Klímajog jegyzet I. fejezet Az Európai Unió a harmadik évezred első évtizedében célul tűzte ki maga elé, hogy a világ vezető klímabarát csoportosulásává váljon. Ezen cél elérése érdekében az EU harmonizált szabályokat dolgozott ki, és elfogadta a klíma-és energiacsomagot, amely a globális klímavédelmi célokat szem előtt tartva állapította meg az EU belső szabályait. A klíma-és energiacsomag rendező elve a 20-20-20, azaz 1. az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 %-kal való csökkentése az 1990-es szinthez képest 2. az energiafogyasztás 20%-ának megújuló energiából való fedezése 3. az energia-hatékonyság növelése: energia-felhasználás 20 %-kal történő csökkentése A klíma- és energiacsomag nagy jelentőségű mind a környezetvédelem, mind a gazdasági fejlődés szempontjából. A csomag segítségével az EU egy erőteljes, dinamikus gazdaságfejlesztési stratégiát kíván felépíteni, arra számít, hogy összehangolt programokkal néhány éven belül vezető szerepet tud játszani az energiahatékony berendezések és technológiák gyártásában, továbbá az ilyen jellegű szolgáltatások nyújtásában. Ezzel a stratégiával fellendíthető a K+F tevékenység, a gazdasági növekedés gyorsulhat, bővülhet a foglalkoztatás, különösen a jól képzett szakemberek számára. A klíma- és energiacsomag a következő főbb uniós jogszabályokat tartalmazza: - Az emisszió-kereskedelmi rendszert (ETS) szabályozó irányelv módosítása - A tagállamok közötti erőfeszítések megosztása az ETS-en kívül eső szektorokban Az erőfeszítés-megosztási határozat olyan szektorokat érint, amelyek nem szerepelnek az ETS-ben (pl. közlekedés, háztartások, mezőgazdaság.) Ezekben a szektorokban 2020- ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja meg 10%-nál magasabb mértékben az ugyanezen ágazatokban 2005-ben kibocsátott összes mennyiség szintjét - A megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítása - A szén-dioxid megkötése és geológiai tárolása (CCS) - A személyautók CO2-kibocsátásának csökkentése A csomag legfőbb eleme az EU ETS 3. kereskedési időszaka szabályainak kidolgozása az irányelv keretében. A 3. kereskedési időszak 8 évig, 2013. január 1-jétől 2020. december 31- ig fog tartani. Ez a hosszabb időszak előreláthatólag hozzájárul majd a rendszer kiszámíthatóságának növeléséhez, a hosszú távú beruházások ösztönzéséhez. Az EU ETS hatáskörébe tartoznak majd - a légiközlekedés 2012-es bevonása mellett - további ipari
ágazatok és olyan létesítmények, amelyek a CO2 szállításával és geológiai tarolásával foglalkoznak. Az EU ETS harmadik időszaka több alapvető kérdésben is különbözik az ETS korábbi időszakaitól: - a kiosztás az eddiginél centralizáltabb módon, az Európai Bizottság kezelésében lévő egységszámláról történik centralizáltan; - a tagállamoknak nemcsak létesítményszintű, hanem létesítményrész-szintű adatokat is számításba kell venniük a kiosztható mennyiség meghatározásánál; - harmonizált szabályok vonatkoznak a nyomon követési és hitelesítési rendszere, az új belépőkre, a bezárásra, az utólagos kiigazításra, a beszámítható kreditfajtákra. II. fejezet A magyar jogszabályi környezet tartalmazza mind a Keretegyezmény, mind az EU klímavédelmi intézkedéseinek hazai jogrendbe történő átültetését. A) A Keretegyezmény végrehajtásául az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szolgál. A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával összefüggő tevékenységeket végző természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartását illetően a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésben az energiapolitikáért felelős miniszterrel, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként Nemzeti Kibocsátási Leltárt készít. A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és nyilvános nemzeti forgalmi jegyzékben történik. A jegyzékkezelő az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kiotói egységeket a nemzeti forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A kibocsátási jogosultságok feletti vagyonkezelői jogot az energiapolitikáért felelős miniszter gyakorolja. A Jegyzőkönyv alapján keletkező kiotói egységek a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó, külön jogszabály szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok. A kiotói egység a nemzeti forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, illetve a jegyzékből való törléssel szűnik meg. A kiotói egységek vagyonkezelője gondoskodik az adott kötelezettségvállalási időszak végén a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről az elszámolás érdekében. Jelen törvény szabályozza a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokban történő részvételt is. Magyarország területén megvalósítandó együttes végrehajtásban jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban az
energiapolitikáért felelős miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt. Magyarország területén a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak meghatározott feltételeknek megfelelően megvalósított együttes végrehajtás teljesítése után a miniszter kibocsátás-csökkentési egységeket állapít meg és ad át az együttes végrehajtásban résztvevő befektető országnak, illetve a befektető ország meghatalmazásával rendelkező szervezetnek. Az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és működtetéséről készített éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója a Kormány rendeletében meghatározott módon, együttes végrehajtás hitelesítővel hitelesítteti. Együttes végrehajtás hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szervezet, akkreditált független hitelesítő vagy más EGT-államban feljogosított hitelesítő vehető igénybe. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet jogalkalmazók számára legfontosabb része a Zöld Beruházási Rendszer szabályozása, amely keretében pályázatok útján támogatás nyújtható a az alábbi célokra: a) épületenergiahatékonyság növelése, b) megújuló energia felhasználásának növelése, c) távfűtő rendszerek hatékonyságának növelése, d) alacsony energiafelhasználású épületek építésének elősegítése, e) világítási és közvilágítási rendszerek energiahatékonyságot növelő modernizációja, f) nyelők létesítésének elősegítése, g) a közlekedési szektorban megvalósuló kibocsátás-csökkentés, h) környezetbarát minősítéssel rendelkező háztartási gépekre, valamint elektronikai eszközökre való csere támogatása, amennyiben az költséghatékony módon igazolható kibocsátás csökkentést eredményez hosszú távra, illetve i) egyéb kibocsátás-csökkentési feladatok megvalósítása. A ZBR-ből támogatás vissza nem térítendő támogatás, ezen belül támogatás, kamattámogatás,visszatérítendő támogatás, egyéb kifizetés formájában nyújtható. B) Az Európai Unió klímavédelmi szabályait Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény határozza meg. A törvény célja, hogy az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében, valamint más, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekben való részvétel feltételeinek megteremtésével Magyarország csökkentse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatát.
A törvény előírja a kibocsátások nyomkövetésének és hitelesített jelentésének kötelezettségét a klímavédelmi célok maradéktalan teljesülésének érdekében. A kibocsátási jelentést az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó egyéni hitelesítővel vagy hitelesítő szervezettel hitelesítteti. Az ÜHG-egységek visszaadása terén a szabály az, hogy az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar Állam részére. Külön rendelkezések vonatkoznak az új belépőkre, amelyek a Nemzeti Kiosztási Tervnek az Európai Bizottság részére jóváhagyás céljából történt benyújtását követően kaptak kibocsátási engedélyt, vagy a létesítmény jellegének, működésének megváltozása, továbbá bővítése következében kaptak új kibocsátási engedélyt. Az új belépő tartalékból kibocsátási egységekre jogosult üzemeltetők a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó eseményt követő december 31-ig kérhetik az energiapolitikáért felelős minisztertől. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet részletes rendelkezéseket tartalmaz a törvényben szabályozott területekre nézve. Üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott kibocsátási engedély alapján végezhető. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gázkibocsátását nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő március 31-ig külön jogszabály szerint hitelesített jelentést tenni. A jogalkalmazók az alábbi díjak megfizetésére kötelesek: 1. Igazgatási szolgáltatási díj az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási díjairól szóló 32/2005 KvVM rendelet (XII. 27.) alapján az üvegházhatású gázkibocsátások engedélyezési eljárásáért. 2. Felügyeleti díj az üvegházhatású gázok kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 38/2006 (VIII. 22.) KvVM-PM együttes rendelet alapján a rendszer működtetéséért. 3. Számlavezetési díj az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet alapján a kibocsátási egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért. Az üvegházhatású gázok kibocsátásáról készült kibocsátási jelentés és tonna-kilométer jelentés hitelesítése keretében a hitelesítő, illetve a hitelesítő szakértő mérlegeli a tárgyévben végzett nyomon követési tevékenységet, megvizsgálja a nyomon követési rendszert, a jelentett adatok és a kibocsátásra vonatkozó információk megbízhatóságát, hitelességét,
pontosságát, a nyomon követési rendszer műszaki továbbfejlesztésének lehetőségeit, valamint elkészíti a hitelesítői jelentést. Hitelesítőként igénybe vehető egyéni hitelesítő és hitelesítő szervezet, továbbá az európai közösségi hitelesítő.