ÉPÜLETFENNTARTÁSI K+ F ALAPÍTVÁNY M3/02. melléklet ÚTMUTATÓ (IRÁNYELV) Az újrahasznosítható, magasépítésből származó építési-, bontási- és gyártói selejt hulladékok kötőanyag nélküli felhasználása (A MAGASÉPÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ ÉPÍTÉSI, BONTÁSI ÉS GYÁRTÓI SELEJT HULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁHOZ, KÖTŐANYAG NÉLKÜL FELHASZNÁLHATÓ TERMÉKEK IRÁNYELVEI) Készült az Újra felhasználható Építőanyagok Osztrák Szövetsége és az Újra felhasználható Építőanyagok Osztrák Minőségvédelmi Szövetsége által megjelentetett és rendelkezésre bocsátott,1996. júliusi állapot keltű kiadvány felhasználásával.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2. Alkalmazási terület... 3. Definíció... 4. A szemhalmazokkal szemben támasztott követelmények... 4.1. Elnevezések... 4.2. Minőségi osztályok... 4.3. Halmazsűrűség... 4.4. Fagyás elleni biztonság... 4.5. Fagyállóság... 4.6. Szennyező anyagok... 4.7. Összeférhetőség a környezettel... 5. Vizsgálati eljárás... 5.1. Mintavétel... 5.2. Vizsgálati módszer... 6. A gyártás ellenőrzése... 6.1. Első vizsgálat (alkalmassági bizonyítvány)... 6.2. Önellőrzés (belső ellenőrzés)... 6.3. Külső ellenőrzés... 7. A végrehajtási rendelkezések... 7.1. Minőségi alapelv... 7.2. A védjegyhasználat jogának odaítélése... 7.3. Használat... 7.4. Felügyelet... 7.5. Szabálysértések szankcionálása... 7.6. Véleményeltérések... 7.7. A használati jog visszaadása... 8. Megjelölés... 9. Vonatkozó szabványok és egyéb szabályozások... 2
1. Bevezetés A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztálya felkérésére az Épületfenntartási K+F Alapítvány az Újra felhasználható Építőanyagok Osztrák Minőségvédelmi Szövetsége nyomdokán az újrahasznosítható építőanyagok minőségének meghatározására és az ily módon garantált minőségű termékek megjelölésére az újra felhasználható építőanyagok mint másodlagos nyersanyagok minőségjelével, ÚTMUTATÓ-kat készít. Az ÚTMUTATÓ-k, valamint az azokban foglalt minőségvédelmi és ellenőrzési rendelkezések szabályozzák a visszanyert építőanyagok vizsgálatának módját és mértékét. Ezeknek az ÚTMUTATÓ-knak az a célja, hogy az előállításnál mindig azonos eljárási módszereket alkalmazzanak és ezzel megteremtsék az egységes jelölés és értékelés alapjait. Az építési és bontási hulladékok feldolgozásának az a célja, hogy elérjék azt a minőségi színvonalat, amely az újra feldolgozott építőanyagok későbbi felhasználási céljához szükséges. Az ÚTMUTATÓ magyar honosított szövegváltozatát az Épületfenntartási K+F Alapítvány készítette, illetékes szakértők bevonásával. 3
2. Alkalmazási terület Ez az ÚTMUTATÓ (IRÁNYELV) az újrahasznosítható magasépítésből származó, építési-, bontási- és gyártói selejt hulladékanyagok (MÉH) mint másodlagos nyersanyagok minőségi követelményeit valamint a vizsgálatukra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza az alábbi területeken alkalmazott anyagokra: - tömörített feltöltések: pl. zajvédelmi töltések, közműárkok (fagyhatár mélysége alá), útépítési töltések; - nem tömörített feltöltések: pl. háttöltések, feltöltések; - hidraulikus kötésű felhasználások, kivéve azok, melyeket az MSZ EN 206-1:2002 szabályoz. 3. Definíció Ennek az ÚTMUTATÓ-nak értelmében az újra felhasználható építőanyagok mint másodlagos nyersanyagok olyan szemhalmazok és szemcsoportok, amelyek a magasépítésből származó hulladék ásványi anyagokból származnak: - építmények és építményrészek visszabontásából 1), - tégla-, cserépgyártás, betontermék előregyártás során keletkezett selejtből, valamint ezek további feldolgozásával keletkeznek és eleget tesznek 4. fejezetben leírt követelményeknek (pl. újra felhasználható betonból, falazatból vagy természetes kőzetből tört zúzalék).. 4. A szemhalmazokkal szemben támasztott követelmények 4.1. Elnevezések MÉH = újrahasznosítható, magasépítésből származó, építési-, bontási- és gyártói selejt hulladékanyagok 2) 1. táblázat MÉH / szemszerkezet (mm) MÉH 0/8 MÉH 0/16 MÉH 0/22 MÉH 0/32 MÉH 0/45 MÉH 0/63 IIb minőségi osztály szemnagyság eloszlás (leszállított állapotban meghatározva) a szállítási feltételek szerint Szemmegoszlási görbék az Irányelvnek megfelelően, lásd az 1.-4. ábrát IIb minőségi osztály szemnagyság eloszlás (leszállított állapotban meghatározva) a szállítási feltételek szerint a szállítási feltételek szerint 2. táblázat Szemszerkezet (mm) Szitán áteső szemcse (tömeg%) Szitán fennmaradó szemcse (tömeg%) MÉH anyagok MÉH 8/16 MÉH 16/32 MÉH 32/63 30 3) 10 4) 8/16 16/32 32/63 1): Ezen Útmutató alkalmazásánál bontott építési hulladék alatt általában a magasépítmények, közlekedési létesítmények (utak, vasútak stb.) bontásából keletkezett, veszélyes hulladékot és aszfaltot nem tartalmazó törmelékeket értjük. 2): Hivatkozunk az Újra felhasználható építési és bontási hulladékokra vonatkozó Útmutatókra, amelyek az BAKG újra felhasználható építőanyagot többek közt a következőképpen definiálják: Újra felhasználható, betonból, aszfaltból és természetes kőből álló, tört vegyes zúzalék keverék, amely másodlagos nyersanyagként újra hasznosítható. 3): A szitán áthulló szemcse legfeljebb 50%-a lehet az alatta elhelyezkedő szitán belül! 4): Csak a legközelebbi nagyobb szitán belül! 4
4.2. Minőségi osztályok Az építési- és bontási hulladékok újrahasznosítása ÚTMUTATÓ-ból kiindulva a MÉHanyagok alkalmazási területét az alábbi minőségi osztályokba sorolják: IIb minőségi osztály: III. minőségi osztály: tömörített feltöltésekhez való építőanyagok: pl. zajvédelmi töltések, lefolyóárkok (fagyhatár mélység alatt), útépítés; tömörítetlen feltöltésekhez való építőanyagok: pl. háttöltések, feltöltések. 0/22 Szemmegoszlási görbe Szitán átesett tömeg% IIb minőségi osztály 1.ábra Szitaméret Névleges méret mm-ben Négyzet alakú szitalyuk Megjegyzés: Magyarországon az útépítésben szokásos szitaméret értékek: 0,09; 0,2; 0,63; 2; 5; 8; 12,5; 16; 20; 25; 35; 45 5
0/32 Szemmegoszlási görbe Szitán átesett tömeg% IIb minőségi osztály 2.ábra Névleges méret mm-ben Szitaméret Négyzet alakú szitalyuk 0/45 Szemmegoszlási görbe Szitán átesett tömeg% IIb minőségi osztály 3.ábra Névleges méret mm-ben Szitaméret Négyzet alakú szitalyuk 0/63 Szemmegoszlási görbe Szitán átesett tömeg% IIb minőségi osztály 4.ábra Névleges méret mm-ben Szitaméret Négyzet alakú szitalyuk Megjegyzés: a hazai gyakorlatban a 0/63-at és ettől nagyobb szitaméreteket nem alkalmazzák 6
4.3. Halmazsűrűség Ezt a jellemző értéket depónianedves és száraz állapotban kell meghatározni és megadni. 4.4. Fagyás elleni biztonság A fagyásnak ellenálló besoroláshoz az MÉH szemhalmazoknál, a 0,02 mm szemek aránya < 3,0 tömeg %. Nagyobb szállítási mennyiségek esetében, valamint egyben a fagyás elleni biztonság gyorsabb meghatározása érdekében meg kell állapítani a 0,06 és 0,02 mm nagyságú szemek közötti összefüggést. 4.5. Fagyállóság Ezt a tulajdonságot csak akkor kell meghatározni, ha a megfelelő MÉH-szemszerkezetet hidraulikusan kötött teherbíró rétegként alkalmazzák továbbá szükség esetén abban az esetben, amikor a feltöltések fagyásnak kitett tartományában alkalmazzák az MSZ 18282-1:1987 szerinti. 4.6. Szennyező anyagok A jelen ÚTMUTATÓ értelmében újrahasznosításra alkalmatlan szennyező anyagnak számítanak például a következők: azbesztcement, aszfalt, fémek, műanyagok (fóliák), bitumentartalmú építőanyagok, gipsz építőelemek (gipszpallók vagy gipszlapok), a fa építőelemek (pl. padlók), a hidraulikusan kötött faanyag és papír. A szennyező anyagok meghatározása úgy történik, hogy ezeket kézzel, szemrevételezés alapján elkülönítik, utána megszárítják és lemérik (MÉH < 4 mm szemnagyság esetében legalább 3 dm 3, egyébként legalább 10 dm 3 ). A határértékeket a következőképpen határozzák meg: Nyerstömörség < 1 kg / dm 3 Nyerstömörség > 1 kg / dm 3 < 1 térfogat% mintavételenként < 1 tömeg% mintavételenként 4.7. Összeférhetőség a környezettel A környezettel való összeférhetőségnél elsősorban a beépítési viszonyok meghatározóak. Az osztrák szabályozás szerint, speciális esetekben az alábbi eluátum paraméterek érvényesek (hasonló, a környezettel való összeférhetőségre vonatkozó hazai szabályozás nincs): - ph-érték - elektromos vezetőképesség, - összes szénhidrogén, - PAK (policiklikus szénhidrogén), - klorid, - szulfát, - ólom összesen, - króm összesen, - réz összesen. 7
5. Vizsgálati eljárás 5.1. Mintavétel A mintavétel az MSZ EN 933-1:1998 szerint történik. 5.2. Vizsgálati módszer Az egyes vizsgálati eljárásokat és módszereket a következő, 3. számú táblázat foglalja össze: 3. táblázat Vizsgált paraméter Vizsgálati módszer Követelmény Szemnagyság eloszlás MSZ EN 12620:2003 1.-4. ábra Szitán fennmaradó /áthulló 4.2. pont 2. táblázat szemek Halmazsűrűség MSZ EN 1097-3:2000 5) Fagyás elleni biztonság 4.4. pont 4.4. pont Fagyállóság 4.5. pont 4.5. pont Szennyező anyagok 4.6. pont 4.6. pont Összeférhetőség a környezettel Hazai szabvány nincs Ib eluátum-osztály 6) 5) A sáv szélességét kérésre be kell mutatni / igazolni kell. 6) Ha és amennyiben a jövőben hazai szabályozás is megjelenik, az Útmutató ajánlása: A magasabb eluátum-osztályba sorolt, újra felhasználható építőanyagok alkalmazása a talajvíz ingadozás tartományán kívül csak akkor megengedett, ha az eluátum mért értékei az anyagra jellemző paraméterek esetén (ph-érték, elektromos vezetőképesség, klorid, szulfát, összes szénhidrogének) maximálisan a IIa eluátum-osztályra megállapított határértékeket érik el. Az összes többi meghatározott paraméter esetében az Ib eluátum-osztály legmagasabb megengedett határértékei érvényesek. Ha az újra felhasználható építőanyagok alkalmazásával épített gáttöltések beépítési magassága az 1,0 m-t meghaladja, akkor megfelelő ellenőrző intézkedésekre (pl. mérőszondák, mérőkutak stb.) van szükség. Amennyiben a mérési eredmények alapján a talajvízre káros hatás várható, meg kell tenni a szükséges lépéseket ennek megakadályozására. 6. A gyártás ellenőrzése Az előírt követelmények és tulajdonságok igazolása érdekben meghatározták az alkalmazandó vizsgálati eljárásokat és az ellenőrzés gyakoriságát. 6.1. Első vizsgálat (alkalmassági bizonyítvány) A kijelölt minőségvédelmi szervezet (pl.: ÉMI Kht.) az első vizsgálat végrehajtásával akkreditált vizsgálati és ellenőrző állomásokat bíz meg. Az első vizsgálat annak megállapítására szolgál, hogy az ellenőrzés előfeltételei (pl. az önellenőrzés lehetősége az üzemben vagy megbízott laboratóriumok által, műszaki előfeltételek, gépi berendezések) és az újrahasznosítható építőanyagokra előírt követelmények teljesíthetők-e. A külső ellenőrzéssel kapcsolatos vizsgálati rendelkezéseknek megfelelően, az elvégzendő vizsgálatokhoz a termékekből mintákat kell venni. A minőségjelzés kérelmezőjének alkalmat kell adni arra, hogy a mintavételnél jelen legyen. A mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt minden érintettnek alá kell írnia. A vizsgálat eredményét elküldik a kijelölt minőségvédelmi szervezetnek és a minőségjelzés használójának. 8
Az első vizsgálat negatív eredménye esetén haladéktalanul ismételt vizsgálatot kell végrehajtani. A kijelölt minőségvédelmi szervezet további vizsgálatokat rendelhet el. Ha a második, ismételt vizsgálat is sikertelen, akkor a vizsgálatot abbahagyják és ezt a tényt az okok megadásával írásban közlik a vállalattal és a kijelölt minőségvédelmi szervezettel. Az első vizsgálatot üzemenként és granulátum fajtánként (a 4.1. pont szerint) egyszer és a számításba vett vizsgált szemnagyság osztályonként kell elvégezni. A minőségjel megadásának előfeltétele az első vizsga sikeres teljesítése. A végrehajtandó vizsgálatokat a vizsgálati rendelkezések 3. táblázata (5.2. pont) tartalmazza. Az alkalmazandó eljárási módokat a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések (7. pont) írják elő. 6.2. Önellőrzés (belső ellenőrzés) A minőségjelzés használója köteles önellenőrzést végezni és saját magának folyamatosan ellenőrizni kell a meghatározott követelmények betartását. Ha maga az üzem nem képes az önellenőrzés végrehajtására, akkor egy laboratóriumot kell megbízni ezzel a feladattal. A kijelölt minőségvédelmi szervezetet írásban tájékoztatni kell a laboratórium megbízásáról, a kísérleti intézet nevének, címének, valamint a megbízás tárgyának megadásával. A vizsgálati eredményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ehhez használatos formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza: - az anyag és a mintavételi hely megnevezése; - a végrehajtott vizsgálat; - a vizsgálatot végző személy neve, hely és dátum; - kiértékelés a megadott követelményekkel történő összehasonlítás útján; - jelentés a hiányosságokról a hibaelhárító intézkedések feltüntetésével. Amennyiben az önellenőrzés eredménye szerint nem teljesülnek a Minőségi Rendelkezésekben előírt vizsgálati követelmények, akkor a minőségjelzés használója haladéktalanul köteles minden üzemen belüli intézkedést megtennie a hiányosságok kiküszöbölése érdekében. A vizsgálati eredményeket és a vizsgálati dokumentációkat negyedévente el kell küldeni a kijelölt minőségvédelmi szervezetnek és azokat legalább öt évig meg kell őrizni. Az elvégzendő vizsgálatokat a Vizsgálati Rendelkezések 3. és 4. számú táblázatai mutatják be. Az alkalmazandó eljárási módokat a végrehajtási rendeletek (7. pont) írják elő. 4. táblázat Az ellenőrzések gyakorisága az önellenőrzés keretében Vizsgált paraméter Mennyiségi küszöb, gyakoriság tonnánként Kinyerés, leszállítás Fajtaidegen alkotóelemek Halmaz súlya Összeférhetőség a környezettel Szemnagyság megoszlása szemrevételezés alapján naponta 1 x 2.500 tonnánként 1 x 2.500 tonnánként 1 x 2.500 tonnánként csak a IIb minőségi osztály esetén 1 x 5.000 tonnánként 9
6.3. Külső ellenőrzés A kijelölt minőségvédelmi szervezet a külső ellenőrzés elvégzésével akkreditált vizsgáló és ellenőrző állomásokat bíz meg. Ezek a vizsgálatokat a külső ellenőrzés keretén belül folytatják le. A külső ellenőrzés annak megállapítására szolgál, hogy a felügyelet előfeltételei, valamint az újra felhasználható építőanyagokra előírt követelmények teljesülnek-e. Az elvégezni kívánt vizsgálatokhoz mintát kell venni az érintett termékekből. A minőségjelzés kérelmezőjének lehetőséget kell biztosítani arra, hogy jelen legyen a mintavételnél. A mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni és ezt minden részvevőnek alá kell írnia. A vizsgálat eredményét megküldik a kijelölt minőségvédelmi szervezetnek és a minőségjelzés használójának. Az előírt vizsgálat negatív eredménye esetén haladéktalanul ismételt vizsgálatot kell végezni, a kijelölt minőségvédelmi szervezet további vizsgálatokat rendelhet el. Ha a második megismételt vizsgálat is sikertelen, akkor az ellenőrzést abbahagyják és erről az okok megadásával írásban értesítik a vállalatot és a kijelölt minőségvédelmi szervezetet. Az elvégzendő vizsgálatokat a 3. táblázat paramétereire vonatkozóan évente kétszer (minden félévben) el kell végezni. Amennyiben, különleges esetben egy megfelelőség tanúsítással ellátandó építőanyagból évente 10.000 tonnánál kevesebbet állítanak elő, akkor a külső felügyelettől a 2. félévben el lehet tekinteni. Az 1. félévben azonban minden esetben el kell végezni a külső felügyelettel a vizsgálatot. Az alkalmazandó eljárásokat a végrehajtási rendelkezések (7. pont) írják elő. 7. A végrehajtási rendelkezések 7.1. Minőségi alapelv A minőségjelzés minőségi alapelve a Magasépítésből származó, újra hasznosítható építési-, bontási- és selejt hulladékok kötőanyag nélküli felhasználása tárgyú ÚTMUTATÓ minőségvédelmi és vizsgálati rendelkezésekből áll. Ezeket a technikai haladáshoz igazodva folyamatosan kiegészítik és továbbfejlesztik. 7.2. A minőségjelzés (védjegy) használat jogának odaítélése 7.2.1. A kijelölt minőségvédelmi szervezet kérésre megadja a cégeknek azt a jogot, hogy használja a Minőségjelzés az újrahasznosítható, magasépítésből származó építési-, bontási- és selejt hulladékok, feltöltések alkalmazási terület jelzést. 7.2.2. A kérelmet írásban, a kijelölt minőségvédelmi szervezethez kell benyújtani. A kérelmet a kötelező jogi előírásnak megfelelően a kijelölt minőségvédelmi szervezet kérelmezési formanyomtatványán ( Kötelezettségvállalási Nyilatkozat ) kell benyújtani. 7.2.3. A kérelmet a kijelölt minőségvédelmi szervezet vizsgálja meg. A kijelölt minőségvédelmi szervezet akkreditált vizsgálati és felügyeleti helyeket jelöl ki az első vizsgálat végrehajtására. Ezek a bevizsgáló helyek jogosultak a kérelmező építési helyszíneit, létesítményeit és termékeit előzetes bejelentés nélkül, a minőségügyi és vizsgálati rendelkezéseknek megfelelően ellenőrizni. Joguk van a kérelmező építési 10
helyszíneinek, létesítményeinek és üzemeinek megtekintésére és mintavételre a kérelmező termékeiből, valamint a minőségügyi és vizsgálati rendelkezésekben említett dokumentumok bekérésére és megtekintésére. A vizsgálat eredményéről tanúsítványt állítanak ki, melyet a kérelmezőnek és a kijelölt minőségvédelmi szervezetnek elküldenek. 7.3. Használat 7.3.1. A minőségjelzés felhasználói a minőségjelzést csak olyan termékekhez használhatják, melyek a minőségügyi és vizsgálati rendelkezéseknek megfelelnek (lásd az ÚTMUTATÓ 8. pontját). 7.3.2. Amennyiben a minőségjel használati jogát jogerősen bevonják, vissza kell adni a védjegyhasználatot odaítélő okiratot. A további felhasználás nem megengedett. Visszatérítés, kártérítés joga kizárt. Ezek a szabályozások érvényesek akkor is, ha a minőségjelzés használati joga egyéb módon szűnik meg. 7.4. Felügyelet 7.4.1. A kijelölt minőségvédelmi szervezet jogosult és egyben köteles ellenőrizni a minőségügyi védjegy használatához szükséges alkalmazási és minőségügyi rendelkezések betartását. 7.4.2. Minden minőségjelzés használó saját maga gondoskodjon arról, hogy betartsa a minőségügyi és vizsgálati előírásokat. Köteles önellenőrzéseket (belső ellenőrzéseket) végezni, az önellenőrzések eredményeit gondosan felírni és ezeket a feljegyzéseket legalább öt évig megőrizni. A kijelölt minőségvédelmi szervezet vagy meghatalmazottja bármikor jogosult betekinteni ezekbe a feljegyzésekbe. A minőségjelzés használóját továbbá kötelezik arra, hogy a minőségvédelem alatt álló termékeit külsőleg megvizsgáltassa azokkal az akkreditált vizsgálati- és ellenőrzési hivatalokkal, melyeket a kijelölt minőségvédelmi szervezet ezzel a feladattal megbíz. Az önellenőrzést és a külső ellenőrzést nem végezheti el ugyanaz az ellenőrző hivatal. A vizsgálat költségeit a jelzés használója viseli. 7.4.3. A vizsgálatot végző személy jogosult arra, hogy a jelzés használójának üzemideje alatt, annak építési helyszínein vagy üzemében vizsgálatokat hajtson végre, mintákat kérjen be vagy mintavételt végezzen. A bekért mintákat haladéktalanul vizsgálni kell, és a vizsgálatot végző személy rendelkezésére kell bocsátani. 7.4.4. A vizsgálatok módját, mértékét és gyakoriságát a jelen ÚTMUTATÓ rendelkezései szabályozzák. 7.4.5. Amennyiben egy vizsgálat eredménye negatív, a kijelölt minőségvédelmi szervezet a vizsgálat megismétlését kezdeményezi. A jelzés használója szintén kérelmezheti a vizsgálat megismétlését. 7.4.6. A külső ellenőrzés minden vizsgálati eredményéről bizonyítványt kell kiállítani. A kijelölt minőségvédelmi szervezet és a jelzés használója ebből egy-egy példányt kap. 7.5. Szabálysértések szankcionálása 7.5.1. Amennyiben a minőségbiztosításnál hiányosságokat állapítanak meg, a kijelölt minőségvédelmi szervezet intézkedéseket tesz ki, melyek foka a szabálysértés súlyosságának függvénye. Ezek általában a következők: 7.5.1.1. Pótlólagos (járulékos) kötelezettségek megállapítása az önellenőrzés keretében 11
7.5.1.2. A külső ellenőrzések számának növelése 7.5.1.3. Írásbeli figyelmeztetés 7.5.1.4. A minőségjelzés meghatározott időtartamra szóló vagy tartós megvonása 7.5.2. A 7.5.1. pontban felsorolt intézkedések egymással összekapcsolva is alkalmazhatók. 7.5.3. Azoktól a minőségjelzés használóktól, akik ismételten vagy súlyosan megsértik a 7.3. vagy 7.4. pontban leírt rendelkezéseket, a minőségjelzés használati jogát meghatározott időtartamra vagy tartósan megvonják. Ugyanez vonatkozik azokra a minőségjelzés használókra, akik a vizsgálatok elvégzését késleltetik vagy megakadályozzák. 7.5.4. Az intézkedések meghozatala előtt az érintettet meg kell hallgatni. 7.5.5. Sürgős esetekben a kijelölt minőségvédelmi szervezet a minőségjelzés használati jogát azonnali hatállyal, ideiglenesen megvonhatja. 7.6. Véleményeltérések A jelzés használói a szankcionálás ellen a kézbesítést követő 14 napon belül véleményeltérést nyújthatnak be a kijelölt minőségvédelmi szervezethez. A véleményeltérést minden esetben egyeztetni kell. 7.7. A használati jog visszaadása Amennyiben a használati jogot megvonták, a jog ismételt odaítélése iránti kérelmet legkorábban a minőségjelzés megvonását követően 3 hónappal lehet újra benyújtani. A minőségjelzés használati jogának ismételt odaítélését a 7.2. pont szabályozza, melynek során a kijelölt minőségvédelmi szervezet jogosult kiegészítő rendelkezéseket hozni. 8. Megjelölés Azok az újrahasznosítható építőanyagok, melyek alkalmasságát a jelen ÚTMUTATÓ-nak és a vizsgálati rendelkezéseknek megfelelően igazolták, megjelölhetők az Újrahasznosítható építőanyagok minőségjelzésével. A minőségjelzéssel együtt meg kell adni az újra felhasználható építőanyag mindenkori osztályba sorolását. Azokat az újrahasznosítható építőanyagokat, melyeket nem ezeknek a minőségi és vizsgálati rendelkezéseknek megfelelően felügyelnek, a minőségjelzés használóinak külön fel kell sorolni és/vagy meg kell jelölni. RECYCLING 12
9. Vonatkozó szabványok és egyéb szabályozások MSZ EN 12620:2003 MSZ EN 933-1:1998 MSZ EN 1097-3:2000 MSZ EN 1936:2000 MSZ EN 206-1:2002 MSZ 15032:1986 MSZ 15105:1965 ÚT 2-3.601:1998 MSZ 18282-1:1987 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata. 1. rész: A szemmegoszlás meghatározása. Szitavizsgálat Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 3. rész: A halmazsűrüség és a hézagtérfogat meghatározása Természetes építőkövek vizsgálata. Az anyagsűrüség, a testsűrüség, a nyílt porozitás és az összes porozitás meghatározása Beton.1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség Földmunkák és földművek fogalom meghatározásai Építőipari földmunkák Útépítési zúzott kőanyagok Építési kőanyagok mintavétele és vizsgálati rendszere. Termékek mintavétele és minősítése 13