-'1,- I I I, tüzolt6ság szervezése ELŐADTA f\ TÜZOLTÓsAG SZER 'IEZÉSÉRE I IKÜLDÖTT BIZOTTSAG :: :: ÜLÉStN :: :: Dfi FEHÉR LŐRINCZ tb. fójegvző. ''-- -- - ---- - - ----- B f\ J tl. NVOM. KOlLÁ It KÖNVVN\,OMOÁJABI\N 1910.
VÁROSI MUZE.... Szerzésl-naptó! 3 ts J t( J..e1tári napló: --- ly,üzoltóság szervezése ol. f gg1.2.2t w" IIIIIIIIIII I I IIIIIIIIII I\) Ady Endre Wrosi KOI1yvt'r Baja O DLl FEHÉR LŐRINCZ tb. fójegyzó. F()J. 20. l e ( B lu fl, NVOM. KOLLA It KÖNVQN'VOMDAJABI\N 1910.
1905. évi május h6 6-án 6riási tüzvész pusztitott Baján. A megrenditő szerencsétlenség után egy érzelembe és egy gondolatba forrt össze az egész törvény at6sági bizottság: az intézményt fejleszteni, hogy hasonl6 szerencsétlenségek elő ne fordulhassanak. E czélb61 a polgármester elnöklete alatt Bajay Péter, Drescher Gyula, Ertl István, dr. Fehér Lőrinc, dr. Lemberger Ármin, Mikolits Ignác, Müller J6zsef, dr. Nyiraty János, dr. Rajk Aladár, Scherer Sándor, Scheibner Gyula, dr. Szirmai Vidor, Tury Mátyás és Willmann János tagokb61 áll6 bizottságot küldötte ki oly utasitással, hogy a tüzolt6ság szervezésére vonatkozó javaslatot annak idején terjesszék be. A bizottság 1905 évi julius hó 21-én ülésezett először. Ez alkalommal Scossa Zoltán szabadkai tüzolt6 parancsnok, mint szakértő terjesztette elő a tüzolt6ság szervezésére vonatkoz6 javaslatát. Inditványára a bizottság Scheibner Gyula elnöklete alatt, Bajai Péter, Ertl J6zsef és Scossa Zoltán szakértőből álló bizottságot lrüldötte ki a részletes programm megállapitása végett.
4 Az albizottság javaslat ba hozta, hogy a városi hivatásos tüzoltók létszáma, egy parancsnok vezetése alatt, 16-ra emeltessék fel. Öt,'ennégy pontban felsorolta azon szükségleteket, amelyek a tüzoltói intézmény reorganizaciójához szükségesek. Ezek összesen 36349 kor. 86. fill. költséget igényelnek. Ebből az egyszer és mindenkorra szóló beruházás 17771 kor. 30 fillér és az évi visszatérő kiadás 18598 kor. 46 fillér. Ezen köitségekben azonban az ujabb vizforrások létesitése benn nem foglaltatik. A tervezet, amelyet az albizottság beterjesztett, a legnagyobb szak értelem re vall. A leg. nagyobb részletességgd van kidolgozva. Mindenre provideál, ' csak egyre nem: a város anyagi helyzetére. Nem számol azzal, hogy egy 20.000 lakosból álló város, ahol a kereskedelem és ipar pang, ahol a polgárok adófi zetés képessége a legnehezebb próbáknak van alávetve, évenkint 20.000 koronát, a községi pótadó lo% -át, a tüzoltói intézmény fejlesztésére nem fordithat. Az albizottság által felsorolt szükségletek fedezésére és beszerzésére szükséges összeg a város anyagi képességét meghaladta s az intézmény fejlesztése elé akadályokat görditett. Két alternativa eléstt áh a város: vagy az igényeket kell redukálnunk, vagy pedig a fejlesztéssel várnunk addig, mig a város oly anyagi viszonyok közé l erül, hogy a fejleszl 5 téssel járó terheket elviselni képes lesz. Miután ez utóbira belátható időn belül kilátásunk nem lehet, keresnünk kell módot arra, hogy a tüzbiztonság érdeke a város anyagi helyzetével összhangba hozassék. Azt hiszem, hogy kétség nem lehet aziránt, hogy a tüzrendészet és a tüzbiztonság épp olyan fontos ága a városi adminisztrációnak, mint bármely egyéb ága a közigazgatásnak. Ez a meggyőződés azonban akkor, midőn az isteni gondviselés a várost hosszabb időn át az elemek rombolásától megóvja, elhomályosodik. S csak akkor ébred ismét a tüzoltás fontosságának tudatára, ha a lángok megsemmisüléssel fenyegetik az emberi munka gyümölcsét. A hatóságnak tehát kötelessége mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek a tüzek megakadályozását és elfojtását célozzák. A hatóság ezen tevékenysége a tüzrendészet. A tüzoltás a tüzrendészetnek csak egyik részét képezi, amellyel egyenlő fontosságu a megelőző és utólagos tüzrendészet is. A megelőző és utó lagos tüzrendészetnek az a hivatása, hogy a tüzek keletkezését megakadályozza, a tüzoltás nak pedig a már keletkezett tüzek elojtása. A megelőző és utólagos tüzrendészetre vo natkozólag külön törvények, illetve szabályrendelet.ek u. m. a tüzrendészeti kormányrendelet a városi tüzrendőri szabályrendelet,
6 kéményseprési szabályrendelet és épitésrendöri szab:ílyrendeletek intézkednek. A hat6ság kötelessége oda hatni, hogy a törvényben és a szabályrendelet intézkedései a legpontosabban betartassanak. Évenkint legalább 1-2-szer a tnzolt6ság közbenjöttével tüzrendőri szemlék tartassanak s ez alkalommal e1hárittassék mindaz, ami tüzveszélyes, tüzrend ellenes s ami a tüz keletkezését és terjedését előmozditja. De a hat6ság kötelessége ezzel nem merült ki. Kötelessége gondoskodni a tüzoltás preventivájár61, amely alatt értendő a tüzoltáshoz szükséges szerek beszerzése és célirányos elhelyezése, a vizkészletnek minden ponton és megfelelő mennyiségben való biztositása, a kivonulás előkészitése, a helyi viszonyoknak megfelelő, elég számu, jól felszerelt és fegyelmezett tüzolt6ság szervezése. A tüzoltóság eredményesen csak ugy képes müködni, ha kellő vizmennyiség áll rendelkezésére., Viz nélkül a legjobb tüzoltóság is tehetetlen-. Oly az életből merített igazmondás, melynek már igen sok esetben megadták az árát azok, akik vizkészletről eleve nem gondoskodtak. A legideálisabb vizforrás a vizvezeték. Azonban nálunk a vizvezeték létesitése beláthat6 időn tul nem remélhető, s igy reá vagyunk utalva a kutakra és a természetes vizfo;rásokra. 7 Homok és Szállás városban a város legtüzveszélyesebb részén a vizhiány a legnagyobb. Kutakb61 a tuzojt6szerek segélyével nem képes a tüzoltóság vizet kiemelni, miután a kutak 8-10 méter mélyek. A vizoszlop alig több 1 méternél. A tuzoltóság zavartalan muködése a meglevő közkutak mélyitése és ujabb kutak létesitése és szivó-nyomó szivattyuval való felszerelése által biztositható. J61 tudom, hogy a közkutak átalakitása sok költséget igényel. De ezen beruházás bőségesen megtérül azon vagyon révén, amelyet a tuzoltóság az elemek rombolásától, zavartalan müködés esetén megmenteni képes. A vizforrások létesitésének költségei több év költségvetésében fedezetet találnak. Egyelőre az 1911. évben a Homok és Szállás város-részben, a város legtüzveszélyesebb pont jain közkutaknak kimélyitése, továbbá a Szállásváros-részben a Kinizsi utcában, a gyermekmenhely közelében egy ujabb kut létesitése és évenkint öt kutnak sziv6 nyom6 szivattyuval val6 felszerelése lenne kivánatos. Mindaddig, amig az összes kutak a tuzoltás igényeinek megfelelőleg átalakittatnak, szigoruan végrehajtandó az 1888 ik évi tuzrendőri kormányrendeletnek azon intézkedése, hogy minden háztulajdonos könnyen hozzáférhető helyen 3 hektoliter vizet köteles készenlétben tartani. Ezen ugynevezett kapitányi vizzel a tüzolt6ság
8 fecskendőit minaddig müködésben tarthatja, amig a vizhordó kocsikkal a szükséges viz mennyiségnek a tüzhöz való szállítását biztosithatja. Szükségesnek tartom továbbá, hogy lehetőleg még az 1911. évi költségvetés terhére négy darab vízhordó kocsi beszereztessék. Ezen vizhordókocsik Homok és Szállás városrészekben elhelyezendők lesznek oly célból, hogy tüz esetén a vizszáliitást mielőbb megkezdhe!:sék. A tüzoltószerek legfontossabbika a fecskendő. A város kötelessége gondo kodni arról, hogy a tűzoltóság oly oitószerekkel rendelkezzék, amelyek a veszély pillanatában a szolgálatot fel nem mondják, s oly intenziv sugara t adnak amelylyel az elemek kel szemben a küzdelem sikeresen felvehető. Az önkéntes tűzoltóság felszerelése részben elavult, részben a helyi víszonyoknak meg nem felelő. Szükséges tehát, hogy ujabb eszközök szereztessenek be. A legégetőbben szűkséges a létráknak, egy szerkocsinak és egy fecskendőnek a beszerzése. A létra 400 kor., szerkocsi 1.800 kor. és egy a modern tüzoltás igényeinek megfelelő motoros fecskendő 7000-8000 korona költséget igényel. Bár a szerek beszerzése teljesen a hatóság kötelessége, az önkéntes tűzoltóság a szerek beszerzésére hajlandó anyagi erejét meghaladó áldozatot hozni. Hajlandó a szereket beszerezni [ s 9 várostól nem kér egyebet, mint a 10 OOO koronás beruházáshoz egyszer s mindenkorra 2000 koronát és a házipénztári költségelői rányzat II L czim 26 rovata alatt az önkéntes tüzoltóság segélyezésére előirányzott évi 650 kor. segélynek 1000 koronára való felemelését. A tüzoltóság elhelyezése sem felel meg a tuzoltás igényeinek. Szükségesnek tartom, hogy a tüzoltólaktanya megépitésére vonatkozó tárgyalások folyamatba tétessenek. A tuzoltólaktanya épitésére a lagalkalmasabbnak tartom a város tulajdonát képező és a Petőfi Sándor utcában lévő azon telket, a hol a tűzoltóság gyakorlatait tartja. A tüzoltóság csak ugy képes eredményes munkát végezni, ha az őrség a jelzés után a lehető legrövidebb idő alatt kivonul. Jelen. leg a kivonulás akként történik, hogy a tüz jelzése után a bérkocsisok kötelesek a tuzoltó laktanyára hajtani és a szereket a tüzhöz kivontatni. Mig a bérkocsisok elcsigázott lova ikkal a laktanyára hajtanak, mig a bérkocsiból ki és a tüzoltószerekbe átfognak és a tüzszinhelyére érnek: a tüz rendszerint oly stádiumban van, hogy a tüzoltóság eredményes munkát nem végezhet. De megeshetik az is, hogy a bérkocsi állomáson nincs kocsi s a tuzoltóság összetett kezekkel kénytelen várni addig, mig egyik bérkocsis a fuvar és a bér egymáshoz való viszonyának hosszu mér-
10 legelése után elhatározza, hogy 10 koronáért mégis csak érdemes a tüzhöz hajtani. Mi sem természetesebb, mint hogy a tüzoit6 ág fogadtatása ilyenkor a tüz szinhelyén nem a legszivélyesebb és nem tartozik a legkellemesebb mulatságok közé. De viszont nem lehet rossz néven venni azon polgártárs elkeseredését, aki verejtéken szerzett filléreit a közterhekre kiszolgáltatja azon reményben, hogy a hat6ság javait kellő védelemben részesiti s a hat6ság segitségét oly időben kénytelen nélkülözni, amidőn a vagyonát megsemmisülés veszélye fenyegeti. A hat6ság kötelessége ezen türhetetlen állapotot megszüntetni. A legkevesebb, mit ezen állapot szanálására javasiok, az, hogy a város egy pár lovat bocsásson kizár6lag a tiizolt6- ság rendelkezésére, amely felszerszámozva éjjel-nappal a szerek elszállitására készen álljon. A nagyobb tüzesetekkel szemben csakis rendszeresen szervezett és feiszereit, fegyelmezett és j61 begyakorolt tüzoit6 csapat képes eredményt felmutatni. A legjobb, a legmegbizhatóbb tüzolt6ság: a hivatásos tüzol t6ság. Ez a tuzoit6ság hivatásának tekinti a tüzoltást, folytonos készenlét és gyakorlat által több eredményt képes elérni, mint az önkéntes és a kötelezett tűzoltóság. Városunk a hivatásos tüzolt6ság költséges volta miatt ezidőszerint nem nélkülözheti az. önkéntes tüzolt6ságot s viszont az önkéntes tüzolt6ság állandó készenlétének hiánya miatt rá van utalva 11 a hivatásos tüzolt6ságra. A hivatásos tüzolt6ság képezi a keretet, a melybe Egy hivatásos tüzörségnek, 2 a kevésbé költséges önkéntes tüzolt6ság beilleszthető. őrparncsnokb61, 1 csővezetőből, 1 segédcsővezetőb8l, 1 kürtösből és legalább 7 tüzolt6ból kell állnia, mely létszámb6l a szabadnaposok levonand6k lévén, a tényleges tüzszolgálatra okvetlenül maradjon: 1 örparancsnok, 1 csővezető és legalább 6 tüzolt6, hogy ezen örség önáll6an fellépve fecskend8t szerelni képes legyen. nem Tudva azt, hogy a város anyagi helyzete engedi meg a városi tüzolt6k létszámának lényeges felemelését, előterjesztésemben csak a minimumra szoritkozom. Feltétlenül szükségesnek tartom egy őrparancsnok i (altiszti) állás szervezését. Ezen altisztnek kötelessége lesz a városi tüzolt6k kiképzése, gyakorlatok megtartása, a szerek és az őrtanya felügyelete, a kutak nyilvántartása, jelentések szerkesztése, sr6val a parancsnok távollétében a tüzőrség felügyelete és müködésének irányitása. Elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy a városi tüzolt6ság felvétessék a rendőrök, hajduk és szolgák statusába és a városi nyugdijkötelékbe.
12 Csak azon esetben várhatunk a városi tűzoltóktól kifogástalan jó munkát, ha részükn: gondtalan megélhetést biztositunk. Ha a tűzoltó nyomorral kűzd s minden pillanatban előtte lebeg a gonddal terhes jövő sötét bizonytalansága: a tűzoltást nem tekinti hivatásának, hanem nyomor elleni menedéknek, amelyet abban a pillanatban hagy olt, midőn nagyobb darab kenyeret képes családja részére megszerezni. Vajjon várhat juk-e az éhezőtől azt, hogy saját életének veszélyezésével mentse meg mások vagyonát? Ezekben foglaltam össze röviden azon elveket, a melyek szerint a tüzoltóságot fejleszteni kivánom. Hangsulyozom azonban, hogy a fent körvonalawtt fejlesztést csak ideiglenesnek tekintem. Hiszem és remélem, hogy a város közönsége nem fogja támogatását meg vonni azon intézménytől, a mely legkifejezettebben emberbaráti czélt szolgál s a melynek tagjal életük veszélyeztetésével iparkodnak. embertársuk életét 6s vagyonát megmenteni és embertárs uk szeméből a pusztulás láttára előtörő könycseppeket kitörülni. Kérem a tekintetes bizottságot, hogy előterjesztésemet elfogadni és a k" zgyülés'rlak hasonló előterjesztést tenni sziv,tts djék. il: U 49 'J,./4 /tl'.... -/