APÁTFALVA - állapotfelmérés. Apátfalva

APÁTFALVA - állapotfelmérés Apátfalva 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 5377 5377 5377 5377 lakosság száma (fő): 3569 3419 3375 3375 lakások száma (db): 1618 1619 1619 1619 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): 871 1609 1612 1617 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): 0 458 590 656 csatornahálózat hossza (m): 12000 0 0 0 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): 0 0 0 0 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága A település környezeti programja készülőben van, területrendezési tervük 1976-ban készült el, azt rendszeresen aktualizálják. A cél egy új rendezési terv elkészítése lenne, de ennek megvalósítására nincs meg az anyagi fedezetük. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék A 4 ha-os hulladéklerakó megközelítőleg 25 éve működik ennyi idő alatt megtelt, bezárása időszerű lenne. Egyelőre minden háztartás maga szállítja át hulladékát a telepre, de 2000. első felében áttérnek a rendszeres és szervezett gyűjtésre: a lakosok vagy műanyag zsákban, vagy 120 literes kukákban tárolnák a szemetet, majd ezt az önkormányzat a makói lerakóba szállítaná. Veszélyes hulladék keletkezéséről nem tudnak, a szelektív gyűjtés is tervbe van véve. 2. Szennyvíz Az egészségház zárt szennyvízrendszerén kívül minden háztartásban szikkasztás van. Készen van a tanulmányterv a makói tisztítóműre való csatlakozásról, ezt a képviselőtestület el is fogadta. Hiányzik a nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezető csatornahálózat egy része, a meglévőket a lakosság tartja karban. A belvizet átemelők segítségével juttatják a Marosba.

APÁTFALVA - állapotfelmérés 3. Területhasznosítás Nem készült eddig területhasznosítási térkép, a külterületen az önkormányzat alig rendelkezik területtel, erdősítést sem terveznek. 4. Vízellátás, -készletek Apátfalván 1964. óta üzemel törpevízmű, a 2 telep vízbázisát 3 mélyfúrású kút biztosítja. A vezetékes ivóvíz minden háztartás számára hozzáférhető, továbbá az önkormányzat 12 darab közkifolyót is üzemeltet. 5. Levegőszennyezés, zaj Az utcák jelentős része szilárd burkolat nélküli, az önkormányzat 2000-ben nyújtja be pályázatát támogatásért a Területfejlesztési Tanácshoz. A gázhálózatot 1998. októberében adták át. A településen szinte minden telekre bevezették a csonkot, megközelítőleg 900 háztartásban fűtenek gázzal, a többiben szenet, illetve fát használnak. A település SWOT-analízise Erősségek viszonylag kedvező közlekedési helyzet, ami elsősorban a nemzetközi főútnak köszönhető; a természeti adottságok kedvezőek a mezőgazdaság számára; a felszín alatt jelentős mennyiségű termálvíz található; a település vezetés a fejlesztéseket minden körülmények között szeretné megvalósítani; Gyengeségek nem megfelelő települési infrastruktúra, megoldatlan szennyvíz- és hulladékhelyzet; a csapadékvíz elvezetése nincs megnyugtatóan megszervezve; kevés a szilárd burkolattal rendelkező utcák száma; Lehetőségek a környezeti állapot fejlesztése vonzó lehet az idegenforgalom számára;

APÁTFALVA - állapotfelmérés olcsó építési telkek nagy számban, ez esetleg csábító lehet és elősegítheti a demográfiai helyzet kedvező változását; a mezőgazdaság termelési és értékesítési-szervezési koordinációjának megteremtése; határmenti együttműködés a szomszédos országokkal és a kistérség többi településével - sikeresebb pályázati pozíciók; Veszélyek a megoldatlan környezeti problémák hátrányosan érinthetik a lakosságot és negatívan befolyásolhatják a település vonzerejét; perifériára szorulhat a település a közlekedési helyzet romlásával, a határmentiség elhanyagolásával; az elvándorlások kedvezőtlenül befolyásolhatják a munkaerő-kínálatot;

ALGYO - állapotfelmérés Algyő 1995 1998 1999 2000 terület (ha): - 7577 7577 7577 lakosság száma (fő): - 5113 5129 5129 lakások száma (db): - 1924 1928 1928 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): - 1746 1747 1755 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): - 1629 1643 1679 csatornahálózat hossza (m): - 11200 11200 12700 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): - 384 420 894 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága A településnek környezeti programja nincs, de területrendezési terve már elkészült, azt a döntéshozáskor figyelembe veszik. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék Algyőn van hulladéklerakó, ide az önkormányzat szervezésében a szegedi Környezetgazdákodási Kht. szállítja a lakosságnál összegyűlt szemetet. A gyűjtés konténerekben és szelektíven folyik, a rendszer egyelőre még nem tökéletes, de vannak bíztató jelek. Ilyen az is, hogy a korábban jelentős számú illegális lerakó egy részét sikerült felszámolni. A lerakóhoz részben burkolt út vezet, őrzése megoldott. Veszélyes hulladék a lakosságnál nem keletkezik, de a MOL kiterjedt tevékenysége révén üzemeltet egy lerakót a község külterületén. 2. Szennyvíz A szennyvíz biológiailag tisztítható az 1997-ben megnyílt telepen, ide a település egy részén már lefektetett csatornával kerül. A teljes hálózat kiépítése folyamatban van, a költségvetésben elkülönített összeg áll erre rendelkezésre. A nem csatornázott részeken a hagyományos aknás módon gyűjtik a szennyvizet, de a magas talajvízállás miatt ezek zárt rendszerré való alakítása előírás. Korábban gyakorta előfordult, hogy a háztartásokból önerővel kiszivattyúzták ezt a földekre, ezt a gyakorlatot

ALGYO - állapotfelmérés azonban mára sikerült visszaszorítani és a lakosokat kötelezni, hogy a csatornahálózatra kössék rá otthonukat. Ezt többek között a költségek csökkentésével is ösztönzik. A csapadékvizet elvezető csatornahálózat rekonstrukciója részben már befejeződött. 3. Területhasznosítás A területhasznosításról friss térkép nem készült, információi azonban vannak a települési vezetésnek alakulásáról. A külterületen 125 önkormányzatú tulajdonú földrészlet van, ezek összterülete 129.3 ha. Ez a következő módon oszlik meg a különböző használati típusok között, ha-ban: szántó rét és legelő erdő vizes élőhely töltés közút csatorna egyéb 51.65 13.34 8.69 1.8 1.47 41.3 2.32 8.66 A belvízzel 1999. februárjában komoly gondok voltak, ami elsősorban az elvezető csatornák karbantartása hiányának volt köszönhető. 4. Vízellátás, -készletek Az ivóvizet ugyanaz az északi vízmű szolgáltatja, ami a megyeszékhelyet is kiszolgálja, ez a belterület teljes területén hozzáférhetővé teszi a vizet, míg a külterületre ez sajnos nem igaz. Az AT27-es számú kútból 2000 méter mélyről termálvíz nyerhető, ennek hőmérséklete 80-85 o C, ezt különböző módon lehetne hasznosítani, de jelenleg még a MOL tulajdonában van a lelőhely. 5. Levegőszennyezettség, zaj A vezetékes gáz gyakorlatilag minden háztartáshoz eljut, az utak jelentős része burkolt. A MOL által üzemeltett, a település környezeti állapotát negatív irányba befolyásoló gázfáklyák káros anyag kibocsátása jelentősnek mondható. A település SWOT-analízise Erősségek a hulladékkezelés megoldottnak tekinthető; a szennyvíz biológiai tisztítása megoldott; közel a Tisza, ami több közlekedési, ökológiai, természetvédelmi szempontból nagy érték;

ALGYO - állapotfelmérés hasznosítható termálvízkészlet áll Algyő rendelkezésére; a község lakói hozzájutnak az egészséges ivóvízhez; Algyő közlekedési helyzete kitűnő; Gyengeségek a település külterületén veszélyes ipari hulladékokat kezelését végző ártalommentesítő telep található; még mindig vannak illegális hulladéklerakók; ár- és belvízveszély; a külterület infrastrukturális kiépítettsége hiányos; az algyői gázfeldolgozó fáklyái bizonyíthatóan levegőszennyezők; Lehetőségek a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése és lebonyolítása közmunkával; a Tisza közelsége, több potenciális használati lehetőséget rejt magában; a termálvíz ésszerű használatával akár az idegenforgalmat is be lehet indítani; Veszélyek a föld alatt kőolaj- és gázvezetékek húzódnak, amik a környezetre is veszélyt jelenthetnek; a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása komoly kockázattal jár; a csatorna-karbantartási munkák elmaradása miatt a külterületeken nő a belvízveszély;

AMBRÓZFALVA - állapotfelmérés Ambrózfalva 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 1122 1122 1122 1122 lakosság száma (fő): 524 528 529 529 lakások száma (db): 239 239 240 240 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): 114 233 234 234 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): 163 170 173 178 csatornahálózat hossza (m): 0 0 0 0 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): 0 0 0 0 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága Területrendezési tervvel rendelkezik a település, ez 1992-ben készült el és a jelenlegi előírásoknak megfelel. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék A hulladék elhelyezése a szomszédos Csanádalbertivel való együttműködés keretében folyik, két éve rendszeres kétheti szemétszállítás is van, ezt a Makói Hulladékgyűjtő Kft. végzi. A Kft. 240 literes edényeket lízingelt 36 hónapos futamidőre a családoknak, ezután a tárolóedények a bérlők tulajdonába kerülnek. Az önkormányzat évente 3000 forint kommunális adót szed be családonként, amelyet saját forrásaival egészít ki és mindezzel fedezi a szállítás költségeit, egészen 2001-ig, ameddig közte és a Kft. közötti szerződés fennáll. Az évente keletkező mintegy 1.120.000 liter hulladékot a makói gyűjtőbe juttatják, a korábbi, ma már felszámolt és fásításra szánt 1.5 ha-os telep helyett. A jelenleg építés alatt álló makói regionális lerakó hosszú távon is kielégítő megoldásnak látszik, ezt legfeljebb az annak új tulajdonosa által kiszabott emelt díjtétel árnyékolhatja be. A két település emiatt jelenleg fontolgatja a hódmezővásárhelyi lerakóba történő szállítást. Veszélyes hulladéknak az évi 20-30 darab akkumulátor és néhány liter használt motorolaj tekinthető, de ezek sorsáról semmilyen érdemleges információ nem áll rendelkezésünkre.

AMBRÓZFALVA - állapotfelmérés 2. Szennyvíz A csatornázás a településen nem megoldott, a szennyvíz szikkasztókba, illetve zárt aknákba kerül, innen a pitvarosi állattenyésztő telepre szállítja egy vállalkozó, ahol részben trágyaérlelésre használják. A távlati tervek között szerepel, hogy a jövőben megépítendő csanádpalotai szennyvíztisztítóba kerül az anyag, ami azért is fontos, mivel Ambrózfalva a Maros hordalékkúpján található, ez pedig fontos és könnyen szennyeződő vízbázis. A csapadékvíz elvezetése szikkasztó árkokkal történik, azonban túl nagy szükség nincsen rájuk, mivel a csapadék nagyobb része elszivárog, illetve a külterület irányába elfolyik. 3. Területhasznosítás A területhasznosításról korábban készült részletes térkép, de szóbeli közlésből tudható, hogy a megfelelő fejlődési perspektíva nélkül a falu számára ez nem ér semmit, nem igazán használható. Belvízproblémák utoljára a 40-es években voltak, ez elsősorban a hordalékkúpi helyzetnek köszönhető. A defláció sem jelent különösebb gondot, általában használati konfliktusokat sem nagyon lehet találni. Várhatóan az EU-csatlakozás után sem fog nagyon változni a hasznosításban, sokkal inkább tudati problémákkal számolnak az illetékesek. 4. Természetvédelem A konkrét távlati tervek között erdősítés nem szerepel, alkalmi pótlás történik csak, eltekintve az egykori szeméttelep helyén a pihentetés után várható beültetéstől, illetve a vadásztársaság koordinálta fásítástól. 5. Vízellátás, -készletek A vízmű által biztosított ivóvíz minősége enyhe savanyúsága ellenére megfelelő, a lakások túlnyomó részéhez el is jut vezetéken. Az utcai kifolyók számát a korábbi tízről négyre csökkentette az önkormányzat. Fúrt kutak a belterületen elhanyagolható számban vannak, az öntözés a külterületen nem jellemző. 6. Levegőszennyezés, zaj

AMBRÓZFALVA - állapotfelmérés Valamennyi utca szilárd burkolatú, de egy részük igen elhanyagolt. Speciális helyi problémának számít a középületek egy részének szigetelés-hiánya, a védőfasorok és általában az utcák fásítása, továbbá a meglévő zöldfelületek, gyepek gondozása, illetve annak elmaradása. A település SWOT-analízise Erősségek a fejlesztések mellett elkötelezett önkormányzati vezetés; kitűnő termőföldek; a hordalékkúpi helyzet előnyös vízgazdálkodási szempontból; szoros együttműködés Csanádalbertivel; Gyengeségek hiányos infrastruktúra; a környezet iránti igényesség hiánya; gyakori létbizonytalanság-érzés a lakókban; alacsony erdősültségi fok; Lehetőségek a környezeti állapotjelzők egy részének javulása a megépülő hulladéklerakó és szennyvíztisztító által; az öntözött területek nagyságának növelése; támogatás a SAPARD és az ISPA programok kereteiből; nagyobb fontosságú falusi turizmus; Veszélyek a vízbázis átgondolatlan kezelése; hátrányos változások a gazdálkodók életében az EU-csatlakozás után; közlekedési hátrányok - felszámolandó vasútvonalak;

ÁRPÁDHALOM - állapotfelmérés Árpádhalom 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 4520 4520 4520 4520 lakosság száma (fő): 625 590 566 566 lakások száma (db): 274 272 273 273 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): 90 213 213 213 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): 144 144 144 149 csatornahálózat hossza (m): 0 0 0 0 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): 0 0 0 0 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága Környezeti program eddig nem készült, területrendezési terv 1986-ban készült a Csomiterv kivitelezésében, ami azóta is érvényes. Az Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület kérésére 1999. augusztusára elkészült Árpádhalom felmérése a SAPARD program keretében. Ez a program négy fázisból áll, jelenleg a második fázisban tartanak. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék A településen 1976-ban létesült körbekerített hulladéklerakó és dögtelep a Mágocs-ér mellett, az előbbi 15-20.000 m 3 befogadására alkalmas, eredetileg szántóként hasznosított 1 ha-s terület. A jelenlegi telítés mellett mintegy 7-8 évig van elegendő hely még a szemét lerakására. A talajvíz 2.5-3 méter mélyen található, a terepet egyengetéssel rendezik. Az odavezető út a temetőig szilárd burkolatú, de 1999. december 31-éig elkészítik az alapot, 2000. májusáig pedig az aszfaltozás is megtörténik, 30% önerőből és 70% állami támogatással. Az elszállítást az önkormányzat konténerben szervezte meg, ezt minden héten más és más utcába helyezik ki, majd a szeméttelepen ürítik. A telepre kerül a háztartások derítőinek, szikkasztóinak folyékony hulladéka, melyet szintén a polgármesteri hivatal szállít el traktoros szippantókocsijával. Az építési törmelék és a vágóhíd és a háztartások szerves,

ÁRPÁDHALOM - állapotfelmérés állati hulladéka szintén a telepre jut. Szelektív hulladékgyűjtés keretében csak a fémeket választják le, ezeket a szentesi MÉH-telepre viszik el. Az 1999.06.16-án hozott helyi rendelet szerint (3/1999.) az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Hódmezővásárhelyi gyára, szerződésben leírtak szerint, rendszeresen elszállítja a dögtelepről az állati hulladékot, vagyis huzamosabb ideig nem maradnak ott. Veszélyes hulladék keletkezéséről nem tudnak. 2. Szennyvíz A szennyvíz lakossági elhelyezése derítőaknás módszerrel történik, ezekből az önkormányzat traktoros szippantókocsija havonta portánként körülbelül egy alkalommal szállítja el az összegyűlt anyagot. A csatornahálózat kiépítésére eddig nem talált forrást az önkormányzat. A csapadékvíz elvezetését az 1972-ben elkészült árokrendszerrel oldják meg, ennek tisztítás azonban nem megfelelő sem a bel-, sem a külterületen. A vésztározást a Mágocsérbe vezetéssel oldották meg. 3. Területhasználat A területhasznosítás változatos, magas az átlagosan 30 aranykorona értékű szántók aránya, viszont a legelők aránya alacsony. Az erdők területe 71 ha, ebből 20-30 ha az 5 éves akácos vegyes erdő. Nem várható a művelési ágban változás az EU-hoz való csatlakozás után. 4. Természetvédelem Az elhanyagolt területeken évről-évre jobban terjed a parlagfű és sok további gyomfajta. A Károlyi-kastély és a hozzá tartozó park rekreáció szempontjából komoly potenciál lehet. A Mágocs-ér vize rendkívül rossz minőségű, az élővíz eutrofizálódása nagyon előrehaladott. 5. Vízellátás, -készletek A vezetékes ivóvízzel való ellátottság kitűnő, a három darab 245, 330 és 570 méteres kút közül az utolsót nem működtetik, mert túl meleg a vize, átlagosan 37 o C-os. A kút fejénél bizonyos baktériumok elszaporodása volt tapasztalható. Lineáröntözés 3000 ha-on történik a TSZ kezelésében, fóliás termelés nincs.

ÁRPÁDHALOM - állapotfelmérés 6. Ár- és belvízveszély A belvíz az 1998/99-es problémás időszakban 300 ha szántóterületet érintett. 7. Levegőszennyezés, zaj Az utak burkolása 70%-ban megoldott, ezek egy részénél azonban a minőséggel baj van. A vezetékes gáz elterjedt fűtési mód, mostanra gyakorlatilag minden háztartás számára hozzáférhető. A település SWOT-analízise Erősségek a felszín alatti ivó- és termálvízkészletek jelentősek, az öntözőrendszer kiépített; kitűnő minőségű termőföldek a településhez tartozó mezőgazdasági területeken; közlekedési helyzete megfelelő, tulajdonviszonyai rendezettek, ismert idegenforgalmi és turisztikai célpont; erős térségi együttműködés Nagymágoccsal; Gyengeségek az ivóvíz minősége nem felel meg minden előírásnak; a terület nagyjából egytizede minden évben a belvíz áldozatául esik; a Mágocs-ér vize és partja rendkívül elhanyagolt; komoly hiányosságok az infrastruktúra bizonyos ágazataiban; az erdősültség foka igen alacsony; Lehetőségek alkalmas területek a környezetkímélő mezőgazdasági technológiákhoz; a SAPARD program megfelelő forrásokhoz juttathatja a települést fejlesztéseikhez; az idegenforgalom, a rekreáció és a falusi turizmus könnyen fellendíthető a meglévő adottságok ésszerűbb és jobban szervezett kihasználásával; lehetőség van a hatékonyabb kistérségi összefogásra, jobb pályázati pozíciók elérésére;

ÁRPÁDHALOM - állapotfelmérés Veszélyek az adott esetben allergén hatású gyomok elszaporodása a kezeletlen területeken egészségügyi problémákat okozhat; a megoldatlan, környezetet szennyező események és folyamatok komoly károkat okozhatnak; a természeti értékek degradálódásához vezethet a védettség elmaradása;

ÁSOTTHALOM - állapotfelmérés Ásotthalom 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 12254 12254 12254 12254 lakosság száma (fő): 3989 4014 4035 4035 lakások száma (db): 1731 1740 1743 1743 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): 787 814 815 824 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): 573 656 666 676 csatornahálózat hossza (m): 0 0 0 0 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): 0 0 0 0 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága A településen a környezetvédelmi program kidolgozása folyamatban van, 2000. januárjában kezdődik a létrehozott bizottság komoly alkotó munkája. Területrendezési terv van, 1995- ben készült a belterületre, a külterületre egyelőre pénzhiány miatt ilyen nincs. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék Ásotthalomnak van szeméttelepe, de az előzetes tervek szerint 2000. január 1-től a települési hulladékot Hódmezővásárhelyre kellene szállítani, ez éves szinten nagyjából 15-20.000 m 3 -t jelent. A szemetet mindenki maga szállítja a lerakóba, szelektív gyűjtés nincsen, a fóliaházak műanyag hulladékát elégetik vagy kiviszik a szeméttelepre. A telep környéke erdősítve van, az esetleg keletkező veszélyes hulladék valószínűleg szintén ide kerül. A hosszabb távú regionális tervek szerint mindez rendeződik, a települési hulladék vagy a szegedi, vagy a kiskunhalasi regionális lerakóba kerül majd. 2. Szennyvíz Naponta 350 m 3 szennyvíz keletkezik a községben, a csatornahálózat kiépítésére megvalósíthatósági tanulmányterv van, melyet 2000-ben akarnak pályázatként beadni. A tervek korábbi verzióiban a csatornarendszert a mórahalmi szennyvíztisztító telephez akarták bekötni, de inkább saját szennyvíztisztítóban gondolkodnak egy ideje. Ennek oka

ÁSOTTHALOM - állapotfelmérés az, hogy 13 kilométeren át kellett volna vezetni a csatornát és ez mintegy 400 földtulajdonost érintene komoly konfliktusforrás lett volna. Az előzetes környezeti hatásvizsgálat már elkészült, a vízjogi engedély kész, már csak a létesítési engedély kell. Jelenleg a háztartásoknál derítők vannak, melyeket magánvállalkozó ürít szippantással. Neki elvileg Mórahalomra kellene vinnie a szennyvizet, de gyakorlatilag egy településszéli nádasba kerül. A településen működő konzervüzem szennyvize elfolyik egy közeli nádas területre, erre egyelőre megoldás nincsen. A csapadékvizet szikkasztóárkokkal vezetik el, ezeket folyamatosan karbantartják. 3. Területhasznosítás A területhasznosítás ismert, de friss térkép róla nem áll az önkormányzat rendelkezésére. Működő homokbánya és felhagyott tőzegbányák is találhatóak a településhez tartozó területen, a mezőgazdaságban a legnagyobb gondot az aszály jelenti. A privatizációkor sokan, akik nem is laknak a településen, hatalmas területekhez jutottak, ám inkább befektetési céllal, semmit művelésivel, ezért akár 1000 ha-s tagok is parlagként állnak, rajtuk sok allergén gyomféle megél. A gyenge minőségű homoktalaj csak gyümölcs és zöldség termesztésére alkalmas, a költségek egy jobb termőképességű földhöz képest így magasak. 4. Természetvédelem A településhez tartozó területen 6000 ha erdő van, ebből 70% állami, 30% magántulajdon. 400 ha-on vaddisznónevelde kapott helyet, továbbá elkerített természetvédelmi terület is helyet kapott, az értékes növényvilág megőrzése érdekébe. A távlati célok között a parlagok erdősítése, illetve szőlővel való betelepítése is szerepel. A foltszerűen előforduló országos védettségű erdőállomány nincs bekerítve, a helyi védettségű területekre -a szakiskola környékére és a Gárgyán-erdőre- odafigyelnek. Az épített környezet helyi védettségű értéke a Bak-kápolna. Természetvédelmi szempontból kifogásolható az a korábbi gyakorlat, hogy a viszonylag jobb termőképességű gyepeket, nedvesebb térszíneket is művelésbe vonták. 5. Vízellátás, -készletek

ÁSOTTHALOM - állapotfelmérés A vízmű szolgáltatja az ivóvizet, ez a belterületen majdnem mindenhová eljut vezetéken keresztül. Vannak továbbá közkutak is, de azokat inkább csak a tanyasi emberek használják. A vízzel vannak komoly minőségi problémák, többek között a magas arzéntartalom miatt, az éppen iható kategóriába tartozik, de az EU szabványai szerint messze elmarad az ihatótól. A helyzet valamelyest javult az új kút fúrásával, ugyanis az abból érkező vizet nem kell arzénmentesíteni. A külterületen működik csőkutas és lineár öntözés, jelentős a fóliás termelés. Idényjelleggel üzemel gyógyfürdő is Ásotthalmon, ez azonban felújításra szorulna, továbbá az elhasznált és elfolyó vízre is megoldást kellene találni. A mórahalmi fürdő vize szintén ásotthalmi kutakból származik, mivel azok tulajdonjoga Mórahalomé. 6. Levegőszennyezés, zaj A települést busszal lehet közúton megközelíteni, vasútállomása nincsen. Az utak burkoltsága belterületen 30%-os, a vezetékes gázzal való ellátottság megfelelő. A levegő szennyezettsége rendkívül komoly, annak ellenére, magas az erdősültségi fok. Mindennek oka a szénhidrogén-bányászat: a MOL egy átemelő művet üzemeltet, ennek tevékenysége miatt alakult ki a súlyos helyzet. A jelenlegi környezeti állapot esetleges változásával járhat az a tervezett német beruházás, amely egy finomöntöde megépítését célozná meg a településen, de a nem megfelelő energiaellátás jelenleg még akadálya a komoly tőkebeáramlásnak. Természeti értékekben gazdag a terület, a vadászat szervezetten folyik a 4 társaságban. A település fejlődése az utóbbi években nem volt szerencsés, mivel a bajai úttól távolodva történt az, ám az új rendezési terv már a helyes irányba terelné az esetleges építési kedvet. További fejlődési irány és Mórahalom árnyékából való kilépési lehetőség lehet a tervezett határátkelő megnyitása. Sok szegedi és külföldi tanyát tart fenn a településhez tartozó területen, ezek gondozása bevételi forrás is a falu lakóinak. Az ötven éve alapított község tanyás részein a lakosság 55%-a él, körülményeik gyakran megdöbbentőek. Az itt élők egy része korábban szegedi lakos volt, ám ott nehéz helyzetbe kerülve adtak fel mindent és vásároltak meg öreg tanyákat. A városból azonban érkeznek ide olyanok is, akik anyagi helyzete megnyugtató, ők elsősorban nyugdíjasok, akik hétvégi házukat alakítják át és laknak benne egész évben.

ÁSOTTHALOM - állapotfelmérés A tervek között szerepel a Szeged-Ásotthalom kerékpárút megépítése, amit többek között az is indokol, hogy a megyeszékhelyen élők körében kedvelt e kirándulóhely. A környezetvédelem területén (pl. közös szemétudvar létrehozása) folytak tárgyalások kistérségi szinten, ám komoly együttműködésre nem került eddig sor, ami igaz a Szegeddel való kapcsolatokra is. A település SWOT-analízise Erősségek az infrastruktúra egyes szegmenseinek fejlettsége; a település földrajzi helyzete, határmentiség; szoros kistérségi együttműködés; működő falusi turizmus, szervezett vadásztatás; folyamatosan növekvő erdőterületek; öntözés; Gyengeségek a csatornázottság hiánya; az ivóvíz minőségének problémái; megoldatlan hulladékkérdés; közlekedésföldrajzi szempontból hátrány a hiányzó vasútvonal; gyenge minőségű homoktalaj; Lehetőségek a parlagterületek csökkentése; új határátkelő nyitása, a közlekedési helyzet tervbe vett javítása; régiófejlesztési programokban részvétel, hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek; Veszélyek kérdéses egzisztenciájú emberek tanyákra való beköltözése, esetleges periferizálódás az igyekezetek ellenére;

ÁSOTTHALOM - állapotfelmérés a megoldatlan hulladék- és szennyvízhelyzet hosszabb távon környezeti problémákhoz vezethet; a levegő és az ivóvíz minősége esetleg egészségkárosodáshoz vezethet a falu lakóinak körében;

BAKS - állapotfelmérés Baks 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 6192 6192 6192 6192 lakosság száma (fő): 2362 2322 2332 2332 lakások száma (db): 886 893 893 893 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): 416 893 893 893 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): 416 609 619 628 csatornahálózat hossza (m): 1100? 0 0 0 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): 0 0 0 0 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága Környezeti programmal nem rendelkezik a község, területrendezési terve 1984-ben készült. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék Bakson önkormányzati kezelésben van hulladéklerakó a község déli határában, ide föld- és betonút is vezet. A telep földsánccal, északi része erdővel van körülvéve. Nincs szigetelve, érintkezik a talajvízzel, a szél viszi a szemetet és tűzeset is előfordult már. A konténeres gyűjtést próbálták bevezetni, de a lakosság ezt nem támogatta, így a hulladék telepre szállítása egyénileg történik és nincs regisztrálva. A települési vezetés a Felgyői programhoz szeretne csatlakozni, tagja a Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelő és Hasznosító Társulásnak, a tervek között szerepel a szeméttelep körüli erdősáv telepítése. Az illegális szemétlerakás problémát jelent, mely az erdők környékét, illetve Máriatelep területét sújtja elsősorban. Nincs a településen veszélyes hulladék, a mezőgazdaságban felhasznált növényvédő szerek és műtrágya szóba jöhet ugyan, de az ATIVIZIG vizsgálata szerint ilyen szennyezés nem mutatható ki. 2. Szennyvíz A község nincs csatornázva, a szennyvíz a háztartásoknál zárt aknákba kerül. Szippantás után ezt a szeméttelep melletti külön gödörbe szállítják.

BAKS - állapotfelmérés A hosszabb távú tervek között szerepel a csatornázás és egy szennyvíztelep kiépítése. A csapadékvíz elvezetésére a jelenlegi árokrendszer csak részben alkalmas, legalább a duplája lenne szükséges. A burkolt utak mellett szikkasztórendszert készítettek. 3. Területhasznosítás Területhasznosítási térkép utoljára 1984-ben készült. Az EU-hoz való csatlakozás miatt gyepesítést terveznek, valószínűleg a már régóta megvalósításra váró szarvasmarha-telep miatt. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet a nagyobb mértékű és régóta tervezett erdősítést támogatná. 4. Természetvédelem A településhez tartozó területek a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részei 95%-ban, ezekre külön rendeletek vonatkoznak, a védettség miatt adódnak konfliktusok. Az előírásoknak sajnos nem sikerül minden esetben megfelelni, aminek oka a pénzhiány. 5. Vízellátás, -készletek Vezetékes ivóvíz gyakorlatilag a település minden lakójához eljut, a külterületi fúrt kutak nincsenek nyilvántartva. Norton-kutak a fóliás gazdaságokban, illetve a belterület kertjeiben találhatóak, főként olcsóságuk miatt, emellett lineáris öntözés is található Bakson. 1998 óta folyamatos üzemeltetésű termálkút van Nemes Nagy János baromfitelepén. Ennek paraméterei: befogadó KOI össz. só Na NH 4 üzemelés terhelés terhelés kg/év kg/év kg/év kg/év napok m 3 /nap m 3 /év Morotva-csatorna 1188 26713 8908 63 213 186 39618 6. Ár- és belvízveszély Belvizes időszakban a félig kötött talaj problémát okoz, továbbá tartós belvizes időszakban a gáton át is szivárog a víz. 7. Levegőszennyezés, zaj

BAKS - állapotfelmérés Az úthálózat nagyobbik része, 70%-a rendelkezik szilárd burkolattal. A külterületen a probléma nem megoldott, nagyobb esőzések alkalmával szinte járhatatlanok az utak. Belterületen a vezetékes gáz kiépítettsége 100%-os, de a költségek miatt a lakosság egy része visszatért a vegyes fűtésre, ami a külterületen is jellemző. A település SWOT-analízise Erősségek gazdag a terület természeti értékekben, ezek a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részei, védelmük megfelelő; a mezőgazdasági termelés adottságai kedvezőek, az ebből élők tradicionálisan jó minőségű termékeket állítanak elő; a vezetékes gáz- és vízellátottság nagyfokú, az utóbbi minősége megfelelő; Gyengeségek megoldatlan a települési szilárd és folyékony hulladék kezelésének ügye; belvízveszély a csapadékosabb időszakban; az erdősültség foka alacsony; a tanyavilágban az infrastrukturális elmaradottság jelentős; az utak minősége kifogásolható; Lehetőségek a kistérségen belüli és kistérségek közötti együttműködés keretében a megvalósítandó fejlesztésekhez könnyebben szerezhetők források; vonzó célpont lehet az ökoturizmus számára, a község elérhetősége kis befektetéssel is nagyban javítható az utak karbantartása által; a térségi ház megépítése; Veszélyek fokozódó belvízproblémák; a regionális szárazodási folyamatok negatív hatásai; a képzettebb munkaerő elvándorlása, a képzetlenebb túlsúlyba kerülése;

az infrastruktúra hiányosságai környezeti problémákat okozhatnak; BAKS - állapotfelmérés

BALÁSTYA - állapotfelmérés Balástya 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 11000 11000 11000 11000 lakosság száma (fő): 3653 3623 3574 3574 lakások száma (db): 1886 1906 1909 1909 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): 238 621 625 631 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): 449 545 550 564 csatornahálózat hossza (m): 4400 4400 4400 4400 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): 97 104 105 105 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága A településnek környezeti programja nincsen, de Dóccal, Szatymazzal és Sándorfalvával együtt egy holland program részese. Ez A Sándorfalvi Régió Önkormányzati Szolgáltatásainak Korszerűsítése projekt a holland külügyminisztérium finanszírozásában fut, aminek keretében a környezetet is érintő fejlesztéseket próbálnak véghezvinni: a hulladék, az ivóvízhálózat, a csatornahálózat és a szennyvízkérdés végleges és megnyugtató megoldását. A területrendezési terv - hasonlóan az előbbihez - hiányzik, illetve még a 70-es években készült az egyetlen. Szándék van ilyen készítésére, ám az önkormányzat anyagi lehetőségei ezt nem teszik ezt lehetővé egyelőre. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék A település rendelkezik önkormányzati tulajdonú, őrzött, szilárd hulladék lerakására alkalmas teleppel, ami a belterülettől ÉK-re található, de szilárd burkolatú nem vezet oda. 1975-ben létesítették a 26.000 m 2 -es lerakót, amely az E75-s úttól 650 méterre, a legközelebbi lakóháztól és kúttól 100 méterre, a legközelebbi vízfolyástól 10 (!) méterre található. Sík területen van, rendelkezik természetes határral és kerítéssel, fásítva azonban nincsen. Kapacitása 65000 m 3, jelenleg kb. 13000 m 3 hulladékot tárolnak benne, ez 20%-os telítettséget jelent. Természetes alsó zárórétege, mesterséges aljzata, illetve oldalszigetelése nincsen, a feltöltés módja takarás nélküli prizmás, mindez egyengetve és tömörítve. Északnyugati az uralkodó szélirány, tehát elvileg nem hordja a szemetet a település

BALÁSTYA - állapotfelmérés irányába, de szóbeli közlés alapján tudható, hogy valójában mégis. A víz elvezetése nem megoldott, a talajvíz átlagos mélysége -0.9-1.5 méter, de figyelőkutakat nem üzemeltet az önkormányzat. A hulladékot a településen 4 m 3 -es nyilvánosan elhelyezett konténerekben gyűjtik, évente nagyjából 850 tonna súlyú, 3500 m 3 térfogatú kommunális eredetűt szállítanak heti egy alkalommal. Sem szelektív gyűjtés, sem veszélyes hulladék nincsen, szemétdíj a szolgáltatás ellenében viszont van. 2. Szennyvíz 1988-ban kezdődött a gravitációs rendszerű szennyvízelvezetés kiépítése, amit azóta folyamatosan bővítenek. Jelenleg a 616 db ingatlan 16%-a van bekötve 900 méter összhosszban a 3600 méter hosszú csatornahálózatba, amely a tisztítóműben végződik. A tisztítómű három db SZK40 típusú biológiai egységből áll a belterület keleti oldalán, a település határában. Teljes névleges kapacitása 120 m 3 naponta, a valós bevitel kb. 100-110 m 3, emiatt bővítésre lenne szükség. A legnagyobb nem kommunális forrást két vendéglátó egység (egy csárda és egy hotel) jelentik napi 6-8, illetve 10-15 m 3 -rel. Évente kb. 30-40 m 3 nedves iszap képződik, ezt Kistelekre szállítják, ahol centrifugával víztelenítik. A víz minőségét azonban nem ellenőrzi senki, semmiféle jellemzője nem ismert! A nem csatornázott részeken a hagyományos zárt vagy szikkasztó rendszerű gyűjtés, illetve tárolás a megoldás. A szennyvizet alkalmanként szippantják, az anyag Kistelekre kerül, a szennyvíztisztító telep előkezelőjébe. Az 1975-ben, az akkori nagy belvízkár után létesült csapadékvíz csatornahálózat csak részben kiépített, ami 70-75%-os ellátottságot jelent, főként szikkasztóárok jellegű és önkormányzati ellenőrzésű. A csatornák befogadói a Kisteleki- és Fehértó-Majsaifőcsatorna, továbbá kisebb külterületi csatornák, melyek részben az ATIVIZIG, részben a Kiskunmajsa és környéke, illetve a Szeged és környéke Vízgazdálkodási Társulás kezelésében vannak. 3. Területhasznosítás Naprakész térkép a területhasználatról sincsen. Szóbeli közlés alapján azonban tudható, hogy néhány problémával szembe kell nézni. A belterületen az idei többletcsapadék több helyen és alkalommal súlyos belvízi eseményeket

BALÁSTYA - állapotfelmérés okozott, főként a mélyebben fekvő részeken. A lakóterületeken kb. 2 millió forint kárértéket jelentettek be a károsultak, ez nagyjából 5 millió forint helyreállítási költséget jelent. A területhasználatban ismert konfliktust mindössze néhány gazdálkodó libatartása jelent, főként a szomszédok szerint. Nem jelentett különösebb gondot a tervezett és egyre inkább a megvalósulás felé tartó autópálya-építés, ami a tervezett nyomvonal mintegy 60 méter széles sávját érinti. Az utat építő Kht. a földeket megvásárolta, tulajdonosaikat kárpótoltakárpótolja. Ehhez kapcsolódnak az új bányahelyek is, melyek elsősorban a homokot szolgáltatják. Mindezekről, környezeti hatásaikról készültek hatástanulmányok, ezek hozzáférhetők, jelenleg engedélyeztetés alatt vannak. 4. Természetvédelem Nem szabad megfeledkezni a környezet- és természetvédelmi szempontból figyelmet érdemlő belvíztároló tavakról sem: az Őszeszéki-tó és a Müllerszéki-tó egyenként 130 haos vízfelülete részben rekreációs célokat is szolgál. 5. Vízellátás, -készeletek A vízgazdálkodás feltételei 1989 óta igen sokat változtak. Balástyán egy kisteleki cég végzi a vízi közművek üzemeltetését jelenleg. Az 1. számú kutat 1960-ban létesítették, 1972-ben újították fel, a Vízművet 1995-ben helyezték üzembe 2520 m 3 napi mértékadó kapacitással. Itt három kút található egy hidroglóbusszal, ezek biztosítják 90%-os ellátottságot, ez napi 425 m 3 igényt jelent. A külterületen a vízellátás önálló a tanyák esetében, mért adatok nem állnak erről rendelkezésre. 6. Ár- és belvízveszély Stratégiai fejlesztési tervként a következők fogalmazódtak meg: a csatornahálózatot mindenképpen fejleszteni kell, megvalósítandó cél a 100%-os lefedettség. Ehhez kapcsolódóan pedig a hatékony csapadék, illetve belvíz elleni védekezési terv elkészítése elsőrendű feladat. A vízgazdálkodásnál meg kell említeni mindenképpen az E75-s út vízválasztó funkcióját is. 7. Levegőszennyezés, zaj

BALÁSTYA - állapotfelmérés A településen van vezetékes gáz, ez a belterületre majdnem 100%-ban igaz, a külterületeken elsősorban a kertészetekre, amik nagyrészt magántulajdonban vannak, önerőből kapcsolódtak a dorozsmai elosztóból induló gerincvezetékre. Erre egyébként a tanyáknak is megvan a lehetőségük, sokuk azonban vagy a hagyományos, vagy a tartályos gázos megoldást preferálja. A település SWOT-analízise Erősségek az önkormányzat elkötelezett a fejlesztések mellett - mind gazdasági, mind környezetpolitikai szempontból; Szegedhez, mint regionális központhoz való közelség; erős mezőgazdasági háttér, jelentős zöldség-, gyümölcs- és virágkertészet; a településen fontos közút halad át és önálló vasúti megállóhellyel is rendelkezik az ország egyik fő vasútvonala mentén; a holland program nyújtotta segítség; Gyengeségek a komoly forgalmú E75-s út kettészeli a települést, jelentős környezetterhelést (levegőminőség, zaj, rezgés) okozva és potenciális baleseti veszélyforrást jelentve; a külterületen található jelentős számú tanya egy részén az infrastruktúrában komoly hiányosságok tapasztalhatók; jelen állapotban a lakosság kevés felelősséget érez természetes környezete iránt, a tudatformálás nem megfelelő; kevés a védett természeti érték a lehetőségek ellenére; az erdőterületek aránya igen alacsony; Lehetőségek a tervezett M5-s autópálya nyomvonala érinti a település külterületét; hozzáférhető külső, részben EU-s forrásokból megszüntethetők a közművi hiányosságok, mindez kistérségi összefogással;

BALÁSTYA - állapotfelmérés az előnyös közlekedésföldrajzi helyzet és a különböző fejlesztések lehetőséget teremthetnek a falusi turizmus számára; a természetvédelem számára több potenciális érték is található; Veszélyek az EU-csatlakozás miatti változások a mezőgazdaságban várhatóan hátrányosan érintik a gazdálkodók egy részét; a belvízzel kapcsolatos problémák a jövőben is jelentkezhetnek az elmaradó fejlesztések miatt; a termőföld értéke csökkenhet a káros természeti folyamatok, pl. a defláció, vagy a talajvízszint süllyedése hatására; a kistérség más települései aránytalanul magasabb támogatásban részesülhetnek, emiatt a tervezett változások részben elmaradhatnak;

BORDÁNY - állapotfelmérés Bordány 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 3648 3648 3648 3648 lakosság száma (fő): 2911 2994 3003 3003 lakások száma (db): 1241 1260 1262 1262 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): 742 767 769 766 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): 655 723 737 758 csatornahálózat hossza (m): 0 0 0 0 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): 0 0 0 0 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága A településnek van belterületi rendezési terve, környezeti programja azonban nincs. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék Bordánynak 1975 óta működő hulladéklerakója van, ennek területe 1.14 ha, kapacitása 20 ezer m 3. A szemétszállítás zsákos rendszerben hetente egy alkalommal történik. Szelektív hulladékgyűjtés nincs, a hulladékot tömörítik. Az évi 500 m 3 -es beszállítás mellett a jelenlegi hulladéklerakó még öt évig tud fogadni, utána rekultiválni kell a telepet. Illegális szemétlerakó jelenleg nincsen. A mezőőrök az illegálisan szemetet lerakókat bírság kifizetésére vagy az eredeti állapot visszaállítására kötelezték. A veszélyes hulladéknak számító használt fecskendőket elszállítják, a cipőüzem bőrhulladékát Kecskemétre viszik. A dögkutat 1996-ban bezárták, mivel 1 km-es védősáv lenne szükséges az üzemeltetéséhez és ez a sűrűn lakott külterület miatt nem állt rendelkezésre. 2. Szennyvíz A településen a szennyvízelvezetés nem megoldott, nincs csatornahálózat.

BORDÁNY - állapotfelmérés Az intézményeknél gyűjtőaknákban tárolják, majd szippantókocsik szállítják el a zákányszéki telepre. A lakosság a szikkasztással gyakorlatilag a talajba engedi a szennyvizet. A hígtrágya-lerakó védőtávolsága nem megfelelő, újat alakítanak ki Zsombó területén. A csapadékvizet szikkasztórendszerű árkok szállítják el a Temetői-csatornába, ám a csatornákat 10 évig nem tartották karban, belterületen 3 kilométernyi szakaszon betemették őket. 3. Területhasznosítás Igen változatos módon alakul a területhasznosítás. A terület szakszövetkezeti kézben volt, a privatizáció után felaprózódtak a parcellák. Jelenleg 2500 földtulajdonos van, ez 1.5 ha/fő-t jelent. Közülük 500 földtulajdonos birtokrendezése még folyamatban van. A külterület nagy része homokos talajú, kicsi az aranykorona értéke, a kapásnövények termesztése nem előnyös, gyümölcsösök telepítésével azonban sikerült megkötni a homokot, így elhárult a deflációveszély. Probléma, hogy a kútfúráshoz vízügyi engedély szükséges, ezért sokszor bányagödröket ásnak és onnan szippantják ki a vizet, vagy be sem jelentik. Probléma a parlagfű elszaporodása, ám ehhez közösségi összefogással lehetne egységesen kezelni a parlagfüves területeket (Homokháti rendelet létrehozása). Az önkormányzat nagy figyelmet fordít a zöldterületek védelmére, tagja az Országos Tájismereti Csoportnak, az utak mentén a faluképet meghatározó növények telepítését szorgalmazzák. A területhasználati típusok a következő módon oszlanak meg, ha-ban: szántó szőlő és gyümölcsös erdő gyep nádas művelés alól kivont 2133 395 24 631 11 204 4. Vízellátás, -készletek A település ivóvízellátását 3 db mélyfúrású kút biztosítja. Csúcsidőszakban az ellátás nem teljes, negyedik kút fúrása szükséges. A talajvízállás alacsony (100-150 cm), szennyező forrásai a mezőgazdasági műveléshez használt vegyszerek, a lakossági szennyvíz és a hulladéklerakó nem megfelelő kiépítése. A mély fekvésű területeken helyenként belvízveszély van.

BORDÁNY - állapotfelmérés 5. Levegőszennyezés, zaj A településen 2.3 km kerékpárút van. A településen nem működik olyan üzem, amely légszennyező forrás lenne. A belterületen vezetékes gázzal látják el a lakásokat, külterületen PB gáz cserepalackokat használnak, ám 19 tanyán már vezetékes gáz van. A település SWOT-analízise Erősségek a település infrastrukturális kiépítettsége jó; a belterületen teljes körű a vezetékes ivóvíz- és gázellátás; a burkolt utak aránya magas; 2.3 km a kiépített kerékpárút; hatékony önkormányzati fellépés a zöldterületek védelméért (nem támogatják az utak mentén a gyümölcsfák ültetését, inkább a faluképet meghatározó növényzet ültetését szorgalmazzák); ügyelnek az arányosan kialakított zöldterületekre; tudatformálás a lakosság körében; Gyengeségek a hulladéklerakó hamarosan megtelik, a további szemétlerakás nem megoldott; nincs szennyvíztisztító; nincs a régi dögkút helyett új; a külterület infrastrukturális kiépítettsége alacsony (vezetékes vízhálózat nincs, szilárd útburkolat aránya kicsi); mély fekvésű terület, helyenként belvízveszélyes; probléma a parlagfű elszaporodása; Lehetőségek közös program kidolgozása a környező településekkel szennyvíztisztító építésére (Üllés, Forráskút);

BORDÁNY - állapotfelmérés védelemre érdemes terület a Lapéta-rét, de konfliktus helyzet van az önkormányzat és a terület tulajdonosai között; terv kidolgozása az infrastruktúra további fejlesztésére a kistérség más településeivel közösen ( a település részt vesz a SAPARD programban ); Veszélyek a hulladék-elhelyezés technológiai és területi hiányosságai (gond a további lerakás) miatt a környezeti terhelés nő; a belterületen gond a belvíz, a csatorna-karbantartási munkák elmaradása miatt nő a többletköltség;

CSANÁDALBERTI - állapotfelmérés Csanádalberti 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 1532 1532 1532 1532 lakosság száma (fő): 512 494 493 493 lakások száma (db): 257 257 258 258 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): 119 204 210 210 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): 149 155 157 159 csatornahálózat hossza (m): 0 0 0 0 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): 0 0 0 0 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága 1994 óta van a falunak területrendezési terve, ezt utoljára 1997-ben aktualizálták. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék Ambrózfalvával együttműködve oldják meg a hulladékkal kapcsolatos feladatokat, gyakorlatilag ugyanolyan paraméterekkel: a Makói Hulladékgyűjtő Kft. lízingeli a gyűjtőedényeket és szállítja el a keletkező mennyiséget, ami szintén nagyjából megegyezik a másik településen tapasztalhatóval. Szelektív gyűjtés egyelőre nincs. A belterülettől északnyugatra mintegy 800 méterre található a régi lerakó: egy egykori vályogvető gödör, ezt 1997. tavaszán felszámolták és 50 cm földdel fedték be. Veszélyes hulladék nem keletkezett a múltban és a jövőben sem számolnak vele. 2. Szennyvíz A csatornázás nem megoldott a településen, a keletkező szennyvíz telkenként szikkasztóba kerül és onnan szippantatják ki a lakosok, majd szállítja el egy egyéni vállalkozó. A tervek között szerepel a kistérség további öt településével együtt egy tisztítómű megépítése és üzemeltetése. A csapadékvizet a településről a Csanádalberti-Pitvarosi-, illetve a Királyhegyesi-csatornába vezetik árokrendszer segítségével.

CSANÁDALBERTI - állapotfelmérés 3. Területhasznosítás A területhasználatról térképet nem készítettek eddig, felmérések állnak rendelkezésre csak, ezek alapján a külterületi 1427 ha 95%-a szántó, 5%-a rét-legelő. Sem a defláció, sem a belvíz nem jellemző, a talajvíz szintje sem magas. Konfliktusok a használatban nincsenek, az EU-csatlakozás következményeként várható kivonások érintik valószínűleg a legkeményebben a lakosokat. 4. Természetvédelem A településhez tartozó területen nagyobb mértékű erdősítést nem terveznek, ennek fő oka a termőföldek magas aranykorona értéke, azonban az utakat kísérő fasorok újratelepítése célszerű lenne. 5. Vízellátás, -készletek A jelenleg 1368 m 3 kapacitású, öt kútra telepített vízmű a lakások túlnyomó részének, illetve a meglévő 5 utcai kifolyó ivóvizét biztosítja. A belterületen öntözésre használt mennyiséget részben a hálózatról, részben ásott és csőkutakból nyerik, ezek számáról konkrét adat nem áll rendelkezésre. A külterületen mintegy 280 ha-t öntöznek, ez a jelen körülmények között 1000 ha-ra bővíthető. A rendszer a helyi termelőszövetkezet és a hódmezővásárhelyi Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulás kezelésében van. A településhez tartozó major mellett termálkút működik részben ellenőrzés nélkül, ez potenciális szennyezőforrásként jöhet szóba. 6. Levegőszennyezés, zaj A belterület úthálózata teljes egészében burkolt, de jelentős felújításra szorulnának. Esetenként előfordul - mint 1978-ban és 1992-ben -, hogy az erős déli szelek a szántókról jelentős mennyiségű port sodornak a faluba, ami mindkét említett esetben vegyszerezés után következett be, ez pedig gondot okozott. Speciális helyi problémának számít a házak egy részének falain megjelenő repedés, amit az illetékesek a csapadékos és száraz időszakok változásai miatt bekövetkező altalajbeli térfogatváltozásnak tulajdonítanak.

CSANÁDALBERTI - állapotfelmérés A település SWOT-analízise Erősségek megoldott ivóvízproblémák; a közös körjegyzőségbe tartozás okán szoros együttműködés Ambrózfalvával; átlagosan 30-35 aranykorona értékű földek a településhez tartozó szántók esetében; pozitív hozzáállás a fejlesztésekhez; Gyengeségek hiányos infrastruktúra; környezeti igény fejletlensége; perifériális földrajzi helyzet; erdőterületek nagyságának csökkenése; Lehetőségek regionális infrastrukturális beruházások; az öntözött mezőgazdasági területek nagyságának kiterjesztése (280 ha 1000 ha); a különböző EU-pályázatok támogatásai; falusi turizmus fejleszthetősége; Veszélyek a vízbázis esetleges sérülése, szennyeződése; mezőgazdaság átalakulásának káros hatásai a gazdálkodókra; a helyközi közlekedés gyengeségei hosszabb távon tovább erősíthetik a perifériális helyzetet;

CSENGELE - állapotfelmérés Csengele 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 6066 6066 6066 6066 lakosság száma (fő): 2036 1966 1922 1922 lakások száma (db): 1019 1033 1030 1030 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma (db): 172 371 371 372 vezetékes gázzal ellátott lakások száma (db): 307 329 329 334 csatornahálózat hossza (m): 0 0 0 0 csatornahálózatba kapcsolt lakások száma (db): 0 0 0 0 forrás: Csongrád megye statisztikai évkönyve, 1995, 1998, 1999, 2000 I. A környezetvédelem jogi, társadalmi megalapozottsága A településnek környezeti programja nincs, de a kistérségben levő települések közül csak Csengelének van mind a kül-, mind belterületre vonatkozó naprakész területrendezési terve. A község önkormányzata 1998-ban fogadta el a vízkár-elhárítási tervet. II. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások 1. Hulladék A hulladék elhelyezése nem megoldott bár van szemétlerakó az önkormányzat tulajdonában, ezt azonban akár illegálisnak is nevezhetnénk, mivel kijelölésekor az ÁNTSZ azt nem hagyta jóvá, ennek ellenére a szemét itt került és kerül elhelyezésre. A telep kerítéssel van védve és körülötte erdősáv található, de szigetelve nincsen, tehát érintkezik a talajvízzel, ezért az ATIKÖFE és az ÁNTSZ két figyelőkutat szeretne létrehozni ennek megfigyelése miatt. Heti két alkalommal az önkormányzat konténeres gyűjtést végez, szelektív gyűjtés azonban nincs a községben. Csengele is részese a Felgyői hulladékprogramnak. Veszélyes hulladéknak a mezőgazdaságban keletkező vegyszermaradék, illetve fel nem használt műtrágya minősülhetne, ezekről azonban nincs részletes információ 2. Szennyvíz A településen keletkező szennyvizet a csatornázás hiánya miatt házi szikkasztással kezelik, majd ez szippantás után a sorsa bizonytalan, részben a földekre kerül.