Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)
Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel a helyes mezőgazdasági gyakorlat szerint kukoricát csak két évben szabad egymás után termeszteni, így a 2013-as évben üzemi kísérletet állítottunk be a Nyíregyházi Főiskola Tangazdaságában, Nyírtelken, azonos fajjal. Elsődleges vizsgálatok: A riolittufa hatása a kukorica termésmennyiségére és nedvességtartalmára.
Nyírgyulaj 0223/5 hrsz-ú talajminták vizsgálati eredményei (0-30 cm) eredmények ellátottság Paraméter A D A D K A 29 29 - - ph( H2O) 4,55 4,64 - - ph (KCl) 3,77 3,77 - - CaCO 3 [%] - - - - Vízben oldott összes só [%] <0,02 <0,02 - - Humusztartalom [%] 0,87 0,50 gyenge igen gyenge NO 3 +NO 2 -N [ppm] 16,6 7,2 - - NH 4 -N [ppm] 5,2 4,2 - - AL-P 2 O 5 [ppm] 123 131 jó jó AL-K 2 O [ppm] 125 69 jó gyenge AL-Na [ppm] 22,2 22,5 - - KCl-Mg [ppm] 28,1 14,8 gyenge igen gyenge KCl-SO 4 -S [ppm] 5,2 4,1 közepes közepes EDTA-Mn [ppm] 131,9 25,0 kielégítő kielégítő EDTA-Cu [ppm] 1,4 0,6 kielégítő kielégítő EDTA-Fe [ppm] 201 84 kielégítő kielégítő EDTA-Zn [ppm] 1,3 0,9 jó gyenge
A 2011-es vizsgálati adatokból jól látszik, hogy az A és a D jelű minták tápanyag-ellátottság szempontjából lényegesen különböznek egymástól. Az A jelű területet reprezentáló minta nitrogén és magnézium ellátottsága gyenge. A D jelű minta nitrogén és magnézium ellátottsága igen gyenge, kálium és cink ellátottsága gyenge. Kalcium pótlása feltétlenül indokolt. A talajmintavételt követően áprilisban 3 kg/m 2 dózisban juttattunk ki Bodrogkeresztúri Riolittufát, és az aktuális valamint a következő évben, 2012-ben vizsgáltuk az eredményeket. A kukoricatermesztés technológiája mindkét évben megfelelt a mai intenzív termesztéstechnológiának, így szignifikáns eredményekre lehetett számítani a kontroll területekhez képest.
A parcellákból kijelölt középső területek betakarítása után megállapítható, hogy az egyedszámban jelentős eltérést nem tapasztaltunk S.sz. Parcellánkénti növényszám 2011 "D" mintaterület Nyírgyulaj "A" mintaterület Nyírgyulaj Kezelt Kontroll Kezelt Kontroll 1. 24 24 23 23 2. 24 24 23 24 3. 27 22 23 23 Átlag 25 23 23 23 A területi méretek ismeretében a betakarított növényszám átlagos 50-55.000 növény/ha-os egyedszámnak felel meg.
A száraz időjárás ellenére a jobb tápanyag és vízgazdálkodású homoktalajon (A) az átlagterméseket meghaladó kukoricamennyiséget takarítottak be. A riolittufa vízgazdálkodást javító, és káliumtartalmat növelő hatása 0,75 t/ha-os termésmennyiség növekedést eredményezett. A riolittufás kezelés az alacsonyabb tápanyagtartalmú gyengébb minőségű talajon (D) annak ellenére is jelentős több mint 2 t/ha-os termésnövekedést eredményezett, hogy a tápanyagellátás a műtrágyázásnak köszönhetően bőséges volt. Átlagtermés (t/ha) 2011 S.sz. "D" mintaterület Nyírgyulaj "A" mintaterület Nyírgyulaj Kezelt Kontroll Kezelt Kontroll 1. 8,52 6,35 12,85 12,77 2. 8,31 6,88 13,85 13,45 3. 8,61 5,74 13,25 11,45 Átlag 8,48 6,32 13,31 12,56 A termésnövekedés visszavezethető lenne arra, hogy egy gyenge kálium ellátottságú talajon a műtrágyával kijuttatott 30 kg kálium hatóanyag mellett a riolittufával 60 kg hatóanyaggal növeltük ezt a mennyiséget. Mivel a riolittufa káliumtartalma lassan táródik fel és 60 kg/ha kálium hatóanyag nem indokol 2 t/ha-os termésnövekedést. A 2011-es év nyara és ősze rendkívül száraz volt, így minden olyan tényező amely a talaj vízgazdálkodását javította jelentősen növelte a termésmennyiséget.
2012-ben a száraz időjárás ellenére a jobb tápanyag és vízgazdálkodású homoktalajon az átlagterméseket meghaladó kukoricamennyiséget takarítottak be. A teljes terület a betakarítás után 4,4 t/ha-os terméseredménnyel zárt. A riolittufa vízgazdálkodást javító és káliumtartalmat növelő hatása 2012-ben több mint 1 t/ha-os termésmennyiség növekedést eredményezett. Átlagtermés (t/ha) 2012 S.sz. "A" mintaterület Kezelt Nyírgyulaj Kontroll 1. 6,48 3,47 2. 4,80 4,83 3. 6,35 3,29 4. 4,40 6,24 Átlag 5,51 4,46
2013-ban a vizsgálat helyszíne a Nyíregyházi Főiskola Tangazdasága volt. A kísérleteket a Nyírtelek 0156/1-es helyrajzi számú táblán állítottuk be, mely talajvizsgálatából látszik, hogy a talaj mikroelemei közül a cinken kívül a mangánt, a rezet és a vasat minden féle képen pótolni kell, mert ezek csak kielégítő mennyiségben vannak jelen. Kalcium pótlása feltétlenül indokolt. Paraméter eredmények ellátottság K A 32 - ph (KCl) 4,5 - CaCO 3 [%] - - Vízben oldott összes só [%] <0,02 - Humusztartalom [%] 2,43 közepes NO 3 +NO 2 -N [ppm] 7,24 - AL-P 2 O 5 [ppm] 83,6 közepes AL-K 2 O [ppm] 355 túlzott AL-Na [ppm] 13,9 - KCl-Mg [ppm] 205 jó EDTA-Mn [ppm] 298 kielégítő EDTA-Cu [ppm] 7,56 kielégítő EDTA-Fe [ppm] 201 kielégítő
A kukorica elővetemény szármaradványait szárzúztuk, majd a területet 30 cm mélyen szántottuk. A csapadékos kora tavaszi időjárás miatt a szántást csak május elején közvetlenül a műtrágya és a termésnövelő anyagok kiszórása után munkáltuk el. A tápanyag visszapótlást a talaj növények által felvehető tápanyagtartalmának ismeretében csak nitrogén és foszfor tápelemek kijuttatására alapoztuk. A termésnövelő anyagokból az alábbi kezeléseket állítottuk be: 30 t/ha riolittufa Az 1200 méter hosszú tábla teljes hosszában beállítottuk a kezeléseket. A riolittufát 6 méter széles csíkban juttattuk ki. A kijuttatáshoz RCW-3-as röpítőtárcsás vontatott műtrágyaszórót használtunk. A kijuttatás után az anyagot kombinátorral a magágykészítéssel egy menetben dolgoztuk be.
A parcellánként betakarított termésmennyiség és az átlagtermés (kontroll parcellák) A parcellánként betakarított termésmennyiség és az átlagtermés (30 t/ha riolittufával kezelt parcellák) Parcella sorszáma A termés tömege (g) Parcella sorszáma 1. 7965 11. 7055 2. 9200 12. 7925 3. 7300 13. 8630 4. 4455 14. 8150 5. 7775 15. 7080 6. 6430 16. 4240 7. 8150 17. 8180 8. 5988 18. 7580 9. 7320 19. 8610 10. 7500 20. 7890 Átlagtermés (t/ha) 12,71 Parcella sorszáma A termés tömege (g) A termés tömege (g) Parcella sorszáma 1. 8400 11. 7360 2. 9240 12. 9170 3. 7570 13. 6870 4. 6980 14. 6675 5. 8920 15. 8630 6. 6375 16. 6810 7. 8730 17. 7080 8. 9600 18. 7840 9. 6705 19. 9010 10. 7430 20. 9050 Átlagtermés (t/ha) 13,81 A termés tömege (g)
A betakarított minták nedvességtartalma: Kezelés Riolittufa 30 t/ha Kontroll A szem nedvességtartalma (%) 30,9 31,6 Következtetésképpen a riolittufa adott dózisa adott terülten nem csak a talaj, hanem a növény vízgazdálkodását is optimalizálja, és dinamikusan támogatja azt. Kijuttatás: 30 tonna riolittufa kijuttatása 4 üzemórát vett igénybe. A rakodáshoz 2 üzemórára volt szükség. A gépek gázolajfogyasztása 31 liter volt. Ennek költsége a NAV által közölt adatok alapján (425 Ft/l) 13.200 Ft. A karbantartás, kenőanyagok költsége a gázolaj ára alapján kalkulálva további 3.400 Ft. A személyi jellegű költség 3.700 Ft. Összesen: 20.300 Ft. Így kiszámítható, hogy egy átlagos gazdálkodó 680 Ft/t önköltséggel tudja kiszórni a tábla szélén deponált riolittufát. További költségcsökkenést eredményezhet a gázolaj forgalmi és jövedéki adójának visszaigénylése.
Colas Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi Bánya - Riolittufa
Jó Termést! Köszönöm a Figyelmet!