Az adatvédelmi biztos 2006. évi beszámolója*



Hasonló dokumentumok
Adatkezelési tájékoztató a DE Kancellária VIR Központ által végzett adatkezelésekről

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ. A fóti Élhető Jövő Park látogatásának szervezéséhez és megvalósulásához kapcsolódó adatkezelésről

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Adatkezelési tájékoztató

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Adatvédelmi tájékoztató ügyfelek részére a szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben kezelt személyes adatokra vonatkozóan

1036 Budapest, Perc utca 2. Tel: Honlap: Adatvédelmi tájékoztató

TÁJÉKOZTATÓ SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL

Adatkezelési tájékoztató személyes adatok kezeléséről (fémkereskedelmi tevékenység)

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT AZ EGYESÜLETI TAGOK NYILVÁNTARTÁSA VONATKOZÁSÁBAN. HATÁLYA: január 1.

Adatkezelési Szabályzat

Érdekmérlegelési teszt

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; évi V. törvény

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Adatvédelmi nyilatkozat

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató. a [Pályázati Központ] által végzett adatkezelésekről. 1. Az adatkezelő megnevezése és elérhetőségei

AZ I.con Bt. ÁLTAL ÜZEMELTETETT WEBSHOP ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Adatvédelmi tájékoztató

BERCZIK SÁRI NÉNI MOZDULATMŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Adatvédelmi tájékoztató Készült:

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól

Adatkezelési tájékoztató

ÁLTALÁNOS ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk. A Rendelet 13. cikke szerinti információk és kiegészítő információk

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Adatkezelési tájékoztató. a Hivatal hangfelvétel készítésének az alkalmazásáról a telefonos ügyfélszolgálat során

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1

UNICEF fotópályázat Adatkezelési Tájékoztató

Adatkezelés szabályai

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A VARGA+SONS WEBOLDALALÁN KAPCSOLATFELVÉTEL SORÁN MEGADOTT ADATOK VONATKOZÁSÁBAN HATÁLYA: MÁJUS 25.

Adatkezelési tájékoztató a Debreceni Református Hittudományi Egyetem által végzett UniPass kártyákhoz kapcsolódó adatkezelésekről

(az egyesület nevét beírni!) EGYESÜLET BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Adatvédelmi tájékoztató

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

1. Az adatkezelő megnevezése (Társaságunk adatai, elérhetőségei)

Adatkezelési Nyilatkozat

Adatkezelési tájékoztató

A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA

Adatkezelési Tájékoztató a Szolnoki Honvéd Sportegyesület Tagnyilvántartásához

New Land Media Kft. Székhely: 1123 Budapest, Nagyenyed utca 16. fszt. 4. telefon:

Kamera szabályzat. Kamera szabályzat

PÁLYÁZATI ADATLAP. a Wacław Felczak Alapítvány ÖRÖKÉLETŰ TÖLGY című pályázati felhívásához (természetes személyek számára)

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

Belépési nyilatkozat és hozzájárulás. Alulírott, ezúton nyilatkozom, hogy a Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete rendes tagjai sorába lépek.

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ május 25-étől hatályos az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR).

ADATVÉDELEM 1. Az adatkezelő megnevezése: 2. A kezelt személyes adatok köre:

Mint a (továbbiakban: honlap) üzemeltetője, az

A GÉPIPART TÁMOGATÓ EGYESÜLET BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 208. május 25. napjától

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről

Adatvédelmi tájékoztató

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ. a Debreceni Egyetem Klinikai Központja által végzett egészségügyi és a kapcsolódó személyazonosító adatok kezeléséről

Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján.

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ. Adatkezelési tájékoztató. a névre szóló belépőjegy kiállításához, valamint a beléptetéshez kapcsolódó adatkezelésről

Adatvédelmi szabályzat

DR. HATHÁZI VERA ÜGYVÉDI IRODA

Adatvédelmi tájékoztató

Tájékoztatás a személyes adatoknak az Európa Parlament és a Tanács (EU) 2016/679-es rendeletével összhangban történő kezeléséről és védelméről

ELŐTERJES ZTÉS. Előadó: Mező József jegyző Előkészítette: Dr. Varga Csaba Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság

KDB BANK EURÓPA ZRT.

ÁLTALÁNOS ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ ENO-PACK KFT.

Adatvédelmi nyilatkozat a weboldal látogatói részére

HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

ADATVÉDELMI- ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT május 25.

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉRINTETT TERMÉSZETES SZEMÉLY JOGAIRÓL SZEMÉLYES ADATAI KEZELÉSE VONATKOZÁSÁBAN TARTALOMJEGYZÉK

Adatvédelmi Tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató

Belső adatvédelmi és adattovábbítási nyilvántartás

1. Elhelyezett kamerák érdekmérlegelési tesztje

Adatkezelési tájékoztató

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ szerződéses partnerekről kezelt adatok vonatkozásában

Bács Zöldenergia Kft Kecskemét, Forrás u. 2/a. Jelen adatkezelési tájékoztató időbeli hatálya től visszavonásig tart.

MÁV Zrt. felsőoktatási ösztöndíj Adatkezelési tájékoztatója

AZ ADATKEZELÉS ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE

Power Belt Kft. ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: május 25. napjától

Adatkezelési tájékoztató (hírlevélre feliratkozás esetén)

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

1.3 A Szolgáltató fenntartja magának a jogot jelen Szabályzat megváltoztatására.

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Ügyszám: NAIH/2019/1073. [ ] részére. Tisztelt [ ]!

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME. Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében

A honlap használatával Ön mint felhasználó elfogadja jelen Adatvédelmi Nyilatkozat rendelkezéseit.

Adatkezelési tájékoztató

Átírás:

1090 Fórum Az adatvédelmi biztos 2006. évi beszámolója* Az adatvédelmi biztos beszámolójának bevezetőjében jelzi, hogy az adatvédelmi ügyek esetében az elmúlt években jelentős szerkezeti változás következett be: az állam, mint adatkezelő egyre inkább háttérbe szorul, míg a polgároknak a magánszféra adatkezelései okoznak egyre több sérelmet. További jelentős változás a technikának az adatvédelemre gyakorolt hatása. A biometrikus azonosítók, a rádiójellel működő azonosító chipek, a fejlett kamerarendszerek, az adatelemző programok új kihívást jelentenek. Nem csupán azért, mert nehéz lépést tartani a gyors fejlődéssel, hanem azért is, mert a gondolkodásban kell változtatni: a korábbi adatkezelőkre és az adatkezelésekre való irányultság helyett az alkalmazott technológiára, azok hatásaira és alkalmazási területeire kell figyelni. Ehhez némileg szakítani kell az egysíkú jogászi szemlélettel, az adatvédőknek az esetek jó részébe immár elengedhetetlen bizonyos szintű informatikai műveltség is. Megfigyelhető változás az is, hogy az adatok egyre kevésbé védhetők határainkon belül. A multik korában élünk, a bankok, a távközlési szolgáltatók, marketingcégek, de az internetnek köszönhetően még az áruházak is, valamint a más országban jelenlevő sokféle tevékenységet folytató nagyvállalatok azok, akik igyekszenek egységes szempontok szerint működni, függetlenül az egyes országokban megjelenő jogi háttértől. Ez azt eredményezi, hogy a nagyvállalatoknak egyes más országokban történő, ott jogszerű adatkezelése, az itteni jog szerint jogellenesnek minősülhet, ezért szükség van a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére. A korábbi beszámolókhoz hasonlóan az adatvédelmi biztos örömmel állapítja meg, hogy tovább emelkedett az információszabadsággal kapcsolatos beadványok száma, melynek egyik oka, hogy a polgárok egyre öntudatosabban kívánnak hozzájutni az őket megillető információkhoz. A beszámolók közzétételében is jelentős változás történt: az ügyek és ügytípusok számának növekedése egyre nehezebbé tette, hogy az adatvédelmi biztos közleményeiből és állásfoglalásaiból papíralapon válogatást adjon közre, így ezek az anyagok az adatvédelmi biztos honlapján csak elektronikusan férhetők hozzá. A hagyományoknak megfelelően a beszámoló viszonylag részletesen elemzi a beérkezett ügyiratok számát, megoszlását és jellegét. A lényeget összefoglalva megállapítható, hogy a több éve tartó drasztikus ügyszámemelkedés megállt, de ezen belül az adatvédelemmel és információszabadsággal kapcsolatos panaszügyek száma az előző évhez képest további emelkedést mutatott. A személyes adatok védelmével és az információszabadsággal kapcsolatos panaszok egymáshoz viszonyított aránya érdemben nem változott, azaz az adatvédelemmel kapcsolatos ügyek képezik még mindig a panaszügyek többségét. Az adatvédelmi biztos változást érzékel abban, hogy a nagy adatkezelőnek számító fegyveres és rendvédelmi szervek, az önkormányzatok, a társadalombiztosítás szervei, az adóhatóság egyre kevesebb munkát adnak, melynek egyik oka, hogy az adatkezelők a kezdeti bizonytalanságoktól vagy éppen a régebbi időkből öröklődött rutintól megszabadulva, megtanulták, hogy munkájuk során figyelni kell a személyes adatok védelméről szóló jog érvényesülésére, és egyre inkább betartják a jogszabályokat, miközben az állampolgárok tájékoztatására is figyelmet fordítanak. Másrészt * Az adatvédelmi biztos beszámolója 2006 [2007]. Az Adatvédelmi Biztos Irodája. Budapest. A beszámoló teljes anyaga megtalálható az adatvédelmi biztos honlapján (www.obh.hu).

Fórum 1091 az állampolgárok is megtanulták, hogy a demokratikus jogállamban az állam nem felettük áll: ismerik jogikat, képesek azok érvényesítésére, így nem feltétlenül szorulnak arra, hogy az adatvédelmi biztostól kérjenek segítséget. Az adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet, hogy a magánszféra egyre gyakrabban elbizonytalanítja az állampolgárokat. Egymást érik a legkülönbözőbb adatkezelések: kamerák a munkahelyeken, üzletekben, bankokban, okmányok másolása, véget nem érő adatfelvétel a hitelképesség vizsgálatakor, ellenőrizhetetlen ellenőrzések, bonyolult adatszolgáltatási rendszerek. A mindennapjaink részévé vált, hogy ügyfélként, adósként, munkavállalóként sokan, túl sokan kíváncsiak ránk. Ezekben a viszonyokban ráadásul a függőség, a kiszolgáltatottság is megjelenik. Az állampolgár, aki jogai ismeretében, tudatosan és határozottan lép fel egy túlzó rendőri intézkedés, adóhatósági vizsgálat ellen, elbátortalanodik, ha munkáltatójával, bankjával vagy távközlési szolgáltatójával áll szemben. Nehézséget okoz a jogszabályi környezet is. Míg a közhatalom gyakorlása szigorú szabályokhoz kötött, ezekben a magánjogviszonyokban sok a rendezetlen kérdés, a megengedő szabály, így nehéz látni a határokat a jogszerű és a jogellenes között; sok a bizonytalan, szürke terület, melyet az adatkezelők a hatékonyság jegyében igyekeznek minél jobban kihasználni. Végezetül nem lehet elfeledkezni még egy fontos tényezőről sem: a magánszféra nagy adatkezelői közül kerülnek ki azok, akik meg tudják venni a legfejlettebb technológiát, alkalmazni tudják a legdrágább adatelemzési módszereket is. A korábbi beszámolókhoz hasonlóan az adatvédelmi biztos elemzi a nagy állami (önkormányzati) adatkezelésekkel kapcsolatos beadványokat. Itt kell megjegyezni azt az örömteli tényt, hogy a statisztikai szolgálattal kapcsolatos adatkezelési problémák nem szerepelnek a beszámolóban. Érdemes szólni arról a beadványról, mely kifogásolja, hogy az Autótulajdonosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete vajon jogszerűen használja-e a rendőrség körözési adatállományát a lopott autók felkutatására. Az adatvédelmi biztos válasza azért érdekes, mert itt is kifejti, hogy az egyes adat mikor válhat személyes adattá. A biztos ezekben az ügyekben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gépjármű körözési adatok többek között a rendszám, alvázszám, gépjármű színe és típusa nem minősülnek személyes adatnak, hiszen amennyiben egy személy vagy egy szervezet csak ezeket az adatokat kezeli, úgy egymagában a saját adatbázisa alapján nem tudja ezeket az adatokat egy meghatározott személyhez társítani. Egy adat gyakorlatilag bármikor kapcsolatba hozható az érintettel, hogyha azt megfelelő adatbázisba helyezzük, konkrét adatkezelések vizsgálatakor azonban csak az releváns, hogy az adott adatkezelő össze tudja-e egyértelműen kapcsolni a kezelt adatokat egy természetes személlyel. Ellenkező értelmezés esetén ugyanis minden adat személyes adatnak minősülne, még a statisztikai adatok vagy például akár egy véletlenszerűen kitalált születési dátum is. Mindezek alapján tehát a kérdéses adatkör átadása a polgárőrség illetve bármely más személy vagy szervezet részére adatvédelmi szempontból nem kifogásolható, amennyiben az adatok címzettje saját adatállománya alapján nem tudja a kapcsolatot helyreállítani az adat és annak tulajdonosa közt. Beszámoló [2007] 47. old.) A statisztikai adatszolgáltatásnál is mindig gondot okoz az a kérdés, hogy egyéni vállalkozók esetében mi minősül személyes, illetve ún. céges adatnak. Az adatvédelmi biztos szerint az egyéni vállalkozókkal kapcsolatban a következő a helyzet.

1092 Fórum Az Avtv. 1/A. (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezései kizárólag természetes személyek adatait érintő adatkezelésekre vonatkoznak. Az egyéni vállalkozó azonban a szóban forgó helyzetben nem tekinthető természetes személynek, hiszen épp az teszi lehetővé számára, hogy a METRO ügyfelévé váljon, hogy kvázi cégként viselkedik, illetve a gazdasági életben való részvétel is azáltal válik lehetővé a számára, hogy a jog bizonyos szempontból cégnek tekinti. Természetesen előfordulhat, hogy természetes személyként védett adatai (pl. lakcím, telefonszám stb.) megegyeznek az egyéni vállalkozóként is használt adataival így pl. a lakcíme egyben a székhelye is, ilyen esetekben azonban ezekre az adatokra már céges minőségükben nem terjedhet ki a személyes adatok védelméhez fűződő jog. Mindezek alapján tehát az egyéni vállalkozók adatai nem tekinthetők személyes adatoknak, így kezelésükre, illetve továbbításukra nem vonatkoznak az Avtv. rendelkezései. (Beszámoló [2007] 49 50. old.) Az adatvédelmi biztos már évek óta aggódva figyeli, hogy az adóhatóság információs bázisán jelentős adatkoncentráció zajlik. Kijelenti, hogy az elmúlt évek adózási tárgyú törvénymódosításait áttekintve megállapítható, hogy a hatóságok közötti adatszolgáltatásra, adatátadásra vonatkozó szabályok változásai rendszerint az információs önrendelkezési jog újabb és újabb korlátozásával, egyre több személyes adat hatóságok általi kezelésével járnak. A közteherviselés és az állami bevételek biztosításának fontosságát elismerve némi aggodalomra ad okot ez a folyamat. Különösen a jelentős változásokkal, kiterjedt adatkezeléssel járó törvényjavaslatok előterjesztése során kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a tervezett változtatások szükségességének, indokainak bemutatására, ugyanis csak az alapjogi korlátozás alkotmányos követelményeinek megfelelő adatkezelési szabályok fogadhatók el. Aggasztó az a tendencia és jogalkotási módszer, mely szerint a hatóságok közötti adatszolgáltatásra, adatátadásra felhatalmazást adó törvényi rendelkezések minden nagyobb módosító törvénycsomag kapcsán megváltoznak úgy, hogy kiegészülnek egy-egy átadandó adatfajtával, továbbá az adatátadásban részt vevő adatkezelő szervvel, hatósággal, de az adattovábbítások köre, mértéke bővítésének indokoltsága sincs megfelelően alátámasztva. Elfogadható, ha az adóhatóság a többszörös adatszolgáltatás adminisztratív terheit csökkentendő olyan adatokat is összegyűjt, rögzít és továbbít, amelyeket azután más állami szervek fognak nyilvántartásba venni és felhasználni. Az azonban ellentétes az osztott információs rendszerek alkotmányos követelményével, ha az adóhatóság a mások számára összegyűjtött adatokat saját nyilvántartásában készletezi, felhasználja. Az ún. szektorális adatkezelések közül a jelen beszámolóban főleg az egészségügyi adatkezelésekkel foglalkozik az adatvédelmi biztos. Megállapítja, hogy a társadalombiztosítás rendszerében az OEP-től megkapott információk szerint évente 150 millió receptet írnak fel, 120 millió orvos-beteg találkozót dokumentálnak, a kifizetések összege 1500 milliárd forint. Ezek mindegyikénél szükségszerű az adatkezelés. Ennek eredményeképp végül a nagy állami nyilvántartások körében a legnagyobb rendszerjellegű nyilvántartás jön létre. Elkerülhetetlen tehát ennek a stratégiai jelentőségű, a biztosítottak intim szférájához tartozó különleges adatokkal működő rendszernek a megfelelő kezelése, védelme és karbantartása. A beszámolóban szól a háziorvosok adminisztratív feladatainak növekedéséről, a közgyógyellátottak adatainak kezeléséről, a betegségkódszámok használatának problémáiról. Az adatvédelmi biztos évek óta kiemelt figyelemmel kíséri a munkáltatók adatkezelésé-

Fórum 1093 vel kapcsolatos beadványokat. Megállapítja, hogy a munkavállalók adatainak kezelésével kapcsolatos beadványok száma ez évben is meghaladta az előzőkét, más szektorális adatkezelésekhez képest jelentős emelkedést mutatva. A panaszokból többek között az derült ki, hogy a munkavállalók egyre tudatosabban figyelnek magánszférájuk védelmére munkahelyükön, ugyanakkor az egzisztenciális kiszolgáltatottságuk miatt ez a jogérzék sokszor pusztán az észlelésre korlátozódik, és nem terjed ki az aktív jogérvényesítésre. Az érintettek személyiségi jogaikat egyes adatkezelések kapcsán kevésbé tudják érvényesíteni. A munka világán belül azok a személyek vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, akik korábbi munkahelyüket valamilyen oknál fogva elvesztették, s maguk és családjuk eltartása érdekében mihamarabb új munkahelyet kell keresniük. A jeligés álláshirdetésekkel, valamint a magán-munkaközvetítők adatkezelésével kapcsolatos problémák, azok utólagos nyomon követése évről évre visszatérő kérdésként merült fel az állampolgárok beadványaiban. A biztos a két adatkezelői kör eljárásával kapcsolatban ajánlást tett közzé. A jeligés álláshirdetésnek az a sajátja, hogy a hirdetést feladó személy személyazonossága illetőleg ha a feladó cég, annak kiléte nem válik ismertté az érintett pályázó előtt, mindössze egy hagyományos vagy elektronikus postacímet tartalmaz, melyre a kért személyes adatokat meg kell küldeni. A jelentkező nem szerez tudomást arról, hogy pontosan hova, kinek küldi meg személyes esetenként különleges adatait, s arról sem, hogy az adatkezelő a továbbiakban a személyes adatokat milyen célra kívánja felhasználni. Az álláshirdetéseknek tartalmaznia kell a feladó személyének, valamint ha nem azonos vele a későbbi adatkezelő, akkor annak pontos megjelölését, azt az információs módot, formát, melyen keresztül az érintett tájékozódhat az adatkezelés céljáról, a személyes adatainak kezeléséről, illetőleg amelyen kérheti annak megszüntetését. A munkahelykeresés további tipikus formája a munkaközvetítőkön keresztül történő álláskeresés. Ennek a magánkeretek között működő formája a magánmunkaközvetítői tevékenység, mely során a munkavállaló jóllehet ismeri a személyes adatait kezelő személyt, egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzete ugyanakkor nem változik, s ebből fakadóan olyan személyes adatokat is megad a munkaközvetítő számára, melyek kezelése sokszor cél nélküli. A beadványokból az is kitűnik, hogy egyes esetekben a magánmunkaközvetítő az érintett kifejezett kérelme ellenére sem szünteti meg a személyes adatok kezelését, vagy olyan személyeknek is megküldi azokat például külföldi munkáltatónak, amelyhez az érintett nem járult hozzá, s melyről nincs tudomása. (Beszámoló [2007] 71 72. old.) Az adatvédelmi biztos az említetteken kívül számba veszi többek között az oktatásügyhöz, a hitelintézetekhez, a biztosítókhoz, a sajtóhoz, az internethez köthető adatkezeléssel kapcsolatos problémákat. Miután a 2006. év az országgyűlési és önkormányzati választások éve volt, kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Szerte Európában aggodalommal figyelik a politikai pártok direktmarketingtevékenységét. Az adatvédelmi biztosok 2005 szeptemberében Montreux-ban (Svájc) közleményt adtak ki a témával kapcsolatban. A montreux-i határozatban foglaltak szerint a személyes adatokat a pártok nagy menynyiségben néha agresszív módon folyamatosan gyűjtik különböző technikák alkalmazásával közvéleménykutatás, software-kereső eszközön keresztül e-mail címek gyűjtése, városon belüli korteskedés vagy interaktív TV-n keresztül ilymódon élve a politikai véle-

1094 Fórum ményformálás eszközével. Az adatok néha jogosulatlanul tartalmaznak valós (levelezési címek, telefonszámok, e-mail postafiókok, szakmai tevékenységgel kapcsolatos információk és családi kapcsolatok mellett) vagy feltételezett erkölcsi és politikai meggyőződésre utaló, illetve szavazási tevékenységre utaló különleges adatokat. A különböző személyekről tolakodó módszerek alkalmazásával olyan képet állítanak fel, melynek alapján őket néha alaptalanul szimpatizánsként, támogatóként, párttagként tüntetik fel, hogy saját politikai céljaik eléréséhez fokozni tudják az állampolgárokat megcélzó kommunikáció hatékonyságát. A határozat kimondja, hogy minden politikai kommunikációs tevékenység során ideértve a választási kampányhoz nem kötődő tevékenységeket is, mely együtt jár személyes adatok kezelésével, tiszteletben kell tartani az érdekelt személyek alapvető jogait és szabadságait, ideértve a személyes adatok védelméhez való jogot és az elfogadott adatvédelmi alapelveket. (Beszámoló [2007] 127. old.) A beszámoló az őszi zavargások kapcsán felmerült adatvédelmi kérdések okán szól az adatvédelmi biztos nehéz helyzetéről, az állásfoglalásait bíráló mindkét oldalról. Az adatvédelmi biztos leszögezi, hogy a zavargásokról melyek a Magyar Televízió székházának ostromával kezdődtek, és az október 23-i történésekben tetőztek számos vélemény, értékelés látott napvilágot. Az adatvédelmi biztosnak azonban csak annyi lehet a feladata, hogy a felmerülő adatvédelmi kérdésekben állást foglaljon. Az ilyen események kapcsán ez azért nehéz, mert az egymással szemben álló vélemények olyan határozottan elkülönülnek, hogy bármilyen, valamelyik oldalt igazoló állásfoglalás még akkor is, ha az pusztán szakmai alapokon nyugszik óhatatlanul politikai színezetet kap a közvélemény szemében. Hasonló a helyzet a választási kampányhoz kapcsolódó adatkezelésekkel is: ha valamelyik pártot a biztos elmarasztalja, azt a másik oldal saját igaza bizonyításának véli. A választások kapcsán azért egyszerű megelőzni azt, hogy bárki politikai elfogultsággal vádolja a biztost, mert a szemben álló pártok szinte mindegyike ad okot a fellépésre. A zavargások kapcsán felmerült adatvédelmi kérdések szintén hasonló megoszlást mutatnak: a biztosnak éppúgy fel kellett lépnie az állampolgárok, mint a rendőrök, bírák jogainak védelmében. A beszámoló további részében az adatvédelmi biztos a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos beadványokat elemzi. Megállapítja, hogy a panaszok többsége már a korábbi években is felmerült (például az önkormányzatok üléseinek és dokumentumainak nyilvánossága). Külön megemlíti a fogyasztóvédelem és a nyilvánosság problémakörét, különös tekintettel a közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok között felmerülő ellentétre. Ezzel kapcsolatban az adatvédelmi biztos ajánlást is megfogalmazott. Az ajánlás többek között megállapította, hogy egyes fogyasztóvédelmi hatóságok szinte egyáltalán nem élnek a határozatok hozzáférhetővé tételének az Avtv. és a Ket. által biztosított lehetőségével, és csak kifejezett, egyértelmű jogszabályi előírás esetén közölnek információkat. Tartanak ugyanis attól, hogy üzleti titok sérelme, a jóhírnév sérelme vagy károkozás miatt az elmarasztaló határozattal érintett ügyfél pert indít ellenük. A biztos álláspontja szerint azonban a vállalkozások jogszerű működésének ellenőrzésére hivatott hatóságok elmarasztaló határozata közérdekű adat. Az üzleti titok intézménye nem lehet menedék a piac jogsértő szereplői számára, a jogsértés titokban maradása nem tekinthető jogszerű érdeknek. A Ptk. jóhírnév védelméről szóló rendelkezése nem jelenti azt, hogy tilos volna mindennemű

Fórum 1095 olyan tényállítás vagy adatközlés, amely a jogi személy társadalmi, piaci stb. megítélését hátrányosan befolyásolná, azaz ártana jóhírnevének. A közigazgatási szerv jogsértést megállapító, tárgyszerű határozatának közzététele nem jelenti a jóhírnév sérelmét, az ilyen határozat közzétételét lehetővé tevő vagy elrendelő jogszabály jogellenességet kizáró ok, illetve ilyen esetekben hiányzik a károkozás jogellenessége is. Az ajánlás kezdeményezte, hogy ismétlődő, súlyos, szándékos jogsértések esetén a hatóságoknak ne legyen mérlegelési joguk a közzétételt illetően, hanem jogszabály kötelezze őket a határozatok közzétételére, a lakosság tájékoztatására. A fogyasztók joggal igénylik a szélesebb körű tájékoztatást, mégpedig nemcsak a súlyosabb ügyekben, hanem a kisebb jogsértések esetén, vagy akár akkor is, ha egyszerűen a termék vagy a szolgáltatás minőségéről szeretnének többet tudni. (Beszámoló [2007] 139 140. old.) A korábbi beszámolókhoz képest az adatvédelmi biztos sokkal részletesebben szól a nemzetközi kapcsolatokról, részletesen beszámol az Európai Adatvédelmi Biztosok konferenciáiról, az európai adatvédelmi biztos tevékenységéről. (elérhetősége: www.edps.europa.eu). Az adatvédelmi biztos beszámolója végül a jogszabályok véleményezésével kapcsolatos tevékenységek, az adatvédelmi nyilvántartás helyzetének bemutatásával zárul. Dr. Lakatos Miklós, a Statisztikai Szemle főszerkesztője E-mail: miklos.lakatos@ksh.hu Beszélgetés dr. Fóti Jánossal Dr. Fóti János ny. főosztályvezető-helyettes 1931-ben, Budapesten született, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott 1953-ban. 1957-től rövid megszakítással a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott. Először egészségügyi és szociális statisztikával, majd döntően a munkaerő-témával foglalkozott. Ez utóbbi tárgykör keretében közel két évtizeden keresztül az ország munkaerő-mérlegének összeállításáért felelt, különböző beosztásokban. 1990-től a KSH Népszámlálási főosztályon a Foglalkozásstatisztikai osztály vezetője volt. Addigi beosztása mellett, 1991-ben, a főosztályvezető helyettesítésével is megbízták. 1995-ben ment nyugdíjba. Hivatali munkáját nyugdíjba vonulása után is aktívan folytatta, részt vállalt az 1996. évi mikrocenzus és a 2001. évi népszámlálás feladataiban. Munkássága során számos cikke, tanulmánya jelent meg különböző szakmai folyóiratokban. Munkája elismeréseként többször részesült a statisztika kiváló dolgozója kitüntetésben, illetve elnöki dicséretben. 1994-ban megkapta a magyar statisztikusok legmagasabb elismerését, a Fényes Elek-díjat. Milyen családból származol, milyenek voltak ifjúkori tanulmányaid, egyetemi éveid? Több generációs értelmiségi családból származom, apám vegyészmérnök volt, az egyik dédapám vasútépítő mérnökként tevékenykedett, és részt vett a Brenner-hágón áthaladó vasút építésében, mely már 140 évvel ezelőtt öszszeköttetést biztosított az Alpokon keresztül Európa belseje és a mai Olaszország között. Ez