KOSÁRY DOMOKOS TÖRTÉNELEMVERSENY általános iskola, 7. évfolyam 2. (regionális) forduló 2018. február 20. (kedd) 14:00 Versenyző neve: Felkészítő tanára:...... Iskola neve:... Javító tanár aláírása: Pontszám:
Kosáry Domokos Történelemverseny, 2017/18-as tanév Kedves Versenyző! A feladatlap kitöltésének megkezdése előtt az alábbi információkat és kéréseket szeretnénk megosztani annak érdekében, hogy a teszt megírását, a javítást és a dolgozatok későbbi összesítését a lehetőség szerint megkönnyítsük: A dolgozat megírásához 120 perc áll rendelkezésére Az EKE OFI által fejlesztett újgenerációs Történelmi Atlaszt valamennyi feladat megoldásához használhatja. Fontos, hogy a verseny során mindenképpen ezt a térképgyűjteményt használja, mivel a térképolvasási kompetenciát felmérő feladatban a megoldásként várt információk ennek az atlasznak az ábráin szerepelnek. Más térképek esetében ezt nem tudjuk garantálni. Kérjük, törekedjen a pontos helyesírásra! Kérjük, hogy a feladatlapot kék tollal töltse ki, és a kiértékelés megkönnyítése érdekében egyértelműen végezzen javításokat, ha egy válasz kapcsán meggondolná magát! A hibásnak gondolt választ húzza át, és mellette, vagy felette tüntesse fel a javított választ! Jó munkát kívánunk! A Kosáry Domokos Történelemverseny szervezői 2
2. (regionális) forduló, általános iskola 7. osztályos kategória 1. Az első feladat a regionális fordulóra kiadott Rubiconos írásokkal kapcsolatos. A feldolgozott szakirodalom alapján karikázd be a helyes válasz betűjelét! (Elemenként 1 pont) A) Ferenc József és Erzsébet a) Melyik városban mondott le a trónról V. Ferdinánd az unokaöccse, Ferenc József javára? a) Pozsonyban b) Bécsben c) Olmützben b) Poroszország c) Bajorország b) Honnan származott Erzsébet? a) Szászország c) Mi volt a keresztneve elsőszülött kislányuknak? a) Ludovika b) Zsófia c) Gizella d) Melyik évben született meg Rudolf, a nagyon várt trónörökös? a) 1858-ban b) 1863-ban c) 1866-ban 4 pont B) III. Napóleon e) Ki nevezte III. Napóleont a kis Napóleon -nak? a) Viktória királynő b) Victor Hugo c) Bismarck f) Melyik évben lett császár III. Napóleon? a) 1848-ban b) 1852-ben c) 1856-ban g) Melyik országban hunyt el III. Napóleon? a) Angliában b) Belgiumban c) Franciaországban h) Hol kerítették be a francia hadsereget és III. Napóleont a poroszok 1870-ben? a) Párizsban b) Sedanban c) Wissembourgban 4 pont 3
Kosáry Domokos Történelemverseny, 2017/18-as tanév 2. Válaszoljon a kérdésekre az újgenerációs Történelmi atlasz alapján! Keresse meg azt a térképet, amely alapján megválaszolható a kérdés, majd olvassa le róla a szükséges információt! a) Osztrák vállalkozó vagyok a boldog békeidők utolsó évtizedében, és úgy döntöttem, hogy Magyarországon szeretnék gépgyárakat létrehozni. Ezeket két olyan városban alapítanám, amelyek környékén a vasérc és a szén közül legalább az egyiket bányásszák, és amely városokban kizárólag vas- és fémipari üzemek vannak. Fontos lenne olyan városokat választanom, melyek között a lehető legkisebb távolság van, és azon a területen alapítanám meg a gyáraimat, ahol az iparban foglalkoztatott népesség aránya a legmagasabb. Melyik városokat ajánlja? (Elemenként 0,5 pont)... és... b) A Károlyi-kormány népbiztosa vagyok 1918 decemberében, és azt a feladatot kaptam, hogy az ország peremterületein összeülő nemzetiségi tanácsokat próbáljam meg lebeszélni az elszakadásról. Melyik városban érdemes próbálkoznom, ha a tárgyalások várhatóan három hónapot vesznek majd igénybe, és olyan helyet választanék, mely addig nem kerül idegen megszállás alá? (1 pont)... c) Malájföldön állomásozó német kereskedő vagyok 1914 őszén. Szorult helyzetbe kerültem, mert a nagy háborút kihasználva a gyarmati tisztviselők le akarják foglalni a hajómat, a rakománnyal együtt. Szeretnék tehát elhajózni, és a következő hónapokra nyugalmat találni, de csak olyan területen érezném magam biztonságban, mely Németországhoz tartozik. Hol találhatnék a legközelebb menedéket? (0,5 pont)... d) Angol tőkés vagyok, aki az 1848-as forradalmi hullám után szeretné üzleti tevékenységét kiterjeszteni Itália területére. Egy olyan városban akarom befektetni a pénzem, ahol jelentős a textilipar, és ahonnan a megtermelt árut tengeren és legalább egy rövid úton vasútvonalon is el lehet szállítani. Melyik várost érdemes választanom? (0,5 pont)... e) Az Országos Honvédelmi Bizottmány biztosa vagyok 1848 őszén, akit Kossuth Lajos egy vár megerősítésével bízott meg. Feledékenységem miatt az erőd nevét elfelejtettem, de azt tudom, hogy a szlovák nemzetiségi felkeléstől sújtott vidék közelében található. Kossuth utasításában az is szerepel, hogy a vár megerősítése azért fontos, mert a császáriak egy téli hadjáratot terveznek, és a Morván átkelve ezt az erősséget is el akarják foglalni. Mi lehet az úti célom? (0,5 pont)... 4
2. (regionális) forduló, általános iskola 7. osztályos kategória f) Amerikai tőkés vállalkozó vagyok, aki jövedelmét a transzkontinentális vasút építésével szeretné megsokszorozni. Azt hallottam, hogy északon érdemes most befektetni, mert ott kevés vetélytárssal kell szembenézni. A társam azt a tanácsot adta, hogy azon a területen kapcsolódjak be a vasútépítésbe, melyet az amerikai nemzet 1858-ban vásárolt meg a britektől. Melyik államban fektessek be?... 4 pont 3. A feladat a XIX. század politikai eszméivel kapcsolatos. A megadott forrás és ismeretei alapján válaszoljon a feltett kérdésekre! a kommunisták egyetlen kifejezésben foglalhatják össze elméletüket: a magántulajdon megszüntetése [ ] Amikor majd a fejlődés folyamán az osztálykülönbségek eltűntek, és minden termelés a társult egyének kezében összpontosult, akkor a közhatalom elveszti politikai jellegét [ ] A régi polgári társadalom s a vele járó osztályok és osztályellentétek helyébe olyan társulás lép, amelyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele [ ] A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. (Részletek a Kommunista kiáltványból) a) Kik fogalmazták meg a fenti idézetben a bolsevizmus alapvetéseit? (Elemenként 1 pont)... és... b) Milyen két programpontot fogalmaztak meg a fenti forrásban? (Elemenként 1 pont) 1)... 2)... c) Milyen módon kívánták céljukat elérni? (1 pont)... 5 pont 5
Kosáry Domokos Történelemverseny, 2017/18-as tanév 4. Az alábbi feladat a magyar reformkorral kapcsolatos. A megadott forrás és saját ismeretei segítségével válaszoljon a feltett kérdésekre! (A) Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Tövíseit a nép közé vetétek; (B) Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét! (Részlet Petőfi Sándor A nép nevében című verséből) a) Melyik társadalmi rétegnek fogalmazza meg követeléseit a költő az idézetben? (1 pont)... b) Milyen fontos reformkori követelésekre utalnak az aláhúzott és betűkkel jelölt forrásrészletek? Karikázza be a felsorolásból a két helyes válasz sorszámát! (Elemenként 0,5 pont) 1. törvény előtti egyenlőség 2. az arisztokrata nagybirtokok felosztása a jobbágyok között 3. közteherviselés, általános adózás 4. a nemesség általános hadkötelezettsége 5. az országgyűlés felsőházának megszüntetése c) Fogalmazza meg a saját szavaival, hogyan kell értelmezni Petőfi fenyegetését: mi történik, ha a megfogalmazott követelései nem teljesülnek? (1 pont)... d) Melyik korstílus jegyében alkotott Petőfi Sándor? (1 pont)... e) A szabadságharc során Petőfi melyik tábornok seregében harcolt? (1 pont)... 6
2. (regionális) forduló, általános iskola 7. osztályos kategória 5 pont 5. A feladat az áprilisi törvényekkel kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források és saját ismeretei segítségével! Az uralkodó az országgyűlés berekesztésekor átadja a szentesített törvényeket István nádornak. a) Melyik városban történt a képen látható esemény? (1 pont)... b) Melyik uralkodó szentesítette a törvényeket aláírásával? (1 pont)... c) A képen a háttérben neves magyar politikusok állnak. Ki volt ekkor Magyarország miniszterelnöke? (1 pont)... 2. Az országnak s kapcsolat részeknek mindazon benszületett, vagy honositott, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai [ ] törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók (Részlet az 1848. évi V. törvénycikkből) 7
Kosáry Domokos Történelemverseny, 2017/18-as tanév d) Hogy hívják azt a törvényhozó intézményt, mely (az idézett törvény értelmében) felváltotta az 1848-ig működő rendi diétát? (1 pont)... e) Hogy nevezzük szakkifejezéssel azt a társadalmi-politikai rendszert, melyet az áprilisi törvények felszámoltak Magyarországon?... 5 pont 6. A feladat a 19. századi gyarmatosítással kapcsolatos. A térkép és önálló ismeretei segítségével válaszoljon a feltett kérdésekre! A térkép az újgenerációs Történelmi atlasz 23. oldalán is megtalálható! A világ politikai térképe 1914-ben 8
2. (regionális) forduló, általános iskola 7. osztályos kategória a) Melyik az az európai nagyhatalom, mely világhatalmi jelentőségéhez képest meglepően kevés gyarmattal rendelkezett 1914-ben? (1 pont)... b) Milyen okokra vezethető vissza, hogy ez a nagyhatalom lemaradt a gyarmatosításban? Karikázza be a két helyes válasz sorszámát! (Elemenként 0,5 pont) 1. A vetélytársai legyőzték egy pusztító háborúban, ezért kevés gyarmatát tarthatta meg. 2. Gazdasági elmaradottsága miatt forradalmak és felkelések akadályozták a gyarmatosításban. 3. Területeinek egyesítésére viszonylag későn került sor, így később kapcsolódhatott be a gyarmati versenyfutásba. 4. Hosszú évtizedekig külpolitikájának középpontjában európai nagyhatalmi pozíciójának biztosítása állt, és elhanyagolta a gyarmatosítást. 5. Nemzetközi szerződések akadályozták a flottaépítésben, ezért nem tudta eljuttatni csapatait a még gyarmatosítható területekre. c) Melyik volt az a földrész, ahol leginkább kiéleződtek a gyarmatosításból származó nagyhatalmi konfliktusok Nagy-Britannia és Franciaország között? (1 pont)... d) Melyik az az európai állam, mely egykori kiterjedt gyarmatbirodalma ellenére 1914-re szinte valamennyi gyarmatát elveszítette? (1 pont)... e) Melyik távol-keleti ország süllyedt félgyarmati sorba a 19. században? (0,5 pont)... f) Nagy-Britannia a korszakban egy egész kontinenst is gyarmatai között tarthatott számon. Melyik volt ez a kontinens? (0,5 pont)... 5 pont 9
Kosáry Domokos Történelemverseny, 2017/18-as tanév 7. Az alábbi feladat a dualizmuskori magyar társadalommal kapcsolatos. Az ábra és saját ismeretei segítségével válaszoljon a kérdésekre! A magyar társadalom szerkezete a dualizmus korszakában a) Melyik társadalmi réteg volt a legnépesebb a dualizmus korában? (1 pont)... b) Az ábrán szereplő kategóriák közül melyikben szerepelnek a dzsentrik? (1 pont)... c) Hogyan nevezzük a korabeli magyar társadalomnak az ábráról is leolvasható sajátosságát? (1 pont)... d) Elsősorban melyik az ábrán megnevezett társadalmi réteget érintette a kivándorlás? (1 pont)... e) Az ábrán szereplő százalékadatok alapján melyik gazdasági ágazatban dolgozott a népesség legnagyobb része a dualizmuskori Magyarországon?... 5 pont 10
2. (regionális) forduló, általános iskola 7. osztályos kategória 8. A feladat az Osztrák Magyar Monarchia intézményrendszeréhez kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre az ábra és saját ismeretei segítségével! Az Osztrák Magyar Monarchia intézményrendszerének szerkezeti ábrája a) Az ábra segítségével döntse el a táblázatban szereplő állításokról, hogy igazak, vagy hamisak? Választását a megfelelő oszlopban X-szel jelölje! (Elemenként 0,5 pont) Állítások Igaz Hamis 1. A közös ügyekért felelős miniszterek különleges pozíciót kaptak, mivel egyszerre voltak tagjai az osztrák és magyar kormányoknak. 2. Az önálló osztrák és magyar pénzügyekért nem a közös pénzügyminiszter volt felelős. 3. Az osztrák birodalmi gyűlés bizonyos ügyekben a magyar országgyűlés felett állt, és a magyar törvényhozásra kényszeríthette az akaratát. 4. Az uralkodó politikai befolyását kizárólag a közös ügyekben érvényesíthette. 5. Az osztrák és magyar birodalomrész közigazgatási intézményei egymástól függetlenül működtek. 6. A magyar intézményrendszeren belül a nemzetiségek különkülön független törvényhozással rendelkeztek. b) Mikortól meddig (évtől évig) állt fenn az Osztrák Magyar Monarchia? (Elemenként 0,5 pont)...-tól...-ig 11
Kosáry Domokos Történelemverseny, 2017/18-as tanév c) Ki volt a Monarchia utolsó uralkodója?... 5 pont 9. A következő feladat a dualizmuskori magyar építészethez kapcsolódik. Nevezze meg a híres épületeket, és válassza ki a lehetőségek közül azt az építészt, akihez kapcsolhatók! Választását a sorszám bekarikázásával jelölje! (Elemenként 0,5 pont) a) 1. Steindl Imre 2. Ybl Miklós 3. Hauszmann Alajos Épület neve:... b) 1. Schulek Frigyes 2. Pollack Mihály 3. Ybl Miklós Épület neve:... 12
2. (regionális) forduló, általános iskola 7. osztályos kategória c) 1. Alpár Ignác 2. Ybl Miklós 3. Steindl Imre Épület neve:... d) 1. Alpár Ignác 2. Hauszmann Alajos 3. Pollack Mihály Épület neve:... 4 pont 13
Kosáry Domokos Történelemverseny, 2017/18-as tanév 10. A feladat a 19. századi német történelemhez kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és saját ismeretei alapján! A kor nagy kérdéseit nem szónoklatokkal és szótöbbséggel, hanem vassal és vérrel lehet eldönteni. (Otto von Bismarck) a) Milyen célkitűzést értett az idézett szerzője a kor nagy kérdései alatt? (1 pont)... b) Ez a nagy kérdés a korszakban melyik másik állam/terület esetében volt még aktuális? (1 pont)... c) Milyen eszközzel kívánta elérni célját az idézet szerzőre, mire utal az általa használt hasonlat? (1 pont)... d) Milyen ragadványnévvel illették az idézet szerzőjét az idézetben mondottak miatt? (1 pont)... 4 pont 14
2. (regionális) forduló, általános iskola 7. osztályos kategória Sorszám Feladat Elérhető pontszám 1/A. Rubicon-feladat: Ferenc József és Erzsébet 4 1/B. Rubicon-feladat: III. Napóleon 4 2. Térképolvasás 4 3. A 19. század politikai eszméi 5 4. A magyar reformkor 5 5. Az áprilisi törvények 5 6. Gyarmatosítás a 19. században 5 7. A magyar társadalom a dualizmus korszakában 5 8. Az Osztrák Magyar Monarchia intézményrendszere 5 9. Építészet a dualizmus korában 4 10. 19. századi német történelem 4 Összesen: 50 Javító tanár aláírása: Felüljavító tanár aláírása: 15 Megszerzett pontszám