Országos Fémipari Ipartestület XI. sz. hírlevele Kedves Tagtársunk, Vállalkozó társunk! Az Országos Fémipari Ipartestület nevében a közelgő év vége alkalmából ez évi utolsó hírlevelünkkel kívánunk Önöknek Boldog Békés Karácsonyt és Eredményekben Gazdag Új Évet. Év végi számunkat azokkal a sajtóhírekkel töltöttük meg, aminek hatása, üzenete kihat a következő naptári évekre is. Ezekből a hírlevelekből eredő feladataink a jövő évben meghatározó jelentőségű lesz vállalkozói munkánk végzésénél. Reszkethetnek az áfacsalók - Lecsap az NGM 2014. 10. 26. Szerző: MTI A kormány 2015. január 1-jével elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (Trade Controll) vezet be az áfa-csalások megakadályozására. A rendszer célja az áruk útjának nyomon követésével annak megelőzése, hogy Magyarországon az adóhatósághoz előzetesen nem bejelentett áruk kerülhessenek forgalomba. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleménye szerint a kormány minden eszközzel fellép az áfa-csalások és a különböző visszaélések ellen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelenleg is több büntetőeljárást folytat élelmiszeriparban elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt. A nyomozások adószakmai, és bűnügyi szakterületek bevonásával zajlanak. Mint írták, iparszerűek és szervezettek lettek azok a visszaélések, amelyeken keresztül a nemzetközi bűnszervezetek rendszeresen megcsapolják a nemzeti költségvetéseket. A szabálytalanságok miatt a négy visegrádi ország, valamint Németország és Ausztria
szakminisztere október elején Prágában abban állapodott meg, hogy az adóhivatalok szorosan együttműködnek az adócsalások elleni harcban. A láncolatos áfa csalások visszaszorítása érdekében a tételes áfa összesítő összeghatára 1 millió forintra csökken a jelenlegi 2 millió forintról. A jogosulatlan áfa-visszaigénylések megelőzése érdekében az újonnan alakuló vállalkozásoknak havonta kell áfát bevallaniuk. Az élő- és félsertésre vonatkozó áfa csökkentés kedvező tapasztalatait figyelembe véve január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésére alkalmazandó áfa kulcsa. A kormány adópolitikája az élőmunka terheinek csökkentésére fókuszál, melyek a gazdasági növekedést leginkább gátló adók közé tartoznak és mértékük kiugróan magas volt a szocialista kormányok idején, amely jelentősen hozzájárult nemzetközi versenyképességünk romlásához - áll a közleményben. Csődhullám fenyegeti a fuvarozókat? 2014. 11. 4. Világgazdaság Online Idén rekordszámú felszámolási és kényszertörlési eljárás indult a szállítmányozási cégek ellen Magyarországon, közülük is a közúti fuvarozók állnak a legrosszabbul, derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A cég szerint a magas vevői kitettségű, sokszor a rosszul megválasztott devizahitelkonstrukciók érintette szektorban a következő években sem csökken jelentősen a kockázat szintje. Az ágazati problémák és a kiélezett szolgáltatási verseny jelentősen növelte a bedőlési veszélyt a teljes hazai szállítmányozási szektorban, mutat rá az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzése. Az összefoglaló szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt a felszámolási és a 2012 óta létező kényszertörlési eljárások összesített száma az iparágban. A 2012-ben regisztrált 1146 eset, idén már a harmadik negyedév végére meghaladta az 1400- at. Ráadásul 2012-ben még 21 126 működő vállalkozást regisztráltak a szektorban, 2014-ben pedig már csak 20 826-at, így ez év első kilenc hónapjában összességében közel 25 százalékkal magasabb 6,74 százalék volt az iparágra jellemző felszámolási /kényszertörlési hányad, mint 2012-ben. Az Atradius adatai szerint az ágazat legveszélyeztetettebb területe a közúti fuvarozás, ahol 2012 és 2014 között közel 40 százalékkal, 842-re nőtt a felszámolási és kényszertörlési eljárások száma. Itt ismét a teljes ágazatra jellemző negatív tendencia érvényesül, azaz az
egyre kevesebb cégre (12 333 helyett 12 035) jutott egyre több eljárás, ami 5,47 százalékról 7 százalékra emelte az iparági bedőlési arányt. Figyelembe véve, hogy az összes magyar vállalkozásra vetítve a felszámolási és kényszertörlési eljárások aránya 6,06 százalék, jól látszik, hogy a magyar átlaghoz képest a logisztikában 11,22 százalékkal, míg a közúti fuvarozásban 15,51 százalékkal magasabb a kockázat. Az Atradius elemzése szerint a szállítmányozók egyre erőteljesebb ár- és kockázatversenye egyértelműen az árszint, ezáltal az árrés csökkenéséhez vezetett. Ez a folyamat leginkább a többszintes alvállalkozói rendszerek esetében - számtalan esetben a szolgáltatás átlagos szintjének gyengüléséhez vezetett, ami gyakran elszámolási vitákat, elhúzódó kifizetéseket, rosszabb esetben szerződésbontást, illetve gyűrűző nemfizetést eredményezett. Az adatok szerint számtalan kis- és közepes méretű szállítmányozó cégnél maradt jelentős összegű ki nem fizetett fuvardíj ilyen okokból, miközben a korábbi vevő a szolgáltatás könnyű helyettesíthetősége miatt más partnert keresett, ahol esetenként ugyanez a jelenség megismétlődött, újabb károsultakat hagyva maga után. Emellett a logisztikai szakmát, különösen a speditőröket más vevői kockázatok is veszélyeztetik: gyakran kell azonnali döntéseket hozniuk, például egy körfuvarozás tekintetében, ami ugyancsak jelentős kintlévőségekhez vezethet. A tartalékokkal nem rendelkező és pénzügyi kockázatmenedzsment szempontból sem felkészült kkv-nak már rövidebb fizetési csúszások, illetve kisebb ki nem fizetett számlák is komoly likviditási problémákat okozhatnak, ami az építőiparból ismert körbetartozási lánc kialakulásához vezethet mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. A kisebb és közepes méretű fuvarozócégek pénzügyi helyzetét tovább rontja a jellemzően magas eladósodottság: az iparág sajátosságaiból fakadóan a finanszírozás és a flottafenntartás nagyobb pénzügyi terhet jelent, mint más ágazatokban. Az Atradius szerint ezt csak tetézi, hogy 2008-2009-es időszakban ezek a vállalkozások az eszközbeszerzéseiket jellemzően svájci frank alapú hitelből vagy lízingből valósították meg, és a frankárfolyam erősödéséből adódó magasabb lízing és törlesztő részletek pluszterhei még ma is érezhetőek. Az országigazgató szerint ezért a fuvarozók számára különösen fontos, hogy minimalizálják kockázataikat, például hitelbiztosítás és/vagy céginformáció segítségével, illetve hatékony követeléskezelési politikát vezessenek be. Ellenkező esetben a jelentős vevői kitettség és a magas arányú eladósodottság mellett könnyen kialakuló lánctartozások csődhullámot indíthatnak el. Nagy hátrányba kerülhetnek az új Ptk. miatt a laikus vállalkozások 2014. 11. 4. Világgazdaság Online
Az új Ptk. fogyasztó fogalma miatt a korábbiakhoz képest jelentősen hátrányba kerülhetnek a nem természetes személy jogalanyok, például alapítványok, egyesületek, társasházak és vállalkozások, mivel az új törvényben rájuk már nem vonatkoznak a fogyasztókat megillető többletvédelmet biztosító rendelkezések mutatott rá Hámori Antal, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense egy szakmai rendezvényen. A korábbiaknál alacsonyabb szintű jogi védelem illeti meg a szerződések tárgya szempontjából laikusnak minősülő egyesületeket, alapítványokat, egyházi jogi személyeket, társasházakat, lakásszövetkezeteket, egyéni vállalkozókat, mikro-, kis- és középvállalkozásokat is egy jogvita esetén a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv hozta változás miatt hívta fel a figyelmet Hámori Antal a Budapesti Gazdasági Főiskola Közgazdasági és Társadalomtudományi Szimpóziumán. Amint a BGF docense előadásában kiemelte, a Ptk. fogyasztó fogalmának változása miatt a laikusnak minősülő nem természetes személy jogalanyokra nem vonatkoznak azok a szabályok, melyek a laikus természetes személyek profikkal szembeni többletvédelmét szolgálják. Míg a régi Ptk. szerint a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy vagyis nem csak természetes személy számított fogyasztónak, az új törvény alapján már csak természetes személy lehet fogyasztó. mutatott rá. A polgári jogi fogyasztói többletvédelem például a hosszabb elévülési idők, a szélesebb körű semmisség és elállási jog biztosítása, a bizonyítási teher megfordítása, a kötelező jótállás, a termékszavatosság így akkor sem illeti meg a nem természetes személy laikusokat, ha profikkal (a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körében eljáró személyekkel) szemben járnak el. 2014. november 05. piacesprofit.hu Mitől függ, hogy ki kap hitelt? Sokan nem értik, vállalkozásuk miért nem hitelképes, nem értik, miért utasítja el a bank hitelkérelmüket. Visszatérő jelenség, hogy nem megfelelően megírt üzleti terv, és/vagy pontatlanul, hiányosan benyújtott hitelkérelem az oka a hitelezési folyamat elhúzódásának, vagy a hitelfelvétel meghiúsulásának. Kezdő, vagy már gyakorló vállalkozó ismerősétől bizonyára mindenki hallotta már a fenti kérdéseket, netán saját maga is feltette. Sokan nem értik, vállalkozásuk miért nem hitelképes, nem értik, miért utasítja el a bank hitelkérelmüket. Annak megértésében, hogy bizonyos követelményeknek miért kell megfeleljük, mit miért kér a bank a hitelezési folyamat során,
segít, ha egy kicsit megismerjük az adósminősítés, a kockázat-elbírálás logikáját. (Különösen, hogy a Növekedési Hitelprogramot is meghosszabbították!) Legyen szó akár lakossági, akár vállalkozói hitel felvételéről, a hitel folyósítását minden esetben adósminősítés és kockázat-elbírálás előzi meg. Magánszemélyként munkáltatói igazolást, bankszámlakivonatot és közüzemi számláink befizetésének igazolását kérik. Munkáltatói igazolásunkból kiderül, hol és mióta dolgoztunk/dolgozunk, mennyi a fizetésünk. Bankszámlakivonatunkból, illetve határidőre befizetett közüzemi számláinkból a bank látja, hogy fizetési kötelezettségeinknek időben eleget teszünk. Ebből arra következtet, hogy pontosan, megbízhatóan fizetünk, így valószínűsíti, hogy ez a jövőben, a hitel törlesztésénél is így lesz. Munkáltatói igazolásunk (jövedelemigazolásunk) alapján látszik, hogy minden hónapban lesz elegendő pénzünk, hitelünk törlesztésére. A bank ezekből a dokumentumokból tudja megállapítani, hogy mennyire számítunk kockázatos, ha úgy tetszik, fizetőképes ügyfélnek. Fedezet vs. veszteség Pontosan ugyanez történik akkor is, ha vállalkozóként szeretnénk hitelhez jutni. Mindössze annyi a különbség, hogy ebben az esetben fizetőképességünk megállapítása és a kockázatelbírálás lényegesen bonyolultabb. Cégként nem fizetésünk, hanem árbevételünk van. Ebből kell költségeinket fedeznünk. Ha hitelt veszünk fel, annak törlesztése plusz kiadást jelent majd, amit cégünknek ki kell tudni gazdálkodni a jövőben. Így adott esetben hiába ajánlunk fel bármekkora értékű fedezetet, ha vállalkozásunk évek óta veszteséges. Ha jelenlegi kiadásainkra sincs fedezetünk, honnan lenne a hitel törlesztésére? Hány forrásból élünk? Bármikor előfordulhat, hogy egy, vagy több vevőnk kiesik. Ezért jövőbeni fizetőképességünk felmérésénél számít, hogy bevételünk hány forrásból, hány vevőtől származik. Az sem mindegy, vevőink kik, milyen cégek. Egyes iparágakban nehezebb, máshol könnyebb új ügyfeleket szerezni, és a körbetartozás kialakulásának esélye is kisebb. Ezért az sem mindegy, mivel foglalkozunk, mi a főtevékenységünk, vagy milyen tevékenységből származik bevételünk meghatározó része. Árbevétel és nyereség aránya Fontos, hogy árbevételünk és nyereségünk hogyan alakult az elmúlt években? Ha árbevételünk (és annak arányában nyereségünk is) évről-évre nő, akkor jól működő, nagy eséllyel a jövőben is fizetni tudó cégként tekintenek ránk. Ha árbevételünk viszont folyamatosan csökken, akkor azt fogja a bank feltételezni, hogy rosszul vezetjük vállalkozásunkat és/vagy az a piac esik vissza, ahol tevékenykedünk, így nem valószínű, hogy hitelképesnek fognak tartani minket. Nagy valószínűséggel ugyanez lesz a helyzet, ha céges bankszámlakivonatunkon sok a fedezethiány miatt visszautasított, sorban álló tétel: ez azt jelzi, hogy gyakran előfordul, hogy valamely fizetnivalónkat nem tudjuk határidőre teljesíteni.
A bankszámla számít Hasonlóan, mintha magánszemélyként a fizetésünket vizsgálnák, árbevételünknek itt is csak azt a részét fogják figyelembe venni, ami bankszámlánkra érkezett. Ennek több oka van: egyrészt ez az, ami a bank számára hitelesen igazolt módon elfogadható bizonyíték arra, hogy tényleg megkaptuk azt a pénzt. Van olyan hiteltípus pl. folyószámla-hitel- ahol a felvehető hitel összegét főleg bankszámlaforgalmunk határozza meg, és végül: hitelünk törlesztésének elmaradása esetén gyakran ki szokták kötni biztosítékként árbevételünk bankra történő engedményezését. A sötét múlt Vállalkozásunk pénzügyi adatai mellett vizsgálják annak múltbeli működését is: volt-e ellene végrehajtás, van-e korábban felvett, és határidőre vissza nem fizetett hitele, van-e tartozása a NAV, vagy az önkormányzat felé. Ugyanezeket vizsgálják a vállalkozás tulajdonosainál, esetleg ügyvezetőjénél is. Ebben az esetben ugyanis azt feltételezik, ha valaki magánszemélyként rossz, megbízhatatlan adós, akkor az általa tulajdonolt /vezetett vállalkozás is ilyen lesz. Vagyis az elv, vállalkozásunk adósként történő minősítésénél a következő: a bank először megvizsgálja, mennyire számítunk fizetőképes és kockázatos adósnak. Elsődlegesen ezek alapján határozza meg, mennyi hitelt kaphatunk. Ugyancsak ezek ismeretében dönt arról, hogy milyen fedezetet, milyen egyéb biztosítékokat kér tőlünk, ha hitelünket mégsem tudnánk visszafizetni. Következő cikkemben összeszedem, hogy egy hitel felvételéhez általában milyen dokumentumokra van szükség, és miért, és végigmegyünk egy hitelfelvétel folyamatán is. Vuray György a Vállalkozás Okosan portál munkatársa. 2014. november 24. piacesprofit.hu Honnan szerezzünk pénzt külpiaci terjeszkedéshez? A hazai kis- és középvállalkozások körében viszonylag kevés az exporttevékenységet folytatók száma, körülbelül csak minden tízedik hazai kkv-ra jellemző. Pedig a tartós növekedéshez ez a legbiztosabb út: de hogyan finanszírozhatjuk? Egy cég számára minden egyes újabb ország piaca a forgalom megtöbbszörözésének lehetőségével kecsegtet, azonban a növekedő költségek számos vállalkozást tántorítanak el a lehetőségtől. Azonban ha egy cég tartósan növekedni kíván, az egyik legmegfelelőbb megoldás lehet a külföldi jelenlét. A kezdeti befektetések idővel akár olyan mértékben is megtérülhetnek, hogy a további külföldi piacokra már rutinosabban, kisebb ráfordítással tudnak belépni.
Hamarosan indul az Exim mikro-hitelprogramja is. A kis- és középvállalkozások jelentős többségének általában nem állnak rendelkezésére a nemzetközi terjeszkedéshez szükséges összegek, így magától értetődő a külső források keresése. Ahhoz azonban, hogy kopogtatni lehessen a vállalkozásfinanszírozó intézményeknél és magánszemélyeknél, nem árt, ha a vállalkozó legalább hozzávetőlegesen meg tudja mondani az igényelt forrás mértékét. A becsült szám pedig arra is választ adhat, hogy kinél érdemes próbálkozni: hitelintézeteknél, magánbefektetőknél vagy tőkealapoknál. De milyen tételeket és tényezőket kell figyelembe venni az igényelt forrás meghatározásához? Vegyünk például egy hagyományos iparágban tevékenykedő, a hazai piacon jelen lévő termék külföldi terjesztése mellett elkötelezett vállalatot. Először is számolnia kell a használni kívánt külföldi ingatlanok vételárával vagy bérköltségével, legyen az üzlet, raktár vagy iroda. A meglévő piacokra való gyártás volumenének megtartása mellett a terjeszkedéshez szüksége van a megnövekedett kapacitást kiszolgáló eszköz- és munkaerő-állomány bővítésére, illetve a szállítási költségeket is figyelembe kell vennie. Továbbá ha új piacokon is meg szeretné ismertetni kínálatát célközönségével, piackutatásokat kell elvégeznie, amellyel nem csak a vevők igényeit méri fel, de a konkurencia tevékenységét is jobban megismeri. Az eredmények alapján a gyártási volument, az árat és a terméket a piaci igényekhez mérten alakíthatja, és a megfelelő láthatóság érdekében marketingre és kommunikációra is költ. Azon túl, hogy a külföldi értékesítéshez szükséges minden körülmény és eszköz adott, bizonyos tényezőkben nem szabad a konkurens cégek mögé kerülnie, például: Minőségi, magas színvonalú termékeket kell gyártania és/vagy Gyorsabban kell teljesítenie a megrendeléseket, mint a versenytársaknak és/vagy A többieknél kedvezőbb áron kell biztosítani a terméket a vevőknek Bár a felsorolt tételek egyben nagyon soknak tűnhetnek, a megfelelő összegű, csak több év után visszafizetendő tőkeforrással teljes mértékben finanszírozhatók. A tőkebefektetések általános 5-7 éves futamideje alatt a cég nemcsak hogy kiépítheti a külföldi hálózatát, de profitja ennyi időn belül könnyen elérheti, de akár jelentősen meg is haladhatja a befektető által elvárt évi 12-15 vagy akár 20 százalékos hozam mértékét is. Arról nem is beszélve, hogy egy külföldi piacokat jól ismerő befektető a kapcsolati háló kiépítéséhez jelentős segítséget is nyújthat. Tehát nem szabad tartani a külföldi terjeszkedéstől, a megfelelő tőkeforrás erős anyagi és akár kapcsolati támaszt is nyújthat a vállalatnak. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A szakképzésre és ipari udvarokra fókuszálnak a fémiparosok 2014. november 30. Szerző: MTI Az Országos Fémipari Ipartestület (OFI) a következő években az ágazat számára fontos szakember utánpótlást biztosító szakképzésre és a termelést támogató ipari udvarok kialakítására helyezi a hangsúlyt munkájában - mondta Szűcs György, az OFI elnöke az MTI-nek. Az Ipartestületek Országos Szövetségéhez (IPOSZ) tartozó szakmai tagszervezet gazdaságpolitikai fórumon tekintette át a napokban a fémiparosok helyzetét, és aktualizálta a következő évekre szóló programját.szűcs György elmondta: úgy értékelik, hogy a fémipar prosperáló ágazata a magyar gazdaságnak, viszont egyre nagyobb itt is a munkaerőhiány, főleg a gyakorlatorientált, magasan képzett szakemberek hiányoznak. A munkaerő utánpótlás biztosítása érdekében a szakma fontosnak tartja a szakképzésben való aktív vállalkozói részvételt, a duális szakképzés megvalósulását, és e célok mentén szorgalmazzák a szakmai összefogást - mutatott rá az OFI elnöke. Szűcs György fontosnak nevezte az ágazat fejlődése érdekében azt is, hogy Magyarország minél több területén jöjjön létre az ipari udvar nevet viselő termeltető szövetkezés az OFI égisze alatt, amely segítene a helyi fémipari kisvállalkozásoknak, iparosoknak munkalehetőségek megszerzésében, értékesítésben. Az OFI elnöke bízik abban, hogy az európai uniós pályázatok között a termeltetési hálózatok kialakítására találnak fejlesztési forrást az ipari udvarok létrehozására, amelyek később piaci alapon működhetnek. Az OFI tíz - szerkezeti lakatos, géplakatos, szerszámkészítő, fémforgácsoló, mezőgazdasági gépszerelő, kovács, öntő, hegesztő, galvanizáló, hőkezelő - fémipari szakmában működő 50 kisipari vállalkozást tömörít, és további 150-200 vállalkozással áll közvetlen kapcsolatban. Az 50 tagvállalat éves árbevétele 8 milliárd forint körül van, és mintegy 800 munkavállalót foglalkoztat. Az Országos Fémipari Ipartestület tagja az európai fémipari szervezeteket tömörítő Európai Fémipari Uniónak is.
2014. december 04. piacesprofit.hu Kis cégeknek: egységben az erő! A fejlett, sokszereplős ágazatokban azonban érdemes akár nagyobb volumenű és hosszabb távú szövetségekben gondolkodni, ugyanis az előnyök, és az elért eredmények is megtöbbszöröződhetnek. A vállalkozás céljainak eléréseiben rengeteget tud segíteni egy üzleti partner. Részt vehet egy termék kifejlesztésében, segítheti a forgalmazást, a vevőszerzést vagy az új piacokra való kijutást. Nagyon sok együttműködési lehetőségről már messziről látszik, hogy mindkét félnek megéri meglépni, a kérdés csupán, hogy megteszik-e a szükséges lépéseket. Ugyanis minél több partnerséget tud kötni a cég, annál több lehetőség nyílhat meg előtte, és annál közelebb kerülhet a (közös) sikerhez, a növekedéshez. A fejlett, sokszereplős ágazatokban azonban érdemes akár nagyobb volumenű és hosszabb távú szövetségekben gondolkodni, ugyanis az előnyök, és az elért eredmények is megtöbbszöröződhetnek. Több cég közös előnyökön alapuló társulása a versenyképesség egyedülálló megerősödését eredményezheti valamennyi résztvevő számára. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy egy szektor kulcsvállalatai felismerjék az együttműködés lehetőségében rejlő potenciált, és megtegyék a szükséges és legfontosabb lépéseket egy klaszter létrehozásához áll a Széchenyi Tőkebefektetési Alap blogjának legfrissebb bejegyzésében. Klaszterek sikeres működésére már Magyarországon is több példát láthatunk, legyen szó innovációról, termékfejlesztésről, egy-egy iparág kulcsszereplőinek társulásáról vagy egy régió közös céljainak teljesítéséről. Magyarországon jelenleg 72 hazai klaszter és további 26 akkreditált innovációs klaszter működik, többek között olyan iparágakban, mint a gép- és autógyártás, faipar, környezetipar, kreatívipar vagy gyógyszeripar. Nem véletlen a magyarországi cégek és intézmények klaszterekbe való csoportosulása, ugyanis több előnnyel jár mind egyéni, mind közösségi, de akár régiós és országos szinten is. Az Európai Unió gazdaságfejlesztési programja kiemelten számít a klaszterekre a következő uniós költségvetési időszakban is. A hatékony és sikeres klaszter működéséhez több tényezőre is szükség van: Erős, dinamikus kulcsvállalatokra, amelyek jelentős méretű piaccal és termékekkel rendelkeznek (emellett pedig ne legyenek a társuláshoz érdemben hozzá nem járuló, csak abból hasznot húzó potyautas cégek) Közös célokra, amelyek eléréséhez minden cég hozzáteszi a saját tudását és teljesítményét Bizalomra, amely nélkül a közös célok nem teljesíthetők Széleskörű iparági tudásra, amely segítségével versenyelőny kovácsolható Profi, önfenntartó menedzsmentre, amely jól működő terveket készít, felügyeli azok végrehajtását, kézbe veszi a kommunikációt és képviseli a cégeket, illetve a klaszter érdekeit
Ha a feltételek adottak, a klaszterbe tömörült cégek együtt olyan eredményeket érhetnek el, amelyeket egyenként nem, vagy csak nagyobb erőfeszítések árán. Iparági együttműködésre alapozva újabb piacokat tudnak szerezni, élénkíteni tudják az érintett település vagy régió gazdaságát, egyúttal a kkv-szektort is erősíteni tudják, és korábban nem megvalósítható közös beruházásokat hajthatnak végre. Azonban nem csak itt rejlenek az előnyök. Ha egy cég befektetőt keres, akkor a befektetés előtti kötelező átvilágításnak, illetve a tőkebefektető jóváhagyásának köszönhetően az együttműködéshez elengedhetetlen bizalom lényegesen megalapozottabb egy klasztertag esetében. Bármelyik együttműködési forma is áll fenn, ha egy cég szakmai és üzleti partnerekkel veszi magát körbe, lehetőségeinek száma jelentősen megnőhet. 2014. december 03. piacesprofit.hu Ideje felkészülni a jövő évi pályázásra! A hírek szerint 2015 elejétől folyamatosan nyílni fognak az újabb és újabb pályázati lehetőségek a vállalkozók számára. A feltételek azonban szigorúbbak lesznek a múltban megtapasztaltnál: a cégeknek számos számviteli feltételnek kell várhatóan megfelelniük. A fő feltételek két nagy szempontra bonthatóak: a pályázó vállalkozással kapcsolatos gazdálkodási feltételek, illetve a beruházás helyszíne. Ezért aki komolyan gondolkozik abban, hogy pályázaton indulna a jövőben, annak érdemes a 2014-s gazdasági évet úgy zárni, hogy cége meg is feleljen a feltételeknek. A legfontosabb számviteli feltételek: A cégnek nem lehet köztartozása A társaság saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló legutolsó évi beszámoló adatai szerint, eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke felét Adott pályázati projektben elszámolható összköltség nem haladhatja meg a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló legutolsó évi beszámoló adatai szerinti nettó árbevétel mértékét Adott pályázati projektben elszámolható összköltség nem haladhatja meg a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló legutolsó évi beszámoló adatai szerinti mérlegfőösszeget A különböző pályázatok esetében a gazdálkodási adatokra vonatkozó kritériumok tovább bővülhetnek, ezzel kapcsolatosan a releváns kiírás megjelenésekor tudunk pontos tájékoztatást nyújtani. De általában ilyen kritérium lehet például a támogatott tevékenységek (TEAOR kódok) listája. A most ősszel megjelent pályázatok esetében meghatározták a támogatott
tevékenységek listáját, és ez a trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog. Ezért nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy Milyen TEAOR kódokkal állítjuk ki számláinkat vevőink felé (mert a pályázati kiírás tartalmazhatja, hogy az árbevétel x %-a egy bizonyos TEAOR kóddal kell, hogy érkezzen) Le legyenek jelentve a tevékenységi kódok a NAV, illetve a Cégbíróság felé. Utóbbi meglétét a cégkivonatban tudjuk ellenőrizni. A fejlesztés helyszínének kérdése A másik nagyon fontos szempont a fejlesztés helyszíne. A közép-magyarországi régió (ide tartozik Budapest és Pest megye) eddig sem volt elkényeztetve a pályázati forrásokkal, ez a tendencia a jövőben várhatóan folytatódni fog: egyre kevesebb forrás fog jutni erre a területre. A közepesen jól támogatott területek közé tartozik Nyugat-Dunántúl, és Közép-Dunántúl, míg a legtöbb támogatásra a dél-dunántúli, északi és keleti régiók számíthatnak. Mit tegyen az, akinek nem a kiemelten támogatott régiókban van a vállalkozása? Fontos tudni, hogy a támogatás intenzitása a beruházási projekt helyszínétől függ. Tehát egy budapesti cég is kaphat magas támogatást, ha például Észak-Magyarországon ruház be. Egy fizikai formában megvalósuló beruházásnál a helyszín egyértelműen eldönthető. Olyan beruházásoknál, amelyek esetében a megvalósulás helyszíne nem ennyire kézenfekvő (pl.: tanácsadás, innováció stb.) célszerű lehet vagy a cég székhelyét áthelyezni a megfelelő régióba, vagy egy telephelyet létrehozni ott természetesen a mindenkori jogi szabályozás figyelembevételével. Gerzsó Márk cegfinanszirozas.hu. 2014. december 09. piacesprofit.hu Nehéz helyzetbe kerülnek januártól a fuvarozók Január elsejétől indul az elektronikus árukövetési rendszer, amely komoly terheket ró a fuvarozókra. A növekvő adminisztrációs teher mellett pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások. 2015. január 1-jétől egyáltalán nem lehet áfa-szempontból fontos árut mozgatni a NAV tudta nélkül, mert bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t. A növekvő adminisztrációs teher mellett azonban pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások. Bizonyos termékkörben ugyanis előző kéthavi nettó forgalom 15 százalékát kitevő biztosítékot is kell adniuk a cégeknek, amely nagyobb, mint az egyhavi fizetendő áfa összege figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeinerLeitner adótanácsadó iroda blogján olvasható legfrissebb bejegyzésében.
Az EKAER rendszer az áfa-csalások megelőzését szolgálja, azzal hogy egy új adatszolgáltatási kört biztosít az adóhatóság számára a kockázatelemzésre és a visszaélések figyelésére. Az adatszolgáltatás ugyanakkor nagy nehézséget okoz majd az áruk kereskedelmében érintett feleknek. Az eredeti tervekkel ellentétben a bejelentési kötelezettség ugyanis elsősorban nem a fuvarozókat, hanem az áru kereskedelmében érintett belföldi feleket: az eladót/feladót, illetve a vevőt/címzettet fogja sújtani. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a rendelkezés nem csupán a klasszikus kereskedőket érinti, a gyártók, termelők ugyancsak a szabályozás hatálya alá tartoznak. Ugyanakkor azt is korai lenne még kijelenteni, hogy a fuvarozók teljes mértékben mentesülhetnek a rendszer nehézségeitől, ugyanis bizonyos részletszabályok még váratnak magukra. Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség? A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíj-köteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű tehergépjárművek) végzett, közúti fuvarozással járó termékmozgásra vonatkozik. Jelenteni kell a Közösségen belüli beszerzést és az egyéb célú behozatalt, az EU más tagállamába történő értékesítést és az egyéb célú kivitelt, valamint az első belföldi adóköteles értékesítést is, ha az nem a végfelhasználó felé történik. Közösségen belüli beszerzés esetében a terméket átvevő/címzett, míg értékesítés esetében az eladó fél/feladó teszi meg. Az EKAER számot a fuvarozó vagy fuvarszervező részére meg kell adni. A bejelentés nyomán a rendszer egy 15 napig érvényes azonosítót generál (ún. EKAERszám), amely kapcsolódik a fuvarhoz. Az EKAER által nyomon követhető lesz az áru útvonala, illetve számos, az árumozgással kapcsolatos adatot is meg kell adni. Az adatszolgáltatási lista igen hosszú, ráadásul olyan adatokat is tartalmaz, amelyek normál körülmények között még a számlának sem kötelező elemei. Ráadásul a bejelentés kettős, hiszen bizonyos adatokat a fuvarozás megkezdése előtt, míg másokat a megérkezéskor kell megadni. Milyen adatot és mikor kell megadni? Be kell jelenteni a feladó adatait (név, adóazonosító szám), a felrakodás címét, a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a kirakodás (átvétel) címét, kockázatos termék belföldre irányuló értékesítése esetén a kirakodási címen található ingatlant használó vállalkozás adatait, a bejelentő elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím), valamint a fuvarozás jogcímét. Jelenteni kell az EKAER számhoz tartozó termék(ek) megnevezését, VTSZ számát (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig), a bruttó tömeget kg-ban, a veszélyességi bárcaszámot, a termékek cikkszámát, különböző ellenérték és beszerzési ár adatokat. Ezen felül a fuvarozásról is adatot kell szolgáltatni, többek között a jármű forgalmi rendszámát és a várható kirakodási/ felrakodási időpontot. Mi több, az EKAER bejelentés szabályai bizonyos kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek esetében összeg- és súlyhatártól függően egyéb, nem útdíj-köteles gépjárművekkel végzett fuvarra is kiterjednek. Ez a határ a kockázatos élelmiszerek esetében 200 kg vagy nettó 250 ezer forint, illetve az egyéb kockázatos termékek esetében500 kg vagy
nettó 1 millió forint, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek értékesítése bejelentés nélkül szinte elképzelhetetlen lesz. Az ilyen kockázatos élelmiszerek és termékek körét a későbbiekben fogják meghatározni, azonban feltételezhetően ide fognak tartozni az áfa-csalásokkal leginkább fertőzött termékek: például a cukor vagy a gabona. A bejelentési kötelezettség alól a belföldi fordított adózás alá eső termékek sem mentesülnek, ezért akár a hús és az acél termékek is ide tartozhatnak majd. Ráadásul az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek és tevékenységek esetén ún. FELIR azonosítás is szükséges, ami a cég és az első magyar tárolási hely regisztrációját is kötelezővé teszi. Komoly biztosítékot kell letenni A kockázatos élelmiszerek fuvarozásakor minden esetben, más kockázatos termékek esetén pedig a közösségen belüli beszerzésnél és a belföldi forgalomban az első adóköteles értékesítésnél a bejelentéseken túl biztosítékot is kell majd nyújtani és a működés során azt folyamatosan fenntartani. A biztosíték összege az előző kéthavi (60 napi) nettó forgalom 15%-a, ami összegében nagyobb, mint egyhavi áfa. Ez alól mentesülhet az, aki minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy legalább 2 éve működik, és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A bejelentés nélkül fuvarozott termék automatikusan igazolatlan eredetűnek minősül, mely után 40%-os mulasztási bírság szabható ki. Az adóhatóságnak lehetősége lesz továbbá a bírság mértékében az áru lefoglalására, hatósági zár alá vételére is. Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfa-csalások elleni védekezés eszközeként üdvözlendő, és elvitathatatlan előnye, hogy világossá válnak a jóhiszemű adózónak teendői annak igazolására, hogy jogos az áfa-visszaigénylése, vagy, hogy érvényes az adómentessége. Az azonban bizonyos, hogy az új rendszer mind adminisztrációs, mind anyagi értelemben jelentős többletterheket ró majd az érintett vállalkozásokra. Mivel az EKAER január 1-től már indul, a felkészülésre nagy figyelmet kell fordítani. A részletszabályok bonyolultsága és a magas adókockázat miatt a felkészülésbe érdemes szakértő adótanácsadót bevonni.