"A Krisztusban nincs zsidó és görög" Evangélium kontra nacionalizmus és újpogányság Gyöngyösi Csilla református lelkész, phd hallgató ELTE BTK, Filozófiai Intézet, Budapest
A probléma - világhoz való viszony - mit keres a himnusz a templomban? - rendszerváltás utáni szerepzavar: mi az egyházak feladata? - politikai szerepvállalás, szabad vélemény-nyilvánítás, előítéletek - nacionalizmus, mint "vallásszurrogátum" - rejtett vagy nem rejtett zsidóellenesség - modern szentek: Wass, Nyírő, Horthy vs. Ady, Vályi-Nagy - mit keres a "nemzetiszínű", sámánozó lelkész a szószéken? A "magyarok istene" és JHVH - vagy-vagy - lehetséges-e nemzeti teológia?
Háromféle ellentét a. nép-nemnép b. Isteni jelenlét tana - hatalmi struktúrák c. a világban, de nem a világból
Sola scriptura 1. három alapvető teológiai elv: a. a teremtmények imádásának tilalma b. a Szentírás önmagát magyarázza (az ÓSZ előképe az ÚSZ-nek)(egyházatyák) c. nincs más szentség, csak a Szentírás, minden egyéb hagyomány másodlagos, megváltoztatható (reformáció) "Mindenekelőtt kijelentjük, hogy bárki kérésére mindig készek vagyunk bővebben kifejteni mindazt, amit itt előadtunk. Sőt, ha valaki Isten igéjéből jobbra tanítana, annak szíves örömest engedelmeskedünk az Úrban, akinek legyen dicséret és dicsőség." Henrik Bullinger, II. Helvét Hitvallás
Sola scriptura 2. (Geréby elmélete) - a választott nép és a népek (a nem-nép); a kritérium: ki mellett dönt - Bábel, mint büntetés (szétszóratás), Krisztus, mint helyreállítás (pünkösd) - aki Istent választja, az elveszti nép-jellegét - aki eggyé tette a két nemzetséget - az egyház (Ef.2,14-15) - nincs különbség zsidó és görög között (Róm10,12) - egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök (1Kor.12,13)
Kik az angyalok? - Mikor a Fölséges elosztotta a nemzeteket, mikor elkülönítette Ádám fiait, akkor megállapította a népek határait Isten angyalainak száma szerint. (Dt.32,8, Szeptuaginta szövegvariáns) - a népek angyalai, mint a nemzeti identitás szimbólumai; daimón, felügyelő (hellenizmus, Kelszosz) - az angyalok nem valami egyházi barokk "Barnie-babák", hanem hatalommal bíró teremtmények
Az Újszövetség az Ószövetség nélkül? Semmi új nincs a nap alatt. Markion. - az ÓSZ és ÚSZ istene nem ugyanaz - az újpogányság egyik legjellegzetesebb kijelentése - az ÓSZ-t nem lehet behelyettesíteni a magyar őstörténettel; Jézus, a párthus herceg, stb. - egy példa: a kereszténység előtti zsidóság három aspektusa: a. kultusz (katolicizmus) b. zsinagóga (judaizmus) c. prófétaság (protestantizmus, neoprotestantizmus)
Egy nem várt mellékhatás - a reformáció nemzeti identitásképző szerepe - a vallási törés felszínre hozta a népek egyház "előtti" identitását - a reformáció vallásos lelkesedése mellé a nemzet eszméje került konkurenciaként - egy másodlagos szempontból (érthető Biblia) elsődleges csoportképző tényező lesz (nemzettudat) - a felekezetiség (hitvallás) összefonódik a nemzethez való tartozással (protestáns államegyházak) - nacionalizmus, mint népi vallásosság - jobboldali retorika, amely a prédikáció formai eszközeit használja politikai mondanivaló számára
Kirkegaard és a fennálló rend - Jézus, mint az európai forradalmár archetípusa? - az abszolút szubjektív vs. a fennálló, magát objektívnek mutató renddel - Isten szubjektív beavatkozásának gondolata a történelembe lehetetlenné teszi bármilyen fennálló rend konzerválását - ez azonban szellemi különállás, és nem cselekvés - a nacionalizmus, mint a fennálló rend szimbóluma - az újpogányság, mint a legpuritánabb nacionalisták kasztja a forradalmi teológia kritikája: - az Istenember, mint a párhuzam nélküli jelenlét, ami nem alkalmas semmiféle analógiára - Isten országának jelei nem felismerhetők
Vályi-Nagy Ervin - ennek a világnak az alakja (szkhémája) elmúlik (1Kor.7,31) - ne szabjátok magatokat a világhoz (Róm.12,2) - nem ér annyit a világ, hogy kiszolgáltassuk neki magunkat - a hit azt jelenti, hogy a világot nem kell annyira komolyan venni, hogy a hozzá való viszony döntően befolyásolja az Istenhez való viszonyt (1988) - az egyház önmagába fordulása és elgettósodása a szocializmus alatt - aktív politikai szerepvállalás 89 után - a teológiának nem feladata az egyház/egyházak társadalmi pozícióiak legitimizálása - "az egyház társadalmi erők eszközévé lesz, teológiája társadlmi ideológiává válik, Krisztus nevéből pedig olyan fegyver kovácsolódik, amit az ellenséges társadalmi rendszerek egyházi kiszolgálói egymás ellen vetnek be" - P.
Az értelmiség "kiűzése a templomból" - Jeremiás, mint kritikai értelmiségi archetípusa - nevezhető-e a jelenkor lelkésze értelmiséginek? - egy-arcú egyház, a különbözés lehetetlensége - kétféle lelkész (durva leegyszerűsítés): a. nemzetiszínű - a megoldás a Nemzet és a Hagyomány megmaradása b. fundamentalista - a világ bűnös, semmi közünk nincs hozzá - a baloldali, "kritikai" értelmiség kiszorulása az egyházi közbeszédből - az egyház kommunikációja az értelmiség felé: kinyilatkoztatás, nem pedig partnerség - az egyház válasza a kritikára: "zárjuk össze a sorokat", "nem a mi kutyánk kölyke" - rossz beidegződések fennmaradása - lehetséges-e a párbeszéd?
Hogyan tovább? - Most azonban, amikor ismeritek az Istent, sőt az Isten is ismer titeket, hogyan térhettek vissza az erőtlen és esendő elemekhez, ismét szolgálni akarván nekik, mint korábban? (Gal4,9) - így tettétek érvénytelenné Isten igéjét a ti hagyományaitokért (Mt.15,6) - az újpogány elemek a keresztény hit alapjaival állnak ellentétben - a jelenlegi struktúrák lebontásának lehetetlensége - status quo - a strukturális fennmaradás eszköze az újpogányság, ez a fő tartalom, nem az evangélium; - liturgikus reform, mint megoldás? - bezárkózás a nemzeti hagyományba - le lehet-e mondani a nemlétező tömegekről?
Köszönöm a figyelmet. Felhasznált irodalom: Henrik Bullinger, II. Helvét hitvallás. (ford. Buzogány Dezső, Juhász Tamás, Sipos Gábor), Kolozsvár, 2010 (internetes kiadás, http://www.proteo.hu/dok/jt/masodik_helvet_hitvallas.pdf) Geréby György, Isten és Birodalom. Politikai teológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009. Sören Kirkegaard, A keresztény hit iskolája. Atlantisz, Budapest, 1998 Komoróczy Géza, Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Osiris, Budapest, 1995 Vályi-Nagy Ervin, Minden idők peremén. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel- Budapest, 1993.