Budai-hegys hegység
Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm szkő,, dolomit, márga, m homokkő,, agyag (óbudai( suvadások). sok). Barlangrendszerek, hévforrh vforrás s barlangok. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559 m), és a Kutya-hegy (558 m). Kedvelt turisztikai cél: c Normafa-Jánoshegy (529 m) Hűvösvölgy Hármashatárhegyrhegy (497 m)
forrás: Bozó András, http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm alapján B: Budai-hegység, BC: Bicske, BK: Budakeszi, BP: Budapest, BR: Börzsöny, D: Dorog, DK: Dobogókő, E: Esztergom, G: Gerecse, GH: Gellért-hegy, IP: Ipoly, J: János-hegy, P: Pilis, NK: Nagy-Kevély, NO: Nagykovácsi, NM: Nógrádimedence, PH: Pesthidegkút, PV: Pilisvörösvári-medence, S: Sas-hegy, Sz: Szentendre, T: Tetényi-fennsík, TB: Tatabánya, Zs: Zsámbéki-medence
Dachsteini mészkő Fődolomit Mátyáshegyi Formáció Budaörsi Dolomit Formáció http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_scorm_mfftt600231/sco_08_05.htm alapján
Nagy vastagságú karbonátos platform képződmény csak dolomit Világosszürke-szürke, sárga, barna rétegzettől a tömeges vastagpados megjelenésig Lofer - ciklusos
Duna balparti rögök - Keszthelyi-hegység 800-1500m vastag a dunántúli triász legáltalánosabb kőzete márgára vagy mészkőre települ fedője a Dachsteini mészkő vastag átmeneti zóna
forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.
forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.
Uralkodóan an világossz gosszürke színű,, lehet fehér Kagylós s mészkm szkő Karbonátos platform képzk pződmény Lofer- ciklusos ált. 700-1000m vastag általános elterjedésű fődolomitra települ
d T 3 Dachsteini Formáció f T 3 - d T 3 Fődolomit- Dachsteini Mészkő átmenete forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.
Tétényi plató vázlatos rétegsora ooidos mészkő agyag márga meszes homokkő homok, homokkő konglomerátum, breccsa forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_scorm_mfftt600231/sco_08_05.htm alapján
Dorogi Formáció ÉK-Bakony, Vértes,TatabV rtes,tatabányai- medence, Gerecse, Dorogi-medence, Budai-hg. ÉNY-i része barnakősz szén szenes-agyag tarka-sz szürke agyag 15-87m vastag Tokod, Ótokodi külfejtés
Tokodi Formáció Tatabányai nyai- medence, Gerecse, Dorogi- medence, Budai-hg. ÉNY-i része homokkő,, meszes homokkő,, agyagmárga édesvízi mészkm szkő 30-250m vastag Tokod, Ótokodi külfejtés Csolnoki agyagmárga Tatabányai nyai- medence, Gerecse, Dorogi- medence, Budai-hg. ÉNY-i része szürke agyagmárga, foraminiferás 30m vastag Tokod, Ótokodi külfejtés
Vértes, Dorogi-medence, Budai-hg., Balatonfő, Mátra Nummuliteszes mészkő,, mészmm szmárga Világossz gosszürke 30-40m Mátyás-hegy, nyugati kőfejtk fejtő
budai márga lápos, szenes üledék mészkő, meszes márga budai márga kiscelli agyag lápos, szenes üledék mészkő, meszes márga agyagos homok dolomit dolomit forrás: Kleb Béla
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_scorm_mfftt600231/sco_08_05.htm alapján
Normáls lsósvízi márga, mészmm szmárga bryozoás márga, szürke mészmm szmárga, márga, m kovás s márgam Gyakori tufa, tufit,, homokkő zsinórokkal 30-150m vastag Mátyás-hegy, nyugati kőfejtk fejtő Budai-hg. DK-i i része, r BükkB
Sötétszürke mikrorétegzett agyagos aleurit Euxin: Oxigénben szegény, kénhidrogénben gazdag, rothadó iszapaljzatú tenger párhuzamos, lemezes Budai Márga fölött, Kiscelli Agyag alatt 30-70m vastag
normáls lsósvízi,, világossz gosszürke agyagos, agyagmárg rgás aleurit szürke, szárazon kemény, kagylós törésű alig rétegzett r vastagpados Tardi Agyagra vagy Hárshegyi H Homokkőre épül 1000m vastag is lehet
Normáls lsósvízi,, alsó részén lagunáris Kovás s kötőanyagk anyagú Uralkodóan an durvahomokkő 150-200m vastag fedője a Kiscelli Agyag Diósjen sjenő,, Vác, V Budai hg. ny-i része
Pilisborosjenő Hárshegyi Homokkő
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_scorm_mfftt600231/sco_08_05.htm alapján
Molluszka kőbélből álló biogén, néhol ooidos mészkő, mészhomokkő Brakkvízi zi-partszegélyi kifejlődés szarmata durvamészk szkő Sóskút
Sóskút durva mészkő
Budafok durva mészkő
Jól l rétegzett, r vastagpados kifejlődés Helyenként nt homokos édesvízi mészkő Fosszilis talajrétegek tegek
Biotit-muszkovit gránit Főkönyvtár átjáró oszlopai, a Műegyetem körüli k utcák gyalogjáróinak szegélyk lykövei Durva mészkm szkő (Sósk skút, Budafok, Diósd sd) Forrásv svízi mészkm szkő (Süttő, Dunaalmás, Budakalász) Siklósi fehér r mészkm szkő Siklósi vörös v s mészkm szkő Karszt mészkm szkő Pisznicei vörös s mészkm szkő (Tardos) Ruszkicai márvány A főépület f lábazata l felett, a Duna felőli li oldal oszlopai A Főépület F lábazata, l a főépület f kerítésének téglafal t feletti termésk sköve, a központi k épület kertjében lévől emlékm kművek Hány féle? A központi k épület Aula-padl padlója Hol? A központi k épület Aula-padl padlója A főépület f Aula-padl padlózatáról l felvezető négy lépcsl pcsőfok A főépület f É-i, Ny-i, D-i D i mellékl klépcsői A főépület f Aulájából l az I. és s a II. emeletre felvezető lépcsők, az Aulában lévő hősi emlékt ktábla