2004. 3. szám A GÉMOSZ 2004. május 20-án megtartotta tisztújító közgyûlését a Vajdahunyadvárában A közgyûlés résztvevôi Gablini Gábor úr a szövetség elnöke köszöntötte a tisztújító közgyûlésen megjelent tagokat és a meghívott vendégeket. A közgyûlés egyhangú szavazással megválasztott levezetô elnöke Balogh Árpád úr volt, aki megállapította, hogy a közgyûlés a szavazatszámláló bizottság jelentése alapján határozatképes. Elsô napirendi pontként az elnöki beszámoló hangzott el. Gablini Gábor elnök úr részletesen beszámolt a GÉMOSZ megalakulása óta végzett szövetségi munkáról, kiemelve abból a szövetség további mûködését biztosító legfontosabb eseményeket. Ezek: a szövetség mûködését biztosító szakmai bizottságok megalakulásai, az országos, kormányzati, minisztériumi, banki és biztosítói, valamint felügyeleti (szakmai) szervekkel, ill. szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, a GÉMOSZ újság beindítása, CECRA tagság létrehozása, a rezsi óradíj tárgyalások sikere, a szövetségi iroda létrehozása, kapcsolatfelvétel az EU-országaival, kiemelve az osztrák és a német szövetségekkel való együttmûködést, az újonnan megalakult márkaszövetségekkel való együttmûködést, Fotó: Jávorka Ferenc a szövetség tagjainak biztosítandó kedvezményes szolgáltatások megteremtését. (mobiltelefon-szolgáltatás), a szakértôi anyagok készítése jogalkotók részére, Etikai kódex kidolgozása, tárgyalások a regisztrációs díjak kialakítására. Beszámolója végén megköszönte a tagság bizalmát, amely erôt adott a korábban megválasztott elnökség munkájához. A következô felszólaló Nagy György úr volt, aki beszámolójában részletesen ismertette a szövetség 2003. évi költségvetését és annak végrehajtását, kiemelve a fontosabb bevételek és kiadások számszerû adatait. Beszámolt arról, hogy az Ellenôrzô bizottság folyamatosan kontrollálta a szövetség gazdálkodását, tételesen vizsgálva a kiadások jogszerûségét és tervszerûségét. Kihangsúlyozta, hogy a szövetség tisztségviselôi és felkért munkatársai tiszteletdíjak nélkül végezték el feladataikat, majd megállapította, hogy az elnökség által jóváhagyott kereteket nem lépték túl a bizottságok, sôt egy szerény gazdálkodás eredményeként a 2003. év zárásánál egy szolid pénzmaradvánnyal rendelkezik a szövetség. (Folytatás a 4. oldalon) Tartalom 2. oldal Jelen és jövôkép 3. oldal Az elnökség új tagjai Tájékoztató a GÉMOSZ elnökségének munkájáról 4. oldal Beszámoló a tisztújító közgyûlésrôl 5. oldal A GÉMOSZ és a MGE együttmûködése Automobil 2004 Autotechnika 6. oldal Beszámoló a CECRA konferenciáról Continental 7. oldal A GÉMOSZ elnökségének tagjai Automobil szakkiállítás és fórum 8. oldal Fejezetek az autózás történelmébôl III. 9. oldal Tájékoztató a,,márkakereskedôk kézikönyve kiadásáról Újdonságok a NEXA AUTOCOLOR-nál 10. oldal Széchenyi Kártya 11. oldal AB Generali 12. oldal Látogatás Ausztriában Vezess.hu 13. oldal Változások a gépkocsik mûszaki megvizsgálása terén 14. oldal A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény módosított szabályai 15. oldal A márkakereskedôi etika 16. oldal Castrol, Merkantil Bank A kiállítás alkalmával a GÉMOSZ fórumot rendez Autószerviz partnerség az autójavító-ipari együttmûködés szimbiózisa címmel, amelyre minden érdeklôdôt szeretettel várunk. Fôbb támogatóink:
Jelen és jövôkép A tisztújító közgyûlés képei GABLINI GÁBOR elnök A 2002. májusában megalakult GÉMOSZ pénzügyileg és anyagilag teljesen független szervezetként mára két éves lett. Május 20- án a Vajdahunyadvárban megtartottuk elsô tisztújító közgyûlésünket, ahol már négy éves idôtartamra választottunk elnökséget. Az újraválasztott elnökség nevében szeretném köszönetemet kifejezni a tagságunknak a bizalomért és kérem, hogy a jövôben is úgy, mint eddig támogassák szövetségünk munkáját. Kérem, hogy írják meg nekünk észrevételeiket, javaslataikat, tapasztalataikat, szövetségünk munkáját ez által tehetjük még interaktívabbá a tagjaink elvárásai szerint. A szövetség céljául tûzte ki a magyar márkakereskedôk összefogását, a szakmán belüli érdekegyeztetését, érdekképviseletét, érdekvédelmét és képzését Magyarországon és Európában a CECRA tagságán keresztül. Az uniós gépjármûágazatban a CECRA szövetségnek van a legnagyobb súlya, mivel konzultációs és összekötô feladatokat is ellát a gépjármû-ipari szervezetek és az Európai Unió, az EU Bizottság, az új EU parlament, valamint az európai intézmények között. A forgalmazók és a javítómûhelyek nem a gyártók eszközei, hanem a fogyasztók kiszolgálói. Mi tehát nem akarunk az iparral egy kalap alá kerülni. Több kérdésben összhangban vagyunk, de számos esetben eltérô a véleményünk. A gazdaságban betöltött szerepünk egyfajta függetlenséget követel. Ezt a függetlenséget fogalmazta meg az új, EU-ra érvényes piacot szabályozó, 2002. július 21-i 1400/2002 EK Tanács rendelet (GVO rendelet). Az új törvény nagyobb biztonságot ad a magyar tulajdonú vállalkozásoknak, mint amellyel valaha is dolgoztak. A fogyasztóknak pedig nagyobb választási szabadságot és a fokozott versenyt, kedvezôbb szolgáltatást, EU harmonizált árakat fog kínálni. A számunkra legfontosabb mérföldkô, határidô 2004. november 1. ELÔTTÜNK ÁLLÓ FELADATOK Fô cél: a magyar tulajdonú márkakereskedések védelme. A TOVÁBBIAKBAN 1. Márkaszövetségek megalakításának ösztönzése, segítése. 2004. májusi alapításunk óta létszámunk megháromszorozódott, a márkakereskedôi szövetségek száma megnégyszerezôdött. 2. Beruházásvédelmi törvény létrehozása 3. Információs rendszerünk továbbfejlesztése: honlap interaktívvá tétele, Márkakereskedô újság 2004/2 számától +50% terjesztés, médiakapcsolatok fejlesztése, Márkakereskedôi kézikönyv kiadása, további rendszeres részvétel a CECRA kongresszusokon, a csatlakozott országok koordinációs irodájának felállítása. 4. Közintézményekkel, hatóságokkal alelnöki felelôsi rendszerben tovább fejlesztjük a kommunikációt: VOSZ kormány Gémosz közös munkabizottságok, importôrökkel, gyártókkal állandó egyeztetések információcsere, külföldi kapcsolatok, Szállítókkal, támogatóinkkal új alapokon folytatjuk (biztosítók, finanszírozók, olajosok, gumisok, festékesek ) az együttmûködést. 5. Szövetségünk mûködésének anyagi hátterének biztosítása. 6. Érdekérvényesítésünk erôsítése. A jövôben már közvetlen javaslatokat kívánunk tenni a kormánynak - a gazdaságpolitikai stratégiák, - szakképzés átalakítása, - adócsökkentés, olcsóbb állam vonatkozásaiban 7. Monitoringrendszert állítottunk fel az EU támogatások megszerezhetôsége céljából. Hazai pályázatok figyelése: 2004- ben egyet sikerült megnyernünk. Mindent tegyünk úgy, mint eddig, csak még hatékonyabban. Ehhez kívánok mindenkinek erôt és jó egészséget. Autó Márkakereskedô II. évfolyam, 3. szám. ISSN 1589-6862 Kiadó: Gépjármû-márkakereskedôk Országos Szövetsége (GÉMOSZ) 1239 Budapest, Grassalkovich út 255. Felelôs kiadó: Gablini Gábor Felelôs szerkesztô: Balogh Árpád Szerkesztôbizottság: Giczy Árpád, Jávorka Ferenc Szerkesztôség: GÉMOSZ-iroda, 1239 Budapest, Grassalkovich út 255. Telefon: 287-8249, fax: 287-8250, e-mail: fjavorka@gemosz.hu Nyomdai elôkészítés: Petit Typo Bt., e-mail: petit@petit.axelero.net Telefon: 06-20-923-8261 Nyomdai elôállítás: Poremba Nyomda, 1046 Budapest, Klauzál u. 9. Telefon: 231-0983 2 Autó Márkakereskedô 2004/3
Az elnökség új tagjai Zsille Péterné vagyok, Kaposvárott születtem 1948. november 4-én, két felnôtt fiam és három unokám van. A SEAT Márkakereskedôk Országos Szövetségének elnöke vagyok 2003. szeptembere óta. Férjemmel 1984 óta dolgozom a szakmában. Elôször férjem Zsille Péter, aki ma is a cég ügyvezetôje, mint karosszérialakatos és fényezô egyéni vállalkozóként kezdte mûködését. Mûszaki végzettségem révén a vállalkozás kezdete óta tudtam munkáját segíteni. Folyamatos fejlesztések során, 1993-ban szerzôdést kötöttünk a Porsche Hungáriaval, és több mint 11 éve SEAT márkakereskedéssel foglalkozunk. A cégben mint értékesítési vezetô dolgozom. Cégünk teljes körû szolgáltatással áll ügyfeleink rendelkezésére, 1998 óta ISO 9002-es minôsítéssel. 1999 óta folyamatosan a gyár értékelése szerint az egyik legjobb eredményeket elérô márkakereskedés vagyunk Magyarországon. Ötször kaptuk meg a gyári Golden Dealer-i és GO díjat. Cégünk a Zsille Kft. 35 fôt foglalkoztat és 8 ipari tanulót képez. Gyermekeink is a cégben felelôs beosztásban dolgoznak. A Zsille Kft. családi vállalkozás, négy tulajdonossal. Váciné Konkoly Eszter vagyok, a miskolci Peugeot márkakereskedés vezetôje. Mûszaki egyetemi diplomámat a Miskolci Egyetemen szereztem. A kereskedés megnyitásához és irányításához több éves vezetôi tapasztalattal kezdtem. Kereskedésünk 1998 szeptemberében nyitott, azóta jelentôs fejlôdésen ment keresztül, mind értékesítési, mind vevôszolgálati területen. Évente több mint 500 új gépkocsit értékesítünk és közel 3 ezer autó szervizelését végezzük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ezt a tevékenysége 28 fô alkalmazotti létszámmal végezzük. A szolgáltatásaink színvonalát folyamatos bôvítésekkel, beruházásokkal emeljük. 1999-tôl ISO minôsítéssel mûködünk. 2004 januárjában a Peugeot márkakereskedôi egyesület elnökévé választottak, mely feladatnak legjobb tudásom szerint próbálok megfelelni. Cseri József vagyok, 1960-ban születtem, Szombathelyen. Családi állapotom nôs, egy tizenhárom éves fiúgyermekem van. Végzettségemet illetôen gépjármû-technikusi, illetve felsôfokú külkereskedelmi szakképzettséggel rendelkezem. Szakmai pályafutásom is a gépjármû-kereskedelemhez kapcsolódik, munkavégzésemet a MERKUR vállalat szombathelyi kirendeltségén kezdtem meg. 1988-ban alapító tagként mûködtem közre az Autófókusz Kft. megszületésében, mely kezdetben a használt gépkocsik belföldi forgalmazását folytatta. 1992-tôl kezdôdött új idôszámítás társaságunk életében, mikortól is a Toyota Motor Hungary Kft. szerzôdéses partnereiként folytathattuk kibôvült tevékenységünket. 1993-ban lehetôséget kaptunk, hogy Zalaegerszegen is márkakereskedôi tevékenységet folytassunk, így jelenleg két régióban igyekszünk rangjához méltó módon képviselni a Toyota nevet. A GÉMOSZ elnökségében betöltött tisztség mellett, a Toyota Márkakereskedôk Szövetségének elnökségében rendelkezem hasonló megtiszteltetésként fogadott tisztséggel. Tájékoztató a GÉMOSZ-elnökség munkájáról Júniusi ülés: Júliusi ülés: Új elnökségi tagok bemutatkozása Zsille Péterné a SEAT márkaszövetség elnöke és Cseri József a TOYOTA márkaszövetség képviselôje Feladatmegosztás meghatározása az elnökség részére A regisztrációs adóval kapcsolatos feladatok meghatározása A területvédelmi záradékkal kapcsolatos feladatok meghatározása Tájékoztató a Kormány VOSZ bizottság munkájáról Tájékoztató az oktatási kérdôívek kiértékelésérôl A május 20-i közgyûlés tapasztalatainak kiértékelése Tájékoztató a CECRA június 14-i brüsszeli ülésérôl Az Autó Márkakereskedô következô számának ismertetése A Márkakereskedôi Kézikönyv tartalmának ismertetése Az új próbarendszám-rendelet márkakereskedôi nézôpontból Ôszi Automobil kiállítás: Autószerviz partnerség fórum elôkészítése Az ôszi közgyûlésünk elôkészületi feladatai Autó Márkakereskedô 2004/3 3
A GÉMOSZ 2004. május 20-án megtartotta tisztújító közgyûlését a Vajdahunyadvárában (Folytatás az 1. oldalról) A költségvetés bevételi oldalának ismertetésénél nagy elismeréssel szólt a tagok tagdíjfizetésérôl, de méltatta a szponzorok jelentôs támogatását, kiemelve a Merkantil Bankkal és a CASTROL céggel való együttmûködés kimagasló fontosságát és eredményességét. Ismertette a közgyûléssel a 2004. évre tervezett költségvetést, amelyben bevételi oldalról a tagság létszámának bôvítésével számoltak és a szponzorok támogatására továbbra is számítanak. A kiadási számokat minden esetben az elnökség döntésének megfelelôen fogják irányítani. A közgyûlés egyhangú szavazással elfogadta a beszámolókat, a költségvetés 2003. évi számait, valamint a 2004. évi költségvetés elôirányzatait, egyben megadta a felmentést az Elnökség részére, végzett munkájuk elismeréseként. Balogh Árpád levezetô elnök ismertette a tervezett alapszabály-módosításokat, kihangsúlyozva, hogy a változásokra a megnövekedett feladatok teljesíthetôsége miatt került sor. Ezek: az elnökség létszámának bôvítése hétrôl kilenc fôre, két alelnök szükségessége egy fô helyett, a szövetség székhelye a 1239 Budapest, Grassalkovich út 255. címre módosul a 4002 Debrecen, Balmazújvárosi u. 10 helyett. A közgyûlés az ismertetett alapszabály elfogadását egyhangú szavazással erôsítette meg. A szünetet követôen Balog Árpád úr az Etikai kódex jelentôségét és fontosságát méltatva ismertette a tervezetet, tételes felolvasással. Kihangsúlyozta, hogy annak tartalmát külföldi társszövetségek magyarra való fordításaként javasolja elfogadni. Megemlítette, hogy az elkövetkezô év lehetôséget biztosít a szabályzataink vizsgálatára és esetleges módosítások elvégzésére. A közgyûlés az Etikai kódexet egyhangú szavazattal elfogadta. Az ebédszünetet követôen Gablini Gábor elnök úr megállapította, hogy a gépjármû-kereskedôk országosan, márkáktól függetlenül, jól értékelték a szövetség munkáját és köszönetét fejezte ki a tagságnak, hogy bizalmukkal és segítôkész támogatásaikkal segítették az elnökség munkáját. Külön megköszönve az elnökségi, bizottsá- Rolf Leuchtenberger Fotó: Jávorka Ferenc gi, szakértôi munkákban résztvevôknek áldozatos és eredményes feladat végrehajtó tevékenységét, bejelentette, hogy a két évvel ezelôtt bizalmat kapott vezetés nevében lemond a választott tisztségekrôl és kéri a tisztújító közgyûlést, hogy megfontolt javaslataival, szükséges észrevételek kihangsúlyozásával válasszon új vezetést. Giczy Árpád a Jelölôbizottság elnöke ismertette a közgyûléssel a Jelölôbizottság munkáját, ismertette a tagság részérôl elhangzott véleményeket. Elnöknek javasolta a tagság egybehangzó javaslata alapján Gablini Gábor urat 4 éves idôtartamra, akit a közgyûlés egyhangú szavazatával megválasztott. Alelnöknek a tagság javaslata alapján, eddigi munkája elismeréseként Szuna József urat az OPEL-szövetség elnökét választották meg 4 éves idôtartamra. Giczy Árpád úr a megváltozott alapszabálynak megfelelôen második alelnöknek javasolta a (korábbi elnökségben végzett jó munkája alapján) Balog Árpád urat, akit a közgyûlés, elfogadva a Jelölôbizottság javaslatát, egyhangú szavazással megerôsített alelnökként, 4 éves idôtartamra. Ezután a létszámában megnövekedett elnökség személyeire egyenként tette meg javaslatát: Elnökségi tagságra javasolta Krénusz Ferenc urat a VW-szövetség elnökét, Orbán András urat Hajdú-Bihar megyébôl, Ivanics Lajos urat, mint Volvo-márkakereskedôt, Giczy Árpád urat, mint KIA márkakereskedôt, Váciné Konkoly Esztert Miskolcról, mint a Peugeotszövetség elnökét, Cseri József urat, a Toyotaszövetség képviselôjét. A közgyûlés a javaslatokat egyhangú szavazással, 4 éves idôtartamra elfogadta. A közgyûlés egyhangú szavazással megerôsítette az Ellenôrzô bizottság vezetésében Török Mátyás urat, 4 éves idôtartamra. A Jelölôbizottság tagjainak a következô személyeket választotta meg a közgyûlés: Hangácsi Sándor (SEAT, VW, Skoda), Zsille Péterné (a SEAT-szövetség elnöke), Leitold Károly (VW), Nagy György (Citroën). A Jelölôbizottság vezetésére Orbán Andás úr került megválasztásra. A választásokat követôen a meghívott vendégek tartották meg elôadásaikat. Az elôadások anyaga a www.gemosz.hu honlapunkon olvasható és letölthetô. A résztvevôk nagy érdeklôdéssel hallgatták a Németországi Gépjármû-ipari Szövetség elnökét, Rolf Leuchtenberger urat, aki ismertette tapasztalatait a német szövetség megalakulása óta végzett munkáról. Gablini Gábor úr megköszönte az elôadók munkáját, kihangsúlyozva a szövetség együttmûködési készségét a további idôszakra vonatkozóan. Különösen kiemelte, hogy a GÉMOSZ tovább kívánja bôvíteni a nemzetközi kapcsolatait. Programbeszédében Gablini Gábor elnök úr: megköszönte a bizalmat, melyet az egyre növekvô tagságtól kap az új vezetés és ismertette a GÉMOSZ elôtt álló feladatok lényeges elemeit, kiemelten szólt a márkakereskedôi szerzôdések európai fontosságú részleteirôl, a kialakult magyarországi hálózat fontos szerepérôl, valamint piacteremtô hatásáról, az importôrök árréscsökkentô intézkedéseinek hatásáról, amelyek a márkakereskedések zömében súlyos gazdálkodási gondokat okoznak, a jogalkotókkal való együttmûködések szakmai segítésérôl, a szakmai képzések fontosságáról, valamint az iskolai követelmények megteremtésérôl, a márkakereskedôk ügyfél-elégedettségének javításáról, és több olyan fontos kérdésrôl, amely meghatározó szereppel bír a következô évek márkakereskedôi feladatok végzésében. A közgyûlést követôen az új elnökség sajtótájékoztatót tartott a média képviselôinek. JÁVORKA FERENC 4 Autó Márkakereskedô 2004/3
A Gépjármû Márkakereskedôk Országos Szövetsége és a Magyar Gépjármûimportôrök Egyesülete együttmûködése DR. GYÔZÔ GÁBOR az MGE ügyvezetô elnöke Figyelembe véve az importôrök és a márkakereskedôik között az elmúlt 11 évben kialakult vitákat, többen csodálkoztak azon, hogy 2002-ben, akkor még csak a magam nevében, örültem a GÉMOSZ megalakulásának. Még olyan véleményt is hallottam, hogy csak a látszat és a megváltoztathatatlan tények kedvéért vágtam jó képet a társszervezet létrejöttéhez, pedig az az igazság, hogy a ténynek tiszta szívbôl örültem. Hogy miért? Úgy gondolom a válasz teljesen kézenfekvô, hiszen a politikában elég régi jelszó és feltehetôen még sokáig meg is marad az egységben az erô elve. 2002 elôtt több olyan kormányzati intézkedés történt, ahol jó lett volna ismerve a teljes szakma gazdasági súlyát az importôröknek és márkakereskedôiknek együttesen fellépni, erre azonban az utóbbiak érdekképviseleti szervének hiánya miatt nem volt lehetôség. Biztató jelnek tartottam Gablini Gábor elnökké választását, mert korábbi ismeretségünk alapján reális, korrekt partnernek ismertem meg. Elsô, 2002. augusztusi hivatalos találkozásunkkor meggyôzôdtem arról, hogy emberismeretem most sem hagyott cserben. Gáborral ugyanis megállapodtunk, hogy egyikünk sem vállalja fel a szakma igazságtevôjének szerepét (bevallom erre nem is nagyon lenne lehetôségünk), de keressük azokat a pontokat, ahol az importôrök és a márkakereskedôk érdekei azonosak. És az élet rögtön adta is az elsô lehetôséget, már minthogy a két szervezet közös levélben forduljon az új pénzügyminiszterhez, kérve a regisztrációs díj (ez a regisztrációs adó leánykori neve) mielôbbi bevezetését, ugyanis megegyezett a véleményünk, hogy minden csak jobb lehet, mint az a fogyasztási adórendszer, amely szinte kínálja a lehetôséget az ügyeskedôknek. Ettôl kezdve ebben a témában a mai napig együttmûködünk. Annak érdekében, hogy reálisan felmérjük a két szervezet tagvállalatainak gazdasági súlyát, megkezdtük a GÉMOSZ-szal egyeztetve a nyilvános gazdasági adatok összegyûjtését, hogy reálisan tudjuk azt érvként használni. Nem adhatjuk meg ugyanis annak lehetôségét, hogy az ország egyik legnagyobb és tegyük hozzá, gazdaságilag legsikeresebb vállalkozási körének javaslatát, igényét a jogalkotók figyelmen kívül hagyják. Az együttmûködés sikerének tudható be, hogy egyesületünk alapszabályának idei átdolgozásánál külön feladatként határozták meg tagvállalataink a társszervezetekkel való együttmûködés fontosságát, külön nevesítve a Gépjármû Márkakereskedôk Országos Szövetségét. Biztos vagyok benne, hogy együttmûködésünk elmélyítése mindkét érdekképviseleti szervezet tagjai javára válik. AUTOMOBIL 2004 AUTOTECHNIKA A HUNGEXPO Rt. rendezésében az idén szeptember 30-tól október 3-ig tart Magyarország egyik kiemelkedô autós háttéripari szakkiállítása, az AUTOMOBIL 2004 AUTOTECH- NIKA. A Hungexpo Budapesti Vásárközpontban legutóbb 2002 októberében rendezték meg az ágazat beszállítóinak nemzetközi seregszemléjét, amelyen 246 cég 7325 négyzetméteren mutatkozott be. A szakkiállítást akkor mintegy 25 000 látogató tekintette meg. Az AUTOTECHNIKA az európai unióhoz való csatlakozás után Magyarországon az elsô autós háttéripari szakkiállítás, amely átfogja a szakma teljes spektrumát. Az Autószalont váltó években a beszállítóipar, az alkatrészgyártás fóruma kiváló alkalmat teremt az üzleti partnerek szakmai találkozójára. Az idei Autotechnika a hatodik a háttéripari szakkiállítások sorában. A törvényi szabályozás változásai, valamint a hatósági eljárások miatt még inkább elôtérbe kerül a szakkiállítás, hiszen itt koncentráltan jelennek meg a háttéripar gépei és diagnosztikai mûszerei. Az elmúlt rendezvényen végzett közvéleménykutatás eredménye is azt igazolja, hogy mind kiállítói, mind látogatói oldalon igény van a színvonalas szakmai programok mellett a közönségprogramokra is. A szakmaiság megtartása mellett ezen a szakkiállításon nagy hangsúlyt fektetünk az autóstársadalom széles rétegeinek megnyerésére is. Az idén még látványosabb lesz az AUTO- TECHNIKA. A programok között szerepel többek között a Magyar Gépjármûipari Szövetség konferenciája az autóipar helyzetérôl, együttmûködô médiapartnerünk, az X-Meditor Kft. szervezésében négy napos szakmának és a nagyközönségnek szóló konferenciaés elôadássorozat, melybôl kiemelkedik a nyitó nap délutánján a GÉMOSZ társrendezésében az Autószerviz partnerség az autójavító-ipari együttmûködés szimbiózisa címû rendezvény. További programok: rally bemutató, veterán haszongépjármûvek bemutatkozása, töréstesztek helyszíni próbája. Az Automobil 2004 a háttéripar cégeinek bemutatkozására szolgál. Közel harminc témakörbôl várhatóan az idén is az alkatrészgyártás- és kereskedelem vonultatja fel majd a legtöbb kiállítót. További jelentôs tematikai pontok közé tartozik a garázsipar, a gépjármûjavítás, és a felszerelések témaköre. Az egy teljes hétvégét is magában foglaló nyitva tartási idôben a szervezôk ezúttal is várják a szakmai és mûszaki érdeklôdésû látogatókat a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontba. Az AUTOMOBIL 2004 AUTOTECHNI- KA szakmai nappal indul szeptember 30-án, csütörtökön. A kiállítás október 1-én és 2-án, azaz pénteken és szombaton 10-tôl 18 óráig, vasárnap, október 3-án pedig 10-tôl 17 óráig tart nyitva. További információ: telefon: 263-6203 www.automobil.hungexpo.hu e-mail: automobil@hungexpo.hu Autó Márkakereskedô 2004/3 5
Beszámoló a CECRA konferenciáról Tisztelt Olvasó! Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy részt vehettem a CECRA kibôvített, brüsszeli elnökségi ülésen. Tizenhat országból voltak képviselôk akik egy napirendi pontot tárgyaltak meg. A napirendi pont a 2005. november 1-tôl esedékes GVO törvény életbelépésével kapcsolatos. Lehet-e az EU-ban bárhol kereskedést nyitni egy már mûködô márkakereskedônek. Nagyon meglepett, hogy mennyire nyíltan és vehemensen fogalmazzák meg a véleményüket egy-egy ország képviselôi. Nem köntörfalaznak, határozottan kiállnak a véleményük mellett és érvelnek, próbálják meggyôzni az ülés résztvevôit. Kétfelé szakadt az elnökség a vélemény és az álláspont alapján. Az angolok, dánok és németek azt szeretnék, ha a törvény abban a formában lépne életbe ahogyan azt korábban jóváhagyták, vagyis bárhol lehessen kereskedést nyitni. A többi ország viszont törvény módosítása Képünkön: Francois Rodenbourg a CECRA alapító tagja, Orbán András és Gablini Gábor Fotó: Jávorka Ferenc mellett kardoskodik. Vagyis nem szeretnék, ha más országban is lehetne kereskedést, nyitni, nyilvánvalóan féltik a vállalkozásuk jövôjét. Az ülés alatt bejött két úr és közölték az ülés vezetô elnökkel, hogy szeretnék ha meghallgatná ôket az elnökség. Az egyik illetô az olasz VW kereskedôk szövetségének elnöke a másik az európai unió VW kereskedôk szövetségének alelnöke volt. Közölték, hogy a szövetség jelen lévô képviselôje nem az egész szövetség véleményét képviseli és szeretnék, ha az elnökség is tudná, hogy a VW-szövetség nem egységes ebben a kérdésben. Ott, mindenki elôtt, komoly vitába keveredtek egymással. Ebbôl is látszik, hogy nem csak a magyar márkakereskedôk izgulnak a jövôjük miatt. Szinte ugyanaz a gond a nyugati országokban is, mint a keletiekben. Végül az elnökség a gazdasági bizottsághoz ír egy levelet, amelyben kérik, hogy vagy módosítsák a törvényt aszerint, hogy a hatályba lépés 2007-tôl vagy 2008-tól legyen, vagy vonják vissza teljesen, és ne is lépjen életbe. Várható, hogy az új gazdasági bizottságnál sokan fognak lobbizni az egyik és a másik változat érdekében. Szerintem még ebben az évben kiderül, hogy lesz-e változás a törvényben. ORBÁN ANDRÁS elnökségi tag 6 Autó Márkakereskedô 2004/3
Automobil Szakkiállítás és fórum BALOGH ÁRPÁD alelnök Minden szakma súlya a piac értékítéletében, az ott dolgozók képzettségén, emberi kapcsolatain, kommunikációján és az általa elôállított minôségi termékek szolgáltatásának színvonalán keresztül érvényesül. Ez az állítás igaz az új- és használtautó-kereskedelemre, az autóeladáshoz kapcsolódó sok-sok kiegészítô szolgáltatásokra (autó- és karosszériajavításra, gumiszerelésre, bontásra, alkatrész-, üzemanyag-, kenôanyageladásra), a hulladékhasznosításra, a veszélyes anyagok- és környezetterhelésünk kezelésére, valamint mindenkire, aki ezeket a termékeket elôállítja, legyártja. Azonban még egy feltételnek eleget kell tennünk. Ahhoz, hogy elismerten motorja legyünk a magyar gazdaságnak (mint láttuk ezt Amerikában) szakmánkat össze kell fogni. A káosz és szembenállás, a hozzáértés nélküli politikai-jogi változások bizalmatlanságokat okoznak a vevôinkben és ez az ágazatunk hanyatlásához vezet. Szövetségünk elsô lépésként céljául tûzte ki a magyar márkakereskedôk egyesítését, érdekegyeztetését tagságon belül és kívül, érdekképviseletét itthon és az unióban, valamint érdekeinek védelmét, minden szembenállással. Két év elteltével ezt az összefogást kibôvíteni szándékozunk, az egész szakmánkra kiterjesztve azt. Így aztán arra gondoltunk, hogy 2004. szeptember 30-a délutánjára Autószerviz partnerség az együttmûködés szimbiózisa címen rendezvényt készítünk elô az Automobil 2004 Autótechnika (Hungexpo) szakkiállítás alkalmából, a Hungexpo helyiségében a vásár nyitónapján. A 2004. május 1-jei EU-tagságunk, a GVO-ból (uniós piacszabályozás), és az autójavítás általánosan változó helyzetébôl fakadóan új partnerségeket kíván meg márkaszerviz, franchise-hálózat, használtautó-kereskedelem, specialista és független, alkatrész-kereskedelem, autóbontás, minôsített bontott alkatrész stb. relációkban. Ez a fórum az elsô olyan eszmecsere hazánkban, ahol minden érintett szabadon elmondhatja elképzeléseit a jövôbeli együttmûködés témakörében. Hangoztathatja a 2-3 évre elôregondolt álláspontját, mind az azonos, mind az ellentétes érdekeinek hangot adva. A hozzászólásoknál kapjon hangsúlyt az alábbi kérdésfelvetés is: 1. A márkaszervizek, új és használtautó-kereskedôk, független autójavítók, és szakmûhelyek, valamint az alkatrész-kereskedôk, bontók együttmûködésének jövôbeni lehetôségei, lehetséges új formái. 2. Ágazatunk, helyzete és súlya a magyar gazdaságban, és érdekérvényesítô ereje a jövôben. 3. A szürkegazdaság (magánimport), feketemunka, alkatrészlopás, egyéb törvénytelenségek (pl. környezetkárosítás, korrupció) elleni közös fellépés lehetséges módszereirôl. 4. Szakképzés helyzete és jövôje. A tennivalók megfogalmazása (inas, segéd, mester), csak felnôttképzésre fókuszálni nem lehet. A tanulónak és nekünk az a jó, ha a végzés napján az egyiknek állása van, a munkáltatónak pedig hivatással bíró alkalmazottja. Ennek a kapcsolatnak egy életen át kell tartania! Az állam és politika részérôl is szívesen látunk a szakmánk iránt érdeklôdôket. A rendezvényre meghívót küldünk mindenkinek, ehhez kérjük szakmánk társszövetségeinek segítségét. Az elôzetes jelentkezéseket a fjavorka@gemosz.hu email-re kérjük küldeni. GÉMOSZ elnökség Gablini Gábor elnök, Peugeot, gablinig@gablinizuglo.hu Szuna József, alelnök, Opel-Daewoo, opel@szuna.hu Balogh Árpád, alelnök, Mazda-Kia, balogh.arpad@mazda-autoobuda.hu Krénusz Ferenc, elnökségi tag, VW-Audi, titkarsag@obudai-autojavito.hu Orbán András, elnökségi tag, Citroen-Nissan, orbanandras@citroenorban.hu Giczy Árpád, elnökségi tag, Kia-Daihatsu, kia@autodon.hu Ivanics Lajos, elnökségi tag, Volvo-Ford, ivanics@ivanics.hu Váciné Konkoly Eszter, elnökségi tag, Peugeot, peuvaci@axelero.hu Cseri József, elnökségi tag, Toyota, cseri@enternet.hu GÉMOSZ Bizottsági tagok Török Mátyás, Ell. Biz. elnök, Skoda, mtorok@qrrensauto.hu Hangácsi Sándor, Ell. Biz. tag., Seat-VW-Audi-Skoda, shangacsi@juvenal.hu Zsille Péterné, Ell.Biz. tag., Seat, seat@zsilleauto.hu Leitold Károly, Ell. Biz. tag, VW, info@leitold.hu Kovács József, Okt. Biz. elnök, Peugeot, mate@peugeotkovacs.hu Nagy György, Gazd. Biz. elnök, Citroen, nagy.gyorgy@citroennagy.hu Jávorka Ferenc, fôtitkár, fjavorka@gemosz.hu Autó Márkakereskedô 2004/3 7
Fejezetek az autózás történelmébôl (III. rész) A motor FEJESS JÚLIA Daimler motorkerékpárja Az önjáró szerkezetek megalkotása az ember régi vágya volt. Többféle megoldást sikerült találni, ahogyan errôl már szóltunk. Az ember és a szél erejét felhasználó jármûvek után az ipari forradalom új energiája, a gôz, a késôbbiekben pedig a benzin biztosította a mozdonyok és a kocsik haladását. A motor atyjai közül említsük meg Joseph Etienne Lenoir, Nicolaus August Otto, Gottlieb Daimler, Wilhelm Maybach és Carl Benz nevét. A GÁZMOTOR A motor feltalálásának történetében mérföldkônek tekinthetô a világítógáz gyakorlati felhasználása. Joseph Etienne Lenoir (1822 1900) újítása, a Lenoir-féle belsô égésû, világítógázzal mûködô motor 1860- ban indult be. Kocsira szerelve ugyan nem mûködött tökéletesen, mégis az újdonság többeket a találmány továbbfejlesztésére, tökéletesítésére késztetett, ahogyan Nicolaus August Otto és Wilhelm Otto német testvérpárt is. Nicolaus August Otto (1832 1891) a Lenoir-féle motor szétszerelése és mûködési elvének alapos tanulmányozása után azt a felfedezést tette, hogy a teljesítmény jelentôsen növelhetô, ha a gáz és a levegô keverékét gyújtás elôtt összesûríti. A robbanások ereje azonban a dugattyú erôteljes mozgását eredményezte, mely tapasztalat révén Otto arra a következtetésre jutott, hogy az egyenletes mozgás több dugattyú közötti munkamegosztással biztosítható: gáz beáramlása az elsô hengerben, sûrítés a másodikban, a harmadik dolgozik, a negyedikbôl távozik az égéstermék. Sokáig nem sikerült azt a technikai megoldást megtalálni, amivel ez a folyamat kis méretû szerkezetben is elôállítható, így Otto találmánya több méter magas erôgépként üzemelt. Eugene Langen finanszírozta Otto kutatásait és találmánya tökéletesítésének munkálatait, cserébe megkapta a tökéletesített motor értékesítése utáni profit 50%- át. A továbbfejlesztett és immáron megfelelôen mûködô motort szabadalmaztatták, és 1867-ben a párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazták. A motor további fejlesztési munkálataiban részt vett Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach is. Lenoir gázmotoros kocsija A BENZINMOTOR Carl Benz (1844 1929) a szabadalmaztatott négyütemû gázmotorokat tanulmányozva teljesítményük növelésének, egyidejûleg méretük csökkentésének lehetôségét kutatta. Találmánya a kétütemû gázmotor, amelyet, mivel nem volt elég erôs egy autó meghajtásához, továbbfejlesztett és más üzemanyaggal próbálkozott. 1883-ban beindult az elsô kétütemû benzinmotor, melyet a négyütemû benzinmotor megalkotása követett. 1885- ben pedig megszületett Carl Benz benzinmotorral hajtott háromkerekû kocsija, amelyet az alkotó szabadalmaztatott. Gottlieb Daimler (1834 1900) Benztôl függetlenül hasonló úton haladt. Ô is az Otto-féle gázmotor benzines változatát kívánta elôállítani, ami sikerült is. Nagy fordulatszám és kis méret jellemezte a találmányát, melyet kerékpárra szerelt. 1885-ben szabadalmaztatta a benzinmotoros kerékpárt, így az ô neve alatt jegyzik az elsô benzinmotoros jármûvet, és Benz neve alatt az elsô benzinmotoros automobilt. A MI MOTORJAINK Természetesen az önjáró jármûvek megalkotásának gondolata nemcsak külföldi feltalálókat foglalkoztatott. Hazánk nagytudású fiait, akik oly sok nagyszerû találmány megalkotói a tudomány és a technika világának különbözô területein, megtalálhatjuk a motor megszületésének és fejlesztésének, tökéletesítésének történelmében is. Helyszûke miatt csupán néhányan közülük: Bodor Péter, Preiner Ferenc (1875 gôzkocsi), Korda Dezsô (1890 elektromos automobil), Rey János Sándor és Rey János Bertalan (1904 szabadalmaztatott gôzkocsi), Szám Géza (motorkerékpárok gyártása, benzinmotoros autók összeszerelése), Hóra Nándor (1902 négykerekû, kétszemélyes motoros jármû), Bory József (1908 Automobil Kiállítás gyôztes autó), Balzer Márius István, Galamb József, Farkas Jenô, Csonka János, Bánki Donát, Schimanek Emil, Fejes Jenô Feltalálóink anyagi gondokkal küzdöttek, sokszor költséges kísérletezéseiket önerôbôl finanszírozni nem tudták, szponzorokra, támogatókra nem találtak, így kutatásaik, újító próbálkozásaik feladására kényszerültek. Azonban voltak olyan magyar szakemberek, akik külföldön kerestek lehetôséget tehetségük kibontakoztatására. A legnagyobb automobil gyártók vették alkalmazásba ôket, támogatták törekvéseiket, és hasznosították találmányaikat, újításaikat. Eredményesek és sikeresek lettek külföldön. Ismerjük meg ôket! (Folytatjuk) 8 Autó Márkakereskedô 2004/3
Tájékoztató a Márkakereskedôk kézikönyve kiadásának helyzetérôl TARDOS JÁNOS A szövetség ezévi rendes közgyûlésén bejelentésre került, hogy a GÉMOSZ pályázatot nyert egy szakmaspecifikus kiadvány megjelentetésének támogatására. Az elnökség felhatalmazást adott a támogatási szerzôdés megkötésére, felállította a szerkesztô bizottságot és legutóbbi júliusi ülésén elfogadta a a kiadvány tematikáját, valamint szerzôi körét is. A szerkesztôk azt az elvet vallották, hogy olyan kiadvány készüljön, amely a márkakereskedôk számára minden fontos, a szakmájukkal és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos információt tartalmaz. Ugyanakkor, hogy ezt a könyvet ténylegesen használni is tudják az érdekeltek, a kiadvány zsebkönyv jelleggel kerül majd kiadásra. A zsebkönyv sûrítve fogja tartalmazni a fontos ismeretanyagot, míg a mellékleteként átnyújtandó CD-lemez a teljes, mintegy 250 oldalnyi információt részletesen is taglalja majd. A pályázatban ígért határidôket és teljes programot tartani kívánjuk, ezért a kézikönyv szeptember végére elkészül és azt követôen a szövetség gondoskodik arról, hogy minden tag ingyenesen megkapja. Ezt követôen október hó folyamán kerül sor egy tesztjellegû oktatásra is. A tananyag az alábbi fontos kérdésköröket öleli fel: A szakma helyzete, kihívásai a világban és hazánkban Tájékoztatás a GÉMOSZ-ról Általános ismeretek az európai unióról, különös tekintettel a kis- és közepes vállalkozások támogatására A gépjármû-kereskedelem fô jellemzôi, szabályozása az EU-ban és Magyarországon A gépjármû-kereskedelemben kialakult versenyhelyzet jellemzôi (koncentráció, a kis- és közepes vállalkozások helyzete), kezelése Az egységes belsô piac mûködésének elvei Az unió hatáskörében szabályozott területek A kereskedelem mûködési feltételeinek szabályozása Adózás, adópolitika A közösségi szinten szabályozott területek Vállalatalapítás, vállalkozási jog Munkavállalás, munkaidô, foglalkoztatás Versenyszabályozás Vámeljárás, származási szabályok Termékbiztonság, termékfelelôsség, CE-jelölések Reklámmal kapcsolatos szabályozás, marketing Tisztességtelen szerzôdési feltételek kérdése Használt gépjármû hulladékgazdálkodás A környezetvédelem kereskedelmet érintô területei Fogyasztóvédelem, piacfelügyelet szavatossági kérdések (benne az EU fogyasztóvédelmi politikája, a fogyasztók tájékoztatása, a fogyasztói jogérvényesítés, intézményrendszer A márkakereskedések gazdálkodási hatékonyságának összehasonlítása A gépjármû-finanszírozás helyzete az EU-ban A biztosítók és a márkakereskedôk kapcsolata az EU-ban és Magyarországon, az átállás kérdései Márkakereskedôk piaci etikája A foglalkoztatás, szakképzés problémái és a kiút lehetôsége szakmánkban Emberierôforrás-gazdálkodás, hatékonyság a munkaadó szemével Újdonságok, fejlesztés a NEXA AUTOCOLOR-nál Olvasóink, de különösen a NEXA Autocolor felhasználói jól ismerik hiszen évek óta nyomon követik az Autocolor márkájú autójavító festékek körében végzett fejlesztési tevékenységet, illetve az ebbôl származó eredményeket, az új anyagokat és eljárásokat. Mi is a célja a fejlesztésnek? A márkanév módosításával (ICI AUTOCO- LOR -> NEXA AUTOCOLOR) a fejlesztések tovább haladtak, illetve felgyorsultak: a cél a felhasználók igényeinek mind tökéletesebb kielégítése és olyan, a környezetet mind jobban kímélô eljárások és termékek létrehozása, amelyek nem kívánnak a felhasználóktól kompromisszumot sem a költségekben, sem pedig a technológiában. Fejlesztési feladatot jelent ezen kívül persze az autógyártók követése is a javítóipar szolgálatában, mint például új színek, vagy fényezési hatások reprodukálása a javítás során. SPECTRAL GREY alapozók A fejlesztés elsô csoportjába sorolható jelen cikkünk elsô témája, a már ismert Spectral Grey rendszer továbbfejlesztése. Elevenítsük fel elôször, mi is ez a rendszer? A fényezôk jól ismerik a különbözô színek fedôképességével (takarásával, opacitásával) kapcsolatos problémákat. A gyengébb fedôképességû színek átlátszóbbak, eredetileg ezekbôl több réteget kellett felszórni, hogy a kívánt színhatást biztosíthassuk. Ez nemcsak több idôt, munkát és energiát igényelt, de emellett az anyagköltségeket is növelte. Ilyen gyengébben takaró színek például a sárga árnyalatai, de az egyre nagyobb arányban elôforduló háromrétegû metál, gyöngyház és egyéb különleges hatású bevonatoknál (divatszínek) a sötétebb árnyalatoknál is mind gyakoribb a gyenge takarás. Ismertek voltak e nehézség megoldására bizonyos módszerek, mint pl. az alapozó színezése a fedôszínnel, azonban ennek az alkalmazhatóságát erôsen beszûkítik az alapozók és a színezésre használható festékek összeférhetôségi korlátai. A Spectral Grey rendszer kifejlesztésére vezetô nagy felismerés az volt, hogy nem szükséges az alapozót a fedôréteggel azonos színûvé tenni a gyenge takarás ellensúlyozásához, hanem elegendô azt a színnek megfelelô tónusú szürke színre beállítani. A rendszer elôször öt, majd hat fokozatból állt SG01(fehér)-tôl SG06 (középszürke)-ig amelyek fokozatait a két alapozó keverésével lehet elôállítani, illetve a fekete keverôszínnel lehetett tovább sötétíteni. A mikrofilmes, illetve a számítógépes keverési rendszerekben az adott színrecept mellett közvetlenül megtalálható a hozzárendelt SG fokozat és annak receptúrája. A továbbfejlesztés akkor vált szükségessé, amikor a gyári színek közt egyre nagyobb gyakorisággal megjelentek azok a sötétzöld és sötétkék gyöngyház színek, amelyek az SG06-nál is sötétebb szürke alapot igényeltek. Ez az SG07 fokozat, amely az SG05-bôl már nem keverhetô ki a fekete alapszín hozzáadásával az alapozó használati tulajdonságainak veszélyeztetése nélkül. Az új Spectral Grey rendszer hét fokozatból áll, az SG05-bôl az új P170-5670 HS SG színezô hozzáadásávak keverhetôk ki a sötétebb fokozatok. A gyári receptek már eleve tartalmazzák az ajánlást az adott színhez az alapozó SG-fokozatára. A már bevezetett kibôvített rendszer az alkalmazók körében teljes sikert aratott. XIRALLIC alapszínek A fejlesztési célok második köréhez sorolhatjuk a Xirallic alapszínek megjelenését. Ezeket a színeket az autógyártók az elmúlt évben kezdték használni, lényegében a gyöngyházhoz hasonló, de annál még csillogóbb, különösen erôs napsütésben látványos bevonatot adnak. Az elsô alkalmazói között megtaláljuk a vezetô amerikai autógyárakat (Chrysler, Ford ), a japán és koreai cégeket (Daewoo, Honda, Hyundai, Isuzu, Kia, Mazda, Mitsubishi, Nissan, Lexus, Subaru, Suzuki, Toyota ), illetve a minôségi európai márkákat is (Audi, BMW, Jaguar, Mercedes, Volkswagen, Volvo ). A NEXA Autocolor négy új 2K alapszínt fejlesztett ki, amelyek segítségével a felsorolt gyártók legtöbb színe a már rendelkezésre álló receptek szerint kikeverhetô. Az új alapszínek egyelôre ritkábban fordulnak elô, ezért 0,33 literes dobozban kerültek forgalomba (csak kevés receptben szerepelnek, a 60.000-bôl 150-ben igaz, hogy a kevert színben a Xirallic alkotóelem elérheti az 50%- ot is!). A pigmentek keverést nem igényelnek. A 2K Xirallic alapszíneket a fejlesztésben követik az Aquabase Xirallic színek, melyek hamarosan szintén rendelhetôek. 2040 Budaörs, Pf.152. 2051 Biatorbágy, Erdôvári Ipartelep Telefon: +36 (23) 311-080 Fax: +36 (23) 530-025 E-mail: autocolor@autocolor.hu Autó Márkakereskedô 2004/3 9
Széchenyi Kártya Tisztelt Vállalkozók! Szeretnénk felhívni figyelmét a kis- és középvállalkozások likviditását segítô Széchenyi Kártya konstrukcióra, amely a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által került kidolgozásra. A Széchenyi Kártya egyesíti a hitel és a bankkártya elônyeit: Hitelkerete révén: Vállalkozása kedvezményes kamatozású forráshoz jut, valamint költségeket takarít meg, hiszen a szokásos kártya- és hitelkondíciók jelentôs része ezen konstrukcióban nem kerül felszámításra. Bankkártya segítségével: Belföldön és külföldön egyaránt könnyen és gyorsan hozzáférhet hitelkeretéhez, készpénz nélkül vásárolhat, valamint készpénzhez juthat a bankjegykiadó automatákból (ATM) a hét minden napján, a nap 24 órájában és a bankfiókokban a hivatalos nyitvatartási idôben, valamint belföldi postahivatalokban. Kik igényelhetik? Olyan egyéni vállalkozók és társas vállalkozások (Bt., Kkt., Kft.), akik legalább 1 éve mûködnek és nincs 30 napot meghaladó köztartozásuk, árbevételük és a foglalkoztatottak létszáma (teljes munkaidôben max. 250 fô) alapján legfeljebb középvállalkozások, rendelkeznek a tevékenységük végzéséhez szükséges engedélyekkel nem folytatnak fegyver- és lôszergyártási, szerencsejáték és fogadási vagy pénzügyi tevékenységet (TEÁOR 2960, 9271, 6567). Hogyan és mire lehet felhasználni a kártyát? A bankkártyát és a kártyához kapcsolódó hitelt a vállalkozás érdekében felmerült és elszámolható kiadások kiegyenlítésére lehet felhasználni akár kártyával való fizetés, akár készpénz felvétel, akár átutalás útján. Mekkora összeget lehet igényelni? A Széchenyi Kártyához kapcsolódó hitelkeret 500 000 Ft, 1 000 000 Ft, 2 000 000 Ft, 3 000 000 Ft, 4 000 000 Ft, 5 000 000 Ft, 6 MFt, 7 MFt, 8 MFt, 9 MFt és 10 MFt lehet. A hitelkeretbôl a kártyabirtokos rész vagy teljes összeget vehet igénybe, a visszatörlesztett összeget pedig a futamidôn belül ismét felhasználhatja. Kamat- és egyéb költségek Hiteldíj: 3 havi BUBOR + 6% p. a., amelybôl 5% kamattámogatás. A kamatfizetés nettó módon történik, az Ön által fizetendô kamat tehát 3 havi BUBOR + 1%. (A BUBOR a magyar kereskedelmi bankok által egymás között alkalmazott betéti kamatláb, amely naponta követi a pénzpiac feltételeinek változását. A 3 havi kamatperiódus azt jelenti, hogy ez idô alatt az elhelyezett betét kamatlába nem változik.) A bankok által maximálisan felszámítható kártyadíjak összege Hitelkeret (Ft) Elsô kártya További díja (Ft) kártyák díja 500 000 Ft 15 000 Ft 4 000 Ft/db 1 000 000 Ft 25 000 Ft 2 000 000 Ft 30 000 Ft 3 000 000 Ft 35 000 Ft 4 000 000 Ft 40 000 Ft 5 000 000 Ft 55 000 Ft 6 000 000 Ft 65 000 Ft 7 000 000 Ft 70 000 Ft 8 000 000 Ft 75 000 Ft 9 000 000 Ft 80 000 Ft 10 000 000 Ft 85 000 Ft A Hitelgarancia Rt. részére fizetendô garanciadíjak, a Vállalkozások által fizetendô rész és az állami garanciadíj támogatás összege Hitelkeret összege (Ft) A készfizetô kezességvállalás díja (1,8%) (Ft) Vállalkozások által fizetendô rész (Ft) Állami garanciadíj támogatás (Ft) 500 000 6 570 3 285 3 285 1 000 000 13 140 6 570 6 570 2 000 000 26 280 13 140 13 140 3 000 000 39 420 19 710 19 710 4 000 000 52 560 26 280 26 280 5 000 000 65 700 32 850 32 850 6 000 000 78 840 39 420 39 420 7 000 000 91 980 45 990 45 990 8 000 000 105 120 52 560 52 560 9 000 000 118 260 59 130 59 130 10 000 000 131 400 65 700 65 700 A kártyadíj automatikusan csökkenti a hitelkeretet. Tehát a VOSZ Irodákban nem kell kártyadíjat fizetni. Futamidô és törlesztés A hitel futamideje 1 év (365 nap). A hitel törlesztése Negyedéves törlesztés Minden naptári negyedévben törleszteni kell a hitel egy részét az alábbiakban meghatározott módon. A törlesztés napját követôen a teljes szabad hitelkeret ismét igénybe vehetô. Amennyiben az igénybevett hitel összege a negyedéves kamatterhelést követôen nem haladja meg a Vállalkozás részére megítélt hitelkeret 80%-át, a Vállalkozásnak a lezárt negyedévhez kapcsolódóan nincs törlesztési kötelezettsége. Amennyiben az igénybevett hitel összege a negyedéves kamatterhelést követôen a a zárlat napján meghaladja a Vállalkozás részére megítélt hitelkeret 80%-át a Vállalkozásnak törlesztési kötelezettsége keletkezik, melyet a negyedéves zárás napját követô 15 naptári napon belül kell teljesítenie. A törlesztés napja a negyedéves zárás napját követô 15 naptári nap bármelyike lehet. A Vállalkozásnak olyan összeget kell törlesztenie, hogy a törlesztés napján a fennálló igénybe vett hitelállomány záró egyenlege ne legyen nagyobb, mint a Vállalkozás részére megítélt hitelkeret 80%-a. A törlesztést követô napon a teljes szabad hitelkeretet, azaz a visszatörlesztett összeget is ismét igénybe lehet venni. Ha a Bank által elôírt törlesztési kötelezettségének a Vállalkozás a naptári negyedéves zárás napjától számított 15 naptári napon belül nem tesz eleget, a Bank a hitelkeretet a negyedéves zárás napjától számított 16. naptári napon zárolja és felszólítást küld az ügyfélnek, amelyben tájékoztatja arról, hogy amennyiben a Vállalkozás a negyedéves zárás napjától számított 30. naptári napig a törlesztést nem teljesíti, a Bank a hitelszerzôdést azonnali hatállyal felmondja és a teljes tartozás összege az igénybevett hitel teljes összege és összes járuléka a felmondás napján esedékessé válik. Mi a hitel biztosítéka? Társas vállalkozásnál a közvetve vagy közvetlenül tulajdonos magánszemélyek készfizetô kezessége, Egyéni vállalkozónál magánszemély készfizetô kezessége, Hitelgarancia Rt. készfizetô kezessége, Azonnali beszedési megbízásra felhatalmazás a Bank javára. Hogyan igényelhetô a Széchenyi Kártya? Ön a VOSZ területileg illetékes irodáiban vagy a VOSZ Központi Irodájában A Regisztráló Szervezetek által a Vállalkozókkal szemben kötelezôen felszámítandó regisztrációs díjak 500 000 10 000 000 Ft összegû hitelkeret esetén (bruttó reg. díj): VOSZ tag, területi kereskedelmi és iparkamarai tag, VOSZ tagszervezet tagja*: nincs regisztrációs díj; társult szervezetek: 7 500 Ft; nem szervezeti tag, nem társult szervezet tagja: 15000 Ft. (*A VOSZ tagszervezetek, pl. GÉMOSZ). Az irodák a vállalkozása dokumentumait továbbküldik az Ön által választott Bank (MKB, Postabank Rt, OTP Bank) részére. Az igénylések pozitív elbírálását követôen Ön a helyi Bank fióknál megkötheti a Széchenyi Kártya szerzôdést, valamint átveheti bankkártyáját. A szerzôdést a Bank megküldi a Hitelgarancia Rt-nek, aki annak alapján regisztrál- 10 Autó Márkakereskedô 2004/3
ja a Hitelgarancia Rt készfizetô kezessége iránti igényt. A HG Rt elfogadását követôen nyílik meg a hitelkeret, amelyrôl a megnyitást követô munkanapon számlakivonatban tájékoztatjuk. Mit érdemes még tudnia bankkártyájáról? A kártya érvényessége: a kártya az elôlapján feltüntetett lejárati hónap utolsó napjáig használható. DR. KÁROLYI MIKLÓS VOSZ FÔTITKÁR Általános és konkrét tudnivalók a www.szkartya.hu honlapon és a VOSZ megyei, Budapest-Pest megyei Regionális irodáiban kaphatók: BARANYA MEGYE: 7621 Pécs, Rákóczi út 1. I/117. Tel.: 72-227-800, 72-227-800, voszbaranya@axelero.hu, Kosztolányi Anikó. BÁCS-KISKUN MEGYE: Ügyviteli Stúdió Kft., 6000 Kecskemét Csányi út 1-3. II/202. Tel.: 76-320-939, 76-320- 939, voszbkm@webmail.hu, Kecskeméti Orsolya. BÉKÉS MEGYE: Békéscsabai Váll. Centrum, 5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 3. Tel.: 66-442-742/124, 66-442-742/124, bcsvosz@bvc.hu, Paulik Mihályné. BORSOD MEGYE: Fix-Pont Kft., 3525 Miskolc, Déryné 18. fsz/1. Tel.: 46-357-845, 46-382-074, baz.vosz@chello.hu, Szepesi Istvánné. CSONGRÁD MEGYE: EKO PARK, 6726 Szeged, Fürj u. 92/B. Tel.: 62-550- 222, 62-550-223, csongrádvosz@vnet.hu, Szakács Józsefné, Lee Anita. FEJÉR MEGYE: 8000 Székesfehérvár, Szegfû Gy. u. 3. II/6. Tel: 22-515- 033, postmaster@voszfejer.axelero.hu, Széplakiné Végh Tímea. GYÔR-MOSON-SOPRON: Medicoop Kft., 9023 Gyôr Magyar u. 8. Tel.: 96-412-803/132, 96-424-719, gyormegyeivosz@mailbox.hu, Varga Csaba. HAJDÚ-BIHAR MEGYE: SZÉPKER Kft., 4029 Debrecen, Sámsoni u. 84/a. Tel.: 52-541-414, 52-541-301, postmaster@voszhbm.axelero.net, Uzonyi Krisztina. HEVES MEGYE: Dietiker, 3300 Eger, Faiskola u. 7. Tel.. 36-511-882, 36-511-882, voszhm@dietiker.hu, voszhm @scc.hu, Ábry Zoltán. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE: Auditor Szolnok Kft., 5000 Szolnok, Óvoda u. 2. Tel.: 56-512-370, 56-512-370, voszjm@mail.externet.hu, Pete Adrienn. KOMÁROM MEGYE: 2800 Kandó K. u. 16. 709. Tel.: 34-310-799, 34-310- 856, vosz.komesztmegye@axelero.hu NÓGRÁD MEGYE: KRF Rt., 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9./A. Tel.: 32-520-888, 32-520-873, vosznograd@profinter.hu, Varga Tamás, SOMOGY MEGYE: 7400 Kaposvár, Füredi u. 180. Tel.: 82-416-193, 82-416-193, vosz-kaposvar@jarmugyarto.hu, Horváth Tímea. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE: PRI- MON, 4400 Nyíregyháza, Víz út 21/b. Tel.: 42-421-012, 42-421-012, voszszab@axelero.hu, Czomba Tímea. TOLNA MEGYE: 7100 Szekszárd, Kölcsey ltp. 21. Tel.: 74-510-593, 74-510-594, vosztm@axelero.hu, Takács Sándorné. VAS MEGYE: Szônye Kft., 9723 Gyöngyösfalu, Kossuth u. 1. Tel.: 94-568- 128, 94-568-128, voszvm@savaria.hu, Barcza György. VESZPRÉM MEGYE: 8200 Veszprém, Budapest u. 8. 37. Tel.: 88-420-710, 88-406-594, voszveszprem@mindworks.hu, Bócsáné Fuchs Borbála. ZALA MEGYE: 8800 Nagykanizsa, Király u. 14. I./109. Tel.: 93-317-733, 93-317-733, zalavosz@chello.hu, Horváth Péterné. BUDAPEST-PEST M. REGIONÁLIS: 1058 Budapest, Késmárk u. 7/b. Tel.: 414-1800, 414-1801, dr. Varga Józsefné. 2700 Cegléd, Alkotmány út 7. Tel.: 53-310-598, Vincze Ildikó. KVBSZ, 1066 Budapest, Teréz krt. 38. I/112. Tel: 302-4706, 302-4737, kvbsz@index.hu, dr. Sárffy László. Autó Márkakereskedô 2004/3 11
Látogatás Ausztriában ORBÁN ANDRÁS elnökségi tag A Gépjármû Márkakereskedôk Országos Szövetsége szervizbizottságának felkérésére 2004. május 18-án a bizottság elnöke: Ivanics Lajos és tagja, jómagam: Orbán András látogatást tettünk a szomszédos Ausztriában az osztrák autókereskedôk és szervizek szövetségénél (Bundesinnung der Kfz-Techniker Österreichs) ahol a szövetség elnöke Alois Edelsbrunner és munkatársa fogadott bennünket. Látogatásunk célja az osztrák kollégák tapasztalatainak megismerése arról, hogy mi történt szervizeikben és a kereskedéseikben a Monti-féle törvény bevezetése óta eltelt nyolc hónap alatt. Az általános tapasztalatuk az, hogy az ô életükben a törvény bevezetése gyakorlatilag nem okozott jelentôs változásokat, mert hasonlóan hozzánk, már ôk is korábban kialakították és átszervezték az EU-nak megfelelô mûködési mechanizmusukat. Kérdéseket tettünk fel a napi tevékenységekkel, az importôrökkel, az oktatással a vállalkozások eredményességével, a szakemberképzéssel kapcsolatban. Nagyon szívesen vették érdeklôdésünket és ôszinte, közvetlen légkörben folyt a beszélgetés. Mondhatnám már fél szavakból is megértettük egymást. Ausztriában összesen 5200 márkakereskedés és szabad szerviz van, aminek 50 60%-a márkakereskedés, ill. márkaszerviz, a fennmaradó része szabad kereskedés, ill. szerviz. A magyar viszonylattal ellentétben náluk kötelezô a kamarai tagság. A foglalkoztatottságot és a szervizek méretét illeten eltérôek az adataik, az országos átlag szerint a szervizek 5, max. 10 fôt foglalkoztatnak. Az 50-nél több fôt foglalkoztató márkakereskedések az összes kereskedés 1%-át, az 5 50 fôt foglalkoztatók az 54%-át, az 5-nél kevesebb fôt foglalkoztatók a kereskedések 45%-át teszik ki. Nagyon meglepô volt számunkra az, amikor arról számoltak be, hogy a közelmúltban végzett felmérésük alapján mennyire veszteségesek az üzemieredményeik. Az egész Ausztriára vonatkozó felmérések szerint a szervizek bruttó bevételei 6,38 milliárd euró, a bruttó költségük 7,32 milliárd euró tehát az eredményük 0,94 milliárd eurós veszteséget mutat. Az 5200 kereskedés 25%-a 2-3%-os, árbevételarányos nyereséget termel, 25%-uk 0%-os, nullszaldós, 50%-uk veszteséges és ezek átlagából jön ki az elôbb említett összpiaci 0,94 milliárd eurós veszteség. Kis optimizmusra ad okot, hogy 2003 viszonylatában 2004 azonos idôszakában 1,8 %-kal nôtt az értékesítés bevétele és hasonló mértékben a szervizek forgalma is. A márkakereskedések 90%-ban finanszírozottak és 10%-ban saját tulajdonúak, bevallásuk szerint az egész szakma hihetetlen mértékben eladósodott a bankok felé. Érdeklôdtünk a jelenlegi rezsióradíjaik iránt is. Az általánosan országosan használt óradíjak 50 körüli szinten vannak. Az óradíjakkal kapcsolatban érdeklôdtünk a szerelôk bére iránt is: a szerelôk 8-10 /óra bruttó bért kapnak, ami után a munkaadó 25 /óra bruttó járulékot fizet ki. Így a munkaadónak egy óra megközelítôleg 33 35 -ba kerül. A szakmunkásképzés, mint korábban Magyarországon is, a kilenc osztályos általános iskolai képzés után, 15 éves kortól 3,5 éven keresztül tart. A tanulók egy évben 10 hetet vesznek részt elméleti oktatáson és 30 hetet gyakorlati képzésen, ez a beosztás célravezetôbbnek tûnik az osztrák képzésben, viszont náluk sincs munkafelvevô- és gépkocsi-értékesítô képzés, csak hasonlóan mint Magyarországon felnôttképzés vagy átképzés formájában. A magyar kereskedôkhöz hasonlóan, az osztrák szervizeknek is meg kell vásárolniuk célszerszámaikat, csak nevetve jegyezte meg az elnök úr aki maga is autókereskedô Grazban (Peugeot) hogy a szerszámokat minden más forrásból olcsóbban tudná beszerezni, azonban a márkaképviselet ragaszkodik a tôle történô beszerzéshez. A szervizekben tartani kell olyan végzettségû szerelôt is, aki robbantási szakképesítéssel rendelkezik, ellenkezô esetben nem szerelhet légzsákot az autón. A szakmai továbbképzésért, oktatásokért a szervizeknek nem kell fizetniük. Az osztrák kollégáink nagyon tartanak attól, hogy elveszik tôlük a mûszaki vizsgáztatás jogát, az állami kézbe kerül, félnek továbbá ennek következtében a jelentôs bevétel kieséstôl. Kapcsolatfelvételünk sikeres volt, látogatásunkról az osztrák szövetség szakmai lapja is beszámolt, és meghívást kaptunk a szövetség októberi éves konferenciájára is, melynek eredményérôl késôbb tájékoztatjuk a tisztelt olvasót. 12 Autó Márkakereskedô 2004/3
Változások a gépkocsik mûszaki megvizsgálása terén IVANICS LAJOS elnökségi tag Már az elôzô lapszámainkban is igyekeztünk ismertetôt adni az elmúlt idôszak jogszabályi változásairól. Most a gépkocsik mûszaki megvizsgálása mûszaki vizsgáztatása terén már bevezetett, illetve a várható módosulásokról kívánjuk tájékoztatni a tisztelt GÉMOSZ-tagokat. A regisztrációs adó 2004. május 1-jei bevezetésével egyidejûleg életbe lépett az 5/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. sz. mellékletének 1. sz. fejezet 1.3.1.d. pontja. Az itt leírt szabályozás szerint az alapvetô jármûkategóriákon belül, két külön vámtarifaszám lett meghatározva. A személyszállításra tervezett (az autóbuszok kivételével) ideértve a kombi típusú gépkocsit és versenyautót is, vámtarifaszáma (kódja) 8703. A nem-személygépjármû kategória kódja NEM 8703. A forgalomba helyezéses vizsgálat során a NEM 8703 vámtarifaszámos jármûrôl a vizsgabiztosnak négy digitális fényképet kell készíteni, és elektronikus adathordozón csatolni a vizsgaanyaghoz. A fotóknak egyértelmûen be kell mutatniuk a jármûvet, annak jellegét külsô megjelenés, rakodótér kialakítása és azonosító adatait adattábla, alvázszám révén. A kifejezetten áruszállításra tervezett gépjármûvek vámtarifaszáma 8704, amely kiegészül a jármûre jellemzô jelöléssel, pl. 8704-21 az 5 tonna össztömeg alatti, 8704-22 az 5 20 tonna közötti autó jelölése. Mindezt az 5/2004. KFF Szabályzatban jelentette meg a Közlekedési Fôfelügyelet. Az új személygépkocsik mûszaki megvizsgálás nélküli elsô forgalomba helyezése a tervek szerint 2004. év végére kerül bevezetésre. Ez év szeptember 1-tôl próbajelleggel hat vezérképviselet kap jogot az általuk forgalmazott új személyautók vizsga nélküli forgalomba állításra. A hat márka a Honda, a Nissan, a Mercedes, a Skoda, a Renault és a Volvo. E képviseletek vizsgahelyei megfelelô számítógépes rendszerrel rendelkeznek, és a felkészítést követôen az internetes kapcsolat révén közvetlenül képesek lesznek a Mûszaki adatlap kiállítására. Az Okmányiroda szintén az interneten keresztül a lapon szereplô egyedi vonalkód segítségével kinyitja a márkakereskedô által kitöltött Mûszaki adatlapot és megtalál rajta minden számára szükséges információt ahhoz, hogy a jármû forgalmi engedélyét kiállíthassa. Innen már csak egy kicsi lépés, hogy a forgalmi engedély kiállítása is a márkakereskedônél megtörténhessen. Azonban az nem várható, hogy ez a közeljövôben bevezetésre kerüljön. Változás történt az Idôszakos Mûszaki Vizsgálat adminisztratív rendszerében is. Eddig az Ügyfél a márkakereskedônek fizette meg a vizsga díját, aki azt összesítve fizette be a Közlekedési Fôfelügyelet számlájára. Ez azonban jogi kifogásolás miatt július 1-jétôl oly módon változott, hogy a pénzügyi vonalból a vizsgáztatást végzô szerviz kimarad, vagyis a jármû tulajdonosának a vizsgadíjat közvetlenül a Közlekedési Felügyelet számlájára kell befizetnie, azonban a pénzügyi ügyintézést amely csak készpénzes teljesítéssel történhet továbbra is a vizsgáztató állomások bonyolítják a Felügyelet nevében. A céges ügyfelek a tulajdonukban lévô autók vizsgára való felkészítésének költségét a szerviz felé többnyire átutalásos rendszerben fizetik ki, míg a kapcsolódó vizsgadíjat készpénz formájában kell kiegyenlíteniük, amit sokszor nehezményezve fogadnak. 2004. július 1-jétôl szintén változott a környezetvédelmi felülvizsgálat menete és elszámolása. A vizsgálati díj hatósági áras maradt, melyet a vevô a vizsgáló állomás számlája alapján fizet meg, de a hatósági ár 2004. július elsejétôl már tartalmazza az áfát. Változott továbbá az igazoló lapokról kiállított nyugtával kapcsolatos elszámolási rend: a zöldkártya kiállítására jogosult vizsgálóállomások a Felügyelettôl nagyobb mennyiségû igazoló lapot és az ezekrôl szóló nyugtatömböt kapnak, melynek ellenértékét elôre megfizetik a Felügyeletnek. A vizsgálóállomások az igazoló lapokról szóló nyugtákat a Felügyelet nevében állítják ki, majd adják a vevôknek. Természetesen ezek teljesítése ugyancsak a fent említett készpénzfizetéses formában történhet. Így a vizsgálóállomások a Felügyeletnek meghitelezett pénzükhöz az egyes felülvizsgálatok alkalmával, utólag, egyenként jutnak hozzá. A márkakereskedôket szintén nagy mértékben érintô próbarendszámokkal kapcsolatos változásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Az ideiglenes rendszámok csoportjához tartozó próbarendszámok kiadására, használatára vonatkozó rendelkezések, (35/2000 (XI.30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló módosításával a 34/2004 (VI.28.) BM rendelet) alapján 2004. július 1-jétôl az alábbiak vonatkoznak: Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre, és azon jármûvekre kell kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg kivonták, illetve amelynek az állandó rendszámmal történô közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges: ide tartozik a kísérlet vagy kipróbálás céljából üzemeltetett jármû, amely P betûjelû rendszámot kap. A fenti jogszabály szerint kérelemre P betûjelû ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a jármûgyártónak, a jármûjavítónak, a közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett, vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, de javítás alatt álló jármû ideiglenes részvételét a közúti forgalomban. Az ilyen jármû használata az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhetô át, valamint a jármûnek a közúti forgalomban való részvételérôl a közlekedési igazgatási hatóság által hitelesített indítási naplót kell vezetni. A jármûvel a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás tilos. A korlátozás alól az engedélyezô közlekedési igazgatási hatóság indokolt esetben felmentést adhat. A P betûjelû ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármû esetén a fentiekben meghatározott személy- és teherszállítás, illetve vontatási tilalom alól akkor lehet felmentést adni, ha a tesztelés a jármû ezen jellemzôinek megismerésére irányul. A közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban elôírt korlátozásokon túl egyéb indokolt megszorításokat rendelhet el, így különösen útvonalbeli, területi és idôbeli korlátozásokat írhat elô. Errôl és a jogszabályban meghatározott tilalmak alóli felmentésrôl határozatot hoz. Az ilyen jármûvel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni. A P betûjelû ideiglenes rendszámtábla csak olyan jármûre szerelhetô fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas mûszaki állapotban van. E feltételek betartásáért a jármû üzemben tartója felelôs. Amennyiben a jármû üzemeltetési jellege vagy üzemben tartója (tulajdonosa) megváltozik, a rendszámra való jogosultságot felül kell vizsgálni, azt indokolt esetben ki kell cserélni. Ôszintén remélem, hogy ez a rövid ismertetô is segíti a GÉMOSZ tagjait jövôbeni munkájukban, és hozzájárul ahhoz, hogy felkészültebben fogadhassák az elôttünk álló változásokat. Autó Márkakereskedô 2004/3 13
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény 2004. május 1-jétôl hatályos módosított szabályai HORVÁTH ISTVÁN M.P.M. Biztosítási Alkusz Kft. www.mpmba.hu A törvény hatályba lépését követôen a márkakereskedés biztosítás értékesítési lehetôsége csak a fôtevékenységéhez kapcsolódó termékekhez vagy szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó biztosítási módozatok terjesztésére korlátozódik. A márkakereskedés a gépjármûvek casco és gépjármû-felelôsségbiztosításainak értékesítését csak kiegészítô tevékenységként folytathatja. 2004. május 1. után a Márkakereskedés nem kaphat többes biztosítás ügynöki tevékenység végzésére engedélyt, azaz független biztosításközvetítô nem lehet (és így természetesen alkusz sem ), mert e tevékenységet csak kizárólagosan lehet végezni. ( Független biztosítás közvetítô és dealer egyidejûleg nem lehet. ) A márkakereskedés sajátos helyzetébôl adódóan, függô biztosításközvetítônek minôsül, aki a törvény szabályozása alapján a közvetítést a fôtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítô tevékenységként végzi. A márkakereskedés biztosításközvetítôként választhat, hogy egy biztosító biztosítási termékeit, vagy több biztosító egymással nem versenyzô termékeit, vagy több biztosító egymással versenyzô termékeit közvetítheti, ha biztosítja, hogy biztosítási tevékenysége a fôtevékenységhez kapcsolódik, a közvetítés kiegészítô tevékenység, és a biztosítással kapcsolatosan semmilyen pénzügyi tranzakciót nem végez. hogy az alkusz, vagy többes ügynök biztosításközvetítôje lesz ( független biztosításközvetítô), de biztosításközvetítésre irányuló további jogviszonyt más biztosításközvetítôvel vagy biztosítóval nem létesít. A biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személyt, függetlenül attól, hogy kinek a megbízásából jár el, be kell jelenteni a felügyeleti nyilvántartásba vételhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A nyilvántartásba vett természetes személy regisztrációs számot kap. A nyilvántartás még nem mûködik, de számítani kell arra, hogy szeptember hónaptól mûködni fog. Amennyiben a márkakereskedô (gazdálkodó szervezet) független biztosításközvetítô megbízásából jár el, úgy a közvetítôi tevékenységgel megbízott, ennél a szervezetnél közvetítôi tevékenységet végzô természetes személyekrôl is köteles nyilvántartást vezetni a független biztosításközvetítô és azt a PSZÁF-nek bejelenteni. Nyilvántartásba kell venni a gazdálkodó szervezetet is. A biztosításközvetítôvel jogviszonyban álló, biztosításközvetítôi tevékenységet végzô természetes személy biztosításközvetítôi tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. A közvetítôtevékenységet végzô személyeknek a Márkakereskedô alkalmazásában kell állnia. A tevékenységet végzô természetes személyeknek a felügyeleti nyilvántartásba vételükkel egyidejûleg a képzettségüket is igazolni kell ha van, ennek hiányában a szakmai elvárásoknak 48 hónapon belül kell eleget tenniük azoknak, akik a nyilvántartás felállításakor közvetítôi tevékenységet végeztek. Aki ezen idôpontot követôen kezdi meg közvetítôi tevékenységét, annak az általános szabály szerint 24 hónapon belül kell megszerezni a szükséges képesítést. A törvény által elôírt szükséges szakmai képesítést kiváltja az államilag elismert felsôfokú végzettség (közgazdasági, jogi, speciális matematika, mûszaki, orvosi stb.) A közvetítési tevékenység megkezdése elôtt kötelezô írásbeli tájékoztatást kell nyújtani az ügyfél számára a közvetítô cégrôl, annak státuszáról. Ezt követôen a biztosítási igényt fel kell mérni és független ügynökként kellô számú ajánlat kidolgozása mellett azt dokumentálni is kell. Folytatás a 15. oldalon 14 Autó Márkakereskedô 2004/3
FIGYELEM! A biztosításközvetítôi tevékenység csak akkor tárgyi adómentes szolgáltatás a márkakereskedô részérôl, ha az alkalmazotti státuszban lévô közvetítô az ügyfelek részére valóban teljes körû biztosításszakmai szolgáltatást végez. Ezt a tevékenységet ellenôrzési jogkörénél fogva az APEH is jogosult folyamatában ellenôrizni! Határon átnyúló szolgáltatás Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként elsô alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni másik állam területén, köteles ezt a felügyeletnek elôzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban vállalni tervezett kockázatot. - A díjszabásra vonatkozó rendelkezések érvényesek a határon átnyúló, Magyarországon szolgáltatást nyújtani kívánó tagállami biztosítóra is, nevezetesen, hogy a rendeletben és mellékleteiben rögzített feltételekkel kell a díjat meghatározni (gépjármû kategóriánként és bonus-malus osztályonként) - A biztosítási fedezetet igazoló okiraton fel kell tüntetni a biztosítónak, hogy a biztosítási szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást belföldi székhellyel nem rendelkezô biztosítóval határon átnyúló szolgáltatás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló okiratnak a kárképviselô nevére és címére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. - A Magyarországon gépjármû-felelôsségbiztosítást mûvelô biztosító csak a magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójának a rendelet és mellékletek feltételeinek megfelelô biztosítási szerzôdés megkötésére vonatkozó ajánlatát köteles elfogadni. Cégbírósággal kapcsolatos tennivaló A függô és független közvetítôvel együttmûködô gazdálkodó szervezet végezhet a TEÁOR 67.20 szám alá tartozó tevékenységet a függô vagy független közvetítô engedélye alapján. A Cégbíróságon el kell fogadtatni a ma még nem mindenhol azonosan értelmezett álláspontot. Jövônk záloga A márkakereskedôi etika CSERI JÓZSEF elnökségi tag Erkölcs, morál, etika. Szavak, melyek jelenkorunk vadhajtásoktól sem mentes világában mintha veszítettek volna értékükbôl. Szinonimák, melyek a bennünket körülvevô, egyre inkább elidegenedô társadalmi környezetben mintha kicsit furcsán csengenének. Vajon törvényszerû jelenséggel állunk szemben? Természetesnek kell vennünk, el kell fogadnunk, hogy az esetenként a vadkapitalizmus korszakát idézô gazdasági versenyben csak a profit lehet a meghatározó és egyetlen szempont, mely a túlélés és a fejlôdés záloga? Talán nem szentségtörés azt mondanunk; bizonyos tekintetben igen! Hisz profit nélkül mely vállalkozás lenne képes fejlôdni, elôretekinteni, szolgáltatásának színvonalát emelni? A folyamatok mögé pillantva azonban látnunk kell mást is. A profit és az etika, ha némelyek számára testidegen fogalmak is, egy tôrôl fakadnak. Sôt! Egymástól el nem választhatók! Ha csak nem a rövidlátás jellemzi gondolkodásmódunkat. Vajon hányan esnek közülünk ebbe a hibába? Hányan áldozzák fel esetenként szakmai méltóságukat, kereskedôi önbecsülésüket, nem utolsósorban árrésüket akár egyetlen üzlet reményéért is. Úgy, hogy már közben fogalmazzák a mentségeket magukban. Az elfekvô készlet finanszírozási igénye, az elôirányzott tervszámok szükségszerû elérése, vagy akár a bónusz-feltételek teljesítése is mind-mind egy indok ahhoz, hogy olyan döntéseket generáljanak, melyek etikailag megkérdôjelezhetôek. De megérthetôek. A piaci verseny kemény feltételeket szab mindannyiunknak. Miért is csodálkoznánk, hogy a döntési folyamatok prioritási sorrendjében az etika egyre hátrébb szorul? De vajon törvényszerû ez a folyamat? Erre is találhatunk magyarázatot, bár ez inkább mentegetôzés. Ugyanis, ha a tényeket perspektivikusan vizsgáljuk rádöbbenünk, a hosszú távon is élet- és mûködôképes márkakereskedések üzleti filozófiájának középpontjában az etika kiemelt helyet kell, hogy kapjon. Az etika, melyet gyûjtôszóként, de a márkakereskedô importôr, a márkakereskedô ügyfél és a márkakereskedô márkakereskedô viszonyában is szükséges értelmeznünk, és ajánlatos tiszteletben tartanunk. És nem csak a szó eredendô jelentése, de üzleti eredményeinkre gyakorolt hatása okán is. Mert ez jövônk záloga! A hazai új gépjármû-kereskedelemben a kilencvenes évek elején egy más idôszámítás kezdôdött. A típusorientált kereskedelem és szolgáltatás piaci körülmények között liberalizálódhatott, hozzájárulva a hazai motorizáció fejlôdéséhez, és a korábbinál magasabb szerviz-szolgáltatási színvonal megteremtéséhez. Gépjármû-márkakereskedônek lenni rangot, büszkeséget jelentett, és ez így volt rendjén. Ezt nem csak az általunk forgalmazott termékek árszintje indokolta. Emocionálisan is meghatározó volt, hogy tevékenységünk nem korlátozódott egy tartós fogyasztási cikk értékesítéséhez kapcsolódó teendôkre, hanem azon túl és nem ritkán vásárlóink álmának beteljesülésében, egy élet munkájának,,befektetésében mûködhettünk közre. Mindez rányomta bélyegét megítélésünkre is. Méghozzá, pozitív elôjellel! Beszélhetünk ma errôl? Sajnos egyre kevésbé! Valószínûsíthetôen kevés olyan szakma létezik, melynek általános megítélése alig több mint egy évtized alatt oly mértékben romlott volna idehaza, mint a gépjármû-márkakereskedôké. Ez is törvényszerû volt? A makrokörnyezetünkben végbemenô változásokat is figyelembe véve ezt is valószínûsíthetjük. Ám ennek ódiumát magunkra kell, hogy vállaljuk. Mert versenyhelyzetben, és piaci körülmények közt mérettôl, forgalmi volumentôl függetlenül is egyensúlyra kell törekednünk döntéseinkben. Egyensúlyra, melyet a fogyasztói igények kielégítése, a vásárlói elvárások teljesítése illetve a szolgáltatási színvonalunk fenntartásának, fejlesztésének hátterét is biztosító eredményesség, és nem utolsósorban szakmai hitelességünk, önbecsülésünk megôrzése közt szükséges megteremtenünk. Szembe kell néznünk a ténnyel! A szakma rangjának leértékelôdéséért, alacsony jövedelmezôségéért a fogyasztó nem hibáztatható! Ezen,,eredmények annak a magatartásnak tulajdoníthatók, melyben hosszú távú koncepciókat áldozunk fel rövidtávú elônyökért. Melyben a szakmai felkészültség, vagy rátermettség hiánya egyes esetekben kedvezménnyel nyer kompenzálást. Ahol a hiányos, vagy megtévesztô tájékoztatás ugyanúgy tetten érhetô, mint a kollégákról alkotott terhelô vélemény. A szakma rangjának helyreállításához önkritika és elemzô gondolkodásmód szükséges. De, mindenekelôtt az etikai alapelveket megfogalmazó normatívák. Bár, ez önmagában még nem garancia a szakma egzisztenciájának helyreállítására. Ahhoz ugyanis több kell! Felelôsségteljes, a szakmai alapelveket és az üzleti etikát egyaránt tiszteletben tartó gondolkodásmód! Ezek hiányában nehezen elképzelhetô, hogy az ágazat társadalmi elismertsége és nem utolsósorban jövedelmezôsége arányban legyen a befektetett energiával. Mindezt mielôbb felismerjük, annál hatékonyabban készülhetünk a már a közeli jövôben reánk váró újabb kihívásokra. Mert a világ, és benne a mi piaci környezetünk egyre inkább globalizálódik. A tétlenségért és a rövidlátó gondolkodásért pedig súlyos árat kell fizetni! Az Európai Unió keretei közt még inkább! Autó Márkakereskedô 2004/3 15
16 Autó Márkakereskedô 2004/3