INGATLANKÖZVETÍTŐ OKJ 52 341 02 SZÓBELI TÉTELEK 15. tétel: Adózás és illeték az ingatlanközvetítésben Foglalja össze az adózásra és az illeték fizetésére vonatkozó törvények ingatlanszakmai vonatkozásait: Az ingatlanok adásvételéhez és bérletéhez kapcsolódó személyi jövedelemadózási szabályok Az ingatlanok adásvételéhez és bérletéhez kapcsolódó általános forgalmi adózási szabályok Az ingatlanokkal kapcsolatos helyi adózás szabályai Az ingatlanok adásvételéhez kapcsolódó illetékfizetési szabályok Adásvételéhez kapcsolódó SZJA szabályok A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény (Szja tv.) szerint a magánszemély ingatlanértékesítésből származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni. Bevétel A jövedelem megállapításának első lépése az ingatlan átruházásából származó bevétel meghatározása. Bevételnek tekintendő mindazon a bevétel, melyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez (ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke stb.). Amennyiben a vevő a vételárat részletekben fizeti meg, akkor is a teljes vételárat kell az értékesítés évében bevételnek tekinteni, mivel az Szja tv. rendelkezése értelmében a jövedelemszerzés napja az értékesítésről szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz (a járási földhivatalhoz) történő benyújtásának a napja. Költség Az ingatlan átruházásából származó bevételből levonható költségek a következők: 1.) Megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások. Ebbe a körbe tartoznak többek között a) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték; b) a cserébe kapott ingatlan csereszerződésben rögzített értéke. 2.) Értéknövelő beruházások (Értéknövelő beruházás az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt (például az épület külső hőszigetelésének költségei, napkollektor beépítése stb.); A kiadásokat számlával, okirattal (például szerződés) kell igazolni Az SZJA szempontjából nem mindegy, hogy milyen jellegű ingatlanról van szó. 1
Az Szja tv. értelmében ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). Ingatlan jellemzően a termőföld, a telek, az építmény, az épület. Termőföld Termőföldnek minősül a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. Törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld. Tehát az Szja tv. értelmében termőföldnek számít a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított területművelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott te-rület jogi jelleg van feljegyezve. Lakótelek Lakóteleknek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvényben építési telekként meghatározott földrészletet akkor lehet tekinteni, ha arra a jog szerint lakás építhető. Lakótelekként kell figyelembe venni az ingatlan-nyilvántartásba a lakással együtt bejegyzett földrészletet és azokat a földrészleteket is, amelyeket a lakáshoz, a lakóházhoz tartozó földhasználati jog terhel. Lakás Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház. Adómentes ingatlanátruházás Az SZJA tv-ben meghatározott esetekben az ingatlan átruházásából származó bevételből származó jövedelem részben, vagy egészben adómentes: - Adómentes a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem. (Ilyenkor az egyik fél lemond a közös lakás őt megillető tulajdonrészéről és ezért cserébe a másik fél lemond az egyéb közös vagyon (tárgy) (például: autó) őt megillető részéből a megváltott tulajdonrésznek megfelelő értékről, akkor ez az ingatlanátruházás adómentesnek minősül. Az adómentesség abban az esetben is fennáll, ha a tulajdonrész megváltása nem a közös vagyonból, hanem külső források [például hitel] igénybevételével történik.) - Amennyiben a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant ruház át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor az ebből származó jövedelem adómentes. - Adómentes a nyugdíjban részesülő magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy a helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján megszerzett jövedelem. A 2014. évtől adómenetes a termőföld értékesítésből származó jövedelemnek a 200 ezer forintot meg nem haladó része, ha a termőföldet - olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el a magánszemély, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy - olyan magánszemélynek értékesíti, aki regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja, - a magánszemély úgy adja el az előzőekben említett személyeknek, hogy az adásvétel a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba- lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi, akkor a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelme adómentes. 2014. évtől a vevő által használt földterület méretétől függetlenül adómentes a termőföld értékesítésből származó jövedelem, ha a magánszemély a termőföldet 2
- regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magán-személynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazda-sági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy - olyan magánszemélynek értékesíti, aki az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja. Adómentes a termőföld átruházása továbbá akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtok-összevonási céllal, települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára történik. A jövedelem megállapítása A számított összeget úgy kell meghatározni, hogy a bevételt csökkenteni kell a költséggel, de költséget csak a bevétel erejéig lehet elszámolni. Tehát a számított összeg minimum nulla lehet. Nem engedi meg az SZJA tv. a bevételből levonni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben számol (t) el költségként (például, ha a magánszemély olyan ingatlant értékesít, amelyet korábban bérbe adott és a tevékenységgel kapcsolatban az épületre értékcsökkenési leírást számolt el, akkor nem számolható el költségként a megszerzés összegből az értékcsökkenési leírás alapján elszámolt érték). Lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében a számított összeg a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető. A csökkentés lehetőségét és mértékét az értékesített ingatlan jellegétől függően határozta meg a törvény. Az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a számított összegből a szerzés időpontjától függően a következők szerint számított összeg minősül jövedelemnek: A szerzés éve A számított összeg % 2014. 0. év 100 2013. 1. év 100 2012. 2. év 90 2011. 3. év 60 2010. 4. év 30 2009. 5. év 0 számított összegből a szerzés időpontjától függően a következők szerint számított összeg minősül jövedelemnek: Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok A fentiekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) értékesítése esetén a számított összeg a következők szerint csökkenthető: A szerzés éve A számított összegből levonható (%) 2014. 0. év 0 2013. 1. év 0 2012. 2. év 0 2011. 3. év 0 2010. 4. év 0 2009. 5. év 0 2008. 6. év 10 2007. 7. év 20 2006. 8. év 30 2005. 9. év 40 2004. 10. év 50 2003. 11. év 60 3
Az SZJA mértéke és az adókötelezettség teljesítése 2002. 12. év 70 2001. 13. év 80 2000. 14. év 90 1999. 15. év 100 Az ingatlan átruházásából keletkező jövedelem után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és annak az adóját az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megállapítani és az adott évről szóló bevallás benyújtására előírt határidőre, kell az adót megfizetni. (például a 2014. évben történt értékesítés esetén az adót 2015. május 20-áig kell az adót megfizetni, egyéni vállalkozók és az áfa fizetésre kötelezettek esetében pedig 2015. február 25-éig kell megfizetni). Nem kell bevallani sem az ingatlan átruházásából származó bevételt akkor, ha abból jövedelem nem keletkezik (például valaki 2009-ben vett 8 millió forintért egy lakást és 2014-ben csak 7 millió forintért tudta eladni). Ingatlan bérbeadása A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik. Termőföld bérbeadása A termőföld bérbeadásából, illetve a fizető vendéglátásból származó jövedelem ez utóbbinál feltéve, hogy annak adókötelezettségére a magánszemély a tételes átalányadózást választja külön adózó jövedelemnek minősül. A termőföld bérbeadásából származó bevétel egésze - ha az nem adómentes - külön adózó jövedelem, amely után az adó mértéke 16 százalék. Ez a jövedelem adómentes akkor, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól. Az ilyen szerződés alapján felvett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni akkor, ha a szerződés 5 éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt). A késedelmi pótlékkal növelt adót a magánszemélynek a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie. A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadása A jövedelem megállapítása és az adóelőleg megfizetése termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából, mint önálló tevékenységből származó bevételből kétféle módon történhet: a jövedelmet a magánszemély választása szerint vagy tételes költségelszámolással vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg. A kifizető által levonandó és a magánszemély által fizetendő adóelőleg mértéke a jövedelem 16 százaléka. Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem tételes költségelszámolás esetén a magánszemély nyilatkozata szerinti, az igazolható költségek levonásával megállapított bevételrész összege. A kifizető az adóelőleg alapjának megállapítása során költségként legfeljebb a bevétel 50 százalékát veheti figyelembe. A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén továbbra is a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek. Jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség. Abban az esetben, ha a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket (vagyis a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak), akkor a bérlő által a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek, így az költségként sem számolható el. A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás is elszámolható költségként. Áfa szabályok ingatlan értékesítésénél 4
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. Törvény (Áfa tv.) alkalmazásában főszabály szerint adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa tv. adóalanyiságra vonatkozó általános szabályai az ingatlanértékesítések (például adásvétel) esetén is irányadóak, figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy az egyes ingatlanok értékesítésével összefüggésben az alább ismertetett külön rendelkezéseket is tartalmazza az Áfa tv. - Beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan és építési telek sorozat jel-leggel történő értékesítése miatti speciális adóalanyiság és adófizetés szabályai Az Áfa tv. alkalmazásában gazdasági tevékenység és áfa adóalanyiságot eredményez az is, ha az egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel értékesít ingatlant. Sorozat jellegű ingatlan értékesítést a következőknek megfelelő ingatlanok értékesítése eredményezhet: - beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet feltéve, hogy annak első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év (Ezen ingatlan-kör továbbiakban együtt az Áfa tv. meghatározásának megfelelően: beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan.), - építési telek (telekrész). Sorozat jelleg az Áfa tv. értelmező rendelkezése alapján akkor valósul meg, - ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, - azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy amelynek szerzése az értékesítőnél az illetékekről szóló törvény alapján öröklési illeték tárgyát képezte, az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, - továbbá azon - lakóterület besorolású - építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki - darabszámtól függetlenül - az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be. Ingatlanbérbeadás Áfa szabályai Az Áfa tv. bérbeadási szolgáltatásra vonatkozó főszabálya szerint amennyiben a bérbeadást végző saját döntése alapján nem teszi azt adókötelessé az ingatlan (például lakóingatlan, üzlet) bérbeadása, haszonbérbeadása a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnak minősül az áfa adóalany bérbeadó, illetőleg a bérbevevő személyétől, jogállásától függetlenül. Kivételt képez ez alól, ezért minden esetben adókötelezettséget eredményez: - az olyan bérbeadás, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül, - a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás (például garázs bérbeadása), - az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (pl. viziközmű berendezés), illetőleg széf bérbeadása. Az Áfa tv. alkalmazásában a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is bérbeadásnak minősül, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti (vagy téríteni köteles). Az ingatlan bérbeadása tekintetében érvényesülő adómentesség adólevonási joggal nem járó mentesség, ami azt jelenti, hogy a bérbeadónak a bérleti szolgáltatás után nem kell áfát felszámítania/fizetnie, ugyanakkor a bérbeadáshoz kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója tekintetében adólevonási jog nem illeti meg. Az ingatlan-bérbeadást rendszeresen, tartósan, illetve üzletszerűen végző személy áfa adóalanynak minősül, még akkor is, ha kizárólag adómentes ingatlan-bérbeadást végez. (Közös tulajdonban és közös használatban lévő ingatlan bérbeadása esetén a tulajdonostársak közössége az áfa adóalany. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.) Bérbeadási tevékenységet az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. Törvény) előírásaiból következően főszabály szerint csak adószám birtokában lehet végezni (egyes ingatlan bérbeadással foglalkozó magánszemélyeknek lehetőségük van a bejelentkezés, adószám megállapítás alóli mentesülésre). A 5
magánszemélynek és a tulajdontársak közösségének az adószám megállapítását az állami adóhatóságtól kell kérnie (természetesen csak akkor, ha egyéb tevékenységére tekintettel azzal még nem rendelkezik). Az ingatlan bérbeadást végző az általa nyújtott adómentes bérbeadási szolgáltatásról köteles legalább a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot kibocsátani a bérbe vevő részére. Az Áfa tv. főszabálya szerint adómentes ingatlan (ingatlanrész) bérbeadásával, haszonbérbeadásával összefüggésben az Áfa tv. az alábbi választási lehetőségeket biztosítja: - az adóalany adókötelessé teheti a főszabály szerint a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes ingatlan bérbeadási szolgáltatását (beleértve a lakóingatlan 1 bérbeadását is) vagy - az adóalany adókötelessé teheti a lakóingatlan bérbeadáson kívüli (egyéb), főszabály szerint adómentes ingatlan bérbeadási tevékenységét (míg a főszabály szerint adómentes lakóingatlan bérbeadási szolgáltatásra a főszabályt alkalmazza). Az adóalanyt az adókötelessé tétel választásához kapcsolódóan előzetes bejelentési kötelezettség terheli, mely bejelentési kötelezettségét az Art. szerint kell teljesítenie. Az olyan adóalanyt, aki az adókötelessé tételt választotta, a választása a választás évét követő ötödik naptári év végéig köti. Bejelentkezés áfa adóalanyként Az általános forgalmi adóalany magánszemélynek aki még nem rendelkezik adószámmal, és nem kizárólag az Áfa tv. szerinti adómentes bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat bejelentést kell tennie az állami adóhatósághoz a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül. A bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozhat az adóalany arról, hogy ingatlan bérbeadását (a lakóingatlan bérbeadásra is kiterjedően, vagy a nélkül) adókötelessé teszi. Amennyiben ilyen irányú nyilatkozatot nem tesz és kötelezően adóköteles ingatlan bérbeadása és/vagy az adómentes ingatlan bérbeadáson kívüli (adómentesnek nem minősülő) ügylete nincs meg kell jelölnie, hogy kizárólag közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez. Amennyiben alanyi adómentességet kíván választani (és annak törvényi feltételei fennállnak), úgy ezt jeleznie kell az adóhatóság felé. Ingatlan adásvételének illetéke Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezéseket, illetve a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvény (Itv.) tartalmazza. A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke az Itv. szerint 1 Az Áfa tv. alapján az általános forgalmi adórendszerben lakóingatlanok minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület. 6
Mentességek kedvezmények 7
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól többek között: - A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás (ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. (A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál). - A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. (Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt). - A termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig ha a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja. - A magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével történik. - A lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb. - A vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. Az ingatlan-tulajdonosokat érintő helyi adók A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén - egyebek mellett - kiterjedhet az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra. Az építményadó esetén adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együttesen: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. A helyi adókról szóló törvény szerint az építményadó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Mentes az építményadó alól: 8
- a szükséglakás, - a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, - az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. Az adó évi mértéke a négyzetméter után számított adó esetén max. 1.100 Ft./m 2, a korrigált forgalmi érték esetén pedig ennek max. 3,6%-a lehet. A telekadó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Mentes a telekadó alól: - az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, - a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, - az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a, - az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik. A telekadó alapja az építményadóhoz hasonlóan az önkormányzat döntésétől függően: a telek m 2 -ben számított területe, vagy a telek korrigált forgalmi értéke. Az adó évi mértéke az első változat szerint adóalapszámítás esetében legfeljebb 200 Ft/m 2, vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a lehet. 9