoportos elkövetés: - Btk. 137. 13: ha az elkövetésben min 3 személy vesz részt - egyidejű, együttes megvalósítás + fokozott társra veszélyesség - nem szükséges előzetes megbeszélés, egyeztetés - akár tettesi, akár részesi minőségben, BCS helyszínén v közelében - előfordulhat, h nem is ismerik egymást (kocsmai verekedés) LB 2/2000. mellékes, h milyen minőségben volt társ LB 4/2007. alanyai nem lehetnek önálló tettesek (csoportos garázdaság esetén) - mindegyik, egyenként társtettes - közvetlenül és durván sértik a köznyugalmat - szándékegység igazolt Különös részben: - többes elkövetés minősített (197. - erőszakos közösülés, 198. - szemérem elleni) Bűnkapcsolatok: - járulékos jellegűek, utólagos bűnkapcsolatok - nem elkövetők közötti, hanem BCSk közötti kapcsolat - mindig más által már megvalósított, befejezett BCShez társul utólag