2011 ((V.. ÉVFOLLYAM)) 12.. SZÁM www..ttmamk..hu Valamennyi kedves együttműködő vagy közreműködésüket igénybe vevő partnerüknek BOLDOG KARÁCSONYT ÉS ÖRÖMÖKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT kívánnak a TMÁMK munkatársai A borító elő- és hátoldalán Say Katalin népi iparművész csuhéból készült munkái
ELKÖSZÖNÜNK 2011 során immár mindketten jogosulttá váltunk arra, hogy nyugdíjazásunkat kérhessük, és ez novemberi határidővel meg is történt. Saját elhatározásunk alapján nem kívántunk élni azzal a lehetőséggel, hogy akár tovább is tevékenykedhetünk. Az intézmény megnehezedett helyzetében úgy éreztük, hogy a további munkatársakat érintő esetleges létszám-leépítési kényszer nyomasztó hatásának egyik oldási lehetősége az is, ha a feladatokat és ezzel a talán biztosabbá váló státuszokat fiatalabb munkatársainkra hagyjuk. Egyidejűleg olyan alapvető fenntartói és működtetési változások előkészítése is megtörtént, aminek alapján ez a döntésünk fokozottan ésszerűvé vált. Lépjen a szakma ifjabbakkal az élén a jövőbe! Tizenkét esztendeje, hogy az akkori megyei önkormányzati döntés nyomán integrált formában megalakuló a közművelődési, pedagógiai, sport, turisztikai, kisebbségi és esélyegyenlőségi területek megyei szolgáltató feladatait egyesítő intézet vezetésére megbízást kaptunk. Örökségként ezt a funkciót vittük magunkkal tovább, amikor lassan ötödik éve az intézmény feladataival együtt korábbi méretének a töredékére zsugorodott. A 2007 tavaszi döntés alapján meghatározó tevékenységünk a közművelődési szakmai szolgáltatás megyei ellátása maradt, s akkortól hatfőnyi gárda nyújtotta a személyi feltételeket. Mind az intézet kiterjedt, mind összébb húzódó szervezeti keretei között barátian és családiasan kollegiális körülmények között jól felkészült, rátermett és lelkiismeretes társakkal dolgozhattunk együtt. Ezzel párhuzamosan Tolna megye esetenként a Dél-Dunántúl, olykor a tágabb ország vagy nemzetközi tér sok-sok szakmai szereplőjével, közreműködőkkel és szolgáltatásainkat igénylőkkel is jó és eredményes kapcsolatba kerülhettünk. Mindkét körnek sokat köszönhetünk. Saját fejlődésünknek és boldogulásunknak, az általunk vezetett intézmény sikereinek és eredményeinek valamennyien segítői, elősegítői voltak. A búcsú pillanatában mindannyiuknak őszintén mondunk ezért hálás köszönetet. A közművelődés, a szakma és a népművelő-társadalom iránti elkötelezettségünk ezzel cseppet sem csökken. Figyelő és igény esetén visszasegítő társként továbbra is készen állunk. Dr. Say István igazgató és Bajszné Kiss Magdolna igazgató-helyettes TMÁMK HÍRLEVÉL 2011. 12. SZÁM 1
A megyei közművelődési szolgáltató intézmények a megyei fenntartásból a közvetlen állami működtetés felé tartanak A megyei önkormányzatok pontos és teljes körben jól szabályozott hatásköre és helyi igazgatási funkciója az erre vonatkozó törvény 20 évvel ezelőtti elfogadása óta sohasem volt vegytiszta. Különösen megbonyolította a helyzetet, hogy ennek az önkormányzati körnek a finanszírozása, azon belül a saját bevételi jogosultságai még ennél is zavarosabbak voltak mindvégig. A települési önkormányzatok felfelé, az állam lefelé általában minden szakterületi kényelmetlenséget szinte mindig annak pénzügyi háttere nélkül a megyei önkormányzatok hatáskörébe utaltak. Hiányzott közben ezeken a feladatokon és feladatcsoportokon belül egy középfok logikája szerinti következetes hierarchizáltság, a feladatadás és -átadás vagylagos és találomszerű lett. A rendszerbe foglalt rendszertelenséget tovább bonyolította, hogy 2006-tól a megyei önkormányzatok egy kivételével akkori ellenzéki többségű irányítás alá kerültek. Az akkori kormányok taktikai sőt stratégiai döntése az volt, hogy az állami irányítás számára kényelmetlen beállítódású megyéket a helyzet egyszerűsítése érdekében pénzügyi eszközökkel padlóra viszi, és így a megyét, mint olyat fölöslegessé fokozza le. A terv megvalósítása olyan mértékben sikerült 2010-re, hogy ezt a tendenciát megfordítani már nem lehetett. A megyei önkormányzati rendszerből addigra már több száz milliárdos forrást vontak ki összességében. Ez lehetetlenné tette, hogy a megyei önkormányzatok elsődleges és arányában legnagyobb feladatukat, a rájuk bízott intézményhálózatok működtetését hatékonyan el tudják látni. Az előző évek megszorítottságában kényszerűen megvalósított racionalizálások egy részét az idő nem igazolta. Ugyanakkor sok reformintézkedés elmaradása vagy halogatása pedig csak tetézte a felgyűlt gondokat. A megyei önkormányzatok ebben az összezavarodott helyzetben az állampolgárok iránti szolgáltatási kötelezettségeik legalább közel szintentartása érdekében folyamatosan kényszerültek már működési hitelek felvételére is. Ennek következtében egyenként is többmilliárdos mértékben eladósodtak (nem kis részben svájci frank alapú hiteleik következtében). A folyamat eredményeként ráadásul az egyes megyék között a közszolgáltatási színvonalban, szervezeti megoldásaban és a finanszírozási módban is jelentős eltérések alakultak ki. Ugyanakkor az Alkotmány értelmében Magyarországon minden állampolgár azonos, magas színvonalú közszolgáltatásokra jogosult. Ennek az elvnek a biztosítása 2011-re teljesíthetetlenné vált a megyei fenntartású körben. A problémakör súlyossága és összetettsége miatt megoldásra már csak az állam lehetett képes. Vállalta tehát, hogy az adósságcsapdából a megyei önkormányzatokat kihúzza. Ám az, hogy eközben a szétzilálódott helyzetű oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények egységes rendszerű, színvonalas és stabil működése helyreállhasson, ezek konszolidálásában a központi irányítás vált észszerűvé. Párhuzamosan az új Alaptörvényben viszont megerősítették (illetve rehabilitálták) a megyei önkormányzatok területfejlesztési szerepét. Október 3-án született meg a Kormány és a megyei önkormányzatok közös szándéknyilatkozata, amelynek értelmében a megyei intézmények működtetését 2012-től az állam közvetlenül átveszi. A jogutód fenntartási feladatokra kiszemelt megyei kormányhivatalok 2011 utolsó negyedévében folyamatosan készülnek fel új szerepükre. Megyénkben Tóth Ferenc megyei kormánymegbízottnak az érintett intézményekhez eljuttatott körlevele szerint az átszervezés nem veszélyezteti sem az érintett intézmények dolgozóinak munkáját, sem az ellátás biztonságát, folyamatosságát. Ennek alapján valamennyi velünk együttműködő vagy a szolgáltatásainkat igénylő Tolna megyei partnerünk számára megnyugtató folytonosságot ígérhetünk. Párhuzamosan zajlik a közművelődés jogi szabályozásának megújítása is. Ezt követően dől majd el, hogy a megyei közművelődési szakmai szolgáltatást folytató egységek a Magyar Művelődési Intézet vagy közvetlenül a szaktárca alá tagolódva találják-e meg végső helyüket. Egy tény, és ez ugyancsak megnyugtató: a mi területünkön is sokfélévé zilálódott megoldások hamarosan egységesülni fognak, és stabil megyei közművelődési intézetek vagy irodák működhetnek majd. 2 TMÁMK HÍRLEVÉL 2011. 12. SZÁM
A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ az átmeneti időszakban is 2012 megyei közművelődési sikereiért dolgozik A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ évek óta végez kistérségi kulturális fejlesztő tevékenységet. A megye városaiban adott szakmai szellemi potenciál megléte miatt tevékenységünket tudatosan, megtervezetten a községek, kisebb települések felé fordítottuk. Az elmúlt években folyamatos, a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott támogatások jóvoltából szép példái valósultak meg ennek. Komolyzenei koncertet, hagyományőrző népi együttesek fellépéseit, székely mesemondó estet, bábelőadást, kórushangversenyt, kiállítást vagy éppen zenés irodalmi műsort tájoltattunk Tolna megye kulturálisan legelhagyottabb térségeibe. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy sok településen ezek az események jelentették a kulturális élményhez jutás talán egyetlen igazi lehetőségét. A kiváló akusztikájú falusi templomokban megtartott hangversenyek, a kis művelődési házak színpadára szervezett művészeti rendezvények e települések életének kiemelkedő eseményeivé váltak, rajtuk kortól, nemtől és iskolázottságtól függetlenül üdvözölhettük a helyi lakosság nagyszámú képviselőjét. Az elmúlt évek hagyományait követve határoztuk el, hogy ezt a tevékenységünket 2012-ben is továbbfolytatjuk. Ezért szeptemberben benyújtottuk a következő évre vonatkozó pályázatunkat a Nemzeti Kulturális Alaphoz, és a több mint 1 millió 800 ezer forintos igényünket október végére teljes összegében általuk elismerve már el is nyerhettük a 2012-es megvalósítás fedezetét, amelyhez önrészt sem kellett vállalnunk. Így a Ritmusváltás című művészeti sorozati tájoltatás a megye 15 községébe juthat majd el. A kiírás szerint a településeket a halmozottan hátrányos településeket listázó kormányrendelet alapján kellett megválasztanunk, de ezt figyelembe véve is területileg arányos megoldást sikerült találnunk. Az érintett polgármesterektől már beszereztük a befogadási nyilatkozatot is, így semmi sem állhat annak útjába, hogy a jövő esztendő márciusától májusáig a kiszemelt helyekre változatos programokat juttassunk el. A kiírás értelmében szerepeltetésre a megye legjobb amatőr művészeti előadóit kellett felkérnünk, de a célzott produkció nem tartozhatott a néptáncos-folklór körbe. Ennek alapján lesznek közreműködők a Szekszárdi Kamarazenekar, a Bogyiszlói Zenekar és a Csurgó Zenekar. A Szekszárdi Kamarazenekar Tolna megye egyetlen vonós kamarazenekara. 1984-ben alapították. Több rangos elismerés és minősítés tulajdonosa. Tagjai zenei pályára készülő fiatalok és lelkes amatőr zenészek (orvos, műszaki értelmiségi, óvónő, pedagógus stb.), valamint zeneiskolai tanárok. Fennállásuk óta 200-nál is több koncertet adtak már, és eddig mintegy 160 művet szólaltattak meg. Karnagyuk Földesi Lajos, Tolna megye szülötte, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docense. A Bogyiszlói Zenekar tagjai az őket fogadókat úgy nevezett világzenei bemutató műsorral fogják szórakoztatni, amelynek keretében különféle zenei kultúrák és zenei hagyományok együttélését illusztrálják majd. Az együttes már több mint félév-százados múltra tekinthet vissza, a dunántúli muzsikának azóta egyik fő reprezentánsa. Különleges hangzásuk a vonósokon (hegedűn, hegedűbrácsán és nagybőgőn) túl a tamburazenekarokra jellemző hangszereknek (tamburaprím, tamburabrácsa) is köszönhető. A Csurgó Zenekar múltja csak jó egy évtizedes, ám ennyi idő alatt is országos elismertségre tettek szert. Fontosnak tartják az egészen fiatalok zenei ízlésének formálását, ezért rendszeres fellépők óvodákban és iskolákban. Koncertjeik azonban nemcsak gyerekeknek, hanem valamennyi korosztálynak szólnak. A stílusukban ötvözik a klasszikus zenét a népzenei elemekkel, sőt a hangulatot jazz és blues hatásokkal is fokozni tudják. Ezért hallgatóik rendszeresen teljes nagycsaládok. Újszerű hangszerelésben hangzanak fel az előadásukban ismert versek pl. Weöres Sándor, Csoóri Sándor vagy Csukás István alkotásai közül. A befogadó községek és műsorok megyebeli eloszlása a következő oldal térképén látható. TMÁMK HÍRLEVÉL 2011. 12. SZÁM 3
A műsortájoltatás Tolna megyei terve 2012. március 15 május 31. TEMPLOMI VONÓS HANGVERSENY (SZEKSZÁRDI KAMARAZENEKAR) VILÁGZENE-BEMUTATÓ (BOGYISZLÓI ZENEKAR) ZENÉS IRODALMI GYERMEKMŰSOR (CSURGÓ ZENEKAR) 4 TMÁMK HÍRLEVÉL 2011. 12. SZÁM