Bevezető go dolatok Magyarországon évente 4,6 millió tonna kommunális szilárd hulladék keletkezik 30 %-a biológiailag lebomló, újra hasznosítható Újrahasznosítás egyik módja a komposztálás
Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a talajba.
Filmvetítés Komposztálás A Hu Mu Sz filmje
A komposztálás célja: A háztartási hulladék mennyiségének csökkentése Pénzmegtakarítás Kevesebb kommunális hulladékot kell elszállítani, kezelni, így az erre fordított költségek csökkennek.
A ko posztálás elő yei: A tápanyagok visszajuttatásával a talaj minősége javul: nő a biológiai aktivitása, jobb lesz az ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben, javul a talaj szerkezete: ez elősegíti a talaj levegőzését és a vízháztartását
Környezetbarát eljárás: Nem kell égetni- így a levegő sem szennyeződik A kész komposzt trágya, műtrágya helyett is használható
Gazdaságos eljárás: Pénzt takarítunk meg vele
Kinek éri meg komposztálni? Aki saját kertjében fel tudja használni Alkalmas balkon növények tápanyag utánpótlására is
Kell-e hozzá szakértelem? Nem szükséges, hiszen a folyamatot a természet végzi. Az ember szerepe csupán annyi, hogy megfelelő odafigyeléssel biztosítsa a szükséges feltételeket.
Feltételek A megfelelő komposztáló edény Megfelelő oxigén és nedvesség tartalom Folyamatos ellenőrzés A szén és nitrogén arányának beállítása a talajban élő mikroorganizmusok- gombák, baktériumok- miatt van rá szükség). Ezekre azért van szükség, mert a szerves anyagok bontását végzik.
Mi kerülhet a komposztba és mi nem? A komposztálható nyersanyagok egy háztartásban két alapvető helyről származhatnak: A konyhából és a kertből. A komposztládába elsősorban növényi hulladékot helyezzünk!
A konyhából származó hulladékok: gyümölcs és zöldség pucolás hulladéka szobanövények hervadt, de egészséges részei teazacc, virágföld, kevéske fahamu kicsi mennyiségben állati hulladék: pl. tojáshéj, toll, szőr, haj, köröm, kisállatok ürüléke
papír (festetlen natúr karton, selyempapír) kismennyiségben gyapjú, pamut, lenvászon jól feldarabolva
A kertből származó hulladékok : zöld és barna növényi részeket használjunk fel A zöld részek: pl. lomblevelek, fűnyesedék, gyomok, palánták, lehullott gyümölcsök Ezek vízben és nitrogénben gazdagabbak.
Barna növényi részek: pl. faágak, gallyak, fakéreg, faforgács, fűrészpor, széna, szalma Ezek sok szenet tartalmaznak.
A barna és a zöld növényi részek helyes arányának tekinthetünk egy faágat. Akkor állíthatjuk be a szén és nitrogén helyes arányát, ha a komposztálóba kerülő zöld és barna hulladék mennyiségét egy faághoz hasonlítjuk.
Mi nem kerülhet a komposztba? festék, lakk, olaj- és zsír maradékok szervetlen, nem lebomló anyagok műanyag, üveg, fém, cserép) ételmaradék: hús, csont, bőr, zsíros levek, szószok fertőzött, beteg növények húsevő állatok alma
Veszélyes, magas fémtartalmú anyagok (forgalmas utak mentén lekaszált fű, gyom, elemek, akkumulátorok) porszívó porzsákja használt pelenka
Vannak komposztálható, de nehezen lebomló növények, melyeknek magas a gyanta- illetve olajtartalma. Ezeket csupán kicsi mennyiségben, szárítva, gondosan felaprítva szabad felhasználnunk pl. dió, gesztenye, tölgy, fenyőfélék
A komposztálás menete: 1. Gyűjtés 2. Aprítás 3. A komposztálóedény feltöltése 4. Keverés, átrakás 5. Felhasználás
A ko posztálás előkészítő lépései: 1. A komposztálótartályt árnyékos, félárnyékos, jó vízelvezetésű helyre tegyük! Rácsos alja közvetlenül érintkezzen a talajjal. 2. A tároló (komposztáló) edény részletes bemutatása, használatának ismertetése KOMPOLYT 400 literes edény bemutatása
3. A komposztálandó hulladék aprításának fontossága. A kézi és gépi aprítás A projektben használandó aprítógépek bemutatása, használatuk ismertetése MTD 465 benzinmotoros gép VIKING GE 355B gép
A komposztálás menete: 1. Gyűjtés: A konyhai hulladék tárolásához jól tisztítható, zárható gyűjtőedényt használjunk. 2. Aprítás: A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat cm-nél kisebb darabokra aprítani 3. A komposztáló edény feltöltése: rétegezés fontossága
A tartály aljára jól szellőzést biztosító anyag helyezése (pl. faforgács, fakéreg) A folyamat gyors beindítása céljából rétegezzünk kész komposztot, vagy termőföldet Talajjavítás céljából adalékanyagot is használhatunk (savanyú illetve szikes talaj javítása
4. Keverés: A keverést 4-6 hetente megismételjük. Szükség esetén ha túl száraz a komposztunk meglocsoljuk, ha túl nedves átforgatjuk, levegőztetjük, szárítjuk, illetve szénben gazdag fás növényi hulladékkal dúsítjuk.
. A komposzt felhasználási lehetőségei: -6 hónap elteltével a komposztálónkban már felhasználható friss komposzt keletkezik. Ez a növények gyökerei számára még nem felvehető szerves anyagokat tartalmaz, így a talajhoz ne keverjük. Őszi időszakban talaj takarásra kitűnően alkalmas, a talaj szerves anyag tartalmát növelhetjük vele.
10- hónap elteltével már jó minőségű érett komposztunk képződött, mely a talajjal összekeverve, már a növények gyökerei számára is felvehető. Tavasszal alkalmazzuk
Komposzthalomban leggyakrabban megfigyelhető rendellenességek
Túl száraz Oka: Saját felmelegedés vagy a meleg időjárás miatti erős párolgás Mit tehetünk? Locsolás, friss nedves anyag hozzáadása
Túl nedves Túl sok hozzáadott nedves anyag, túl sok csapadék Átrakás, levegőztetés, Száraz komposzt hozzá- adása
Rothadó szag Túl sok hozzáadott nedves anyag, túl sok csapadék Átrakás, levegőztetés, Száraz komposzt hozzá- adása
Muslicák megjelenése Sok nedves, magas cukor Tartalmú hulladék (gyü- mölcs) a halom tetején Levegőztetés, friss hulla- dék mélyebb rétegbe való keresése
Források, felhasznált irodalom www.komposztalj.hu www.kothalo.hu www.humusz.hu www.hulladek-suli.hu Dr. Kocsis István: Komposztálás (Szaktudós Kiadó Ház 2011) Komposztálás a családban- Gyakorlati útmutató (Szerk: Ilyés Tímea, Tömöri László) Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló), Veszprém