TÁJÉKOZTATÓ FÜZET AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁVAL ÉS A FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSSEL KAPCSOLATBAN. 2015/16-ös tanév

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ FÜZET AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁVAL ÉS A FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSSEL KAPCSOLATBAN 2015/16-ös tanév

2 Tisztelt Szülők, Kedves Diákok! Az alábbi rövid tájékoztatófüzettel igyekszünk könnyebbé tenni az érettségi vizsgával és a felvételivel kapcsolatos összetett teendők megértését és megtervezését. Természetesen amennyiben nem minden kérdésre sikerül a füzetben választ találni, szívesen állok rendelkezésükre/rendelkezésetekre személyesen is. Kellemes és hasznos olvasást kívánok! Menráth Péter tagozatvezető igazgatóhelyettes

3 1. Fontosabb időpontok, határidők február 15. a) az érettségire jelentkezés végső határideje jelentkezés Menráth Péternél b) a felsőoktatási jelentkezés határideje jelentkezés a felvi.hu portálon keresztül elektronikus úton május 2. június 2-9. június június közép- és emeltszintű írásbeli érettségi vizsgák kezdete emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák kezdete a 13.A osztály középszintű szóbeli érettségi vizsgáinak TERVEZETT időpontja a 13.B osztály középszintű szóbeli érettségi vizsgáinak TERVEZETT időpontja július 10. adatpótlás határideje a felvételi eljárásban (nyelvvizsga bizonyítvány, stb) FONTOS! A középszintű szóbeli vizsgák időpontja az előrehozott és külsős érettségizők számától, illetve az összes érettségi felelet számától függően még változhat. Végső időpont március elején.

4 2. Az érettségi és felvételi jelentkezés menete: Jelentkezési határidők A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e, az október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén a vizsgát szervező intézménybe igazolási kérelmet lehet benyújtani a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül (az igazolási kérelemmel együtt a jelentkezési lapot és mellékleteit is be kell nyújtani). Az igazolási kérelem benyújtásának határideje jogvesztő. A kérelem elfogadásáról a vizsgát szervező intézmény dönt. Kapcsolat a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezéssel Fontos, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje szintén február 15-e, a 2016-ös felvételi eljárás során feltehetőleg már kizárólag elektronikus úton történik. Ha a vizsgázó egy adott vizsgatárgyból újra szeretne érettségi vizsgát tenni, az érettségi vizsgára külön jelentkeznie kell, a két jelentkezés nem váltja ki vagy helyettesíti egymást. Tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók jelentkezése Érettségi vizsgára a tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók a májusjúniusi vizsgaidőszakban csak a saját középiskolájukban jelentkezhetnek. Minden további információt és segítséget a vizsgázónak a saját középiskolája fog megadni. (Az október-novemberi vizsgaidőszakban nem minden középiskola szervez érettségi vizsgát. A tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázó az októbernovemberi vizsgaidőszakban valamely vizsgaszervezésre kijelölt középiskolában leadhatja a jelentkezését. Az október-novemberi vizsgaidőszakban vizsgát szervező középiskolák listája augusztus második felétől található meg a honlapon.)

5 A évi május-júniusi legfontosabb írásbeli érettségi vizsgák: Emelt szint Középszint Időpont magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom május 2., 8.00 matematika matematika május 3., 8.00 történelem történelem május 4., 8.00 angol nyelv angol nyelv május 5., 8.00 német nyelv német nyelv május 6., 8.00 informatika - május 10., 8.00 biológia biológia május 11., 8.00 társadalomismeret - május 11., informatika május 12., 8.00 kémia kémia május 13., 8.00 földrajz földrajz május 13., fizika fizika május 17., rajz és vizuális kultúra május 17., vendéglátás-idegenforgalom szakmai előkészítő május 18., 8.00 alapismeretek tárgyak francia nyelv francia nyelv május 19., 8.00 egyéb nyelvek egyéb nyelvek május 20.,23., A évi május-júniusi szóbeli érettségi vizsgák: Emelt szint Középszint Időpont szóbeli vizsgák - június szóbeli vizsgák június A május-júniusi érettségi vizsga összes időpontja innen letölthető

6 3. Fontosabb megkötések, feltételek az érettségire való jelentkezést illetően: Előrehozott érettségi Előrehozott érettségi vizsgát a tanulók a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése esetén csak a középiskolai tanulmányaik várható teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május júniusi vizsgaidőszakában tehetnek, és csak a Magyarországon tanított idegen nyelvekből, illetve informatikából. Azok a tanulók, akik a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt középszinten magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, valamint informatikából előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezekből a vizsgatárgyakból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát. Ezt változatlanul mind a május-júniusi, mind az október-novemberi vizsgaidőszakban megtehetik. A sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy szintemelő vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet majd jelentkezni. Közösségi szolgálat A január 1-jét követően megkezdett érettségi vizsgák esetében az érettségi vizsga megkezdésének feltétele (!) ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. Kötelezően választandó ágazati szakmai vizsgatárgyak (csak 2017-től) A szakközépiskolák esetében január 1-től kötelezően választandó vizsgatárgy a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. A 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában kell első alkalommal a szakközépiskolákban tanulóknak kötelezően az ágazati szakmai vizsgatárgytól érettségi vizsgát tenni. (Ez azokra vonatkozik először, akik nálunk a 2012/13-as tanévben kezdték meg tanulmányaikat 9/ny évfolyamon) (Az érettségi vizsgák szabályainak január 1-től életbe lépett, illetve a későbbiekben életbe lépő összes változása itt megtekinthető.)

7 4. Gyakori kérdések az érettségi vizsgával kapcsolatban a) Mely tantárgyakból kötelező vagy lehet érettségi vizsgát tenni Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Amennyiben előrehozott érettségit kíván tenni a tanuló és az adott tárgyból még nem fejezte be tanulmányait, osztályozó vizsgát kell tennie a hátralevő évfolyamok tananyagából. b) Milyen százalékok alapján értékelik az érettségi vizsgát? Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) % elérése esetén jeles (5), b) 60 79% elérése esetén jó (4), c) 40 59% elérése esetén közepes (3), d) 25 39% elérése esetén elégséges (2), e) 0 24% elérése esetén elégtelen (1). Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) % elérése esetén jeles (5), b) 47 59% elérése esetén jó (4), c) 33 46% elérése esetén közepes (3), d) 25 32% elérése esetén elégséges (2), e) 0 24% elérése esetén elégtelen (1).

8 c) Kell-e természettudományos tárgyból érettségizni? Nem kell természettudományos tárgyból érettségit tenni, de a tanulmányi pontszámok számításánál ötödik tárgyként természettudományos tárgyat kell választani. A választott természettudományos tantárgy bármely, a középiskolában legalább két évig tanult vagy két legalább egy évig tanult természettudományos tantárgy lehet - pl. földrajz, biológia, kémia, fizika, természettudomány. d) Kell-e szakközépiskolásoknak szakmai tárgyból érettségizni? Nem kötelező szakközépiskolásoknak szakmai tárgyból érettségizni. Ez csak január 1. után lesz kötelező. e) Jelentkezhet-e emelt szintű érettségire olyan diák, aki nem fakultált, illetve középszintre olyan diák, aki fakultáción vett részt? Az érettségi vizsgára jelentkező függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Az emelt szinten választható vizsgatárgyak listája itt található meg. f) Tehet-e középszinten érettségi vizsgát olyan tanuló, akinek már van emelt szintű előrehozott eredmény az adott tárgyból? Egy szinten egy tanuló csak egyszer vizsgázhat középiskolai tanulmányai alatt és egy tantárgyból csak szintemelő vizsgát tehet, tehát alacsonyabb szintű vizsgát nem.

9 5. Gyakori kérdések a felsőoktatási felvételit illetően a) Hogyan kell felsőoktatási intézménybe jelentkezni? A felsőoktatási jelentkezés az érettségivel tartalmában szorosan összefüggő, de szervezésében attól teljesen független folyamat. A 2015-ös felvételi eljárás során feltehetőleg már kizárólag elektronikus úton, a portálon történő regisztráció után lehet jelentkezni a felsőoktatásba. Ebben az esetben a felvételiző az oldalon keresztül azonnal tájékozódhat az elérhető szakokról és kiszámíthatja pontjait. További előnye az elektronikus felvételinek, hogy a szükséges dokumentumok feltöltése bármikor otthonról megtörténhet és a jelentkező folyamatos visszajelzést kap a felvételi folyamat állásáról, fegyelmezteti a rendszer, hogy minden dokumentumot beadott-e. A felvételi folyamat sikeres lezárásának feltétele az ügyfélkapus regisztráció. Ennek pontos menete az címen elérhető. b) Minimálisan hány pontot kell összeszedni a felsőoktatási továbbtanuláshoz? Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 260 pontot. c) Mikor jár a többletpont az emelt szintű érettségiért? Az emelt szintű érettségiért akkor (abból a tárgyból) jár a többletpont, ha az adott tantárgyból számítják az érettségi pontjainkat (lásd később) és az adott felsőoktatási intézmény megjelölte, mint felvételi tantárgyat, amiért az emelt szintű többletpontokat beszámítja. d) Kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenni az egyetemi felvételihez? Nem kötelező, de többnyire célszerű a többletpontok miatt. A felvételi tájékoztatóban az egyetemek megjelölik azokat a tantárgyakat, melyekből megkövetelik az érettségi vizsgát ( felvételi tárgyak ), illetve megadják, hogy mely tárgyakból kötelező emelt szinten érettségizni. Amennyiben az intézmény egy tárgyat sem jelöl meg kötelezően emelt szinten teljesítendő tárgyként, nem kötelező emelt szintű érettségit tenni. Meg kell azonban nézni az előző év felvételi pontszámait az adott szakra, mivel magas pontszám esetén emelt szintű (vagy más) többletpontok nélkül a

10 jelentkezőnek nincs esélye a bejutásra. Bizonyos műveltségterületeken a 423/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet kötelezően előírja az emelt szintű érettségit. A rendelet pontos szövege megtalálható a Magyar Közlöny 2012/183 számában, vagy elérhető online IDE kattintva. Természetesen az év végén megjelenő felvételi tájékoztató is tartalmazni fogja ezeket az információkat. e) Igaz, hogy az emelt szintű nyelvi érettségi nyelvvizsgát ér? Igaz. A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, ha legalább 60%- ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú, 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. 6. A felvételi pontok kiszámítása A tanuló felvételi összpontszámát a tanulmányi pontokból, az érettségi eredményekből és a többletpontokból számolják. A felvételi összpontszám számítása alapképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben két módon történhet: a) tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok vagy b) érettségi pontok kétszerezése + többletpontok Pontszámításkor automatikusan azt a módszert alkalmazzák, amelyik a jelentkezőnek kedvezőbb. Ezt nem kell külön kérni. A tanulmányi pontok A tanulmányi pontszám a maximálisan elérhető 500-ból legfeljebb 200 lehet. Ez két részből tevődik össze. Először is, öt meghatározott tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választott természettudományos tárgy) utolsó két tanult évének év végi jegyét kell összeadni, majd megszorozni kettővel. A magyarnál a két eredményt a jelentkezéskor külön sorban kell feltüntetni, de a pontszámításnál évenként a két osztályzat átlagát kell kiszámolni kerekítés

11 nélkül. Ha mind az öt tárgyból a jelentkezőnek ötöse volt, akkor ez tárgyanként 5+5 = 10, ez öt tárgy esetében 50, majd ezt kell kettővel szorozni, így jön ki a középiskolai eredményekből a maximum 100 pont. Az érettségi pontok Az érettségi pontokat két vizsgatárgy százalékos eredményei alapján kell kiszámolni. A pontszám egyenlő az érettségin elért százalékos eredménnyel. Értelemszerűen az érettségi pont maximálisan kétszer 100, azaz 200 pont lehet. Az érettségi pontokat a szakhoz tartozóan követelményként meghatározott vizsgatárgyak közül kettőnek a százalékos eredménye adja. Amennyiben követelményként több érettségi tárgy választható módon van előírva (vagyis a vizsgatárgyak között vagy" szerepel), akkor a jelentkező számára legkedvezőbb két tárgy eredményéből kell számolni az érettségi pontokat. Többletpontok A tanulmányi és érettségi pontokon kívül ( ) különböző jogcímeken további maximum 100 többletpontot szedhet még össze a jelentkező. Ezeket két csoportra lehet osztani: jogszabály alapján minden képzési területen járó többletpontok (ilyenek az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, illetve az előnyben részesítésért adható pontok) képzési területenként adható többletpontok (például tanulmányi és művészeti versenyeredményekért, szakképesítés vagy sporteredmény alapján járó pontok). A többletpontok áttekintő táblázata itt tekinthető meg.

12 7. A pontszámítás bemutatása egy konkrét példával: Vili középiskolai év végi eredményei: Utolsó előtti év Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Matematika Német Utolsó év Választott természettudományos tárgy* * A középiskolai eredményekhez és az érettségihez választott tárgynak nem kell ugyanannak lennie! A választott természettudományos tantárgy bármely, a középiskolában legalább két évig tanult vagy két legalább egy évig tanult természettudományos tantárgy lehet - pl. földrajz, biológia, kémia, fizika, természettudomány. Vili tanulmányi pontjainak első fele tehát: (3, ) + ( ) = 42,5 x 2 = 85 A tanulmányi pontok másik felét az érettségi eredményeid adják. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát egész számra kerekítjük, ez szintén maximum 100 pont lehet. Tehát, ha a jelentkező mind az öt tárgyból 100 százalékot teljesített, akkor a számítás a következő: (100x5)/5 = 100, így van meg a maximum 100 pont. Vili érettségi eredményei (a kötelező érettségi vizsgatárgyak mellé a fizikát választotta): Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Német Fizika 41 % (3) 79 % (4) 68 % (4) 82 % (5) 95 % (5) Vili tanulmányi pontjainak másik fele: = 365/5 = 73 Tehát Vili tanulmányi pontjai összesen: = 158 Vili érettségi vizsgatárgyai közül villamosmérnök alapszakon a matematika kötelező, emellett választható a biológia, fizika, informatika, kémia, illetve valamilyen szakmai előkészítő tárgy. Vili ezek közül fizikából érettségizett, így a számításkor ezt és a matematika eredményét veszik figyelembe. A

13 pontszáma megegyezik az elért százalékkal (79+95 = 174), vagyis az érettségi pontjainak száma 174. A felvételi összpontszám Alapképzési szak, illetve egységes, osztatlan képzések esetén kétféleképpen számolhatják a pontokat: tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok vagy (érettségi pontok x 2) + többletpontok Vili esetében, mivel 158 tanulmányi és 174 érettségi pontja van, így neki az érettségi pontok kétszerezése a kedvezőbb: 174x2 = 348, tehát Vilinek 348 pontja van. Ehhez adódhatnak hozzá a különböző többletpontok, összesen maximum 100, még akkor is, ha a különböző jogcímen megszerezhető többletpontjainak összege ennél több lenne. Emelt szintű érettségiért például tárgyanként 50, B2 komplex (korábban középfokú C) nyelvvizsgáért 28, C1 komplexért (korábban felsőfokú C) pedig 40 pont jár neki. A 100 pontos maximum mellett további megkötések lehetnek, például nyelvvizsgáért legfeljebb 40 többletpont adható, függetlenül attól, hány van belőle. A fenti információk a illetve a oldalakról származnak, itt minden jogszabály vagy rendelkezés elérhető. További kérdéseikkel, nyugodtan forduljatok/forduljanak hozzám. Menráth Péter tagozatvezető igazgatóhelyettes menrath.peter@balintsuli.hu