Szellemitulajdon-kezelési szabályzata

I. Preambulum A NymE-ERFARET Nonprofit Kft. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata 1. A NymE-ERFARET Nonprofit Kft. (a továbbiakban: vállalkozás) jogállása: a) A vállalkozás közhasznú szervezetként működő nonprofit korlátolt felelősségű társaság. A vállalkozás főtevékenysége: Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés (TEÁOR: 7219 08). A vállalkozás az innovációs tv. alapján nonprofit kutatóhelynek minősül. b) A vállalkozás, mint a Nyugat-magyarországi Egyetem (költségvetési szerv) kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, melyet az alapító okirat szerint az alábbi közhasznú céllal alakult: A Nyugat-magyarországi Egyetem tulajdonában lévő gazdasági társaság K+F kapacitásának megerősítése és a vállalati szektor számára magas színvonalú kutatási szolgáltatások nyújtása mellett egyenrangú cél a vállalkozásokkal való hatékony, intézményesült együttműködés feltételeinek biztosítása, az oktatás segítése (elsősorban a kutatócsere, PhD képzés területén). Az alapító célja volt, hogy a vállalati szektor, az alapító valamint a vállalkozás által generált közös kutatás-fejlesztési együttműködések során megalkotott szellemi termékeket hasznosítsa a vállalkozás az egyes közös kutatás-fejlesztési együttműködésekben rögzített feltételeknek megfelelően. Ezen cél megvalósulásával a vállalkozás az innovációs törvényben definiált hasznosító vállalkozásnak minősül. Az alapító szellemi alkotást nem apportált a vállalkozás tulajdonába annak megalapításakor. 2. Jelen szabályzat az innovációs törvény alábbi szakasza alapján készült: 18. (1) A kutatóhelynek minősülő költségvetési szervnek és közalapítványnak, valamint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott, kutatóhelynek minősülő közhasznú társaságoknak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkezniük. 3. A szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja, hogy: a) elősegítse a vállalkozás munkavállalói által munkájuk során létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékelését és nyilvántartását; b) meghatározza a vállalkozás részvételével kötendő a vállalkozásnak a szellemi alkotásokhoz fűződő jogait érintő különböző szerződések (kutatási, konzorciumi, megbízási, 1

vállalkozási szerződések) kívánatos feltételeit, illetve e szerződések megkötésénél különös figyelmet érdemlő szempontokat; c) amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között a lehető legteljesebb mértékben a vállalkozás szerezze meg; d) biztosítsa a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban történő részesítését; e) elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő hasznosítását, továbbfejlesztését; f) rögzítse a szellemi tulajdon átruházásának, hasznosítása engedélyezésének, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként új vállalkozás tulajdonába adásának általános feltételeit, továbbá az ilyen új vállalkozásban szerzett vagyoni részesedés kezelésének elveit; g) meghatározza a harmadik személy kizárólagos rendelkezése alá tartozó szellemi tulajdoni vagyoni jogok saját fejlesztésre alapított szellemi tulajdonnal való együttes hasznosításának, illetve kezelésének rendjét; h) meghatározza, hogy a munkavállalók a hasznosításból származó díjakból és bevételekből milyen módon részesedjenek. 4. A szabályzat mellékletei: 1. melléklet: A szellemi tulajdonkezelés folyamata 2. melléklet: Bejelentő lap szellemi alkotás létrejöttéről 3. melléklet: Munkavállalói nyilatkozat 2

II. A szabályzat hatálya 5. A szabályzat személyi hatálya a következőkre terjed ki: munka- vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a vállalkozás keretein belül, illetve a vállalkozással együttműködésben a vállalkozás tevékenységeiben részt vevő személyek, továbbiakban munkavállalók, 6. A szabályzat tárgyi hatálya a következőkre terjed ki: a) Bármely munkavállaló által folytatott tevékenység során létrehozott nem anyagi jellegű javak, i. amelyre iparjogvédelmi oltalom szerezhető, és amely tekintetében a szolgálati vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható, ii. szerzői mű, amely törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll és amely tekintetében a szolgálati jelleg megállapítható, iii. know-how, amely tekintetében a szolgálati jelleg megállapítható. A know-how tekintetében szolgálati jellegűnek tekint a vállalkozás minden olyan know-how-ként értelmezhető információt, melyet a munkavállaló a végzett tevékenysége során saját elgondolás alapján alkalmaz vagy bármilyen módon a munkáltató tudomására hoz, és amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik; iv. tudományos felfedezés, abban az esetben, ha a munkavállaló a felfedezést a 6 a) i.-iii. valamelyikének felhasználásával tette. Tudományos felfedezésnek tekintjük (tudományos értelemben, nem idevonva a földrajzi, régészeti stb. felfedezéseket) valamely létező, objektíve ható, de eddig nem ismert természeti törvényszerűség felismerését, feltárását, meghatározását. A felfedezést a találmánytól a közvetlen gyakorlati alkalmazhatóság léte vagy hiánya határolja el. v. Kutatás-fejlesztési tevékenység eredménye, mely nem feltétlenül sorolható be a 6. a) i-iv. pontok szerint. b) A szabályzatban a 6 a) i-iii pontban foglaltak a továbbiakban együttesen szellemi alkotások. c) A vállalkozás és harmadik személy közötti megállapodás következtében minden szellemi alkotás, 3

i. amelyet a vállalkozás ingyenesen vagy visszterhesen tulajdonosként megszerez, ii. amelyre ingyenesen, vagy visszterhesen licenciát (felhasználási, hasznosítási jogot) szerez, iii. amely kutatás-fejlesztési szerződés eredményeként jön létre és a vállalkozás jogot szerez annak további (a szerződés teljesítését követő) hasznosítására, felhasználására, jogi védelmének biztosítására. d) Azok a szellemi alkotások, amelyekhez fűződő jogoknak már a szabályzat hatálybalépésekor is a vállalkozás a jogosultja, feltéve, hogy a szóban forgó szellemi alkotások jogosultja (pl.: társjogosult esetén) a szabályzat hatálya alá rendeléshez hozzájárult. e) Védjegyek és egyéb árujelzők, megjelölések, kereskedelmi nevek, melyeket a vállalkozás használ, hasznosít, és forgalmi értékkel rendelkezik. III. A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok 7. A vállalkozás keretei között folyó munka eredményeként létrejövő, és a 6. a) körébe tartozó valamennyi jog jogszabály vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozást illet meg. 8. A szabályzat szerinti munkavállaló köteles a szabályzat 6. a) körébe tartozó minden információt az üzleti titoktartásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően titokban tartani mindaddig, amíg a titoktartás feloldására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot a vállalkozás ügyvezetőjétől kézhez nem kapja. Az üzleti titoktartásra vonatkozó ezen szabály időbeni és térbeni korlátozás nélkül jogviszonyuk kezdetétől érvényes azokra a munkavállalókra is, akikre bármely időintervallumban a szabályzat személyi hatálya érvényes. 9. A vállalkozás képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják a vállalkozásnak a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. 10. A vállalkozás képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen harmadik személlyel közösen folytatandó tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei, amelyben egyéb kérdések mellett az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell. 4

IV. Eljárás a szellemi alkotások védelmére vonatkozóan 11. A szabályzat szerinti munkavállaló köteles a szabályzat 6. a) i-iv. körébe tartozó minden információt haladéktalanul írásban a cégvezetővel, vagy a cég vezetője által a feladatra kijelölt személlyel megismertetni, továbbiakban felajánlott jog, a 2. számú mellékletben lévő Bejelentő lap űrlap kitöltésével, vagy jelezni a kitöltési szándékot a fent említett kijelölt személynek, aki az űrlap kitöltését a bejelentővel készített strukturált interjú formájában végzi el. 12. A szabályzat hatálya alá nem tartozó 6. a) i-iv. körébe besorolható információ is felajánlható a vállalkozásnak függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e vagy sem. Ebben az esetben a vállalkozás a jelen szabályzat szerinti eljárást alkalmazva dönt a felajánlott jog elfogadásáról vagy elutasításáról. 13. A munkavállaló részéről történő ismertetést követően a vállalkozás legfeljebb 90 napon belül dönt a felajánlott jog megszerzéséről. A döntés meghozatala az alábbi rendben történik: A cégvezető írásbeli nyilatkozatával egyértelműen jelzi, hogy a) a felajánlott jogot a vállalkozás részben vagy teljes egészében elfogadja, és amennyiben a szellemi alkotás kidolgozottsága azt megkívánja, a vállalkozás a szellemi alkotás továbbfejlesztését kérheti, szolgálati jellegű szellemi alkotás esetében külön díjazás nélkül egyéb esetben csak külön díjazással, melyben a vállalkozás és munkavállaló közös megegyezése szükséges, vagy b) a felajánlott jogot szabad rendelkezés biztosítása mellett, elutasítja, azaz lemond a későbbi hasznosításról, és eláll mindennemű későbbi követeléstől, amely a hasznosításból származna. 14. Amennyiben a vállalkozás a felajánlott jog megszerzése mellett dönt, és az a jellege alapján a) a 6. a) i-ii. pont szerint besorolható, a vállalkozás köteles ésszerű időn belül az általában elvárható gondossággal eljárni a jogi oltalom megszerzése érdekében úgy, hogy a szellemi alkotás természetétől függően a megfelelő szakemberrel (saját iparjogvédelmi szakértővel, ügyvéddel, szabadalmi ügyvivővel) dokumentáltan lépéseket tesz a hatékony védelmet jelentő eljárás lefolytatására; b) a 6 a) iii. szerint besorolható, úgy a vállalkozás a szellemi alkotásra vonatkozó külön titoktartási szerződést köt az összes munkavállalóval, akinek az a tudomására juthat; 5

c) a 6 a) iv. szerint besorolható és a tudományos felfedezéshez kapcsolódóan létrejön olyan szellemi alkotás, amely a 6 a) i-iii. valamelyikébe tartozik, a vállalkozás az indokolt gazdasági érdekre hivatkozva kikötheti a munkavállaló számára a tudományos felfedezés nyilvánosságra hozatalának meghatározott idővel való elhalasztását, mely közös megegyezés hiányában legfeljebb 1 év lehet. A tudományos felfedezés nyilvánosságra hozatalának elhalasztása esetén a munkavállaló és a vállalkozás a felfedezés publikálására szolgáló dokumentációt köteles ügyvédi letétbe helyezni vagy önkéntes műnyilvántartásba vetetni és a dokumentumra egyértelmű hivatkozással titoktartási szerződést kötni. A tudományos felfedezés felhasználásra vonatkozóan nem köthet ki a vállalkozás kizárólagos rendelkezési jogot, tekintettel arra, hogy az a társadalmat megillető közkincs; d) a 6 a) v. pont szerint besorolható, és nem tartalmaz olyan elemet, amely megfelel a 6 a) i- iv. pontok valamelyikének, azt, mint a vállalkozást egyébként is megillető jogként kezeli (tekintettel arra, hogy kutatás-fejlesztést csak vezetői utasítás vagy harmadik személlyel kötött szerződés alapján végez a vállalkozás, de a munkavállaló vezetői felhatalmazás hiányában, önállóan nem végezhet kutatás-fejlesztési tevékenységet). A munkavállaló a III. fejezetben meghatározottak szerint köteles a felajánlott joggal kapcsolatban eljárni. 15. A vállalkozás több körülmény mérlegelésével esetileg dönt a szellemi alkotás hasznosításáról, a hasznosítás más részére történő engedélyezéséről, illetve a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházásáról. A vállalkozás, tulajdonosi szerkezete alapján, az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, így nem dönthet a szellemi tulajdon új alapítású vállalkozásba történő apportálásáról. 16. Amennyiben a vállalkozás a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogairól bármikor lemond, úgy a munkavállalót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből a vállalkozás igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett kiadásainak mértékéig terjedő részre, illetve a nettó árbevétel legfeljebb 50 százalékára, melynek mértékét munkavállaló és vállalkozás kölcsönös egyetértésben kialakult megállapodásban határoz meg. VI. A szellemi vagyon nyilvántartása 17. A vállalkozás összhangban a számviteli jogszabályokkal megfelelő formában és részletezettséggel gondoskodik a szellemi alkotások nyilvántartásáról. Ezen felül gondoskodik ar- 6

ról, hogy a nyilvántartás megfeleljen a szellemitulajdon-védelemre fordított költségek, a hasznosításokból származó bevételek, valamint a szellemi alkotás megalkotóinak kifizetett (hasznosításokból származó) díjak nyilvántartására. VII. A hasznosításból befolyó díjak megosztása, a munkavállalók motiválása 18. Amennyiben a vállalkozás a felajánlott jog elfogadása mellett dönt, a munkavállalót az e fejezetben meghatározott összegű díjazás illeti meg, kivéve a 14. d) pont szerinti felajánlott jog esetét. 19. A munkavállalót megillető díjazás mértéke a) abban az esetben, ha a felajánlott jog az i. a 6 a) i. vagy 6 a) ii. vagy 6 a) iv. pont szerint besorolható, akkor elfogadásának napjától számított 1 éven belül egyszeri alkalommal legalább 30.000 Ft + munkaadói járulékok költsége; ii. a 6 a) i. és hozzá kapcsolódó 6 a) iii. vagy 6 a) ii. és hozzá kapcsolódó 6 a) iii. pont szerint besorolható, akkor elfogadásának napjától számított 1 éven belül egyszeri alkalommal legalább 45.000 Ft + munkaadói járulékok költsége; b) abban az esetben, ha a szellemi alkotás hasznosítása bevételt eredményez, akkor a díjszámítás alapja a hasznosítási vagy átruházási szerződés kikötése szerinti nettó bevétel, melyből a szellemi alkotás kifejlesztésére, szellemitulajdon-védelemre és hasznosításra fordított költségek levonása után a szellemi alkotás megalkotói esetében összesen 40%, mely magába foglalja a munkaadói járulékokat; c) abban az esetben, amikor a szellemi alkotást a vállalkozás saját tevékenységi körében hasznosítja, akkor a díjszámítás alapja a szellemi alkotás kifejlesztésére a szellemitulajdon-védelemre fordított és hasznosításra fordított költségek levonása után a hasznosításból közvetlenül származó éves nettó nyereség legalább 5%-a, mely a szellemi alkotás megalkotóit összesen megilletik, és amely magában foglalja a munkaadói járulékokat. A díjazás a vélelmezhető vagy valós oltalmi idő tartamáig jár. 20. A vállalkozó és munkavállaló a 19. b) és 19. c) esetben köteles külön írásbeli megállapodást kötni a munkavállalót illető díjazásról. A 19. ponttól a munkavállalóval kötött külön, közösen kialakított megállapodás alapján el lehet térni úgy, hogy a munkavállaló jelen szabályzatban és a jogszabályokban meghatározott jogai nem sérülnek és vagyoni hátrányt nem szenved. 7

VIII. A szabályzat megsértése 21. A vállalkozás és az érintett munkavállalók a jelen szabályzat szerinti eljárásokban kötelesek együttműködni, és minden tőlük telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. A jogi oltalom megszerzésének sikertelensége nem róható fel sem a vállalkozás sem a munkavállaló számára, amennyiben a szabályzatban foglaltak szerint és jóhiszeműen járnak el. 22. Amennyiben a munkavállaló a 11. pont szerinti eljárást szándékosan nem követi, vagy a szabályzat rendelkezéseit, különösen a 8. és 9. pontokban megszegi, úgy a vállalkozás a munkajogi és a polgári jogi jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ezen túlmenően a vállalkozás követelheti, hogy e személy a szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jogát a vállalkozóra ruházza át, illetve a szellemi alkotás bármilyen módon történő hasznosításából a jogsértés ismertté válásának időpontjáig származó adózott (nettó) nyereségének esetenként meghatározandó hányadát a vállalkozó részére fizesse meg. 23. Amennyiben a munkavállaló a szabályzat szerinti eljárás során a vállalkozás nevében eljáró bármely szerv vagy személy döntését sérelmesnek tartja, 15 napon belül a vállalkozás ügyvezetőjétől kérheti annak felülvizsgálatát. Ezen túlmenően a szabályzattal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos jogviták tekintetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak. IX. Fogalom-meghatározások 24. A szabályzatban alkalmazott fogalmak meghatározásai a következők: a) adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni, azaz a tartalmi elemek egyenként érhetők el [Szjt. 60/A. (1) bekezdés]. Az Szjt. az adatbázisok közül egyfelől szerzői jogi védelemben részesíti azokat, amelyek összeállítása egyéni, eredeti jellegű szerkesztői tevékenységet igényelt (gyűjteményes művek, Szjt. 7. ), másfelől ún. kapcsolódó jogi védelmet biztosít azoknak, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt (Szjt. 84/A ). E két oltalom egymással párhuzamosan is fennállhat a szerkesztő, illetve az adatbázis előállítója javára. b) alapkutatás: az általános tudományos és technikai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez (2003. évi XC. tv. a technológiai innovációs alapról 12 ) c) alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevé- 8

kenységi körébe tartozik; az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltatót azonban megilleti a találmány nem kizárólagos, át nem ruházható hasznosítási joga. (Szt. 9 10. -ok) d) növényfajta: növényfajta-oltalomban részesíthető az a növényfajta, amely más növényfajtától megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, valamint megfelelő fajtanévvel látták el. (Szt. 105. ) e) formatervezési minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek, amely oltalomban részesülhet, ha új és egyéni jellegű. (Fmtv. 1. ) f) használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, amely oltalomban részesülhet, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. [a használati minták oltalmáról 1991. évi XXXVIII. törvény 1. -ának (1) bekezdése] g) hasznosítás, (szerzői művek esetében felhasználás): az Szt. (a használati minták és a topográfiák tekintetében is megfelelően alkalmazandó) rendelkezései alapján hasznosításnak minősül a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala; a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása vagy ilyen célból raktáron tartása, illetve az országba történő behozatala [az Szt. 19. -ának (2) bekezdése]. Az Fmtv. rendelkezései alapján hasznosításnak minősül különösen a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása [az Fmtv. 16. -ának (3) bekezdése]. Az útmutató szövegkörnyezetében a fentieken túlmenően hasznosításon értendő a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá a szellemi alkotáson fennálló jogok teljes vagy részleges átruházása is. Szerzői művek esetében az útmutató összefüggésében hasznosításon a mű engedély alapján történő felhasználását (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, átdolgozás, kiállítás), valamint a vagyoni jogok részleges vagy teljes átruházását értjük. h) ipari vagy alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban (2003. évi XC. tv. a technológiai innovációs alapról 12 ) i) kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (ide tartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is). Nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi (2003. évi XC. tv. a technológiai innovációs alapról 12 ) j) know-how: olyan gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet 9

meg, amíg közkinccsé nem válik, másra átruházható, vagyis forgalomképes. [Ptk. 86. (4) bekezdés] k) költségvetési kutatóhely: költségvetési gazdálkodási rendben működő, alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet vagy szervezeti egység (innovációs törvény 4. 4. pont) l) kutatás-fejlesztés: az alapkutatás, ipari vagy alkalmazott kutatás, valamint kísérleti (prekompetitív) fejlesztés (2003. évi XC. tv. a technológiai innovációs alapról 12 ) m) kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó (innovációs törvény 4. 4. pont) n) konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködés kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs tevékenység közös folytatása vagy egy kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs projekt közös megvalósítása céljából (innovációs törvény 4. 5. pont). o) mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája: a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés, amely oltalomban részesíthető, ha eredeti, vagyis saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban [a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 1. -a] p) nonprofit kutatóhely: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő kutatóhely (innovációs törvény 4. 4. pont) q) önkéntes műnyilvántartás: a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó mű, illetve teljesítmény önkéntes műnyilvántartásba vételét [Szjt. 94/B. (2) bek.] a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (vonatkozó jogszabály: 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet) r) szabadalmazható találmány: szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Nem minősül szabadalmazható találmánynak különösen a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program (szoftver) és az információk megjelenítése. (Szt. 1. ) s) szellemi alkotás: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezik, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű. Ide tartozik továbbá a know-how, amit a Ptk. szintén szellemi alkotásként véd. t) szellemi tulajdon: a szellemi alkotások tekintetében fennálló, a tulajdonjoghoz hasonló abszolút szerkezetű jogviszony, amely az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, illetve amely jogviszony szerzői művek esetében a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik. 10

u) szellemi vagyon: a szellemi tulajdonon és immateriális javakon túl ide tartoznak a szintén vagyoni értékkel bíró, ám alkotási folyamatot rendszerint nélkülöző, iparjogvédelmi oltalommal védett árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), vagy az ilyen oltalomban nem részesíthető egyéb javak v) szerzői mű: irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, az Szjt. a leggyakrabban előforduló műtípusokat sorolja fel. E listán szerepel az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű; a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is; a fotóművészeti alkotás; a térképmű és más térképészeti alkotás; az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve; a műszaki létesítmény terve; az ipari tervezőművészeti alkotás; a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (Szjt. 1. ) A védelem ugyanakkor nem a nevesített műtípusokhoz való tartozástól függ, hanem attól, hogy a mű (alkotás) a szerző alkotó tevékenységéből fakadóan egyéni, eredeti jellegű legyen. w) szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki; a szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. (Szt. 9 10. -ok) x) technológiai innováció: minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység, beleértve az új ismeretanyagba történő befektetéseket is, amely ténylegesen vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet (2003. évi XC. tv. a technológiai innovációs alapról 12 ) y) védjegy: minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1. -a) X. A szabályzat elfogadása és hatálybalépése 25. A szabályzatot Dr. Varga Dénes ügyvezető hagyta jóvá, és 2011. szeptember 1. napján lép hatályba. 26. Az ügyvezető, mint felelős személy a szabályzat hatálybalépését követő 30. napon belül köteles gondoskodni a kinevezési okmányok, munkaszerződések, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létrehozó szerződések olyan módosításáról, hogy azok megfelelően biztosítsák a szabályzat hatályának az adott jogviszonyra történő kiterjedését. Kelt: Sopron, 2011. augusztus 6... Dr. Varga Dénes ügyvezető 11

1. melléklet

2. melléklet Bejelentő lap szellemi alkotás létrejöttéről (Jelen dokumentumban használt kifejezések a NYME-ERFARET Nonprofit Kft Szellemitulajdon-kezelési szabályzata alapján értelmezendők) Alulírott 1, mint a szellemi alkotás létrehozója bejelentem, hogy a NYME-ERFARET Nonprofit Kft. (a továbbiakban: vállalkozás) munka- vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a vállalkozás keretein belül, illetve a vállalkozással együttműködésben a vállalkozás tevékenységében résztvevőként az alábbi: (több is jelölhető) műszaki megoldást, technológiát, topográfiát formatervezési alkotást, szerzői művet, know-how-t, tudományos felfedezést kutatás-fejlesztési eredményt (önállóan nem jelölhető) hoztam létre, jelen űrlap alkalmazásában, a továbbiakban szellemi alkotás. Kijelentem, hogy a 2011. szeptember 1. napon hatályba lépett A NYME-ERFARET Nonprofit Kft. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata dokumentumot megismertem, és annak rendelkezéseit magamra nézve kötelezően elfogadom. 1. A szellemi alkotás címe és rövid leírása: 2. A szellemi alkotás jellege 2 : (jelölendő) szolgálati (... ) 2 alkalmazotti ( ) önálló szellemi alkotás melynek felajánlását, mint alkalmazotti szellemi alkotást értelmezi a vállalkozás ( ) 1 Több bejelentő esetén, minden bejelentő a saját nevében köteles nyilatkozni és aláírni az űrlapot. 2 Több bejelentő esetén, ha eltérő a bejelentők szempontjából a szellemi alkotás jellege, azt a név feltüntetésével kell jelezni a négyzet mellett. 1

2. melléklet 3. Ismertesse, milyen szakirodalmi és iparjogi adatbázis-kutatást végzett, és adja meg a talált legközelebbi hivatkozások elérhetőségi adatait! 4. Sorolja fel, hogy tudomása szerint mely vállalatok, cégek foglalkoznak a szellemi alkotás tárgykörének fejlesztésével vagy hasznosításával! 5. Ismertesse a találmány piaci hasznosítására, felhasználási területeire vonatkozó elképzeléseit! 6. A feltaláló(k)/kidolgozó(k) adatai: Név Lakcím, telefon, e-mail Feltalálói hányad (%) A feltalálók képviselője (több feltaláló esetén): Név Cégnév Beosztás Cím, telefon, e-mail 7. Ismertette-e a szellemi alkotást vagy annak részletét korábban bárhol, bármilyen formában? Ha igen, mikor, hol, hogyan? 8. Tervezi-e a szellemi alkotás ismertetését a jövőben? Ha igen, milyen módon és mikor? 2

2. melléklet 9. Van-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra hatással lehet? Ha igen, kérjük, ismertesse azt! 10. Érkezett-e már megkeresés, ajánlat, piaci érdeklődés a szellemi alkotás hasznosításával kapcsolatban? Ha igen, mi volt annak lényege? Alulírott nyilatkozom, hogy a jelen űrlapon közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és az azokban bekövetkező változásokat legjobb tudomásom szerint jelzem a NYME-ERFARET Nonprofit Kft.-nek. Alulírott a jelen űrlap kitöltésével a szellemi alkotás bejelentésével a A NYME-ERFARET Nonprofit Kft. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata szerint a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat felajánlom a NymE-ERFARET Nonprofit Kft. számára, aki a szabályzat szerint felajánlott jog valamint a jogszabály szerinti a szolgálati és alkalmazotti jellegű jogviszony figyelembe vétele mellett a bejelentés napjától számítva 90 napon belül köteles dönteni a felajánlott jog elfogadásáról. Amennyiben a NymE-ERFARET Nonprofit Kft. a felajánlott jog elfogadásáról nem dönt és írásban nem nyilatkozik a biztosított 90 napon belül, úgy a felajánlott jog a bejelentőket visszavonhatatlanul megilleti. Kelt: Sopron, év hó.nap... bejelentő(k) aláírása A fenti adatokat a bizalmasan kezeli. Az átvételt igazolom és a bejelentés tényét tudomásul veszem: Dátum:.. Dr. Varga Dénes ügyvezető 3

3. melléklet Munkavállalói nyilatkozat (Jelen dokumentumban használt kifejezések a Szellemitulajdon-kezelési szabályzata alapján értelmezendők) Alulírott (sz. hely:., sz. idő: ) munkavállaló kijelentem, hogy a 2011. szeptember 1. napon hatályba lépett A NYME- ERFARET Nonprofit Kft. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata dokumentumot megismertem, és annak rendelkezéseit a mai naptól kezdődően magamra nézve kötelezően elfogadom. Különösen figyelmet fordítok a szabályzat alább idézet részének betartására: III. A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok 7. A vállalkozás keretei között folyó munka eredményeként létrejövő, és a 6. a) körébe tartozó valamennyi jog jogszabály vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozást illet meg. 8. A szabályzat szerinti munkavállaló köteles a szabályzat 6. a) körébe tartozó minden információt az üzleti titoktartásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően titokban tartani mindaddig, amíg a titoktartás feloldására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot a vállalkozás ügyvezetőjétől kézhez nem kapja. Az üzleti titoktartásra vonatkozó ezen szabály időbeni és térbeni korlátozás nélkül jogviszonyuk kezdetétől érvényes azokra a munkavállalókra is, akikre bármely időintervallumban a szabályzat személyi hatálya érvényes. 9. A vállalkozás képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják a vállalkozásnak a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. 10. A vállalkozás képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen harmadik személylyel közösen folytatandó tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei, amelyben egyéb kérdések mellett az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell. IV. Eljárás a szellemi alkotások védelmére vonatkozóan 11. A szabályzat szerinti munkavállaló köteles a szabályzat 6. a) i-iv. körébe tartozó minden információt haladéktalanul írásban a cégvezetővel, vagy a cég vezetője által a feladatra kijelölt személlyel megismertetni, továbbiakban felajánlott jog, a 2. számú mellékletben lévő Bejelentő lap űrlap kitöltésével, vagy jelezni a kitöltési szándékot a fent említett kijelölt személynek, aki az űrlap kitöltését a bejelentővel készített strukturált interjú formájában végzi el. Kelt: Sopron, év hó.nap... munkavállaló aláírása 1