Élelmiszertudományi Kar. Biomérnöki BSc modulválasztás

Hasonló dokumentumok
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (ÉMB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

Műszaki menedzser alapszak

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

BIOTERMÉK TECHNOLÓGIA-2

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

Határidő: november 30.

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar Jegyzőkönyvi kivonat az Élelmiszertudományi Kari Tanács november

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem. Műegyetem - Kutatóegyetem Biotechnológia, egészség-és környezetvédelem

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Műszaki és Gépészeti Tanszék

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök

Környezettechnológia

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

A kémia alapképzés (BSc) képzési terve

A kémia alapképzés (BSc) képzési terve

Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika) felsőoktatási szakképzés

SSC specialista szakirányú továbbképzési szak

NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

Élelmiszerbiztonság és innováció

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

Online marketing szakirányú továbbképzési szak

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán

Jegyzőkönyv. a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Tanácsa november 26-i üléséről

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Kulturális menedzser szakirányú továbbképzési szak

ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS -MINŐSÉGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (ÉMM) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Államtudományi és Közigazgatási Kar

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Biotechnológiai alapismeretek tantárgy

KÖRNYEZETMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Élelmiszerlánc minőségügyi szakmérnöki szak

Online marketing szakirányú továbbképzési szak

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Föld, víz, levegő, élettér

Munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szak. Munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

Alkalmazott lézertechnológiai szakirányú továbbképzési szak (szakember)

Oktatott tárgyak a 2017/18. tanév I. félévében

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

GAZDÁLKODÁSI ÁS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK SZAKISMERTETŐJE 2014.

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Duális gépészmérnöki képzés (BSc)

SZAK NEVE: Biomérnöki BSc Előfelt. típusa

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

DEBRECENIEGYETEM MŰSZAKIKAR

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

3. Oktatási ügyek. Előterjesztő: Stégerné dr. Máté Mónika dékánhelyettes.

A Műegyetem a horizonton Partnerség európai dimenzióban 2014

Tantárgyfelelős oktató neve. Félévi köv. Kredit pont

Osztályozóvizsga követelményei

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

Oktatói önéletrajz. Dr. Barta József. Karrier. egyetemi docens. Élelmiszertudományi Kar Konzervtechnológiai Tanszék. Felsőfokú végzettségek:

Oktatói önéletrajz Dr. Barta József

GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Tantervi háló Formatervezés BA szak (Megjegyzések: 1., 2.)

Mérnökinformatikus alapszak (BSc)

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

2003. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE. Műszaki Informatika és Villamos Intézet

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

Kereskedelem és marketing (kereskedelmi) felsőoktatási szakképzés

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI

Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK

INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhet végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szerepl megjelölése:

Átírás:

Élelmiszertudományi Kar Biomérnöki BSc modulválasztás

A Biomérnöki BSc. képzés tartalma Alapozó ismeretek: Természettudományi alapismeretek (48 kredit) Gazdasági és humán ismeretek (21 kredit) Szakmai törzsanyag: (95kredit) Molekuláris biológiai alapismeretek, Transzgénikus élőlények előállítása és biztonsága, Biomérnöki műveletek, Bioszeparáció, Környezetvédelem, Kockázatelemzés, Adatelemzés és modellezés, Üzemtelepítési alapismeretek, Biztonságtechnika és munkavédelem. Differenciált szakmai ismeretek: (46 kredit) Négy hetes szakmai gyakorlat Kritérium tárgyak: Testnevelés, Szakmai idegen nyelv Kimeneti követelmény: Középfokú C típusú általános állami nyelvvizsga

Differenciált szakmai ismeretek (46 kredit) Környezetvédelmi modul (21 kredit) Szakmai vezető: Dr. Márki Edit egyetemi docens Alkalmazott biotechnológiai modul (21 kredit) Szakmai vezető: Dr. Nguyen Duc Quang egyetemi tanár Szakdolgozat készítés (15 kredit) Szabadon választott tárgyak (10 kredit)

Szakmai gyakorlat teljesítési lehetőségei 6. és 7. félév közötti nyári időszakban A szakmai gyakorlati szabályzat alapján 4 és 8 hét közötti időszakra köthető a cégekkel szerződés Rögzítendők a hallgatók feladatai Teljesíthető a gyakorlat hazai és külföldi Biotechnológiai eljárásokat alkalmazó iparvállalatoknál Kis és középvállalatoknál Fejlesztő és tervező intézeteknél Kutatóhelyeken Szakirányú államigazgatási szerveknél Egyéni kezdeményezés, oktatói segítséggel Teljesítés elfogadása Írásbeli és szóbeli beszámoló és a gyakorlati hely által hivatalosan kiadott igazolás

Szakdolgozat A szakdolgozat egy konkrét, a választott szaktechnológia területén felmerülő feladat megoldása, kutatási téma kidolgozása vagy elemző tanulmány elkészítése, amely a hallgató tanulmányi ismereteire támaszkodva, kiegészítő szakirodalmak tanulmányozásával és konzulensek irányításával két félév alatt elkészíthető. A jelölt a szakdolgozatával igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes a biomérnöktől elvárt kísérleti és elemző feladatok elvégzésére

Szakdolgozati témák kidolgozása Az oktatásban résztvevő tanszékeken Felelős oktatók témavezetése mellett Külső intézményekben Tudományos fokozattal, vagy nagy szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek vezetésével Tanszéki felelős oktató bevonásával Modulvezető jóváhagyásával Követelmény szakirodalom önálló feldolgozási képessége

Szakdolgozati téma ajánlatok Alkalmazott Kémia Tanszék Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék Élelmiszerkémia és Táplálkozástudományi Tanszék Fizika és Automatika Tanszék Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszék Konzervtechnológiai Tanszék Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék Sör- és Szeszipari Tanszék

Záróvizsga A záróvizsga az elsajátított ismeretek komplex ellenőrzése, amely a szakmai törzsmodul és a differenciált szakmai ismeretek tantárgyköreiből kijelölt tananyag és az ismeretek integrálási készségét megállapító számonkérésből és a szakdolgozat védéséből áll. A záróvizsga tantárgyai Szakmai törzsmodul Tantárgy Tananyag mennyisége kreditben Mikrobiális genetika 4 Molekuláris biológiai alapismeretek 5 Biomérnöki műveletek 6 Környezetvédelmi modul Alkalmazott biotechnológia modul Tantárgy kredit Tantárgy Tananyag mennyisége kreditben Környezettechnika 5 Környezeti biotechnológia 3 Bioinformatikai alapismeretek 3 A záróvizsgára bocsátás feltétele: 195 kredit megszerzése (kötelező és fakultatív tárgyak)

KÖRNYEZETVÉDELMI MODUL Szakmai vezető Dr. Márki Edit egyetemi docens

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK Tantárgy Tantárgy felelős 5. 6. 7. Környezetgazdaságtan Prof. Dr. Lakner Zoltán x Levegő és vízvédelem Dr. Márki Edit x Környezettechnika Prof. Dr. Vatai Gyula, Dr. Márki Edit x Környezetvédelmi analitika Prof. Dr. Fodor Péter x Környezetbarát vállalatirányítás Bogóné Tóth Zsuzsánna x Környezeti biotechnológia Dr. Kovács Mónika x Szabadon választható tárgyak Szakdolgozat x x Záróvizsga tantárgyai Szakmai törzsanyag o o o Mikrobiális genetika Molekuláris biológiai alapismeretek Biomérnöki műveletek Modul o Környezettechnika x

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 1+1+0, 3K A fenntartható fejlődés. A fenntarthatóság mérése. A levegő, mint környezeti elem; A víz, mint környezeti elem; A talaj, mint környezeti elem. A hulladékgazdálkodás legfőbb kérdései. Az externáliák fogalma, az externália optimális nagysága. Az externáliák internalizálása: Pigou elmélete, Coase elmélete. A normák elmélete, az adók és normák hatékonysága. A szennyezéselhárítási határköltség, a társadalmi költségek minimalizálása tökéletesen és nem tökéletesen keveredő szennyezések esetén, általános esetben (három vállalat). A természeti erőforrások gazdaságtana: a megújuló erőforrások; a kimerülő erőforrások. A nem piaci javak közgazdasági értékelése

LEVEGŐ ÉS VÍZVÉDELEM 2+1+0, 3K Az EU és a hazai környezetvédelmi irányelvek és a legfontosabb törvényi követelmények megismerése. Levegőszennyezés csökkentése. Légszennyezés hatása az élő és élettelen környezetre. A légszennyezés forrásai, gyakori szennyezők fajtái, egészségre káros hatásuk. Emissziós és imissziós határértékek. Légszennyező anyagok leválasztása. Levegőminőség vizsgálata. Vízszennyezés forrásai, hatása az élő és élettelen környezetre, környezeti elemekre. Leggyakoribb vízszennyező anyagok. Vízszennyezés szabályozása. Vízgazdálkodás. Szennyvizek tisztítása, előkezelése, mechanikus és biológiai tisztítás. Iszapok keletkezése, iszapkezelés, hasznosítás. Esettanulmányok, teleplátogatások

KÖRNYEZETTECHNIKA 3+2+1, 6K Légszennyező anyagok fajtái, forrásai, élővilágra gyakorolt hatásuk, légszennyező anyagok leválasztására alkalmas technikák A szennyvíztisztítás technikai/technológiai elemei, a biológiai szennyvíz-tisztítás technikái Levegőztetős bioreaktorok, gáz hold-up és oxigénabszorpció buborékoltatós kolonnában. A hurokreaktorok hidrodinamikája és anyagátadása. Hőátadás a bioreaktorban. A szennyvíziszap stabilizálása, hasznosítása. Membrán bioreaktorok Talajvédelem, talajkezelés technikai megoldásai Esettanulmányok, tervezési feladatok: Laboratóriumi gyakorlatok

KÖRNYEZETVÉDELMI ANALITIKA 2+2+0, 4K Környezetvédelmi analitika célja, jogszabályai, mintavételi technikák Klasszikus és műszeres analitikai módszerek a környezetvédelemben. Levegő, por, felszíni és felszín alatti vizek vizsgálati módszerei. Automata mérési módszerek. Környezetvédelmi analitikai vizsgálatok tervezése és kiértékelése. A környezetvédelmi analitika szerepe a biotechnológiában. Gyakorlatok

KÖRNYEZETBARÁT VÁLLALATIRÁNYÍTÁS 1+1+0, 3K Versenyképesség és környezetvédelem a vállalati szférában Környezeti kockázatok Vállalati környezeti stratégia és funkció; környezeti szabályozás A környezetvédelem fejlődési lépcsői; környezetvédelmi irányzatok A környezetvédelmi költségek és hasznok értékelése; környezeti kontrolling Környezeti teljesítményértékelés. Környezeti Irányítási Rendszerek. Környezeti innovációk, logisztikai innovációk környezeti hatásai. Életciklus elemzés és ökodesign. Környezeti kommunikáció, környezeti konfliktusok kezelése. Környezeti marketing. Környezetbarát termékek, öko-címkék. Fenntartható fogyasztás. Vállalatok társadalmi felelőssége

KÖRNYEZETI BIOTECHNOLÓGIA 2+1+0, 3K A környezetszennyezés fizikai, kémiai és biológiai eredete, csökkentésének módszerei. Mikroorganizmusok és ezek termékeinek (enzimek) szerepe a környezeti károk elhárításában. Biotechnológia lehetőségei a levegőtisztításban, víztisztításban. Biotechnológia alkalmazása a talajban (nitrogénkötő, olajfaló baktériumok). Biomassza átalakítása mikroorganizmusokkal (SCP, SCO). Kőolajtermékek biotechnológiai feldolgozása. Ásványi anyagok biotechnológiája (érckinyerés). Energiahordozók nyerése biotechnológiai eljárásokkal. Xenobiotikumok biotechnológiai átalakítása.

KOMPETENCIÁK Megfelelő biológiai és kémiai ismeretekkel rendelkezik és önálló alkotó, illetve irányító-szervező tevékenységet tud ellátni a folyamatosan fejlődő biotechnológiák területén. Képes a tervezett fejlesztések gazdasági elemzésére és környezeti hatásainak prognosztizálására. Képes szerepet vállalni a technológiai fejlesztésekben, azok társadalmi elfogadtatásában a termelőktől, a forgalmazókon át a fogyasztókig. Ismeri a környezeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, a környezet védelme, a mezőgazdasági és ipari hulladékok hasznosítása, biotechnológiai úton történő értéknövelő átalakításuk, valamint hulladékmentes technológiák alapjait, lehetőségeit. Segítheti az egészséges táplálkozást szolgáló egészségvédő élelmiszerek fejlesztését. Küldetésének célja az élhető környezet fenntartásának elősegítése és az életminőség javítása.

ALKALMAZOTT BIOTECHNOLÓGIA MODUL Szakmai vezető Dr. Nguyen Duc Quang egyetemi tanár

A modul célja Olyan szakmai felkészültségű mérnökök képzése, akik megfelelő biológiai és kémiai ismeretekkel rendelkeznek és önálló alkotó, illetve irányítószervező tevékenységet tud ellátni a folyamatosan fejlődő biotechnológiák területén

Mikrobák a biotechnológiában Differenciált szakmai ismeretek Tantárgy Felelős Kr. 5. félév Dr. Kovács Mónika 3 200v3 6. félév 7. félév Törzsfenntartás Dr. Péter Gábor 2 201v3 Toxikológia Dr. Csóka Mariann 3 210v3 Fermentációs eljárások Dr. Nagy Edina Szandra 4 202v4 Környezeti biotechnológia Dr. Kovács Mónika 3 300f3 Analitika biomérnököknek Dr. Ábrankó László 3 102v3 Bioinformatikai alapismeretek Dr. Nguyen Duc Quang 3 120f3 Záróvizsga tantárgyai Szakmai törzsanyag o o o Modul o o Mikrobiális genetika Molekuláris biológiai alapismeretek Biomérnöki műveletek Környezeti biotechnológia Bioinformatikai alapismeretek

Mikroorganizmusok, mint termelő törzsek Szelekció, törzsjavítás klasszikus genetikai és molekuláris módszerekkel Elsődleges és másodlagos metabolitok termelése; anyagcsereutak szabályozásának módosítása túltermelés érdekében Hagyományos fermentációk: sör, bor, sütőélesztő, tejtermékek, orientális élelmiszerek fermentációjában résztvevő mikrobák Starter kultúrák alkalmazása és fejlesztése, hatásuk a technológiára és a termék minőségére Sejttömeg, SCP, sejtösszetevők biotechnológiai előállítására alkalmazott mikroorganizmusok Szerves savak, oldószerek, aminosavak előállításában szerepet játszó mikrobák A fermentációs ipar új korszaka: antibiotikumok, bioaktív anyagok gyártására használt mikrobatörzsek nemesítése Mikrobák a biotechnológiában Enzimek előállítása mikroorganizmusokkal: élelmiszer-, gyógyszer-, mosószer-, textil-, bőr-, papíripari hasznosításuk Bioetanol gyártása megújuló mezőgazdasági nyersanyagokból Mikroorganizmusok a környezetvédelemben: biokontroll, biodegradáció, bioremediáció

Törzsgyűjtemények általános szerepe, feladatai, szolgáltatásai Mikroorganizmusok sokfélesége, begyűjtésük, fenntartásuk, felhasználásuk ipari célokra Törzsfenntartási, törzstartósítási módszerek, technikák történeti áttekintése, jelentőségük napjainkban Korszerű, új tartósítási módszerek a genetikai tulajdonságok biztonságos megőrzésére Liofilezés (fagyasztva szárítás). Mélyfagyasztás, folyékony nitrogénben való fenntartás Életképességi vizsgálatok Törzsfenntartás Mikroorganizmusok azonosítása, rendszertani besorolása Típus és referencia törzsek szerepe a kutatásban, minőségellenőrzésben, mikroorganizmusok besorolása patogenitásuk szerint Mikroorganizmusok biztonsági tárolása, jogszabályi háttér Mikroorganizmusok szabadalmi letétbehelyezése, jogszabályi háttér Törzsgyűjtemények adatbázisai, hozzáférhetőség lehetőségei Törzsgyűjtemények nemzetközi szervezetei, részvételük nemzetközi együttműködésben

Toxikológia Egészségkárosító vegyi anyagok forrásai Toxikológiai fogalmak, paraméterek Az idegen vegyi anyagok toxikológiai vizsgálata Kockázatbecslés, kockázatelemzés, kockázatkezelés Az idegen anyagok étrendi expozíciójának megállapítása Adalékanyagok, technológiai segédanyagok Környezeti és ipari eredetű szennyezőanyagok Technológiai eredetű szennyezőanyagok Növényvédőszerek Állatgyógyászati szerek Biológiai eredetű szennyezőanyagok Természetes tartalomként előforduló toxikus anyagok Élelmiszerekkel érintkező anyagokból kioldódó toxikus anyagok Toxikus anyagok kivonása élelmiszerekből és analitikai mérésük.

Fermentációs eljárások Biológiai iparok termékei, fejlődési irányai Mikrobiális biomassza előállítási technológiák: SCP gyártás Mezőgazdasági és élelmiszeripari starterkultúrák Erjesztéssel előállítható szerves anyagok: etanol, bioetanol, glicerin, butanol, aceton Szerves savak fermentációs előállítása Aminosavak gyártása Nukleotidok előállítása hidrolízissel és bioszintézissel Vitaminok fermentációs előállítása Enzim fermentációk Antibiotikumok csoportosítási lehetőségei és fermentációs előállításuk Biopolimerek előállítása

Környezeti biotechnológia A környezetszennyezés fizikai, kémiai és biológiai eredete, csökkentésének módszerei Mikroorganizmusok és ezek termékeinek (enzimek) szerepe a környezeti károk elhárításában Biotechnológia lehetőségei a levegőtisztításban, víztisztításban Biotechnológia alkalmazása a talajban (nitrogénkötő, olajfaló baktériumok) Biomassza átalakítása mikroorganizmusokkal (SCP, SCO) Kőolajtermékek biotechnológiai feldolgozása Ásványi anyagok biotechnológiája (érckinyerés) Energiahordozók nyerése biotechnológiai eljárásokkal Xenobiotikumok biotechnológiai átalakítása

Analitika biomérnököknek Mintaelőkészítési és analit-kijelölési alapok (mintavétel, tárolás, előkészítés: reprezentativitás és az analit-megőrzés kérdésköre) Analitikai alapfogalmak (felbontóképesség, linearitás, szelektivitás,...) A visszavezethetőség elve. A HPLC elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazása (SAX, SCX, RP, HILIC, IP-RP). Az UV/VIS + NIR spektrofotometria elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazása Enzimek szerepe a mintaelőkészítésben és az enzim-alapú bioanalitikában (bioszenzorok, ELISA) Az ICP-MS elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazása Az ESI-MS elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazása Csatolt rendszerek kialakítása

Bioinformatikai alapismeretek Bioinformatika története, fejlődési irányai RNS, DNS és fehérjék szerkezete Biológiai információk kódolása Makromolekulák szekvenciális adatbázisai: nukleotidok, fehérjék, szénhidrátok Makromolekulák 3 dimenziós szerkezetének adatbázisai: DNS, fehérjék, glükoproteinek Egyéb hasznos adatbázisok Genom projektek Páronkénti és többszörös szekvencia összerendezés Bioinformatikai alkalmazások a fehérjemérnökségben

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.