TÖR TÉ NEL MI KÉ PEK KOR TÁR SA INK MA GYA RÁ ZA TÁ BAN

Mes ter Bé la TÖR TÉ NEL MI KÉ PEK KOR TÁR SA INK MA GYA RÁ ZA TÁ BAN A Sipáni Úr pél dá ja Í r á s o m b a n a z e lm úl t é vt iz ed e k e g y i k l e gj el e ntôs e b b r é g é s z e t i l e l e té n e k, a p r e i n k a m o c s i k a kul tú r á hoz t ar tozó úg ynevezet t Sipáni Úr sírjának a régészetben és az ismeretterjesztô közb e s zéd b en meg jelenô néhány értelmezés ét v iz sg álom. A t a lán kü lö nös nek tû nô té ma v á la s z t á s in do k a, hog y e mag y ar áz atok igen jellemzô p éldá ját ad ják a tör té ne ti meg is me rés f on tos te o re - ti ku s prob lé má i nak. A lelet tör té ne te röviden (elemzésére még késôbb vissza té rünk) : az 1987-ben, ka lan dos kö rülmények között feltárt, a Krisztus utáni elsô és harmadik századi rétegekbôl álló sírlelet a század egyik legnagyobb régészeti szenzációja volt. Rekonstrukciója bejárta a világot, így a budapesti Néprajzi Múzeumban is hosszú ideig láthattuk. Az együttes tartalmazta a harmadik századi halott vi se le té nek, ék szereinek rekonstrukció ját életnag yságú szob ron, és eg y ré geb bi le let bôl szár ma zó, kinagyított ábrázolást. Az ismertetô szöveg szerint a sírlelet és a kép egymást magyarázza, eddig csak találgattunk, a sírok feltárása óta viszont már tud juk, hogy mi van a ké pen. A fes tett ke rá mia edényrôl származó többalakos képi ábrázo lást a Sipáni Úr sír le le te i vel pár hu zam ba ál lít va Christofer Donnan, a kaliforniai Berkeley Eg yetem régész pro fes szo ra, a moc si ka iko nog rá fia egyik legnagyobb tekintélye publikálta 1, majd a hi po té zist ké sôbb jó val me ré szeb ben és egyér telmûb ben át fo gal mazva átvette Walter Alva, a legrangosabb moc sikákkal fog lal ko zó önál ló in téz mény, a lam bayeque-i Bründ ing Mú ze um (Pe ru) igaz ga tó ja, a sipáni ása tás ve ze tô ré gé sze is: A leg tel je sebb és legjellegzetesebb ábr ázolások s zert ar t á si ál do z a to k at mu t at nak b e, r aj tuk egy gaz da gon öl tö zött személynek ajándékokat nyújta nak át, hó dol nak ne ki, és mint ha va lamilyen magas tisztségbe iktatnák be. Mielôtt a Sipáni Úr sírját felfedeztük, ezt a jelenetet a Moche -mû vés zet s z akértôi és a régés zek mitiku s elb e s zé lés il lu s z t r á ci ó ja ként ma g y a r á z t ák. Á m ami kor meg viz sg ált ák a sír különb özô dís zeit és r ang jel zô emb lé má it, f el f e de z tük, hog y e z e k p o n to s a n m e gf el e ln e k a z e ml íte t t m ag a s r a ng ú s z e m é l y ö l tö z e t- k i e g é s z í tô i n e k. A z, hogy a ké pe ken áb rá zolt fér fi nyilvánvalóan tényleg élt, egészen új fénybe állítja a mocsika tár sa da lom jelen ségeit 2 1 Don nan egye te me ren del ke zik a leg na gyobb és leg job ban fel dol go zott moc si ka iko nog rá fi ai ar chí vum mal. Gyûj te mé nyük már a sipáni ása tá sok ide jén több mint 125 ezer fo tót tar tal ma zott. Ezek nek a ké pi áb rá zo lások nak az egy más sal va ló meg fe lel te té sé bôl, osz tá lyo zá sá ból Don nan nem ke ve seb bet re mélt, mint a mocs i k a k u l t ú r a m i t o l ó g i a meg ér té sét. A b u d a p e s t i k i á l l í t á s o n i s l á t h a t ó k é p i á b r á z o l á s ö s s z e v e t é s e a S i p á n i Ú r öl tö ze té vel a ka li for ni ai pro fes szor ban még az ása tá sok ide jén föl ve tô dött. A le let elô ke rü lé se után alig egy év vel már nép sze rû for má ban is elô ad ja er re vo nat ko zó né ze te it, lásd: Christo pher B. Don nan: Iconog ra phy of the Moche: Unrav el ing the Mis tery of the Warrior-Priest = Nation al Geo graph ic. Octo ber 1988. 551 555. o. Ké sôb bi, szin tén nép sze rû sí tô írá sá ban köz li az áb rá zo lás fo tó ját is, lásd: Christo pher Don nan, Luis Jaime Castil lo: Find ing the Tomb of a Moche Priest ess. Schol ars probe the rich est Moche female bur ial ever sci entifi c a l l y e x a v a t e d. = Archae ol o gy. An Offi cial Pub li ca tion of the Archae o log i cal Insti tute of Amer i ca. Vol. 45. Num ber 6. November-December 1992. pp. 38 42. o. 2 Az idézet a Sipáni Úr lelet-együttesének viszonylag részletes leírásából származik. Magyarul lásd: Maria Longhena, Wal ter Al va; (ford.: Szé kely And rás): Az ôsi Peru. Az Andok kultúrái. Az Inkák birodalma. B u d a p e s t, O f fi ci na 96 Ki adó, 1999. 274. o. 129

A mocsika kultúra esetében írásos források, szinkron néprajzi analógiák, szomszédos kultúráknak róluk szóló megbízható hagyományai nem állnak rendelkezésre, viszont igen sok és sokféle a ránk ma radt ké pi ábrázolás. Ennek a szinte tisztán ké pi áb rá zo lá sok ból álló hagyományanyagnak a két idé zet t ré g é s z te vé keny s é g e ál t al kö r ül ír ha tó t í pu sú ma g y a r á z a t a al k al ma s ar r a, hog y s zin te l a b o r a tó r i u mi kö r ül mé nyek kö zöt t v iz s g ál juk a z ön ma g á b an vet t ké pi in f or má ció ér té két a történeti megismerésben. A Sipáni Úr ról s zóló tör té net t u do má ny i s z ak iro da lom elem zé s e során a továbbiakban azt vizsgálom, honnan kerülnek elô a leletegyüttes értelmezésében használt egyes fo gal mak, hi szen az isten, pap, király ki fe je zé sek és a mai kec sua nyelv bôl kölcsönzött, jóval a mocsikák utáni tárgynevek nem következnek feltétlenül a képek által hordozot t in f or má ciókb ól. Feltevésem szerint esetünkben a mindig bizonytalan, más kulturális tapasztalatból származó analó gi á kon kí vül csupán néhány olyan elemi humáneto ló gi ai ta pasz ta la ti igaz ság ra tá masz kod hat a tör té ne ti meg ismerés, mint a térbeli fenti és lenti hely zet ös sze füg gé se a tár sa dal mi po zí ci ó - v al, il let ve a b e hódolá s minden kultúr ában has onló po zi tú r ái a z elem zet t ké pe ken. E vo ná s ok alapján föl lehet ismerni az adott kultúrát minden más emberi kultúrával r o ko ní tó vo ná s o k at, v is zont el vés z a különbs ég, a megismerendô kultú r a s a ját s ze r û s é ge és s a ját k i ala ku lá s á nak, majd eltûnésének a történetisége. Így va la mi olyat is mer he tünk meg, amit nem te kin te nénk a hagyo má nyos történettudomány részének. A z ér tel me zô k i f ejezés ek hátterén k ív ül v iz sg álom még, hog y a le let rôl adot t ma g y a r á z a tok hátterében milyen rejtett teoretikus elôfeltevések rejlenek és ezek hogyan befolyásolják a m e g f o g al m a z ot t m ag y ar áz ó e lm él eteke t. A z e l ô f e l te v é s e k n a g y j á b ól ké t te r ü l e te t é r i n te n e k : a képi gondolkodás ismeretelméleti problémájának a tör té net tu do mány ban va ló meg je le - né sét és a tör té nel mi is me ret nek a tör té ne lem cse lek vô ala nyá val ö s s z e f üg g ô k l a s s z i k u s p r o b l é m á j á t. A z e lm él et i e l ôf e ltev és e k s aj á ts ág a i n a k t i s z t á z á s a u t á n v i s s z a té r e k a s i p á n i sírl e l e t ér tel m e zés eir e é s r ámut atok b iz ony os el ôf el te vé s ek m eg j e l e n é s é re a m o c si k a k ul t ú r a k ut a t á s á b a n, v ég ez et ül m e gk ís é rl e m újr af og a lm a z n i a v á l a s z t a r r a a ké r d é s r e, h og y m i l y e n é rte l e m b e n r é s z e a z e mb er is é g tö rtén etén e k, a z a z m e n n y i r e r é s z e m a é l ô e m b e r t á r s a i n k múlt já nak a mocsika kultúra és a többi, írásbeliség elôt ti mû velt ség. A tör té net tu do má nyokb a n m e g j e l e n ô m ag y ar áz at o k v i z sg ál at a s or á n k i e m e l t fi g y e l m e t f o r d í t o k a t u d o m á n y á g e g y e te m i o k t a t ás áb a n h a s zn á l t s z öv eg e kr e, a z ö s s z e f o g l a l ó ké z i kö n y v e k r e é s a s z a k m á n kívüli mûvelt közönség számára szóló irodalomra, mint olyanokra, amelyek, habár nem tart a l m a z n a k ol y a n f r i s s é s e r ed et i i n f o r m ác iók a t, m i n t a z é l v o n a l b e l i p ub l i k á c i ó k, n y í l t a b b a n é s t i s z t á b b a n j e l en ít i k m e g a z a d o t t k ut at ás i ter ü l e te n ur a l ko d ó m a g y a r á z ó e l m é l e t t í p u s o k jellemzôit. (Meg kell jegyeznem, hogy munkám során korántsem tapasztaltam a vizsgált s z e r z ô k s z a k p ubl ik ác ió i é s a n a g yköz ö ns é gn e k s z á n t a n y a g a i kö z öt t j e l e n tô s k ü l ö n b s é g e t az e la po kon vizsgált érvelésmódok használatában. ) Korunk te o re ti kus gondolkodásában nagy szere pe van a ké pi in for má ció mi ben lé té rôl, ke - zelé s é nek mód járól és a z emb er i gondolkodá sban b e töl töt t s ze re p é rôl v a ló, eg y má s tól el té rô s z ak tu do má nyos háttérb ôl eredô megközelítés eknek. A z eg y ik tö rek vés a z em b er bi o ló g i a i lag kódolt kognitív struktúrájának a képiséggel, illetve a nyelviséggel való kapcsolatát tárja föl, míg a másik a modern tömegkommunikáció képi és szövegalapú elemeinek az ember kognitív struktúr á já r a g y a ko rolt hat ás aiv al f oglalkozik. ( E z es etb en a z utób bit g y ak r an haj la mo s ak v a g y unk úg y te k in te ni, min t v al ami termé s zet i dolg ot, amel y nek t u l aj don s á g ai ma g á tól ér te tô dô ek. ) Természetesen e két megközelítésnek is van köze egymáshoz, például a modern kommunikáció egyes elemeit gyakran tekinti a diskurzus természeteseknek vagy természetelleneseknek az em ber ere de ti kog ni tív struk tú rá já hoz ké pest, majd eb bôl ve ze ti le a vizs gált mé di um káros vagy ál dá sos ha tá sát. 130

A gondolkodás történetében idôrôl idôre felbukkanó, a fönti elôfeltevésekkel terhelt képiségviták 3 ös s ze f üggenek a z eg yes s z aktudo mányok tény-rep re zen t á ci ós mód s ze re i vel, bel sô me - to do ló g i ai vi tá i val is. A témánkr a vonatkozó eg yik legs zem lé le te sebb s z ak tu do má nyos pél da a történeti tény fog almának értelmezése és a z a mód, aho g y an a ké pi in for má ci ó ról va ló vé le ke - déseink behatolnak a történelmi tények rekonstrukciójába. A történeti tényekrôl és a történettudo mány tár g y á nak mib enlétérôl termés zetesen e tudomány meg je le né se óta vi ta fo lyik, jó rés z t függetlenül a fönti meggondolásoktól, ugyanakkor a vitában megszólaló egyes felek maguk sem men te sek ezek tôl és má s, általáno sabb, a tudattartal mak mi ben lé té re vo nat ko zó is me ret el mé le ti és metafi zi k ai meggondolásoktól. 4 Maga a képi gondolkodás vitája a metahistória diszciplináinak mai irodalmában többnyire meg le he tô sen eg yolda lúan jelenik meg : a történés z, törté net író vag y ré gés z gon dol ko dá s á nak a képies vagy kevésbé képies volta áll a középpontban, tehát nagyjából az általában vett emberi gondolkodás minden nyelvben megtalálható képi metaforáinak a vizsgálatáról van szó egy szaktudomány normál gondolkodásának a rekonstrukciója révén. 5 A vi tá ban meg s zó la ló te o re ti ku sok tehát a történelmi tények mai értelmezôit biztatják képies gondolkodásra, vagy éppen gondolkodásuk képiességét marasztalják el, zárójelbe teszik azonban a múlt be li em be rek gon dol ko dá sá nak a képiességét, azokét, akiknek a világára a történettudósok vizsgálata irányul. A múltbeli képi em lé kek vizs gá lata per sze folyik, történettudományi követ kez te té se ket is le von nak be lô lük, azonban a z ér tel me zésük mikéntjérôl folyó móds zertani vita in k ább s z á mít a mû vé s zet tör té net, sôt, meglepô módon és mértékben az etnográfia és a kultúrantropoló gia ré szé nek, mint metahistóri ai, történetfi lo zó fiai kérdésnek. (Ennek az intézményrendszert és ezen keresztül a történészek kutatási programját érintô hatására késôbb még utalok.) Elô de ink ránk maradt képi emlékeinek értelmezése öss ze f ügg a z z al, hog y mit is tar tunk a törté ne ti viz s g á lat tárg yának, mit akar unk ig az ából megismer ni. Er re a kér dés re sok vá la sz szü le tet t már, de mind eg yiknek a k iindulópontja a z, hog y egyedi eseményeket rekonstruálunk, és ezeknek va la mi lyen mó don rendezet t, belôlük felismer t vag y eleve meg lé vô sz a bá lyok alá ren delt összessége lesz a történeti megismerés célja. A történetfilozófia évszázados vitáinak e rövid tanulmány ke re tei kö zöt t reménytelen áttek intése helyet t elég, ha it t Colling wood metodoló g iailag ma már ta lán szél sô sé gesnek ható, de a tágabb értelemben vett eu ró pai tör té ne lem szem lé le tet ka rak te re - sen kép vi se lô né zô pontjára utalok. 6 A brit gondolkodó egyszerre hangsúlyozza minden történelem 3 Képiség-vitának szûkebb értelemben a hatvanas évek második felében, többek között Nelson Goodman tevékenysége nyomán kibontakozó vitát szokás nevezni, ennek egyik, immár klasszikus szövege a történeti megismerés re vonatkozó tanulságokkal magyarul is elérhetô, lásd: Soren Kjårup: Ge or ge Inness és a Hastingsi csa ta, avagy ho gyan te gyük kép pel, a Horányi Özséb ál tal szer kesz tett A s o k a r c ú ké p : Vá l o g a to t t ta n u l m á ny o k c. kö tet ben ( Tö m e g ko m m u n i k á c i ó s Ku t a tó köz p o n t, B ud a p e s t, 19 82 ). [ A t a n ul m á n y 1974 - b e n. í r ó d ot t. ] I t t a z o n b a n t á g a b b é r- te l e m b e n e m l í te m a z e g é s z e n P l a tó n ig v i s s z a ve z e t h e tô k ü l ö n b ö z ô v i t á k a t a z e m b e r i g o n d ol ko d á s ké p i s é g é r ôl. 4 Az egyes tudományterületek fogalmairól a társadalomban és a szakmai közönségben élô társadalmi reprezentá ci ók képiségérôl fô leg a tár sa da lom tu do mány ok ban a nem szak em be rek szá má ra is jó ös sze fog la lást nyújt az újabb magyar szakirodalomban László János könyve: Társas tudás, elbeszélés, identitás. A társas tudás modern s z o c i á l p s z i c h o l ó g i a i e l m é l e te i. Sci en tia Humana-Kairosz, [s. l.] 1999. 5 Elég itt két jellegzetes példát említeni, az egyik a szintetizáló, nagy történettudomány és a fi lo zó fia, a má sik a l e g e m p i r i k u s a b b tör té n e t i s z ak t u d o m án y, a r é g é s z e t é s a fi lo zó fia vi szo nyá ról szól. A meg le pô, hogy a két szö veg tárgyalásmódja, megközelítése körülbelül ugyanaz. Lásd: Frank Ankersmit: State ments, Texts and Pic tures. in: Frank Ankersmit and Hans Kell ner [ed.]: A New Philosophy of History. Reac tion Books Ltd. Lon don, 1995. 212 240. o., va la mint Cor nelius Holterf and Hakon Karlsson: Philosophy and Archaeological Practice. Perspectives for the 21 st Century. G ö te b or g : B r i c ol e ur, 20 0 0. E z u tó b b i s z e m p o n t un k b ól f o n to s m e g l á t á s o k a t t a r t al m a z ó i s m e r te té s e a buffaloi egyetemen dolgozó Stephen L. Dysontól az American Journal of Archeology-ban (AIA) olvasható. (Vol. 105. No. 3. July 2001. 538 539. o.) 6 Robin George Collingwood: A történelem eszméje. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1987. 4.. A tör té net írás, mint a m úl t b e l i ta p a s z ta l a t új r a él é s e. 347 368. o. [A könyv az 1943-ban meg halt fi lo zó fus és ré gész posz tu musz mû ve.] 131

individuális voltát és ugyanakkor azonosságát a gondolkodás történetével. Az eszmék történetét, legyenek bár ezek az eszmék törvénykönyvek vagy az antik fi lo zó fia gondolatai, úgy érthetem meg, hog y új ra gon do lom a gondolatot és ig yeks zem ere de ti el gon do ló já nak gondolati kontextusába helyez ked ni. Te k intetbe ves zem a kor abeli vitapar t ne re ket, a z eg y ko r i dis kur zus s z a bá lya it, de nem tö rek szem ar ra, hogy ugyan azt érezzem is, mint adott tör té nel mi alak. Colling wood pél dái jellem zô en sza batos nyelvi formába öntött régi gondo la tok és ugyan ilyen mó don le ír ha tó ese mé - nyek meg is me résérôl s zólnak, és s zinte mindenk i má s is ha son ló kat vá la sz t pél da ként, be le ér t ve azokat is, akik az angol gondolkodóval ellentétes véleményt vallottak. Ez az irányultság megszabja a történettudomány tárgyáról való vélekedést is: a táplálkozásnak és a nemi életnek, általában a mindennapi élet szokásszerû tetteinek Collingwood szerint nincs történetük.jóllehet a történelem ese mé nyek so ro zatának tûnik, a történész feladata az események mögött álló gondolatok re konstr uk ci ó ja ezek újragondolása révén. A történelmet ig a z án be fo lyá so ló, in di vi du á lis tet tek mö göt t álló gon do la tok ra viss z avezethetô történelem-fog alom le s zû k í tô ér tel mû : c sak an nak van ig a z án története, ami nyelvi-fogalmi síkon rekonstruálható, szöveges emlékek alapján, és ebbôl is igazán annak, ami a mai állapot elôzményének tek int hetô va la mi lyen, meg le he tô sen s zûk ér te lem ben. Colling wood szemléletes megjeg yzé se : a ves ztet t c sa ta had ve zér ének gon do la tai és ál ta lá ban a törté nel mi té ve dések újragondolhatatlanok. 7 Története ezek szerint csak a szélesebb értelemben vett mi -nek le het, a má sok -nak nem. E té tel mé lyen gyö ke re zik az eu ró pai kon ti nen tá lis hagyományban, amelynek gondolatvilágát a britek közül kevesen veszik át olyan mértékben, mint Collingwood. 8 A gondolat kla ss zikus megjelenése a vi lág tör té ne lem eg yen lô a z ön meg ér tés sel toposz, a kérdés csupán annak a mi -nek az értelmezése, amelynek önmegértésérôl szó van. Colling wood meg oldása szerint a mindenkori gyôztesek gon do la ta i nak fo lya ma ta azo nos a tör té nelem menetével, ebbôl áll össze az a mi, amelynek történetét rekonstruálja a történettudomány. E konstrukció fölveti persze azt a problémát, hogy a történelem ágensei hol gyôznek, hol veszítenek, hol pe dig g yô ze lemként vag y vereségként nem leírha tó in ter ak ci ók ba bo c sát koz nak és mind ezek tapa sz ta la ta tör ténetük részévé válik. A g yôztes gon do la tai ezér t ál ta lá ban ér tel mez he tet le nek a z azt meg elô zô ve reségek tapasztalatának a kontextu sán kí vül. Más ként igyek szik megoldani e kérdést például Huizin ga : Tör té ne lem az a szel le mi for ma, amelyben egy kul tú ra szá mot ad ma gá nak múlt já ról [, azon ban] [m]ind az új ra meg új ra meg fej tett klas szikus ókor, mind a ré gi és újabb Ke let, majd pe dig az egész vi lág pri mi tív kul tú rái sa ját mû velt sé günk alko tó ré sze i vé váltak, és sokkalta mélyebb és lénye ge sebb ér te lem ben, mint ahog y al kal ma sint általá ban tu da tában vag yunk. Alkotóré szeivé lettek ró luk va ló tu dá sunk és szán dé kuk meg ér té se ré vén [...] A mo dern nyu ga ti kul tú ra az el sô, mely nek múlt ja az egész vi lá gé, csak a mi tör té nel münk: világtörténelem 9. A holland mester indológiai tapasztalatainak és Collingwood római kori régészeti tevé keny sé gé nek nyilván szerepe van a kétféle történelem ér tel me zés ben. (Gon dol juk meg, ha Collingwood ré gé sze ti pályája úg y alakul, hog y írásbeli kontex tus ba be il leszt he tet len ôs ko ri em lé ke ket kell kiásnia a Hadrianus-fal helyett, milyen elméletet alkot a történeti megismerésrôl?)e mellékes tényezôk 7 Té te le egyéb ként el lent mond an nak, ami az is me ret el mé le ti mû ve i ben és a Rus sel l -el va ló vi tá ban ki fej tett kérd é s - f e l e l e t l o g i k á b ól a tör té n e t i m e g i s m e r é s r e vo n a t koz n ék. E z e n a z el m é l e t i al a p on é p p e n a z t kel l e n e m ondania, hogy a gyôztes gondolatai interpretálhatatlanok a veszteséi nélkül, hiszen ez is egyfajta párbeszéd. 8 A kon t i nen t á lis p ár hu z am il lu s z t r á ci ó ja ként áll jon it t eg y, a ma g a ko r á b an nép s ze r û é s el ter je dt ös s ze f og la lás nak, Otto Braun könyvének egy Collingwood késôbbi írására rímelô, jellemzô megjegyzése: Általában nem tárgya a történettudománynak, mondja Braun, hogy Caesar vagy más római polgárok mit szoktak reggelizni, de ha Caesart tör té ne te sen meg mér gez ték vol na, a z n a p i r e g g e l i j e már is tör té nel mi adat tá vál na. Ma gya rul lásd: Bra un Ot tó; Pukán szky Bé la [ford.]: Bevezetés a történetfi l o z ó fi á ba. Pfeifer Fer di nánd (Zeidler Test vé rek) Nem ze ti Könyv kereskedése, Budapest, 1922. [A könyv németül 1921-ben jelent meg.] 9 Huizin ga, Johan; (ford.: Rad nó ti Mik lós): A tör té ne lem fo gal má nak meg ha tá ro zá sa. in: uô: A tör té ne lem igé ze té ben. Vá l o g a tot t ta nu l m á ny ok. Bu da pest, 1997. Aka dé mi ai Ki adó 16. o. [Huizinga az idé zett ta nul mányt 1929-ben ír ta.] 132

le szá mí tá sá val is a történelem értelmezésének ug yanazon a tör té net fi lo zó fiai hagyományon alapuló, mégis alapvetôen más megoldását láthatjuk a két idézett megnyilatkozásban. A z írás be li kon textus nélküli, történelem elôtti, törté ne lem nél kü li, pre his to ri kus le le tek ér tel me zé se ese tében, különösen, ha egész kultúráról van szó, a prob lé ma nem csu pán tör té netfi lo zó fiai. Mindennapi szaktörténészi tapasztalat, hogy ilyen esetekben nem mûködik az eseményekbôl álló történelem modellje. Tegyük föl, hogy bizonyosan tudjuk: a mocsika kultúrában sok kis ha da ko zó ki rályság osztozot t az akkori civilizált világon. Le he tet len re konst ru ál nunk, mi kor ki kit hó dí tott meg ez len ne a ha gyo má nyos tör té ne lem-kép bôl kö vet ke zô prog ram, és ilyen fé le re konst ruk ci ók nem is elé gí te né nek ki. In kább azt akar juk meg tud ni, mi lyen volt a moc si ka há bo rú, hadsereg ál ta lá ban, akár anélkül, hogy egyetlen valóságos csatát rekonstruálni tudnánk. A moc si kák há bo rú ról alkotot t társadalmi reprezentációit és a há bo rú nak a tár sa dal mi fo lya ma tok ban be töl töt t struk tu rális szerepét akarjuk megismerni, anélkül, hog y bár mely meg ha tá ro zot t moc si ka ál lam bár mely va lóságos háborújának a történetét ismernénk, sôt, ez utób bi iga zá ból nem is ér de kel bennünket. Collingwood azt, ami rekonstrukciónk végsô célja lehet, csupán a hadvezér individuális gon do la ta i nak rekonstrukciójához nélkülözhetetlen, bekalku lá lan dó kon tex tustként tar t ja fi gye lemre mél tó nak, és a kontextust adó elemek történetének önma g á ban vet t ku ta tá sát jó, ha el is me ri a tör té net tu do mányok segédtudományának. A fönti, az egykori társadalmi reprezentációkat rekonstruáló programhoz a mocsika-kutatók szokáso san vá lasz tot t mód szere az e kultúrában nag y számban fenn ma radt kü lön bö zô plasz ti kus és ké pi áb rá zo lá sok, va lamint a sírokban és áldozati helyeken talált hasz ná la ti tár g yak ké pe i nek eg y más ra vonatkoztatása. 10 Úgy tû nik, a ku ta tók azt gon dol ják, a ké pek ré vén ké pe sek le szünk a moc sikák fe jében egy kor volt ké pek nek a meg is me ré sé re, nem az egyes moc sikák fe jé ben egy kor meg je lent egye di ké pe ké re per sze, hanem képtípusoknak az egykori kollektív em lé ke zet ben va ló meg je le ní té sé re. E ké pi és tár gyi em lékek a hagyományosan történelem elôt ti nek vagy nél kü li nek ne ve zett kul túrák hoz tar toz nak, az önmag ában vet t képnek éppen ezér t a klas szi kus tör té net tu do má nyon be lül nincs saját elemzési módszere, ezért azt máshonnan kell kölcsönvenni: A képzômûvészetek esztétikájából. A történettudományban azonban nem az egyedi képet és an nak mû vé szi megvalósítását viz sg áljuk, mint az esztétiká ban, ha nem az t ig yek szünk meg fej te ni, amit áb rá zol. Gondoljukel,hogyakereszténymûvészetismert Krisztus ta nítvá nyai lábát mossa - áb rá zo lá sa i ból nem a kép esztétikumára vag yunk kívánc si ak, ha nem ma g át a tör té ne tet akar juk re konst ru ál ni írá sos és szó be li ha gyo mány nél kül. A leg jobb eset ben is csak olyas mi le het ne az eredmény, hogy valami feszültség van a képen a magasabb és alacsonyabb presztízsûként ábrázolt fi gu rák kö zöt t, és a tanítványok zavarodot t arckifejezése és a kép Krisz tust kö zép pont ba ál lí tó kom po zí ci ó ja alapján megér tjük, hog y alakjainak eg ymáshoz va ló vi szo nya va ló já ban más, mint az elsô pillanatban látszik. Az értelmezés azon ban így is sok fé le le het ne, a tör té net és a ke resz tény szimbolika ismerete nélkül a legtöbben alighanem a szerepcserék és álruhás királyfiak sok kultúrában is mert mo tí vumainak valamelyikét magyaráznák bele a je le net be. Az etnográfiából. A vizsgálati módszer it t meglepôen hason ló, hi szen az et nog rá fia ese té ben sem az egyedi történet a lényeg, hanem a típus, a szokás leírása. Ha egyedi cselekedeteket, mondjuk vér bos szú-tör té neteket vag y kocsmai verekedé seket írunk le et nog rá fi ai szem pont ból, en nek nem az a célja, hogy eseményeket rögzítsünk, mint a háborúk történetének megírásakor vagy a rendôrségi jegyzôkönyvben, hanem inkább annak a feltárása, hogy milyen sza bá lyok sze rint szokott le foly ni a vérbosszú vagy a kocsmai verekedés az adott kultúrában. Az individuális példák esetlegesek, 10 A moc si ka iko nog rá fi á b a v a l ó b e ve z e té s ké n t l á s d p é l d á ul a z É s z a k- K a r o l i n a i E g y e te m kö ve t ke z ô k ur z u s á t, a ku ta tá si te rü let in téz mé nyi be ágya zó dá sá ra jel lem zô mó don az ant ro po ló gi ai kur zu sok kö zött : http : //rla.unc.edu/mocheicon/ 133

hiszen megfigyelhettük volna az adott kultúra másik kocsmáját, másik vérben álló családját is. Ter mé sze te sen jól tes szük, ha mi nél több ese tet re konst ru á lunk, de ezt ép pen azért tesszük, hogy az ese tek mi nél inkább elveszítsék individualitásukat és mi nél vi lá go sab ban utal ja nak a ta pasz ta la ti általá no sí tás formájában megfogalmazandó törvény re. A fönti két tudományból vett módszerek alkalmazásának oka és következménye egyben, hogy az adott tár gyak gyûj tô je igen sok szor, szin te nor ma sze rû en egy- e gy mû vé sze ti vagy etnográfi ai in té z mény. E s ajáts ágban is k i f e jezôdik, hog y e kul tú r ák és em lé ke ik a z in té z mé nyek ala pí t á s a kor ur alkodó s zemlélet s zer int nem a történelem részei. Ilyen szem lé le tet az eu ró pai kultúrához tartozó leletekkel kapcsolatban nem szokás megfogalmazni: gondoljuk el annak az in téz mény rend szer nek az ab szur di tá sát, amely ben a moc si ka tár gyak kor tár sa it, a nép ván dorlás-kori germán leleteket a Magyar Néprajzi Múzeum gyûjti és munkatársai a diósjenôi népszokás ok b ól ig ye ke z nek megf ejteni temetkezé sük s zimb o li k á ját, hi s zen ot t ver te ôket tönk re Mar cu s Aure lius. A moc sikák és más prein ka kul tú rák vizs gá la ta kor ez zel szem ben a több száz, il let ve több ezer éves leleteknek az összevetése a mai, más tárgyi kultúrát képviselô kecsua parasztok nép s zo k á s a i v al s zinte kötelezô móds zer. Áttérve a mocsika kultúra szokásos elemzéseire, vizsgáljuk meg, hogy a fönti történetfilozófi ai és isme ret el mé le ti problémák hogyan figyelhetôk meg a ku ta tók elô fel te vé se i ben. A történészek állandó kísérletet tesznek annak az empirikus közösségnek a megkeresésére, ame lyik nek a mocsika nevû régészeti kultúra a saját múlt ja. Eljárásuk során hangsúlyosan és nagy szabadsággal alkalmaznak néprajzi analógiákat és túlhang sú lyoz z ák a leletek kötôdését a mai indián lakos ság eg y- e g y szûk kö zös sé gé hez. Év ti ze de k ig az egyik Moche-völ gyi in di án fa lu ban vél ték föl fe dez ni a moc sikák utó dait 11, vagy éppen messze élô mai hegyi törzsek szokásaival vetették össze a temetkezési leleteket 12. A ré gé szek a moc si ka tárg y tí pu sok nak és jellegzetes ábrázolásoknak soks zor a mai kec suából köl c sön zöt t ne ve ket adnak, a le le tek nek a z indiánokhoz való tartoz ását k ife je zen dô. E z t ak kor is meg te szik, ha a z in ka korszak nem is ismerte az illetô tárgytípust és a mai kecsua szó jelentése nem pontosan egyezik a ré gé sze ti le le tekkel. (Az aranyötvözetbôl drágakôbe ra kás sal ké szült jel leg ze tes moc si ka ál do zó - kést például egyszerûen a kést jelentô kecsua szóval jelölik, amely nem mond többet a tárgyról, mint spa nyol vagy an gol meg fe le lô je). A moc si ka kul tú ra örököseit ilyen direkt módsze rek kel meg ta lál ni kí vá nó el já rás per sze kis zol g ál tat ja a régés zeti hipotéziseket néhány, laikusok ál tal is meg fo g al ma z ha tó el len ve tés nek. Példaképpen lássunk e lehetséges ellenvetések közül néhányat: a néprajzi analógiák az Inka-kor való ban má ig to vábbélô, a g yarmato sítás elôt t felnôt t elô ke lôk el be szé lé se i bôl vi szony lag jól is mer t szokásait, nyelvét, vallását vetítik akaratlanul is vissza még messzebb az idôben. Ezzel szemben jó zan és szel szá mít ha tunk ar ra, hogy ami eset leg a csimu bi ro dal mat és az in ká kat is túl él te a moc sika ci vi li z á ci ó ból, a z biztos, hog y nem a hatalmi le g i ti má ció jel ké pe i vel ter helt, a ké sôb bi c simu 11 Népszerû kézikönyvek újabb kiadásai is folyamatosan hivatkoznak még erre a 20. század elején tett kísérletre. Lásd pél dá ul: Michael Coe, Dean Snow, Elis a beth Ben son: A z ô s i A m e r i ka a t l a s z a. He li kon, Ma gyar Könyv klub, Budapest, 1997. Az erre vonatkozó utalás a 188. oldalon található. 12 A katolikus Mindenszentek véletlen egybeesése az Inkák régi halotti hónapjával, novemberrel régóta ismert a népi vallásosságban ebbôl eredô szokáskeveredéssel együtt. Ezt a párhuzamot viszik át sokan minden régi vagy új i n d i á n h a l ot t i s z o k á s m a g y a r á z a t á r a. A viszonylag távoli néprajzi analógiára példaként lásd: Yuri E. Berezkin: Moche Soci e ty and Iconog ra phy. in: Anne-Marie Hoc qu uenghem, Ta má si Peter, Chris tianne Villain-Gandossi: Pre-Columbian Col lec tions in Euro pean Muse um s. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 270 277. o. Berezkin ebben az írásában a mai kelet-ecuadori Canelor í t u s s al ve t i ö s s z e a m o c si k a k ul t u s z o k a t, a z o n a z al a p o n, h og y m i n d ké t h e l y e n ké s z í te t te k /ké s z í te n e k e g y s z er h a s z n á l a to s é s u t á n a e l á s ot t s z e r t a r t á si e d é n y e ke t. 134

és in k a kul tu s zoktól el ütô ur alkodói temetkezési r ítus. ( A z utób bi két kul tú r á ban rend s ze re sen körbehordozták halott uralkodóik múmiáit, ezzel szemben a mocsikák eltemették elôkelôiket). A z in kák ha g yo mányából tudjuk, hog y a z inka kors z ak val lá si s zo lar iz á ció ja ké sei, mes ter sé ges, erôszakosan keresztülvitt, a birodalmi ideológiához tartozó jelenség volt 13, így szkep ti ku san kell fogadnunk a mocsika tárgyi világ arany-ezüst kettôsségét az ezüst / Hold könnye, arany / Nap kön nye in ka ko ri szimbolikája alapján értelmezô gyakori el mé le te ket. A fönti, a szaktudomány vitáiban igazolható vagy cáfolható ellenvetéseknél azonban fontosabbnak tartok egy elvi jellegû meggondolást: nem kell keresni a továbbélôket. A leletegyüttes akkor is a mi múltunk, az emberiség múltja lenne, ha biztosan tudnánk, hogy a tárgyak alkotóinak nem él biológiai le szár ma zot t ja. ( A ha lottaknak a mai indián lakosságétól el té rô ant ro po ló gi ai jel leg ze tes sé ge i bôl egyébként arra következtethetünk, hogy e biológiai leszármazottak, ha vannak is, nem lehetnek túl sokan és nem alkotnak identitással rendelkezô közösséget.) Erôsebben fogalmazva azt mondhatnánk, Huizin g a fönt idé zet t gondolatát tovább általánosítva : nem c su pán min den em ber, ha nem min den ra ci o ná lis lény története is a mi történelmünk része, termé sze te sen nem a bi o ló gi ai le szár ma zás alap ján. ( A tör té nettudomány más területein ilyen problémá kat a ne an der völ g yi le le tek be so ro lá sa okoz: egyes kutatók számára az a törekvés, hogy e leleteket a történelem részének tekintsék, azt je len ti eg y ben, hog y ki kell mutatni a biológiai keveredést a homo sapiens sapiens-szel.) 14 Visszatérve az írásom elején említett kép / lelet összehasonlításra, újra föltehetjük a kérdést: mit tudtunk meg a képek öszszevetésével a mocsika-kutatók szerint és mit fogadhatunk mi el ma g y a r á z a tuk ból. A ku ta tók azt ígé rik, hogy mód sze rük ré vén meg ért jük a moc si ka mi to ló gi át, fi lo zó fi át és a társadalmi intézményeket. 15 E né zet tel szem ben is megfogalmazható néhány g yakorlati el len ve tés: a ké pek ér tel me zé se sok szor ad hoc jel le gû, azok eg y sze rû en mást is je lent het nek. Né hány, alig ha biz ton ság g al meg ala poz ha tó elôfeltevés nélkül nem érthetô meg, hogy miért tekintenek például egyértelmûen hadifogolynak az elemzôk szinte minden, fizikai kínokat elszenvedô férfialakot. Itt is fontosabbnak tartok azonban egy elméleti megfontolást: Christopher Donnan, Walter Alva és mások a képi információkat úgy elemzik, mintha a mögöttük egykor megvolt szöveges leírást kel le ne meg fej te ni. Ennek érdekében etnográfiai és késôbbi kul tú rák ból szár ma zó ana ló gi á kat használ nak meg le he tôsen nag y szabadsággal, ami bizonytalanná te szi kö vet kez te té se ik ér té két, va la mint hu mán eto ló gi ai evidenciákat alkalmaznak, ami viszont túl tág ér tel me zé si ke ret. A fönti kritikák után mi marad elfogadható a leletek magyarázatából? Ál ta lá nos em be r i dolgok : L ám, it t is volt emberek közöt ti, tér be li s zim bo li ká ban k i fe je zô dô hi e rar chia. Ez azonban még nem történelem, ilyesmit tudunk mon da ni va la mely ál lat faj meg fi gyelésének eredményeként is. 13 A szoláris kultuszok erôszakos terjesztésérôl Peruban lásd: Geoffrey W. Conrad and Arthur A. Demorest: Religion and Em pi re. The dynam ics of Aztec and Inca expan sion is m. CUP, 1984. 14 A kö zel múlt b an meg f o g al ma zot t hi p o té zi s ek jó ös s ze f og l a l á s át l á s d : Daniel K auf man : Com par isons and the case for inter ac tion among Nean derthals and early mo dern humans in Lev an t. = Oxford Journal of Archeology. Vol. 20. No. 3. August 2001. 219 240. o. A mai em ber rel egy fajt nem ké pe zô hominida leletek ér tel me zé sé nek el mé le ti problémáját bôvebben érintettem Az em be ri ség szár ma zá sá ról al ko tott el mé le tek eti kai és po li ti ka fi lo zó fi ai imp li ká ci ói címmel, 2001. augusztus 30-án Kaposvárott és A paleoantropológia (hiányzó) fi l o zó fi á ja cím mel 2001. no vem ber 3 - án Ko l oz s v á rot t t ar tot t el ô adá s om b an. M in d ké t el ô adá s om jeg y ze tek kel b ô v í te t t s zö ve g e k i adá s al a t t v an. 15 Walter Alva például több helyen ilyen kijelentéseket tesz: Bár [a mocsikáknak] írásuk nem volt, realisztikus és k i f e je zô v á z a kép eik k i t û n ô le ír á s t a d nak a v al l á si é s a min den na p i éle t rôl, v a l a min t a mí to s zok ról. M ajd késôbb: [ A s í r o k f e l t á r á s a f ] e l b e c s ül h e te t l e n h oz z á j á r u l á s t j e l e n te t t a z e g y ko r i t á r s a d al m i s z e r ke z e t, a v al l á s, a z élet vis z o n y o k m e g i s m e r é s é h e z ; il l e t ve : f o g al m a t al kot h a t t un k [... ] b i z o n y o s m é r té k ig fi lo zó fi ai gon dol ko dá suk ról is Al va i. m. 265 266. o., 280. o. 135

A tárgyi környezet, a technika rekonstrukciója: ha sok lámakaraván van részletesen ábrázolva a cserepeken, nehéz úgy érvelni, hogy nem ismerték ennek az állatnak a málházását; ha sok, arany és réz öt vö ze té bôl álló tárgy van, kohászati ismereteik kel lett, hogy le gye nek, és így to vább. Collingwood és a klas szi kus fel fo gás sze rint per sze ez sem a tör té ne lem tár gya. Meg is mer he tünk viszont általános mozgásokat, eg y faj ta pre his to ri kus geopoli tikát 16. Itt olyan meg kö ze lí tés ben beszélhetünk a történelem elôtti tör té ne lem rôl, mint a mai po li ti ká ról is szo kás bizonyos kontextusban. Nem tekintjük tehát a vizsgált régészeti kultúrákat egykor hordozó embere ket tör té nel men kí vü li nek, és íg y bur kol tan az em be ri sé gen kí vü li nek sem, vi szont nem tud juk megkülönböztetni e vizsgálatokat azoknak a racionális lényeknek a vizsgálatától, akik nem (voltak) az em be ri faj ré szei és józanul lemondunk arról, hogy va la ha is a fe jük be lás sunk. Milyen tí pu sú in formációt adhat tehát nekünk a Sipáni Úr és az em lí tett je le net pár hu za ma? Csupán egyfajta képi analógiát, amelybôl sokféle narratívum következhet, de egyik sem kényszerítô erôvel. Ki von ha tók belôle nyelvileg ki fejezhetô ele mi in for má ci ók, azon ban az egész nem fordítható át nyelvi logikára. Szokták mondani, hogy a mocsikáknak nincs írásuk, ikonográfiájuk azonban úgy mû kö dik, mint egy ké pes könyv. So kan ön tu dat la nul is úgy ér tik ezt a mon da tot, hogy e ké pes könyv olyan, mint az a képregény, amelynek elvesztek ugyan az aláírásai, de rekonstruálhatók. Írásomban amel let t kí ván tam érvelni, hog y e képaláírá sok rekonst ru ál ha tat la nok, mer t sem mi lyen ér te lem ben nem is lé tez tek: ha a moc sikák va la mit akar tak vol na ír ni a ké pe ik alá, te het sé ges nép lé vén fel ta lálták vol na az írást és a tör té nel mi kró ni ka mû fa ját. Ez a megismerési korlát azonban nem jelenti azt, hogy az, ami a mocsika kultúrából valóban megérthetô, ne lenne a világtörténelem része. 16 Az ilyen tí pu sú vizs gá lat ra pél da ként lásd: Izumi Shi mada: Horizontal and vertical dimensions of prehistoric states in north Pe ru. in: Jonatan Haas, Sheila Pozorski, Thomas Pozors ki [ed.]: The Ori gins and Deve plo ment of the Andean State. CUP., 1987. 130 144. o. 136