Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Népesség Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége és területe alapján az ország nagyobb megyéi közé tartozik, az ország területének 7,8%-át alkotja. A megyében 2018. január 1-jén 648,2 ezer fő élt, az ország lakónépességének 6,6%-a. Népsűrűsége (89 fő/km 2 ) alacsonyabb, mint az országos adat (105 fő/km 2 ), de a Budapest nélkül számított megyék átlagát (87 fő/km 2 ) meghaladta. A megye népességét az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően az országos átlagot meghaladó mértékű fogyás jellemezte. A lakónépesség alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1. ábra A természetes fogyás (a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét) az országoshoz képest egy évtizeddel később, 1992-től kezdődött el. A népességszámot a születések alacsony és a halálozások magas száma mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lélekszáma 2002. és 2018. január 1-je között természetes fogyás következtében 42 ezer, belföldi vándorlás miatt 69 ezer és nemzetközi vándorlás 1 kapcsán 461 fővel csökkent. A megyék közül a legtöbb település (358) Borsod-Abaúj-Zemplénben található, közöttük 29 város. Ez utóbbiak közül 12 (Abaújszántó, Alsózsolca, Borsodnádasd, Cigánd, Emőd, Gönc, Mezőkeresztes, Nyékládháza, Onga, Pálháza, Rudabánya és Sajóbábony) az ezredfordulót követően kapott városi rangot. A megye településszerkezetét egyrészt Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az aprófalvak sokasága jellemzi. 2018. január 1-jén a megye népességének 59%-a városlakó volt, ezzel szemben 155 községben (a települések 43%-a) a lakónépesség száma nem érte el az 500 főt. Ez utóbbi településeken a megye népességének 5,7%-a élt. 1 Nemzetközi vándorlási különbözet: a Magyarországra bevándorló, valamint az onnan kivándorló külföldi állampolgárok és a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege közigazgatási egységenként. 1

1. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek és lakónépességének száma és megoszlása népességnagyság-kategóriánként, 2018. január 1. Népességnagyságkategória, fő Települések száma Települések megoszlása, % Lakónépesség fő a megyei %-ában Települések átlagos népessége, fő 199 60 16,8 6 064 0,9 101 200 499 95 26,5 30 636 4,7 322 500 999 75 20,9 54 318 8,4 724 1 000 1 999 72 20,1 100 545 15,5 1 396 2 000 4 999 40 11,2 119 540 18,4 2 989 5 000 9 999 8 2,2 53 810 8,3 6 726 10 000 49 999 7 2,0 127 653 19,7 18 236 50 000 99 999 100 000 1 0,3 155 650 24,0 155 650 Megye összesen 358 100,0 648 216 100,0 1 811 2018. január 1-jén a férfiak átlagéletkora a megyében 39,2, a nőké 43,9 év volt, előbbieké 3,3, utóbbiaké 3,9 évvel magasabb, mint az ezredfordulón. Mindkét nem esetében alacsonyabb az átlagéletkor, mint országosan, a férfiak esetében 1,2, a nőkében 0,6 évvel. Az országos átlaghoz képest a férfiaknál nem változott, a nőknél csökkent a különbség. 2018 elején országosan és a megyében is a népesség 48%-a férfi, 52%-a nő volt. Az arányok gyakorlatilag nem változtak az elmúlt bő másfél évtized alatt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége nemenként január 1-jén Megnevezés 2002 2012 2018 Férfiak 357 355 328 067 309 596 Nők 391 749 360 855 338 620 Összesen 749 104 688 922 648 216 A férfiak aránya, % 47,7 47,6 47,8 A nők aránya, % 52,3 52,4 52,2 Ezer férfira jutó nők száma 1 096 1 100 1 094 2. tábla A népesség korösszetételét továbbra is öregedés jellemzi. A gyermek- és aktívkorúak hányada csökken, az időskorúaké nő. Az öregedési index 2 értéke országosan egy megye kivételével (Szabolcs-Szatmár-Bereg) 100 fölött alakult. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2018 januárjában ez a mutató (115) alacsonyabb volt az országosnál (130): 2010 óta magasabb az időskorúk száma, mint a gyermekkorúaké. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktívés időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál. 3. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye korösszetétele, eltartottsági rátája, öregedési indexe, január 1. Év Korösszetétel, % 14 15 64 65 Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája 3 Öregedési index 2002 18,6 66,8 14,6 27,9 21,9 49,8 78,5 2012 16,1 67,7 16,3 23,8 24,0 47,8 101,0 2018 15,8 66,2 18,1 23,8 27,3 51,2 114,7 2 Az idős népesség (65 éves és annál idősebb) a gyermeknépesség (0 14 éves) százalékában. 3 A gyermek (0 14) és az idős népesség (65 éves és annál idősebb) a 15 64 éves népesség százalékában. 2

Az eltartottsági ráta magasabb, mint 2002-ben, ezen belül a gyermekkorúaké mérséklődött, az időskorúaké pedig emelkedett. A férfiak és a nők számát korévenként vizsgálva 46 47 éves kor alatt férfitöbblet, az ennél idősebbeknél nőtöbblet jellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre markánsabb. A 75 éves és idősebb korcsoportban a nők száma több mint kétszerese a férfiakénak. 2. ábra A népesség nem és korcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2018. január 1-jén Éves 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 30 20 10 0 10 Férfi Nő Férfitöbblet Nőtöbblet 20 30 Ezer fő A lakosság családi állapot szerinti összetétele a megyében az országos tendenciához hasonlóan lényegesen megváltozott 2002-höz képest. A 15 éves és annál idősebb népesség körében a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya emelkedett, a házasoké csökkent, az özvegyeké szinte változatlan maradt. A megyében 2018 elején a 15 éves és annál idősebb népesség 35%-a nőtlen, hajadon, 41%- a házas, 12%-a özvegy és szintén 12%-a elvált családi állapotú volt. A családi állapot szerinti megoszlás közel azonos volt az országos átlaggal. Borsod-Abaúj-Zemplén 16 járása közül a Miskolci a legnépesebb, 2018 elején itt élt a megye népességének 36%-a, ezt a Kazincbarcikai és az Ózdi járás követte. 2002-höz képest minden járásban csökkent a lakónépesség száma, a legnagyobb mértékben a Sátoraljaújhelyi és a Tokaji járásban. 4. tábla Lakónépesség Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2018. január 1. Járás A lakónépesség 0 14 15 64 65 Eltartott Öregedési száma, változása, 2002. népesség éves népesség aránya,% index fő év elejéhez, % rátája Cigándi 15 732-10,9 18,4 66,0 15,5 84,3 51,4 Edelényi 32 848-10,2 19,2 64,9 15,8 82,5 54,0 Encsi 21 353-5,2 21,5 64,8 13,7 63,5 54,4 Gönci 16 122-12,1 17,4 66,9 15,7 89,9 49,5 Kazincbarcikai 61 648-16,9 15,0 66,5 18,5 123,3 50,4 Mezőcsáti 13 881-11,7 17,5 67,1 15,5 88,5 49,1 Mezőkövesdi 40 308-13,2 13,3 65,6 21,1 158,0 52,5 Miskolci 234 899-12,3 14,9 66,2 18,9 126,4 51,0 Ózdi 51 389-16,5 17,5 64,6 18,0 102,7 54,9 Putnoki 17 838-16,6 16,0 67,4 16,6 103,5 48,3 Sárospataki 23 255-17,1 13,5 67,1 19,4 144,1 49,0 Sátoraljaújhelyi 21 102-21,4 13,9 66,8 19,3 138,3 49,8 Szerencsi 38 604-13,4 15,7 66,5 17,8 113,4 50,4 Szikszói 16 728-11,4 19,8 65,4 14,8 75,0 52,9 Tiszaújvárosi 30 060-9,7 15,3 67,5 17,2 112,7 48,2 Tokaji 12 449-18,0 12,7 67,4 19,9 156,3 48,3 Összesen 648 216-13,5 15,8 66,2 18,1 114,7 51,2 3

A népesség korösszetétele is jelentős területi eltéréseket mutat. A gyermekkorúak aránya az Encsi járásban 22, a Szikszóiban 20, az Edelényiben 19%, a Tokajiban csupán 13%. Az időskorúak aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb: 21%. A gyermekkorúak aránya 6 járásban magasabb az időskorúakénál, különösen az Encsi járásban, ezzel ellentétben a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban az időskorúak száma 1,6-szerese a gyermekkorúakénak. 2018. év elején a megye népességének 24%-a Miskolcon, 35%-a a többi városban, 41%-a községben élt. A megyeszékhely lakónépessége 2002-höz képest 15, a megye többi városáé összesen szintén 15, a községeké 11%-kal fogyott. Borsod-Abaúj-Zemplén városai közül csak Onga lélekszáma maradt változatlan, a többieké csökkent. 2018. január 1-jén 2931 külföldi állampolgár tartózkodott a megyében, közülük a legtöbben szlovák, ezt követően német, román és ukrán állampolgársággal rendelkeztek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye főbb demográfia jellemzői településtípusonként 2018. január 1. 5. tábla A lakónépesség Öregedési index változása 65 éves és 0 14 éves 15 64 éves Megnevezés 2002. év idősebb száma, fő elejéhez aránya, % képest, % Öregedési index Miskolc MJV 155 650-14,7 13,8 65,8 20,4 147,7 Többi város 224 770-15,2 15,2 66,1 18,8 123,5 Ezen belül: Abaújszántó 2 951-13,8 13,6 68,0 18,4 135,8 Alsózsolca 5 614-9,6 19,8 65,9 14,3 72,4 Borsodnádasd 3 079-14,6 16,2 63,8 19,9 122,8 Cigánd 3 009-8,8 18,8 67,1 14,1 74,9 Edelény 9 389-16,3 14,2 67,0 18,8 132,5 Emőd 4 698-14,1 14,3 67,3 18,4 128,0 Encs 6 254-10,7 17,3 64,5 18,2 105,0 Felsőzsolca 6 446-9,9 17,5 65,5 17,0 96,8 Gönc 1 968-12,7 16,4 68,4 15,2 93,2 Kazincbarcika 26 337-20,0 13,9 66,6 19,4 139,3 Mezőcsát 5 661-13,9 15,9 68,2 15,9 100,3 Mezőkeresztes 3 612-13,7 14,0 66,4 19,7 141,1 Mezőkövesd 16 107-10,5 13,7 65,4 21,0 153,4 Nyékládháza 4 859-3,2 15,4 65,1 19,4 126,2 Onga 4 775 0,0 20,3 67,6 12,0 59,2 Ózd 32 564-16,7 16,7 64,7 18,6 111,8 Pálháza 1 048-5,9 11,9 68,4 19,7 164,8 Putnok 6 492-14,9 19,0 66,3 14,7 77,5 Rudabánya 2 355-21,2 15,5 66,7 17,8 114,5 Sajóbábony 2 625-17,1 15,0 63,9 21,1 140,4 Sajószentpéter 11 253-15,7 14,8 67,2 18,0 121,5 Sárospatak 11 768-20,0 12,3 66,4 21,3 172,6 Sátoraljaújhely 14 253-22,3 14,4 65,6 20,0 139,3 Szendrő 4 259-2,2 23,3 61,8 14,9 63,8 Szerencs 8 676-15,0 11,4 64,6 24,0 210,9 Szikszó 5 278-12,9 15,2 66,4 18,4 121,6 Tiszaújváros 15 371-12,6 13,5 68,1 18,4 135,7 Tokaj 4 069-21,1 11,2 66,9 21,9 195,6 Községek 267 796-11,3 17,4 66,5 16,2 93,1 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 648 216-13,5 15,8 66,2 18,1 114,7 4

Az élveszületések és a termékenység jellemzői Az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A megyében az élveszületések számának történelmi mélypontja 2011-ben volt (6,6 ezer), ezt követően ingadozva növekedett, 2017-ben 7,2 ezer gyermek látta meg a napvilágot. Az elmúlt bő másfél évtizedben az ország újszülötteinek 7,4 8,2%- a volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei. A megyében a nyers élveszületési arányszám 4 1957-ig 20 ezrelék felett volt, 1965-ben 15,6 ezrelékre süllyedt. Az 1970-es évek közepén az 1950-es években született, nagy létszámú generáció szülőképes korba lépett, ennek hatására a mutató 18,7 ezrelékre javult. Ez a kedvező születési arány azonban nem maradt tartós. Az 1980-as évek közepén lépett szülőképes korba az 1960-as évek első felében született, alacsony létszámú korosztály, így változatlan termékenység esetén is kevesebb gyermek születése volt várható, mint egy évtizeddel korábban. Az 1990-es évek második felében léptek szülőképes koruk legtermékenyebb időszakába egy nagy létszámú korosztály az 1970-es évek gyermekei, emiatt számítani lehetett az előző évekhez képest a nagyobb születésszámra. Ezek a várakozások azonban nem teljesültek. A születési arányszám 1995 és 2013 között 12,4 ezrelékről 9,8 ezrelékre csökkent, ugyanakkor pozitívum, hogy 2014-re és 2015-re 10,6, 2016-ra és 2017-re 11,0 ezrelékre nőtt. A megyében az ezer lakosra jutó születések száma minden évben meghaladta az országos átlagot. 6. tábla Év Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Az élveszületések számának alakulása Az élveszületések száma Magyarországon a megyében az országos %-ában Az ezer lakosra jutó születések száma Borsod-Abaúj- Zemplénben Magyarországon 1960 13 607 146 461 9,3 18,6 14,7 1964 11 985 132 141 9,1 15,8 13,1 1965 11 939 133 009 9,0 15,6 13,1 1966 12 357 138 489 8,9 16,1 13,6 1970 12 843 151 819 8,5 16,5 14,7 1975 14 836 194 240 7,6 18,7 18,4 1980 12 240 148 673 8,2 15,1 13,9 1985 10 867 130 200 8,3 13,6 12,3 1990 10 588 125 679 8,4 13,9 12,1 1995 9 411 112 054 8,4 12,4 10,8 1998 8 382 97 301 8,6 11,1 9,5 2000 8 209 97 597 8,4 10,9 9,6 2001 7 949 97 047 8,2 10,6 9,5 2002 7 773 96 804 8,0 10,4 9,5 2003 7 513 94 647 7,9 10,1 9,3 2004 7 378 95 137 7,8 10,0 9,4 2005 7 442 97 496 7,6 10,2 9,7 2006 7 772 99 871 7,8 10,8 9,9 2007 7 317 97 613 7,5 10,2 9,7 2008 7 425 99 149 7,5 10,5 9,9 2009 7 142 96 442 7,4 10,2 9,6 2010 6 686 90 335 7,4 9,7 9,0 2011 6 551 88 049 7,4 9,6 8,8 2012 6 699 90 269 7,4 9,8 9,1 2013 6 652 88 689 7,5 9,8 9,0 2014 7 131 91 510 7,8 10,6 9,3 2015 7 054 91 690 7,7 10,6 9,3 2016 7 224 93 063 7,8 11,0 9,5 2017 7 178 91 577 7,8 11,0 9,4 4 Az ezer lakosra jutó élveszületések száma. 5

A teljes termékenységi arányszám 5 hazánkban 2017-ben 1,49 volt, messze elmarad a népesség reprodukálásához szükséges, valamivel 2 fölötti mutatótól. A megyében a teljes termékenységi arányszám 2012 óta folyamatosan emelkedett (az elmúlt évtizedekben mindig magasabb volt az országos átlagnál), 2017-ben 1,82 volt. A szülőképes korú (15 49 éves) nők termékenysége a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben a legmagasabb, közvetlenül Heves megye (1,69) előtt. A teljes termékenységi arányszám alakulása 3. ábra 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 1,53 1,5 1,47 1,46 1,49 1,58 1,51 1,57 1,69 1,71 1,79 1,82 1,55 1,48 1,47 1,53 1,54 1,31 1,31 1,28 1,28 1,32 1,35 1,32 1,35 1,33 1,25 1,23 1,34 1,34 1,41 1,44 1,49 1,49 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ország összesen A szülő nők életkora Az utóbbi évtizedekben növekedett a nők iskolázottsága, egyre jobban kitolódott a szülési kor, a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos felfogás megváltozott. Mindez a termékenység csökkenéséhez vezetett. Jellemző tendencia a fiatalabb szülő nők arányának csökkenése és az idősebb korosztályoké növekedése. Az előző évtizedekben legnagyobb termékenységű korosztály, a 20 24 évesek aránya 1990-ig kissé, ezt követően jelentősen mérséklődött, 2002-ben a megyében a szülő nők legnagyobb hányada (35%-a) a 25 29 éves korcsoportba tartozott. A 20 24, valamint 30 34 évesek aránya 27, illetve 18% volt. Ez a helyzet az ezt követő években jelentősen megváltozott, kiegyenlítettebb lett a különbség a különböző korcsoportok között. 2017-ben továbbra is a 25 29 éves korosztályba tartozó szülő nők hányada volt a legnagyobb (25%), de már lényegesen kisebb arányban, mint az ezredforduló környékén. A 20 24 évesek aránya is mérséklődött, ellenben emelkedett a 30 éves és annál idősebb korosztályoké. Országosan a legnagyobb arányban (30%) a 30 34 éves korosztályba tartozó nők szültek. A 25 évnél fiatalabb korcsoportokban a megyében, az ennél idősebbeknél országosan magasabb a szülő nők hányada. 5 Azt mutatja meg, hogy hány gyermeke születne egy nőnek akkor, ha az adott év korszerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. 6

7. tábla Az élveszületések megoszlása a szülő nők korcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (%) Év 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 éves Összesen 1970 0,2 16,2 38,9 25,5 12,9 5,3 1,3 100,0 1980 0,4 17,2 42,5 27,4 8,8 3,0 0,8 100,0 1990 0,3 15,5 38,9 27,6 12,2 4,7 0,8 100,0 2000 0,2 12,3 31,1 33,0 16,1 6,0 1,4 100,0 2001 0,3 12,1 29,2 33,4 17,5 5,9 1,6 100,0 2002 0,3 12,1 27,4 34,7 17,7 6,5 1,3 100,0 2003 0,3 13,7 26,4 33,5 18,3 6,5 1,3 100,0 2004 0,3 13,3 23,4 34,0 20,0 7,6 1,4 100,0 2005 0,4 13,5 22,7 33,4 20,8 7,5 1,7 100,0 2006 0,3 13,0 22,2 32,2 22,9 7,8 1,5 100,0 2007 0,3 13,9 21,9 30,3 23,6 8,3 1,8 100,0 2008 0,4 13,2 22,0 28,1 25,8 8,7 1,8 100,0 2009 0,3 14,0 22,7 27,5 25,1 8,9 1,6 100,0 2010 0,3 13,8 21,6 26,8 24,8 10,8 1,9 100,0 2011 0,2 14,1 22,0 25,0 24,8 11,5 2,3 100,0 2012 0,3 13,5 22,6 25,0 24,9 11,4 2,3 100,0 2013 0,4 15,7 22,7 25,1 22,0 11,9 2,2 100,0 2014 0,2 15,2 22,6 25,1 22,8 11,8 2,4 100,0 2015 0,2 14,8 23,1 24,1 22,6 12,4 2,7 100,0 2016 0,2 15,2 22,4 24,8 22,2 12,2 3,0 100,0 2017 0,2 14,3 22,9 25,2 22,3 12,5 2,7 100,0 A megyében a szülésgyakoriság a 25 29 éveseknél a legnagyobb, ahol ezer megfelelő korú nőre 90 élveszületés jutott 2017-ben. Őket a 30 34 és a 20 24 éves korosztály követte. Az ezredfordulóhoz képest a 20 24 és a 25 29 éves korcsoportban mérséklődött, a többiben emelkedett a termékenység szintje. Ez utóbbiak közül a 35 év feletti korcsoportokban kétszeres volt a növekedés. A termékenység a fiatalabb nőknél magasabb a megyében, mint országosan. 2017-ben az ezer nőre jutó élveszületések száma a 15 19 éveseknél 2,4-szerese, a 20 24 éveseknél 1,7-szerese, a 25 29 éveseknél 1,1-szerese volt az országosnak. A 29 évnél idősebb korcsoportokban már fordított a helyzet, országosan magasabb a termékenység szintje. A szülőképes korosztály egészét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb a szülések gyakorisága: 2017-ben ezer 15 49 éves nőre 49 élveszületés jutott, míg országosan 41. 8. tábla Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés korcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Ezer Év 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 49 15 49 éves nőre jutó élveszületés 1970* 61,5 185,3 117,4 58,6 23,7 3,0 64,0 1980 78,0 173,2 104,8 39,7 13,7 1,7 61,8 1990 57,6 173,8 125,6 46,6 16,8 1,8 57,9 2000 41,3 92,4 106,8 58,8 22,2 2,1 46,4 2001 37,2 85,5 101,4 56,6 20,0 2,3 43,2 2002 36,4 81,2 101,3 56,2 21,9 1,8 42,6 2003 40,1 77,6 94,0 57,4 20,8 1,8 41,7 2004 39,0 69,2 94,2 62,1 23,5 2,0 41,6 2005 40,4 68,6 96,2 64,2 23,3 2,5 42,6 2006 41,2 69,9 100,9 72,7 25,4 2,4 45,3 2007 42,0 65,4 93,1 70,6 25,8 2,7 43,5 2008 41,4 67,9 91,2 79,2 28,2 2,9 45,0 2009 42,9 68,9 88,8 75,4 28,2 2,5 44,1 2010 40,4 62,6 82,7 72,4 31,9 2,8 42,0 2011 41,7 63,6 75,6 73,9 32,9 3,4 41,8 2012 40,7 67,6 83,3 75,8 31,0 3,4 42,5 2013 48,4 67,8 83,1 70,1 32,1 3,3 42,8 2014 52,7 73,0 89,2 82,0 34,6 3,7 46,7 2015 52,9 74,8 84,9 83,8 37,9 4,2 47,0 2016 57,7 76,4 89,0 85,9 40,2 4,7 48,9 2017 55,7 79,7 90,0 86,5 43,2 4,2 49,5 * A népszámlálás korcsoportos adataival számolva. 7

A megyében a szülőképes korú nők termékenysége emelkedett, de számuk az ezredfordulóhoz képest 21%-kal csökkent. Járásonként a 15 49 éves nőkre jutó élveszületések száma az Encsi és a Szikszói járásban volt a legmagasabb, ahol ezer szülőképes korú nőre 2017-ben 75, illetve 74 élveszületés jutott. Ez a mutató az országos átlagot a Sárospataki kivételével minden járásban meghaladta. 4. ábra Ezer 15 49 éves nőre jutó élveszületések száma Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017 Élveszületési sorrend Az élveszületési sorrend átlaga azt fejezi ki, hogy átlagosan hányadik gyermeküket hozzák világra az anyák. Az élveszületési sorrend átlaga már az 1970-es években kettő alá süllyedt Magyarországon (2017-ben 1,88 volt). Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évektől új jelenség figyelhető meg: a termékenység mérséklődésével a születési sorrend átlaga emelkedni kezdett. A 20 29 év közötti korcsoport termékenységének visszaesése következtében csökkent az első és a másodszülöttek aránya, ezzel nagyobb súlyt adva a magasabb sorszámú születéseknek, megemelve a születési sorrend átlagát. Az élveszületési sorrend átlaga 2017-ben 2,13 volt, a megyék között a legnagyobb. Az első- és másodszülöttek aránya Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál alacsonyabb, a nagyobb születési sorszámú gyermekeké magasabb. 5. ábra Az élveszületési sorrend megoszlása, 2017 100% 80% 60% 40% 20% 0% 42,2 46,6 31,0 32,4 14,1 13,9 12,8 7,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ország 1. 2. 3. 4 8

A szülő nők családi állapota A házasságon kívüli születések aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett Magyarországon, és 2015-ben érte a csúcspontját, közel 48%-ot. 2016 2017-ben csökkent a házasságon kívül született gyermekek aránya, 2017-ben már 45%-uk született házasságon kívül. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2017-ben a gyermekek 57%-a született házasságon kívül. Pozitív elmozdulás, hogy 2015 óta emelkedett a házasságban született gyermekek aránya. A hajadonok gyermekvállalása folyamatosan növekedett 2014-ig, azóta arányuk mérséklődött. 9. tábla A szülő nők megoszlása családi állapot szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen 1970 6,3 92,8 0,2 0,7 100,0 1980 7,4 91,3 0,2 1,2 100,0 1990 10,9 86,6 0,5 2,0 100,0 2000 26,0 69,3 0,7 3,9 100,0 2001 28,7 66,3 0,7 4,4 100,0 2002 29,9 65,8 0,6 3,7 100,0 2003 33,1 62,6 0,5 3,8 100,0 2004 34,9 59,7 0,5 4,9 100,0 2005 36,9 57,9 0,4 4,7 100,0 2006 39,0 56,1 0,5 4,3 100,0 2007 42,2 52,6 0,5 4,6 100,0 2008 44,0 50,7 0,6 4,7 100,0 2009 46,9 48,0 0,4 4,7 100,0 2010 46,8 48,2 0,4 4,5 100,0 2011 49,8 44,9 0,5 4,8 100,0 2012 52,9 42,2 0,4 4,5 100,0 2013 55,8 39,6 0,3 4,4 100,0 2014 58,5 37,7 0,3 3,6 100,0 2015 58,0 38,3 0,3 3,4 100,0 2016 57,2 39,9 0,3 2,7 100,0 2017 54,4 42,5 0,1 3,0 100,0 A járások között a szülő nők családi állapotában jelentősek a különbségek 2017-ben is. Míg a Mezőkövesdi járásban a gyermekek 55%-a született házasságban, addig az Ózdiban és az Encsiben 29%-a. A szülő nők iskolai végzettsége Különböző ismérvek alapján vizsgálva a születések számát, az országos és megyei adatokat összevetve a legszembetűnőbb különbségeket az iskolázottság tekintetében tapasztalhatjuk. Ebben a teljes népesség iskolázottságában meglévő különbségek is szerepet játszanak. Míg Borsod-Abaúj- Zemplénben 2017-ben a szülő nők 19%-a volt felsőfokú végzettségű, addig országosan 33%-a. A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkező nők hányada a megyében 28, országosan 33%. A 8 osztálynál kevesebbel rendelkező szülő anyák aránya 6,4%, 3,4-szerese az országosnak. Hasonló a helyzet az általános iskola 8 osztályát végzetteknél (34%), a megyében hányaduk 16 százalékponttal magasabb. A szülő nők a megyében a Tokaji és a Miskolci járásban rendelkeztek a legmagasabb iskolai végzettséggel, legkevésbé az Encsi járásban voltak iskolázottak. (%) 9

Év A szülő nők iskolai végzettség szerinti megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Általános iskola 8 osztályánál kevesebb Általános iskola 8 osztálya Szakmunkás, ill. szakiskola Felsőfokú végzettség Ismeretlen 10. tábla Összesen 1971 22,8 48,5 6,1 19,3 3,3 0,0 100,0 1980 13,1 36,2 14,4 29,7 6,5 0,0 100,0 1990 10,2 29,5 22,5 28,9 9,0 100,0 2000 12,0 32,7 21,5 24,0 9,7 0,0 100,0 2001 11,7 33,6 21,3 24,2 9,2 0,0 100,0 2002 11,3 31,2 21,5 25,3 10,7 0,1 100,0 2003 11,2 31,9 20,5 25,8 10,6 0,0 100,0 2004 10,1 30,9 19,8 26,4 12,8 0,0 100,0 2005 10,7 29,6 18,4 26,3 15,0 0,0 100,0 2006 10,1 29,1 18,9 26,7 15,2 0,0 100,0 2007 9,7 29,6 18,0 25,7 16,7 0,2 100,0 2008 9,4 30,1 16,1 26,8 17,3 0,1 100,0 2009 8,6 30,2 16,6 25,2 19,2 0,2 100,0 2010 8,9 31,4 13,6 25,5 20,2 0,4 100,0 2011 8,0 32,6 13,0 25,4 20,5 0,5 100,0 2012 8,3 33,9 12,3 24,2 20,6 0,7 100,0 2013 8,1 36,0 11,8 24,8 18,8 0,4 100,0 2014 6,6 35,5 12,7 25,0 19,5 0,6 100,0 2015 6,4 34,8 13,4 25,0 19,7 0,6 100,0 2016 6,8 34,7 12,0 27,1 18,9 0,5 100,0 2017 6,4 34,0 11,8 27,8 19,4 0,6 100,0 A szülő nők gazdasági aktivitása Borsod-Abaúj-Zemplénben 2017-ben a szülő nők 48%-a volt foglalkoztatott, 22 százalékponttal kevesebb, mint országosan, ebben szerepet játszik a teljes népesség gazdasági aktivitásában meglévő különbség is. Az országos átlaghoz képest magasabb az inaktív kereső, valamint az eltartott szülő nők aránya. Terület A szülő nők megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2017 Gimnázium, ill. szakközépiskolai érettségi Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső (%) 11. tábla (%) Eltartott Ismeretlen Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye 48,5 5,7 29,1 16,0 0,8 100,0 Ország 70,3 6,3 14,1 7,0 2,4 100,0 A megyén belül is eltérés figyelhető meg a szülő nők gazdasági aktivitásában. A Tokaji járásban 65, a Kazincbarcikai járásban 60% volt a foglalkoztatott nők aránya, ezzel szemben a Szikszóiban és az Encsiben egyaránt 27%. 10

Tokaji Kazincbarcikai Miskolci Tiszaújvárosi Mezőkövesdi Sátoraljaújhelyi Sárospataki Szerencsi Cigándi Putnoki Mezőcsáti Edelényi Gönci Ózdi Encsi Szikszói A szülő nők megoszlása gazdasági aktivitás szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017 6. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0,0 0,5 0,5 0,6 0,9 1,9 0,0 1,9 0,4 0,5 0,0 0,6 1,4 1,1 1,4 2,1 4,7 18,2 11,5 13,3 8,1 6,6 7,5 17,5 10,0 23,9 21,0 26,7 15,9 19,5 18,7 25,2 16,5 24,0 23,1 23,1 28,0 31,1 29,6 5,5 5,1 4,5 4,7 11,5 32,4 39,1 28,4 7,1 9,7 31,3 32,3 45,4 32,1 48,6 48,4 5,0 11,7 9,0 13,1 6,0 2,9 4,4 64,6 59,8 59,5 58,2 56,5 53,3 53,2 3,3 3,9 43,3 38,7 38,3 34,7 34,4 34,3 34,3 27,2 26,9 Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Ismeretlen 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az újszülöttek 11%-a 2500 grammnál kisebb súllyal, 9,0%-uk a 37. terhességi héten alul született. Mindkét mutató kedvezőtlenebb, mint az országos (8,3, illetve 8,1%). Terhességmegszakítás Magyarországon a terhességmegszakítások száma az ezredforduló és 2017 között ingadozva csökkent. Borsod-Abaúj-Zemplénben ugyanez a tendencia figyelhető meg. A megyében 2001 és 2017 között számuk 4510-ről 2649-re mérséklődött. Száz élveszületésre 37 terhességmegszakítás jutott 2017- ben, 20-szal kevesebb, mint 2001-ben. 2017-ben a megyében a művi vetélésen átesett nők közel fele a 20 29 éves korosztályba tartozott. Halálozás A halálozások száma az utóbbi évtizedekben Magyarországon 1993-ban volt a legmagasabb (150 ezer), ezt követően ingadozva mérséklődött, 2017-ben közel 132 ezren haltak meg, ami ezer lakosra számítva 13,5 halálozást jelent. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma az 1980-as évektől szinte minden évben 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól folyamatosan 10 ezer alá süllyedt. 2016-ban 9331 fő hunyt el, az ezredfordulót követően a legkevesebb. 2017-ben a viszonylag alacsony bázisú 2016-hoz képest 3,2%-kal többen, 9627-en hunytak el. Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évek első felében a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. A legkedvezőbb 2001-ben volt, ezt követően újra emelkedésnek indult, 2017-ben 14,8 ezreléket ért el. 2002-től a halálozási arányszám a megyében magasabb, mint országosan. 11

Év Halálozások száma A halálozások számának alakulása Magyarországon Borsod-Abaúj- Zemplén az ország %-ában 12. tábla Borsod-Abaúj- Zemplénben Halálozások ezer lakosra jutó száma Borsod-Abaúj- Magyarországon Zemplénben 1970 7 745 120 197 6,4 10,0 11,6 1980 9 787 145 355 6,7 12,1 13,6 1990 10 480 145 660 7,2 13,8 14,0 2001 9 790 132 183 7,4 13,0 13,0 2002 9 907 132 833 7,5 13,3 13,1 2003 10 243 135 823 7,5 13,8 13,4 2004 10 267 132 492 7,7 14,0 13,1 2005 10 367 135 732 7,6 14,2 13,5 2006 9 339 131 603 7,6 13,8 13,1 2007 10 049 132 938 7,6 14,1 13,2 2008 9 699 130 027 7,5 13,7 13,0 2009 9 682 130 414 7,4 13,9 13,0 2010 9 877 130 456 7,6 14,3 13,0 2011 9 518 128 795 7,4 14,0 12,9 2012 9 625 129 440 7,4 14,0 13,0 2013 9 632 126 778 7,6 14,2 12,8 2014 9 608 126 308 7,6 14,3 12,8 2015 9 612 131 697 7,3 14,5 13,4 2016 9 331 127 053 7,3 14,2 12,9 2017 9 627 131 674 7,3 14,8 13,5 Járásonként 2017-ben a halálozások szintje a Tokaji és Mezőkövesdi járásban volt a legmagasabb. Ez természetesen összefüggésben van a népesség korösszetételével, mivel a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban magas az idős népesség aránya. 7. ábra A halálozások ezer lakosra jutó száma Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017 A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egy 2017-ben született kislány átlagosan 77,6, fiú társa 70,1 életév megélésére számíthatott előbbiek 1,5, utóbbiak 3,5 évvel hosszabb időre, mint 2001-ben. A javuló adatok ellenére 2017-ben a megyék között a nőknél Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb, a férfiaknál csak Nógrád megyében kisebb a születéskor várható átlagos élettartam. A férfiaknál a megyében az országos átlagtól 2,35, a nőknél 1,41 évvel rövidebb az átlagos élettartam. 12

66,59 68,15 68,95 71,45 70,05 72,40 76,10 76,46 76,76 78,38 77,58 78,99 Születéskor várható átlagos élettartam 8. ábra Év 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2001 2012 2017 2001 2012 2017 férfi nő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ország összesen Csecsemőkorban napjainkban lényegesen kevesebben halnak meg, mint a korábbi évtizedekben. 2001 és 2017 között a csecsemőhalálozások száma Borsod-Abaúj-Zemplénben 33 87 között mozgott. A vizsgált időszakban 2017-ben (33) volt a legalacsonyabb az egy éven aluli meghalt gyermekek száma, de ezer élveszülöttre ekkor is 4,6 csecsemőhalálozás jutott, 1,0 ezrelékponttal több az országos átlagnál. 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az összes halálozás 50%-át a keringési rendszer betegségei, 23%-át a daganatok, 7,1%-át a légzőrendszer betegségei, 5,3%-át az emésztőrendszer betegségei, 4,9%-át pedig külső okok idézték elő. Az országos átlaghoz képest 2017-ben Borsod- Abaúj-Zemplénben jelentős eltérés nem mutatkozott a halálokok szerint. A megyében a légző- és az emésztőrendszer, valamint a külső okok általi halálozások aránya valamivel magasabb, mint országosan, a fertőző betegségek és daganatok következtében meghaltaké pedig alacsonyabb. A keringési rendszer betegségei következtében elhunytak aránya azonos volt az országos átlaggal. Év A meghaltak aránya haláloki főcsoportok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Fertőző és élősdiek okozta betegségek Daganatok A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok 13. tábla (%) Összesen 2001 0,4 23,3 52,9 3,9 7,3 6,7 5,5 100,0 2002 0,4 23,4 51,7 4,8 7,3 6,6 5,7 100,0 2003 0,4 23,2 49,6 5,4 7,8 6,8 6,8 100,0 2004 0,3 23,8 49,9 5,3 7,3 7,1 6,3 100,0 2005 0,5 21,2 52,6 5,8 7,2 5,9 6,9 100,0 2006 0,3 21,7 52,6 6,0 7,9 6,9 5,6 100,0 2007 0,4 22,3 49,6 6,6 7,7 5,4 8,1 100,0 2008 0,3 22,8 50,2 6,5 6,5 5,9 7,7 100,0 2009 0,4 22,6 50,0 6,4 6,8 6,0 7,8 100,0 2010 0,3 22,6 51,6 6,5 6,6 5,8 6,5 100,0 2011 0,3 23,4 50,0 7,1 6,5 5,8 7,0 100,0 2012 0,6 23,6 49,6 7,1 5,7 5,4 8,0 100,0 2013 0,5 23,7 50,4 7,5 5,2 5,2 7,5 100,0 2014 0,4 23,0 50,8 7,5 5,7 4,7 7,9 100,0 2015 0,5 22,7 50,0 8,6 5,2 4,6 8,4 100,0 2016 0,5 24,0 50,1 5,7 5,5 5,5 8,7 100,0 2017 0,3 23,0 49,6 7,1 5,3 4,9 9,8 100,0 13

A 70 év alatti korcsoportokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében magasabb, a 70 éves és annál idősebb korcsoportokban alacsonyabb volt a meghaltak aránya mint országosan. 9. ábra A meghaltak aránya korcsoportonként, 2017 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2,2 14,1 20,6 24,4 38,8 Ország 1,9 11,4 20,5 25,0 41,3 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0 39 éves 40 59 éves 60 69 éves 70 79 éves 80 éves Az elhunytak halálozási arányszámai 2017-ben minden korcsoportban magasabbak voltak a megyében, mint országosan, különösen a 60 év alatti korcsoportokban. A meghaltak kor szerinti halálozási arányszámai százezer lakosra számítva, 2017 14. tábla Terület 0 1 14 15 39 40 49 50 59 60 69 70 79 80 89 90 éves Összesen Borsod-Abaúj- Zemplén megye 459,7 22,0 74,5 390,3 1 157,1 2 300,0 4 546,3 12 092,2 25 849,7 1 478,1 Ország 362,5 15,1 63,1 254,5 916,5 2 029,8 4 053,0 10 907,0 23 849,7 1 345,3 A halálozási viszonyok jellemzésére az általánosan használatos mutatókon kívül többféle módszer ismeretes. Az egyik ilyen az elvesztett életévek számítása. Ennek alapjául a 70 éves kort határozták meg. A számítás azt tárja fel, hogy hány életévet veszítünk el azzal, hogy nem mindenki élte meg a 70 éves életkort. A mutatót százezer lakosra állítják elő. A százezer főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből, 2017 10. ábra 14

2017-ben a potenciális 70 évből elvesztett életévek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb, százezer főre vetítve 7399 év, 28%-kal több, mint az országos átlag. Házasságkötés Borsod-Abaúj-Zemplénben 2001 és 2013 között ingadozásokkal tarkítva csökkent a házasságkötések száma, 2014 és 2016 között folyamatosan nőtt. Az ezredfordulót követő években 2016-ban történt a legtöbb (3728) házasságkötés. 2017-ben az előző évhez képest 3,1%-kal kevesebb, 3613 pár járult az anyakönyvvezető elé. 2017-ben a megyében ezer lakosra 5,5 (országos átlagban 5,2) házasságkötés jutott. A házasságkötési kor egyre jobban kitolódik, 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiak átlagosan 34,5, a nők 31,6 évesen kötöttek házasságot, 4,5, illetve 4,7 évvel később, mint 2001-ben. Az átlagos életkor házasságkötéskor mindkét nemnél alacsonyabb, mint országosan. Válás Borsod-Abaúj-Zemplénben az ezredforduló utáni években a válások száma ingadozva növekedett 2007-ig, amikor is 1933 házasság lett felbontva, ezt követően szinte fokozatosan csökkent a 2016- ig (1061 válás). 2017-ben az előző évinél 13%-kal több, 1196 házasságot bontottak fel. 2017-ben ezer lakosra a megyében 1,8 válás jutott, gyakorlatilag annyi, mint országosan. A megyében ezer házasságkötésre 331 válás jutott, ez kisebb, mint az országos arány (366). 11. ábra A házasságkötések és a válások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességét már évtizedek óta jelentős belföldi elvándorlás csökkenti. 2017-ben 4135 fős belföldi vándorlási veszteséget regisztráltunk. Borsod-Abaúj-Zemplénből az ország más részébe 16,1 ezer fő vándorolt el 2017-ben, 32%-uk a fővárosba, 13%-uk Pest, 9,4%-uk Heves, 9,2%-uk Hajdú-Bihar megyébe. Borsod-Abaúj-Zemplénbe belföldi vándorlás következtében közel 12 ezren érkeztek, 29%-uk a fővárosból, 12%-uk Heves megyéből, egyaránt 11%-uk Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyéből. 15

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességfogyásának összetevői 12. ábra Fő 2 000 0-2 000-4 000-6 000-8 000-10 000 205 317 217 233 429 46 426 256 122 398-1 841-2 134-2 730-2 889-2 925-2 167-2 732-2 274-2 540-3 191-2 967-2 926-2 980-2 477-2 558-2 107-2 449-2 550-2 691-3 259-2 -3 928-3 617-3 383-5 090-6 631-6 626-3 687-3 414-4 082-3 788-4 135-3 893-5 775-5 043-781 -232-478 -846-699 -74 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Természetes fogyás Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet Borsod-Abaúj-Zemplénben 2017-ben minden korcsoportban negatív volt a vándorlási egyenleg, különösen a 30 39 éves és a gyermekkorúak esetében. Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében korcsoport szerint, 2017 15. tábla Állandó Ideiglenes 6 Korcsoport, év oda- el- oda- el- Vándorlási különbözet vándorlás 0 14 831 1 387 1 260 1 510-806 15 19 183 323 468 564-236 20 24 323 538 891 1 129-453 25 29 414 965 1 078 1 283-756 30 39 844 1 767 1 857 1 902-968 40 49 519 900 1 049 1 044-376 50 59 281 470 607 582-164 60 486 784 923 1 001-376 Összesen 3 881 7 134 8 133 9 015-4 135 A Mezőkövesdi járás kivételével a megye minden járását belföldi vándorlási veszteség jellemezte 2017-ben. A népességszámra vetített vándorlási veszteség a Mezőcsáti járásban volt a legnagyobb (17 ezrelék). 6 A vonatkozó 1992. évi LXVI. törvény szerint az ideiglenes vándorlások számába azok is beleértendők, akik bizonyos időtartam után nem hosszabbítják meg tartózkodási helyüket és emiatt azt automatikusan törlik. Ez az időtartam 2006-ban kettőről öt évre módosult. 16

13. ábra Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017 Az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján 2017-ben Borsod-Abaúj- Zemplénből 1977 magyar állampolgár vándorolt külföldre, külföldről pedig 1816 magyar állampolgár vándorolt a megyébe. 17