Gépesítés az erdőnevelés nagy lehetősége DB. KÁLDY JÓZSEF Az elmúlt 25 év folyamán nagyarányú erdőfelújítási és erdőtelepítési program valósult meg hazánkban. Ennek eredményeképpen mintegy 600 ezer ha fiatalosunk van. A feladat nagysága az erőteljes ütemű (évi 2,5 3%) munkaerőcsökkenés, a termelékenység állandó emelkedésével szemben támasztott követelmény, valamint a költségráfordítás csökkentésének igénye egyre inkább megkívánja, hogy az erdőnevelés eddigi módszerein változtassunk, emeljük ennek a munkának is a műszaki színvonalát. Tudomásul kell vennünk, hogy az erdőnevelésben eddig alkalmazott intenzív eljárásokat, amelyek kézi munkán alapultak, nem lehet a jövőben alkalmazni. Az erdőnevelés területén sajnos eddig úgyszólván nem alkalmaztuk a gépeket, a gyérítésben alkalmazott motorfűrészek kivételével, a jövőben azonban akár szimpátiával viseltetünk a gépek iránt, akár nem, az egész munkafolyamatot gépesíteni kell, mert csak annyi lesz belőle elvégezhető, amennyi gépek alkalmazásával lehetséges. A legnagyobb hiba lenne megvédeni ezt a fontos munkaterületet a gépek betörésétől. Jelenleg nem kicsi azon erdészeti szakemberek száma, akik féltik az erdőnevelést a gépektől, mintha bizony a gépek alkalmazása az erdőnevelés végét jelentené és szentimentálisan ragaszkodnak a régi módszerekhez. Csakhogy a régi módszerek ideje itt is lejárt, mindenkinek meg kell értenie, hogy a gépesítés nem a korszerű erdőnevelés végét jelenti, hanem egyetlen járható lehetőségét biztosítja. Az alkalmazandó erdőnevelési eljárásokat ezért a jövőben a gépi munka követelményeihez kell igazítani. 1. Az erdőnevelés feladatai hazánkban Az erdőnevelés feladatai az elmúlt 3 év átlagában a következőképpen alakultak: tisztítás kb. 45 000 ha/év gyérítés kb. 62 000 ha/év Ezek a feladatok a következő fejlesztési időszakban kb. 10 15%-kal nőnek. Az erdőnevelés végrehajtása során az előhasználattal. kb. 1450 ezer m 3 faanyag kerül ki az állományokból. Az előhasználat és véghasználat aránya jelenleg 29 : 71. Ez az arány előreláthatólag a következő 15 évben is jellemző lesz. 2. Az erdőnevelési munka létszámigénye: Az erdőnevelés jelenleg nagyon élőmunkaigényes. A tisztítás élőmunka-igénye: 1 ha-ra átlagosan 12 műszakot számítva és évi 200 munkanapot 45 000 X 12 = 540 000 : 200 = 2700 műszak. A gyérítéshez szükséges létszám: 62 000 ha X 23 m 3 = 1 426 000 : 240 = = 6000 m 3 : 10 m 3 = 600 műszak. A gyérítésnél ha-onként átlagosan 23 m 3 kivételével számoltam, továbbá évi 240 munkanappal és 10 m 3 -es műszakteljesítménnyel. Az erdőnevelési munkák ellátásához tehát átlagosan 3300 fő szükséges a jelenleg alkalmazott eszközökkel és munkaszervezettel. Természetesen ezeknél a munkáknál is, mint minden erdőgazdasági munkánál számolni kell évente 2,5 3%-os munkaerő-csökkenéssel, ez 15 év alatt 45%-os csökkenést, azaz 1600 főt* jelent. A munka tehát csak akkor lesz elvégezhető figyelembevéve a
10 15%-os feladatnövekedést, ha a hagyományos eljárások helyett korszerű gépekre alapozott eljárások alkalmazásáról gondoskodunk. 3. Jelenleg alkalmazott kézi eszközök: sújtókés, Göhler-olló, gallyazó fejsze, ágfűrész, jelölő szerszámok közül a kacor. Gépi eszközök: motorfűrész. Az anyagmozgatásnál használt eszközök: fogat, közelítő kerékpár, mezőgazdasági traktorok, helyenként bolgár kistraktor, Unimog. A jelenleg használt kézi és gépi eszközök sem mondhatók korszerűnek, lényegesen alkalmasabb eszközök ismeretesek a feladat megoldására. 4. Az erdőnevelés helyzete külföldön Egyrészt a gépek, vegyszerek megjelenése, másrészt a munkaerőhiány arra késztette az erdőgazdaságokat, hogy felhagyjanak az eddig alkalmazott intenzív módszerekkel és egyszerűbb, gazdaságosabb, termelékenyebb eljárásokat vezes-, senek be. Az irodalom mintegy 50 különböző módszert tart számon a korszerű erdőnevelésre. Ezek fő jellemzője, hogy az eddig 4 5-ször végzett tisztítás helyett 1 2, a 3 4 gyérítési belenyúlás helyett 2-vel oldják meg az erdővevelési feladatokat. A belenyúlások számának csökkentésén kívül, az alkalmazott gépek jobb kihasználásának a biztosítására, sematikus módszereket alkalmaznak. Az egyedi válogatást mellőzve egész sorokat, vagy pasztákat (4 m széles sáv, Molcsanov) vágnak ki, a közbenső sorokat, vagy pasztákat pedig érintetlenül hagyják. Hasonló módon alkalmazzák a vegyszereket is. Pl. az NDK-ban 1,5 2 m széles pasztákat levélpermetezéssel távolítanak el, majd ugyanilyen széles pasztákat érintetlenül hagynak. A vegyszereket alkalmazzák elsősorban a tisztításnál, egész sorok, vagy egyedek eltávolítására is akként, hogy arboricidet (Tormona 100, Trifenox 100, Saleszt 100) kb. térdmagasságban hordanak fel ecsettel olyan időben, amikor a szert az eső kb. 6 óráig nem mossa le. Külföldön egyébként általánosan vegyszert alkalmaznak a továbbtenyészteni nem kívánt egyedek eltávolítására, amikor a faanyag méreteinél fogva nem kerül felhasználásra, vagy pedig kitermelése nem gazdaságos. Az erdőnevelésben szinte minden munkamozzanatra kialakultak a gépek: tőtől való elválasztásra: nyeles körfűrészek, hidraulikus ollók, motorfűrészek, kombájnok, közelítésre: kis csuklós traktorok, mezőgazdasági traktorok, különböző adapterekkel, ágnyesésre: ágnyeső gép kerül alkalmazásra. A vékony anyag felhasználásának biztosítására aprítógépeket rendszeresítettek, amelyekkel lehetővé vált az erdőnevelés során kikerülő anyagból apríték készítése mindjárt a közelítő nyomokon farost-, forgácslemezipari célra. 5. Az erdőnevelési munkák fejlesztésére javasolható technológiák 51. Tisztítás 511 Egyedi válogatással történő tisztítás 512 Geometrikus-sematikus és egyedi válogatással kombinált tisztítás 513 Geometrikus-sematikus tisztítás. 511. Egyedi válogatással történő tisztítás Alkalmazása jelenleg szinte általános hazánkban mind a természetszerű, mind az ültetvényszerű állományokban.
Végzendő műveletek: a) Térbeli rend kialakítása, feltárás b) Kivágandó egyedek kiválasztása és megjelölése c) Kijelölt egyedek felgallyazása d) Tőtől való elválasztás e) Kiközelítés f) Faanyag felkészítése. a) A fiatalos feltárása, a térbeli rend biztosítása alapvető követelmény. Már az első tisztítás során mind a természetszerű, mind az ültetvényszerű erdők esetében a fiatalost fel kell tárni, a terepviszonyokhoz igazodó közelítőutakkal a gépek alkalmazásának elősegítése érdekében. Ennek megvalósítására 120 140 m-enként 3 4 m széles feltáró nyomot, 20 22 m-enként 2,5 3 m széles közelítő nyomokat célszerű kialakítani. Ez a feltárás lehetővé teszi, hogy a gépekkel elérhetővé váljék a fiatalos egész területe, ugyanakkor kielégíti a vadászati és erdővédelmi oldalról jelentkező igényeket is. Az ültetvényszerű erdőkben az útrendszer kialakítása sorok, természetszerű erdőkben pászták kivágásával valósítható meg. A közelítő nyomok (sorok) a feltáró nyommal legjobb ha 30 35 -os szöget zárnak be, így könnyebb a vonszolt fácskaköteggel az útra ráfordulni (1. ábra). r (10- (i/d m 1. ábra. Természetszerű fiatalos feltárása 1. közelítő nyom; 2. feltáró nyom; 3. anyagmozgatás iránya; gravitációs határ b) A kivágandó egyedek kiválasztása, betanított munkások esetén a tőtől való elválasztással együtt történik. A munkások begyakoroltatása 20 X 25 m méretű mintaterületen történhet. A 2. tisztításnál a kivágandó fákat szükséges előre kijelölni. A legcélszerűbb erre festékszóró pisztoly alkalmazása. c) A kijelölt egyedek felgallyazása. Fenyő tisztításoknál szükséges kb. 1 m magasságig a tőtől való elválasztás munkájának elősegítésére. d) A tőtől való elválasztás ennél az eljárásnál kézi eszközökkel történik. Gépek alkalmazása nem lehetséges, mert a munka nem tehető folyamatossá, sok idő telik el a járkálással, így a gép kellő hatásfokkal nem üzemeltethető. Leg-
2. ábra. A tisztítás korszerű kézi eszközei a) festékszóró pisztoly; b) svéd kézi faközelítő olló; c) nyeles tisztító olló (H 1720 mm); d) sújtókés mellső és hátsó éllel (H 420 mm); e) tisztító olló; f) svéd kézi faközelítő horog; g) nyeles sújtókés (H 790 mm); h) sújtókés mellső és hátsó éllel; i) tisztító fűrész (H 600 mm); j) ápolókasza; k) nyeles sújtókés mellső és hátsó éllel (H 580 mm); l) tisztító fűrész (H 600 mm); m) svéd tisztítófűrész (H 700 mm); n) tisztító fűrész (H 600 mm) ' ) inkább ajánlható eszközök: Göhler-olló, sújtókés, gallyazó fejsze, ágfűrész. Sajnos a gazdaságok jelenleg a fejszén kívül más, korszerűbb eszközt nem használnak. Célszerű volna modernebb, alkalmasabb kézi eszközök bevezetése és elterjesztése, amellyel a teljesítményt növelni, a fizikai igénybevételt csökkenteni lehetne. A munka kivitelénél gyakran ajánlható a rendelkezésre álló dolgozókat két csoportra osztani. Azokat, akik kellő szakértelemmel nem rendelkeznek, az első vonalban kell foglalkoztatni (alkalmasak erre a nő dolgozók is). Feladatuk: a sarjak, sérült, beteg fák, kúszó növények stb. eltávolítása. A második vonalban haladó betanított, vagy szakmunkások a rossz tulajdonságú (villás, böhöncös stb.), tovább fenntartani nem kívánt egyedek kivágását végzik el. A kivágott törzsszám érje el az eredeti törzsszám 40 50%-át. e) Kiközelítés. A kivágott fenyőfácskákat feltétlen el kell távolítani az állományból, az erdők higiéniája, valamint a tűzveszély ezt megkívánja. Ha lehetséges, a kivágott lombos fácskákat is ki kell húzni a közelítő nyomokra az állományokban való mozgás lehetőségének a biztosítására. A fácskák kihúzását kézzel kell végezni, a sűrűségben sem ló, sem gép nem alkalmazható eredményesen. Szükséges azonban korszerű kézi faközelítő eszközök (ollók, horgok) alkalmazása. f) A faanyag felkészítése. A kihúzott és a közelítő nyomokban halomba rakott faanyagból amennyiben az apríték értékesíthető aprítékot célszerű készíteni. Ha ez nem lehetséges, a falusi lakosság rendelkezésére kell bocsátani
a lombos faanyagot, a fenyőt pedig értékesíthető választékká kell feldolgozni, pl. papírfa, rúdfa. Összefoglalás: Az egyedi válogatáson alapuló tisztítási eljárást, mivel igen magas az élőmunka igénye, nem tekinthetjük korszerű eljárásnak. Jelenleg szinte kizárólag ezt a módszert alkalmazzák. A következő 10 éves fejlesztési ciklus alatt vissza kell szorítani 20 30%-ra és csak ott szabad alkalmazni, ahol valamilyen elháríthatatlan akadály miatt a következőkben ismertetett eljárások nem alkalmazhatók, így elsősorban hegyvidéki állományokban. A módszer korszerűsítése azonban fontos követelmény, ezek: a térbeli rend biztosítása megfelelő feltárással, korszerűbb kézi eszközök alkalmazása. 512. Geometrikus-sematikus, egyedi válogatással kombinált tisztítási eljárás. Alkalmazása: elsősorban ültetvényszerű állományokban sík és dombvidéken ajánlható. A cél a gépek alkalmazásának lehetővé tétele. 0 Holtodi fela o O O O O o O O O C o o o\ o o o /X x X X X X X X X X X /X X X X 0 o o o o o o o 0 o O Oy o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o 8 ti ti IS a «s 9 S í * o 0 o o o o 0 o o o o o o o o o 0 o 0 o o o 0 o o O 0 o 0 o o o o - X X V X X >í X X X V * X o o 0 ^0 o Salcodó felé \ 0 o o o o o 0 O o o 3. ábra. Geometrikus-sematikus tisztítási eljárás 1. feltáró nyom; 2. első tisztításkor kivágandó sor; 3. második tisztításkor kivágandó sor; 4. anyagmozgatás iránya A végzendő műveletek: a) Térbeli rend kialakítása, feltárás. b) A kivágandó egyedek kiválasztása és megjelölése a pászták közötti területenc) A kijelölt egyedek felgallyazása, dj A tőtől való elválasztás. e) Közelítés. f) Halmokba rakás és felkészítés. g) Apríték készítés. a) A térbeli rend biztosítását, a fiatalos feltárását az alábbiak szerint célszerű végezni. A feltáró nyomok kialakítása tereprendezéssel 120 150 m-enként ajánlható, 4 5 m szélességben. A feltáró nyomba torkoltának a közelítő nyomok, amelyeket úgy alakítunk ki, hogy ültetvényszerű erdőkben kivágjuk az 1. tisztítás során a fiatalos minden 6. sorát teljesen, nem véve figyelembe, hogy a fasorban milyen minőségű egyedek kerülnek kivágásra. A kivágandó
fák egyedi jelölésére tehát nincs szükség, mert csak a kivágandó sor egy-egy szélső fáját kell megjelölni. Ezzel ültetvényszerű erdőkben 2 2,80 m széles pásztákhoz jutunk. A paszta szélessége az említett határok között attól függ, hogy 1, vagy 1,40 méter-e a sortávolság. A természetszerű erdőkben pedig 8 10 m-enként ajánlható 2,5 3 m széles paszta kialakítása, a pasztába eső összes fácska kivágásával; az ültetvényszerű erdőkben a 2. tisztítás során (tisztítóvágás), amelyet léces korban végzünk, kivágjuk a teljes 3. sort, ezzel biztosítjuk a sematikus elemet a munkában, így annak folyamatosságát, a gépek kedvező hatásfokkal való üzemeltetését. 1 b) A kivágandó egyedek kiválasztása és megjelölése a pászták közötti területen. Ha betanított munkások végzik a munkát akkor a jelölés elmaradhat és a kiválasztással együtt történhet a tőtől való elválasztás. Ha a kivágandó egyedeket a 2. tisztítás előtt esetleg kijelölik, akkor azt szórópisztollyal célszerű végezni, amely gyors és gazdaságos (1 ha időigénye 80 perc). A 2. tisztítás során a meglevő törzsszám mintegy 50%-át kell kivágni. c) A kijelölt egyedek felgallyazása, mintegy 1 m magasságig fenyő fiatalosokban szükséges. Ezt rókafarkú fűrésszel, ágfűrésszel, vagy gallyazó fejszével végezhetjük. A törzs megsérülésének elkerülésére különösebb gondot nem kell fordítani, mert a fácska kivágásra kerül. d) A tőtől való elválasztás. A kijelölt sorok eltávolítására a legcélszerűbben nyeles körfűrészt alkalmazhatunk. A pászták közötti területen levő fácskák kivágására a legcélszerűbb volna pneumatikus ollók használata, a jelenleg hazánkban gyártott MM 0 15 jelű pneumatikus ollók azonban (gyártja: Pneumatikus és Hidraulikus Gépek Gyára, Budapest) legfeljebb 4 mm átmérőjű fácskák kivágására alkalmasak. Amíg az ilyen munkára kedvező hatásfokkal használható gépek kialakulnak, a pászták közötti egyedek kivágására a Göllerolló, a különböző sújtókések és a fejsze alkalmas leginkább. Természetesen az 1. tisztítás során a fákat csak akkor érdemes kivágni a pászták közül, ha értékesíthetők, különben a vegyszerezés ajánlható a továbbtenyészteni nem kívánt fák eltávolítására. Ennek során tartályos ecsettel az eltávolítani kívánt fák kérgére 40 50 cm széles zárt gyűrű alakban vegyszert hordunk fel, amelynek a hatására a fa elszárad. A lábon maradt elszáradt fák megtámasztják az élő egyedeket, így hasznos szerepet töltenek be az állományban, csökkentik pl. a hónyomástól származó károkat. e) A kiközelítést legcélszerűbben kézzel végezhetjük, mivel a közelítő nyomok csupán 8 10 m-re vannak egymástól, a pasztákból kikerülő anyagot magán a pasztán kedvező halomba rakni 10 15 m-enként, míg a pászták közötti területről a kivágott anyag 4 5 m-es közelítéssel juthat ki az anyag a pasztára. f) Halombarakás és felkészítés az 512-es eljárásnál már tárgyalt módon. összefoglalás: A geometrikus-sematikus egyedi válogatással kombinált erdőnevelési módszer várhatóan a legjellemzőbb eljárás lesz. Mivel jelentős mértékű sematikus elemet tartalmaz, a pászták közötti területen végzett egyedi válogatás kivételével az egész munkafolyamat jó hatásfokkal gépesíthető. Az eljárás alkalmazási aránya jelenleg 1 2%, a következő fejlesztési időszakban 50 60%. 513. Geometrikus-sematikus tisztítási eljárás Alkalmazása elsősorban sík és dombvidéki állományokban ajánlható, de hegyvidéken is megvalósítható természetszerű állományokban. Jellemzője, hogy a munkák ezen eljárás alkalmazása során nem terjednek ki az egész állományra, mint az előző eljárásnál, hanem csupán egyes sorok kivágására szorítkoznak, azok között nem dolgozunk. A legkevesebb belenyúlást
igényli. Az első tisztítás során minden 6. sor, a 2. tisztításnál minden 3. sor kivágására kerül sor, ezzel nyitunk pasztát és így a szélső fácskák szabadabb állásba, kedvezőbb környezeti viszonyok közé kerülnek. Ezzel biztosítjuk a szükséges törzsszám apasztást is (4. és 5. ábra). 4. ábra. Geometrikus-sematikus HR tisztítás első lépése, a 6. sor Wimm kivágása 5. ábra. Stihl FS 20 nyeles körfűrész felerősítése a munkás testére A végzendő műveletek: a) térbeli rend kialakítása, a kivágandó sorok megjelölése, b) a kijelölt sorok felgallyazása (fenyőnél) és kivágása, c) halombarakás, d) felkészítés vagy aprítékkészítés. A módszer előnyei: az egyszerűség, gyorsaság, kis élőmunka- és költségigény,
a gépek jó hatásfokkal alkalmazhatók, a munka folyamatossá tehető, a tőtől elválasztott faanyag mozgatása, mivel egy vonalon történik, egyszerűbb, mint bármely állománynevelési eljáráskor, az állományban nem kell anyagmozgatást végezni, a lábon maradó állomány így sértetlen marad, kisebb szakértelmet igényel; hátránya: az egyedi válogatással történő módszerhez képest a java fák száma csökken, kevesebb törzs, kisebb körlapösszeggel, így ha-onként kisebb fatömeggel marad vissza ennél a módszernél, csak a fák egy részének javulnak meg a növekedési viszonyai. Összegezés: A geometrikus-sematikus erdőnevelési módszernek az előnyei nagyok. A munkaerő csökkenésével ennek a módszernek a jelentősége, alkalmazási aránya nőni fog. A következő 10 évben előreláthatólag 20 30%-ban fogják alkalmazni, a továbbiakban pedig ez lesz a jellemző erdőnevelési módszer. 52. Törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítés módszerei Amíg a tisztításnál sürgős az eddig alkalmazott módszerek feladása és alapvetően új, korszerűbb szemlélet érvényre juttatása, addig a gyérítésnél nincs ilyenre szükség. Évek fáradságos munkájával korszerűen folyik a java fák jelölése, a kivágandó fák kiválasztása (pozitív szelekció). A gyérítéseknél a fejlesztési teendőket elsősorban a korszerűbb gépi eszközök használatában kell megjelölnünk. Nézzük sorban a végzendő műveleteket: a) a térbeli rend kialakulása, b) törzs kiválasztás és megjelölés, c) tőtől való elválasztás, d) választékolás és darabolás, e) anyagmozgatás. a) Térbeli rend biztosítása. Azokban az állományokban, ahol a térbeli rend már kialakult a tisztítások során, a gyérítésnél már nincs teendő ebben a vonatkozásban, mert a közelítő nyomok és feltáró nyomok adottak. Amennyiben azonban ezek az előző tisztítások során nem alakultak ki, az első gyérítéskor (törzskiválasztó gyérítés) kell létrehozni. A közelítő nyomok kialakítása 80 100 m-es távolságban kívánatos, mintegy 4 m szélességben, a feltáró nyomok kialakítása pedig 500 600 m-enként, 5 6 m szélességben. Ezek az utak tereprendezővel készíthetők el, a tuskók eltávolítása természetesen szükséges. Az utak minősége olyan legyen, hogy a traktorok 8 12 km sebességgel mozoghassanak rajta. b) A törzskiválasztás és megjelölés. A javafák és a kivágandó fák előzetes kiválasztása és megjelölése szükséges. A jelölés festékszóró pisztollyal történjék. c) Tőtől való elválasztás. Jelenleg használatos eszköze a motorfűrész. Ennek használata meg is marad. Szükséges azonban korszerűbb gépek alkalmazása is: így elsősorban a hidraulikus ollóké, amelyek termelékenyebbé, biztonságosabbá teszik a munkát, lehetővé teszik a helyes döntési irány pontos betartását, a döntött törzs megsérülésének elkerülését. A döntési irány pontos betartása elősegíti a gyors és kíméletes közelítést. d) A választékolás és darabolás. Történhet tő mellett vagy rakodón. Törekedni kell azonban, hogy a ledöntött törzsek a lehető legnagyobb hosszban kerüljenek ki a gallyazás után az állományból és így a közelítő eszközök minél
kevesebbet mozogjanak az erdőterületen, ezzel csökkenthető az anyagmozgató eszközök igénybevétele és megkímélhető a talaj, a lábon maradó állomány. A darabolásra a legkedvezőbben a benzinmotoros láncfűrészek használhatók, e) Az anyagmozgatás. A közelítő eszköz megválasztásában különösen körültekintően kell eljárnunk az alábbi szempontok szerint: a lábon maradó állományban, talajban minél kisebb kárt okozzon, egy fő tudja kiszolgálni, kisméretű, mozgékony legyen, a teljesítménye érje el műszakonként a 30 40 m 3 -t, csörlővel, emelőlappal el legyen látva. Állományból közelítőnyomra történhet az anyagmozgatás: lóval, traktorcsörlővel, rádióirányítású csörlővel. A közelítő nyomról felsőrakodóra való kiszállításra TV 800-as csehszlovák emelőgémmel, Lucznik egytengelyes lengyel közelítő kerékpárral, emelőlappal felszerelt traktorok ajánlhatók. A traktortípussal kapcsolatban szükséges megállapítani, hogy leginkább 20 LE motorteljesítményű, csuklós kormányzású, összkerékmeghajtású traktorok felelnek meg- A csörlő képes legyen 1000 kp körüli vonóerő kifejtésére. A rakodásra leginkább a hidraulikus daruk felelnek meg, mert a vékony anyagot ezzel lehet a legtermelékenyebben, a legkisebb állásidővel járműre rakni. A szállításra olyan tehergépkocsi, ill. traktor vontatta pótkocsi felel meg leginkább, amellyel hosszú anyag szállítható. összegezésül: A gyérítés korszerű szemlélettel folyik hazánkban, így alapvető változtatásra e tekintetben nincs szükség. Szükséges azonban a gyérítés módszereinek és eszközeinek a továbbfejlesztése. Ennek során a jövőben a belenyúlások számának csökkentése (3 4-ről 2-re) és egy-egy belenyúlással nagyobb fatömeg kivétele szükséges az állományból. Ennek mértéke termőhelytől, fafajtól függően 10 80 m :i /ha között ingadozhat. Gondosan ki kell alakítani a térbeli rendet. Szükséges továbbá korszerűbb eszközök bevezetése mind a törzsek kivágására, mind pedig az anyagmozgatásban. 6. Űj gépek az erdőnevelés szolgálatában A továbbiakban felsorolom azokat a gépeket, amelyeket a tisztítás, gyérítés munkájában alkalmazni javasolok. 61. Tisztítás gépei: 611. Tőtől való elválasztásra és darabolásra 6. ábra. ITD 1000 lengyel aprítógép és aprítékszállító szerelvény
Nyeles körfűrészek. Motorteljesítmény 3 4 LE. Súly 12,6 kp. Körfűrészpenge átmérője: 250 mm. Átvágható átmérő 80 mm. Üzemanyagfogyasztás 1 liter/óra. A motorikus rész hevederekkel a testre függeszthető, így a súly egyrésze a karokat nem terheli, másrészt egyenletesen terheli az egész testet. Ilyenek: Stihl FS 20, COMPANION Jo-bu nyeles körfűrészek (5. ábra). Könnyű benzinmotoros láncfűrészek. A tisztításra 7 kp súlyú, 2,5 3,5 LE motorteljesítményű láncfűrészek alkalmasak, amelyek láncsebessége 15 19 m/s. Ilyenek: Stihl 085, Partner R 18. Különösen kedvezőek: McCulloch Power 6 jelzésű motorfűrész paraméterei: súlya csupán 3,9 kp, így egy kézzel is jól lehet vele darabolni, gallyazni. 612. Apríték készítésre (táblázat) Az apríték készítésre legcélszerűbben teljes hosszú rúdanyagot lehet felhasználni. Az apríték nagysága 20/30 mm legyen. Az ipar ezt a méretűt szereti a leginkább. A gép megnevezése Súlya kp Kések száma Késkorong átmérő Fordulat szám p. Meghajtás LE szükséglet ITD-1000 (lengyel) 1200 4 1000 750 traktor 50 Karhula 1200/2 (finn) 2800 2 1200 700 v. villany 45 mot. KMW HH 200-T (svéd) 3600 4 1000 700 v. villany 50 mot. A felsorolt aprítógépekkel dr. M. Kubiak teljesítmény érhető el erdei fenyő esetében. 613. Apríték szállításra docens adatai szerint 5 8 m 3 /óra Az aprítékot vagy tehergépkocsira, vagy pótkocsira szórja az aprítógép. Legalkalmasabb, ha a magasított, dróthálós, oldalfalakkal ellátott gép hátrafelé billenthető, így könnyű az ürítése. A súly kihasználás érdekében célszerű 10 űrmes szállító egységeket kialakítani (6. ábra). 7. ábra. Hidraulikus olló (Case, USAgyártmány) munkafeje 62. Gyérítés gépei 621. A tőtől való elválasztásra és darabolásra a már tárgyalt motorfűrészeken kívül kiválóan alkalmasak:
a hidraulikus ollók (Uni shear). Előnyük, hogy 30 40 LE mezőgazdasági traktorra is felszerelhetők, de lehetnek önálló gépek is. Súlyuk: 500 600 kp. A fatörzseket 40 cm átmérőig képesek elnyírni. Kiszolgálásukhoz egy fő szükséges. Külön késeket készítenek lágyfára és keményfára. A fát a föld színében nyírják el az ollóval, így tuskó úgyszólván nem marad vissza. Főbb típusok: Case, Timberjack, Harmington Roanoke (USA) (7. és 8. ábra). 8. ábra. Hidraulikus olló munka közben 9. ábra. RADIOTIR 740 svéd közelítő csörlő Djatel 2 (szovjet). TDT 55-ös lánctalpas erdei traktor adaptere. A markolóvágóberendezéssel ellátott karja 10 m távolságig nyújtható ki, így be tud nyúlni az állományba a közelítőnyomról. Teljesítménye: 60 70 m 3 /műszak. Maximálisan dönthető átmérő: 40 cm. 622. Apríték készítés gépei lásd mint a tisztításnál 612. pont alatt. 623. Anyagmozgatás gépei a) A közelítésre ajánlható kisgép: Radiotir 740 (svéd) típusú, rádióval vezérelt önálló csörlő. Motorteljesítmény: 6 LE, a csörlő súlya: 69 kp. A csörlő kötélhossza: 75 m, a kötél sebesség: 0,5 m/s, a húzóerő 800 kp. Teljesítmény: 5 11 m 3 /ha, kiszolgálásához 1 személy szükséges. A csörlőt ki kell kötni egy fához. A csörlő vezérlése a kezelő hátán elhelyezett rádió útján történik- Üres menetben a kötelet a dolgozó húzza ki az állományban, majd a faköteget a kötélhez kapcsolva a rádióval irányítja a csörlőt a vonszolás alatt. Egy álláspontról 0,5 ha-ron lehet a törzseket összegyűjteni (9. ábra). Közelítő traktorok. Az erdőnevelésben alkalmazható traktorral szemben támasztott követelmények: motorteljesítmény 20 30 LE, súly: 800 1200 kp. Késméretek: szélesség 140 cm, hossza: 300 cm, magasság: 110 cm. Négy azonos
10. ábra. SR nyugatnémet közelítő traktor 11. ábra. TV 800 emelőkarral felszerelt (20 LE) csörlővel és emelőlappal felsze- csehszlovák mezőgazdasági traktor relve nagyságú abroncs, összkerék hajtás, hidraulikus négy kerékkormányzás. Csörlő vonóereje: 1000 kp legyen. Emelőlappal el legyen látva. Leginkább alkalmas típusok: AG 35 F Holder csuklós traktor (NSZK), Reinhardt csuklós traktor (norvég), Unimog, bolgár TL 30A lánctalpas traktor, Unimog 406, Uniknick (NSZK), SR Seilwinde type 142. (10 13. ábra). b) rakodásra ajánlható daruk: Wártsilá (finn), Foco, Jonsereds, Hiab (svéd). A daruk vagy traktorra, vagy tehergépkocsira szerelve alkalmazhatók. Emelőképesség 1 t, a gém hossza 5 10 m legyen. 624. Tereprendező. A közelítő és feltáró nyomok készítésével a törzsek eltávolítása után igen jól használható TR-tereprendező, amely 25 45 LE-s traktorral üzemeltethető. Súlya 358 kp. Munkaszélessége 70 -os szögállásnál 1690 mm, 50 -nál 1376 mm. (Gyártja: Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár.) Összefoglalva: Az erdőnevelésre az egész világon a forradalmi változások, az útkeresés jellemző. Az eddig alkalmazott eljárások felett, amelyek kézi eszközök használatán alapultak, eljárt az idő. Ebben a munkában is a továbbfejlődést, egyetlen megoldást a gépek alkalmazása jelenti. A gépek a külföldi erdőgazdaságokban nagyrészt kialakultak. A legnagyobb előrehaladás azokban az államokban következett be, ahol a munkaerőhiány leginkább sürgette a probléma megoldását, pl. Németország, Svédország, Norvégia, Csehszlovákia. A hazai feladat: a külföldi tapasztalatok értelmes átvétele, az alkalmazott gépek
minősítése és a kapcsolatos technológiák kialakítása. A technológiát a gépi követelményekhez kell szabni, különben a gépesítés előnyei nem használhatók ki. A javasolt technológiák közül azért a sematikus-geometrikus eljárás bevezetésére kell törekedni. Addig, amíg nincs megfelelő gép, kézi eszközökkel és a meglevő gépekkel kell a munkát végezni. A feladat: fiatalosokban a térbeli rend biztosítása feltárással, a belenyúlások számának felére csökkentése, egyben erőteljesebb méretűvé tétele, a munkák folyamatossá tétele, tömegesítése érdekében sematikus elemek alkalmazása, pl. teljes sorok kivágása. A kikerülő faanyag aprítékként való feldolgozásának és értékesítésének a megszervezése. M-P ft. Ka Adu: MEXAHH3AU.HJI EOJlbLUAJI B03MO>KHOCTb JXTiH flobbluiehhh I1POH3- BOŰHTEJlbHOCTH B JlECOBOflCTBE Bo BcéM MHpe HuuyT HOBbie nyth B ogjiacth jiecc-boactba. En.HHCTBeHi-ioií BO3M0>KH0CTbK> nobbimehhh npoflykthbhocth ílbjthetch MexaHH3aU,HH. B HeCKOJlbKHX ctpahax B OPT, B UJBeuHH, B HopBerHH, B MCP y>ke KOHCTpyHpyIOT cneuhajibhbie íwauihhbi. MM flojiwhbi KBajiH( )HUHpoBaTb STH MauiHHbi, pa3paéotatb Tex- HOJTOrHH, COOTBeTCTByiOUIHe HaiBHM ycjlobhhm. HyWHO CTpeMHTbCH K CxeMaTH>JHO-reOMeTpHieCKHM MeTOflaM, 9TM MOWHO BHeflpHTb vmt B HacTonineM M npoboahtb paöoty JIMCO eme pyi<amh, JIHSO MOWHO nphmehatb y«e cymectbyfoiuhe MauiHHbi. Dr. Káldy, J.: MECHANIZATION OF SILVICULTURE, A GREAT POSSIBILITY Silviculture is seeking new ways all over the world. Mechanization is the only possible solution to the development in this field. In the Federal Republic of Germany, in Sweden, Norway, in the CSSR, and in several other countries proper machinery has already been developed. Our task is to qualify those machines and to develop tchnologies best suited to our domestic conditions. Procedures built up schematically and geometrically are to be developed. since they have the advantage of being applicable presently by using manuál work and the machines, which are at present availabie. Vegyszeres gyomirtás helikopter alkalmazásával DR. KOLLWENTZ ÖDÖN TELEKI Á D Á M ~N É Herbicideket 1968-ig főként kísérleti jelleggel alkalmaztunk a Mecseki Erdőés Fafeldolgozó Gazdaságban. Akkor csaknem minden számbajöhető vegyszert kipróbáltunk azért, hogy olyan vegyszert találjunk, amelynek erdőgazdasági alkalmazásával az erdősítések kézi ápolását ki lehessen küszöbölni. Erre a kutató-kísérletező munkára az a tény is rákényszerített minket, hogy az erdőművelési munkásaink száma az utolsó 10 évben mintegy 40%-kal csökkent. Ez a csökkenés végeredményben olyan méreteket ért el, hogy az utolsó években erdősítéseink szükséges ápolását a hagyományos módon már nem tudtuk elvégezni. Nagy jelentőségű volt az 1970. évben piacra került, a Budapesti Vegyiművek által gyártott Buvinol nevű gyomirtószer. Ezzel tölgyerdősítéseinkben a rügyfakadás előtt teljes területpermetezést végezve, a csemetéken semmi elváltozást nem okozott, a lágyszárúakon azonban a vegyszer hatása jól látszott. Így 1970 tavaszán egyszerre mintegy 60 ha-nyi két éves kst erdősítésünket permeteztük le hektáronként 8 kg Buvinol-t és 300 liter vizet adagolva. Annak ellenére, hogy a gyomirtószerrel kezelt területeken a tölgylisztharmat (Microsphaera quercina) fellépése jóval erőteljesebb volt mint a kezeletlen erdőrészletekben, mégis indokoltnak láttuk, hogy 1971-ben a Buvinol-t hektáronként nagyobb dózissal és a tavalyinál nagyobb területen alkalmazzuk.