Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál? Vörös Ferenc ügyvezető INJEKTOR Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató KFT.
Örvendetes! Már mint hogy a.. Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 2014 után szennyvíziszap lerakón történő elhelyezésére új helyszín nem alakítható ki, az iszapkezelést fenntartható módon kell megoldani. A Program a tápanyagok természeti körfolyamatba való visszaforgatását, a szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő elhelyezését támogatja. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának növelésével a felhasználás e formája komoly szerepet kaphat a talajok tápanyagpótlásán kívül a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, az iszapok víztartalmának helyszínen tartásával.
Ez a felismerés pedig már egyenesen dicséretre méltó! Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 A szennyvíztisztítás tervezésénél számításba kell venni, hogy a szennyvíz is lehet természeti erőforrás: felhasználható megfelelő kezelés után, mint vízforrás, tápanyag (N-, P- és K-forrás), meliorációs alapanyag, karbamidforrás, energiaforrás (mikro-bioüzemanyagcella, biogáz, és egyéb technológiák). A szennyvíziszapból előállított biogáz felhasználásával energia megtakarítás érhető el, egyben csökkenthetők a szennyvíztisztítás fajlagos üzemeltetési költségei. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása részben kiválthatja a műtrágya-felhasználást (és -gyártást).
Még ez is jó: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításához: 1. (c) Amennyiben a kommunális szennyvíztisztító telep szennyezőanyag terhelése 25 000 LE feletti, kötelezett a szennyvíziszapból biogáz előállítására és hasznosítására. 2. (4) Kommunális szennyvíziszapot víztelenítés nélkül fedetlenül tárolni tilos. Amennyiben a szennyvíziszap a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendeletben foglalt határértékeknek megfelel és termőföldön elhelyezhető, a talaj felszíne alá kell juttatni (injektálni, beszántani) a fenti kormányrendelet előírásainak megfelelően.
Pl.: Így
És még Általános indoklás: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításához: A módosítások célja a szennyvíziszapban hasznosítható növényi tápanyagok és energia minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése. Részletes indoklás: 1-2. A módosítás célja a szennyvíztisztító telepek energiafelhasználásának optimalizálása, melyhez beruházások szükségesek. Magyarországnak 2020-ig 20%-al kell csökkenteni az energiafelhasználását, vizsgálni kell a csökkentés módját. Az új szabályozás bevezetésével a szennyvíztisztító telepek energiafogyasztását optimalizálják. Én: A szennyvíztelepek energiafogyasztásának optimalizálásán túl, pl. a műtrágyagyártás, valamint a szállítás és kiszórás energiaköltsége is csökkenthető a 20%-os cél elérése érdekében.
Ez pedig 2010. 03. 30-i Szennyvíziszapok és biogáz fermentlevek hasznosítása c. konferencián elhangzott előadásomból való: RACIONÁLIS SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁS Szervesanyag tartalmú hulladékok: -Szennyvíziszap -Trágya (híg- és almos) -Növényi maradványok -Konyhai hulladék -Élelmiszeripari hulladék -Vágóhídi hulladék -Kezelt állati tetem BIOGÁZ FERMENTOR GÁZMOTOR BIOGÁZ GÁZKAZÁN FERMENTOR-ISZAP Elektromos áram Hő HŐ Mezőgazdasági hasznosítás
RACIONÁLIS SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁS Szervesanyag tartalmú hulladékok: -Szennyvíziszap -Trágya (híg- és almos) -Növényi maradványok -Konyhai hulladék -Élelmiszeripari hulladék -Vágóhídi hulladék -Kezelt állati tetem BIOGÁZ FERMENTOR GÁZMOTOR BIOGÁZ GÁZKAZÁN FERMENTOR-ISZAP Elektromos áram Hő HŐ Mezőgazdasági hasznosítás
SZENNYVÍZISZAP FERMENTÁLÁSA SORÁN NYERHETŐ ZÖLDENERGIA SAJÁT ÜZEMI, VALAMINT A FERMENTORISZAP MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSÁVAL ELÉRHETŐ MEGTAKARÍTÁS (2010. évi adatok) 500 550 ezer tonna szennyvíziszap szárazanyagból nyerhető zöld elektromos energia értéke SAJÁT ÜZEMI FELHASZNÁLÁSNÁL Elérhető megtakarítás 500-550 ezer tonna szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával (5 t/ha szárazanyag terhelés mellett) 6,3 6,9 milliárd Ft/év 5 5,5 milliárd Ft/év 500-550 EZER TONNA SZENNYVÍZISZAP RACIONÁLIS FELHASZNÁLÁSÁVAL ELÉRHETŐ ÖSSZES MEGTAKARÍTÁS 11,3 12,4 milliárd Ft/év
Sínen vagyunk???: A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításához Általános indoklás: A módosítások célja a termőföld fokozott védelme, illetve a szennyvíziszapban hasznosítható növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése. Részletes indoklás: 1. A szennyvíziszap növényi tápanyag tartalma miatt a mezőgazdaság számára hasznosítható nyersanyag. A módosítás célja ezen tápanyagok visszaforgatása a termőtalajba. 5. A Korm. rendelet változtatása a mezőgazdaságba kihelyezett szennyvíziszapban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeit a dán határértékeknek megfelelően módosítja. A Korm. rendelet módosítása a környezeti biztonság javítását, a termőföld fokozott védelmét, az egészségesebb élelmiszeripari termelést és a környezeti kockázatok csökkentését szolgálja.
MIT IS JELENT EZ A TERVEZETT MÓDOSÍTÁS?
Változás % Tervezett h. érték Toxikus elemek As Co Cu Mo Se Zn ΣPCB TPH LAS NPE DEHP Az 50/2001. (IV. 3.) Korm. r. 5. számú mellékletében írt, a szennyvíziszapban megengedhető mérgező elemek és káros anyagok jelenlegi és tervezett határértékei (mg/kg sz.a.), valamint a változások ( % ) 75 0,8 50 100 1000 0,8 20 30 120 100 2500 3 1 4000 1300 10 50 0-92 0-90 0-92 0-85 -84 0 0-70 0 0 - - -
Változás % Tervezett h. érték Toxikus elemek As Co Cu Mo Se Zn ΣPCB TPH LAS NPE DEHP Az 50/2001. (IV. 3.) Korm. r. 5. számú mellékletében írt, a szennyvíziszap komposztban megengedhető mérgező elemek és káros anyagok jelenlegi és tervezett határértékei (mg/kg sz.a.), valamint a változások ( % ) 25 0,8 50 100 750 0,8 10 30 120 50 2000 3 0,5 1000 - - - 0-84 0-71,5 0-84 0-70 -70 0 0-40 0 0 - - -
MIÉRT? TÉNYLEG VESZÉLYT JELENT A TERMŐFÖLDRE, VAGY A TERMESZTETT NÖVÉNYEKRE A KÁROS ANYAGOK, ILLETVE TOXIKUS ELEMEK JELENLEGI HATÁRÉRTÉKE?
MIT MUTATNAK A TÉNYEK??? LÁSSUNK NÉHÁNY ADATOT!
Mert hogy MIKROELEM TARTALMAK A SZENNYVÍZISZAPBAN (mg / kg szárazanyag) Megnevezés As Cd Co ΣCr Cu Hg Mo Ni Pb Se Zn 3,18 1,03 2,41 413 110 0,909 2,01 37 29 4,29 901 Sűrített szennyvíziszap (sz.a.: 5 9 %) 3,9 1,37 3,12 295 701 <0,06 4,35 130 27,4 2,86 1856 4,81 1,31 3,14 385 749 0,301 6,99 139 38,1 3,73 1050 4,2 1,98 2,51 259 899 0,836 7,47 108 34,5 2,18 1260 5,94 1,37 7,1 64,2 700 1,31 6,23 94 49,4 3,18 1550 Jelenlegi határérték 75 10 50 1000 1000 10 20 200 750 100 2500 Legnagyobb telítettségi arány ( % ) 7,9 19,8 14,2 41,3 89,9 13,1 37,3 69,5 6,6 4,29 74,2
És a talajban MIKROELEM TARTALOM VÁLTOZÁSA SZENNYVÍZISZAPPAL KEZELT TALAJBAN (mg / kg szárazanyag) Talajvizsgálat éve cm As Cd Co ΣCr Cu Hg Mo Ni Pb Se Zn 1994 0 állapot (MI-08-1735 1990) 0-30 na. 0,08 9,7 10,4 10,3 <0,5 0,48 16,7 3,6 <0,2 43,3 30-60 na. <0,05 10,4 13,9 13,4 <0,5 0,48 20,7 5,7 <0,2 51,7 Akkori határérték 15 1 50 75 74 1 10 50 100 10 200 Kiindulási elemtartalom a felső határérték %-ában 2009 (50/2001. Korm. r.) átlag né. 6,5 20,1 16,2 15,8 < 50 4,8 37,4 4,65 < 20 23,8 0-30 <0,2 0,05 5,41 14,6 10,5 <0,06 <0,06 13,7 4,14 <0,2 45,7 30-60 0,41 <0,02 8,36 15,2 13,2 <0,06 <0,06 20,9 6,43 <0,2 51,2 Jelenlegi határérték 15 1 30 75 75 0,5 7 40 100 1 200 Elemtartalom 15 év múltán a felső határérték %-ában Változás 15 év után ( % ) átlag 2 3,5 22,9 19,87 15,8 < 12 < 0,86 43,2 5,28 < 20 24,2 né. - 46-31,5 22,6 0 né. né. - 7,5 13,6 0 2
És egy másik talajban MIKROELEM TARTALOM VÁLTOZÁSA SZENNYVÍZISZAPPAL KEZELT TALAJBAN (mg / kg szárazanyag) Talajvizsgálat éve cm As Cd Co ΣCr Cu Hg Mo Ni Pb Se Zn 1994 0 állapot (MI-08-1735 1990) 0-30 na. 0,03 11,6 11,6 12,7 <0,5 0,5 21,3 5,8 < 2 42,1 30-60 na. 0,03 14,6 17,4 20,5 <0,5 0,67 33,4 3,6 < 2 59,3 Akkori határérték 15 1 50 75 74 1 10 50 100 10 200 Kiindulási elemtartalom a felső határérték %-ában 2009 (50/2001. Korm. r.) átlag - 3 26,2 19,3 22,4 < 50 5,85 54,7 4,7 < 20 25,4 0-30 0,77 <0,02 9,49 17,3 11,6 <0,06 <0,06 24,1 6,79 <0,4 45,7 30-60 1,03 <0,02 10 23,1 12,6 <0,06 <0,06 28,5 4,29 <0,4 58,5 Jelenlegi határérték 15 1 30 75 75 0,5 7 40 100 1 200 Elemtartalom 17 év múltán a felső határérték %-ában Változás 17 év után ( % ) átlag 6,87 < 2 32,5 26,9 16,3 < 12 < 0,86 65,7 6,04 < 40 28,4 né. - 33-25,6 39,3-27 né. né. - 3,8 17,8 né. 2,8
Toxikus elemek Tervezett felső határérték (mg/kg sz.a.) Jelenlegi felső határérték (mg/kg sz.a.) Átlagos koncentráció (mg/kg sz.a.) Kijuttatott összes elem ( kg ) Fajlagos terhelés ( kg / ha ) Kijuttatható mennyiség (kg/ha/év) Terhelés a kijuttatható mennyiség %-ában Arzén (As) 75 75 5,94 0,774 0,0407 0,5 8,15 Kadmium (Cd) 0,8 10 1,37 0,1785 0,0094 0,15 6,26 Kobalt (Co) 50 50 7,1 0,9251 0,0487 0,5 9,74 Σ Króm (ΣCr) 100 1000 64,2 8,3653 0,4403 10 4,40 Nikkel (Ni) 30 200 94 12,2482 0,6446 2 32,23 Higany (Hg) 0,8 10 1,31 0,1707 0,009 0,1 8,98 Molibdén (Mo) 20 20 6,23 0,8118 0,0427 0,2 21,36 Ólom (Pb) 120 750 49,4 6,4368 0,3388 10 3,39 Réz (Cu) 1000 1000 700 91,22 4,8 10 48 Szelén (Se) 100 100 3,18 0,4144 0,0218 1 21,8 Cink (Zn) 2500 2500 1550 201,965 10,63 30 35,4 Hatóanyag Nitrogén (N) - 24300 3168 167 170 98
Toxikus elemek Tervezett felső határérték (mg/kg sz.a.) Jelenlegi felső határérték (mg/kg sz.a.) Átlagos koncentráció (mg/kg sz.a.) Kijuttatott összes elem ( kg ) Fajlagos terhelés ( kg / ha ) Kijuttatható mennyiség (kg/ha/év) Terhelés a kijuttatható mennyiség %-ában Arzén (As) 75 75 4,2 0,8312 0,0208 0,5 4,16 Kadmium (Cd) 0,8 10 1,98 0,3918 0,0098 0,15 6,53 Kobalt (Co) 50 50 2,51 0,4967 0,0124 0,5 2,48 Σ Króm (ΣCr) 100 1000 259 51,2561 1,2814 10 12,81 Nikkel (Ni) 30 200 108 21,3732 0,5343 2 26,7 Higany (Hg) 0,8 10 0,836 0,1654 0,0041 0,1 4,1 Molibdén (Mo) 20 20 7,47 1,4783 0,037 0,2 18,5 Ólom (Pb) 120 750 34,5 6,8276 0,1707 10 1,71 Réz (Cu) 1000 1000 899 177,9121 4,4478 10 44,48 Szelén (Se) 100 100 2,18 0,4314 0,0108 1 1,08 Cink (Zn) 2500 2500 1260 249,354 6,2339 30 20,78 Hatóanyag Nitrogén (N) - - 22600 2945 164 170 96
INDOKOLT-E TEHÁT A MÓDOSÍTÁS?
Káros anyagok és toxikus elemek megengedhető koncentrációja a szennyvíziszapokban, mezőgazdasági felhasználás esetén (mg/kg sz.a.) Elemek 86/278/EGK Jelenlegi határérték Tervezett határérték Arzén (As) - 75 75 Kadmium (Cd) 20-40 10 0,8 Kobalt (Co) - 50 50 Σ Króm (ΣCr) - 1000 100 Nikkel (Ni) 300-400 200 30 Higany (Hg) 16-25 10 0,8 Molibdén (Mo) - 20 20 Ólom (Pb) 750-1200 750 120 Réz (Cu) 1000-1750 1000 1000 Szelén (Se) - 100 100 Cink (Zn) 2500-4000 2500 2500
Elemek Határérték a talajban mg/kg sz.a. Tervezett határérték a szennyvíziszapban mg/kg sz.a. Tervezett határérték a szennyvíziszap komposztban mg/kg sz.a. Arzén (As) 15 75 25 Kadmium (Cd) 1 0,8 0,8 Kobalt (Co) 30 50 50 Σ Króm (ΣCr) 75 100 100 Nikkel (Ni) 40 30 30 Higany (Hg) 0,5 0,8 0,8 Molibdén (Mo) 7 20 10 Ólom (Pb) 100 120 120 Réz (Cu) 75 1000 750 Szelén (Se) 1 100 50 Cink (Zn) 200 2500 2000
Véleményem szerint nem indokolt a határértékek tervezett módosítása! Értelmetlen változtatni mert: az irreálisan alacsony határértékek miatt a kommunális szennyvíziszap mintegy 60 65 %-át nem lehet a mezőgazdaságban hasznosítani az (5 t iszap sz.a.) : (5000 t talaj) arány mellett pl.: a (0,8 mg/kg iszap sz.a.) : 1 (mg/kg talaj sz.a.) Cd arány nehezen értelmezhető a mezőgazdasági hasznosításból kiszoruló nagy tömegű (300 350 ezer t/év) iszap évente 4,3-4,8 MdFt költség megtakarítás elveszítését jelenti más módú ártalmatlanítás költsége több mint 10 %-kal növeli a szennyvíztisztítás rezsiköltségét a jelenleg hatályos 50/2001. (IV. 3.) Korm. r. 6. számú melléklete meghatározza a mérgező anyagok és káros elemek egy hektár területre, évente kijuttatható mennyiségét
AZT HISZEM ÉRDEMES LENNE ÚJRAGONDOLNI EZT AZ EGÉSZET! KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!