ESETTANULMÁNY/ROP-2004-2.2. Városi területek rehabilitációja KÖZTERÜLETI REHABILITÁCIÓ FOLYTATÁSA A FERENC(KERT)VÁROS MEGÚJULÁSA ÉRDEKÉBEN ROP-2004-2.2. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. október 3. Szerző: Kutatásvezető: Pupek Emese Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó... 3 1. A projekt szereplőinek bemutatása... 5 1.1 A pályázó szervezet bemutatása... 5 1.2 A projekt környezetének bemutatása... 7 1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása... 9 2. A stratégiai tervezés bemutatása... 11 2.1 Az önkormányzat tervezési gyakorlata... 11 2.2 A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentumok bemutatása.. 12 3. A projekt részletes bemutatása... 14 3.1 A projekt témája... 14 3.2 A projekt tartalma... 16 3.3 A projekt ütemezése... 17 3.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai... 19 4. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása... 21 4.1 A projekt szükségességét alátámasztó tényezők bemutatása... 21 4.2 A pályázatkészítés bemutatása... 22 5. A projektmegvalósítás bemutatása... 27 5.1 Szerződéskötés... 27 5.2 A projektszervezet bemutatása... 27 5.3 A projekt kommunikációja... 28 6. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés... 30 6.1 Projektpénzügyek... 30 6.2 Közbeszerzés... 30 6.3 Ellenőrzés... 31 Összegzés... 32 Források... 33 Ábrák jegyzéke... 34 Képek jegyzéke... 34 Táblázatok jegyzéke... 34 2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet bemutatása A pályázatot Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzata nyújtotta be és nyerte el. A projekt lebonyolítói és egyben személyi felelősei az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő SEM IX. Városfejlesztő Rt. munkatársai. A projektet megvalósító önkormányzati projektmenedzsment szervezet tehát a SEM IX. Városfejlesztő Rt., amely egy vegyes gazdasági társaság. A pályázó a projekt megvalósítása során nem működik együtt partnerekkel. A SEM IX. Városfejlesztő Rt. Magyarországon elsőként alakult meg 1992. február 22- én, mint francia mintára létrejött városfejlesztő társaság. A megalakításakor megha- akciók indítása és irányítása Ferencváros területén. tározott feladata városfejlesztési A francia SEM-ek (Société d Économie Mixte vegyes gazdasági társaság) mintájára létrehozott társaság a Középső-Ferencváros rehabilitációjára irányuló városfejlesztési akció megvalósítását végzi a Ferencvárosi Önkormányzat megbízásából és számlájára. A városfejlesztési akció koncepciója, közterületek feljavítása, gyalogos közlekedés elsőbbségét biztosító forgalomcsillapított övezetek kialakítása, parkolási lehetőségek biztosítása, a városrész zöldfelületi rendszerének fejlesztése, amellyel a városrész teljes megújulását, presztízsének növekedését és vonzerejének erősödését segíti elő. A városfejlesztési akció keretében a SEM IX. Városfejlesztő Rt. a városrész szabályozási tervében meghatározott önkormányzati városfejlesztési célkitűzéseket valósítja meg a gyakorlatban. Ennek során az Önkormányzat által jóváhagyott városfejlesztési akciótervnek megfelelően, a közterületek és a zöldfelületek fejlesztésével és rehabilitációjával összehangolva kialakítja és értékesíti azokat az építési telkeket, amelyeket az építési vállalkozások a szabályozási tervnek megfelelően be tudnak építeni. A SEM IX. Városfejlesztő Rt-nél koncentrálódik a városrehabilitáció valamennyi városfejlesztési feladata, ezzel a városfejlesztés szakpolitikájának végrehajtását szolgáló eszközök vonatkozásában áttekinthető, világos, tiszta helyzet teremtődött. 5
Az Önkormányzattal kötött tervezési és megvalósítási megállapodás alapján a SEM IX. Városfejlesztő Rt. feladata a városrész rehabilitációjára irányuló városfejlesztési akció műszaki és pénzügyi előkészítése és a jóváhagyott akcióterv szerinti megvalósítása. A városfejlesztési döntéseket az Önkormányzat hozza, és ezek beépülnek a városfejlesztési akciótervbe, amelynek adott évre eső szakasza minden évben aktualizálásra kerül. A SEM IX. Városfejlesztő Rt. tevékenységi köre: - a fejlesztéshez szükséges előkészítő munkák, rendezési tervek és tanulmányok, infrastruktúra tervek, zöldfelületi tervek, pénzügyi tervek készítése; - a fejlesztési akcióba bevont telkek megvásárlása, előkészítése (bontások, közműfeltételek biztosítása); - a rendezési munkák megvalósításának szervezése közterületeken (közműrekonstrukciók, utcaberendezések); - az előkészített telkek értékesítése. A SEM IX. Városfejlesztő Rt. tulajdonosai alapításkor a kerületi önkormányzat (51 százalék), az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP) (24,5 százalék), és Franciaország köztulajdonban lévő fejlesztési pénzintézete, az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti fejlesztési intézménye, a Caisse des Dépộts et Consignations (CDC) (24,5 százalék) voltak. A francia pénzintézet a Középső- Ferencváros rehabilitációjára irányuló városfejlesztési akció, és a SEM IX. Városfejlesztő Rt. sikere hatására 1997-ben megalakította a Városfejlesztés Zrt-t, korábbi nevén a SCET Magyarország Városfejlesztő Rt-t a SEM IX. Városfejlesztő Rt. vezérigazgatójának és egy másik magyar városfejlesztési szakembernek részvételével. A francia pénzintézet vezetésének közép-európai politikája megváltozott, ezért fokozatosan visszavonult, és a Városfejlesztés Zrt megvásárolta a SEM IX. Városfejlesztő Rt-ben lévő francia részvényeket. A tulajdonosi összetétel tovább módosult, az OTP részvényeinek kivásárlásával, így végül a SEM IX Városfejlesztő Rt. két részvényesé lett, egyrészt Ferencváros Önkormányzata 70 százalékot birtokol, másrészt a Városfejlesztés Zrt.-é a fennmaradó 30 százalék. Ferencvárosi Önkormányzat a SEM IX. Városfejlesztő Rt. koordinációjával már korábban is sikerrel pályázott városrehabilitációs tevékenységekre, például a 2002-6
2003-as Területfejlesztési PHARE program keretén belül került sor az Angyal, Liliom és Tompa utcák egy részének felújítására. A SEM IX. Városfejlesztő Rt. tagja a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének, az Ingatlangazdálkodók Egyesületének és a Ferencvárosi Európai Integrációs és Vállalkozásfejlesztési Egyesületnek. 1.2 A projekt környezetének bemutatása A projekt Magyarország fővárosában, Budapest IX. kerületében a Ferencvárosban valósul meg. A Pest városkapuin kívül emelt városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta nevét. A Fővárosra jellemző sugaras-gyűrűs szerkezet két sugara az Üllői út, Soroksári út (ill. Duna-part) határolja, az egyes gyűrűk mentén pedig eltérő, kifelé haladva egyre kevésbé városias beépítésű egységekből épül fel. A Középső-Ferencváros a kerület Nagykörút és a Haller utca közötti városrésze. A Haller utca, amely sokáig a város határa, egyben árvízvédelmi vonala (Ferencvárosi védgát) is volt, ma is a városias, zárt sorú beépítés határvonala. A Középső- Ferencváros Mester utca és Üllői út közötti részen az 1992-ben elkezdett városfejlesztési akció eredményeként a magánszféra építési vállalkozásai jelentős építési tevékenységet folytatnak. A százéves szegényes bérkaszárnyák és a még régebbi, falusias házak helyén egyedi tervezésű társasházak épülnek, a budapesti átlagnál lényegesen nagyobb számban. Budapest Belvárosához déli irányban kapcsolódik Ferencváros. A sűrű beépítésű Belső-Ferencváros a történeti Belváros szerves folytatása, számos országos intézménnyel, védett épülettel. A Ferenc körúton kívüli városrész ettől eltérő. A nagyvárosias beépítés többnyire csak a főútvonalak mentén alakult ki, a mellékutcákban nagy arányban megmaradt a majdnem falusias jellegű földszintes épületállomány, amely- 7
ben szigetként jelennek meg a századforduló táján, illetve később épült, két-három emeletes épületek. A Főváros II. világháború utáni extenzív fejlődésének időszakában a város külső részein óriási lakótelepek épültek, ugyanakkor a belső városrészek elhanyagolttá váltak. Az 1970-es évek óta Budapest belső városrészeinek egyre kedvezőtlenebb helyzetével számos tanulmány foglalkozott, de valamennyi nagy állami beavatkozásokat többnyire teljes épület kiürítést és bontást feltételezett. Az elrettentő beruházási nagyságrendek miatt az érdemi munkálatok elmaradtak. Az 1980-as évek második felében a meglévő értékek megtarthatósága szempontjából szinte az utolsó pillanatban a Főváros az OTP-vel több kerületben, közöttük a Ferencváros Nagykörúton kívüli területén is megkezdte néhány épülettömb rehabilitációját. Az 1990-ben bekövetkezett politikai átalakulás következtében az újonnan megalakult önkormányzatokra hárult a több évtized alatt egyre kritikusabb állapotba került közvagyon és közterületek felújításának feladata. De míg az elmúlt rendszerben elindított tömbrehabilitációs tevékenység mögött a Főváros gazdasági ereje állt, addig a Ferencváros részesedése az állami forrásokból a fővárosénak mindössze 3,5 százaléka. Ferencváros képviselőtestülete áttekintette és elemezte a kialakult helyzetet. Felmérte, hogy a városrész szociális, egészségügyi, oktatási színvonalának javítására, a széleskörű társadalmi problémák kezelésére csak a lakókörnyezet átalakításával van esély. Felismerte, hogy a fejlődés egyedüli lehetősége a városrész rehabilitációja, mely maximálisan ragaszkodik a még megmenthető építészeti értékek megtartásához. Elhatározta, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti fejlesztési pénzintézetének tanácsára hallgatva, a Franciaországban és Európában bevált önkormányzati városfejlesztési modell alkalmazásával a városrész rehabilitációjára városfejlesztési akciót indít, és a megvalósítás projektmenedzsment feladatainak ellátására létrehozza a SEM IX. Városfejlesztő Rt-t, tudatosan felvállalva a példa nélküli óriási feladatot, erőforrásait más feladatainak rovására is erre a területre koncentrálja. A városfejlesztési akció megvalósítására a franciaországi SEM-ek mintájára így alakult meg 1992-ben önkormányzati többségi tulajdonnal a SEM IX. Városfejlesztő Részvénytársaság. 8
A projekt Ferencvárosban valósul meg, amely a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő kerülete, ahol sikeres tömbrehabilitáció folyik; a Belső-Ferencvárosban pedig pezsgő kulturális élet alakult ki; és az egykor szegényes, lenézett terület értéke rohamosan emelkedik. A fenti eredmények köszönhetőek a rendszerváltás óta eltelt időszak tudatos önkormányzati munkájának, az erre kedvezően reagáló beruházói kedvnek, és nem utolsó sorban az itt élő lakosságnak. 1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A Kormány 2004. január 1-jén a területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátás érdekében létrehozta a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt (MTRFH). A hivatal neve 2005. szeptember 1- jétől Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) lett. Az OTH tevékenységét a Kormány irányította és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte. Az OTH feladatkörében gondoskodott a kormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátásáról, felügyelte a VÁTI Kht-t, amely a területi információs rendszert működteti, illetve közreműködött az EU integrációval kapcsolatos teendők szakmai előkészítésében és végrehajtásában. Az OTH keretében működött a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) Irányító Hatósága. A ROP Irányító Hatósága 2006-ban már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezetébe épült be. Az Irányító Hatóság feladata a ROP előkészítéséhez, végrehajtásához, felügyeletéhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, a program megvalósítása során a törvényesség biztosítása, valamint a partnerek lehető legszélesebb körének bevonása a munkafolyamatokba. Az Irányító Hatóság fontos összekötő feladatot lát el az Európai Bizottság, valamint a magyar Kormány és a régiók között a pályázati pénzek minél hasznosabb és teljeskörű felhasználása érdekében. További feladata, 9
hogy közép- és hosszú távon elősegítse a magyar régiók illeszkedését az Európai Unió regionális struktúrájába és képessé váljanak arra, hogy tovább erősítsék a gaz- az Európai Unió határain belül. dasági és társadalmi kohéziót Az Irányító Hatóság felel a Regionális Fejlesztés Operatív Program működéséért, a pályázati programokban a projekteket a kidolgozástól, értékeléstől egészen a megvalósításig ún. közreműködő szervezetek kísérik figyelemmel, biztosítják folyamatosan ezek szabályszerűségét és menedzsmentjét. Az 1/2004. (I.5.) Kormányrendelet és a 10/2004 (VI.12.) TNM rendelet értelmében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) lát el közreműködő szervezeti feladatokat a projekt-megvalósítás és monitoring során. 10
2. A stratégiai tervezés bemutatása 2.1 Az önkormányzat tervezési gyakorlata A városrész átalakításának folyamatát egy rugalmas szabályozási kereteket adó városrendezési terv alapozza meg. A megvalósítás forgatókönyve a városfejlesztési akcióterv, amelynek éves aktualizálását a Főépítészi Iroda és a SEM IX. Városfejlesztő Rt. készíti el évről évre, és az Önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá. A városfejlesztés megvalósítását a SEM IX. Városfejlesztő Rt. végzi, az Önkormányzat felújítási irodájával összehangolva. Az Akcióterv három összehangolt fő tevékenységből áll: 1. Az önkormányzati tulajdonú lakóházak teljes felújítása az Önkormányzat felújítási irodájának lebonyolításában. 2. Az infrastruktúra fejlesztése, közterületek, zöldterületek, parkok kialakítása, megújítása a SEM IX. Városfejlesztő Rt. lebonyolításában. 3. Az elavult, nem felújítható épületek bontását követően a városrendezési tervnek megfelelő építési telkek kialakítása, és vállalkozók részére történő értékesítése a SEM IX. Városfejlesztő Rt. lebonyolításával. A pályázati projekt megtervezéséhez az említett szabályozási tervet és akciótervet használták kiinduló alapként, és módosítás nélkül az adott célterületre vonatkozó részeket építették bele a támogatott projektbe. A tervezési folyamat tehát a pályázásra való felkészülés előtt már megkezdődött. A Ferencvárosi Önkormányzat tervei elkészítésekor mindenben figyelemmel van a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tervére, amit 2004. április 13-án fogadtak el. A régió jövőképében megfogalmazott célok beépültek az önkormányzati tervezésbe, és a városrehabiliáció akcióterve a regionális stratégiai elvek figyelembevételével készült el. A versenyképes és élhető régió kialakítása érdekében különös figyelmet szentel a Ferencvárosi Önkormányzat a zöldfelületek védelmére és rekreációra, mert ezek a területek esztétikai értéküknél fogva egyfajta mentálhigiéniás szolgáltatást is nyújtanak. A régió valamennyi területén, de különösen Budapesten tapasztalható a zöldterületek elhanyagolt állapota és fogyása a beépítés következtében, ezért tartja a 11
Regionális Akcióterv kiemelten fontos fejlesztési területeknek a következőket (34-35. oldal): - leromlott településrészek rehabilitációja; - települési zöldfelületi rendszerek fejlesztése; - egységes települési arculat kialakítását célzó beruházások; - zöldfelületi rendszerek, belterületi védett természeti értékek fenntartása, fejlesztése. A Budapest Városfejlesztési Koncepció (1998. augusztus) közterületi rehabilitációra vonatkozó programjai szintén igazodási alapként szolgálnak Ferencvárosi Önkormányzat ez irányú tervei készítéséhez. A Budapesti Városfejlesztési Koncepció kiemeli, hogy a közterületek fenntartása, megújítása, üzemeltetése a fővárosi és a kerületi önkormányzatok felelőssége, a köztük lefektetett megosztás alapján. Szükség van zöldterületek, fasorok kialakítására, a zöldfelületi arány növelésére; a közterületek rekonstrukciójánál is kiemelt szempont a növényzeti elemek súlyának növelése (59. oldal). A közterületi programok a közterületek belvárosi funkciókkal összehangolt értékes közösségi területté formálása irányába mutatnak, annak érdekében, hogy kényelmes életterek alakulhassanak ki (55. oldal). 2.2 A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentumok bemutatása Ferencváros Önkormányzatának Városrehabilitációs Akcióterve három fő haladási irányt, területet jelöl ki, amelyek fejlesztése prioritást élvez, köztük a nyertes pályázat által érintett terület: 1. Ferenc körúttól a Haller utca felé épület- és közterület felújítások. 2. Lenhossék park körüli tömbök. 3. Üllői út és Tűzoltó utca közötti tömbök. A stratégiai terv következő részeiben részletes bemutatásra kerülnek a fenti három terület jellemzői, jelenlegi helyzetképe építészeti és felújítási szempontokból; meghatározva a feladatokat és ezek műszaki paramétereit. 12
A Középső Ferencváros rehabilitációs területének terve témakörönként tartalmaz javaslatokat. A témakörök a következők: - épület, épületrész bontások; - épületfelújítások és kapcsolódó feladatok; - közterületek átépítése, közös zöldterületek kialakítása; - bontási tervek készítése; - épületfelújítási terv készítése; - közterületek tervezése; - önkormányzati intézményfejlesztés; - tervezett ingatlanértékesítések, vétel, új építések várható alakulása. A terv tartalmazza a részletes műszaki dokumentumokat, az engedélyezési eljárások és a támogatási pályázat helyzetét, menetrendjét. Az önkormányzat rendelkezik a Városfejlesztési Akciótervvel azonos struktúrában készült Pénzügyi Koncepcióval, a megnevezett témakörökhöz rendelt finanszírozási kérdésekről. 13
3. A projekt részletes bemutatása 3.1 A projekt témája Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) támogatott Regionális Fejlesztési Operatív Program 2.2 keretén belül történt meg a Ferenc tér és a hozzá kapcsolódó két utca, a Bokréta utca és a Berzenczey utca teljes rekonstrukciója. A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) a regionális fejlődést és Magyarországnak az Európai Unió regionális politikájához illeszkedő térbeli szerkezeti átalakulását szolgálja. Ez az Operatív Program a következő főbb fejlesztési területeket (komponenseket) tartalmazza: 1. turisztika, 2. útfelújítás, 3. városrehabilitáció, 4. óvoda- és iskolafelújítás, 5. képzés, foglalkoztatás. A városi területek rehabilitációja (ROP 2.2.) intézkedés az önkormányzatok innovatív és mintaértékű település-rehabilitációs akcióit támogatja. A városrehabilitáció célja, hogy a romló állapotú, funkcióját vesztő, többségében hátrányos helyzetű népesség által lakott városi területek rehabilitációja révén javuljanak az érintett lakosok életkörülményei. Magyarországon sok városi területre jellemző a leromlott fizikai környezet, az épületállományban és a közterületeken felhalmozódott hatalmas beruházáshiány. A leromlott fizikai környezet gyakran szociális problémákkal párosul, és hat a közbiztonságra. Ezeken a területeken a lakosság túlnyomó többsége alacsony jövedelmű nyugdíjasok, munkanélküliek, többszörösen hátrányos helyzetű csoportok (például romák). A ROP 2.2. intézkedés azért támogatja a városi fejlesztéseket, mert félő, hogy tudatos, szervezett várospolitikai beavatkozás nélkül ezeket a hátrányos helyzetű területeket elkerülik az újabb fejlesztések, a terület fejlődését megnehezítő kedvezőtlen beépítési állapotok konzerválódnak, és állandósulnak a kapcsolódó szociális problémák. 14
A fent említett városi problémák megoldásában központi szerep jut az önkormányzatoknak, amelyek azonban forráshiány miatt sokszor rövid távú szempontokat érvényesítenek településfejlesztési tevékenységük során. Ezért olyan város-rehabilitációs akciók megvalósítását támogatja a ROP 2.2. intézkedés, amelyek eredményeként megteremtődnek azok a kedvező feltételek a városi célterületeken, amelynek kereti között már a magánszektor beruházásainak köszönhetően a településrész tartós fejlődési pályára kerül. A ROP pályázatokat az érintett régió jelen esetben a Közép-magyarországi régió - regionális fejlesztési ügynökségéhez (RFÜ) lehetett benyújtani. Itt első lépésként megtörtént a pályázatok regisztrálása, formai, jogosultsági ellenőrzése, ez alapján a pályázatok befogadása, és amennyiben szükséges a hiánypótlások biztosítása. Ezt követően az RFÜ a pályázatokat szakmailag értékelte, és a támogatásra javasolt pályázatokat megküldte a ROP Irányító Hatóságának. Az értékelés következő lépéseként a VÁTI Kht. a ROP Irányító Hatóság megbízása alapján elvégezte a pályázatok jogosultsági és költséghatékonysági minőségellenőrzését. A döntés előtt az érintett szakminisztériumok, a régiók és a ROP Irányító Hatóság képviselőiből álló Döntéselőkészítő Bizottság megvizsgálta, hogy az adott pályázat stratégiai szempontból hogyan illeszkedik a program célkitűzéseihez. A pályázat támogatásáról a döntést a ROP Irányító Hatóság vezetője hozta meg az rfü-k értékelése, a VÁTI Kht. minőségellenőrzése és a Döntéselőkészítő Bizottság véleményének figyelembevételével. A pályázat eredményéről, a támogatás elnyeréséről a ROP Irányító Hatósága értesítette a pályázókat, végül megbízása alapján a VÁTI Kht. készítette elő és kötötte meg a támogatási szerződéseket a kedvezményezettekkel. A projekt megvalósítása során a nyomonkövetéssel, a támogatási szerződések esetleges módosításával és a kifizetési igények befogadásával kapcsolatos feladatokat a VÁTI Kht. regionális képviseletei látják el. A fenti pályázati rendszer folyamatán ment keresztül jelen esettanulmány tárgyát képező nyertes pályázat is, aminek összefoglaló adatai a következők: 15
1. táblázat: Projekt összegző adatai Pályázat: ROP-2004-2.2.. Pályázó: Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Pályázat címe: Közterületi rehabilitáció folytatása a Ferenc(kert)város megújulása érdekében Projekt időtartama: 2004. december 2006. augusztus 31. Támogatás összege: 450.000.000,- Forint Beruházás összege: 500.000.000,- Forint 3.2 A projekt tartalma A pályázat keretében a Középső Ferencváros rehabilitációja valósult meg Ferenc tér és közvetlen környezetének (Berzenczey és Bokréta utcák) teljes közterületi és zöldfelületi megújításával. Középső Ferencváros rehabilitáció célja a városrész értékmegőrző átalakítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és ezen keresztül a negatív társadalmi folyamatok megállítása, megfordítása. Ferencváros rehabilitációja 1992 óta folyó városfejlesztési akció keretében zajlik, több fejlesztési szakasz már sikeresen lezárult, bizonyos részek pedig még megvalósítás alatt állnak. Az akcióterület rehabilitációja 2004-re elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor a további fejlődés zálogát a közterületek fokozott megújítása jelenthette. A ROP pályázat keretében ezért a IX. kerület középső részének rehabilitációjára; közterületek, utcák és zöldfelületek megújítására került sor. A projekt közvetlen célja a Berzenczey (Üllői út és Mester utca közötti szakasz) és a Bokréta utca burkolatának felújítása (Üllői út és Mester utca közötti szakasz), és az érintett utcák közterületi infrastruktúrájának fejlesztése, valamint az általuk körülhatárolt Ferenc tér megújítása, funkcionális és kertépítészeti újraalkotása. A pályázat keretében megépült a Ferenc téren két fedett terasz és egy zenepavilon. A ROP támogatással az alábbi projektelemek kerültek megvalósításra: Új térburkolatok kerültek kiépítésre, melynek elemei: 1900 m 2 járda, 1700 m 2 útpálya, 700 m 2 parkoló, 1200 m 2 gyalogos közlekedési területek. 16
A közművek területén 118 méter ivóvízvezeték került kiépítésre, továbbá 63 méter csatorna, 1375 méter közvilágítás, 16 darab kandeláber, 235 méter 10 kw-os kábel, 2000 méter öntöző vezeték 78 darab szórófejjel. A rekonstrukció tartalmazza növényzet ültetését is: 800 lomblevelű díszcserje, 190 díszboróka, 50 földlabdás bokorfa, 46 fa került ültetésre. Megvalósult két egyedi formálású szökőkút is, a kiviteli tervek alapjául szolgáló nyertes pályázatnak megfelelően. Parkrendezés részeként 32 kerti padot és 20 hulladékgyűjtőt helyeztek el a területen. Berzenczey és Bokréta utcák teljes felújítása is megvalósul a projekt keretében az Üllői út Mester utca közötti szakaszon, a hagyományos kiemelt szegélyű út helyett faltól-falig díszburkolat épül, új közvilágítási hálózattal és csapadékvíz elvezetési rendszerrel. Mindkét helyszínen útépítés, közművesítés, közvilágítás munkálatait végezték el; lezajlott a területek forgalomtechnikai korszerűsítése és a zöldfelületek rendezése. A kivitelezési munkák befejezését követően ünnepélyes rendezvények keretében adták át a felújított Ferenc teret és a hozzá kapcsolódó két utcát a kerületben élők és az oda látogatók számára. 3.3 A projekt ütemezése 1. kép Látványterv a Ferenc térről Forrás: SEM IX. Rt. A Ferenc tér rekonstrukciós folyamata azzal kezdődött, hogy a Ferencváros Önkormányzat nevében a SEM IX. Városfejlesztő Rt. 2002 tavaszán (még a ROP pályázat benyújtása előtt) építészeti tervezési ötletpályázatot írt ki, melynek célja a legjobb építészeti és kertépítészeti javaslatok, ötletek kiválasztása volt a Ferenc tér átfogó rendezése érdekében 17
A nyertes pályázó által az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése 2004 tavaszára fejeződött be. 2004 tavaszán az Európai Uniós pályázati anyag összeállítása, majd júniusában beadása után, 2004 év végére megszületett az eredményhirdetés, és megtörtént a nyertes pályázatról szóló értesítő kézhez vétele. 2005. március 7-én került sor a Ferencvárosi Önkormányzat és a ROP Irányító Hatóság közötti támogatási szerződés ünnepélyes aláírására. 2. kép Ferenc tér felújítás közben Forrás: SEM IX. Városfejlesztő Rt. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési pályázatot a SEM IX. Városfejlesztő Rt. 2005 májusában indította el és 2005 augusztusában hirdetett eredményt. A munkálatok 2006. július 6-án ünnepélyes átadással zárultak. A Ferenc tér átépítéséhez szorosan kapcsolódott a Berzenczey és a Bokréta utcák felújítása, a két utcában zajló munkálatok azonos időben, párhuzamosan folytak 2005. április 10-től 2006. augusztus 31-ig. Mivel a pályázati projekt egy 1992 óta megvalósítás alatt álló városfejlesztési akcióterv egyik soron következő szakasza, ezért elképzelhető, hogy a pályázati támogatás nélkül is megvalósultak volna a fejlesztési programok önkormányzati forrásból. A Strukturális Alapok pályázati támogatása nélkül azonban a megvalósítás sokkal később kezdődött volna el és tovább is tartott volna. 18
3.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A városrendezéssel a hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett, zártsorú keretes beépítéssel a tömbökön belül egységesen kialakított lakókertek jöttek létre. A belső zöldterületek a lakókörnyezet minőségét lényegesen javítják, a terület egyik vonzerejét képezik. A tradicionális városi utcák jellegzetességeinek megőrzéséhez hozzájárulnak a földszinten kötelezően elhelyezésre került városias közösségi funkciók, üzletek, éttermek. A közterület átalakításával forgalomcsillapított, berendezett utcák, terek jöttek létre. 3. kép A felújított Ferenc tér Forrás: SEM IX. Rt. A közlekedési forgalmi-, és zajterhelés csökkentése érdekében TEMPO 30-as zónák kerültek bevezetésre az akcióterületen, amelyeket átgondolt közlekedési tervezés előzött meg. A közterületeket elárasztó gépkocsi parkolás az új épületek alatti garázsokba és új parkolóházakba került, visszaadva az utcákat a gyalogosoknak, a városi életnek. Közbiztonságot érintő feladatok közé tartozik a térfigyelő rendszerek támogatása, kiépítése, illetve karbantartása, valamint a közvilágítás újraterveztetése; amelyek szintén a pályázat részét képezték. A hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett, zártsorú keretes beépítéssel egységesen kialakított lakókert jött létre. Az önkormányzati beruházások olyan környezetet teremtettek, amelyben a magántőke számára láthatóvá, illetve kiszámíthatóvá vált a terület fejlődésének iránya, üteme. 19
4. kép A felújított Ferenc tér Forrás: SEM IX. Rt. A projekt eredményeként a megújult, parkosított Ferenc tér és az odavezető utcák a kerület városközponti jellegű, közösségi és turisztikai szerepét erősítik a hagyományos városi funkciók hangsúlyosabbá tételével, továbbá javítják a kerület lakhatóságának minőségi feltételeit és elősegítik az akcióterületen élő közel 20 ezer fős lakosság igényeit kielégítő szolgáltatásokat kínáló kis- és középvállalkozások betelepülését. A pályázat segítségével a Ferenc tér élettel telivé, a városi köztér-közpark pedig szórakozóhellyé vált a fedett teraszok és a zenepavilon hasznosításával. Egy tiszta, gondozott tér várja az itt lakókat, amely funkciójának megfelelően kulturális rendezvények színhelyévé is vált. 20