A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1
Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció (DE ez nemzethez kötöttséget is eredményez) Népre való hivatkozás Erős elitellenesség Cél: támogatottság maximalizálása (szemben például a neofasiszta/neonácii pártokkal) Rendszerhez való viszony Demokráciaellenesség helyett a demokráciára való permanens hivatkozás Intézmény-és rendszerellenesség elitellenességgé szelidült ( keret helyett a szereplők támadása Kisebbségekhez való viszony Etnocentrizmus a biológiai alapú rasszizmus helyett (Sokszor) filoszemitizmus az antiszemitizmus helyett (a muszlimellenes pártok esetében) 2
Mennyiben új a kelet-közép-európai Populizmus? szélsőjobb? Rendszerhez való viszony? Kisebbségekhez való viszony? 3
Előfeltételek 4
Szélsőjobboldal iránti igény index 5
Előítéletesség és rendszerellenesség: a demokrácia méregkoktélja 6
A kínálat fontossága A kínálati oldal nem független kereslettől: különbségek a nyugat- és a kelet-európai szélsőjobboldal politizálása között: Bevándorlóellenesség vs. kisebbségellenesség Rendszerkonformitás vs. rendszerellenesség Piacbarátság vs. piacellenesség Pártszerű működés vs. mozgalmi jelleg Kelet-Európában az egyes alindexekhez tartozó attitűdök sokkal inkább egymásra csúsznak, mint Nyugat-Európában: gárdajelenség 7
A szélsőjobboldal mint divatjelenség és sztárkultusz A szélsőjobboldal nem egyszerű ideológia, hanem divatjelenség, mely elsősorban a fiatalok körében hódít. Radikális szubkultúra elemei: Zenekarok Szórakozóhelyek Öltözködés, márkák Fesztiválok Sztárok 8
A szélsőjobboldal médiahasználata Hazánkban a szélsőjobboldal tudatosan és hatékony eszközként használta a médiát Az újjászerveződött szélsőjobboldal legfőbb fegyvere éppen a tudatos, modern igényeknek megfelelő és hatékony médiahasználat. Internet és főleg Facebook mint közösségszervező és mozgósító erő Médiaképes akciók, megnyilvánulások Teljes társadalmat megszólító üzenetek Jó arányérzék a médiaszerepléseknél A média tudatos (ki)használása) 9
A Gárda-jelenség Közép-kelet- Európában 10
Bulgaria 11
Hungary 12
Czech Republic 13
Slovakia 14
Közös vonások Politikai célokkal lépnek fel Megkérdőjelezik az állam erőszakmonopóliumát Romaellenességre épített retorika Fasiszta nosztalgiák Összeesküvés-elméletek 15
Mi is tehát a cigánybűnözés? Ne áltassuk magunkat: biológiai fegyver a cionizmus kezében. Bíber József Tibor, 2008 április A mi pénzünkön állami felügyelettel cigánytenyészet zajlik. Szegedi Csanád, 2009 február 16 16
Hegedűs Lórántné, a Jobbik parlamenti képviselője, 2011. Május 1. Tyirityán Zsolt, a Gyöngyöspatán is aktív Betyársereg vezetője:, 2011. April 15. Eszes Tamás, a Gyöngyöspatán aktív Véderő parancsnoka, Gyöngyöspata egyik polgármester-jelöltje 2011. április 28., Itt az idő, hogy végre kimondjuk: izraeli honfoglalás zajlik hazánkban. Ez tény, bizonyítékul elég csak az izraeli tőkebefektetések, ingatlanfejlesztések gyakorlatilag kizárólagos magyarországi egyeduralmára gondolnunk. S ennek egyfajta biológiai fegyvere a cigányság. Eszközként használják őket a magyarság ellen, csakúgy, - hogy egy kézenfekvő hasonlattal éljünk - mint a hókotró a homloktoló lapátot. Jelenleg ebben az országban ugyanaz zajlik, mint a hatvanas években az USA-ban, vagyis különböző cionista körök lázítják a cigányokat az össznépi társadalom ellen, ahogy a hatvanas évek Amerikájában a négerekkel tették ugyanezt. És a cigányság eme lázítás következtében, mint idegen faj, az élettér elfoglalására törekszik, ami ellen egyfajta egészséges önvédelmet kell megvalósítanunk. A politikai háttérhatalom ellen lehetetlen harcolni. Ha elkezdek zsidókról beszélni, egyből kikiáltanák, hogy náci vagyok 17 17
Mi a Gárdák haszna? - a legszélsőségesebb retorika kiszervezése - Szervezetépítés, politikai toborzás, személyes kapcsolatépítés - Karitatív modell 18
19
Jobbik választási eredményeinek területi megoszlása 20
Mi kedvez a Gárda-jelenségnek? A történelem meghatározó szerepe (a múlt és annak feldolgozottsága) Intézményes korlátok (választási rendszer, jogi korlátok, jogalkalmazás stb.) Politikai erőtér szerkezete (pártrendszer, szélsőjobb elleni politikai stratégiák, stb.) Politikai környezet (politikai események, ügyek, média, stb.) Szélsőjobboldali politikai szereplők szervezeti ereje és politikai hatékonysága (pártszervezet, anyagi források, vezér, stb.) 21
Köszönöm a figyelmet! Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute kreko@politicalcapital.hu www.politicalcapital.hu 22