EURÓPAI SHOTOKAN KARATE-DO SZÖVETSÉG

EURÓPAI SHOTOKAN KARATE-DO SZÖVETSÉG Versenyszabályzat (2. 0 változat, 2007. november) Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 1 / 28

TARTALOM JEGYZÉK 1. Fejezet: Szószedet 3 2. Fejezet: Bevezetés 4 1. : A versenyszabályokkal kapcsolatos általános kérdések 4 2. : Viselkedés 5 3. Fejezet: A bíráskodás általános szabályai 6 4. Fejezet: A Kumite mérkzések szabályai 9 1. : Általános kérdések 9 2. : Egyéni kumite mérkzés 9 3. : Csapat kumite mérkzés 10 5. Fejezet: A Kumite mérkzések bírálati szabályai 12 1. : Egyéni kumite mérkzéseken való döntéshozás kritériumai 12 2. : Csapat kumite mérkzések döntési kritériumai 15 3. : A kumite mérkzések bíráskodási módszerei 15 6. Fejezet: A kata mérkzések szabályai 18 1. : Általános kérdések 18 2. : Egyéni kata mérkzés 18 3.. Csapat kata mérkzés 20 7. Fejezet: A kata mérkzések bíráskodási szabályai 22 1. : Kata mérkzéseken való döntéshozás kritériumai 22 2. : A kata mérkzésen való bíráskodás módszerei 23 8. Fejezet: Általános kérdések 25 1. : Óvás 25 2. : Sérülések vagy balesetek a mérkzések során 25 3. : Biztonsággal és biztosításával kapcsolatos kérdések 26 4. : Visszalépés 26 5. : Edzi tevékenység 26 6. : Ruházat és megjelenés 27 7. : Küzdtér és felszerelés 27 8. : Személyzet 27 Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 2 / 28

1. FEJEZET: SZÓSZEDET Verseny: egyetlen cím eléréséért folytatott mérkzések összessége; pl., Ni szenior egyéni kumite ESKA bajnokság 1994. Versenysorozat: meghatározott helyen és idben folytatott versenyek összessége; pl., ESKA bajnokság, 2000. A versenysorozat házigazdája: a verseny szervezje, rendszerint a nemzeti karate szövetség. Bírói bizottság: az ESKA versenyszabályainak alkalmazását irányító, szabályozó és ellenrz bizottság. Küzdtérvezetk: szenior bírók, akik arra vannak kijelölve, hogy egy adott küzdtéren irányítsák és segítsék a mérkzésvezet bírókat. Bírók: fbíró, ellenrzbírók, vezetbírók és sarokbírók. Mérkzést vezet bírók: egy küzdtérre kijelölt ellenrz bíró, vezetbíró és sarokbírók. Bírói panel: a mérkzésen való bíráskodásra kijelölt vezetbíró és sarokbírók. Zanshin: ellazult, tudatos felkészültségi állapot. Shitei kata: egy elre rögzített listáról (a vezetbíró által választott) kötelez kata Sentei kata: egy elre rögzített listáról a versenyz által szabadon választható kata Sai shiai: extra (új) mérkzés; a versenyzk semmilyen pontot vagy figyelmeztetést nem visznek át ebbe az extra mérkzésbe. Versenybizottság: ez a bizottság az ESKA elnökébl, az ESKA verseny igazgatójából és a versenysorozat fbírójából áll. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy szükség esetén olyan döntéseket hozzon a versennyel kapcsolatban, amelyeket a Versenyszabályzat nem foglal magában. Dojo-kun: - Törekednünk kell jellemünk tökéletesítésére - Követnünk kell az igaz utat - Törekednünk kell a maximális erfeszítésre - Tiszteletben kell tartanunk az etikett alapelveit - Tartózkodnunk kell az erszakos cselekedetektl Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 3 / 28

2. FEJEZET: BEVEZETÉS 1.. A VERSENYSZABÁLYOKKAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 2. 1. AZ ESKA CÉLJA (Hivatkozás az ESKA alapszabályának 1.2. bekezdésére) Az ESKA céljai: Célja az, hogy a tagjai közötti barátságos kapcsolatok és együttmködés elsegítésével és ersítésével fejlessze a hagyományos Shotokan Karate-do-t Európában. Célja, hogy az európai hagyományos shotokan karate vonatkoztatási pontjává váljon. Célja, hogy a hagyományos shotokan karate színvonalát fenntartsa és fejlessze. (A hagyományos shotokan karate a karaténak azt a meghatározását jelenti, amelyet Nakayama Masatoshi Best karate cím könyvsorozatában írt le.) 2. 2. A VERSENYSZABÁLYOK CÉLJA A szabályokat a következ céllal hoztuk létre: Az Európai Shotokan Karate-do Szövetség (ESKA) célkitzésének tiszteletben tartása és teljesítése A karate mérkzéseken való bíráskodás szigorúan igazságos és egységes módszereinek biztosítása A bírói tevékenység meghatározása és támogatása A versenyzk fizikai és mentális jó állapotának a megvédése E szabályokat az ESKA támogatásával tartott minden mérkzésen alkalmazni kell. 2. 3. AZ ESKA VERSENYEK IRÁNYELVEI 1. Általános irányelvek Az ESKA hagyományos shotokan karatét támogató elvei szerint a következ sztenderdek lényegesek az ESKA versenyek során: Harcias attitd, amely az ippon-alapelv alkalmazásában, valamint a harcban is fontos értékek (dojo-kun) tiszteletben-tartásában nyilvánul meg Kime alkalmazása, amely egy adott célra irányuló, teljesen kontrollált módon, a teljes test felfeszítésével történ, maximális mérték energia közvetítésére, átadására való képességben nyilvánul meg (teljes testsúly, er, gyorsulás). Zanshin alkalmazása, amely egy adott technika végrehajtása eltt, alatt és után való teljes tudatosságot jelent, és amelynek eredményeként a versenyz a végrehajtást követen teljes energiáját megrzi. 2. A kumite irányelvei Csak a Best karate könyvsorozatban meghatározott technikák fogadhatók el A versenyzk tiszteletben tartják az ellenfél fizikai és mentális épségét Az egyes akciók és technikák a végrehajtó teljes kontrollja alatt állnak 3. A katák irányelvei A katák végrehajtásának egyértelmen tükrözniük kell azok jellegét, azaz a küzdelem szakaszainak végrehajtását. A katák sztenderdjét Nakayama Masatoshi Best karate cím könyvsorozatában szerepl, katákról szóló könyvek határozzák meg. 2. 4. A VERSENYSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSA VAGY ELTÖRLÉSE E szabályok részben vagy egészben történ módosításához, vagy eltörléséhez az ESKA kongresszus tagjainak több mint kétharmados egyetértésére van szükség. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 4 / 28

2. 5. EGYÉB KÉRDÉSEK A szabályokban elre nem meghatározott esetekben, vagy ha egy adott helyzetben kétségek merülnek fel a szabályok alkalmazhatóságával kapcsolatban, a Bírói Bizottság tagjai egymás között tanácskoznak arról, mi legyen a megoldás. A döntéseket minden hivatalos személlyel közlik, és nyilvánosan kihirdetik ket. 2.. VISELKEDÉS 2. 6. AZ ESKA VERSENNYEL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ ÖSSZES SZEMÉLY VISELKEDÉSE Az ESKA versenyekkel kapcsolatban álló összes személynek, versenyzknek, edzknek, menedzsereknek, bíróknak és egyéb hivatalos személyeknek egyaránt meg kell felelniük a Karate-do Dojo-kun-jában szerepl értékeknek, amelyek a következk: jellem, tisztesség, akarat, udvariasság, önuralom. A szabályoktól eltér viselkedés, vagy bármilyen olyan viselkedés, amely a versenyzkkel kapcsolatban álló emberek azaz, edzk, menedzserek, delegáció tagok, támogatók, stb. eltt a karatét megszégyenítheti, a versenyz és/vagy a csapat, versenybl való kizárásához vezethet. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 5 / 28

3. FEJEZET: A BÍRÁSKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3. 1. MÉRKZÉSEN VALÓ BÍRÁSKODÁS 1. A mérkzéseken való bíráskodást egy bírói panel végzi. 2. A bírók az ESKA versenyszabályainak megfelelen bíráskodnak a mérkzéseken. 3. E szabályokon nem terjed túl a fennhatóságuk. 4. A bírók döntése abszolút érvény. 3. 2. BÍRÓK 1. Az ESKA-ban a mérkzéseken és a versenyeken való bíráskodásra a következ hivatalos személyeket kell kijelölni: Fbíró Vezetbírók Ellenrz bírók Sarokbírók Küzdtérvezetk (választható) 2. A fbírót (és az esetleges küzdtérvezetket) a Bírói Bizottság jelöli ki. 3. A vezetbírót, az ellenrz bírót, és a sarokbírókat minden egyes küzdtérre a Bírói Bizottság jelöli ki a mérkzés kezdete eltt, vagy a mérkzés kezdetén. A bírói panel összetételét a bírók csupán saját mérlegelésük alapján nem változtathatják meg. 3. 3. BÍRÓI KÖTELEZETTSÉGEK 1. A bíróknak objektívnek és becsületesnek kell lenniük. 2. A bíróknak részrehajlás nélkül, igazságosan kell viselkedniük. 3. A bíróknak méltóságteljesen és higgadtan kell viselkedniük. 4. Minden bírónak szem eltt kell tartania, hogy a mérkzés vezetésével és a mérkzés során hozott ítéleteivel kapcsolatban tanúsított önuralma, vagy önuralmának hiánya nagymértékben befolyásolja az adott mérkzés kimenetelét és sikerét, valamint a Karate-do hírnevét és általános megbecsülését. A bírók mérkzés során tanúsított attitdjének és mozgásának tehát erteljesnek, gyorsnak, pontosnak és kifinomultnak kell lennie. 5. A vezetbírónak és a sarokbíróknak teljes figyelemmel a mérkzésre kell koncentrálniuk, minden egyes versenyzt pontosan meg kell figyelniük, és a versenyzk minden egyes akcióját helyesen kell megítélniük. 6. A mérkzés során a vezetbírónak és a sarokbíróknak senkivel sem szabad beszélniük, csak az ellenrzbíróval, a bírókkal és a versenyzkkel. 3. 4. FBÍRÓ HATÁSKÖRE ÉS FELADATA A fbíró: Általános felelsséggel rendelkezik egy versenysorozaton való bíráskodás során felmerül minden problémával kapcsolatosan. Felels a mérkzések ESKA versenyszabályzata szerinti lebonyolításáért. 3. 5. VEZETBÍRÓ HATÁSKÖRE ÉS FELADATA 1. A vezetbíró hatáskörébe tartoznak a következk: A mérkzések vezetése, elindításukat és leállításukat is beleértve A bírói panel döntésének kihirdetése Szükség esetén elmagyarázza, milyen alapon történt a döntéshozás A szabálytalanságok kihirdetése Figyelmeztetések adása (a mérkzést megelzen vagy a mérkzés során) Egyéb, fegyelmezéssel kapcsolatos tevékenységek (például, egy versenyz leléptetése vagy felfüggesztése egy mérkzés során) A sarokbírók tanácsainak elfogadása Többségi gyzelem kihirdetése a bírói táblázat alapján (lásd a Mellékleteket) Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 6 / 28

Egy mérkzés idtartamának meghosszabbítása 2. Ha egy mérkzés során valamilyen baleset miatt le kell váltani egy ellenrzbírót, vagy egy sarokbírót, a vezetbíróknak haladéktalanul le kell állítaniuk a mérkzést, és kérniük kell a fbírót, hogy idveszteség nélkül válasszon helyettest. 3. Ha a vezetbírónak bármilyen problémája támad a döntéshozással kapcsolatban, a fbíróhoz kell fordulnia. 3. 6. SAROKBÍRÓK HATÁSKÖRE ÉS FELADATA 1. Az sarokbírók hatásköre a következ: Segítik a vezetbírót Véleményt mondanak a mérkzés során felmerül különféle helyzetekrl A mérkzések vezetésével és fejleményeivel kapcsolatos ítéleteiket zászlók és/vagy síp segítségével jelzik A mérkzéseket befolyásoló döntések tekintetében szavazati jogot gyakorolnak 2. A sarokbírók saját látókörükön belül alaposan megfigyelik a versenyzk akcióit. 3. Mindegyik sarokbíró folyamatosan értékeli a versenyzk viszonylagos érdemeit, és másoktól függetlenül alakítja ki a véleményét. 4. A következ esetekben síp vagy zászló segítségével, véleményüket megfelelen kinyilvánítva azonnal jeleznek a vezetbírónak: Az 5.19. pontban említett körülmények esetén: A sarokbírók hatásköre és feladata a kumite mérkzések során, valamint a 7.11. pontban említett körülmények esetén: A sarokbírók hatásköre és feladata a kata mérkzések során. Ha a vezetbírónál korábban észreveszi, hogy valamelyik versenyz megsérült vagy rosszul van. Bármilyen más esetben, amikor úgy ítélik, hogy valamit a vezetbíró tudomására kell hozniuk. 5. Ha egy adott kérdésben a vezetbíró és a sarokbírók egymástól eltér véleményen vannak, akkor a sarokbíró a többi sarokbíróval egyetértésben szembehelyezkedhet a vezetbíró ítéletével. 6. Ha a vezetbíró bemondja, hogy: Hantei, akkor a sarokbírók az itt leírt módon kihirdetik véleményüket. 3. 7. ELLENRZBÍRÓ (KANSA) HATÁSKÖRE ÉS FELADATA 1. Mindenegyes mérkzésre egy ellenrzbírót jelölnek ki e versenyszabályok megfelel betartása érdekében. 2. Az ellenrzbíró felügyeli a mérkzés lefolyását és a vezetbíró döntéseit, és ha a vezetbíró erre felkéri, véleményt mond. 3. Ha a vezetbíróról és/vagy a sarokbírókról azt gondolják, hogy megszegték a Versenyszabályzatot, akkor a döntbíró magyarázatot kérhet a vezetbíróktól és/vagy a sarokbíróktól, és abban az esetben, ha úgy találja, hogy a döntés nyilvánvalóan ellentétes a Versenyszabályzattal, kérheti, hogy a Bírói Panel vizsgálja felül a döntését. 4. A döntbíró hatáskörébe a mérkzés felügyeletével kapcsolatban beletartozik az idmér és a jegyzkönyvvezet felügyelete, ellenrzése és irányítása. 5. A mérkzésrl vezetett jegyzkönyv hivatalos feljegyzés, amelyet az ellenrzbírónak jóvá kell hagynia. 3. 8. KÜZDTÉRVEZET HATÁSKÖRE ÉS FELADATA A küzdtérvezet irányítja és segíti a mérkzésen közremköd bírókat egy adott küzdtéren. 3. 9. VEZÉNYSZAVAK ÉS JELZÉSEK A vezetbíró által a mérkzés lefolytatása során használt vezényszavak és jelzések a Mellékletekben vannak részletesen leírva. A sarokbírók által a mérkzés alatt használt vezényszavakat és jelzéseket a Melléklet tartalmazza. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 7 / 28

3. 10. JELZÉSEK A sarokbírók által a mérkzéseken használt zászló és/vagy sípjelek a Mellékletekben részletesen le vannak írva. A vezetbíró által használt sípjeleknek a következ jelentései vannak: (hosszú/normál)+(rövid/ers): Hantei (Bírói döntés) (rövid/ers): Yame (Állj), vagy a zászlók leengedésére, vagy a Pontozó Tábla leengedésére adott utasítás. 3. 11. BÍRÓI DÖNTÉS Ha a vezetbíró a sarokbírók által adott jelzések alapján hoz meg egy döntést, akkor ezt a döntést a Mellékletekben szerepl Bírói táblázat szabályai szerint kell meghoznia. 3. 12. BÍRÁSKODÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB KÉRDÉSEK Azokat a bíráskodással kapcsolatos kérdéseket, amelyeket ezek a szabályok nem tartalmaznak, a Bírói Panel fogja tárgyalni, és az így hozott döntéseket a mérkzés ellenrzbírója és a fbíró elé kell terjeszteni jóváhagyásra. A döntéseket minden hivatalos személlyel közlik, és nyilvánosan kihirdetik. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 8 / 28

1.. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 4. 1. KUMITE VERSENY ESKA Versenyszabályzat 4. FEJEZET: A KUMITE MÉRKZÉSEK SZABÁLYAI 1. Az egyéni versenyzk, vagy versenyzkbl álló csapatok között lezajló, egy cím elnyeréséért folytatott kumite verseny kumite mérkzések által történik. 2. A versenyzk vagy a csapatok véletlenszer sorsolást követve küzdenek meg egymással. A sorsolás szisztémáját az ESKA technikai bizottsága határozza meg. 3. A kumite verseny módszere a kiütés alapelvén nyugszik: csak a kumite mérkzés gyztese folytathatja a versenyt. 4. 2. KUMITE MÉRKZÉSEK FAJTÁI A kumite mérkzések fajtái a következk: Egyéni kumite mérkzés Csapat kumite mérkzés 4. 3. A KUMITE MÉRKZÉSEK LEVEZETÉSE A kumite mérkzéseket kizárólag a vezetbíró irányításával kell lebonyolítani. 4. 4. KUMITE MÉRKZÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL A kumite mérkzéseken való részvételt a Mellékletekben szerepl, A mérkzéseken való részvétel c. részben leírtak szabályozzák. 2.. EGYÉNI KUMITE MÉRKZÉS 4. 5. AZ EGYÉNI KUMITE MÉRKZÉSEK MÓDSZEREI 1. Az egyéni kumite mérkzés két versenyz között zajlik. 2. Az egyéni kumite mérkzéseknek három fajtája van: 2. 1. Ippon Shobu ( Egy pontos mérkzés) o Az ilyen mérkzés idtartama 2 perc (tényleges id) o Az a versenyz lesz a gyztes, aki az elírt idn belül elsként szerez pontot. 2. 2. Sanbon Shobu ( Három pontos mérkzés) o Az ilyen mérkzés idtartama három perc (tényleges id) o Az a versenyz lesz a gyztes, aki az elírt idn belül két pontot szerez ( Háromból kettt ) 2. 3. Sakidori Shobu o Az a versenyz lesz a mérkzés gyztese, aki elsként ér el pontot. o Ezt a módszert csak extra mérkzéseknél lehet alkalmazni. 3. Minden egyéni kumite mérkzés Ippon Shobu, a szenior egyéni kumite versenyeket kivéve, ahol a dönt mérkzések Sanbon Shobu -k. 4. 6. KUMITE MÉRKZÉSEK MEGKEZDÉSE, MEGÁLLÍTÁSA ÉS BEFEJEZÉSE 1. Kezdés A versenyzknek a bemondó szólítására azonnal oda kell menniük a helyükre, pontosan a küzdteret jelz vonalon kívülre. (lásd a Mellékleteket) A vezetbíró elfoglalja a helyét. A vezetbíró jelzésére a versenyzk meghajolnak a küzdtér felé, belépnek, és alapállásba állnak (lásd a Mellékleteket). Ezután meghajolnak egymás felé, és Yoi állásban várják a mérkzés megkezdését. A mérkzés a vezetbíró Shobu Ippon/Sanbon hajime vezényszavára kezddik el. 2. Leállítás és folytatás Ha a vezetbíró azt mondja, hogy Yame, azzal átmenetileg leállítja a mérkzést, és a versenyzknek vissza kell állniuk a helyükre. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 9 / 28

A versenyzknek vissza kell állniuk az elírt helyükre, és meg kell várniuk a vezetbíró ítéletét vagy utasítását. A vezetbíró Tsuzukete hajime vezényszóval indítja újra a mérkzést. 3. Befejezés A vezetbíró Yame vezényszóval állítja le a mérkzést, majd az a Soremade szóval fejezdik be. Miután a vezetbíró kihirdette az ítéletét, a versenyzk meghajolnak egymás felé, és elhagyják a küzdteret. A küzdtéren kívül meghajolnak a küzdtér felé, és a mérkzésnek vége. 4. 7. AZ EGYÉNI KUMITE MÉRKZÉSEK IDTARTAMA 1. A mérkzések tényleges ideje akkor kezddik, amikor a vezetbíró azt mondja: Shobu Ippon/Sanbon hajime. 2. A pontszámok szerzésére való lehetség a cseng megszólalásával ér véget, a mérkzésnek azonban akkor van vége, amikor a vezetbíró azt mondja: Yame. 3. Ha a mérkzést a vezetbíró Yame utasításával leállítja, a tényleges idt addig a másodpercig le kell állítani, ameddig a vezetbíró Tsuzukete hajime vezényszavával újra nem indítja a mérkzést. 4. Ha a versenyzk kilépnek a küzdtérrl, a mérkzés idejét addig ténylegesnek kell tekinteni, ameddig a mérkzésvezet azt nem mondja, hogy: Yame. 5. Azt az idt, amely valamelyik versenyz sérülése vagy a bírók közötti megbeszélés miatt telik el, nem számít tényleges idnek. 4. 8. EXTRA KUMITE MÉRKZÉSEK 1. Ha az egyéni kumite mérkzések döntetlennel végzdnek, meg kell hosszabbítani a mérkzéseket (Encho Sen). A hosszabbítás egy percig tart (tényleges id) A hosszabbítás az els pont eléréséig tart (Sakidori shobu) A figyelmeztetéseket és a büntetéseket a versenyzk átviszik a hosszabbításra. 2. A hosszabbítás végén mindegyik bírónak meg kell jelölnie egy gyztest. A döntés csakis a hosszabbításon alapulhat. 3.. CSAPAT KUMITE MÉRKZÉSEK 4. 9. CSAPAT KUMITE MÉRKZÉSEK MÓDJA 1. A csapat kumite mérkzések két, versenyzkbl álló csapat között zajlanak. 2. Az egyes csapatok mindegyik tagját elre meghatározott sorrend szerint kell felsorolni. 3. A csapatok egyes tagjai közötti egyéni kumite mérkzéseket elre meghatározott sorrendben tartják. 4. A két csapattag közötti egyéni kumite mérkzések Ippon Shobu mérkzések. 4. 10. CSAPAT KUMITE MÉRKZÉSBEN RÉSZT VEV VERSENYZK SZÁMA 1. A csapatnak páratlan számú személybl kell állnia (ezt a számot a versenysorozat szabályai között, vagy a Versenysorozatra való jelentkezési lapon kell feltüntetni). Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 10 / 28

2. A csapat kumite küzdelem alkalmával az els mérkzésen a teljes csapatnak jelen kell lennie (egy 3 fbl álló csapatnak 3, egy 5 fbl álló csapatnak 5 versenyzt kell felállítania). Az els mérkzésen mindnyájuknak versenyezniük kell, hacsak a versenybizottság nem ad engedélyt ennek az ellenkezjére. 3. Ha a bajnokság feltételei vagy bármilyen más ok miatt az els mérkzésen nem tud jelen lenni a teljes csapat, akkor a versenybizottság dönt. 4. Ha egy csapat nem teljes, akkor az elvesztett pozíció üres marad, de ezt az írott nyomtatványon szerepl sorrendben egyértelmen jelölni kell. 5. Azt a csapatot, amelyik a mérkzés eltt leadott írott nyomtatványon szerepl sorrendtl eltér sorrendben sorakozik fel, és így küzd, kizárják a versenybl. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 11 / 28

5. FEJEZET: A KUMITE MÉRKZÉSEK BÍRÁLATI SZABÁLYAI 1.. EGYÉNI KUMITE MÉRKZÉSEKEN VALÓ DÖNTÉSHOZÁS KRITÉRIUMAI 5. 1. GYZELEM KRITÉRIUMAI Az egyéni kumite mérkzéseken a gyzteseket az alábbiak szerint hirdetik ki: 1. Ippon Shobu esetében az Ippon megszerzése alapján 2. Sanbon Shobu esetében két Ippon megszerzése alapján 3. Sakidori Shobu esetén az els pontszerz technika elérése alapján 4. minden más esetben a bírói panel döntése alapján 5. 2. AZ IPPON MEGÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI Az a versenyz kap ippont, aki Teljes érték ippont hajt végre, vagy Awasete ippont szerez. 1. Teljes érték Ippon 1.1. Teljes érték ippont akkor ítélnek egy versenyznek, ha egy pontszerz technikát a Bírói Panel ipponnak tekint. 1.2. Teljes érték ipponnal gyz egy versenyz, ha ellenfele szabálysértés, kizárás vagy visszalépés miatt elveszti a mérkzést. 2. Awasete Ippon Ha egy versenyz két Waza-ari-t szerez egy versenyen, akkor ezt a két Waza-ari-t együttesen egy Awasete Ippon -nak kell tekinteni. 3. Ha egy versenyz elször egy Waza-ari-t, azután pedig egy Ippont szerez, akkor egy Teljes érték Ipponnal nyer. 5. 3. BÍRÓI DÖNTÉSSEL SZERZETT GYZELEM KRITÉRIUMAI Ipponnal szerzett gyzelem hiányában minden egyes versenyz esetében bírói döntés alapján lehet gyzelmet megítélni a következ kritériumok alapján: Volt-e Waza-ari Volt-e figyelmeztetés vagy szabálysértés A kilépések száma A küzd magatartás fölénye A képességek és készségek szintje Az er és a küzdszellem mértéke A támadások száma Az alkalmazott stratégia kiválósága. 5. 4. TALÁLATI FELÜLETEK A találati felületek a következkre korlátozódnak: Fej Nyak Mellkas Has Hát 5. 5. PONTSZERZ TECHNIKÁK KRITÉRIUMAI 1. A pontszerz technika olyan kontrollal végrehajtott, erteljes, az elismert találati felületekre bevitt technika, amely megfelel az alábbi feltételeknek: Megfelel forma Megfelel testtartás Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 12 / 28

Megfelel er Zanshin Megfelel idzítés Megfelel távolság 2. A technikák csak akkor érnek pontot, ha: a teljes testsúly használatával végrehajtottak (Kime) A találati felületre merlegesek A test tengelye felé irányulnak. 5. 6. PONTSZERZ TECHNIKÁK ÉRTÉKELÉSE 1. A technikák értékelésekor a bírók a technikában rejl lehetséget veszik figyelembe, vagyis azt, hogy a technikának milyen hatása lenne, ha nem lenne megfelelen kontrollálva. A pont eléréséhez kontakt nem szükséges. 2. A technikák értékelésekor a bírók nem csak a technikában rejl lehetséget, hanem a versenyz magatartását is figyelembe veszik. 3. Azok a pontszerz technikák, amelyek a mérkzésvezet Yame vezényszavával egyszerre találnak, pontnak számítanak. 5. 7. WAZA-ARI-T ÉR PONTOK KRITÉRIUMAI Ha egy pontszerz technikát eredményesnek tekintenek, Waza-ari-ként értékelik. A pontszerz technikákat akkor tekintik eredményesnek, ha egyértelm, hogy jelentsen csökkenteni tudják, akár csak rövid idre is az ellenfél versenyzési képességét, alkalmasságát. 5. 8. AZ IPPONSZERZÉS KRITÉRIUMAI Ha egy pontszerz technikát döntnek tekintenek, Ipponként értékelik. A pontszerz technikákat akkor tekintik döntnek, ha egyértelm, hogy akár csak rövid idre is nullára tudják csökkenteni az ellenfél versenyzési képességét (az ellenfelet harcképtelenné teszi). 5. 9. AZ IPPONSZERZÉS TOVÁBBI KRITÉRIUMAI A következ feltételek mellett végrehajtott eredményes technikákat tekintjük ipponnak: Tökéletes idzítéssel végrehajtott támadás olyankor, amikor az ellenfél a támadó felé mozdul Olyankor végrehajtott támadás, amikor az ellenfél a támadó miatt elveszti az egyensúlyát Eredményes támadások kombinációja Nage (dobás) technikák és eredményes támadások együttes alkalmazása Amikor az ellenfél elveszti a küzdszellemét Amikor nincs kísérlet a támadás elleni védekezésre Amikor nincs esély a támadás elleni védekezésre. 5. 10. NEM ELFOGADHATÓ TECHNIKÁK 1. A következ feltételek mellett végrehajtott technikák még akkor sem tekinthetk érvényesnek, ha elégséges ervel hajtják végre: Ha a versenyz nem hajtja végre a technikát abban a pillanatban, amikor megfogta az ellenfelét Ha a versenyz nem hajtja végre a technikát abban a pillanatban, amikor kibillentette egyensúlyából az ellenfelét. 2. A vezetbíró Yame utasítását követen végrehajtott technikáért nem jár pont, és ez bírói döntés tárgyát sem képezheti. 3. A küzdtéren kívülrl végrehajtott technikák érvénytelenek. Ha azonban a technikát végrehajtó versenyz a technika végrehajtásakor a küzdtér határán belül volt, akkor a technika érvényesnek tekinthet. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 13 / 28

4. Ha a technika végrehajtása valamilyen tiltott akcióval vagy technikával együtt történik, akkor vagy nem értékelhet, vagy pedig a Bírói Panel hoz döntést ezzel kapcsolatban. 5. A két versenyz által egyidejleg végrehajtott pontszerz technikák nem számítanak pontnak (Aiuchi). 5. 11. TILTOTT AKCIÓK ÉS TECHNIKÁK A következ akciók és technikák tiltottak: 1. Veszélyes akciók: olyan akciók vagy technikák, amelyek sérülés kockázatával, vagy az ellenfél versenyképességének csökkenésével járnak, nevezetesen: 1.1. kontroll nélküli támadások vagy technikák 1.2. túl ers kontakttal járó technikák 1.3. a fels és alsó végtagokra irányuló technikák 1.4. nyitott tenyérrel az arcra irányuló technikák 1.5. lágyékra irányuló támadások 1.6. a csípízületre, a térdízületre, a lábfej fels részére és a sípcsontra irányuló támadások 1.7. az ellenfél megfogása, kivéve, ha azonnal követi valamilyen technika 1.8. az ellenfél feleslegesen történ lefogása vagy testtel való szükségtelen ütközés 1.9. veszélyes dobások 1.10. a saját biztonság figyelmen kívül hagyása (Mubobi) 2. Helytelen viselkedés (Taido): helytelen viselkedésnek számító cselekvések, nevezetesen: 2.1. ha valaki nem engedelmeskedik a vezetbíró utasításainak 2.2. ha egy versenyz annyira izgatott, hogy a bírók úgy ítélik, veszélyt jelent az ellenfele számára 2.3. a versenyz minden rosszindulatra, vagy a tiltó szabályok szándékos megszegésére utaló cselekedete vagy cselekedetei 2.4. minden sportszertlen viselkedés, például szóban történ sértegetés, provokálás vagy szükségtelen megjegyzések 2.5. minden olyan viselkedés, amely valószínleg rossz fényt vet a karatéra (ez az edzkre, menedzserekre, vagy a versenyzvel más kapcsolatban álló emberekre is vonatkozik) 2.6. az elírásoknak nem megfelel karate gi viselése (lásd a Mellékletekben a hivatalos öltözettel kapcsolatos elírásokban ) 2.7. minden olyan cselekvés, amelyrl úgy ítélik, hogy az ellentétes a verseny szabályaival. 3. A küzdelem elkerülése (Jogai): olyan akciók vagy technikák, amelyekbl a küzdelem szándékos, vagy nem szándékos elkerülése látszik, nevezetesen: 3.1. Idt fecsérel mozgások 3.2. A küzdelem elkerülését szolgáló mozgások 3.3. Menekülés, kilépés a küzdtérrl 5. 12. FIGYELMEZTETÉS, SZABÁLYSÉRTÉS ÉS KIZÁRÁS 1. Ha egy versenyz tiltott akciót vagy technikát (lásd 5. 11.) hajtott végre, akkor a vezetbíró a sarokbírókkal egyetértésben kihirdeti a szabálysértést (Hansoku-t). A szabálysértés kihirdetése automatikusan a versenyz kizárásával (Hansoku make) jár. 2. Ha a versenyz tiltott akciót vagy technikát (lásd 5. 11.) készül végrehajtani, akkor a vezetbíró a sarokbíró panellel egyetértésben figyelmeztetést ad. Az akció súlyosságától függen ez lehet hivatalos rendre utasítás, feddés (Keikoku), vagy kizárásra való figyelmeztetés (Chui). 3. Ha a versenyz a figyelmeztetést követen ismételten hasonló, szabálysért akciót vagy akciókat hajt végre, a vezetbíró kihirdetheti, hogy szabálysértés miatt elveszítette a mérkzést. 4. Ha egy versenyz folyamatosan menekül a küzdtérrl, akkor: A versenyz az els kimenekülés után hivatalos feddésben ( Jogai Keikoku ) részesül A versenyz a második kimenekülés után kizárásra való figyelmeztetésben ( Jogai Chui ) részesül A versenyzt a harmadik kimenekülés után kizárják (Jogai Hansoku) 5. Minden figyelmeztetés két egymástól eltér kategóriába sorolható. Az els kategória a küzdelem elkerülésére (Jogai), a második az összes többire vonatkozik. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 14 / 28

6. A büntetés súlyosságának mértékét a bírói panel határozza meg, a büntetés ismételt szabálysértésért járó növelésének minimális mértéke azonban a következ: Keikoku után Hansoku Chui, azt követen Hansoku. 5. 13. BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 1. Ha egy versenyz két mérkzést Hansokuval elveszít Veszélyes akciók (5. 11. 1.) miatt, akkor nem folytathatja tovább a kumite versenyt 2. Ha egy versenyz két mérkzést megnyer azért, mert az ellenfelét sérülés okozása vagy túlzott kontakt miatt kizárják, akkor nem folytathatja tovább a kumite versenyt. 3. A versenyzk egy (1) perc pihent kérhetnek két, közvetlenül egymást követ mérkzés, vagy egy hosszabbítás (Encho Sen) és egy közvetlenül utána következ mérkzés között. 2.. CSAPAT KUMITE MÉRKZÉSEK DÖNTÉSI KRITÉRIUMAI 5. 14. CSAPAT KUMITE MÉRKZÉSEK DÖNTÉSI KRITÉRIUMAI. 1. Az, hogy ki lesz a csapat kumite mérkzés gyztese, az egyéni mérkzések alapján dl el. 2. A csapat kumite mérkzés gyztesének eldöntését szolgáló, az egyéni mérkzések gyzteseinek számán alapuló kritériumai (csökken fontossági sorrendben) a következk: A gyzelmek száma. Az Ippon Gyzelmek száma az Awasewaza gyzelmeket is beleértve. A Teljes Ippon gyzelmek száma. 3. Ha egy csapat az ellenfél csapattal a fent említett módszerek alkalmazása után is döntetlenre áll, akkor a döntést a két csapat egy-egy képviselje közötti extra egyéni mérkzés eredménye alapján kell meghozni. 4. Ha ez az extra mérkzés döntetlen, akkor ennek a hosszabbítása (Encho Sen) következik Ez a hosszabbítás egy percig tart (tényleges id) Ezt a hosszabbítást az els pont dönti el (Sakidori Shobu) A versenyzk a figyelmeztetéseket és a büntetéseket átviszik erre a hosszabbításra. 5. A hosszabbítás végén mindegyik bírónak meg kell jelölnie egy gyztest. A döntés csakis a hosszabbításon alapulhat 3.. A KUMITE MÉRKZÉSEK BÍRÁSKODÁSI MÓDSZEREI 5. 15. KUMITE MÉRKZÉSEKEN VALÓ BÍRÁSKODÁS A kumite mérkzéseken a bírói panel végzi a bíráskodást. 5. 16. KUMITE MÉRKZÉSEKEN RÉSZT VEV BÍRÓI PANEL A mérkzéseken részt vev bírói panel egy vezetbíróból és négy sarokbíróból áll. A Mellékletekben szerepl Küzdtérrel kapcsolatos ábrák szerint helyezkednek el. 5. 17. VEZETBÍRÓ HATÁSKÖRE ÉS FELADATA KUMITE MÉRKZÉSEKEN. 1. Csak a vezetbírónak van felhatalmazása a mérkzés vezetésére, leállítására és befejezésére. A vezetbírón kívül senki sem állíthatja le önkényesen a mérkzést. 2. A vezetbíró hatásköre és feladatai a 3. 5. pontban, Vezetbíró hatásköre és feladatai vannak megadva. 3. A vezetbíró a következ esetekben állítja le a mérkzést Yame vezényszóval, és utasítást ad a versenyzknek arra, hogy álljanak vissza az eredeti helyükre: 3.1. Ha a cseng jelzi, hogy lejárt a lehetség a pontszerzésre Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 15 / 28

3.2. Ha két vagy több sarokbíró zászlókkal és síppal jelzi az ítéletét. (Megjegyzés: ha csak egy sarokbíró jelzi zászlókkal és síppal az ítéletét, ezt a vezetbíró figyelmen kívül hagyhatja, és folytathatja a mérkzést.) 3.3. Ha pontszerz technikát lát. 3.4. Ha az egyik vagy mindkét versenyz megsérül. 3.5. Ha észreveszi, hogy az egyik versenyz tiltott technikát alkalmaz. 3.6. Ha észreveszi, hogy az egyik versenyz tiltott technikát akar alkalmazni. 3.7. Ha észreveszi, hogy valamelyik versenyz kerüli a küzdelmet. 3.8. Ha úgy ítéli, hogy valamelyik, vagy mindkét versenyz sem tudja folytatni a mérkzést sérülés, rosszullét vagy egyéb ok miatt. 3.9. Ha a mérkzés olyan közelharccá válik, amelynek során egyik versenyz sem alkalmaz pontszerz technikát. Így a zrzavar vagy a sérülések elkerüléséhez szükséges elvigyázatossággal jár el. 3.10. Ha úgy ítéli, hogy erre szükség van a mérkzés normális menete szempontjából, például: o Utasítást kell adni valamelyik versenyznek arra, hogy igazítsa meg a ruháját o Ha a mérkzés során olyan patthelyzet alakul ki, amelyben a versenyzk nem alkalmaznak egymással szemben eredményes technikákat o Ha valamelyik versenyz lefogja az ellenfelét anélkül, hogy ezt valamilyen technikával követné. 4. Ha a vezetbíró leállítja a mérkzést, a következket kell tennie: 4.1. Ha megszólalt a pontszerzésre való lehetség lejártát jelz cseng: o Visszaáll a helyére, és azt mondja, hogy: Soremade, o Ezután elhagyja a küzdteret, és a Kansa-val történ egyeztetést követen kihirdeti a pontszámokat és a büntetéseket, o Idt hagy arra, hogy a sarokbíróknak legyen idejük átgondolni az ítéletüket, o Hantei -t mond, és sípszóval jelzi a sarokbíróknak, hogy mutassák be az ítéletüket, o Ezután a bírói táblázat (lásd a Mellékletekben) alapján többségi ítéletet hoz, o Ezután visszaáll a helyére, és úgy hirdeti ki a gyztest, hogy a gyztes oldalán felemeli a kezét ( Kachi ), vagy kihirdeti, hogy a mérkzés döntetlen ( Hikiwake ). 4.2. Ha két vagy több sarokbíró jelzi zászlóval, és síppal jelzi a mérkzéssel kapcsolatos ítéletét, akkor meghallgatja a véleményüket, és kihirdeti a döntését. 4.3. Ha pontszerz technikát vesz észre, akkor a sarokbírók egyetértésével kihirdeti a döntését. o Ha nem adják meg a találatot, akkor utasítást ad a mérkzés újrakezdésére. o Ha Waza-arit ítélnek meg, akkor utasítást ad a mérkzés újrakezdésére, vagy, ha ez már az adott versenyz második Waza-ari -ja, akkor kihirdeti Awasete Ipponnal szerzett gyzelmét, és befejezi a mérkzést. o Ha ippon -t adnak meg, akkor kihirdeti a gyztest, és befejezi a mérkzést. (Észrevétel: Sanbon Shobu esetében a mérkzés csak akkor fejezdik be, ha valamelyik versenyz két ippont szerez. Sakidori Shobu esetében a mérkzés az els pontszerz technika megszerzésével befejezdik.) 4.4. Sérülés esetén a vezetbíró azonnal leállítja a mérkzést, és utasítást ad arra, hogy a sérültet haladéktalanul és megfelelen lássák el. 4.5. Ha a vezetbíró észreveszi, hogy valamelyik versenyz tiltott akciót követ el, vagy akar elkövetni, akkor a sarokbírókat szólítja fel annak eldöntésére, hogy vajon a versenyz megszegte-e a szabályokat, vagy sem, és kihirdeti a döntését. 4.6. Ha úgy ítéli, hogy valamelyik, vagy mindkét versenyz sem tudja folytatni a mérkzést sérülés, rosszullét vagy egyéb ok miatt, akkor a versenyorvossal való konzultáció után felkéri a sarokbírókat, hogy döntsék el együtt, folytatható-e a mérkzés. 5. A mérkzés folytatását a Tsuzukete hajime vezényszóval rendeli el. 5. 18. VEZETBÍRÓ ÁLTAL KUMITE MÉRKZÉSEKEN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK ÉS JELZÉSEK. 1. A mérkzések vezetéséhez, leállításához és befejezéséhez a vezetbírónak megfelel kifejezéseket és jelzéseket kell használnia. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 16 / 28

2. A vezetbírónak a döntések kihirdetése során egyértelmen meg kell határoznia, melyik versenyzrl van szó, be kell mondania a technikát vagy az akciót, és ki kell hirdetnie a döntést. 5. 19. SAROKBÍRÓK HATÁSKÖRE ÉS FELADATA KUMITE MÉRKZÉSEKEN. 1. A sarokbírók azzal a hatáskörrel és feladatokkal rendelkeznek, amelyek a 3. 6. Sarokbírók hatásköre és feladatai pontban vannak leírva: 2. A mérkzés megfigyeléséhez elfoglalják saját helyüket (lásd a Mellékletekben a küzdterületet bemutató ábrák c. részt), és egy piros és egy fehér zászló, valamint egy síp van náluk. 3. A sarokbíró alaposan megfigyeli a látásterületén belül tartózkodó versenyzk akcióit, és a következ esetekben véleményét kifejezve síp és/vagy zászló segítségével azonnal jelez a mérkzést vezet bírónak: Ha Ippont vagy Waza-arit vesz észre. Ha észreveszi, hogy valamelyik versenyz tiltott akciót követ el vagy akar elkövetni. Ha észreveszi, hogy valamelyik versenyz kerüli a küzdelmet. Ha úgy ítéli, hogy sérülés, rosszullét vagy egyéb ok miatt valamelyik vagy mindkét versenyz képtelen a mérkzés folytatására. Minden olyan esetben, amikor úgy ítéli, hogy valamit a vezetbíró tudomására kell hoznia. 5. 20. SAROKBÍRÓK ÁLTAL KUMITE MÉRKZÉSEKEN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK ÉS JELZÉSEK. Az sarokbírók a mérkzéssel kapcsolatos ítéleteik jelzésére zászlókkal és/vagy síppal adott megfelel jelzéseket alkalmaznak. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 17 / 28

1.. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 6. 1. KATA VERSENY ESKA Versenyszabályzat 6. FEJEZET: A KATA MÉRKZÉSEK SZABÁLYAI 1. Az egyéni versenyzk, vagy versenyzkbl álló csapatok között lezajló, egy cím elnyeréséért folytatott kata verseny kata mérkzések útján történik. 2. A versenyzk vagy a csapatok véletlenszer sorsolást követve küzdenek meg egymással. A sorsolás szisztémáját az ESKA Technikai Bizottsága határozza meg. A zászlóhasználaton alapuló rendszerben a versenyzk egymás ellen küzdenek. A pontrendszerben a versenyzk egyénileg küzdenek egymás ellen. 3. A kata verseny módszere a kiütés alapelvén nyugszik: A zászlóhasználaton alapuló rendszerben csak a kata mérkzés gyztese folytathatja a kata versenyt. A pontrendszerben csak a legmagasabb pontszámmal rendelkez versenyzk vagy csapatok folytathatják a kata versenyt. 6. 2. KATA MÉRKZÉSEK FAJTÁI A kata mérkzések fajtái a következk: Egyéni kata mérkzés Csapat kata mérkzés 6. 3. KATA MÉRKZÉSEK LEVEZETÉSE A kata mérkzések kizárólag a vezetbíró és utasításai segítségével kerülnek lebonyolításra. 6. 4. KATA MÉRKZÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL A kata mérkzéseken való részvételt a Mellékletekben szerepl, a mérkzéseken való részvétel c. részben megadott szabályok irányítják. 2.. EGYÉNI KATA MÉRKZÉS 6. 5. EGYÉNI KATA MÉRKZÉSEK MÓDSZEREI 1. Az egyéni kata mérkzés egyéni versenyzk között zajlik. 2. Az egyéni kata mérkzéseknek két fajtája van: Zászlóhasználaton alapuló rendszer: két versenyz egyszerre mutat be egy kijelölt katát. A bírói panel zászlók segítségével dönti el, ki gyz. Pontrendszer: a versenyzk vagy a csapatok külön-külön mutatják be a katákat. A bírói panel pontszámokat ad, és az lesz a gyztes, aki a legmagasabb összpontszámot kapja. 6. 6. EGYÉNI KATA MÉRKZÉSEK FAJTÁI 1. Selejtez: 4 versenyzig. 1.1. Els forduló: 16 versenyzig. o Shitei kata: a katát a vezetbíró választja ki az elre kijelölt kata 1. listából (lásd a Mellékletekben) o A bíráskodás a zászlóhasználaton alapuló rendszer szerint történik. 1.2. Második forduló: 16-tól 8 versenyzig. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 18 / 28

o Shitei kata: a katát a vezetbíró választja ki az elre kijelölt kata 2. listából (lásd a Mellékletekben) o A bíráskodás a zászlóhasználaton alapuló rendszer szerint történik. 1.3. Harmadik forduló: 8-tól 4 versenyzig. o Sentei kata: a versenyz az elre kijelölt kata 3. listából (lásd a Mellékletekben) választja ki azt a katát, amelyet bemutat. o A bíráskodás a pontrendszer szerint történik. 2. Dönt: az utoljára benn maradt 4 versenyz. o Sentei kata: a versenyz az elre kijelölt kata 3. vagy 4. listából (lásd a Mellékletekben) választja ki azt a katát, amelyet bemutat. A Döntben bemutatott katának a harmadik körben bemutatott katától eltérnek kell lennie. o A bíráskodás a pontrendszer szerint történik. 6. 7. AZ EGYÉNI KATA MÉRKZÉSEK MEGKEZDÉSE ÉS BEFEJEZÉSE ZÁSZLÓHASZNÁLATON ALAPULÓ RENDSZER 1. Kezdés és végrehajtás. A versenyzknek a bemondó hívására azonnal oda kell menniük a helyükre a küzdtéren kívülre. A versenyzk a vezetbíró jelzésére meghajolnak a küzdterület felé, belépnek, és odamennek a kiinduló helyükre. Ezután meghajolnak egymás felé, és Yoi -állásban várnak a vezetbíró utasítására. A vezetbíró a versenyzknek és a sarokbíróknak egyértelmen bemondja annak a katának a nevét, amelyet be kell mutatni. A versenyzk megismétlik a vezetbírónak a kiválasztott kata nevét. A versenyzk a vezetbíró Hajime utasítására kezdik meg a gyakorlat végrehajtását. 2. Befejezés. A versenyzk a kata bemutatása után a mérkzésvezet Yame utasítására visszatérnek kiindulási helyükre, és várják a bírók döntését. A mérkzésvezet a kata bemutatását követen a sarokbírók döntését kéri úgy, hogy bemondja, hogy: Hantei, és sípol. Amikor a sarokbírók már megmutatták ítéletüket, a vezetbíró síppal jelzi, hogy tegyék le a zászlókat. A vezetbíró zászló segítségével hirdeti ki a mérkzés eredményét. A gyztes kihirdetése után a két versenyz meghajol egymás felé, és elhagyják a küzdteret. A küzdtéren kívül meghajolnak a küzdtér felé, és a mérkzésnek vége. 6. 8. AZ EGYÉNI KATA MÉRKZÉSEK MEGKEZDÉSE ÉS BEFEJEZÉSE PONTRENDSZER. 1. Kezdés és végrehajtás. A versenyznek a bemondó hívására azonnal oda kell mennie a helyére a küzdtéren kívülre. A vezetbíró jelzésére a versenyz meghajol a küzdtér felé, belép, odamegy az indulási helyére, és értheten bemondja a bíróknak annak a katának a nevét, amelyet bemutat. A vezetbíró értheten megismétli a kata nevét. A versenyz ezután elkezdi a kata bemutatását. Miután befejezte, a versenyz visszamegy a kiindulási helyére, és várja a bírók döntését. 2. Befejezés A kata befejezése után a vezetbíró Hantei vezényszóval és sípjellel kéri a bírói panel pontszámát A vezetbíró és a sarokbírók azonnal felemelik az ítéletüket mutató pontszámmal a táblát. A bemondó ezután értheten elmondja a vezetbíró és a sarokbírók által adott pontszámokat a jegyzkönyvvezetnek. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 19 / 28

A jegyzkönyvvezet ráírja a megfelel nyomtatványokra a kihirdetett pontszámokat, és kiszámolja a végs ponteredményt, egy legmagasabb és egy legalacsonyabb ponteredmény kihagyásával. A bemondó értheten bemondja az összesített ponteredményt. A vezetbíró a pontszám bemondása után sípjelzéssel utasítást ad a bírói panelnek arra, hogy engedjék le pontozó tábláikat. A versenyz ezután elhagyja a küzdteret. A küzdtéren kívül meghajol a küzdtér felé, és a mérkzésnek vége. 6. 9. EXTRA KATA MÉRKZÉSEK AZ EGYÉNI KATÁBAN 1. Zászlóhasználaton alapuló rendszerben döntetlen esetén extra mérkzésre kerül sor. A kijelölt kata ugyanarról a kata listáról származik, de nem ugyanaz, mint amelyet az elz mérkzésen bemutattak. A bírói panelnek ezután az utolsó mérkzés alapján kell döntést hoznia. 2. A pontrendszer szerinti döntetlen esetén: 2.1 Az ÖSSZES pontot számításba veszik (az eredetileg kies legmagasabb és legalacsonyabb pontszámot is beleértve). 2.2 Ha az állás továbbra is döntetlen, akkor: o Ha két versenyz áll döntetlenre, akkor egy extra mérkzésre kerül sor közöttük. Ezen az extra mérkzésen az els versenyz minden bírótól ugyanazt a pontszámot fogja kapni (pl. 7. 0), a második versenyz pedig 0,1-el magasabbat, vagy 0,1-el alacsonyabbat. o Ha kettnél több versenyz áll döntetlenre, akkor mindegyikük között extra mérkzésre kerül sor. 2.3 Az (selejtezben vagy döntben) extra mérkzésen bemutatott katák lehetnek ugyanazok, de szerepelniük kell az elre kijelölt kata listán. 2.4 Az extra mérkzés végén mindegyik bírónak meg kell jelölnie egy gyztest. Ez a döntés kizárólag az extra mérkzésen alapul. (Megjegyzés: ha az egyenes kiesés során döntetlen van, akkor csak abban az esetben kell extra mérkzést folytatni, ha a mérkzés eredménye befolyásolja a verseny további alakulását.) 3.. CSAPAT KATA MÉRKZÉS 6. 10. CSAPAT KATA MÉRKZÉS MÓDSZEREI A csapat kata mérkzés pontrendszerben történik. 6. 11. CSAPAT KATA MÉRKZÉSEN RÉSZT VEV VERSENYZK SZÁMA Egy kata csapat létszáma három f. 6. 12. CSAPAT KATA MÉRKZÉS FAJTÁI 1. Egyenes kiesés: 4 csapatig. Sentei kata: a csapat a 3. vagy 4. elre kijelölt kata listáról (lásd a Mellékletekben) választhatja ki a bemutatásra kerül katát. A bíráskodás pontrendszerben történik. 2. Dönt: az utoljára bennmaradt 4 csapat. Sentei kata: a csapat a 3. vagy 4. elre kijelölt kata listáról (lásd a Mellékletekben) választhatja ki a bemutatásra kerül katát. A döntben az egyenes kiesés során bemutatott katától eltért kell bemutatni. A bíráskodás pontrendszerben történik. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 20 / 28

6. 13. CSAPAT KATA MÉRKZÉSEK MEGKEZDÉSE ÉS BEFEJEZÉSE 1. Kezdés és bemutatás A bemondó szólítására a csapat tagjainak azonnal oda kell menniük a helyükre a küzdtéren kívülre. A vezetbíró jelzésére a csapat meghajol a küzdtér felé, belép a küzdtérre, és odamegy az indulási helyére. A három versenyznek a vezetbíróval szemben kell állnia egy olyan háromszög alakban, amelynek a csúcsa van a legközelebb a vezetbíróhoz. A csapat értheten bemondja az eladott kata nevét. A vezetbíró értheten megismétli a kata nevét. A csapat ezután elkezdi bemutatni a katát. Mindegyik versenyznek ugyanabban az irányban kell végrehajtania a katát úgy, hogy a vezetbíróval szemben kezdjék el és fejezzék be. Miután befejezték, a csapat visszatér az eredeti helyére, és várják a bírói ítéletet. 2. Befejezés A vezetbíró a kata befejezése után Hantei vezényszóval és sípjellel szólítja fel a bírói panelt a pontszámok felmutatására. A vezetbíró és a sarokbírók azonnal felemelik a döntésüket bemutató pontszámmal tábláikat. A bemondó a vezetbíró és a sarokbírók által adott pontszámokat értheten elmondja a jegyzkönyvvezetnek. A jegyzkönyvvezet a megfelel nyomtatványokra ráírja a kihirdetett pontszámokat, és kiszámolja a végs ponteredményt egy legmagasabb és egy legalacsonyabb pontszám kihagyásával. A bemondó értheten kihirdeti az összesített ponteredményt. A vezetbíró a pontszám bemondása után sípjelzéssel utasítást ad a bírói panelnek arra, hogy leengedjék pontozó tábláikat. A csapat ezután elhagyja a küzdteret. A küzdtéren kívül a csapat meghajol a küzdtér felé, és a mérkzésnek vége. 6. 14. EXTRA MÉRKZÉSEK CSAPAT KATÁBAN. Ha a csapat katában döntetlenre kerül sor, akkor ugyanazt az eljárást kell követni, mint az egyéni kata mérkzéseknél pontrendszerben (6. 9. 2. pont) Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 21 / 28

7. FEJEZET: A KATA MÉRKZÉSEK BÍRÁSKODÁSI SZABÁLYAI 1.. A KATA MÉRKZÉSEKEN VALÓ DÖNTÉSHOZÁS KRITÉRIUMAI 7. 1. KATA MÉRKZÉSEKEN VALÓ DÖNTÉSHOZÁS KRITÉRIUMAI A katák megítélésének három különböz kritériumon kell alapulnia: 1. Alapszint bemutatás Egy kata elfogadható végrehajtásához nagyon fontos az alapvet bemutatás kritériumainak való megfelelés. Ez lehetvé teszi a bírók számára, hogy a kata bemutatását kezdeti átfogó megbecsüléssel értékeljék. 2. Haladó bemutatás A haladó végrehajtás kritériumainak teljesítése újraminsíti a kata bemutatását. Ez lehetvé teszi a bírók számára, hogy az els értékelésüket finomítsák. 3. Hibák vagy rosszul végrehajtott technikák elfordulása A hibák vagy nem megfelel technikák elfordulása miatt csökken a bírók által a kata bemutatására adott értékelés. A csökkenés a hibák vagy a rosszul végrehajtott technikák súlyosságával és mennyiségével arányos. 7. 2. EGY KATA ALAPSZINT BEMUTATÁSÁNAK KRITÉRIUMAI A következ alapvet dolgoknak kell megjelenniük egy kata minden egyes bemutatása során: 1. A kata elírt sorrendje és technikái A kata különféle karate technikák összefügg sorának végrehajtását jelenti. Ezek a technikák, valamint a sorrendjük minden egyes kata esetében meghatározottak. A kata végrehajtása során a kívánt sorrendet, valamint minden egyes elírt technikát világosan be kell mutatni. 2. Demonstrálni kell a kata sorrendjének és technikáinak megfelel megértését 3. A karate technikák megfelel végrehajtásának 3 alapvet kritériuma a következ: A kime kontrollja A kiterjedés és az összehúzódás kontrollja A sebesség kontrollja 7. 3. EGY KATA HALADÓ SZINT BEMUTATÁSÁNAK KRITÉRIUMAI A bírók értesülnek a bemutatott kata lényeges részeirl és nehézségi fokáról. A bírói ítélet a következkön alapul: 1. a versenyz milyen behatóan ismeri a technikákat a mozgások iránya állások koordináció stabilitás 2. milyen mérték nehézséget és kockázatot tartalmaz az eladás fejfordítás tökéletesség harmónia légzés enbusen 3. a versenyz harci-attitdje megállások kiai küzdszellem tekintet összpontosítása (Chakugan) 4. A végrehajtás mvészi szintje és eleganciája Ritmus Formai követelmények, eladásmód Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 22 / 28

7. 4. HIBÁK ÉS ROSSZUL VÉGREHAJTOTT TECHNIKÁK ELFORDULÁSA A döntés harmadik kritériumaként a bíró megállapítja, hogy elfordultak-e hibák vagy rosszul végrehajtott technikák. 1. Hibák a következk: A technikák helytelen sorrendje Egy elírt technika nem teljesítése Egy nem elírt technika végrehajtása A hiba elfordulását a bírói panelnek meg kell ersítenie. 2. Nem megfelel végrehajtás: a nem megfelelen végrehajtott technikák nem számítanak hibának, de ennek megfelel megítélésre kerülnek. 3. Azokat a versenyzket, akik nem a kihirdetett katát hajtják végre, leléptetik. 7. 5. MEGÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS DÖNTÉS ZÁSZLÓHASZNÁLATON ALAPULÓ RENDSZERBEN 1. Ha egy versenyz megáll, és nem fejezi be a katát, a másik pedig nagyobb tévedések vagy hibák nélkül befejezi a kata bemutatását, akkor az utóbbi lesz a mérkzés gyztese. 2. Abban az esetben, ha mindkét versenyz megáll, és a bemutató során nem fejezi be a katát, mindkettt leléptetik. 2.. A KATA MÉRKZÉSEN VALÓ BÍRÁSKODÁS MÓDSZEREI 7. 6. BÍRÁSKODÁS KATA MÉRKZÉSEKEN A kata mérkzéseken bírói panel bíráskodik. 7. 7. BÍRÓI PANEL KATA MÉRKZÉSEKEN 1. A kata mérkzéseknél a zászlóhasználaton alapuló rendszer szerint a bírói panel egy vezetbíróból és négy sarokbíróból áll. 2. A kata mérkzéseken a pontrendszer szerint a bírói panel egy vezetbíróból és hat sarokbíróból áll. 3. A Mellékletekben szerepl ábra szerint helyezkednek el. 7. 8. DÖNTÉSI MÓDSZEREK ZÁSZLÓS RENDSZER A kata befejezésekor a vezetbíró kéri az sarokbírók döntését. A sarokbírók azonnal megmutatják ítéletüket, úgy, hogy zászlóikat a megfelel módon felemelik (lásd a Mellékleteket). A vezetbíró ezután a bírói táblázat alapján többségi döntést hoz (lásd a Mellékleteket). A vezetbíró úgy hirdeti ki a gyztest, hogy felemeli a gyztes színének megfelel zászlót. Ha az ítélet döntetlen, a vezetbíró ezt zászlókkal mutatja. 7. 9. DÖNTÉSI MÓDSZEREK PONTRENDSZER A kata befejezésekor a vezetbíró kéri a sarokbírók döntését. A vezetbíró és a sarokbírók azután azonnal felemelik az ítéletüket mutató pontszámú táblát. A jegyzkönyvvezet a következképpen számolja ki a végs ponteredményt: a kapott hét pontszámból a legmagasabb és a legalacsonyabb kiesik, a megmaradt öt pontszámot pedig összeadja. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 23 / 28

7. 10. VEZETBÍRÓ HATÁSKÖRE ÉS FELADATA KATA MÉRKZÉSEN 1. Kizárólag a vezetbírónak van felhatalmazása arra, hogy a kata mérkzés lebonyolítását irányítsa. 2. A vezetbíró hatásköre és feladatait a 3. 5. pont, a vezetbíró hatásköre és feladatai tartalmazza. 3. A vezetbíró a mérkzés kezdetén elfoglalja a küzdtéren elre kijelölt helyét. 4. A vezetbíró a mérkzés során a kata mérkzéseken való döntéshozás kritériumai (7. fejezet 1.) szerint értékeli a kata bemutatását. 5. Amikor a katának vége, a vezetbíró elég idt hagy az sarokbíróknak ahhoz, hogy döntsenek. 6. A vezetbíró úgy hajtja végre az ítéletek kihirdetését, ahogyan az a 6. 7. pontban Az egyéni kata mérkzések megkezdése és befejezése a zászlóhasználaton alapuló rendszerben -, vagy a 6.8. pontban Az egyéni kata mérkzések megkezdése, befejezése és pontrendszer - le van írva. 7. 11. SAROKBÍRÓK HATÁSKÖRE ÉS FELADATA KATA MÉRKZÉSEKEN 1. Az sarokbíró hatásköre és feladatai a 3. 6. pontban: a sarokbíró hatásköre és feladatai alatt vannak megadva. 2. A sarokbíró a mérkzés kezdetén elfoglalja a küzdtéren elre kijelölt helyét. 3. A vezetbíró a mérkzés során a kata mérkzéseken való döntéshozás kritériumai (7. fejezet 1.) szerint értékeli a kata bemutatását. 4. Amikor a vezetbíró döntéshozásra szólítja fel ket, az összes sarokbíró egyszerre felemeli az értékelését mutató zászlóját vagy a pontszám tábláját. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 24 / 28

8. FEJEZET: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.. ÓVÁS 8. 1. ÓVÁSI ELJÁRÁS 1. A versenyzk személyesen nem emelhetnek óvást a bírói döntések ellen. 2. A csapatban felels hivatalos személy (általában a menedzser) csak akkor tiltakozhat közvetlenül a szabálysértés észrevétele után a döntbírónál az ítélet ellen, ha úgy gondolják, hogy a vezetbíró és a sarokbírók döntése nyilvánvalóan megszegte a Mérkzésszabályzatot vagy a Versenyszabályzatot. 8. 2. AZ ÍTÉLETTEL SZEMBENI ÓVÁS KEZELÉSE 1. Ha az ellenrzbíróhoz egy ítélet elleni óvást nyújt be annak a csapatnak a menedzsere, amelyikhez az érintett versenyz tartozik, akkor az ellenrzbíró elször megvizsgálja a panaszt, majd magyarázatot kérhet a vezetbírótól és/vagy a sarokbíróktól, és ha a döntést nyilvánvalóan méltánytalannak találja, akkor kérheti a bírói panelt, hogy vizsgálják felül a döntésüket. 2. A ellenrzbírón keresztül történ óvás esetén a vezetbíró a sarokbírók, és saját maga nevében elmagyarázza az ellenrzbírónak, hogy milyen körülmények között és minek alapján hozta meg a döntését. Ha az ellenrzbíró a döntés felülvizsgálatát kéri, akkor a döntés felülvizsgálatát vagy megersítését a vezetbíró és a sarokbírók teljes egyetértése alapján kell elvégezni. 2.. SÉRÜLÉSEK VAGY BALESETEK MÉRKZÉSEK ALATT 8. 3. SÉRÜLÉSEK VAGY BALESETEK ELFORDULÁSA Ha valamelyik versenyz megsérül, a vezetbíró azonnal megállítja a mérkzést, segít a megsérült versenyznek, ugyanakkor pedig odahívja a verseny orvost. A sérülés kezelése nem késleltetheti jelentsen a mérkzést. 8. 4. SÉRÜLÉSEKKEL ÉS BALESETEKKEL KAPCSOLATOS HATÁSKÖR A versenyzk sérüléseivel, baleseteivel vagy fizikai állapotával kapcsolatos kérdésekben csak a versenyorvos hozhat döntéseket. 8. 5. SÉRÜLÉSSEL VAGY BALESETTEL KAPCSOLATOS DÖNTÉS 1. Ha úgy ítélik, hogy egy versenyz képtelen folytatni a versenyzést sérülés vagy bármilyen más, fizikai ok miatt, amelyet a versenyorvos állapít meg, akkor a vezetbíró befejezi a mérkzést, és a sérültet felfüggeszti a mérkzéstl. 1.1. Ha a sérülés az ellenfélnek tulajdonítható, akkor t hirdetik ki gyztesnek. 1.2. Ha a sérülés nem az ellenfélnek tulajdonítható, akkor t hirdetik ki vesztesnek. 2. Az a versenyz, aki úgy nyerte meg a mérkzést, hogy az ellenfelét sérülés okozása miatt kizárták, nem küzdhet újra a versenyen a versenyorvos engedélye nélkül. 3. A versenyz saját érdekében: ha egy versenyz két mérkzést úgy nyer meg, hogy az ellenfelei Hansoku-t kaptak kontroll nélküli technikák által okozott sérülések miatt, akkor ez a versenyz nem folytathatja a versenyt. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.) 25 / 28