Címzett:., az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: K.I.M. Kritikus Ifjúságért Mozgalom Törvényjavaslat címe: A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról Tisztelt Elnök Úr! Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Kritikus Ifjúságért Mozgalom nevében mellékelten benyújtom a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló törvényjavaslatot. 2018. évi... törvény A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 1. A 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 9. -a a következő (1c) bekezdéssel (1c) A jelentkezési kérelem benyújtásában a Hivatal által tankerületenként megjelölt középfokú oktatási intézmények, valamint a kormányablakok és Mobilizált Ügyfélszolgálatok nyújtanak segítséget az azt igénylőknek. 2. A 423/2012. (XII.29) Korm. rendelet 15 (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A (3) bekezdés c) f) pontja alapján adható többletpontok összege 300 elért felvételi pontig legfeljebb 100 pont lehet, 300 felvételi pont felett a többlet pontok halmozhatóak, így a többletpontok összege meghaladhatja a 100-at.
3. A 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 23. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Alapképzésre, osztatlan képzésre a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az a jelentkező vehető fel, akinek a 19., 20. és a 21. (1) bekezdés j) pontja szerint járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 350 pontot. 4. A 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 24 (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1) Mozgás- vagy érzékszervi fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 20 többletpontra jogosult. 2) Értelmi- vagy beszédfogyatékossággal, rézlépességzavarral élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. 3) Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. A 423/2012. (XII.29) Korm. rendelet 24 (1) bekezdés c) pontja hatályát veszti. 5. 6. A 423/2012. (XII.29) Korm. rendelet 1. melléklet II/A. pontja a következő rendelkezéssel 9. Társadalomtudomány képzési terület: szociális munka és szociálpedagógia szakon.
7. A 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez 2. melléklet 4. pontja a következő élő idegen nyelvel (h) roma/cigány nyelv 8. A 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez 3. melléklet 3/10. pontja a következő érettségi tárgyal társadalomismeret 9. 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez 3. melléklet 3/11. pontja a következő érettségi tárgyal társadalomismeret 10. E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
Általános indoklás A törvényjavaslat a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza. A rendszerváltást követően Magyarországon a felsőoktatás soha nem látott expanziója következett be. A felsőfokú végzettség felértékelődésével párhuzamosan emelkedett a lakosság képzettségi szintje, ugyanakkor nem javult az oktatás eredményessége. A közoktatás strukturális átalakítása, a minőségi megújulás ellenére sem képes csökkenteni a társadalmi különbségeket. Az egyetemes emberi jogokhoz és értékekhez, valamint az esélyegyenlőségi irányelvekhez igazodó, az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakuló felsőoktatási felvételi eljárásrend, bár figyelembe vesz bizonyos társadalmi tényezőket, melyek hatással lehetnek az egyén teljesítményére, nem alkalmas az egyéni kvalitások és a választott pályára való alkalmasság maximális figyelembevételére. Mindezek következményeként a felsőoktatásban tanulók száma dinamikusan növekedett ugyan, romlott viszont a felsőoktatás eredményessége és költséghatékonysága, mely kedvezőtlenül befolyásolja a nemzet versenyképességét a fokozódó globális versenyben. Részletes indoklás 1. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezés kizárólag elektronikus, online felületen történik. A közoktatási rendszerből korábban kikerült, valamint az internethozzáféréssel nem vagy csak korlátozottan rendelkező személyek számára nehézséget jelent az elektronikus jelentkezés A módosítás célja, hogy minden magyar állampolgár számára biztosítva legyen a hozzáférés egyenlősége.
2 A tehetséges, kiemelkedő teljesítményű tanulók számának és arányának növelése fontos célja a felsőoktatás reformjának. A tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a felsőoktatási intézmények a fejlődést meghatározó tudás és innováció motorjaivá váljanak. Az alap- és osztatlan képzésekre való felvétel pontszám minimumának emelésének legfőbb célja a felsőoktatásba lépők hatékonyabb szűrése, annak érdekében, hogy a minél magasabb kvalitásokkal, megfelelő eredményekkel rendelkező jelentkezők kerüljenek be a felsőoktatási rendszerbe. A felvételt nyert jelentkezők képességei és készségei, a magyarországi felsőoktatási rendszer követelményeinek emelése jelentik azt az alapot, amelyre építhető a hazai oktatatás minőségének és versenyképességének fejlesztése. 3. A többletpontok beszámíthatóságának módosításával lehetővé válik a kiemelkedő teljesítmények értékelése, differenciálása. A több és magasabb szintű nyelvvizsga, a kimagasló sport teljesítmények, illetve a kiváló eredményű emeltszintű érettségi eredmények nagyobb energia- és idő ráfordítást feltételeznek, így azok elismerése ebben a formában arányosabb a teljesítménnyel. Természetesen a halmozás nem kivitelezhető azonos kategórián belül (19., 20., 21. ) 4. Az esélyek kiegyenlítése a feltételek egyenlőségének biztosításában kell realizálódjon. A többletpontok számításánál a tanulási képességeket, és így a teljesítményt, kevésbé befolyásoló biológiai tényezők és az egészségi állapot kisebb mértékben kell kompenzálásra kerüljön. 5. A gyermekkel, gyermekvállalással kapcsolatos társadalmi, nemzeti érték és érdekek prioritása megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor jelen törvénymódosítás célja a felsőoktatás minőségi
fejlesztésének előmozdítása, méghozzá a mérhető, elsősorban tanulmányi teljesítményen alapuló felvételi eljárásrend kialakításával. 6. A pályaalkalmassági vizsgálatok célja annak tisztázása, hogy a jelentkező személyi adottságai, mentális állapota, attitűdjei alapján képes-e, képes lesz-e a választott szakma elméletének elsajátítására és gyakorlatának megtanulására. Különösen fontos a pályaalkalmasság vizsgálata a segítő szakmák esetében, ahol a fokozott stressz, a közvetlen klienskapcsolatok és a munkavégzés gyakorlati jellege növeli a korai kiégés és pályaelhagyás kockázatát. 7. A társadalomtudományi képzési területek esetében gyakori, hogy a jelentkezők vagy maguk is valamely sérülékeny társadalmi csoportból kerülnek ki, vagy más módon (pl. önkéntesség) állnak kapcsolatban a későbbi klienskörrel. Az élő roma/cigány nyelvek ismerete jelentős előnyt jelent ezen szakterületek többsége esetében, megkönnyítve a kapcsolatteremtést és a hatékony munkavégzést már a tanulmányok során is. 8. A pedagógia tudományterületén a társadalom működési mechanizmusainak, viszonyrendszerének, struktúrájának ismerete nélkülözhetetlen, éppen ezért indokolt a társadalomismeret, mint érettségi tantárgy figyelembevétele az erre a szakterületre jelentkezők esetében. 9. A pszichológia tudományterületén a társadalom működési mechanizmusainak, viszonyrendszerének, struktúrájának ismerete nélkülözhetetlen, éppen ezért indokolt a társadalomismeret, mint érettségi tantárgy figyelembevétele az erre a szakterületre jelentkezők esetében.