Havi jelentés (2002. februári adatokkal) 2002 4. szám
Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Mikó Zoltán fõosztályvezetõ A kiadványt szerkesztette, tördelte és az internetre elõkészítette a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztály Kiadói Irodája 1850 Budapest V., Szabadság tér 8 9. Telefax: 428-2522 Terjesztés: Molnár Miklós Telefon: 428-2600/14-29 Internet: http://www.mnb.hu ISSN 1216-4860 A megjelenés idõpontja: 2002. május 13.
Tartalom Gazdasági konjunktúra... 5 Áralakulás... 7 Fogyasztói árak... 7 Termelõi árak... 8 Monetáris folyamatok... 9 Monetáris feltételrendszer... 9 A forint piaci árfolyama.... 9 Az MNB statisztikai mérlege... 10 A monetáris intézmények konszolidált mérlege... 10 Állampapírpiac... 12 Piaci kamatok... 13 A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása... 15 Fizetési mérleg, külkereskedelem.... 17 A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása... 17 Az adósság- és követelésállományok alakulása... 18 Külkereskedelem... 19 Államháztartás... 21 Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képessége... 21 Keresetek, a háztartások pénzügyi megtakarításai.... 23 Keresetek... 23 A háztartások nettó finanszírozási képességének (pénzügyi megtakarításának) alakulása... 23 Összefoglaló adatok... 25 Táblázatok... 29 A Monetáris Tanácsnak a monetáris feltételrendszert érintõ döntései... 119 Publikációs naptár... 125 MNB Általános tájékoztató... 131 2002/4 HAVI JELENTÉS 3
Gazdasági konjunktúra Az ipari termelés alakulására 2002 februárjában az elõzõ év novembere óta tartó lassú növekedés folytatódása volt a jellemzõ. Az export és a hazai értékesítési lehetõségekben továbbra sem következett be olyan pozitív változás, ami a kibocsátás élénkülését indukálta volna. (Lásd 1. ábra.) A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok 1 szerint az ipar februári kibocsátása 0,4%-kal haladta meg a januárit, összes értékesítése pedig 1,3%-kal maradt el attól. (Lásd 2. ábra.) A 12 havi folyamatok alakulását tekintve 2002. februárban az ipari kibocsátás volumene az egy évvel korábbi szinten stagnált, összes értékesítése pedig 0,5%-kal mérséklõdött. Az összes értékesítésen belül az export 2,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg a belföldi értékesítés volumene 3,6%-kal mérséklõdött 2001 februárjához képest. A feldolgozóipar kibocsátása az elõzõ havi mérséklõdést követõen februárban 1,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A villamosenergia-, gáz-, gõz- és vízellátás teljesítménye 5,6%-kal maradt el 2001 azonos idõszakához képest. A feldolgozóipar jelentõs súlyt képviselõ ágazatai közül az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás termelése 1,7%-kal haladta meg a 2001. februári szintet, a jármûgyártásé ugyanakkor 4,3%-kal mérséklõdött. Legnagyobb mértékben a gépek, berendezések gyártása, illetve a kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás ágazat termelése bõvült (28,6%, illetve 33,4%-kal). Növekedési ütemét folytatva a fafeldolgozás kibocsátása 8,6%-kal emelkedett, a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység azonban az elõzõ évi szinten alakult (99,8%). Továbbra is csökkenés figyelhetõ meg a textília, textiláru gyártásában (6,3%), valamint a vegyi anyagok, termékek elõállításában is (6,6%). Legnagyobb mértékben (14,8%-kal) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek elõállítása csökkent, tükrözve a jelentõs keresletcsökkenést az ágazat termékei iránt. Az egy fõre jutó ipari termelés a legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozások körében februárban 2,2%-kal volt magasabb, mint 2001 azonos idõszakában. 1. ábra Az ipari termelés volumenindexei (1995. év átlaga = 100) % 190 180 170 160 150 140 130 120 110 % 38 28 18 8-2 Trend Szezonálisan kiigazított Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. 1998 1999 2000 2001 2. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenindexe (trendérték, hó/elõzõ hó változás évesítve) Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés 2002 % 190 180 170 160 150 140 130 120 110 % 38 28 18 8-2 1 Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. -12 Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. 1998 1999 2000 2001 2002-12 2002/4 HAVI JELENTÉS 5
Gazdasági konjunktúra 3. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása % 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4. ábra A foglalkoztatottak számának alakulása Ezer fõ 4000 3950 3900 3850 3800 3750 3700 3650 3600 3550 Munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta (szezonálisan kiigazított adatok) Munkanélküliségi ráta (trend) Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. 1998 1999 2000 2001 2002 Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma (szezonálisan kiigazított adatok) Foglalkoztatottak száma (trend) Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. 1998 1999 2000 2001 2002 % 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 Ezer fõ 4000 3950 3900 3850 3800 3750 3700 3650 3600 3550 A kiemelt feldolgozóipari szakágazatok rendelésállományi adatai 2002 februárjában sem jelzik az ágazat értékesítési lehetõségeinek javulását. A január végi adatokhoz hasonlóan februárban is elmaradt a rendelésállomány volumene az egy évvel korábbi szinttõl, a csökkenés mértéke 5,5%. Az új rendelések februári volumene közel 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A nemzetgazdaság ágazatai közül az építõiparban tovább folytatódott a konjunktúra az év elsõ hónapjaiban. 2002 februárjában az elõzõ havi 13,5%-os növekedést követõen rendkívül dinamikusan, 26,5%-kal bõvült az ágazat kibocsátása az elõzõ év azonos idõszakához képest. A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint a kibocsátás februári volumene 2,4%-kal haladta meg a januárit. A szerzõdésállományi adatok az építõipari tevékenység további élénkülésére utalnak. A februárban kötött új szerzõdések értéke összehasonlító áron 64,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A munkaerõpiaci folyamatok alakulását tekintve a munkanélküliségi ráta 2002 februárjában is alacsony értéket mutatott. A KSH munkaerõ-felmérésének havi adataiból 2 számított szezonálisan kiigazított mutató szerint a munkanélküliségi ráta 5,5%-ot tett ki, ami lényegében nem változott az elõzõ hónaphoz képest. (Lásd 3. ábra.) A szezonálisan kiigazított adatok szerint a munkanélküliek száma februárban 0,6%-kal mérséklõdött az elõzõ hónaphoz képest, és 7,8% a csökkenés mértéke az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. (Lásd 4. ábra.) A foglalkoztatotti létszám alakulására a stagnálás volt jellemzõ februárban. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a foglalkoztatottak száma lényegében nem változott az elõzõ hónaphoz képest, 2001 februárjához képest ugyanakkor 0,4% a csökkenés mértéke. 2 Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 6 MAGYAR NEMZETI BANK
Áralakulás Fogyasztói árak AKSH által mért fogyasztói árszint 2002 februárjában 1,0%-kal emelkedett, míg a szezonálisan igazított, egyhavi maginfláció értéke 0,6% volt. Az MNB által használt kategóriák egyhavi áralakulását tekintve, megtört a jármûüzemanyag-árak csökkenõ trendje, februárban 1,9%-kal nõtt a termékcsoport átlagos ára. A piaci energia 3 ára 0,5%-kal, míg a hatósági áras energia ára 2,0%-kal nõtt a hónap folyamán. A hatósági áras szolgáltatások ára februárban 1,2%-kal, a gyógyszereké 0,1%-kal emelkedett. Az alkohol és dohánytermékek ára februárban 1,8%-kal volt magasabb, mint az év elsõ hónapjában. Az élelmiszerek ára 1,2%-kal, ezen belül a feldolgozott élelmiszerek ára 1,2%-kal, míg a nem feldolgozott élelmiszereké 1,4%-kal nõtt a tárgyhónap során. A piaci szolgáltatások ára 1,2%-kal emelkedett. Az iparcikkek átlagos ára ugyanakkor 0,2%-os csökkenést mutat, ami a nem tartós ipari termékeknél mért 0,2%-os árcsökkenésnek köszönhetõ. A 12 havi fogyasztói árindex 6,2% volt februárban, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb a januári értéknél. Az ugyanerre az idõszakra vonatkozó maginfláció értéke 6,7% volt, 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint januárban. (Lásd 5. ábra.) Az MNB által képzett kategóriák 12 havi áralakulását tekintve februárban tovább folytatódott az élelmiszerek árnövekedésének csökkenõ trendje, az élelmiszerek ára átlagosan 8,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A feldolgozott élelmiszerek éves árnövekedése 9,1%-ról 8,1%-ra csökkent, a nem feldolgozott élelmiszereké ugyanakkor 8,7%-ról 9,6%-ra emelkedett. A jármûüzemanyag-árak árcsökkenésének éves üteme 10,1% volt. Az alacsony súlyú piaci áras háztartási energia ára 12 hónap alatt minimális mértékben, 0,1%-kal mérséklõdött. A szabályozott áras energia éves árindexe egy százalékponttal, 7,7%-ra csökkent. Az iparcikkek továbbra is mérsékelt ütemben, 3,2%-kal drágultak, ezen belül is fennmaradt a tartós, illetve a nem tartós ipari termékek árindexeinek eltérése. A tartós ipari termékek ára 1,1%-kal csökkent, míg a 5. ábra A 12 havi fogyasztói árindex és a maginfláció % % 112 112 111 110 109 108 107 106 Márc. Máj. Júl. Fogyasztói árindex Szept. Nov. Márc. Maginfláció 2000 2001 2002 Forrás: KSH Máj. Júl. Szept. Nov. 111 110 109 108 107 106 3 Ez a kategória nem tartalmazza a jármûüzemanyag árváltozását. 2002/4 HAVI JELENTÉS 7
Áralakulás 6. ábra Az MNB-fõcsoportok 12 havi áralakulása* % % 125 Ipari temék Piaci szolgáltatások 125 Alkohol, dohány Szabályozott árak Élelmiszerek 120 115 110 105 100 7. ábra Az ipari termelés belföldi értékesítési árindexei* (elõzõ hó=100) % % 102 102 101 100 99 Márc. Márc. Máj. Belföldi értékesítés árindexe, hatósági áras energia nélkül, szezonálisan kiigazítva Belföldi értékesítés árindexe szezonálisan kiigazítva Máj. Júl. Júl. Szept. Szept. Nov. Nov. 2000 2001 2002 * Az MNB által szezonálisan kiigazítva. 2000 2001 2002 Márc. Márc. Máj. Máj. Júl. Júl. Szept. Szept. Nov. Nov. 120 115 110 105 100 101 100 99 nem tartós ipari termékek ára 4,9%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónap folyamán. A piaci szolgáltatások 12 havi inflációja az elõzõ hónap adatával egyezõen 9,0% volt. Ezzel az élelmiszereket, iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat és a piaci energiát tartalmazó piaci javak kosarának árindexe a decemberi 7,3% és a januári 6,7% után februárban 6,4%-ra mérséklõdött. Az alkohol és dohánytermékek árindexe 10,2%-ról 9,2%-ra esett. A gyógyszerek ára 17,1%-kal, az egyéb szabályozott áras szolgáltatások ára pedig 5,6%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónapban. (Lásd 6. ábra.) Termelõi árak A termelõi árak változását jellemzõ ipari belföldi értékesítés hatósági áras energia nélkül számított 4 az MNB által szezonális hatásoktól megtisztított árszintje minimális mértékben, 0,05%-kal csökkent februárban az elõzõ hónaphoz képest. 5 (Lásd 7. ábra.) A KSH által közölt belföldi értékesítési árak február folyamán 0,4%-kal emelkedtek, míg az elmúlt 12 hónapban összesen 1,0%-os volt az árnövekedés mértéke. A belföldi értékesítési árszint MNB által szezonálisan igazított egyhavi növekedése 0,1% volt februárban. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai 2002 februárjában 0,5%-kal emelkedtek az elõzõ hónaphoz képest, amiben a kõolaj-feldolgozás 2,4%-os emelkedése játszott meghatározó szerepet. A feldolgozóiparon belül a vegyiparban 0,5%-kal, a gépiparban 0,3%-kal, az élelmiszer, ital- és dohánygyártás ágazatban pedig 0,7%-kal emelkedtek az árak a vizsgált hónapban. A bányászatban 1,3% volt az árnövekedés mértéke. Az ipar belföldi- és exportértékesítésének együttes havi árváltozása 0,3%-os emelkedést mutat 2002 februárjában. (Lásd 8. ábra.) 8. ábra A hatósági áras energia nélküli belföldi értékesítési árak változásának összehasonlítása más árindexekkel (elõzõ év azonos hónap = 100) % % 120 120 115 115 110 110 105 105 100 95 90 Márc. Máj. Fogyasztói árindex Belföldi értékesítési árak Maginfláció Belföldi értékesítési árak hatósági áras energia nélkül Júl. Szept. Nov. 2000 2001 2002 Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. 100 95 90 4 Villamosenergia-, gáz-, gõz-, melegvízellátás és a víztermelés, -kezelés, -elosztás hatósági jellegû árhatásainak figyelembevétele nélkül számított index. 5 A szezonális igazítás miatt ez az idõsor, amely a jelen legjobb tudásunkat tükrözi, a korábban közöltekhez képest kismértékû eltérést mutat. 8 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok Monetáris feltételrendszer Amonetáris feltételrendszerben 2002 februárjában az alábbi változások történtek: 2002. február 1-jétõl tartalékmentessé váltak a két éven túli hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, külföldrõl származó forintforrások és a hitelintézetek által zárt körben kibocsátott értékpapírok útján gyûjtött források, amennyiben az értékpapír lejárata meghaladja a két évet. A szabálymódosítás egy újabb lépés az Európai Központi Bank elõírásaihoz való igazodásban, azaz a harmonizáció megteremtésében. 2002. február 19-i hatállyal az MNB 50 bázisponttal, 9,00%-ról 8,50%-ra mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat. A jegybanki alapkamat változása következtében az overnight jegybanki betét kamatlába 7,50%-ról 7,00%-ra, az overnight fedezett hitel kamatlába 10,50%-ról 10,00%-ra módosult. A jegybanki alapkamat csökkenésével összhangban változtak a jegybanki alapkamatlábhoz kötött konstrukciók kamatlábai is. A forint piaci árfolyama A forint piaci árfolyamát 2002 februárjában is a sáv 6 erõs oldali tartományában jegyezték. A hónap közepére csaknem 240 forint/euróra erõsödött a magyar fizetõeszköz hivatalos devizaárfolyama, amire az euró 1999 januári bevezetése óta nem volt példa. A hónap utolsó napjaiban azonban csaknem 2%-ot gyengült a forint az euróval szemben, így a hónap végén 10,96%-ra volt a forint a sávközéptõl a sáv erõs oldalán. Ez 245,84 forint/euró értéket jelent, ami 0,97%-kal gyengébb, mint a januári záróérték volt. A 3 havi átlagos árfolyam februárban 243,54 forint/euró volt, amely 0,17%-kal erõsebb a januári átlagnál. Az átlagos eltérés a centrumárfolyamtól 1179 bázispont volt a sáv erõs felében, amely 15 bázisponttal magasabb a januári értéknél. A jegybank az intevenciós sáv kiszélesítése óta 7 nem hajtott végre intervenciós mûveletet. (Lásd 9. ábra.) 9. ábra A forint/euró árfolyam alakulása Ft/euró 240 245 250 255 260 265 270 275 280 jan.01. febr.01. márc.01. A forinterõsödés iránya (inverz skála) ápr.01. máj.01. jún.01. júl.01. aug.01. szept.01. okt.01. nov.01. dec.01. 2001 2002 jan.01. febr.01. Ft/euró 240 245 250 255 260 265 270 275 280 6 A sávközép rögzített értéke 2001. október 1-jétõl 276,1 forint/euró. 7 Az intervenciós sáv 2001. május 4-étõl ±15%. 2002/4 HAVI JELENTÉS 9
Monetáris folyamatok Az MNB statisztikai mérlege Februárban a forgalomban lévõ készpénz állománya 14,5 milliárd forinttal, az egyéb monetáris intézmények bankszámláinak hó végi állománya pedig 72,0 milliárd forinttal növekedett a január végi állományhoz képest. Ezzel összefüggésben az MNB által kibocsátott belföldi kötvények állománya 121,7 milliárd forinttal, az egyéb monetáris intézmények forintbetéteinek állománya 1,7 milliárd forinttal, a központi kormányzat forintbetéteinek állománya pedig 93,1 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 1. táblázat.) 1. táblázat Az MNB statisztikai mérlegének változása (hó végi állományokból számolva) Milliárd forint 2000 2001 2002 III. n. év IV. n. év III. n. év IV. n. év ebbõl február** február** átlag* átlag* tranzakció árfolyamváltozás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 16,3 13,8 3,4 18,8 27,7 14,6 14,6 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 21,3 11,3 51,4 1,9 29,7 59,3 59,3 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 9,3 5,2 17,1 11,6 25,7 8,9 9,8 0,9 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 10,2 27,0 4,9 19,9 27,0 21,2 28,2 7,0 ebbõl: forinthitel 6,0 6,3 0,0 6,0 6,0 0,0 0,0 0,0 állampapírok 4,4 1,1 1,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 devizahitel 11,8 33,7 11,5 35,0 28,4 123,1 125,0 1,9 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 1,7 3,6 0,2 20,3 8,0 0,2 0,2 0,0 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 4,2 50,6 76,6 45,5 7,3 86,0 92,1 6,1 * A havi változások negyedéves átlaga. ** Az elõzõ hónaphoz viszonyítva. 2. táblázat Az MNB statisztikai mérlege egyes tételeinek átlagállományai* Milliárd forint 2002 Havi jan. febr. változás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 1087,6 1080,7 6,9 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 916,0 900,1 15,9 ebbõl: bankszámla 422,9 430,9 8,0 forintbetét 380,1 375,7 4,4 belföldi kibocsátású MNB-kötvények 113,1 93,5 19,6 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 276,0 258,8 17,2 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 815,5 693,1 122,4 ebbõl: forinthitel 217,4 217,4 0,0 állampapírok 169,6 169,6 0,0 devizahitel 1148,6 1112,8 35,8 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 47,3 46,0 1,3 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 1416,8 1500,5 83,7 * Napi állományok havi átlaga. Az átlagállományok alakulását vizsgálva: az egyéb monetáris intézményektõl származó forrástételek közül a bankszámlabetétek átlagos állománya 8,0 milliárd forinttal nõtt, a forintbetéteké 4,4 milliárd forinttal és a devizaforrásoké 17,2 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévõ belföldi kibocsátású MNBkötvények átlagállománya 19,6 milliárd forinttal csökkent a januári értékhez képest. (Lásd 2. táblázat.) A monetáris intézmények konszolidált mérlege 2002. februárban a monetáris bázis éves növekedési üteme 1,7 százalékponttal 17,6%-ra gyorsult az elõzõ havi értékhez képest. A konszolidált mérleg forrástételeibõl a végleges februári adatok alapján számolt pénzállományok éves növekedési üteme az M1 kivételével az összes aggregátum esetében lassult. A monetáris intézményeken kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket magában foglaló M1 aggregátum éves növekedési indexe 1,9 százalékponttal emelkedett januárról februárra, hó végi állománya így 17,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az M1 összetevõin túl a devizabetéteket és a lekötött forintbetéteket is magában foglaló M2 pénzmennyiségi mutató éves indexe 10 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok 1,7 százalékponttal 15,1%-ra csökkent. Hasonló irányba változott az M2 részein kívül a visszavásárlási megállapodásokból származó forrásokat és a hitelintézeti értékpapír-állományt is tartalmazó szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési indexe, ami 1,1 százalékponttal 15,9%-ra mérséklõdött. Az M3 elemein túl a monetáris intézményeken kívüli rezidensek tulajdonában lévõ állampapír-állományt és belföldi MNB-kötvényállományt is magában foglaló legtágabb (M4) aggregátum éves növekedési üteme változott a legnagyobb mértékben: az elõzõ havihoz képest 2,2 százalékponttal lassult, hó végi állománya éves szinten így 14,2%-kal emelkedett. (Lásd 10. ábra.) Szektorok szerint vizsgálva a monetáris intézmények konszolidált mérlegének forrástételeit: a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteit a tranzakciók 1,7 milliárd forinttal növelték, a nem pénzügyi vállalatok devizabetéteinek állománya tranzakciók hatására 42,4 milliárd forinttal csökkent, árfolyamváltozás következtében 3,2 milliárd forinttal nõtt. A háztartások által elhelyezett betétek állománya 10,5 milliárd forinttal csökkent, ebbõl kizárólag tranzakciók miatt a forintbetétek állománya 5,1 milliárd forinttal szûkült. A devizabetétek tranzakciók következtében 11,3 milliárd forinttal csökkentek, árfolyamváltozás hatására 6 milliárd forinttal nõttek, a háztartások devizabetéteinek állománya így összességében 5,3 milliárd forinttal csökkent. A monetáris intézmények konszolidált mérlegének - eszközoldali tételei közül a belföldi követelésállományt amely a belföldi hitelállományon túl a belföldi szektorokkal szembeni értékpapír-követeléseket is magában foglalja a tranzakciók 8,3 milliárd forinttal, az árfolyamváltozások további 18,1 milliárd forinttal növelték a hónap során. A vállalati szektor belföldi hitelállománya 4,8 milliárd forinttal bõvült februárban, amelynek összetevõi közül a forinthitelek tranzakciók következtében 15,7 milliárd forinttal csökkentek. A devizahitelek tranzakciók miatt 10,6 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében további 10,2 milliárd forinttal bõvültek. Az egyéb volumenváltozások 0,2 milliárd forinttal csökkentették a nem pénzügyi vállalati szektor hiteleinek állományát. A központi kormányzat nettó tartozása tranzakciók miatt 8,4 milliárd forinttal csökkent, árfolyamváltozás következtében 8 milliárd forinttal nõtt a hónap során. A monetáris intézmények által a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya 17,5 milliárd forinttal emelkedett az elõzõ hónaphoz képest. A követelés- és tartozásállományok alakulásának eredményeként az államháztartás szektorának együttes nettó tartozása februárban 11,1 milliárd forinttal nõtt. A háztartások nettó megtakarítása 53,2 milliárd forinttal csökkent, a monetáris intézmények nem pénzügyi vállalatokkal szembeni nettó követelésállománya 25,7 milliárd forinttal bõvült, a külfölddel szembeni nettó követelés 94,7 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 3. táblázat a 12. oldalon.) 10. ábra A monetáris aggregátumok növekedési üteme az elõzõ év azonos idõpontjához viszonyítva* % 130 125 120 115 110 105 Monetáris bázis (M0) M1 M3 M4 Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt 1997 1998 1999 2000 2001 2002 % 130 * A grafikon a monetáris bázis indexeit a 2000 2001 évi megváltozott kötelezõtartalék-szabályozás hatásaitól statisztikailag megtisztítva mutatja. Megjegyzés: M1 = Monetáris intézményeken kívüli készpénz + látra szóló forintbetétek M2 = M1 + devizabetétek + lekötött forint betétek (nem szerepel az ábrán, mert grafikonja alig tér el az M3-étól) M3 = M2 + visszavásárlási megállapodások + egyéb monetáris intézmények által kibocsátott értékpapírok M4 = M3 + monetáris intézményeken kívüli állampapír-állomány + MNB belföldi kötvény bankrendszeren kívüli állománya Monetáris bázis (M0) = forgalomban lévõ készpénz + egyéb monetáris intézmények jegybanki tartalék- és egyéb forintszámlái Az M0 kiszámításakor a teljes bankjegy- és érmeállomány hó végi, illetve az egyéb monetáris intézmények jegybanknál lévõ tartalék- és egyéb forintbetét számláinak 1998. augusztus végéig az utolsó kétheti, azután havi átlagos állományát vettük figyelembe. Az M0 a pénzpiaci betétek állományát nem tartalmazza. 125 120 115 110 105 2002/4 HAVI JELENTÉS 11
Monetáris folyamatok 3. táblázat A gazdasági szektorok havi nettó pénzügyi pozíciójának változása a monetáris intézményekkel szemben Milliárd forint 2000 2001 2002 III. negyedév IV. negyedév III. negyedév IV. negyedév ebbõl**** február február átlag*** átlag*** tranzakció árfolyam változás Nem pénzügyi vállalatok, nettó (S.11) 67,7 18,5 25,7 38,7 57,0 25,7 18,9 7,0 követelés 91,7 63,4 13,6 65,9 20,0 5,2 4,8 10,2 betét+készpénz+visszavásárlási megállapodás+értékpapír 24,0 44,8 39,3 27,3 77,0 20,5 23,7 3,2 Egyéb pénzügyi vállalatok, nettó (S.123+S.124+S.125) 22,1 4,5 39,7 10,4 32,6 27,8 28,1 0,2 követelés 5,4 12,9 7,0 11,7 11,5 5,2 5,5 0,2 betét+visszavásárlási megállapodás 16,8 8,4 32,6 22,0 21,2 22,6 22,6 0,0 Államháztartás szektor, nettó* (S.13) 6,5 13,7 27,1 35,2 9,7 11,1 3,2 8,0 központi kormányzat, nettó* (S.1311) 22,1 12,2 38,1 56,9 7,8 0,4 8,4 8,0 helyi önkormányzat, nettó (S.1313) 15,6 1,5 11,0 21,7 1,8 11,6 11,6 0,0 hitel 0,2 1,4 1,4 0,2 4,5 3,5 3,5 0,0 betét 15,4 2,9 9,6 21,5 6,3 8,1 8,1 0,0 társadalombiztosítási alapok, nettó (S.1314) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Háztartások, nettó** (S.14) 31,8 34,5 4,2 30,9 84,7 53,2 59,0 5,8 hitel 18,2 20,5 15,0 27,8 25,3 13,9 13,7 0,2 betét+visszavásárlási megállapodás+készpénz+értékpapír 50,0 55,1 10,8 58,8 109,9 39,3 45,3 6,0 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények, nettó (S.15) 1,6 1,0 2,0 0,7 0,8 5,8 5,8 0,0 hitel 0,0 0,8 0,1 0,0 3,1 4,8 4,8 0,0 betét 1,7 0,2 2,0 0,7 2,2 1,1 1,1 0,0 Külföld, nettó (S.2) 20,3 21,6 130,0 40,3 49,1 94,7 111,2 14,1 Egyéb tételek, nettó 83,1 2,5 119,2 72,2-68,8 17,3 7,8 23,0 Megjegyzés: Hitelnövekedés, illetve betétcsökkenés = ( ); hitelcsökkenés, illetve betétnövekedés = (+). * A költségvetés speciális zárolt devizabetétével és az ÁPV Rt. betéteivel együtt. ** Felhalmozott kamatokkal. *** Az elõzõ hónaphoz viszonyított nettó hitelezõi pozícióváltozások átlaga. **** Az egyéb volumenváltozás összegét a táblázat külön oszlopban nem tartalmazza. Állampapírpiac 11. ábra A zéró-kupon hozamok és a 2 hetes jegybanki betét éves hozama (a rövid hozamoknál kamatos kamattal; heti átlagok) % 14 13 12 11 10 9 8 7 6 3 hónap 6 hónap 1év 2év 3év 5év 10 év 2 hetes betét 15 év Febr.7. Febr.21. Márc. 7. Márc. 21. Ápr. 4. Ápr. 18. Máj. 3. Máj. 16. Máj. 30. Jún. 13. Jún. 27. Júl. 11. Júl. 25. Aug. 8. Aug. 22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 20. Okt. 30. Nov. 14 Nov. 28. Dec. 12. Dec. 27. 9. 23. Feb. 6. Feb. 20. 2001 2002 % 14 13 12 11 10 9 8 7 6 Az állampapírpiacon februárban, fõleg a hosszabb lejáratokon megállt a már két hónapja tartó hozamcsökkenési tendencia. A hónap egészét tekintve a másodpiac alakulását tükrözõ zéró-kupon hozamok 8 a rövidebb, 3, 6, 12 hónapos futamidõkön enyhén, 4 9 bázisponttal csökkentek, a hosszabb lejáratokon ugyanakkor 9 34 bázispontos növekedés következett be. (Lásd 11. ábra.) Februárban az egyéves származtatott határidõs hozamok 9 a hónap egészét tekintve az 1-4 év múlva kezdõdõ lejáratokon növekvõ mértékben (9 56 bázisponttal), míg a 8 A Magyar Nemzeti Bank a zéró-kupon hozamokat a Svensson-módszerrel becsli. A becsléshez az Államadósság Kezelõ Központ által a 3 hónapnál hosszabb hátralévõ futamidejû diszkontkincstárjegyekre és fix kamatozású államkötvényekre közölt legkedvezõbb másodpiaci árjegyzéseket használja fel. A zéró-kupon hozamgörbe becslésérõl, a származtatott határidõs kamatok számításáról és értelmezésérõl részletesebben ld.: Zéró-kupon hozamgörbe becslés jegybanki szemszögbõl MNB füzetek 1998/2. 9 A származtatott határidõs kamatok szintjei csak bizonyos feltételek teljesülése esetén egyeznek meg a piac által várt jövõbeli kamatok szintjeivel, a változásaikból azonban enyhébb feltételezések mellett is következtethetünk a piaci kamatvárakozások változásaira. (Mivel három 10 éves és egy 15 éves futamidejû kötvény van a piacon, és ezek másodpiaci aktivitása sem erõs, így az ezekre a lejáratokra becsült zéró-kupon hozam, s különösen az ebbõl származtatott határidõs kamatok jelen esetben a 9, valamint a 14 év múlva kezdõdõ egyéves származtatott határidõs hozamok kevésbé tükrözik a piac gyors változásait.) 12 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok távolabbi lejáratokon egyre kisebb mértékben (10 13 bázisponttal) emelkedtek. (Lásd 12. ábra.) A nem rezidensek tulajdonában lévõ forint állampapír-állomány összesen 80,3 milliárd forinttal növekedett a hónap folyamán, február végén így 1185,49 milliárd forint névértékû állampapír volt e szektor tulajdonában. Az állampapír-aukciókon benyújtott ajánlatok összege csökkent az elõzõ hónaphoz képest. Februárban négy alkalommal volt MNB-kötvényaukció. 10 Az aukciókat a hónap folyamán csökkenõ hozam és folyamatosan mérséklõdõ kereslet jellemezte. A februárban tartott aukciók értékesített mennyiséggel súlyozott havi átlaghozama 8,45% volt. A Magyar Államkötvény Index (MAX) (amely az egy év feletti hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam-alakulását tükrözi) értéke február 28-án 224,6447 ponton állt. Az indexkosárral azonos szerkezetû portfólióval az egy év alatt elérhetõ hozam évesített értéke 12,67% volt. Piaci kamatok A bankközi forintpiacon 11 2002. februárban a forgalom 1280,2 milliárd forint volt, ami 233,6 milliárd forinttal (15,4%-kal) maradt el az elõzõ havi értéktõl. Az egynapos bankközi ügyletek átlagkamatlábának mozgása februárban kiegyensúlyozott volt. (Lásd 13. ábra.) Februárban az egynapos bankközi hitelek átlagkamatlába 31 bázisponttal 9,07%-ról 8,76%-ra, az 1 hónapra nyújtott hiteleké 52 bázisponttal 9,32%-ról 8,80%-ra csökkent az elõzõ hónaphoz képest. A 3 hónapos futamidejû bankközi hitelek kamata 34 bázisponttal, 8,93%-ról 8,59%-ra, a 6 hónapos hiteleké 85 bázisponttal, 9,26%-ról 8,41%-ra csökkent februárban. (Lásd 14. ábra.) A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába na- 12. ábra Egyéves azonnali hozam és a származtatott határidõs kamatok az MNB zéró-kupon hozamok alapján (kamatos kamat, heti átlagok) % Azonnali 1 év múlva 2 év múlva % 3 év múlva 4 év múlva 9 év múlva 14 év múlva 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 11 10 9 8 7 6 Febr.7. Febr.21. Márc.7. Márc.21. Ápr.4. Ápr.18. Máj.3. Máj. 16. Máj.30. Jún.13. Jún.27. Júl.11. Júl.25. Aug.8. Aug.22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 17. Okt. 30. Nov. 14. Nov. 28. Dec. 12. Dec. 27. 9. 23. febr. 6. Febr. 20. febr. 1. 2001 2002 13. ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai 2002. februárban febr. 5. 1 napos jegybanki betét 1 napos jegybanki fedezett hitel 2 hetes jegybanki betét 1 napos bankközi hitelek átlagkamatlába febr. 7. febr. 11. febr. 13. febr. 15. febr. 19. febr. 21. febr. 25. febr. 27. 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 % % 11 10 9 8 7 6 10 A Magyar Nemzeti Bank 2000. március 22-étõl saját forgalmazásában állampapírnak minõsülõ, 3 hónapos futamidejû, kamatszelvény nélküli MNB-kötvényt bocsátott ki, amelyet elõször 2000. március 20-án értékesített. A kötvénybõl a jegybank minden héten hétfõn új sorozatot kínál fel aukción értékesítésre. A 2001. márciusi, a monetáris politikai eszköztár átalakításának keretében a jegybank a korábban alkalmazott szabad aukciós formáról áttért a mennyiségi aukcióra, amelyen az MNB versenyzõ hozamajánlatok mellett, a likviditási helyzet alakulása alapján meghirdetett mennyiségû kötvényt értékesít ajánlati áron. Az aukciókon a jegybank szándéka szerint árelfogadó magatartást kíván tanúsítani és az aukción kialakuló hozammal nem kíván kamatjelzést adni. (A nyilvános ajánlattételben a mennyiség megjelölése technikai okok és jogszabályi elõírások miatt szükséges; ezért a nyilvános ajánlattételben szereplõ kibocsátási mennyiség nem az értékesíteni kívánt mennyiséget jelenti.) A jegybank az általa ténylegesen értékesíteni kívánt mennyiséget az aukció elõtti munkanapon 14 órakor a Reuters NBHJ oldalán teszi közzé. 11 Az átlagkamatok számítása az egyes szektoroknál az adott havi betételhelyezéssel, illetve hitelnyújtással súlyozva történik. A kamatlábak nem tartalmazzák a mellékköltségeket. 12 A kamatfolyosó 2001. december 11-étõl 300 bázispontra szûkült. 14. ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai 12 % 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 Febr. Márc. Ápr. 1 napos jegybanki fedezett hitel 1 napos jegybanki betét 2 hetes jegybanki betét Bankközi hitelek - 1 napos Bankközi hitelek - 1 hónap Bankközi hitelek - 3 hónap Bankközi hitelek - 6 hónap Máj. Jún. Júl. 2001 2002 Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Febr. % 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 2002/4 HAVI JELENTÉS 13
. r Monetáris folyamatok 15. ábra A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába % % 14 14 13 12 11 10 9 8 7 6 Febr Márc. Éven belüli betét Éven túli betét Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Éven belüli hitel Éven túli hitel 2001 2002 Szept. Okt. Nov. Dec. Feb. 13 12 11 10 9 8 7 6 gyobb részben kamatváltozás miatt 37 bázisponttal 10,35%-ról 9,98%-ra, az éven túli hitelek átlagkamatlába alapvetõen az összetétel megváltozása következtében 29 bázisponttal 10,48%-ról 10,19%-ra csökkent. Az éven belüli betétek átlagkamata 55 bázisponttal 7,69%-ról 7,14%-ra, az éven túli betéteké pedig 86 bázisponttal 7,45%-ról 6,59%-ra csökkent mindkét esetben kamatváltozás miatt. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentõsebb súllyal szereplõ, éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség 2,66 százalékpontról 2,84 százalékpontra módosult 2002. januárhoz képest. (Lásd 15. ábra.) 4. táblázat A háztartásokkal szembeni forinthitelek átlagkamatlába és átlagos THM-je*, ** 2001 2002 % október november december január február Folyószámlahitel átlagkamatláb 19,07 18,97 18,90 18,16 18,78 átlagos teljes hiteldíj mutató 24,14 23,82 23,79 21,69 23,08 Személyi hitel átlagkamatláb 23,48 23,12 21,32 22,69 22,13 átlagos teljes hiteldíj mutató 29,29 28,09 26,72 27,76 28,03 Lombard hitel átlagkamatláb 17,63 16,11 16,74 15,87 15,35 átlagos teljes hiteldíj mutató 19,84 18,02 18,27 17,92 17,64 Áruvásárlási hitel átlagkamatláb 27,54 27,95 28,97 27,44 28,71 átlagos teljes hiteldíj mutató 34,25 34,54 35,14 35,73 35,68 Gépkocsi-vásárlási hitel átlagkamatláb 19,22 18,56 17,93 18,55 18,62 átlagos teljes hiteldíj mutató 20,84 20,31 18,54 20,29 20,78 Jelzáloghitel átlagkamatláb 18,60 18,44 18,59 18,64 18,51 átlagos teljes hiteldíj mutató 19,39 20,85 20,99 22,91 22,60 Egyéb hitelek átlagkamatláb*** 16,40 15,51 15,89 27,36 25,97 átlagos teljes hiteldíj mutató 22,83 24,19 21,22 32,21 31,20 Összes fogyasztási és egyéb hitel átlagkamatláb 19,87 19,78 19,88 19,67 19,84 átlagos teljes hiteldíj mutató 24,38 24,59 24,50 23,67 24,31 Piaci feltételû ingatlanhitel átlagkamatláb...... 14,57 14,36 átlagos teljes hiteldíj mutató...... 15,60 15,26 * A fogyasztási és egyéb hitelek kamatlábai 2001. májustól 2001. decemberig a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági és egyéni vállalkozói hitelek kamatait tartalmazzák. 2002. januártól a fogyasztási és egyéb hitelek kamatai a teljes háztartási szektorra vonatkoznak, és a három hónapnál rövidebb lejáratú hitelek kamatait is magukba foglalják. ** 2001. május hónaptól 2001. decemberig csak a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági fogyasztási és egyéb hitelek esetében állt rendelkezésre a THM. *** Az egyéb hitelek 2001-re és 2002-re vonatkozó átlagkamatlábainak nagymértékû eltérését a három hónapon belüli egyéb hitelek (különösen a kézizálog-hitelek) magas kamatlába indokolja. 2001. decemberig ugyanis az átlagkamatlábak nem tartalmazzák a három hónapnál rövidebb lejáratú hitelek adatait. 13 2001. májustól a háztartási szektor hiteleinek és betéteinek kamatlábai tartalmazzák az egyéni vállalkozók adatait is. A teljes hiteldíj mutató az egyéni vállalkozókra vonatkozóan azonban csak 2002. januártól áll rendelkezésre. 14 MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris folyamatok A háztartási szektor 13 piaci kamatláb-változásait tekintve a hitelkamatok közül a piaci feltételû ingatlanhiteleinek átlagos kamata kamatlábváltozás miatt 14,57%-ról 14,36%-ra mérséklõdött, a teljes hiteldíj mutatója (THM) pedig a januári 15,60%-os érték után 15,26%-ot mutatott februárban. A fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába 19,67%-ról 19,84%-ra emelkedett szintén kamatláb-változás hatására. A fogyasztási és egyéb hitelek THM-je februárban 23,67%-ról 24,31%-ra nõtt. (Lásd 4. táblázat.) A háztartások látra szóló betéteinek átlagkamatlába az összetétel változása miatt 44 bázisponttal, 2,82%-ról 2,38%-ra csökkent februárban. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamata 23 bázisponttal 7,84%-ról 7,61%-ra, az éven túli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába pedig 59 bázisponttal, 8,24%-ról 7,65%-ra csökkent a kamatváltozások hatására. (Lásd 16 ábra.) 16. ábra A háztartási szektor hiteleinek és betéteinek átlagkamatlába és átlagos THM-je*, ** % 25 22 19 16 13 10 7 Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. 2001 2002 Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (THM) Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (kamatláb) Háztartások piaci feltételû ingatlanhitel (kamatláb) Háztartások éven belüli betét (kamatláb) * A háztartások fogyasztási és egyéb hiteleinek THM-je 2001. decemberig csak a 3 hónapon túli lejáratú lakossági hitelek adatait tartalmazza. ** A háztartások hitel- és betétkamatai 2001. májustól az egyéni vállalkozók adatait is tartalmazzák. Szept. Okt. Nov. Dec. Febr. % 25 22 19 16 13 10 7 5. táblázat A hónap során nyújtott, lakossági fogyasztási és egyéb hitelek megoszlása az egyes hiteltípusok szerint* % 2001 2002 október november december január február Fogyasztási és egyéb hitelek Folyószámlahitel 54,67 52,48 52,45 67,01 64,56 Személyi hitel 10,47 11,17 11,50 7,00 8,36 Lombard hitel 2,15 2,00 1,84 1,36 1,63 Áruvásárlási hitel 6,35 7,84 9,41 6,81 4,15 Gépkocsi-vásárlási hitel 6,60 7,75 5,44 4,15 3,47 Jelzáloghitel 15,76 12,91 15,67 7,89 11,43 Egyéb hitelek 3,99 5,84 3,69 5,79 6,39 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 * A táblázat 2001. május hónaptól 2001. decemberig csak a háztartások három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási és egyéb hiteleinek megoszlását mutatja az egyes hiteltípusok szerint. A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása A Budapesti Értéktõzsde Részvényindexe a januári 13,7%-os emelkedés után 2,1%-kal csökkent februárban. A hónap elsõ hetében a havi maximumot adó 8131,52 pontról az egyben minimumot jelentõ 7699,58 pontra csúszott vissza a BUX, majd egy hét múlva újra 8000 pont fölé került. Február második felében már nagyon stabil volt a részvényindex, mindössze 1,2%-os sávon belül mozgott, és a hónapot 7941,58 ponton zárta. (Lásd 17. ábra.) Dollárbázison számolva a BUX a decemberi 2,4%-os és a januári 10,2%-os növekedést követõen februárban 1,9%-kal csökkent. A jelentõsebb tõzsdeindexek közül a Dow Jones 1,9%-kal emelkedett, ugyanakkor a technológiai papírok elektronikus kereskedését jellemzõ NASDAQindex 12,3%-kal visszaesett. Az európai tõzsdeindexek közül ugyancsak dolláralapon a FTSE 0,9%-kal, a DAX pe- 17. ábra A BUX alakulása (1991. január 2. = 1000) Pont 9000 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 jan.02. jan.29. febr.22. márc.21. ápr.13. máj.14. jún.08. júl.04. júl.31. aug.28. 2001 szept.21. okt.17. nov.16. dec.10. jan.08. febr.04. 2002 febr.28. Pont 9000 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 2002/4 HAVI JELENTÉS 15
Monetáris folyamatok 18. ábra A fontosabb nemzetközi tõzsdeindexek és a BUX alakulása (1997. szept. 5. = 100, dolláralapon) % 180 160 140 120 100 80 60 Dow Jones FTSE DAX Nikkei Hang Seng BUX % 180 160 140 120 100 80 60 dig 0,2%-kal mérséklõdött (az elõzõ havi 4,0%-os, illetve 4,6%-os csökkenést követõen). A távol-keleti piacok részvényindexei ellentétesen alakultak: míg szintén dollárbázison a tokiói Nikkei ezúttal 6,6%-kal emelkedett (a decemberi 7,6%-os és a januári 7,2%-os esést követõen), addig a hongkongi tõzsdén tovább folytatódott az árfolyamesés, februárban 2,3%-kal mérséklõdött a részvényindex (az elõzõ havi 5,9%-os csökkenést követõen). (Lásd 18. ábra.) 40 26. Febr.23. Márc.23. Ápr.20. Máj.18. Jún.15. Júl.13. Aug.10. Szep.7. Okt.5. Nov.2. Nov.30. Dec.28. 25. Febr. 22. 2001 2002 40 16 MAGYAR NEMZETI BANK
Fizetési mérleg, külkereskedelem A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Afolyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított 14 egyenlege 2002. februárban 252 millió euró deficittel zárt. (Lásd 6. táblázat.) A februári adat beillesztésével a folyó mérleg trendje 2001. szeptembertõl havonta 15 18 millió euróval növekvõ hiányt mutat. (Lásd 19. ábra.) Az áruforgalmi egyenleg trendje által jelzett deficitnövekedés októbertõl tart, és kisebb mértékû (8 10 millió euró), mint a folyó egyenleg esetében. (Lásd 20. ábra.) A szezonálisan kiigazított folyó egyenleg 4 millió euróval kisebb hiányt mutat, mint 2002. januárban. Legnagyobb mértékben az idegenforgalom aktívuma változott, amely a bevételek növekedése következtében 53 millió euróval lett magasabb. Az áruforgalom kiadási többlete elsõsorban a nagyobb exportbevételek miatt 29 millió euróval lett kisebb. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások hiánya 17 millió euróval haladta meg az elõzõ havi értéket. A jövedelemtételek és a viszonzatlan folyó átutalások egyenlegének változása nem haladta meg a 2 millió eurót. A szezonális hatások nélkül számított februári folyófizetésimérleg-hiány 168 millió euróval nagyobb az elõzõ év azonos havi adatánál. A legnagyobb változás az áruforgalomban következett be, ahol magasabb export- és importszintek mellett 67 millió euróval lett nagyobb a deficit. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások hiánya 25 millió euróval haladta meg a 2001-es értéket. A jövedelemtételeken belül a kamatjellegû jövedelemáramlás deficitje 16 millió euróval csökkent, míg az osztalékjellegû kifizetéseké 4 millió euróval nõtt. A viszonzatlan folyó átutalások aktívuma 6 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket, míg az idegenforgalom bevételi többlete nem változott. 14 Az 1994. január 2001. december közötti idõszakra a SEATS TRAMO szoftverrel kiválasztott, az egyes idõsorok tulajdonságainak legjobban megfelelõ modellbeállításokkal végeztük el a szezonális kiigazítást, és ezeket a modelleket 2002 egészére fixáljuk. A publikált új adatokat ebben a modellben igazítjuk 2002 folyamán. Az eredeti adatokból képzett egyenlegsorokra közvetlenül végezzük el a szezonális kiigazítást, ebbõl következõen az összetevõk szezonálisan kiigazított adataiból nem állítható elõ az egyenleg szezonálisan kiigazított adata. 6. táblázat A folyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított adatainak alakulása* Millió euró 2001 2002 febr. dec. jan. febr. Áruk 154 223 251 221 Export 2522 2591 2542 2666 Import 2669 2878 2918 2947 Idegenforgalmon kívüli szolgáltatások 41 66 50 66 Idegenforgalom 210 263 156 210 Nem adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás 51 46 56 55 Adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás 70 46 52 54 Viszonzatlan folyó átutalások 22 28 29 28 Folyó fizetési mérleg 84 114 256 252 * A szezonális kiigazítás módszertana miatt az egyenleg nem állítható elõ az összetevõk adataiból. 19. ábra A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása Millió euró 300 200 100 0-100 -200-300 -400-500 -600-700 Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. 1999 Millió euró 50 0-50 -100-150 -200-250 -300-350 -400-450 2000 2001 20. ábra Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. 1999 2000 2001 Millió euró 300 200 100 0-100 -200-300 -400-500 -600-700 2002 Millió euró 50 0-50 -100-150 -200-250 -300-350 -400-450 2002 2002/4 HAVI JELENTÉS 17
Fizetési mérleg, külkereskedelem 7. táblázat A külfölddel szembeni nettó adósság tranzakciókból eredõ változásának összetevõi Millió euró 2001 2002 febr. dec. jan. febr. 1 A folyó fizetési mérleg egyenlege 14 328 390 198 2 A tõkemérleg egyenlege 11 32 18 5 3 Nettó finanszírozási igény/képesség (1+2)* 3 297 373 192 4 Nem adóssággeneráló finanszírozás 266 335 223 33 5 Összesen (3+4) 263 632 150 159 6 Adóssággeneráló finanszírozás (6a+6b)** 241 561 91 174 6a Forintban 250 244 122 330 6b Devizában 492 317 31 156 7 Finanszírozási rés (5+6) 22 71 59 14 8 Tévedések és kihagyások egyenlege 22 71 59 14 * Nettó finanszírozási igény ( ), nettó finanszírozási képesség (+). ** Nettó adósság: csökkenés ( ), növekedés (+). A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint februárban a folyó fizetési mérlegben közel 198 millió euró deficit keletkezett. A tõkemérleg 5 millió euró többlettel zárt, így a nemzetgazdaság külfölddel szembeni finanszírozási igénye 192 millió eurót tett ki. (Lásd 7. táblázat.) A nem adóssággeneráló tõketételeken 33 millió euró nettó forrásbeáramlás történt: a közvetlen tõkebefektetéseken belül a magyar rezidensek külföldön 16 millió euró, a nem rezidensek Magyarországon 40 millió euró tõkebefektetést hajtottak végre. A tulajdonviszonyt megtestesítõ portfólióbefektetéseken 8 millió eurót tett ki a nettó forrásbeáramlás. Februárban a nem rezidensek 330 millió euróval növelték forint állampapírokban tartott befektetéseiket. Az adósság- és követelésállományok alakulása A nemzetgazdaság külfölddel szembeni teljes bruttó adósságállománya 2002. február végén 37,5 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB bruttó adóssága 16,6 milliárd eurót tett ki, amelynek 29%-a (4,8 milliárd euró) a nem rezidensek tulajdonában lévõ forint állampapírokban állt fenn. Az egyéb monetáris intézmények és az egyéb szektorok bruttó adóssága 20,9 milliárd euró volt, amelybõl a tulajdonosi hitelek 6,2 milliárd eurót tettek ki. Az egyéb szektorok külfölddel szembeni bruttó adósságának 43%-a a leányvállalatok anyavállalatukkal szembeni adósságában (tulajdonosi hitelek) testesült meg. A nemzetgazdaság nettó adósságállománya február végén 12,1 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB teljes nettó adóssága 3,7 milliárd eurót tett ki, de a devizában denominált tartozásokat és követeléseket tekintve 1,1 milliárd euró értékben e két szektor nettó hitelezõ volt. A magánszféra teljes nettó adóssága 8,4 milliárd euró volt, amelybõl 3,6 milliárd eurót tettek ki a tulajdonosi hitelek. (Lásd 8. táblázat.) 8. táblázat A nem rezidensekkel szemben fennálló, adósságban megtestesülõ követelések és tartozások (változás az elõzõ hónaphoz képest) Millió euró 2002 Állományváltozás Ebbõl január február Tranzakciók Árfolyam Árváltozás Egyéb Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága devizában 1 188 1 130 57 48 30 39 0 Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága forintban 4 539 4 822 283 330 46 0 0 MNB és államháztartás nettó adóssága összesen 3 351 3 691 341 378 76 39 0 MNB és államháztartás összes követelése 13 603 12 902 700 670 9 22 0 ebbõl: nemzetközi tartalék 11 758 11 203 554 545 8 1 0 MNB és államháztartás összes bruttó adóssága devizában 12 415 11 772 643 622 39 17 0 MNB és államháztartás összes bruttó adóssága forintban 4 539 4 822 283 330 46 0 0 MNB és államháztartás bruttó adóssága összesen 16 954 16 594 360 292 85 17 0 Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok nettó adóssága* 5 034 4 846 188 130 55 15 18 Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok összes követelése 9 852 9 800 52 660 30 571 7 Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok bruttó adóssága 14 886 14 647 240 790 25 586 10 Tulajdonosi hitelek, nettó tartozás 3 653 3 555 98 74 4 0 20 követelés 2 827 2 682 145 144 1 0 1 tartozás 6 479 6 237-243 -218 5 0 19 * Tulajdonosi hitelek nélkül. 18 MAGYAR NEMZETI BANK
Fizetési mérleg, külkereskedelem A nem rezidensek által Magyarországon közvetlen tõkebefektetés formájában megvalósított befektetések állománya február végén 27,1 milliárd eurót tett ki, amelybõl 20,9 milliárd euró volt a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés. Külkereskedelem A külkereskedelmi termékexport trendjének meredeksége 2002 februárjában jelentõsen meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. A megelõzõ hónapokban ugyanakkor a behozatal trendjének évesített növekedési üteme volt a magasabb. (Lásd 21. ábra.) 2002 elsõ két hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom trendje lendületesen növekedett 2001 utolsó hónapjaihoz képest, a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének trendje azonban nem változott érdemlegesen. 2002 februárjában és az év elsõ két hónapjában a becsült, kiigazítatlan adatok alapján a kivitel éves növekedési üteme meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. Ennek eredményeként a külkereskedelmi forgalom egyenlege mind 2002 februárjában, mind az év elsõ két hónapjában kisebb hiányt mutatott, mint a megelõzõ év azonos idõszakában. 2002 februárjában a szezonalitásnak megfelelõen a kivitel és a behozatal szintje egyaránt meghaladta az elõzõ hónapban mért forgalmi szinteket. A változás a kivitel esetében volt nagyobb, így a külkereskedelmi egyenleg 2002 februárjában a 2001. februárinál kisebb hiányt mutatott. 2002 februárjában a szezonálisan kiigazított havi adatok alapján számolt 12 havi növekedési ütem mind a kivitel, mind a behozatal esetében megegyezett a kiigazítatlan adatokból számolt hasonló mutatókkal. (Lásd 22. 24. ábra.) A termékforgalom szerkezetét és országcsoportok szerinti bontását tekintve 2002 februárjában és elsõ két hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetében a gépek, gépi berendezések aránya, relációs szerkezetében pedig az EU-országok részaránya mutat csökkenést az elõzõ év azonos idõszakához képest. A legnagyobb részesedésû árufõcsoport, illetve országcsoport növekedési üteme így a fenti összehasonlításokban a nemzetgazdasági átlag alatt maradt. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetében a gépipari termékek részarányának csökkenésével párhuzamosan 2002 februárjában és elsõ két hónapjában mind a kivitelben, mind a behozatalban emelkedett az élelmiszergazdasági és a feldolgozott termékek részaránya az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. A változások a kivitelben voltak jelentõsebbek. A külkereskedelmi termékforgalom relációs szerkezetében az EU-országok részarányának csökkenésével párhuzamosan elsõsorban a behozatalban növekedett a fejlõ- 21. ábra A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított trendjeinek évesített havi növekedési üteme % % 160 160 150 140 130 120 110 100 90 80 23. ábra A termékimport alakulása Millió euró 3700 3500 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Millió euró 3700 3500 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított 1900 Trend 1700 1500 Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. 1999 2000 Kivitel Behozatal 1999 2000 2001 2002 22. ábra A termékexport alakulása Millió euró 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 1700 1500 1300 1100-100 -200-300 -400-500 -600 Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. 1999 2000 2001 Millió euró 0 2001 Ápr. Júl. Okt. 2002 150 140 130 120 110 100 90 80 Millió euró 3300 3100 2900 2700 2500 2300 2100 1900 Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított 1700 Trend 1500 1300 1100 24. ábra A külkereskedelmi egyenleg alakulása Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. 1999 2000 Szezonálisan kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított Trend 2001 2002 Millió euró 0 2002-100 -200-300 -400-500 -600 2002/4 HAVI JELENTÉS 19
Fizetési mérleg, külkereskedelem dõ, azon belül is néhány távol-keleti országból (Kína, Tajvan, Malajzia, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Dél-Korea) érkezõ behozatal részaránya. Az ezen országcsoportból (azon belül is a fenti országokból) érkezõ behozatal növekedési üteme jelentõsen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. A CEFTA- és a FÁK-országok részaránya 2002 februárjában és az év elsõ két hónapjában nem változott lényegesen (inkább a kismértékû csökkenés volt a jellemzõ) a megelõzõ év azonos idõszakához képest, az ezen országokkal folytatott külkereskedelmi termékforgalom növekedési üteme összességében nem tért el jelentõsen a nemzetgazdasági átlagtól. 20 MAGYAR NEMZETI BANK