Digitális Magyarország SZAKMAI PROGRAM A kitörés útjai, a remény programja 2013
Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A Digitális Magyarország Program megvalósításának szakpolitikai támogatása... 6 Digitális otthon... 6 Digitális, internet alapú gazdaság... 8 Tudásbázisok, együttműködés, hálózatosodás... 12 Szabványosítás... 13 Digitális oktatás, digitális tudás... 18 Digitális egészségügy... 20 Digitális közlekedés... 22 Intelligens vasút... 26 A városi és távolsági közlekedés egységes elektronikus jegyrendszere... 27 Digitális kultúra, közgyűjtemények... 27 Digitálisan közvetített multimédia tartalom... 31 Digitális állampolgár, digitális közösségek... 32 Digitális közigazgatás és közszolgáltatások... 35 Fogyasztói jogérvényesítés... 38 Digitális települések... 38 Intelligens város... 39 A Digitális Magyarország Program megvalósíthatósága... 39 Biztonság, azonosítás, személyiségi jogok... 44 Végpontok védelme... 45 Tartalom védelme... 45 Dokumentumkezelő védelme... 45 Átviteli hálózat védelme... 46 Az adatokkal kapcsolatos rendelkezési jog... 46 A tájékoztatáshoz való jog... 47 A hatóságok közötti hatékony és biztonságos adatszolgáltatás... 47 Jogi, szabályozási feltételek... 48 Finanszírozási, megvalósítási feltételek... 50 A szektor nemzetgazdasági hatásai... 51 Lehetséges EU források... 52 A Digitális Magyarország program megvalósításának fontosabb projektjei... 55 2
Bevezetés Az ország jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetében nem egyszerűen fordulatra, hanem a gyors változást, a fejlődés dinamikus felgyorsítását lehetővé tévő kitörésre van szükség. Feladatunk, hogy a 2014 előtti négy év vegetálását gyorsan feledtetve egy dinamikus modernizációs pályára állítsuk Magyarországot. A 21. század első évtizedeiben az infokommunikáció vált a gazdaság egyik fő mozgatórugójává, az IKT eszközök minden ágazatban megjelentek, és egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szektor ellenállt a válság hatásainak, ahogyan azt az OECD 2012 őszén megjelent jelentése is tartalmazza. A 2007-ben elkezdődött gazdasági válság ellenére az elmúlt évtizedben az IKT szektor komolyan bővült, egyre nagyobb részét adja a tagországok GDP-jének, ám ami ennél is fontosabb, az IKT a gazdasági növekedés igazi motorja. Ez a megállapítás Magyarországra is érvényes. Az infokommunikáció a gazdaság minden területén közvetítőként, hálózatszervezőként jelen van, egyre érdemibben befolyásolja a termelést, a szolgáltatásokat. Az IKT-szektor különleges szerepét az adja, hogy alapja a humántőke és az emberi-erőforrás, így gyorsabban képes alkalmazkodni az új helyzetekhez, a fizikai tulajdon helyett pedig elsődlegesen a szellemi tulajdonra épít. A jelen kor körülményei között a gyors kitörési pályát a digitális technológiáknak az élet minden területén megvalósított intenzív alkalmazása kínálja. Azok az országok lesznek sikeresek, amelyek a lehető leghamarabb felismerik ennek jelentőségét, és ösztönzik kiteljesedését. Aki ezt a folyamatot csak utolérni, nem meghaladni akarja, az lemarad. A világ sikeres országaiban már végbement a digitális átalakulás, a szélessávú internet és rajta keresztül a felhalmozott tudás, tapasztalat dinamikusan növekvő része mindenhol, mindenki számára elérhetővé vált, és e társadalmak mind nagyobb része aktívan él is ezekkel a lehetőségekkel. Ez a modellváltás lehetővé teszi az új, fenntartható növekedési pályára állást, az esélyek dinamikus bővülését, a munkalehetőségek kiszélesedését, az élethossziglan tanulást, a tértől, távolságtól független együttműködést, segítségnyújtást, támogatást, érdemben segíti az esélyegyenlőséget. Azok a vállalkozások, melyek nem használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket, előnyöket, elvesztik versenyképességüket. Már ma is számtalan példán keresztül mutathatók be az internetalapú gazdaság, a digitálisan működő közszolgáltatások költségcsökkentő, hatékonyságnövelő, környezetet kímélő hatásai, amelyek a családok, háztartások és a vállalkozások számára is előnyöket hoznak. A digitális Magyarország megteremtése ezért nem lehet egyszerűen egy a párhuzamos szakpolitikai elképzelések közül: minden területet át kell fognia, minden területen, komplex módon meg kell jelennie. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország kitörjön a hibás körből, a lemaradásból? Először is mindenki számára lehetővé kell tenni az ország egész területén a gyors, nagy sávszélességű, interaktív internetelérést és a lehető legszélesebb kört képessé kell tenni ennek az erőforrásnak a használatára. Magyarországon az államnak a digitális írástudás kérdését a hagyományos, analóg írástudással egyenlő súlyú célként kell kezelnie. 3
Az ENSZ Közgyűlés 2011-ben közgyűlési állásfoglalásként fogadott el egy jelentést, amely az internet-hozzáférést alapvető emberi jogként határozza meg 1. Az állásfoglalás hangsúlyozza a kormányok szerepét abban, hogy minden állampolgár legyen bekötve az internet hálózatába, és ezáltal élvezhesse a világ rengeteg információjához való hozzáférés előnyeit, illetve az állampolgárok is képesek legyenek interaktívan jelen lenni a nemzetközi kommunikációs térben. E gondolat szellemében egy modernizációs program nem célozhat meg kevesebbet, mint azt, hogy minden magyar háztartás és vállalkozás rendelkezzen közműszerűen szélessávú interneteléréssel, az ennek használatára alkalmas eszközzel, és ténylegesen hozzáférjen olyan internet alapú szolgáltatásokhoz, amelyek alkalmasak a háztartások esetében: az egyes állampolgárok életminőségének javítására, a munkához jutás esélyeinek növelésére, a tudás és az információk megszerzéséhez, a társadalmi különbségek csökkentésére; a vállalkozások esetében: működési körük és lehetőségeik, ezzel versenyképességük növelésére, a modern vállalatok egymásra épülő tevékenységláncolatába történő bekapcsolódásra; az állam esetében: az ügyfél-centrikus, személyre szabható, egyszerű, hatékony, átlátható közszolgáltatások kialakítására. A digitális közmű e célok megvalósításának alapvető eszköze. A digitális közmű 1. A szélessávú internetelérést biztosító digitális közmű egy olyan fizikai hálózat és az annak igénybevételével elérhető alkalmazások szolgáltatásainak öszszessége, amelyhez, mint egyetemes szolgáltatáshoz alanyi jogon történő hozzáférést kell biztosítani a) fizikai hálózatként minden magyarországi lakás, valamint vállalkozás, költségvetési, illetve társadalmi szervezet székhelye által használt bel- és külterületi ingatlan számára helyrajzi számmal azonosítva; b) szolgáltatásként a hivatalos kapcsolattartás során hitelesnek elfogadott elektronikus levélcímmel és tárhellyel: ba) minden magyar állampolgár számára jogszabály alapján meghatározott, a személy egyértelmű azonosítására alkalmas azonosító alapján; bb) a Magyarországon bejegyzett vállalkozások számára a nyilvántartó hatóság nyilvántartásba bejegyző döntése részeként, a hatóságokkal való hivatalos kapcsolattartásra jogosult képviselő(k) által történő hozzáférés biztosításával; bc) minden más hazai jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező, hitelesen nyilvántartott szervezet számára a létrejöttét tanúsító nyilvántartási döntés részeként, a hatóságokkal való hivatalos kapcsolattartásra e nyilvántartás szerint jogosult képviselő(k) által történő hozzáférés biztosításával; bd) kérelemre a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb hazai szervezet, vagy közösség számára, ha azok a szolgáltatás igénybevételekor kötelezettséget vállalnak arra, hogy feljogosított képviselőik hivatalos (hatóságokkal 1 http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/docs/17session/a.hrc.17.27_en.pdf és http://daccessods.un.org/access.nsf/get?open&ds=a/hrc/20/l.13&lang=e 29/06/2012 4
és közszolgáltatókkal), a szervezet nevében folytatott kommunikációjukban ezt a címet használják; be) kérelemre a lakás vagy munkavégzés céljából az országban tartózkodó, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok számára a magyar hatóságokkal történő hivatalos kapcsolattartáshoz. 2. A digitális közmű minden használója e szolgáltatáson keresztül hitelesen kommunikálhat és köteles rendszeresen megvizsgálni, kapott-e neki szóló küldeményt. a) Ha ezt bármilyen okból nem teszi, jogosult megbízottat állítani vagy ügysegédet, illetve a Magyar Postán keresztül hibrid szolgáltatást igénybe venni. Ezekben az esetekben is érvényesek a küldemények fogadásának jogkövetkezményei az általános szabályok szerint. b) A fizikai kapcsolat igénybe vétele nem kötelező, a szolgáltatás alanya saját felelősségére bármely más szolgáltatáson keresztül is tarthatja a kapcsolatot. 3. Az egyetemes szolgáltatásként jogszabályban meghatározott mértékben biztosítotton felüli sávszélesség, többlet elektronikus tárhely, többlet elektronikus levélcím, valamint SMS üzenet a küldemény érkezéséről kérelemre, szolgáltatási díjfizetés ellenében biztosítható. 4. A digitális közművön keresztül az egyetemes szolgáltatásként biztosított alkalmazások mellett bármely Magyarországon elérhető internetes alkalmazás az alkalmazás szolgáltatója és annak igénybevevője által kötött egyedi szerződés alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében nyújtható a 3. pontban meghatározott technikai lehetőségekkel összhangban. Az ország egész területét behálózó digitális közmű lehetővé teszi a nyilvános, ingyenes internetelérést minden településen, legyen az falu, város, vagy a főváros. A teljes körű internetelérés a feltétele annak, hogy új, internetgazdaság alapú munkahelyek jöjjenek létre, mindenki számára folyamatosan elérhetővé váljanak az ismeretek, információk, kialakuljanak a polgári élet új színterei, létrejöjjön a tudásalapú hálózati társadalom. Különösen fontos, hogy az aktív korba lépő új nemzedékek tagjai közül mindenki a Digitális Magyarország polgáraként nőjön fel. Iskolatáska helyett minden iskolásnak olyan eszköz legyen a kezében, amely az interneten keresztül teszi lehetővé minden tananyag és a szükséges háttérismeretek elérését. Nem lehet olyan általános és középiskola, szakiskola, felsőoktatási intézmény, kollégium, könyvtár, melynek oktatótermeiben, tanulószobáiban, illetőleg olvasótermeiben nem elérhető az internet. A teljes körű interneteléréssel megvalósulhat a szolgáltatató állam, radikálisan javulhat az egészségügyi ellátás, az eddigieknél többek számára válhatnak elérhetővé kulturális kincseink, csökkenthető az energiafelhasználás, és a környezet terhelése, növelhető az állampolgárok információval történő ellátása és biztonságérzete. A Digitális Magyarország létrejötte nem egy valamikor, valamilyen mutatók mellett elérhető állapot, hanem egy pálya, folyamatos intenzív megújulás, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok, az intézmények, a vállalkozások lépést tartsanak az eszközök, szoftverek fejlődésével és a rajtuk keresztül elérhető dinamikusan növekvő felhalmozott tudással, az együttműködés szintjének növelésével, és képesek legyenek kihasználni az időben és térben korlátozatlan internetelérés adta lehetőségeket. A Digitális Magyarország program megvalósítása ugya- 5
nolyan jelentőségű, országos modernizációs igény, mint a korábbi nagy infrastrukturális fejlesztések, a vezetékes ivóvíz, az elektromos áram eljuttatása, illetve a ma is zajló csatornázás. Ez az új infrastruktúra a tudás infrastruktúrája, a társadalom tényleges hálózatos működésében rejlő lehetőségek kiaknázására nyújt lehetőséget. Magyarország új parlamentjének és kormányának fel kell ismernie, hogy a XXI. században a fejlődés legfontosabb feltétele a tudás és a tanulási, ismeret-megszerzési képesség, az interkonnektivitás, illetve az ezeken alapuló gazdaság és társadalom. Programjával ennek megteremtéséhez kell hozzájárulnia. A Digitális Magyarország Program megvalósításának szakpolitikai támogatása A Digitális Magyarország Programként leírt folyamat az élet minden területén kedvező hatást fejt ki. Megvalósítását komplex, minden ágazatot átfogó programként kell kezelni, amelynek elemeit az infokommunikációs fejlesztések, a hálózati infrastruktúrára épülő és azon keresztül hozzáférhető alkalmazások és a bennük felhalmozott ismeret, tudás alkotják. A Program megvalósulásának eredményeként versenyképesebbé válik a gazdaság, új munkahelyek teremtődnek, átalakul és nemzetközivé válik a hazai munkaerőpiac, hatékonyabbá, szolgáltatásközpontúvá válnak a közszolgáltatások, csökken a környezetterhelés, kényelmesebbé, élhetőbbé válik mindennapi életünk. Digitális otthon A digitális (intelligens) otthon rendeltetése, hogy a lehetőleg egyetlen rendszerben integrált módon összekapcsolt, együttesen felhasználható modern infokommunikációs technológiák hozzáférhetők, kihasználhatóak legyenek az otthonban végzett hagyományos és újabb tevékenységek során is. Különböző, szinergikus célokat szolgál: az energiatakarékos felhasználását (világítás, fűtés, légkondicionálás stb. automatizálása), biztonsági és riasztórendszerek szabályozását, szórakozást (az otthon, mint szórakoztatóközpont, információhoz való állandó hozzáférés), táv-betegápolást, idősek és mozgáskorlátozottak felügyeletét, az otthoni munkavégzést és egy sor más ma még ki sem talált lehetőséget. A digitális otthonok kialakítása a több célra használt multifunkcionális eszközök távoli és programozható vezérlését, automatizálását is jelenti. Az összekapcsolt eszközök a biztonsági berendezésektől, a környezet állapotát figyelembe vevő fűtő-, szellőztető-, öntőző berendezéseken át, a kényelmi és szórakoztató elektronikáig vagy a konyhai gépek digitalizált, távolból vezérelhető változataiig terjednek. Az eszközök vezérlése történhet hanggal is. A lakástulajdonos egyetlen utasítással (mobiltelefonról, telefonkészülékről, internetre kapcsolt távoli számítógépről) élesítheti a biztonsági berendezést, működtetheti a kiválasztott világítást, ki-be kapcsolhatja a szükséges berendezéseket, mozgatja a függönyt, a redőnyt; beállítható, programozható a fűtés és a légkondicionálás. Kormányzati szinten is támogatni kell az IP-alapú, távolról is vezérelhető háztartási eszközök elterjedését, amely ugyancsak hozzájárulhat a felhasznált energia és a környezetterhelés csökkentéséhez, ugyanakkor, mint réspiac lehetőséget nyújt az export- és ezen keresztül foglalkoztatás-bővítésre is. A digitális otthon megvalósításának folyamatában a nagy sávszélességű internettel már ellátott területeken a piaci áttörést a szolgáltatáshoz ingyenesen biztosított adapter ( Okos doboz ), a jelenleginél érezhetően olcsóbb ár, valamint új, a hagyományos internetszolgáltatóknál még nem elérhető, például egészségügyi, közlekedési, közbiztonsági stb. szolgáltatások biztosítása nyújthatja. 6
Az elmaradottabb területeken az adapterek akár ingyenes biztosítása sem eredményezi önmagában az internet-szolgáltatás igénybevételét, ezeken a területeken a fejlődés beindításához biztosítani szükséges a képzettséget nem igénylő távmunka (például adatrögzítés, digitalizálás, távfelügyelet) lehetőségét, amelyhez a számítógépet a betanítási, továbbképzési hátteret a távmunkát nyújtó szervezet biztosítja. A minden háztartásban elérhető szolgáltatások között elsőként az okos mérők alkalmazását célszerű megvalósítani, amely a lakosság számára kézzel foghatóan bizonyíthatja az internet mindennapi használatának egyik lehetséges előnyét. Az okos mérők biztosította intelligens fogyasztás-szabályozás ugyanis mind a fogyasztói, mind a szolgáltatói oldalon lehetővé teszi a hatékonyságjavítást, és ezen keresztül a költségcsökkentést. A termelő költségeinek csökkenése révén közgazdaságilag megalapozottan úgy csökkenthetők a fogyasztói árak, hogy az nem eredményezi a szolgáltatás ellehetetlenítését, továbbra is lehetőséget nyújt a szolgáltatási színvonal emeléséhez szükséges fejlesztések megvalósításához. A lakásokon belül telepítésre kerülő Okos doboz, interfészekkel rendelkezik a közműszolgáltatók mérőórái felé, megtalálható rajta az internet, a televízió, a mobiltelefon csatlakoztatását biztosító kimenet, valamint az intelligens lakásban található IP-alapú eszközök csatlakoztatásához szükséges univerzális kimenet. A digitális (intelligens) otthon alapvető funkciócsoportjai: a.) intelligens (környezetre reagáló) épület, közművek b.) biztonságtechnika és vagyonvédelem, c.) otthoni tanulás, kulturálódás, szórakozás, vásárlás és ügyintézés, d.) otthoni munkavégzés és vállalkozás menedzselés, e.) otthoni beteg- és gyermekfelügyelet. A felsorolás természetesen később bővíthető, de ezen alapfunkciók kiépítése is komoly fejlődési potenciált jelent. Ezek a funkciók a hozzájuk kapcsolódó háttérszolgáltatásokkal együtt a lakóhelyek egyre nagyobb hányadában terjednek el a minél közelebbi jövőben. Az egyes funkciók IKT alapú megoldásokkal válnak hatékonyabbá és biztonságosabbá. Kiemelt figyelmet kell fordítani a rendszer biztonságára, hogy ne történhessen illetéktelen és jogtalan felhasználás. A drága üzemanyag jelentős mértékben növeli a közlekedési és szállítási költségeket. Ezzel párhuzamosan a távközlési költségek relatíve alacsonyan maradnak. Ez a folyamat átrendeződést okoz a fogyasztásban. A személyes közlekedés helyett internetes vásárlás, ügyintézés és otthoni szórakozás válik általánossá. Aki teheti szintén interneten keresztül - lakóhelyéről dolgozik. Az otthonokba közvetlenül szállítják ki az árukat a megrendelések alapján. A társadalmi kapcsolattartások is nagyrészt a kommunikációs hálózaton keresztül történnek. A folyamat várhatóan a kertvárosokban lesz először érzékelhető, ahová városi munkavégzésre épülő háztartások telepedtek ki, ám az ingázás egyre költségesebbé válik. 2 A minden háztartásban elérhető internet bárki számára lehetővé teszi távmunka végzését, vagy a munkalehetőségek, munkahely keresését. Az interneten keresztül elérhető szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak az életminőség javításához, a távolról elintézhető ügyek révén az utazás megtakarításával sok esetben jelentős költségcsökkentést és csökkenő környezetterhelést eredményez a családok számára. 2 Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) IT 3 tanulmány, 2007. 7
A mindenki számára rendelkezésre álló internet szélesíti a különböző típusú helyi és szakmai információhoz jutás, a közéletben való közvetlen részvétel lehetőségét, az azonos értékek mentén szerveződő közösségeken belüli információcserét, mindezekkel a demokrácia kiteljesedését. Az interneten elérhető információk hozzásegíthetnek a pihenésre, szórakozásra, regenerálódásra szánt idő aktívabb, hasznosabb eltöltéséhez. A fenti funkciókkal rendelkező digitális otthonok létrejötte természetesen nem várható egy kormányzati cikluson belül. Hosszú távú folyamat, amely a tartalmát és a használóit tekintve is csak fokozatosan valósulhat meg. A Digitális Magyarország program megvalósítása révén a mindenhol, mindenki számára elérhető internet-szolgáltatás a felsoroltak igénybevételének a lehetőségét biztosítja, kinek-kinek igénye, szükséglete és anyagi lehetőségeinek függvényében. A digitális otthonok kialakításához az energiafelhasználást csökkentő, a környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő, az állampolgárok kényelemét, biztonságát és életminőségét javító, intelligens eszközök piaci térhódítását az államnak érdemes ösztönöznie. Digitális, internet alapú gazdaság A mindenki számára hozzáférhetővé tett internet eredményeként az új foglalkoztatási formák keretein belül új munkahelyek létesülhetnek: a teremtett új szükségletek, és e szükségletek ellátására létrejövő új szervezetek, cégek munkaerőigénye révén; a távmunka körének állami támogatása azokban az esetekben, amikor az a munkaerőpiacra belépők számának bővítését eredményezi, különös tekintettel a hátránnyal indulók, kistelepüléseken vagy fogyatékkal élők, kisgyerekes anyák esélyeire (elsődlegesen a betanítás költségeire, a be nem válás kockázatának kezelésére). A távmunka fontos szerepet játszik a fenntarthatóságban is, mivel jelentős mértékben csökkentheti az üzemanyag- és energiafogyasztást, a károsanyag-kibocsátást. otthoni munkahelyek, információs és más digitális szolgáltató központok, call centerek, távfelügyeleti rendszerek létrejötte révén; a már létrejött információk digitalizálásának kiterjesztése, a folyamatosan keletkező újabbak elérhetővé tétele, a távoktatás, beleértve az egyéniesített módszereket, távkorrepetálás hazai és külföldön élő diákok számára, az épületüzemeltetési és -biztonsági rendszerek távfelügyelete, az orvosi és szociális távdiagnosztika, távsegítség szélesebb körű megjelenése révén, (akár más országban lévőké is) a gazdaság szereplői között az optimálisabb munkamegosztás lehetősége digitális népművelők az információs társadalom adta lehetőségek ismertetésére, a folyamatosan megújuló technológiák elsajátítására az ebben akadályozott csoportok számára. Az így számukra is elérhetővé váló, az interneten meglévő tudástömeg és szociális hálózatok lehetőséget adnak a felzárkózásra, a kitörésre. A távmunka a közvetlen költségmegtakarításon túl olyan előnyökkel is jár, mint a nagyobb rugalmasság, a növekvő munkavállalói elégedettség és motiváció, amely nagyobb hatékonyságot eredményez, valamint a mindezek következtében csökkenő fluktuáció és hiányzás. A távmunka nem keverendő össze a távfoglalkoztatással, a vállalkozásban már korábban is ellátott egyes munkatevékenységek kiszervezésével, és otthonról történő ellátásával. Bizonyos költségmegtakarítás, illetve egyes esetekben komfortérzet javítás vagy speciális igények kielégítése ezekben az esetekben is elérhető. Költségmegtakarítás jellemzően abban az esetben, 8
ha a kiszervezés a vállalkozás teljes infrastruktúrájára hatással van (például kisebb székházba költözik a menedzsment). Ugyanakkor ez a forma nem csökkenti munkanélküliséget. Egyes elemzések szerint a hagyományos munkavégzés hatékonysága 50-70 százalék, a távmunka ehhez képest 20-30 százalékkal hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé. 3 Más becslések szerint a távmunkával, a munkába járással töltött idő megtakarítása révén a munkaidő mintegy 10 százalékát lehet felszabadítani. 4 Egy konkrét példa szerint egy távmunkahely éves szinten mintegy 82 százalékos üzemeltetési, 100 százalékos irodai beruházási költségmegtakarítással, illetve 47 százalékos informatikai beruházási költségtöbblettel járt, amely összességében mintegy 70 százalékos költségmegtakarítást eredményezett. 5 A fenti előnyök és eredmények mellett figyelembe kell venni a távmunka gyakorlati alkalmazásai során szerzett olyan tapasztalatokat is, amelyek hátráltatják a terjedését vagy éppen viszszavetik a munkalehetőségnek ezen formáját. Ezek kiküszöbölésére különös hangsúlyt kell fordítani. A legfontosabb a távmunkába bevontak körében a számukra újfajta munkakultúra elsajátítása, az eszközök sajátként történő használatára, megóvására ösztönzés, például úgy, hogy bizonyos idő után kedvezményesen vagy ingyenesen a tulajdonukba kerülhet. Az állam megfelelő adókedvezményekkel ösztönzőleg hathat a munkaerőpiacra új munkaerőt bevonó távmunkahelyek létesítésére. A kis- és középvállalkozások számára nagy jelentőségű a nagy sávszélesség által biztosított forgalomnövelési lehetőség a változó kereslet és alapanyag-kínálat folyamatos nyomon követésével, gazdaságosabb a pillanatnyi kereslethez jobban igazodó tevékenység kialakításával; bekapcsolódási lehetőség az EU szolgáltatási térbe, az internet alapú vagy internettel támogatott gazdaságba. Az internet e vállalkozások számára is lehetővé teszi a hatékonyabb marketing tevékenységet, tényleges lehetőséggé teszi a kooperációt, a vertikális vagy horizontális beszállítói clusterek létrejöttét, a bekapcsolódók ily módon is szélesíthetik piacaikat. A következő kormánynak ösztönöznie kell azt, hogy egyre több hazai kis és középvállalkozás legyen elérhető az interneten, rendelkezzen folyamatosan frissített honlappal, és/vagy jelenjen meg valamely közösségi médiafelületen. A gazdasági folyamatokban az információ alkalmazása olyan intenzitási fokot ért el, hogy a korábbi értékteremtő elemek, a munka és a tőke mellett hasonló súllyal megjelenik az információ is. Korábban az üzleti siker elsősorban a termék tulajdonságain és a kapcsolódó feltételrendszeren (ár, szállítás határideje, kedvezmények stb.) alapult. A vásárló szükségletét a versenytárshoz képest olcsóbban vagy magasabb minőséggel lehetett kielégíteni. Később ezekhez még olyan sikertényezők járultak, mint a szállítás gyorsasága vagy a termék adaptálása a vevő igényeihez. Napjainkban a piaci versenyben meghatározó tényező lett az információkkal való ellátottság. Aki több és jobb információval rendelkezik a piacról és potenciális vevőiről, és képes azokhoz rugalmasan alkalmazkodni, (illetve azokat befolyásolni) az tud nagyobb eséllyel a piacon maradni. Míg korábban az információ a fizikai folyamatok kiegészítő funkcióját látta el, a digitális gazdaságban alapvető termelési és versenytényezővé vált. Az internet üzleti alkalmazásainak elterjedésével egyre nagyobb jelentőséget nyernek a kialakuló internetes piacterek, amelyek megváltoztatják az eddig alkalmazott értékesítési- és ér- 3 PriceWaterhouseCoopers: Kutatási háttéranyag, 2004 4 A távmunka elmélete és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, 2009 5 A távmunka és perspektívái Magyarországon, 2004 9
téklánc folyamatokat. A hatékonyabb működés mellett lényegesen csökkenthetik az üzleti folyamatok működtetési költségeit. Az elektronikus piactereken a klasszikus piacokhoz hasonlóan az eladók és a vevők termékeket és szolgáltatásokat cserélnek ki egymás közt, de mindezt elektronikus úton teszik akár az egész világra kiterjesztett módon. Ezért bővül a rendszer szereplőinek köre, a hagyományos szereplők termék, piactér, fogyasztók, eladók mellett megjelennek az infrastruktúra-, háttér- és tartalomszolgáltatók. A Digitális Magyarország programja ösztönzően kíván hatni az elektronikus piacterek kialakulására, ezzel új munkalehetőségeket teremtve, növekvő számú gazdasági tranzakcióval segítve a gazdaság élénkítését. Egyre bővül a digitális termékek és szolgáltatások köre (könyvek, újságok, filmek, zenék, jegyek rendelése, pénzügyi tranzakciók), valamint a digitalizálható és digitális folyamatok palettája (adatszolgáltatás, kérelmek benyújtása, levelezés, hiteles információtovábbítás, hatósági kommunikáció, árurendelés, aukció, távoktatás, távgyógyászat, interaktív szórakozás, virtuális közösségek). Ezek mindegyike potenciálisan új munkahelyek teremtésének lehetőségét hordozza. Az internetalapú gazdaságban a gazdasági tevékenység egyes alkotóelemeinek színtere fokozatosan és egyre nagyobb mértékben tevődik át az internetre. A Digitális Magyarország programja támogatni és ösztönözni kívánja e folyamatot. Ennek jegyében el kívánjuk érni, hogy a közigazgatásban, közszolgáltatásokban teljes mértékben meghonosodjon a teljes beszerzési folyamatot átfogó elektronikus közbeszerzés rendszere és ennek részeként az elektronikus árlejtés. Az internetes piacterek esetében természetesnek tekinthető, azonban a hagyományos gazdasági tranzakciók esetében is ösztönözni kívánjuk, hogy a gazdaság szereplői áttérjenek az elektronikus számlázásra és az elektronikus fizetésre. A közigazgatási ügyek intézése során felmerülő díjak és illetékek elektronikus fizetési lehetőségét teljes körűvé kívánjuk tenni az összes közigazgatási ügy vonatkozásában. Az internetes gazdaság üzleti modelljére elsősorban az együttműködő kapcsolatrendszer a jellemző, az internetes gazdaság nyitott, a belépési illetve változtatási korlát alacsony. Ezen a módon tud hatékonyabbá válni a hagyományos gazdaság hierarchikus struktúráihoz képest. Ahogy a Digitális Magyarország Program megvalósításának eredményeként az internet használata egyre jobban elterjed, az egyéneknek és a vállalatoknak egyre inkább megtérül az e- gazdaságban való részvétel. Az e-gazdaságban folyamatosan újabb és újabb ötletek és termékek jelennek meg. A verseny intenzitása a következő okokra vezethető vissza: Alacsony keresési (ismeretszerzési) költség. Az elektronikus piacterek akár nullára is csökkenthetik a termékinformációk keresési költségét. Ez nyilvánvalóan kihat a versenyre. Mivel a vevő számára lehetőség nyílik arra, hogy olcsóbb vagy jobb terméket találjon, az eladók csökkentik az áraikat és/vagy javítják a vevőszolgálatot. Az így cselekvő vállalatok képesek felhasználni az internetet nagyobb piaci részesedés megszerzésére. Gyors összehasonlítás. A vevő nem csupán olcsóbban jut a beszerzési döntéséhez szükséges információkhoz, hanem lényegesen gyorsabban és megalapozottabban is. Nem kell körbejárnia a boltokat ahhoz, hogy megtalálja a legkedvezőbb áron, neki megfelelő minőségben kínált terméket. Ez a szolgáltatási többlet is azon vállalatok számára jelent versenyelőnyt, amelyek online kereskednek, és amelyek termékinformációi elérhetők a keresőgépek számára. 10
Differenciálás és személyre szabás. Online környezetben a vállalatok olyan kiegészítő szolgáltatásokat nyújthatnak, amelyek valós fizikai környezetben elképzelhetetlenek. A rendelésre vonatkozó információ még a termelési ciklus megindulása előtt beérkezhet és közvetlen termelésprogramozási információvá válhat. A vevők jelentős része igényli ezt a megkülönböztetést és a személyére szabott információkat, hajlandó ezért többet fizetni. Alacsonyabb árak. Az internetes kereskedők jelentős része olcsóbban kínálja termékét, mint a fizikai környezetben működő versenytársaik. Megteheti, hiszen kisebbek az üzemeltetési és logisztikai költségei (nincs fizikai üzlete, kisebb létszámmal dolgozik, nincs költséges raktárkészlete stb.). Vevőszolgálat. A versenytársaktól való megkülönböztetés fontos eszköze, hogy a cég kiváló és testre szabott szolgáltatásokat nyújtson vevői részére. Vállalatméret. A vállalat mérete többé nem domináns meghatározója a vállalkozás sikerének. Földrajzi elhelyezkedés. Az e-kereskedelemben a földrajzi távolság nem játszik a hagyományos modellben megszokott, kiemelt szerepet. A földrajzi lefedettség kiterjedhet az egész Földre is. Nyelvi akadály. Olyan környezetben, ahol egy-egy webáruház 8-10 nyelven is kínálja szolgáltatásait, ez a korlát egyre kisebb jelentőségű. A vállalkozások közötti versengés helyébe a hálózatok közötti versengés lép. Az a vállalkozás lesz a nyertes, amelynek jobb a hálózata, a többi webes vállalkozással való kapcsolatrendszere és jobban eljuttatja üzeneteit (hirdetéseit) a célcsoportjaihoz. Az e-üzlet természetesen hatással van az egyes iparágak szerkezetére is. Az iparági szerkezet átalakulásának első fázisa a piaci mechanizmus digitalizálása, amely lényegesen csökkenti a keresési költségeket. A keresés csökkenti annak a valószínűségét, hogy az eladó a versenytársainál lényegesen magasabb áron értékesíthesse termékeit és szolgáltatásait, hiszen a vevő ismeri a versenytársak árait is. Ennek eredményeként a vevő a számára optimális áron szerzi be az igényeit kielégítő terméket, a közvetítő kereskedők pedig kiszorulhatnak az értékesítési láncból. Ugyanakkor létrejön egy új iparág, amely az elektronikus piacokhoz való hozzájutást teremti meg és tartja fenn. Közgazdasági értelmezésben mindeddig az e-kereskedelem közelíti meg legjobban a tökéletes versenypiac fogalmát. Itt az ár, a költségek és az információk egyenletesen oszlanak el, a szállítók közel végtelen halmaza versenyez egymással, a vevők rendelkeznek minden szükséges információval. Maga az e-kereskedelem alacsonyabb költségekkel operál, mint a klasszikus kereskedelem, és ennek a költségelőnynek egy részét meg kell osztani a vevőkkel az alacsonyabb árak formájában. A digitális gazdaság valószínűsíthető nyertesei a következők: Az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók. A diverzifikált szolgáltatásokat nyújtó üzleti portálok. Az e-kereskedelmi szoftvercégek. A saját hálózatokat üzemeltető vállalatok: Míg az interneten elsősorban nyitott hálózatok működnek, több nagyvállalat saját, zárt, csak a partnerei számára elérhető hálózatot is fenntart. 11
A középvállalatok: A kisvállalkozások elsősorban a niche-piacokon 6 tevékenykedhetnek sikeresen, de a vevő gyakran kételkedik ezek pénzügyi biztonságában és a támogatás hosszú távú fennmaradásában, így itt eséllyel léphetnek be a közepes méretű vállalatok. A technológiaszállítók: Az e-üzlet forradalmasítja az értékesítési rendszereket, és nagy az igény az ehhez szükséges hardver- és szoftverelemekre, valamint a kiegészítő szolgáltatásokra (hálózat, vezeték nélküli technológia, mobilkereskedelem). A hirdető és célpiaci cégek. A nagy szállítók: Olyan termékek esetében, amelyek nem kívánnak személyes támogatást, néhány nagy forgalmat bonyolító vállalat is sikeresen tevékenykedhet. Az e-kereskedelmet lehetővé tévő, nagy, globális logisztikai cégek számára is biztató a jövő. A biztonsági és fizetési folyamatokat szállító cégek. A csak online létező vállalatok. Az online piacon megjelenő klasszikus kereskedő vállalatok. Az elektronikus piactereket kialakító és üzemeltető vállalkozások. A portálok. A fogyasztók: Ők az igazi nyertesei az e-üzletnek, hiszen nagyobb választékból és olcsóbban vásárolhatnak több terméket, illetve szolgáltatást. 7 Tudásbázisok, együttműködés, hálózatosodás A tudásbázisok, és az együttműködés egyre nagyobb szerepet játszanak a vállalkozások, ezen belül a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításában, a tudásbázisokból elérhető információk kreatív alkalmazása révén. Igen fontos a tudásbázisok szerepe a közvetlen demokrácia kiépítésében, a közbizalom erősítésében és egy hatékonyabb, olcsóbb és átlátható közigazgatás megteremtése terén is. A kutatóintézeti, közigazgatási tudásbázisok továbbfejlesztésének célja a vállalkozások tudásbázisának megerősítése, versenyképességük növelése, az egyetemi partnerek közelítése az iparhoz, valamint a frissen végzett diplomás szakemberek mobilitásának és ipari szemléletének erősítése. A fejlesztés során kiemelt szempont, hogy a vállalkozások közvetlen ipari és piaci megalapozottságú, gyakorlatias fejlesztési céljainak megvalósítását segítse elő, a fejlesztésekhez a vállalkozásoknál hiányzó tudás és szakember biztosításával. A Digitális Magyarország programjával és céljaival teljesen összecseng, ezért támogatja a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezését 8, hogy 2013 első félévében az MTA létrehozza a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publikálását támogató alapot. Az Akadémia az alap támogatásával lehetővé kívánja tenni az akadémiai kutatóhelyeken keletkezett, szerzői jogi védelem alatt álló szellemi alkotások központi archiválását és a tudományos közösség számára való nyílt hozzáférését. A releváns, ellenőrzött, hiteles tudományos publikációkhoz való hozzáférés nyilvánosságából származó további előnyök hatása a tudományra felbecsülhetetlen. 6 A Niche marketing olyan piaci szegmensek megkeresését és kiszolgálását jelenti, ahol jelentkezik kereslet, de nincs kínálat, vagy keletkezik egy új piaci terület. Mivel ezek a területek a nagyvállalatok számára túl kis piacot jelentenek, a kis és középvállalkozások számára adnak profittermelési lehetőséget. 7 dr. Eszes István: Digitális gazdaság az e-kereskedelem marketinges szemmel, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2012. 8 http://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademia-elen-jar-az-open-access-kerdeseben-131494/ 12
A kormány 2009-ben EU-forrásból finanszírozottan valósította meg az E-közigazgatási Tudásportált 9, amelynek célja a portál nyitóoldalán is olvashatóan, hogy a közigazgatás széles körében kiépüljön az elektronikus működéshez, valamint az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításához és nyújtásához szükséges alapvető kultúra, a központi kormányzatban és a különböző önkormányzati szinteken egyaránt. Az erre vonatkozó tudás szisztematikus öszszegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének eszközeként az E-közigazgatási Tudásportál különféle G2G szolgáltatásokat (pl. távoktatás, bevált hazai és nemzetközi megoldások ismertetése, az e-közigazgatási projektek fejlesztési tapasztalatainak megosztása, releváns hazai és európai uniós stratégiák, programok, pályázati lehetőségek, jogszabályi háttér, ajánlások és szabványok ismertetése, híranyagok elérhetővé tétele stb.) kínál, mindenekelőtt a közigazgatásban dolgozók számára. A Tudásportál fontos célja továbbá az e-kultúra elterjedésének serkentése a magyar közigazgatásban, és a tudásmegosztás ösztönzése. A kor igényeihez igazodva, web2.0-ás és szemantikai portál eszközöket felkínálva kívánja a közigazgatásban dolgozókat aktivitásra buzdítani, ami hosszabb távon a közös, mindenki által kiaknázható tudáskincs gyarapodásában nyilvánulhat meg. Mindezzel reményeink szerint elősegíti egy hatékonyabban működő, ügyfélbarát közigazgatás kiépülését. 2011. június óta a tudásbázis nincs gondozva, a honlapon új hírek, események nem jelentek meg, és a tudásbázisba új dokumentumok sem kerültek feltöltésre. A Digitális Magyarország programjának megvalósítása során ismételten életre kívánjuk kelteni e hasznos kezdeményezést. Az elmúlt években jelentős mértékű hasznos információ és tudás halmozódott fel a web 2.0 felületeken, blogokban, fórumokon, wiki-alapú kezdeményezésekben. Némely fórumot, mint például a könyvelői vagy a jogi fórumot - de ide sorolható némely más speciális szakmai fórum is - az érintettek már-már elsődleges információforrásnak tekintik. E civil kezdeményezések felkarolása során a mindenkori kormányzat részéről lényeges szempont annak felismerése, hogy e fórumokon az állampolgárokat ténylegesen érintő gyakorlati problémák felvetéséről és az ezekre adott válaszokról esik szó. Ezért célszerű, ha ezeket a fórumokat a hivatalos, hatósági szervek is figyelemmel kísérik, működésüket szakmailag támogatják, és azokon hiteles, pontos tájékoztatást adnak, az itt felvetett problémákat, közérdekű javaslatokat beépítik a jogszabályok esetlegesen szükségessé váló módosításába, illetve a mindennapi ügymenetükbe. Szabványosítás A tudásbázisok egyik speciális területét képezik a szabványok, vagy a szabványként követett technikai ajánlások, leírások, elméleti-gyakorlati útmutatók. A szabványok és szabványosított eljárások használata jelentősen csökkenti a fejlesztési költségeket, figyelembe véve, hogy a tervezési költségek egy része megtakarítható, a már kész szabványos megoldások az új fejlesztésekbe beépíthetők, a használathoz szükséges tudnivalókat tartalmazó leírásoknak csak a speciálisan az adott alkalmazásra vonatkozó részeit kell megírni, illetve megtanulni. Ez utóbbi megkönnyíti az alkalmazások kezelésének megismerését, így jelentős hatással lehet arra, hogy a felhasználók ne idegenkedjenek az új és újabb alkalmazások használatától, mivel ezek megismerése és használatba vétele nem igényli túlzott mértékű új ismeret befogadását. 9 http://www.etudasportal.gov.hu/dashboard.action 13
A szabványok alkalmazása minden területen előnyökkel jár, és ez különösen érvényes az informatikai megoldásokra. Ezen belül is kiemelkedő fontosságúak az együttműködni képes rendszerek, hálózatok megvalósításában, ami a következő időszak fejlődésének kulcskérdése. A gazdaság különböző területein való alkalmazásukat az állam csak javasolni tudja, de az állami intézményhálózaton belül gazdasági érdekből, valamint a közszolgáltatások iránti állampolgári elégedettség növelése érdekében kötelezővé is teheti alkalmazásukat. A közszolgáltatások informatikai támogatása során a szabványok az alábbi területen alkalmazhatók: közös műszaki-technológiai platform; szabványos, közös gyökerű elérhetőség; szabványos interface és megjelenés (design); a felhasználói platformok interoperabilitását biztosító szabványok; a szolgáltatások közötti átjárhatóságot biztosító fizikai és logikai interoperabilitás; szabványos adatbekérés és -továbbítás; szabványos karakterkód konverzió; közös, illetve szabványos személyazonosítás és dokumentumhitelesítés; az adatok szabványos megoldásokra épülő védelme; közös, illetve szabványos elektronikus fizetési megoldások; az alkalmazások használatát bemutató szabványos helprendszer és tutorial; az egyes közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos szükséges ismereteket tartalmazó közös, illetve szabvány alapján összeállított és használható tudásbázis. A szabványosítás fontosságát jelzi például az is, hogy Nagy-Britannia kormánya 2012. novemberben kiadott Kormányzati Digitális Stratégia 10 című dokumentumában a megvalósításhoz kiemelt jelentőségűnek tartja a szabványosítás kérdését. A megoldás érdekében, illetve annak bemutatására létrehozott egy folyamatosan változó, bővülő önálló honlapot 11. A britek számára a feladat megoldása azért is fontos, mert mintegy 650 elektronikus kormányzati szolgáltatásuk létezik, különböző platformokon és technikai-technológiai megoldásokkal, és ez már nagymértékben gátolja azt, hogy használatuk általánossá váljon. Ugyanez a probléma más országokban is megfigyelhető, például Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Hollandiában is jelentős erőkkel dolgoznak a kormányzati alkalmazások konszolidációján. Magyarországon később kezdődtek el a kormányzati informatikai fejlesztések, mint a fejlett nyugati országokban, így a létező ügyfélkiszolgáló alkalmazások esetében nem, illetve csak kisebb mértékben jelentkezett/jelentkezik a sokféleség összehangolásának kényszere. Ehelyett mindenféle írásban lefektetett külön szabványosítási terv nélkül már 2010-ig is nem kevés kormányzati befolyásolással, sőt kötelezéssel a kormányzati informatikai fejlesztések során szabványos megoldások alkalmazását szorgalmaztuk. Az EU által előírt 20 kötelező szolgáltatásának az elvárt szinten szükséges megvalósítása során az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) kialakítása, valamint a kormányzati szolgáltatások igénybevételéhez az egykapus belépést biztosító Ügyfélkapu már olyan közös műszaki-technológiai platformot biztosított, amelyet az új fejlesztéseiknél kötelezően minden kormányzati szervnek figyelembe kellett vennie. Az igazodás ezekhez a platformokhoz csak néhány, már fejlettebb ügyfélkiszolgáló rendszerrel rendelkező szervnek jelentett némi többletfeladatot és költséget. Az önkormányzatok számára az EKG-hoz történő csatlakozás csak egy következő ütemben vált lehetségessé, ezért a nagyobb, fejlettebb informatikai rendszerrel jelentkező önkormányzatok esetében az ügyfélkapus azonosítás alkalmazása, valamint 10 http://publications.cabinetoffice.gov.uk/digital/strategy/government-digital-strategy.pdf 11 http://standards.data.gov.uk/ 14
a beküldésre kerülő dokumentumok fogadásához szükséges interface-ek kialakítása már többletköltséget eredményezett. Jelenleg már szinte kivétel nélkül minden önkormányzat csatlakozik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra (NTG), online ügyintézést lehetővé tevő alkalmazásaik száma és minősége azonban igen eltérő. A közeljövő fejlődési trendjét figyelembe véve, illetőleg ehhez kapcsolódóan az önkormányzati szolgáltatásokat nyújtó alkalmazásszolgáltató központok (ASP) megjelenése a szabványosság szempontjából még inkább felértékeli az NTG és az Ügyfélkapu létének, valamint szolgáltatásaiknak a jelentőségét. A szolgáltatásoknak az Ügyfélkapun keresztül, annak továbbfejlesztése révén növelt biztonsággal történő megvalósítása biztosítja a szabványos és hiteles személyazonosítást, a dokumentumok szabványos, hitelesített és biztonságos továbbítását is. A személyazonosítás során a hitelességet az szavatolja, hogy az közvetlenül a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásra támaszkodva történik. Ki kell alakítani a központi rendszerhez csatlakozó intézmények és közigazgatási hatóságok: államigazgatási szervek, önkormányzatok egységes, szabványos azonosításának módszereit, amely az ügyintézések gyorsítását eredményező gép-gép kapcsolatok megvalósításához feltétlenül szükséges. A dokumentumok szabványos formátumát az Általános Nyomtatvány Tervező (ÁNYT), valamint Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programok biztosítják. Ezek használata ma már kötelező az Ügyfélkapun keresztüli ügyintézéshez újonnan fejlesztésre kerülő alkalmazásoknál, illetve a régebbi alkalmazások is folyamatosan átalakításra kerültek. Az ÁNYK alkalmazása esetén, túl azon, hogy a hasonló formátum a felhasználók dolgát könnyíti meg, biztosítottá válik a dokumentumok hitelesítése is, így az azok változatlanságát biztosító biztonságos tárolása és továbbítása is. A benne alkalmazott XML struktúra pedig gépek számára is értelmezhető információforrás. Az általános nyomtatványtervező és általános nyomtatványkitöltő alkalmazások jelenlegi funkcionalitása még jelenleg is a formanyomtatványok azon csoportjára koncentrál, ahol egy ÁNYT-vel tervezett, természetes személy által ÁNYK-val kitöltött dokumentum a nyomtatvány típushoz rendelt intézmény címére (postafiókjába) eljuttatható legyen. A G2G környezetben a nyomtatvány típus és fogadó intézmény egyértelmű egymáshoz rendelése már nem minden esetben indokolt, de előfordulhat ilyen az állampolgár és az állam viszonyában is. Definiálni kell általános nyomtatvány típusokat (pl. adatszolgáltatási kérés, feljegyzés, adatkorrekció kérése), melyeket bármely intézmény címére el lehet küldeni, de megjelenik az a követelmény is, hogy egy adott nyomtatvány az adatvédelmi szabályok betartása mellettegyidejűleg több címre is elküldhető legyen (tipikus példa a bíróságoké). Lehetővé kell tenni, hogy a Központi Rendszer vagy a szakrendszerek által kezelt közérdekű információk (intézmények, szervezeti egységek, ügyintézők, ügytípusok) a kitöltés során felhasználhatók legyenek. Az ÁNYT és ÁNYK eddigi felhasználási tapasztalatai alapján rögzítettünk egy sor olyan továbbfejlesztési javaslatot is, amely elsősorban a felhasználói komfortot, a használhatóságot (pl. idegen nyelvek, idegen adatstruktúrák, vágólap használata stb.) növeli. A dokumentumok továbbításához kifejlesztett Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) nagykapacitású átmeneti tárolóhelye biztosítja az egyes szolgáltatások esetében (például adóbevallás, felsőoktatási felvételi jelentkezés) időszakosan jelentkező csúcsterhelések tompítását. Erre a célra a szakirodalom jelenleg a legkorszerűbb és perspektivikusnak tekinthető megoldásnak a felhő technológiát ajánlja, és a BEDSZ későbbiekben szükségessé váló kapacitásnövelésének iránya is ez lehet. A felhő technológia az adatok 15
hozzáférhetősége tekintetében rejt némi biztonsági kockázatot, ugyanakkor a BEDSZ-ben tárolt információk biztonságos kettős csomagolása, valamint ha a felhőben csak a kormányzati szerveknél megtalálható nagykapacitású eszközök igénybevétele történik, akkor ez a kockázat igen csekély. A feladat ezen a területen a továbbiakban a személyazonosítás biztonságának további erősítése, valamint a rendszer felkészítése a várhatóan jelentősen megnövekvő adatforgalom fogadására, a felhő technológia alkalmazásának bevezetésével. A szabványos megoldások teszik lehetővé az állampolgárok számára az ügykövetés lehetőségének biztosítását. Egy adott élethelyzet megoldásához tartozó ügyintézési folyamathoz és eljárásokhoz tartozó dokumentumok automatizált feldolgozhatósága érdekében a jelenlegi üzenetváltási jellegű kapcsolattartás helyett az ügyek élethelyzetek komplett kezelését kell lehetővé tenni az elektronikus rendszerekben is. Az ügytípus és az ügyintéző összerendelése nyilvánvalóan kötődik az adott élethelyzet kezeléséért felelős intézményhez vagy annak valamely szervezeti egységéhez, ez azonban az intézmények belső feladata kell maradjon. Az elektronikus ügyintézés tekintetében az azt igénybevevő számára biztosítani kell az ügy(ek) folyamatos státusz nyomon követését, azaz az ügyek hol tartanak, esetlegesen hol és minek kell az ügyfélnek utánanéznie (kérdeznie, tennie valamit). Ebben a központi rendszer a hozzáférési közeg szerepét kell betöltse. Amihez viszont elengedhetetlen a különböző elektronikus üzenetek szigorúan strukturált, metaadatok kiválasztását, kezelését lehetővé tevő, azt támogató szabványos kialakítása. A központi rendszerhez csatlakozó közszolgáltatónak (sőt célszerűen valamennyi kapcsolódó szolgáltatónak) információt kell tudnia szolgáltatnia az arra jogosultak (elsődlegesen az ügyet indító természetes vagy jogi személy, de az ügy intézésében részt vevő más szervezetek számára is) részére, az ügy státusáról a központi rendszeren keresztül. Bár az iratkezelési rendszerek nem képezik (adatvédelmi okokból nem képezhetik) a központi rendszer részét, az ügyek állapotáról szabványos kommunikációt (pl. státus lekérdezése, státusváltozás jelzése) kell biztosítani a G2G, akár a G2C vagy B2C rendszerekből illetve rendszerekhez. Ez feltételezi egy megfelelően magas szintű, intézmény független ügy státus-jelölési rendszer kialakítását és beépítését minden alkalmazható iratkezelő rendszerbe. A központi rendszer a felhasználók számára jelenleg is nyújt egy egyszerű tárolási szolgáltatást, a tartós tár -at. A jelenlegi tartós tár szolgáltatást olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy az betölthesse az állampolgárok hivatalos iratainak biztonságos, hiteles tárolásának, és szükség esetén onnan a hivatalos ügyintézéshez történő továbbításának szerepét. Olyan, központilag menedzselt működési infrastruktúrát kell kiépíteni illetve fenntartani, amely középtávon megoldja a rendszerek fizikai és informatikai szempontból történő elhelyezését és védelmét, valamint lehetőséget biztosít a hatékony tudás-, illetve információmegosztásra. Szabványosított ügyintézési felületek kialakítása szükséges, amelyeken keresztül az ügyfél ezen egységes közszolgáltatási infrastruktúra keretei között találkozik a szolgáltatást nyújtók lehető legszélesebb körével és köztük az állam különböző szerveivel, miközben az állam biztosítja az elektronikus közszolgáltatások egyetemes elérhetőségét. A központi rendszer szolgáltatásaival szembeni általános követelmény, hogy e szolgáltatások az igénybe vevő mindenkori élethelyzetéhez igazíthatók legyenek, az ügyfél számára személyes és személyre szabott igényeihez igazodó ügyintézési felületet biztosítsanak, az ügyek intézése pedig lényegében egyablakos ügyintézésként legyen megvalósítható. 16
Kifejezetten szabványok a közigazgatás esetében ugyan nem kerültek kiadásra, de kváziszabványnak tekinthetők például az előző kormányzat alatt működő Közigazgatás Informatikai Bizottság (KIB) ajánlásai. Ezek közül a Digitális Magyarország programjának megvalósítása szempontjából a legfontosabbak közé sorolható az EU-forrásból finanszírozott, 2009 tavaszán megjelent E-közigazgatási keretrendszer (28. számú Ajánlás), amely tartalmazza mindazon szabványoknak, követelményeknek és előírásoknak a meghatározását, amelyek az elektronikus közigazgatás átfogó fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez biztosítják az egységes technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztés-módszertani, valamint projektmenedzselési és monitoring platformot. Az ajánlás hét témakör köré csoportosul, amelyek mindegyike több, szabványként is alkalmazható módszertant, leírást, követelményt vagy előírást tartalmaz. E főbb témakörök: Interoperabilitási követelmények IT biztonsági követelmények Alkalmazás-fejlesztési keretrendszer Folyamatleíró módszertan és eszközrendszer Termékek, szolgáltatások értékelésének, auditjának előkészítése Koordináció, és a követelmények érvényesítésének elősegítése Egyéb követelmények, ajánlások A Digitális Magyarország programján belül a mindenki számára biztosított internetes hálózaton a szolgáltatásokat az E-közigazgatási keretrendszer által is ajánlott SOA (service-oriented architecture, szolgáltatás-orientált architektúra) alkalmazásával platform-független módon kívánjuk biztosítani, amely lehetőséget biztosít külső (nem a közigazgatáshoz tartozó) szolgáltatók bekapcsolódására is, akár a szolgáltatások nyújtójaként, akár igénybevevőjeként. A közös gyökerű elérhetőség követelménye Magyarországon a KIETB 19. számú ajánlásában 2004-ben jelent meg először. Ez az ajánlás tette kötelezővé az államigazgatás központi szervei számára a gov.hu domain-név alá történő bejegyzést. Ugyancsak ez az ajánlás fogalmazta meg igaz csak tartalmi szempontból, a designra nem vonatkoztatva az egységes, szabványos, a minimálisan kötelezően előírt adattartalmú megjelenést. A cél olyan felhasználóbarát felületek kialakítása, amelyek hozzásegítik a felhasználókat az általa keresett információk gyors megtalálásához. Ugyancsak alapvető vezérlő elvként, illetve szabványként követendőnek tartjuk a KIB 25. számú ajánlását, amely a Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások címet viseli. A 2008- ban megjelent ajánláscsomag 3 fő területre fókuszálva 12 önállóan is használható dokumentumban jelent meg. Fő részei: a Magyar Informatikai Biztonsági Keretrendszer (MIBIK) amely szervezeti szempontból kezeli a biztonság kérdéskörét; a Magyar Informatikai Biztonsági Értékesítési és Tanúsítási Séma (MIBÉTS) amely technológiai szempontból kezeli a biztonság kérdéskörét; Informatikai Biztonsági Iránymutató Kis Szervezetek Számára (IBIX) amely olyan szervezeteknek nyújt segítséget biztonságos informatikai rendszereik kialakításához, amelyek nem rendelkeznek jelentősebb informatikai rendszerrel, illetve ehhez elkülönült informatikai személyzettel. Természetesen ezen szabálygyűjtemények naprakészségét is folyamatosan biztosítani kell. A szabványosítással kapcsolatban összességében megállapítható, hogy Magyarországon a technikai-technológiai alapokat képező világszabványok természetszerű alkalmazása mellett elsősorban a 2002-2010. között működő Közigazgatási Informatikai Bizottság (és annak 17
jogelődje a Közigazgatási Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság KIETB) által kiadott ajánlások töltötték, és tölthetnek be ezután is kvázi szabvány szerepet. Ugyancsak szabványnak tekinthetően voltak alkalmazva azok a technikai-technológiai megoldások és alkalmazások, amelyek az Elektronikuskormányzat-központ irányításával vagy megrendelésére 2006-2010. között kerültek kifejlesztésre a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer korszerű és biztonságos működtetése érdekében. Mindezek a következő években is alkalmazhatók, illetve használhatók. Digitális oktatás, digitális tudás Egy olyan országban, amely jövőjét a tudásra alapozza, a legfontosabb befektetés a magas színvonalú oktatás. A XXI. században a tudás az elérhető tudományos eredmények és megoldások mennyiségével és rendezettségével, hozzáférhetőségével mérhető. Az ismeretek megszerzésében a hagyományos tananyag elsajátításán túl ma mind nagyobb az internet nyújtotta lehetőségek kihasználásának jelentősége. Az erre való a képesség megszerzéséhez és eredményes gyakorlati alkalmazásához már az alapfokú oktatástól kezdve a tananyag részévé kell tenni az informatika alkalmazási ismereteinek oktatását, és el kell érni, hogy ezeknek az ismereteknek a gyakorlati alkalmazása már a kezdetektől beépüljön az oktatási folyamatba. A digitális oktatás alatt nem a számítógép működésének bitszintű megértését kell érteni, hanem azok alkalmazására, használatára kell irányulnia, a szemléletet kell kialakítania. A digitális ismeretek oktatását felmenő rendszerben az alapfokú oktatástól kezdve, a középfokú iskolákon át a felsőoktatásban, és azt követően a teljes életutat támogatva, elsősorban a digitális eszközök és az internet alkalmazási, használati lehetőségeit bemutatva, azokat begyakorolva kell megtervezni. Az elméleti, illetve számítástechnika-történeti képzés helyett a diákoknak életkoruknak megfelelő gyakorlat-orientált képzést kell kapniuk e területen. Javasoljuk, hogy az írás, olvasás, számítás alapképzettségek fejlesztése mellett, vele azonos súllyal a digitális írástudás is jelenjen meg kimeneti követelményként a negyedik, nyolcadik, tizenkettedik osztályok végén. A közvetlen, a számítógép működésre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása, például a működési elvek és azok megvalósítása, a hardver alapismeretek, a szoftverfejlesztés, a weboldalak készítése elsődlegesen az informatikára specializálódott oktatásban, intézményekben szükséges. A nem számítástechnikára specializált területeken az adott területen kiaknázható használat és alkalmazás készségszintű elsajátítása kell az alapvető cél legyen. E cél megfelelő szolgálata érdekében a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv informatika oktatásra vonatkozó elemeinek újragondolása, alkalmazásának kibővítése és a kerettantervek átdolgozása szükséges. Az informatika oktatásához megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező tanárok szükséges létszámának biztosításához szükség van a más szakos tanári diplomával rendelkezők esetében meghatározott idejű (legalább 5 év) informatikai szakmai gyakorlat elfogadására. (Az informatikát nem lehet pusztán számítástechnika szakos tanárok által elsajátíttatni) A digitális iskola kifejezés több területet foglal magába: az iskolák megfelelő informatikai eszközökkel és internet eléréssel történő ellátását, a tananyagoknak az elsajátításra optimalizált digitalizálását, az informatikai eszközökkel támogatott, lebonyolított vizsgáztatást, az iskola működésének átfogó informatikai támogatását. A különböző multimédiás eszközök nem a pedagógus munkáját váltják ki, hanem kiegészítik azt. Ilyenek például az interaktív táblák, az online dokumentumkezelő alkalmazások, foga- 18
lomtérképek, tartalomkezelő keretrendszerek. Azonban a szoftver és hardver eszközökön kívül, megfelelő forrást kell biztosítani a szakmailag korrekt tananyagok kidolgozására és folyamatos fejlesztésére. Az oktatásban alkalmazható infokommunikációs eszközöknek az oktatási intézményekben való rendelkezésre állása csak egyik oldala, egyik lehetséges eszköze az oktatás megújulásának. A rendelkezésre álló technikai lehetőségeket figyelembe kell vennie a tananyagoknak, a tankönyveknek, valamint a pedagógusképzési, -továbbképzési rendszernek is. Mivel az infokommunikációs eszközök alkalmazása ma már minden szakterületet érint, ezért a felnőtt szakképzésben is szükségesnek tartjuk az informatika tárgy kötelező oktatásának visszaállítását. Az informatika folyamatosan fejlődő ágazat, ezért az új technikai eszközök és technológiák használatához az ismeretek folyamatos frissítése szükséges mind a képzők, mind a képzettek oldalán. A munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek felnőttképzésben való részvételi arányának javítása érdekében a Digitális Magyarország program biztosítja a digitális írástudás, és IKT készségek elsajátítását, valamint az online kurzusokhoz való hozzáférés infrastrukturális és hálózati feltételeit. A felsőoktatásban paradigmaváltás szükséges, mert a tudás átadása már nem kizárólag csak személyesen, az arra érdemesnek találtatott kevesek számára, szóban történhet, hanem egyegy előadás az interneten keresztül bárki számára elérhetővé tehető. A felsőfokú oktatás során különösen követendő alapelv legyen, hogy a tudás mindenkié. Az egyetemek finanszírozási, fenntartási gondjainak, a normatíva-alapú keretszámok miatt évenként megújuló problémák megoldásában is jelentős segítséget nyújthatnak a távoktatás különböző formái, az internetes kurzusok, és az ezekhez kapcsolódó online szemináriumok. Hosszú távon meghatározó jelentőségű modellek jelentek meg a világon a felsőfokú oktatás ezen formáira, amelyek nálunk is a jövő felsőoktatásának egyik formáját jelenthetik. 12 Ezek a távoktatási formák az első időszakban különösen a posztgraduális képzések és a rövidebb, speciális kurzusok esetében alkalmazhatók hatékonyan. A világban már működő felsőfokú távoktatási felületeken 13 gyors, egyszerű, ingyenes regisztráció után megnyílik az út az előadásokhoz, a jegyzetekhez és a házi feladatokhoz. Kétféle kurzus létezik: az egyik esetben a valóságban zajló órákat lehet online követni, időben alkalmazkodva az órarendhez, az előadások, videokonferenciák, csapatmunka megbeszélésekhez. A másik esetben a kurzust saját tempóban (self-paced) lehet végezni az előre rögzített előadások alapján, megadott határidőre beadandó házi feladatok elvégzése útján. A tapasztalatok alapján a lemorzsolódási arány magas, de a regisztráltak 10-15 százaléka eljut az oklevél 12 A Harvard és a Massachusetts Institue of Technology (MIT) a legjobb oktatóik részvételével 2012 tavaszán indították első ingyenes online kurzusaikat. A kezdeményezést nagyon gyorsan követték más egyetemek is, és mára a legnevesebb egyetemek online kurzusainak jelentős része mindenki számára elérhető. 13 A Figyelő 2013/3. számában megjelent adatok szerint a legnépszerűbb e-learning terek: Coursera.org amelynek kurzusait közel 200 országból 2,2 millióan vettek fel: itt 33 egyetem, közte a Stanford, a Princeton, a Columbia és a Johns Hopkins egyetemek biológia, jog, közgazdaságtan, matematika, menedzsment, orostudomány, statisztika, számítástechnika területének 213 kurzusa érhető el; EdX.org amelyen a Berkeley, a Harvard és a MIT 23 kurzusa érhető el a filozófia, fizika, irodalomtörténet, kémia, közgazdaságtan, matematika, statisztika, számítástechnika területén; Udacity.com amelyen a Stanford egyetem 19 kurzusa érhető el a fizika, matematika, statisztika, számítástechnika területéről. A FutureLearn.org oldalon a britek is indítanak egy hasonló oktatási formát. 19
megszerzéséig, amely a jelentkezők számát figyelembe véve a hagyományos képzésben résztvevők számához képest nem elhanyagolható. Ez a távoktatási forma a hálózatalapú oktatás kialakulását eredményezi. A gyakorlati tapasztalatok szerint még egy 33 ezer fős osztály esetében is lehet közösségről beszélni. A kapcsolati háló, a személyes kontaktusok szerepe alig veszít fontosságából, a közös tanulás öröme nem vész el, csak új formát ölt. A felsőfokú távoktatás ezen perspektivikus formái nem jelentik a hagyományos egyetemi képzés megszűnését. Nagyon sok olyan kurzus van, amelyet egyáltalán nem, vagy csak nagyon költségesen lehetne online formában kialakítani. Megoldandó, a jelenlegi módszerekhez képest finomítást igénylő probléma a vizsgáztatás ellenőrzése. A már létező, de igen komplikált technikai megoldások (webkamera, billentyűleütés vizsgáló) helyett vagy mellett a vizsgák valós, auditált vizsgatermekben megszervezése lehet a követendő út, kizárva ezzel a csalási lehetőségeket. Vélhetően a hagyományos és a távoktatás vegyes formája válik a leginkább életképessé, amelyben az online előadások, webkonferenciás szemináriumok és elektronikusan megoldott, elküldött házi feladatok mellett félévente, évente néhány napot töltenek a hallgatók a képző intézménynél. Magyarországon a sok intézmény, a kis távolságok és a nyelvi korlátok miatt a távoktatás egyelőre nem tartozik a prioritások közé. Egy magyar nyelvű e-learning tér létrehozásával ugyanakkor megnyílhatna az út a határon túli oktatás támogatására is. Ez nemcsak a határon túl élő magyar kisebbségek számára jelentene lehetőséget, hanem a külföldön munkát vállaló immár többszázezres létszámú magyarok és azok felnövő gyerekei számára biztosíthatna magas szintű magyar nyelvű képzést, amely (a gazdaság más területeinek fejlődése és növekvő munkaerő szükséglete esetén) egy lépéssel hozzájárulhat a visszatelepülésükhöz. A digitális oktatási formák igen fontosak az élethossziglan tartó tanulás általánossá válásához, ami nélkülözhetetlen az egyre gyorsuló ismeret-bővülés kezeléséhez. Az élethossziglan tartó tanulást támogató megoldások: a közoktatási, szakképzési és felsőoktatási rendszereknek a tudás új paradigmája szerinti átalakítása, kilépve a fizikai térből, átköltözve a virtuális térbe; a tanár és a tanuló szerepének újradefiniálása, az oktatás és a képzés folyamatának radikális megváltoztatása; az oktatás időbeli kereteinek megváltozása, folyamatos újratanulásra késztetés; a korábban fizikai hordozókon hozzáférhető, előre klasszifikált tudás átköltözése a netre, ahol folyamatosan bővül, mindenki számára hozzáférhető a Nemzeti Oktatási Tudástár létrehozása; hozzáférés Európa kulturális örökségeinek digitális forrásaihoz, tökéletesítve az Europeana szolgáltatásait. Ez az új környezet ösztönzi az idegen nyelvtudásban jelentkező jelentős lemaradás csökkentését, aminek jelentős hatása lesz a munkahelyteremtési lehetőségekre, és az e-demokrácia állapotára is. Digitális egészségügy A Digitális Magyarország Programja az egészségügy szükségszerű átalakítását induló peremfeltételnek tekinti, melynek eredményeként differenciált, és öngondoskodásra (például egészségpénztárakra, biztosítókra) jobban támaszkodó ellátás várható. Az érintettek anyagi megfontolásai hangsúlyosabbak lesznek, és az otthoni betegfelügyelet a távfelügyelet, szenzorok alkalmazásával sok család és sok helyi közösség számára elérhetőbbé vagy vonzóbbá és haté- 20