Makroökonóma 2. személyes konzultácó Szécheny István Egyetem Gazdálkodás szak e-learnng képzés Összeállította: Farkas Péter 1
A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupac Pénzpac Fogyasztás Állam vásárlás Termelés függvény Munkapac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás 2
Áttekntésre kerülõ anyagok fellelhetõsége a Coeduban: 3. modul (9-12 lecke): A pénzpac 4. modul (13-14. lecke): IS-LM rendszer, makrokereslet 5. modul (16. lecke, módszertan segédlet A és B része,15. lecke) 3
A pénzpac 4
Árupénz A pénz létrejöttének fokozata Nemesfémen alapuló pénzrendszerek Aranystandard rendszer: bankjegyek megjelenése Belsõ érték nélkül pénz 5
A pénz funkcó Csereeszköz (forgalm eszköz) Értékmérõ Fzetés eszköz Felhalmozás eszköz Vlágpénz funkcó 6
A modern pénzrendszer A rendszer törvény szabályozáson alapszk A pénz htelpénz A pénznek nncs belsõ értéke 7
Alapkategórák Árszínvonal: súlyozott átlagár a gazdaságban: egységny terméket átlagos menny pénzért lehet megkapn A pénz vásárlóértéke: egységny pénzen az átlagtermékbõl menny vásárolható meg Az árszínvonal abszolút értékét nem szokás vzsgáln, változása (az nflácó üteme) kerül elõtérbe 8
A pénzpac alapösszefüggése: a Fsher-féle forgalm egyenlet M V P Kapcsolatot ír le az alapvetõ pénzpac változók között P=(M V)/ V=(P )/M ez az ntézmény feltételektõl s függ 9
A kétszntû bankrendszer Központ bank (jegybank) Nncs kapcsolatban a gazdaság szereplõkkel Szabályozza a rendszer mûködését FÜGGETLEN ntézmény, a kormányzat nem utasíthatja Kereskedelm bankok Õk rendezk a gazdaság szereplõk bank ügyet: Betét és htelügyletek Számlavezetés (fornt és devza) Értékpapírok kbocsátása és forgalmazása Egyéb szolgáltatások 10
A központ bank feladata Emsszó (pénzkbocsátás) Forgalomban lévõ pénz mennységének szabályozása Monetárs poltkán keresztül hat a kamatlábra, árszínvonalra, árfolyamra, végül a reálfolyamatokra s Vezet a kereskedelm bankok számlát Vezet az állam számlát Kezel az ország devza- és aranytartalékát 11
A pénzkínálat alapja: a monetárs bázs M0 kategóra: Jegybankpénz - Forgalomban lévõ készpénz - Kereskedelm bankok jegybank betéte M1 kategóra: M0 + Kereskedelm bankoknál lévõ látra szóló betétek állománya M2 kategóra: M1 + Lekötött betétek (A valóságban használják még az M3 és M4 kategórákat s, a könyv nem említ õket) 12
A pénzteremtés Készpénzhányad: a betétekbõl felvett készpénz arányát jelent Kötelezõ tartalékráta: a betételhelyezések után a jegybanknál kötelezõen elhelyezendõ tartalék aránya 13
A pénzteremtés X betesz a bankba 1 mlló forntot folyószámlájára Készpénzhányad 10% Menny htelt nyújthat ebbõl a bank (készpénzben)? 900.000 Ft-ot (1.000.000 0,9) 14
A pénzteremtés X betesz a bankba 1 mlló forntot folyószámlájára Készpénzhányad 10% Menny htelt nyújthat ebbõl a bank (számlapénzben)? 9.000.000 Ft-ot (900.000 : 0,1) 15
A pénzmultplkátor Általános alakja: MX / M0 Egységny jegybankpénzbõl menny kereskedelm bank pénzt tud teremten a bankszektor Most: M1/M0 alakban értelmezzük 16
Pénzmultplkátor a htelezés oldalról (htelmultplkácó) A gazdaság M htelgénnyel jelentkezk a kereskedelm bankoknál Ha megkapják: pénzmennység M-mel nõ. Elsõ körben ez számlapénz. Másodk kör: ebbõl M x-et készpénzben felvesznek. M egységny htel teremtéséhez tehát M x készpénz kell! Harmadk kör: M-bõl M x-et felvettek, M (1-x) számlakövetelés lesz, am után jegybankpénzt kell tartalékoln, y arányban, a tartalék mértéke: M (1-x) y 17
Pénzmultplkátor a htelezés oldalról (htelmultplkácó) Szükséges jegybankpénz mennysége M htelnyújtáshoz: B = M x + M (1-x) y = M (x + y -x y) Ambõl pedg smét: M x B y xy Forrás: TARAFÁS, Imre [2001]: Monetárs poltka a nagy válságoktól az ngatag pénzpacokg. Aula Kadó, Budapest, pp 11-15. 18
Pénzmultplkátor a tankönyv formula Ugyanarra az eredményre jutunk csak más jelölésrendszer és levezetés alapján Készpénzhányad: m k Tartalékráta: t A multplkátor pedg: M 1 m k t 1 M 0 1 m k 19
Mntafeladat a dolgozatra Egy gazdaságban a készpénzhányad 20%-os, a kötelezõ tartalékráta nagysága pedg 6,25%-os. Mekkora a pénzmultplkátor értéke? 1 m k t 1 m k 0,2 1 0,0625 1 0,2 0,2 1 0,05 4 A bankrendszer tehát a jegybankpénz mennységének négyszeresét képes bztosítan kereskedelm bank pénzben. 20
A pénzkereslet Pénzkereslet: pénztartás szándék Motívuma: Tranzakcós motívum Óvatosság motívum Spekulácós motívum A pénzkereslet meghatározott reálértékû pénz ránt jelenk meg! (Ha P emelkedk, a nomnáls pénzkereslet s emelkedk!) 21
A pénzkereslet függvény általános alakja M D P L, L: reálpénzkereslet P: árszínvonal M D : nomnáls pénzkereslet 22
A tranzakcós pénzkereslet L t L t f k L t () L t 0 23
Az óvatosság pénzkereslet L ó f, L L t t 0 0 24
A vagyontartás (spekulácós) pénzkereslet L S L s f L 0 h L S 0 L s () 25
26 Az összesített pénzkereslet h L k L L L L L s ó t 0, L példa 25 0,1 500 :
Vagyontartás értékpapírok árfolyama Mennyt adjunk egy 10.000 Ft-os végtelen lejáratú állampapírért, amelyk 6%-os éves hozamot fzet, mközben a bank kamat 8,25%? B 0 N Az árfolyam: 7272,72 Ft Ha 7.272,72 Ft-ot befektetek (végtelen hosszú lejárattal) és 8,25% hozammal, ugyanannyt kapok, mnt 10.000 Ft után 6%-os kamattal 27
A pénzpac egyensúly Nomnáls pénzkínálat = nomnáls pénzkereslet M S P L, M P S L, P és külsõ adottság: az D = S összefüggésbõl adódnak (bár ezekre s hat a pénzpac) Amt vszont a pénzpac határoz meg: a kamatláb, 28
A pénzpac egyensúly Adott egyensúly jövedelemhez mndg egy adott egyensúly kamatláb tartozk A pénzpacon a kamatláb változása teremt meg a pénzkereslet és a reálpénzkínálat egyensúlyát. 29
Pénzpac egyensúly: az LM-függvény Az LM-függvény azokat a jövedelem-kamatláb (-) kombnácókat tartalmazza, amelyek egyensúly bztosítanak a pénzacon Alakja a már látott összefüggésekbõl vezethetõ le: M P S L M P S k L 0 h 30
31 Pénzpac egyensúly: az LM-függvény Az elõzõ egyenletet átrendezve megkaphatjuk az LM-görbe függvényalakját (), lletve () alakban h L P M k P M L k h h L k P M S S S 0 0 0 1 1
Mntafeladat Egy gazdaságban az autonóm pénzkereslet nagysága 800 egység. A gazdaság szereplõk a jövedelem 20%-át tartják pénzben, s a pénzkereslet a kamatláb egységny emelkedése esetén 80 egységgel csökken. A nomnáls pénzkínálat nagysága 3000 egység, az árszínvonal nagysága 4 egység. Határozza meg az LM-függvény egyenletét! Mekkora az egyensúly jövedelem, amkor a kamatláb 10%-os? Mlyen kamatláb esetén lenne az egyensúly jövedelem 4530 egység? 32
Megoldás L 800 0,2 80, M P S 3000 4 750 750 800 0,2 80 0,625 vagy 0,0025 250 400 33
Megoldás?, ha 10 250 400 10 3750?, hogy 4530 legyen? 0,625 0,0025 0,625 0,0025 4530 11,95 34
Az LM-görbe grafkus ábrázolása LM 35
Az LM-görbe grafkus levezetése LM M/P, L S L S () L t () M/P, L t 36
A tranzakcós pénzkereslet változásának hatása az LMgörbére LM 0 LM 1 M/P, L S L S () L t () 1 L t () 0 M/P, L t 37
A reálpénzmennység változásának hatása az LM-görbére LM 0 LM 1 M/P, L S L S () L t () M/P, L t 38
Túlkínálat a pénzpacon LM A 2 A 1 M/P, L S L S () A* M 1 L S (1) L t (1) L t () Az ábra a tankönyvben hvatkozott, de onnan hányzó 6.9 ábrát pótolja, 127. oldalon lévõ dõltbetûs magyarázószöveg ezen az ábrán követhetõ. M/P, L t 39
A túlkínálatos helyzet megszûnése A kamat túl magas A spekulácós kereslet ksebb a pénzkínálatnál Az értékpapírpacon túlkereslet alakul k Az értékpapírok árfolyama emelkedk Ez lenyomja a pac kamatlábat 40
Mntafeladat Egy gazdaságban az autonóm pénzkereslet nagysága 800 egység. A gazdaság szereplõk a jövedelem 20%-át tartják pénzben, s a pénzkereslet a kamatláb egységny emelkedése esetén 80 egységgel csökken. A nomnáls pénzkínálat nagysága 3000 egység, az árszínvonal nagysága 4 egység. Határozza meg az LM-függvény egyenletét! Mekkora az egyensúly jövedelem, amkor a kamatláb 10%-os? Mlyen kamatláb esetén lenne az egyensúly jövedelem 4530 egység? 41
Megoldás L 800 0,2 80, M P S 3000 4 750 750 800 0,2 80 0,625 vagy 0,0025 250 400 42
Megoldás?, ha 10 250 400 10 3750?, hogy 4530 legyen? 0,625 0,0025 0,625 0,0025 4530 11,95 43
A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupac Pénzpac Fogyasztás Állam vásárlás Termelés függvény Munkapac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás 44
Az IS-LM rendszer 45
C+I C+I( 2 ) C+I( 1 ) Az IS-függvény emlékeztetõ az elsõ konzultácóról 1 2 1 2 IS-függvény 1 2 46
Együttes egyensúly a két részpacon LM IS 47
Egyensúlytalanság az árupacon 0 1 A ( 0 ) B ( 1 ) A B túlkínálat túlkereslet IS B ( 1 ) 0 1 A ( 0 ) 48
Egyensúlytalanság a pénzpacon LM 1 C ( 0 ) D ( 1 ) túlkínálat D 0 C túlkereslet IS C ( 0 ) 1 0 D ( 1 ) 49
Együttes egyensúly a két részpacon IS, LM: túlkínálat LM e IS: túlkereslet LM: túlkínálat IS: túlkínálat LM: túlkereslet IS, LM: túlkereslet IS e 50
Az egyensúly kalakulásának lépése Árupac (lassú gazodás folyamat) Túlkínálat: kbocsátás csökken Túlkereslet: kbocsátás növekszk Pénzpac (gyorsan reagál) Túlkínált: kamatláb csökken Túlkereslet: kamatláb emelkedk Egyensúly kalakulásának fázsa: Pénzpacon a kamatláb mozgásával Árupacon a kbocsátás (termelés változásával) 51
Mntafeladat Az elõzõ gazdaságról (amelynek LM-függvényét már megalkottuk), tudjuk, hogy az autonóm fogyasztás értéke 550 egység, a fogyasztás határhajlandóság nagysága pedg 0,8. Tudjuk azt s, hogy az autonóm beruházás nagysága 595 egység, a beruházás a kamatláb egységny emelkedésekor 20 egységgel csökken. Határozzuk meg az egyensúly jövedelem és kamatláb nagyságát! 52
53 Megoldás (1.lépés) (az IS-függvény egyenlete) a I C c vagy I C 100 5725 20 595 550 0,8 1 1 ˆ 1 1 100 5725 20 1145 0,2 20 595 0,8 550 0 0
Megoldás (2.lépés) IS : 5725 100 LM : 0,625 0,0025 5725 100 0,625 0,0025 1,25 5662,5 4530 11,95 54
Az egyensúly kalakulása egyensúlytalanság után LM 0 e IS e 0 55
56 Az együttes egyensúly analtkus levezetése (kétszektoros gazdaságban) P M k L h a I C c S 0 0 0 ˆ 1 1 P M k L h LM S 0 1 : a I C c IS 0 0 ˆ 1 1 :
57 Az együttes egyensúly analtkus levezetése (kétszektoros gazdaságban) P M k L h a I C c S 0 0 0 ˆ 1 1 P M L h a I C c h k a S 0 0 0 ˆ 1 1 P M L h a I C h k a c S 0 0 0 ˆ 1 1
A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupac Pénzpac Fogyasztás Állam vásárlás Termelés függvény Munkapac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás 58
A makrokereslet függvény 59
A makrokereslet függvény értelmezése Jele: D (P), vagy AD(P) Az áruk ránt reálkereslet az árszínvonal függvényében (változatlan pénzmennység mellett) Az áru- és a pénzpac a függvény összes pontjában egyensúlyban van. 60
A függvény levezetése Eddg: adott P mellett meg tudjuk határozn az IS-LM rendszer egyensúlyát, vagys kaphatunk egy -P párost. Ha P változk M S /P s változk LM helyzete változk s változk van egy új -P párosunk. Az lyen, -P kombnácókat összekötve kapjuk a makrokereslet függvényt. 61
LM(P 2 ) A függvény levezetése LM(P 1 ) 2 LM(P 0 ) 1 0 IS P 2 1 0 P 2 P 1 P 0 AD(P) 2 1 0 62
63 A függvény egyenlete (kétszektoros esetben) P M k L h a I C c S 0 0 0 ˆ 1 1 P M L k h LM a I C c IS S 0 0 0 1 : ˆ 1 1 :
64 A függvény egyenlete (kétszektoros esetben) P M k L h a I C c S 0 0 0 ˆ 1 1 0 0 0 1 ˆ 1 S a M C I L a k h P c h
Mntafeladat (IS-LM-AD) Egy kétszektoros gazdaságról tudjuk a következõket: C 800 0,75 I 1600 20 JBP 200, t 0,05 L 0,25 500 20 Határozza meg az IS és az LM egyenletét P=4-re! Határozza meg az egyensúly jövedelem és kamatláb értékét P=4-re! Ábrázolja a kapott összefüggéseket! Határozza meg a makrokereslet függvény egyenletét! Ábrázolja a makrokereslet függvényt! 65
66 Mntafeladat (folytatás) P P P LM IS LM IS 8000 3800 ) ( 200 / 0,0125 25 : 80 9600 : 47,5 5800, 0,125 25 80 9600 0,125 25 : 80 9600 :
Mntafeladat (folytatás) Mennyvel növekszk meg az egyensúly jövedelem (P=4 esetén), ha a gazdaságban az autonóm fogyasztás nagysága 25%-kal emelkedk? A megoldáshoz nem oldhatja meg újra az IS-LM egyenletrendszert! Megoldás: 2 200 400 5.800 400 6.200 67
A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupac Pénzpac Fogyasztás Állam vásárlás Termelés függvény Munkapac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás 68
A munkapac
Makrokereslet és makrokínálat Makrokereslet: adott P-hez tartozó összkereslet Makrokínálat: adott P-hez tartozó kbocsátás Függ (többek között): Alkalmazottak számától (munkapac) Az egy alkalmazottra jutó kbocsátásról (termelés függvény) 70
A munkapac Kereslet: N D a munkaerõ ránt megnylvánuló kereslet (ak fzet a munkáért, tehát nem ak munkahelyet keres!!!) Kínálat: N S a munkaerõ kínálata (ak pénzt kap érte, felkínálja munkáját, tehát nem az, ak állást kínál!!!) 71
A munkaerõ kereslete Mkroökonóma: Származékos kereslet MP L MR = MFC L Q MP L L L
Termelés függvény és határtermék a makroökonómában Termelés függvény: a kbocsátás (GDP) nagysága a befolyásoló tényezõk függvényében. A függvény változó: Tõke (rövd távon rögzített) Munka (a gazdaságban alkalmazott létszám) A függvény alakja így: =f(k,l), ahol K rögzített (de dõvel változhat!) 73
A termelés függvény tulajdonsága Mkrosznten volt növekvõ hozadék és növekvõ határtermék, valamnt negatív határtermék s Makrosznten csak csökkenõ hozadék van, de nncs negatív határtermék (egy üzemnél tud túl magas lenn az alkalmazott létszám, egy gazdaság egészében vszont már nem) 74
A makroökonóma termelés függvény (GDP), mrd Ft 22.000 3,9 N, m fõ 75
Határtermék a makroökonómában Jelentése: Mennyvel változk (növekszk) a GDP, ha egy fõvel növekszk a foglalkoztatottak száma a gazdaságban MP N, Ft/fõ 5.600.000 3,9 N, m fõ 76
77 A munkakereslet származtatása a termelés függvénybõl Cél: most s a proftmaxmum Nomnálkategórákkal: Reálkategórákkal: P B N W P P B N P W
78 A munkakereslet származtatása a termelés függvénybõl B N P W max, 0 N ha P W N N K N, P W N N K, P W N MP
A munkakereslet származtatása a termelés függvénybõl - mntapélda N K N 40.000 fõ, fx K, N N W P K, N 200 100 N 2 N N 100 N W P N D 10.000 W P 2 79
A munkakereslet származtatása a termelés függvénybõl mntapélda (folyt) Mekkora a foglalkoztatás és a munkanélkülek száma, ha a nomnálbérek nagysága 5000 Ft, az árszínvonal nagysága 1000 egység, s a munkakínálat pedg 500 fõ? N D 10.000 W P 10000 5000 1000 10000 25 2 2 400 Munkakereslet = 400, munkakínálat = 500, foglalkoztatás tehát 400 (mndg a ksebb érték) Munkanélkülek száma: 100 fõ 80
A munkakereslet függvény alakja: W/P 300 N D 3,9 N, m fõ 81
A munkakínálat TELJES NÉPESSÉG MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG NEM MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG AKÍTV NÉPESSÉG INAKTÍV NÉPESSÉG FOGLALKOZTATOTT MUNKANÉLKÜLI KÉNSZERÛ MUNKANÉLKÜLI ÖNKÉNTES MUNKANÉLKÜLI 82
Munkapac mutatószámok Munkanélkülség ráta Munkanélkülek / aktívak 6-7% körül, EU-átlagnál jobb Aktvtás ráta Aktívak / munkaképes korúak 53-54% körül, EU-nál rosszabb (de az egész EU s rossz adatot produkál) 83
Munkakínálat W/P N S N A N 84
A munkapac egyensúly W/P Teljes munkanélkülség N S N A - N D Kényszerû munkanélkülség N S - N D N A - N S (W/P) e Önkéntes munkanélkülség N e N A N D N 85
A foglalkoztatás függvény D N f mn N, N S A rövdebb oldal elve W/P N S N D N 86
A reálbér-függvény P (Ft/db) Ha pl. a nomnálbér (W) 150.000 Ft, akkor a reálbérfüggvény alakja: 1500 W/P=150.000/P 500 100 300 W/P (db) 87
A tökéletes munkapac A pac mndg az egyensúly állapotában van, a reálbér mndg az egyensúly szntre áll be W/P N S (W/P) e N D P N f = N A = N S N
A nem tökéletes munkapac A pac a reálbér nagyságától függõen kerül egyensúlyba W/P N S (W/P) e N D P P 1 P e P 2 N