Bevezet...5 1. A Választási Információs Szolgálat célja és feladatai...7 2. A választási információs szolgálat által nyújtott információk köre...

T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezet...5 1. A Választási Információs Szolgálat célja és feladatai...7 2. A választási információs szolgálat által nyújtott információk köre...9 2.1. A választással összefügg általános információk...9 2.2. A választás lebonyolításával kapcsolatos technikai kérdések...9 2.3. A szavazással kapcsolatos helyi eseményekre vonatkozó információk...10 3. A Választási Információs Szolgálat lehetséges szervezeti megoldásai...11 4. A választási információs szolgálat mködésének tárgyi, technikai és személyi feltételei...13 4.1. A választási információs szolgálat mködésének tárgyi, technikai feltételei...13 4.2. A választási információs szolgálat mködésének személyi feltételei...13 4.3. A választási információs szolgálat mködéséhez szükséges információk köre...14 5. A Választási Információs Szolgálat javasolt mködési szabályai...15 6. A VISZ tájékoztató tevékenységének dokumentálása...17 7. Az Európai Unió kialakulásának legfontosabb állomásai...19 8. Az Európai Parlament története és mködése...23 9. Gyakran ismétld kérdések...25 10. Fogalmak az Európai Parlament tagjainak választására...39 11. A választási internetes oldal térképe...49 12. Lakossági tájékoztató anyagok...53 12.1. Tájékoztató levél európai uniós állampolgároknak...53 12.2. Kérelem igazolás kiadására...56 13. Magyar Köztársaság nagykövetségei...57 Európa...57 Ázsia...70 Amerika...79 Afrika...83 Ausztrália...86 3

4

BEVEZET 2004. május 1-tl Magyarország az Európai Unió tagjává válik, amelynek következtében az ország lakosságának lehetsége van arra, hogy tagokat válasszon az Európai Parlamentbe. E választásra várhatóan 2004. június 13- án kerül sor. Annak érdekében, hogy mind a jelölszervezetek, mind pedig a választópolgárok teljes kör tájékoztatást kapjanak az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó szabályokról, megfelel információszolgáltatásra van szükség. A lehet legpontosabb tájékoztatáshoz szükséges a megfelel szakmai háttér, amely szervezett keretek között biztosítható leghatékonyabban. Ezt a választási információs szolgálatok korábbi mködése már bebizonyította. Az Országos Választási Iroda e módszertani útmutatóval kíván segítséget nyújtani az információs szolgálatok szervezeti kialakításához, mködéséhez. A füzet a tájékoztatási feladatok ellátásához ajánlásokat fogalmaz meg, fontos, hogy a megvalósítás a helyi viszonyoknak és lehetségeknek megfelelen történjen. A füzetben közreadjuk a leggyakrabban elforduló kérdéseket és az arra adandó válaszokat is, mellyel segítséget kívánunk nyújtani a helyi választási irodák munkatársainak a joganyagban való eligazodáshoz, az országosan egységes tájékoztatáshoz. E gondolatok jegyében ajánlom figyelmükbe az Országos Választási Iroda új kiadványát. Rytkó Emília 5

6

1. A VÁLASZTÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT CÉLJA ÉS FELADATAI A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 35. a választási irodák feladatává teszi a választópolgárok tájékoztatását, amely a választási információs szolgálatok útján valósul meg. A választási információs szolgálat (továbbiakban VISZ) az Európai Parlament tagjai választásának elkészítése és lebonyolítása során segítséget nyújt az érdekldknek eligazodni a választással kapcsolatos jogi, szervezési, informatikai, pénzügyi, valamint adatszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben. A VISZ tájékoztatási feladatainak jelentségét növeli, hogy az Európai Parlament tagjainak választását a nemzetközi szervezetek, külképviseletek, a hazai és külföldi sajtó részérl fokozott érdekldés kíséri. Emiatt több kérdésre, nagyobb számú érdekldésre számíthatunk, amelyre a választási irodák munkatársainak tudatosan fel kell készülniük. A választópolgárok jogosan várják el, hogy a VISZ-ek a korábbi években megszokott magas színvonalon teljesítsék feladataikat. A választások sikerének az egyik záloga a nyilvánosság. Ennek érdekében lehetvé kell tenni azt, hogy a választások kitzésétl a jegyzkönyvek levéltárba adásáig minden adat a polgárok, a média rendelkezésére álljon a törvényes kereteken belül. A VISZ feladatai: a választópolgárok, jelöl szervezetek tájékoztatása az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó jogszabályokról a választójog gyakorlásához szükséges információk biztosítása, különös tekintettel a külföldön történ szavazásra és az uniós polgárok magyarországi szavazásának lehetségére; az érdekldk informálása a választási eljárásban közremköd szervekrl, jogorvoslati lehetségekrl, beadványok átvétele és továbbítása az eljárás során használandó különböz nyomtatványok és információs anyagok rendelkezésre bocsátása, kitöltésük elmagyarázása, stb. a választással kapcsolatos adatok szolgáltatása. 7

A VISZ csak akkor tudja betölteni szerepét, ha tevékenységérl a választópolgárok tudomást szereznek. A VISZ feladatairól, mködésérl a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot. A VISZ-ek címét, egyéb elérhetségeit, például telefon és fax számát az Országos Választási Iroda honlapján közzé tesszük. Ugyanitt tájékoztatásul közöljük az érdekldkkel a Magyar Köztársaság külképviseleteinek címét, telefonszámát. 8

2. A VÁLASZTÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT ÁLTAL NYÚJTOTT INFORMÁCIÓK KÖRE 2.1. A választással összefügg általános információk A választási információs szolgálat jogi felvilágosítást nyújt az alábbiakról: a választás anyagi és eljárási szabályairól, a választójog gyakorlásával kapcsolatos fontosabb kérdésekrl (választójogosultság, választójog gyakorlásának eljárási feltételei, igazolás kiadásának feltétele, külföldön való szavazás, a szavazáshoz szükséges okmányok, uniós polgár magyarországi szavazása stb.), a választás határidirl az e tárgyban kiadott BM rendelet alapján. Az érdekldk figyelmét fel kell hívni arra, hogy a választási eljárási törvényben szabályozott határidk jogveszt jellegek. a választási bizottságokba való delegálás lehetségeirl, a külképviseleti szavazatszámláló bizottság megválasztásának módjáról, a választási kampányra, a kampánycsendre vonatkozó törvényi rendelkezésekrl, az Országos Választási Bizottság vonatkozó állásfoglalásairól a választás eredménye megállapításának szabályairól, a jogorvoslat általános és speciális szabályairól, fórumrendszerérl, igénybevételének feltételeirl. 2.2. A választás lebonyolításával kapcsolatos technikai kérdések A választási információs szolgálatnak feladatai ellátásához ismernie kell: a választási bizottságok székhelyét, címét, telefonszámát; a külképviseletek címét telefonszámát, a választási irodák és az Országos Választási Iroda címét, telefonszámát; a jogorvoslati fórumok beleértve a bíróságok címét, telefonszámát; a névjegyzékkel, a külképviseleti névjegyzékkel illetve a személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos információkat; az uniós választópolgárok szavazásával kapcsolatos szabályokat, információs anyagokat 9

az okmányirodák címét, telefonszámát, nyitvatartását. A választás miatt a nyitva tartásban a megszokotthoz képest lehetnek változások, melyrl a választási információs szolgálatnak információval kell rendelkeznie. 2.3. A szavazással kapcsolatos helyi eseményekre vonatkozó információk A helyi választási iroda vezetje folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a helyben szokásos módon vagy a média útján az aktuális választási tudnivalókról. A választási információs szolgálat nyilvántartja a sajtótájékoztatók idpontját, témáját és további felvilágosítást, technikai segítséget ad a lakosság, illetve a sajtó részére. 10

3. A VÁLASZTÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT LEHETSÉGES SZERVEZETI MEGOLDÁSAI A választással kapcsolatos információszolgáltatást minden településen biztosítani kell. A település nagyságától, a lakosság kor- és foglalkozási összetételétl, és a tájékoztatási igények mennyiségétl függ, hogy milyen szervezeti formában, illetve munkaszervezéssel lehet a legmegfelelbben ellátni ezt a feladatot. A választási információs szolgálat feladatait a következ formákban lehet ellátni: 1. külön szervezet létrehozása nélkül, 2. külön szervezet létrehozásával: - az ügyfélszolgálat keretén belül vagy - önálló szervezetként mköd VISZ felállításával. Ha a helyi körülményekre tekintettel a választási iroda vezetje a választási információs szolgálat feladatait külön szervezet létrehozása nélkül kívánja megvalósítani, fontos, hogy azt a helyi választási iroda olyan tagja lássa el, aki ügyfélfogadási gyakorlattal, a választási jogszabályok terén pedig naprakész ismeretekkel rendelkezik, továbbá jártas a személyi adat és lakcímnyilvántartással kapcsolatos kérdésekben is. Fként a nagyobb lélekszámú településeken célszer lehet különálló szervezetként létrehozni a VISZ-t a várható jelents ügyfélforgalomra tekintettel. Az ügyfélszolgálat részeként mköd VISZ elláthatja az igazolások kiadásával, az esetleges kifogások fogadásával kapcsolatos feladatokat is. A területi választási iroda részeként mköd VISZ-t önálló szervezetként célszer megszervezni, amelynek kevesebb az operatív feladata és jobban eltérbe kerül tevékenységében az információszolgáltatás. A VISZ-ben dolgozó ügyintézk szakmai irányítója a választási iroda vezetje. 11

12

4. A VÁLASZTÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT MKÖDÉSÉNEK TÁRGYI, TECHNIKAI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 4.1. A választási információs szolgálat mködésének tárgyi, technikai feltételei A választási információs szolgálatot a lehetségekhez mérten olyan körülmények között indokolt elhelyezni, ahol a személyesen megjelen polgárokat kulturáltan, a hivatal más tevékenységének zavarása nélkül tudják fogadni. A helyiségben nem lehet elhelyezni a választópolgárt befolyásoló plakátokat, kiadványokat, szórólapokat. Fontos, hogy a választási információs szolgálat könnyen elérhet legyen, például külön telefonvonallal rendelkezzék. A választási információs szolgálatnak olyan adatbázissal kell rendelkeznie, amelybl a 2. pontban felsorolt információkat szolgáltatni tudja (jogszabályok, Országos Választási Bizottság állásfoglalásai, Országos Választási Iroda vezetjének intézkedései, a helyi és területi választási iroda vezetjének utasításai, tájékoztató kiadványok, címadatok). Ezek hozzáférhetségét Internet csatlakozással ellátott számítógép biztosításával, vagy a felsorolt anyagok és dokumentumok írott formában történ rendelkezésre bocsátásával is lehet biztosítani. Ott, ahol az megvalósítható, jól segíti a munkát az üzenetrögzíts telefon, a telefax és az önálló e-mail cím biztosítása. Az Országos Választási Iroda VISZ-ében mködésében kedvezek a tapasztalatok az ingyenesen hívható telefonszám mködésével kapcsolatban. 4.2. A választási információs szolgálat mködésének személyi feltételei A választási információs szolgálat feladatait olyan személy lássa el, aki megfelel ismeretekkel rendelkezik a választójog, a választási eljárás és a választási igazgatás, Európai Unióval kapcsolatos kérdések területén, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartás területét is ismeri. Lehetség szerint az e feladattal megbízott munkatárs a választás ideje alatt csak a választási információs szolgálat ellátásával foglakozzék vagy egyéb feladatainak elvégzését úgy szervezze meg, hogy bármikor képes legyen a választási információs szolgálat teendinek ellátására. A munkatársak számát a feladatok függvényében indokolt meghatározni, a feladat ellátása váltakozó személyzettel is megszervezhet. Amennyiben többen látják el a választási információs szolgálat feladatait, mindegyiküknek magas szint jogszabály ismerettel kell rendelkeznie. A választási információs szolgálat munkatársaival szembeni követelmény a pártsemlegesség, a tolerancia, a türelem, továbbá az, 13

hogy a válaszadás során kizárólag a jogszabályok rendelkezéseit ismertessék, jogértelmezési kérdésekbe ne bocsátkozzanak. 4.3. A választási információs szolgálat mködéséhez szükséges információk köre A választási információs szolgálat nem tudja feladatát ellátni, ha nem állnak rendelkezésére a válaszadáshoz szükséges naprakész információk. Ezek az információk részben az egész országban egységesek, részben azonban helyi jellegek. Az országosan egységes információk közül a választási jogszabályok és az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai a Magyar Közlönyben, internetes oldalunkon és a Választási Ügyviteli Rendszeren is megjelennek. Az egyéb országos információkat az Országos Választási Iroda vezeti intézkedésben, körlevélben vagy kiadvány formájában juttatja el a választási irodákhoz. A választási irodák vezetinek felelssége, hogy a választópolgárokat, jelöl szervezeteket érint információkat a választási információs szolgálat munkatársai is megismerjék. Az információk beszerzését megkönnyíti, hogy a jogszabályok és kiadványok szövege letölthet formában az Országos Választási Iroda honlapján is megtalálható. A VISZ mködéséhez szükséges legfontosabb információk a teljesség igénye nélkül: a területi választási bizottság címe, telefon és fax száma, a választási jogorvoslat elbírálására illetékes bíróság címe és telefonszáma a területi választási bizottság ülésének helye, idpontja, névjegyzék, amennyiben a közszemlére tételt a választási információs szolgálatban oldják meg, a választókerületek és szavazókörök területének leírása, szavazókörök címjegyzéke, a választás napján a részvételi adatok, a választási eredményeket tartalmazó közlemények. A választási információs szolgálat keretében lehet biztosítani a szavazóköri jegyzkönyvek megtekintésének lehetségét a helyi, az országgylési egyéni választókerületi és a területi választási iroda vezetjének hivatali címe, telefon és fax száma. 14

5. A VÁLASZTÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT JAVASOLT MKÖDÉSI SZABÁLYAI 1. A VISZ feladata ideiglenes jelleg, mködése az európai parlamenti képvisel választás kitzését követ naptól a választás végleges eredményének közzétételéig tart. 2. A VISZ félfogadási idejét célszer a munkaidhöz igazítani. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a választási eljárás határidi 16.00 órakor járnak le, tehát a VISZ-nek munkanapokon eddig az idpontig mindenképpen biztosítania kell a jelöl szervezetek, választópolgárok fogadását. 3. A VISZ-ben dolgozó munkatársakat elzleg ki kell oktatni feladataikról. 4. Biztosítani kell, hogy a VISZ-hez fordulók kérdéseikre lehetleg azonnal, de legkésbb 1-2 napon belül választ kapjanak. A VISZ csak az egyszerbb, jogértelmezést nem igényl kérdésekben adjon választ az érdekldknek. A bonyolultabb kérdésekben konzultáljon a helyi/területi választási iroda vezetjével, tagjával. Szükség esetén a választási iroda vezetje a felettes választási irodát keresse meg. 5. A VISZ munkatársainak be kell tartaniuk a személyiség- és adatvédelmi szabályokat. 6. A VISZ tájékoztató tevékenységérl célszer nyilvántartást vezetni (VISZ-naplót). 7. A választás lezárultával érdemes elemezni a VISZ mködésének tapasztalatait, melyek hozzájárulnak a tájékoztató tevékenység hatékonyságának fokozásához, továbbfejlesztéséhez. 15

16

6. A VISZ TÁJÉKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTÁLÁSA A VISZ tevékenységének dokumentálása ajánlott, melynek keretében: a VISZ munkatársai írásban rögzítik a kérdéseket és válaszokat, így a korábbi kérdések és válaszok áttanulmányozásával biztosítható az egységes információszolgáltatás, vita esetén a pontosan rögzített válasz segíthet eloszlatni a nézeteltéréseket, a választási eljárás során és annak lezárultával statisztikák, elemzések készíthetk a kérdésfelvetések gyakoriságára, az egyes kérdéskörök megoszlására. Célszer, ha a választási iroda vezetje idszakonként áttanulmányozza a VISZ-naplót. Az Országos Választási Iroda szívesen veszi és várja a választási irodák általános érvény elemzéseit, jelzéseit és javaslatait, hogy ezek felhasználásával is hatékonyabban tudja megszervezni a választások lebonyolítását és módszertani segítséget nyújtson a választási információs szolgálatok megszervezéséhez és mködéséhez. A VISZ naplóban a következ adatokat célszer feltüntetni: a folyamatos sorszámot, a dátumot, a kérdez megjelölését (állampolgár, jelöl szervezet képviselje, stb.). A kérdez nevét, lakcímét és telefonszámát csak beleegyezése esetén és csak akkor szabad feltüntetni, ha a kérdésére a VISZ nem tud azonnal válaszolni, azt, hogy a kérdez milyen formában fordult a VISZ-hez (személyesen, telefonon, faxon, írásban). Amennyiben az ügyfél kérdésére írásban válaszolnak, be kell tartani a hivatalon belül kialakított kiadmányozási szabályokat, a kérdésre adott választ és egyéb megjegyzéseket. 17

18

7. AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSÁNAK LEGFONTOSABB ÁLLOMÁSAI 1950. május 9.: Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tesz az Európai Szén- és Acélközösség létrehozására. Ez a nap lesz késbb az Európa-nap. 1951. április 18.: Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) megalakulása - 6 állam írja alá alapítóokmányát: Franciaország, az NSZK, Olaszország Belgium, Luxemburg és Hollandia - célja: a szén- és acélipar feletti közös ellenrzés révén biztosítani a békét 1957. március 25.: Római szerzdések aláírása - létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piacot), és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratomot) - az EGK célja: a közös piac létesítése, a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítése, a vámunió megvalósítása, jogharmonizáció, a közös mezgazdasági politika megteremtése - az Euratom célja: közös program kidolgozása az atomenergia békés célú felhasználására 1965. április 8.: megállapodás az Európai Közösségek létrehozásáról: A Montánunió, az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom intézményeinek fúziója 1968. július 1.: A vámunió és a közös küls vámhatár életbe lépése 1973. január 1.: Csatlakozik az Európai Közösséghez Nagy-Britannia, Dánia és Írország. - Norvégia szintén a felvételét kérte, a tagság eltt a norvég népszavazás zárta be az ajtót, amely elutasította a csatlakozást. 1974. december. 10.: Az állam- és kormányfk megállapodnak abban, hogy intézményes keretek között rendszeressé teszik találkozóikat, ennek érdekében létrehozzák az Európai Tanácsot. 1975. március 10-11.: Az Európai Tanács els ülése 1979. június 7-10. Az Európai Parlament els közvetlen választása 1981. január 1.: Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez. 19

1986. január 1.: Spanyolország és Portugália is csatlakozik, ezáltal 12 tagúvá válik a Közösség. 1986. február 17. és 28. Luxemburgban és Hágában aláírják az Egységes Európai Okmányt. - Az egységes Európai Okmány az Európai Közösség egységes piacának 1992-re megvalósítandó tervét tartalmazza 1988. szeptember 26.: Az európai Közösség és Magyarország között kereskedelmi és együttmködési egyezmény jön létre. 1991. december 16.: Brüsszelben az EK és Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia aláírja a társulási szerzdéseket. 1992. február 7.: A Maastrichti Szerzdés aláírása - Létrehozza az Európai Uniót - A tagállamok elhatározzák, hogy a gazdasági és monetáris uniót hoznak létre és 1999-ig közös valutát vezetnek be. - Bevezeti a három pillért: Európai Közösségek, Közös kül- és biztonságpolitika, Belügyi- és igazságügyi együttmködés - Bevezeti az uniós állampolgárság fogalmát - Intézményi változásokat hoz (pl. létrehozza a Régiók Tanácsát) - 1993. november 1-jén lép életbe 1994. április 1.: Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét. 1995. január 1.: 15 tagúvá válik az Európai Unió - csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország - Norvégiában ismét népszavazás utasítja el a csatlakozást 1997. október 2.: Amszterdami Szerzdés aláírása - belügyi- és igazságügyi együttmködés szorosabbá tétele - a foglalkoztatáspolitika közösségi szintre kerül 2001. február 26.: Nizzai Szerzdés aláírása - célja, annak megvalósítása, hogy az EU a bvítés után is hatékonyan tudjon mködni - ennek érdekében kibvítette a többségi döntéshozatalt a konszenzusossal szemben 20

- a népességi súlyoknak megfelelen módosította a tagállamok súlyát a döntéshozatalban - az új tagállamok csatlakozásának napján lép hatályba 2002. január 1.: Az Euro bevezetése tizenhárom tagállamban 2004. május 1.: 10 állammal bvül az Európai Unió: csatlakozik Málta, Ciprus, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország. 21

22

8. AZ EURÓPAI PARLAMENT TÖRTÉNETE ÉS MKÖDÉSE Az Európai Parlament az Európai Unió intézményrendszerének egyik eleme, amely az unió polgárainak képviseletét biztosítja, szemben a Bizottsággal, amely a Közösség érdekeit képviseli, és a Tanáccsal, amelyben a tagállamok érdekei jelenhetnek meg. A Parlament plenáris üléseit Strasbourgban tartja, a bizottsági üléseket Brüsszelben, míg az apparátus székhelye Luxemburg. Az Európai Parlament története folyamatos hatásköri bvülést mutat. Az Európai Parlament eldje, a Közgylés megtalálható már az Európai Szén- és Acélközösség intézményei között. Tagjait ekkor még a tagállamok nemzeti parlamentjeinek képviseli közül delegálták. A Közgylés nevét 1962-ben változatta meg Európai Parlamentre. Az 1957-es Római Szerzdés szerint a Parlament még csak tanácsadói és felügyeleti jogokat kapott. Ekkor egyes döntések meghozatalához a Tanácsnak ki kellett kérnie a Parlament véleményét, ami azonban nem volt kötelez érvény. Az els igazi hatásköri bvülés 1970-ben következett be, mivel attól az idponttól a Parlament egyetértése nélkül nem lehet elfogadni a közösségi költségvetést. A nagy áttörést a Parlament szerepében az Egységes Európai Okmány hozta meg. A Parlament ekkor ugyanis nagyobb szerepet kapott a döntéshozatalban, így egyes kérdésekben a Tanács nem hagyhatta figyelmen kívül a Parlament véleményét, illetve más kérdések esetén csak akkor fogadhatott el egy javaslatot, ha azt a Parlament is támogatta. A Maastrichti Szerzdés óta vált a Parlament társjogalkotó szervvé a Tanács mellett. Ennek lényege, hogy meghatározott kérdésekben a Parlament nélkül nem születhet döntés, a Parlament módosításokat javasolhat, illetve el kell fogadnia a javaslatot is. Az ilyen módon hozott döntések köre egyre bvül. A Parlament jelentségének növekedésében meghatározó szerepe volt annak a döntésnek is, hogy tagjait ne a nemzeti parlamentek tagjaiból delegálják, hanem a tagállamok állampolgárai válasszák ket közvetlen módon. Az els közvetlen választásra 1979-ben kerül sor. Bár kezdeményezték egy egységes választási rendszer megszületését, eddig nem sikerült ilyet kialakítani. A választás egységesebbé tétele érdekében azonban már történtek lépések. Így a tagállamok ma már arányos, listás rendszerben választják meg a képviselket, illetve, hogy az európai Unió minden polgára választó és választható abban az országban, ahol lakcímmel rendelkezik. 23

Az Európai Parlamentben a mandátumokat a tagállamok lakosságának arányában osztják szét. Ez a rendszer a kisebb tagállamoknak kedvez. Az európai választásokon általában ugyanazok a pártok indulnak, mint a nemzeti választásokon. Az Európai parlamentbe bejutó pártok képviseli azonban nem nemzetiségük szerint tömörülnek, hanem úgynevezett politikai csoportok szerint foglalják el helyüket. Ugyanúgy megtalálható itt is a konzervatív, a szocialista-szociáldemokrata, a liberális csoport, a zöldek, a függetlenek, mint a nemzeti parlamentekben. E csoportok azonban nem csak az azonosan gondolkodó politikusokat tömöríti, hanem fontos szerepet töltenek be a Parlament munkájában, így többek között döntenek a napirendrl, a Parlament tisztségviselirl, a Parlament elnökérl. Az Európai Parlament taglétszáma létrejötte óta folyamatosan n, jelenleg 626 f, de az idén csatlakozó 10 állam képviseletével már eléri a 732 ft. A képviselk mandátuma 5 évre szól. Az európai parlamenti képviselk azonban mandátumuk ideje alatt nem lehetnek tagjai a nemzeti parlamentjeiknek is, nem tölthetnek be tisztséget a nemzeti kormányban, nem lehetnek tisztviseli a közösség más intézményének. Az Európai Parlament tisztségviselit, így elnökét és 14 alelnökét, két és fél évente választja meg tagjai közül a Parlament. Az elnök feladatai inkább reprezentációs jellegek, elnököl a Parlament plenáris ülésein, képviseli az Európai Parlamentet más közösségi intézményeknél, írja alá a költségvetési törvényt stb. Az alelnököket a politikai csoportok jelölik. Az feladatuk az elnök munkájának segítése. Két testület döntései határozzák meg a Parlament munkáját. Az egyik az Elnökök konferenciája, amelyet a Parlament elnöke és a politikai csoportok képviseli alkotnak, és amelynek feladata a napirend megtárgyalása, a Parlament jogszabályalkotási programjának megvitatása, a bizottságok tagjai összetételének kialakítása. A másik testület a Büro, amelyet a Parlament elnöke és a 14 alelnök alkot, és a Parlamenttel kapcsolatos adminisztratív, pénzügyi döntésekkel foglalkozik. A Parlament és a képviselk munkáját segíti a titkárság is. A Parlament a nemzeti parlamentekhez hasonlóan plenáris ülések mellett bizottságokban végzi munkáját. A bizottságok feladata a kérdések megvitatása, a részletek kidolgozása, és a kérdések elkészítése. 24

9. GYAKRAN ISMÉTLD KÉRDÉSEK Ki jogosult részt venni az Európai Parlament képviselinek választásán? A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán választójoggal rendelkezik a, minden magyar választópolgár, aki nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint b, az európai unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel rendelkezését igazolja. Mire szolgál az Európai Parlament tagjainak választásán a névjegyzék? A névjegyzék olyan közhitel nyilvántartás, amely azoknak a magyar és európai uniós állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az Európai Parlament tagjainak választásán. A névjegyzék a választás törvényes lebonyolításának legfontosabb garanciális eleme. A választást lebonyolító választási szerveknek fontos segédeszköz, amelynek szerepe van az eredmény megállapításában, segítségével ellenrizni tudják az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében kiszrhetk a kétszer, többször szavazók. A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetje (jegyz) állítja össze. A névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataira épül, amelyre hivatalból fel kell venni az adott településen lakóhellyel rendelkez magyar állampolgárságú választópolgárokat. Kérelmükre kell felvenni azokat az uniós állampolgárokat, akik Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek. Mikor és hol teszik közszemlére a névjegyzéket? A névjegyzéket 2004. április 14-tl április 21-ig kell közszemlére tenni a polgármesteri hivatalokban. A névjegyzékbl való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt 2004. április 14-tl április 21-én 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani a helyi választási iroda vezetjénél. A módosított névjegyzék 2004. június 11-én 16.00 óráig tekinthet meg a polgármesteri hivatalban. Mi történik, ha a választópolgár a névjegyzék elkészítését követen lakóhelyet változtat? 25

Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetje a bejelentkezéssel egyidejleg felveszi a névjegyzékbe, és errl értesít átadásával tájékoztatja. A helyi választási iroda vezetje haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetjét a névjegyzékbl való törlés érdekében. Mi célt szolgál az értesít (kopogtatócédula)? Az értesít a névjegyzékbe való felvételrl szóló értesítés, amely felhívja a választópolgár figyelmét arra, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a választás kitzésérl, a névjegyzékbe való felvételrl, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Az értesítt a jegyz 2004. április 16-ig küldi meg a választópolgároknak. Aki nem kap értesítt, a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalnál a jegyzhöz fordulhat. Mi a szavazókör? A szavazókör az egy lakókörnyezetben él választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címérl a polgárok az értesítbl tájékozódnak. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelez. Hogyan szavazhat a választás napján a lakóhelyétl távol, de Magyarországon tartózkodó választópolgár? Ha a választópolgár belföldön lakóhelyétl távol kíván szavazni, igazolást kell kérnie a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban a jegyztl. Ezt megteheti személyesen vagy meghatalmazott útján 2004. június 11-én 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy, hogy az 2004. június 8-ig megérkezzen a választási irodához. Igazolás faxon nem kérhet és nem adható ki! Hogyan szavazhatnak a választás napján külföldön tartózkodó magyar választópolgárok? A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein szavazhatnak abban az esetben, ha a külképviseleti névjegyzéken szerepelnek. Külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erej magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkez meghatalmazott útján kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetjétl 2004. május 14-ig. A külképviseleti névjegyzékbe való 26

felvétel ajánlott levélben is kérhet úgy, hogy az legkésbb 2004. május 14- ig megérkezzen a helyi választási irodába. A választópolgárt a külképviseleti névjegyzékben való felvételével egyidejleg törlik a lakóhelye szerinti névjegyzékbl, ezért szavazatát csak a külképviseleten adhatja le. A külképviseleti névjegyzékbe május 14-ét követen választópolgárt felvenni nem lehet. Ki szavazhat a nagykövetségen? A nagykövetségen az a nagykorú, a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkez és a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgár szavazhat, aki szerepel a külképviseleti névjegyzéken. A választójogosultságot az érvényes magyar útlevél, magyarországi ingatlantulajdon, illetleg bejelentett (ideiglenes) tartózkodási hely önmagában nem alapozza meg. Hogyan lehet kérni a külképviseleti névjegyzékre való felvételt? A külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet a választópolgár lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetjéhez (a települési jegyzhöz) személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton ajánlott levélben kell eljuttatni. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével vagy a nyomtatványon szerepl adatok megadásával lehet benyújtani. A nyomtatvány elérhet a külképviseleteken és a választási irodákban, illetve letölthet a www.valasztas.hu internetes címen. Amennyiben a választópolgár a kérelmet meghatalmazott útján nyújtja be, a meghatalmazás akkor fogadható el, ha a választópolgár a meghatalmazást saját kezleg írta és aláírta, vagy két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a választópolgár a nem általa írt meghatalmazást elttük írta alá, vagy aláírását elttük saját kez aláírásának ismerte el; ez esetben a meghatalmazáson a tanúk lakóhelyét is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a meghatalmazás kiterjed a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtására. Milyen határidvel lehet a külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet benyújtani? A kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésbb 2004. május 14-ig kell benyújtani a választópolgár lakóhelye szerinti jegyzhöz. Ajánlott 27

levél esetén a levélnek szintén eddig az idpontig kell megérkeznie. Ezen határid jogveszt. Mi történik a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtása után? Ha a kérelem teljesítésének nincsen akadálya, a jegyz a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejleg törli a lakóhelye szerinti választói névjegyzékbl. A jegyz a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmez nem rendelkezik választójoggal, vagy ha a megadott adatok hiányosak. A jegyz a külképviseleti névjegyzékbe való felvételrl, illetleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elutasításáról a kérelmezt magyarországi lakcímén, illetleg a kérelmez által megadott külföldi címen közvetlenül, postai úton, haladéktalanul értesíti. A külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításával kapcsolatban melyek a jogorvoslat lehetségei? A jegyz külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasító döntésével szemben a választópolgár az értesítést kézhezvételétl számított 3 napon belül a döntést hozó jegyzhöz kifogást nyújthat be. A kifogásról a jegyz 3 napon belül dönt. A jegyz kifogást elutasító döntése a döntés közlésétl számított három napon belül támadható meg, ezért a jegyz kifogást elutasító döntésérl haladéktalanul értesíti a választópolgárt. A döntés ellen a választópolgár a lakóhelye szerinti helyi bíróságnál, Budapesten a Pest Központi Kerületi Bíróságnál élhet kifogással. A bíróság a jogorvoslat iránti kérelemrl 3 napon belül dönt és döntésérl haladéktalanul értesíti a választópolgárt és a helyi választási iroda vezetjét. Szavazhatnak-e az Európai Unió más tagállamában az ott lakóhellyel rendelkez magyar választópolgárok? Azok a magyar választópolgárok, akik más uniós tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, elhatározásuk szerint választójogosultságukat e tagállamban gyakorolhatják. Ebben az esetben az adott tagállam választási jogszabályainak megfelelen kerülhetnek fel a névjegyzékre, és az ott induló jelöltekre szavaznak. Az Országos Választási Iroda az érintett tagállamból érkez értesítés alapján ezeket a választópolgárokat nyilvántartásba veszi. Egyidejleg értesíti a magyarországi lakóhelyük szerinti helyi választási iroda vezetjét, aki a választópolgárt a névjegyzékbl törli. A törlésrl magyarországi lakcímén haladéktalanul értesítenie kell az érintett polgárt. 28

Hogyan lehet megakadályozni, hogy a választópolgár két tagállamban adja le szavazatát? A tagállamok választási szervei megküldik a náluk szavazó választópolgárok adatait a polgár hazájába, ahol t törlik a névjegyzékrl. Szavazhatnak-e és hol azok a magyar állampolgárok, akik helyzetükbl adódóan nem tudnak egy konkrét lakásba bejelentkezni (pl. hajléktalanok)? Ezek a polgárok akkor szavazhatnak, ha települési szint lakóhelyet létesítenek a jegyznél, ilyenkor a jegyz által kijelölt szavazókörben szavazhatnak, melynek címérl a helyi választási irodában tájékoztatást tudnak adni részükre. Hogyan szavazhatnak az állapotuk folytán szavazásukban akadályozott személyek? Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, a szavazókörben igénybe veheti más választópolgár ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét. Segítit a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott a választópolgár utasítása szerint együtt töltik ki a szavazólapot. A szavazásra mozgóurna útján is van lehetség. Ilyenkor kérelemre a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a mozgóurnával történ szavazás a szavazóhelyiségen kívüli szavazás kivételes esete, és kizárólag a választások idpontjában a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál. A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja eltt a helyi választási iroda vezetjénél, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni. A külképviseleteken mozgóurnás szavazásra nincs lehetség. 29

Hogyan szavazhat, aki az Európai Parlament tagjai választásának napján kórházban van? Aki a szavazás napján kórházban tartózkodik, csak akkor szavazhat, ha igazolással rendelkezik. Az igazolás birtokában fel kell vetetnie magát azon szavazókör névjegyzékébe, amelynek területén a kórház található. Az igazolást a lakóhelye szerint illetékes jegyztl igényelheti (ld. Hogyan szavazhat a lakóhelyétl távol lév választópolgár? cím kérdést). A mozgóurna igényt a szavazás napja eltt a kórház területén illetékes választási irodánál, vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni. Milyen választási bizottságok mködnek az Európai Parlament tagjainak választásán? Az Európai Parlament tagjainak választásán a következ választási bizottságok mködnek: - szavazatszámláló bizottság - az egy szavazókörrel rendelkez településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság - külképviseleti szavazatszámláló bizottság - területi választási bizottság - Országos Választási Bizottság Kikbl állnak a szavazatszámláló bizottságok? A Magyarországon mköd szavazatszámláló bizottságok az önkormányzati képviseltestületek által - 2002-ben az országgylési választást megelzen - megválasztott tagokból, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító pártok által delegált tagokból állnak. Kikbl állnak a külképviseleti szavazatszámláló bizottságok? A külképviseleten mköd szavazatszámláló bizottság három választott tagból és egy póttagból áll. A listát állító pártok minden külképviseleti szavazatszámláló bizottságba egy ft jelölhetnek. Ezek közül sorsolással választja ki az Országos Választási Bizottság a szavazatszámláló bizottság tagjait, majd közülük egy újabb sorsolással választja ki a póttagot. Az így kialakult személyi javaslatról az Országgylés szavaz. Ezen kívül a listát állító pártok saját elhatározásuk alapján akár minden külképviseleti szavazatszámláló bizottságba küldenek megbízott tagokat. E tagok mködésének költségeit a delegáló párt viseli. 30

Ki vehet részt a szavazatszámlálásban? A szavazatszámlálásban csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt. Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál? A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai, valamint a külföldi választási megfigyelk lehetnek jelen, az utóbbiak azonban nem zavarhatják a szavazatszámláló bizottság munkáját. Milyen feltételekkel végezhet közvélemény-kutatás? Közvélemény-kutatás bármikor végezhet, azonban a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében a választás napján csak az alábbi feltételekkel: (1) csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat, (2) a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe és abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, nem léphet be, (3) a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán az épületbl kilépket kérdezhetik meg. Természetesen a közvélemény-kutatás esetén a válaszadás önkéntes. Fontos szabály, hogy a közvélemény-kutatási adatokat 2004. június 5-tl június 13- án 19 óráig nem lehet közzétenni. Melyek az ajánlás szabályai az Európai Parlament tagjainak választásán? A választáson listát csak a jogersen bejegyzett pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20 000 ezer választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy listát ajánlhat. Aki több listát ajánl, vagy egy listára több ajánlást ad le, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Az ajánlás a választópolgárhoz eljuttatott ajánlószelvény kitöltésével és a jelöl szervezet részére való átadással történik, az nem vonható vissza. Az ajánlás önkéntes, ezért pénz vagy elnyt elfogadni vagy kínálni tilos. Hogyan választjuk az Európai Parlament tagjait? A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A listán a jelöltek a párt által bejelentett sorrendben szerepelnek. 31

A megszerezhet mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviseli helyek számával. Ez jelenleg 24 hely. A mandátumkiosztásban csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a. A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop els száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának a fele, a következ szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma. Meg kell keresni a táblázatban elforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában megtalálható, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követen meg kell keresni a következ legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában megtalálható az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni addig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották. Mikor érvényes és eredményes az Európai Parlament tagjainak választása? A választás egyfordulós. Nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, tehát a szavazás a megjelent választópolgárok számától függetlenül érvényes és eredményes. Melyek a jogorvoslat lehetségei? A szavazatszámláló bizottság döntései ellen a szavazatszámlálás kivételével a területi választási bizottsághoz lehet 3 napon belül benyújtani a kifogást, a területi választási bizottság jogorvoslati döntése ellen a fvárosi/megyei bírósághoz lehet fordulni. Az Országos Választási Bizottság döntései ellen benyújtott kifogást a Legfelsbb Bíróság bírálja el. A kifogást a döntéshozataltól számított 3 napon belül lehet benyújtani, a választás eredményét megállapító döntés ellen azonban csak 1 napon belül lehet a Legfelsbb Bírósághoz fordulni. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelez. A külképviseleteken mköd szavazatszámláló bizottságok döntése ellen benyújtott kifogásokról az Országos Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetjéhez kell benyújtani, aki azt faxon, vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható. 32

Hány magyar tagja lesz az Európai Parlamentnek? Az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaságot 24 megválasztott tag képviseli. Mely okmányokkal igazolhatja a választópolgár a személyazonosságát és lakóhelyét? Személyazonosság igazolására érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, 2001. január 1-jét követen kiállított vezeti engedély szolgál, lakcímünket pedig az ún. lakcímigazolvánnyal tanúsíthatjuk. Az uniós állampolgárok tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolhatják magukat a szavazókörben. A külképviseleti szavazáshoz a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nem szükséges. Választásokkal kapcsolatban hol érdekldhetnek a választópolgárok? A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 35. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a polgármesteri hivatalokban, illetve a megyei közgylés hivatalában mköd választási irodák elkészítik, megszervezik, lebonyolítják a választásokat, a választópolgárok, a jelöl szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenrzésével. A helyi választási irodák a választópolgárok tájékoztatása érdekében Választási Információs Szolgálatot is mködtetnek. Az Országos Választási Iroda külön Internetes weblapot szerkeszt, amelynek tartalma végigkíséri a teljes választási folyamatot. Mi a választási irodák és a választási bizottságok címe? Magyarországon minden választási bizottság a szavazatszámláló bizottság kivételével mellett választási iroda mködik. A választási bizottság titkársági feladatait a választási iroda látja el. A választási bizottságok és a választási irodák elérhetsége minden esetben megegyezik a polgármesteri hivatal, illetleg a megyei közgylés hivatala címével. Az Országos Választási Iroda: Címe: Budapest, IX. Balázs Béla utca 35. telefonszáma: (1)456-6520 Fax száma: (1)456-6519 Az Országos Választási Iroda keretén belül mköd 33

Választási Információs Szolgálat: Címe: Budapest, V. Zrínyi u. 5. (BM Duna Palota) Zöld szám: (06-80) 20 40 16 vagy Telefonszám: (1)266-1200 Fax száma: (1)332-6337 visz@mail.ahiv.hu A külképviseleti választási irodák, illetve bizottságok címeit füzetünk is tartalmazza, illetve az információ megtalálható a www.valasztas.hu internetes oldalon is. Az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Iroda címén, telefon és faxszámán keresztül érhet el. Mely jogszabályok határozzák meg az európai parlamenti tagok választásának lebonyolítási szabályait? A legfontosabb választási és a választásokkal kapcsolatos jogszabályok a következk: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról /2004. BM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán /2004. BM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásának napjára kitzött választása eljárási határidinek és határnapjainak megállapításáról /2004. BM rendelet 2004. június 13-án megtartásra kerül Európai Parlament tagjai választási költségeinek normatíváiról, tételeirl, elszámolási és bels ellenrzési rendjérl 53/2003. (XII. 27) BM rendelettel módosított 10/1998. (II. 20) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetend igazgatási szolgáltatási díjakról Lakcímigazolvány igénylése hol és hogyan történik? 34

Az állampolgár lakcímváltozását az új lakóhelye szerint illetékes jegyznél kell bejelenteni. Az állampolgár a lakcímváltozás következtében az új lakcímét igazoló hatósági igazolványt kap, amit a köznyelv lakcímkártyának nevez. Ha az új lakóhelyén okmányiroda mködik, akkor ott kell kezdeményezni az okmány kiadását, ebben az esetben rövidebb az ügyintézési határid is. Szavazhatnak-e a fiktív lakcímmel rendelkezk? Azon személyek, akiknek lakcímét fiktiválták, nem kerülnek fel a névjegyzékre, így értesítt, ajánlószelvényt sem kapnak. Ha ez a probléma a választás eltt kerül felszínre, akkor fel kell világosítani az érintettet, hogy jelentkezzen be arra a címre, ahol ténylegesen lakik, vagy létesítsen település szint lakcímet. Abban az esetben, ha a választópolgár a választás napján a személyazonosító igazolványba, illetleg a lakcímigazolványba bejegyzett lakóhely címe szerinti szavazatszámláló bizottságtól kéri a felvételét a névjegyzékbe és rendelkezik választójogosultsággal, akkor felvételének nincs törvényes akadálya. Lejárt érvényesség okmányokkal lehet-e szavazni? A közigazgatási szerv az ügyfél adatainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. A hatósági igazolvány adattartalmát és érvényességi idejét jogszabály határozza meg. Ennek lejárta után, a választópolgár nem tudja hitelt érdemlen igazolni személyét, lakcímét, ezért lényeges az, hogy érvényes igazolvánnyal menjen el szavazni. Az uniós állampolgárok tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel és lakhelyüket igazoló hatósági igazolvánnyal igazolhatják magukat. A lejárt érvényesség okmánnyal rendelkezket a szavazatszámláló bizottság visszautasítja. Mi a település szint lakcím jelentsége a választásoknál? A lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályok értelmében lehetség van település szint lakcím bejelentésére, ilyenkor a polgár lakcímeként az adott települést tüntetik fel igazolványában. A két vagy több szavazókörrel rendelkez településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a 35

lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza Hol és mikor tudja a polgár megtekinteni a választások eredményeit? A helyi választási iroda vezetje köteles biztosítani, hogy a választás szavazóköri eredményérl szóló jegyzkönyvek a szavazás napját követen 3 napig a választási irodában megtekinthetk legyenek. Ugyanez a szabály vonatkozik a külképviseleti szavazóköri jegyzkönyvre is. A választás országos eredménye megtekinthet az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálatánál, az Interneten, illetve országos napilapokban. Ki a nemzetközi megfigyel és milyen jogai vannak? Magyarország az Európai Biztonsági és Együttmködési Szervezet (EBESZ) 1990-es koppenhágai dokumentumának aláírójaként kötelezettséget vállalt arra, hogy az országban tartandó választásokra megfigyelket hív más EBESZ államokból és megfelel civil szervezetektl. Ennek megfelelen valamennyi választási szervnek el kell segítenie a külföldi választási megfigyelk törvényes és eredményes munkáját. A sajtó képviselihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelk jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál így a szavazatszámláló bizottságok munkájánál is -, tevékenységüket azonban nem zavarhatják, részükre utasításokat nem adhatnak. A szavazás napján a külföldi választási megfigyel: 36 a. bármely általa kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatja a szavazás megkezdését és menetét; b. megfigyelési szándékát a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelentenie; c. tájékoztatást kaphat a szavazással kapcsolatos minden közérdek információról; d. jelen lehet a szavazatok megszámlálásánál és annak eredményérl szóbeli tájékoztatást kaphat; e. az Országos Választási Központban figyelemmel kísérheti a választási részeredmények beérkezését, feldolgozását; e célból részt vehet sajtótájékoztatókon, jogosult elzetes tájékoztató anyagokra, figyelemmel kísérheti a választási eredmények alakulását. A területi és helyi választási iroda vezetje a saját hatáskörben is fogadhat nemzetközi megfigyelket illetékességi területén. Országos regisztráció

céljából az akkreditáció megtörténtérl az Országos Választási Irodát tájékoztatni kell. Lehet-e helyi idközi önkormányzati választást, illetve helyi népszavazást tartani az Európai Parlament tagjai választásának napján? Törvényi korlátozás hiányában helyi és kisebbségi idközi önkormányzati választást és népszavazást az Európai Parlament tagjainak választásával egy napon, illetleg azt megelzen vagy azt követen bármikor meg lehet tartani. 37

38

10. FOGALMAK AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSÁRA bevándorolt Az a bevándorolt jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes bevándorlási engedéllyel életvitelszeren él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van. Személyazonosságát és lakcímét a következ okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal. egyenl választójog A választójog egyenlségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenl jogokkal vesz részt a választásban, közelebbrl minden választásra jogosultnak azonos érték szavazati joggal kell rendelkeznie. Az azonos érték szavazati jog egyfell a szavazatok számértékének egyenlségét jelenti, magyarán minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie az Európai Parlament tagjainak választásán. Másfell a szavazatok sikerértékének egyenlségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét. ellenrzés Az ellenrzés az európai parlamenti választások lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A választási szervek mködése és tevékenysége nyilvános. A választási bizottságok munkájában részt vehetnek azoknak a pártoknak a delegáltjai, amelyeknek listáját az Országos Választási Bizottság elfogadta. A pártok delegáltjai a külképviseleti szavazatszámláló bizottságban is jelen lehetnek. Az Európai Parlament tagjainak választása során a nyilvánosságot ersíti, hogy a sajtó képviseli külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatják. A választás törvényes lebonyolításának további garanciája a jogszabályok által biztosított jogorvoslati rendszer. A nemzetközi megfigyelk jelenléte szintén a rendszer garanciális részét képezi. (Ld még.: jogorvoslat) elsként szavazó választópolgár A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése eltt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsként szavazó választópolgár jelenlétében megvizsgálja, majd lezárja. Ezt követen a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenrz lapot helyez, melyet az elsként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet. 39