FOGYATÉKKAL ÉLŐK BUDAPESTI SPORTSZÖVETSÉGE

FOGYATÉKKAL ÉLŐK BUDAPESTI SPORTSZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA 2014

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A Fogyatékkal Élők Budapesti Sportszövetsége (a továbbiakban: FÉBSSZ) a Fővárosban működő fogyatékos sportszervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő és támogató, demokratikus, önkormányzati elv alapján működő, érdekképviselet is ellátó, közhasznú civil szervezet. (2) A FÉBSSZ az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011 évi CLXXV. törvény, vaklamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogi személyekre és egyesületekre vonatkozó szabályai (a továbbiakban: civil tv., illetve Ptk.) továbbá a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján fejti ki tevékenységét. (3) A FÉBSSZ neve: - Teljes név: Fogyatékkal Élők Budapesti Sportszövetsége - Rövidített név: FÉBSSZ (4) A FÉBSSZ székhelye: 1053 Budapest Curia u. 3. (5) A FÉBSSZ önálló jogi személy. Az alapítás éve: 1992 (6) A FÉBSSZ működése felett a nyilvántartó Fővárosi Törvényszék és az Ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. (7) A FÉBSSZ címere:... (8) A FÉBSSZ pecsétje:... (9) A FÉBSSZ működési területe: Budapest közigazgatási területe 2. A FÉBSSZ célja (1) A FÉBSSZ a fogyatékos emberek sportjában működő budapesti szervezet, mely szervezi és irányítja Budapest területén a fogyatékkal élő emberek sportjában folyó tevékenységet és képviseli tagjai érdekeit. Célja az országos szövetségek és a Fővárosi Önkormányzat által megfogalmazott, a sportszakmai feladatok budapesti szintű megvalósítása, elősegítve ezzel a fogyatékos emberek életének kiteljesedését, fizikai és szellemi egészségének javulását, az épek társadalmába történő integrációját.

(2) A FÉBSSZ kéri közhasznú szervezetként történő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. A Szövetség tevékenysége a Civil tv 2. -ának 20. pontjában meghatározott közhasznú tevékenysége a Civil tv. 2 -ának 19. pontban meghatározott alábbi állami és önkormányzati feladatok megvalósítását jelenti: 1. Sporttevékenység vonatkozásában a sportról szóló 2004. évi I. Tv. 49. c), d), e), h), m) pontok szerinti alábbi állami feladatok, valamint a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 13. (1) bekezdés 15. pontjában, továbbá a 23. (4) bekezdés 8. pontjában illetve (5) bekezdés 17. pontjában meghatározott alábbi önkormányzati feladatok mint közfeladatok közvetlen vagy közvetett ellátása úgy, mint: 49. c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését,d) az Stv-ben, költségvetési törvényben, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban, valamint az állami sportcélú támogatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a fogyatékosok sportjának a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok támogatásában, e)az esélyegyenlőség jegyében támogatja a fogyatékosok sportját, azon belül a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportolását, h) elősegíti a környezet- és természetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító, egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmények létrehozását, m) támogatja az olimpiai, a paralimpiai és siketlimpiai mozgalmat, és más, az épek és fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeit. 13. (1) bekezdés 15. sport, ifjúsági ügyek; 23. (4) 8. fővárosi szintű sport és szabadidősport; 17. kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek; 2. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vonatkozásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 2. (1)-(5) bekezdései, a 3. -a, és a 18. (1)-(3) bekezdései szerinti állami feladatok mint közfeladatok közvetlen vagy közvetett ellátása úgy, mint: 1998. évi XXVI. törvény: 2. (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. (2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse. (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek.

(4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. (5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban. 3. A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. 18. (1) A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. (2) A fogyatékos személy számára sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni. (3) A fogyatékos személyek szabadidő- és tömegsportját a Magyar Olimpiai Bizottság támogatja, a fogyatékos személyek verseny- és élsportjának támogatása a központi költségvetésből történik. (3) A FÉBSSZ közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti. (4) A FÉBSSZ olyan közhasznú tevékenységet végző szervezet, mely a fentiekben meghatározott közhasznú feladatokat látja el, valamint a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá a szükséges társadalmi támogatottsága kimutatható. A FÉBSSZ a közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, államnak, kell gondoskodnia, az előzőekben meghatározottak szerint. 3. A FÉBSSZ feladatai a) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más civil szervezetek irányába a fogyatékosok sportjának érdekeit; b) koordinálja a sportszövetségek és az egyéb tagszervezetek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai számára; c) vélemény nyilvánít a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai kérdésekben, e területeken kezdeményezi önkormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabály-tervezeteket;

- segíti az utánpótlás-nevelést a versenyszerű diák- és szabadidősportban; - nyilvántartja a fogyatékos sportolók sportszervezeteit, sportágait, valamint a fogyatékos sportolókat; - információt szolgáltat a hazai sportélet résztvevői, képviselői számára, megismerteti, népszerűsíti a fogyatékkal élők sportját; - sportrendezvényeket, programokat szervez a különböző fokban fogyatékkal élő emberek számra; - sportlétesítmények építésénél és fejlesztésénél az akadálymentesítést szorgalmazza; - felkérésre véleményezi a budapesti fogyatékkal élők sportját érintő önkormányzati támogatás felosztását; d) a fogyatékkal élők számára fővárosi bajnoki versenyrendszer kialakítása, valamint egyéb versenyek és mérkőzések meghirdetése, előkészítése, és megrendezése; e) képviseli tagjainak érdekeit. II. FEJEZET ELVEK 4. (1) A FÉBSSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el, országgyűlési, illetve önkormányzati képviselő jelöltet nem állít, és nem támogat (2). A FÉBSSZ közhasznú működése nyilvános, a tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti. A FÉBSSZ szolgáltatásainak igénybevételére előre egyeztetett módon a FÉBSSZ tevékenységének kifejtési helyén, meghatározott formában van lehetőség. A FÉBSSZ szolgáltatásai tagegyesületei számára azonos feltételek mellett hozzáférhetőek. III. FEJEZET A TAGSÁGI VISZONNYAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 5. A FÉBSSZ-nek tagja lehet minden, a Fővárosban tevékenységet kifejtő, fogyatékosok sportjával foglalkozó a civil tv. alapján bejegyzett civil szervezet, amely a jelen Alapszabályt elfogadja és a FÉBSSZ határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. 6. A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése

(1) A FÉBSSZ tagság önkéntes. A tagság az Alapító Közgyűlésen való részvétellel, illetve az alapítás után csatlakozással jön létre. (2) A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell eljuttatni. A tagfelvételi kérelemről az Elnökség határozatot hoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a FÉBSSZ közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő rendes közgyűlés tárgyalni köteles. (3) A tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. (4) A tagsági jogviszony megszűnik: a) Kilépés írásban való bejelentésével, melyet az Elnökség számra kell eljuttatni. Az írásbeli bejelentés megérkezésének napjától a tag jogai automatikusan megszűnnek. b) A tag megszűnése esetén törléssel, melyről az Elnökség határozatot hoz; c) A tagdíjfizetés elmulasztása esetén a megfizetésre való írásbeli (a taghoz igazolható formában eljuttatott) felszólítást követően, amennyiben a kitűzött teljesítési határidő eredménytelenül telik el törléssel. A törlésről az elnökség határozattal dönt. A tagdíjat minden év március 31. napjáig kell megfizetni, d) a tagsági viszony felmondásával, amennyiben a tag, már nem felel meg az alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek. (5) A törlés és a tagsági viszony felmondása tárgyában is az Elnökség hoz határozatot. 7. A tagok jogai és kötelezettségei (1) a tag jogai: a) képviselője útján részt vehet a FÉBSSZ legfelsőbb szervének, a Közgyűlésnek az ülésein, ott szavazati joggal rendelkezik, A közgyűlés és az elnökség ülései nyilvánosak. b) képviselője útján részt vehet a FÉBSSZ rendezvényein, tevékenységében, illetve az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában. Ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat, véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet szóban vagy írásban; c) a FÉBSSZ működésével, célkitűzéseivel, terveinek megvalósításával és pénzügyi helyzetével összefüggésben a FÉBSSZ szerveihez kérdéseket, javaslatokat intézhet, illetve panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat a FÉBSSZ illetékes szerveihez; d) betekinthet a FÉBSSZ irataiba és nyilvántartásaiba, felvilágosítást kérhet a FÉBSSZ bármely vezető tisztségviselőjétől; e) igénybe veheti annak szolgáltatásait és eszközeit. f) A tag választhat és választható az egyesület tisztségeire.

(2) A tag kötelezettségei: a) a FÉBSSZ Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, rendelkezéseinek, valamint hozott határozatainak tiszteletben tartása, betartása, végrehajtása; b) a Közgyűlés által megállapított tagdíj összegének megfizetése c) a fogyatékosok hazai (sérülés-specifikus, sportági, regionális) célkitűzéseinek megvalósítása, illetve azok elősegítése. IV. FEJEZET A FÉBSSZ SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 8. (1) A FÉBSSZ szervezeti felépítése: a) Közgyűlés; b) Elnökség, (7 fő) c) Felügyelő Bizottság (3fő) (2) A FÉBSSZ valamennyi választott tisztségviselőjének megbízatása 4 évre szól. (3) A választott tisztségviselők tisztségükben újraválaszthatók. (4) A FÉBSSZ tisztségviselői a következő személyek: a) elnök b) alelnök c) elnökségi tagok (5 fő) d) a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai (3 fő) A Közgyűlés összehívása V. FEJEZET A KÖZGYŰLÉS 9. (1) A FÉBSSZ legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló Közgyűlés. A közgyűlésben a tagszervezet bejegyzett képviselője vagy annak meghatalmazottja képviselheti a tagegyesületet. A FÉBSSZ a közgyűlését a

székhelyén tartja, kivéve amikor az Elnökség a meghívóban a FÉBSSZ székhelyén kívüli helyszínt határoz meg. A közgyűlés határozatképességét minden érdemi határozat meghozatala előtt vizsgálni kell. (2) A Közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. (3) A Közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek a FÉBSSZ tagjainak 1-1 képviselője. A FÉBSSZ tagjai legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban kötelesen bejelenteni azt a személyt, képviselőt, aki a szavazati jogot gyakorolja. (4) A közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik. (5) A FÉBSSZ Közgyűlése nyilvános. Kivételesen indokolt esetben - különösen, ha személyes adatok, vagy a személyiségi jogok védelme esetén jogszabály alapján a Közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával a nyilvánosságot a Közgyűlés vonatkozó napirendi pontja tekintetében kizárhatja vagy korlátozhatja. (6) A Közgyűlés időpontját az Elnökség legalább 30 nappal az esemény előtt tűzi ki, egyúttal annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a tagokat írásban értesíti. A tagok által beterjesztett javaslatokat akkor lehet napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal írásban az elnökség elé terjesztették. Az e határidő után vagy a Közgyűlésen beterjesztett javaslatok akkor tárgyalhatók, ha a a közgyűlésen minden tag képviselője jelen van és ezzel egyetért. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és a FÉBSSZ szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolása mellett. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelmet az Elnökség elutasítja, vagy nem dönt róla, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. (7) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni: a) ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi a FÉBSSZ Elnökségénél, b) ha az Elnökség az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi, c) ha a bíróság elrendeli, d) ha azt a Felügyelő Bizottság indítványozza, e) ha az Elnökség létszáma négy főre csökken, f) ha az Elnök vagy az Ügyvezető Elnök lemond, illetőleg, ha az Elnökség bármely ok miatt működésképtelenné válik. (8) Az Elnökség a (7) bekezdésben felsorolt esetekben köteles az okot adó körülmény bekövetkeztének tudomásulvételétől számított - 15 napon belül intézkedni a Közgyűlés legfeljebb 30 napon belüli időpontra történő összehívása iránt. (9) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlés szabályai az irányadók.

10. A Közgyűlés határozatképessége (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyűlés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani és 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagok tájékoztatása az eredeti meghívóban a megismételt közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével, megtörtént. 11. A Közgyűlés napirendje (1) A Közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. (2) A közgyűlésen évente egyszer az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell: a) a FÉBSSZ tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót, b) a FÉBSSZ éves költségvetését, c) a Felügyelő Bizottság beszámolóját, d) a FÉBSSZ éves közhasznúsági mellékletét, e) a tagok által a 9. (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével beterjesztett javaslatokat. 12. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a FÉBSSZ megalakulásának, más civil szervezettel való egyesülésének, szétválásának valamint feloszlásának kimondása. b) Az alapszabály megállapítása és módosítása, c) Nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása, d) A FÉBSSZ tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása e) A FÉBSSZ éves költségvetésének megállapítása, f) A FÉBSSZ éves tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló elfogadása g) A Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása h) A tagsági díj mértékének meghatározása i) A tagfelvétel elutasítása ellen benyújtott fellebbezési kérelem elbírálása j) A közhasznúsági melléklet elfogadása k) A FÉBSSZ által szervezett, nagyobb budapesti versenyek, események tervezetének egyeztetése

l) Mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 13. A közgyűlés határozathozatala (1) A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a napirend újra tárgyalandó, amíg döntés nem születik. A FÉBSSZ alapszabályának módosításához a közgyűlésen szavazati joggal jelenlévők háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A FÉBSSZ céljának módosításához, valamint megszűnésének elhatározásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedének szótöbbséggel hozott határozatával kell döntést hozni. A szétválás és egyesülés elhatározásához a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmadának szavazata szükséges. (2) Titkos szavazást kell tartani, a FÉBSSZ tisztségviselőinek megválasztásánál, valamint akkor, ha azt a jelenlévő tagok legalább egyharmada ezt kéri (3) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyén és időpontján túl a Közgyűlésen elhangzottak lényegét, valamint a javaslatokat és a hozott határozatokat, azok hatályát, ill. a döntést támogatók és ellenzők számarányát, és lehetőség szerint személyét. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés Elnöke, valamint a jegyzőkönyv vezetője írja alá és két, a Közgyűlés elején megválasztott tag hitelesíti. A határozatokról az érintett szerveket, személyeket a határozat-kivonat megküldésével értesíteni kell. A Közgyűlés határozatai bárki számára nyilvánosak, és a FÉBSSZ irodáján, valamint a honlapján (www.febssz.hu) hozzáférhetőek. (4) A közgyűlés határozatairól az érintetteket amennyiben a közgyűlésen nem vettek részt a jegyzőkönyv megküldésével 15 napon belül kell tájékoztatni. A jegyzőkönyvet a közgyűlés időpontjától számított 45 napon belül a FÉBSSZ honlapján meg kell jeleníteni minden mellékletével együtt. (5) A FÉBSSZ szervei (közgyűlés, elnökség, felügyelő bizottság) által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. 14. A tisztségviselők megválasztása (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők: a) az elnök,

b) alelnök c) elnökségi tagok d) a Felügyelő Bizottság elnöke e) a Felügyelő Bizottság tagjai (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés négy évre választja. (3) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Egy jelölt esetén a választás a közgyűlés többségi határozata alapján nyílt szavazással is történhet. A tisztújító közgyűlés napja előtt egy hónappal a FÉBSSZ elnöksége jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság köteles a FÉBSSZ tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölő bizottság tisztségre jelöl, vagy aki a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával a jelölő listára felkerül. A titkos szavazást megelőzően legalább két tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani a jelölésnél nem érintett tagok közül akik a titkos szavazást lebonyolítják, szavazatokat megszámolják. (4) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a FÉBSSZ elnökét, majd az elnökség tagjait, ezt követően a Felügyelő Bizottság elnökét, majd tagjait kell megválasztani. Az elnökségi és a felügyelő bizottsági tagok feladataikat személyesen kötelesek ellátni. (5) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének igen szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a közgyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az újválasztási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak 15%- ának szavazatát sem kapta meg, már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi. (6) A közgyűlés által választott tisztségviselő indokolás nélkül - visszahívható. Visszahívást a FÉBSSZ tagjainak minimum egyharmada írásban kezdeményezhet. A visszahívásról a közgyűlés titkos szavazással határoz. A visszahíváshoz a közgyűlés egyszerű szótöbbsége szükséges. A visszahívásra irányuló kezdeményezésnek a közgyűlés napirendjén kell szerepelnie. 15. A tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok (1) A testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt,

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, d) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll. Nem minősül előnynek a FÉBSSZ, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a FÉBSSZ által a tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Ha egy tag valamely kérdésben nem szavazhat, akkor Őt az adott szavazás szempontjából a határozatképesség megállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni. (2) Nem lehet a FÉBSSZ Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) az elnökség elnöke vagy tagja, b) a FÉBSSZ-szel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) a FÉBSSZ cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a FÉBSSZ tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. (3) Nem lehet továbbá a FÉBSSZ vezető tisztségviselője (elnökség és a felügyelő bizottság tagja) az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelent összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesít ő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. Ez a tilalom az adott közhasznú szervezet megszűnését követően három évig áll fenn. (4) A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (5) Az elnökségnek nem lehet tagja, aki a sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták.

16. Az Elnökség (1) A FÉBSSZ képviseleti és ügyintéző (ügyvezető) szerve az Elnökség, mely hét tagú. Az Elnökség a Közgyűlés felhatalmazása alapján a közgyűlések közötti időszakban irányítja a FÉBSSZ tevékenységét. (2) Az Elnökség összetétele: Elnök, alelnök és öt tag. Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (3) Az Elnökség és a felügyelő bizottság tagjává olyan nagykorú személy választható aki: a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, é s b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról é s tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, d) megfelel a Ptk. (2013. évi V. tv.) 3:22. -ában meghatározott feltételeknek. (4) Az Elnök, alelnök és az elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el. 17. Az Elnökség feladata és hatásköre (1) A Közgyűlések közötti időszakban szervezi, irányítja a FÉBSSZ munkáját, tevékenységéről a Közgyűlésnek beszámol. (2) Ennek megfelelően az Elnökség feladat és hatásköre: a) a rendes és rendkívüli Közgyűlés előkészítése és összehívása; b) a FÉBSSZ éves programjának, munkatervének és költségvetési tervezetének előkészítése, ill. annak megfelelő végrehajtása; c) javaslattétel az éves tagdíj mértékére; d) a FÉBSSZ törvényes és Alapszabály szerinti működésének biztosítása; e) a FÉBSSZ működéséhez szükséges belső szabályzatok elkészítése és módosítása, az állandó vagy ideiglenes munkabizottságok létrehozása;

f) a FÉBSSZ éves tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámoló elkészítése, g) gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és ellenőrzéséről, h) a közhasznúsági melléklet elkészítése i) bajnokságok, versenyek kiírása, j) támogatások felosztása, k) állami kitüntetések, elismerések adományozására javaslattétel, l) a tagfelvételi kérelmek elbírálása, m) a 23. (6) bekezdésében meghatározott gazdasági-vállalkozási feladatok ellátása, n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése, o) döntés azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetve a Közgyűlés a hatáskörébe utal, (3) Ügyvezető elnök kinevezése (4) Az Elnökség egyedi határozattal egyéb a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyet is a saját hatáskörébe vonhat. (5) Az Elnökség az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít és terjeszt a közgyűlés elé. A közhasznúsági melléklet tartalma a 350/2011. sz. Kormányrendelet alapján: 1. Közhasznú szervezet azonosító adatai. 2. Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása. 3. Közhasznú tevékenységek bemutatása (tevékenységenként) közhasznú tevékenység megnevezése. 4. Közhasznú tevékenységhez kapcsolódó közfeladat, jogszabályhely meghatározása 5 A közhasznú tevékenység célcsoportjának megadása 6. A közhasznú tevékenységből részesülők létszámának megadása. 7. közhasznú tevékenység főbb eredményeinek bemutatása 8. Közhasznú tevékenység érdekében felhasznált vagyon kimutatása, a vagyonelemeknek, azok értékének és a felhasználás céljának meghatározása. 9. Cél szerinti juttatások kimutatása, és megnevezése 10. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások megnevezése, összesen és érintett tisztségviselőnként. 11. Közhasznú jogállás megállapításához szükséges mutatók megadása, az alábbiak szerint: - Éves összes bevétel, ebből a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján átutalt összeg; - Közszolgáltatási bevétel;

- Normatív támogatás; - Korrigált bevétel; - Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás; - Összes ráfordítások, ebből személyi jellegű ráfordítás és közhasznú tevékenység ráfordításai; - Adózott eredmény; - A szervezet munkájában közreműködő közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek száma (a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően). 12. Erőforrás-ellátottság mutatói 13. Társadalmi támogatottság mutatói. (6) A fentiek alapján a közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. A mellékletben külön kell megadni a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat, valamint be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a FÉBSSZ által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges a Civil Tv. 32. -a szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. (7) A FÉBSSZ a közhasznúsági mellékletet, a civil szervezetek gazdálkodás, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) sz. Kormányrendeletnek megfelelő formában és tartalommal készíti és fogadja el. (8) A FÉBSSZ az éves beszámoló - és közhasznúsági melléklet szövegét a döntést követő 45 napon belül a a saját honlapján (www. febssz.hu) nyilvánosságra hozza. (9) A FÉBSSZ minden évben május 31. napjáig, a nyilvántartást vezető az Országos Bírósági Hivatalnál a mindenkori előírásoknak megfelelően letétbe helyezi, illetőleg közzéteszi a pénzügyi beszámolóját (mérleg és eredmény levezetés), közhasznúsági mellékletét (a 350/2011. sz. Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően), a pénzügyi beszámolóhoz tartozó szöveges kiegészítést, valamint a közhasznúsági melléklethez tartozó szöveges kiegészítést, illetve könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot. A tárgyi dokumentációt a FÉBSSZ a honlapján is teljes egészében közzéteszi és gondoskodik annak saját honlapon történő folyamatos elérhetőségéről a közzétételtől számított három évig. (10) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai a FÉBSSZ tagjai részére kötelesek a Szövetségre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a Szövetségre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnökségi és felügyelő bizottsági tag a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez

kötheti. Az elnökségi és a felügyelő bizottsági tag megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a FÉBSSZ üzleti titkát sértené, vagy ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó Fővárosi Törvényszéktől kérheti a FÉBSSZ kötelezését a felvilágosítás megadására. (11) Az elnökség köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) a FÉBSSZ vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) a FÉBSSZ előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) a FÉBSSZ céljainak elérése veszélybe került. A fentiek miatt összehívott rendkívüli közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a FÉBSSZ megszüntetéséről dönteni. (12) Az Elnökség tevékenységéről a közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel. 18. Az Elnökség működése, határozathozatala (1) Az Elnökség legalább évente kétszer ülésezik. (2) Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az Elnök, az ügyvezetőelnök, a Felügyelő Bizottság, vagy az Elnökségi tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi. (3) Határozatképes az Elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést 15 napon belül újra össze kell hívni. (4) Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő elnökségi tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) Az üléseket az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről (napirendről) az előterjesztések megküldésével legalább 10 munkanappal az ülés időpontját megelőzően értesíteni kell az Elnökség tagjait, ill. a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. (6) Az Elnökség ülései nyilvánosak. Kivételesen indokolt esetben különösen, ha személyes adatok, vagy a személyiségi jogok védelme esetén jogszabály alapján, az Elnökség egyszerű többséggel hozott határozatával a

nyilvánosságot az Elnökség üléséről vagy annak meghatározott részéről kizárhatja, illetve korlátozhatja. (7) Az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét. (8) Az elnökségi ülésekről nyilvántartást, jelenléti ívet, valamint az elhangzottakról emlékeztetőt kell írni, melyet az ügyvezető elnök és e hitelesítésre kijelölt elnökségi tag írnak alá. A nyilvántartásnak, ill. az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, valamint a határozatokat, azok hatályát, ill. a döntést támogatók, a tartózkodók és ellenzők számarányát és személyét. (9) A FÉBSSZ működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki a kívánt betekintést megelőző öt munkanappal korábban megküldött írásos kérelem alapján a FÉBSSZ székhelyén betekinthet. (10) Az Elnökség a közgyűlés és az elnökség döntéseit a döntéshozataltól számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közli az érintettekkel, valamint kifüggeszti azokat a székhelyén elhelyezett hirdető táblára, kivéve a zárt ülésen hozott határozatokat. (11) A FÉBSSZ működése, szolgáltatásai igénybevételének módja, valamint beszámolói közlései az alapszabály rendelkezései szerint nyilvánosak, az azzal kapcsolatos információkat programfüzet, illetve az egyesület székhelyén lévő faliújságon elhelyezett hirdetmények tartalmazzák a 25. (4) bekezdésben meghatározottak mellett. (12) A határozatokról az érintett szerveket, személyeket és a tagságot a határozat kivonatának megküldésével értesíteni kell. (13) A határozatok kivonatát mindig az Elnök, vagy az ügyvezető elnök és egy tag hitelesíti. (14) Az Elnökség határozatai bárki számára nyilvánosak, és a FÉBSSZ hivatali helyiségében megtekinthetőek. 19. Az elnökségi tagság megszűnik a) a Közgyűlés által történő visszahívással, b) elhalálozással, c) lemondással, d) bíróság jogerős határozatával a közügyek gyakorlásától eltiltja, e) mandátum lejártával, ha nem választják újra,

f) a cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, g) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével (Ptk. 3:22. ). 20. Az Elnök feladatai (1) Az elnök feladata és hatásköre: a) a FÉBSSZ képviselete b) az elnökségi ülések összehívása, c) a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, d) az ügyvezető elnök feletti munkáltatói jogok gyakorlása e) kapcsolat tartása a tagszervezetekkel, f) aláírási jogkör gyakorlása, g) rendelkezés a FÉBSSZ bankszámlája felett, valamint utalványozási jogkör az ügyvezető elnökkel együttesen, h) az ügyvezető elnök munkájának felügyelete. (2) Az elnök akadályoztatása esetén képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az alelnökre vagy az elnökség más tagjára is átruházhatja. 21. Felügyelő Bizottság (1) A közgyűlés a FÉBSSZ működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 4 éves időtartamra Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll. A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelő bizottság tagjai a FÉBSSZ más szerveitől, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelő bizottság ellenőrzi a FÉBSSZ működését, az Elnökség tevékenységét a FÉBSSZ érdekeinek megóvása céljából. (2) A Felügyelő Bizottság tagja a FÉBSSZ-ben más tisztséget nem viselhet. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja a FÉBSSZ-szel munkaviszonyban álló, illetőleg gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az a személy, aki a FÉBSSZ Elnökségének tagjával, illetőleg a FÉBSSZ-nél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói. (3) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein. (4) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről az Elnökséget tájékoztatja.

(5) A Felügyelő Bizottság feladata.: a) a FÉBSSZ pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a civil szervezetek gazdálkodására és működésére vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. (6) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során a civil Tv. 41. (1)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kötelesek eljárni, jogosultak a FÉBSSZ gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni. (7) Az ellenőrzések megkezdéséről a Bizottság elnöke tájékoztatni köteles az elnököt. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (8) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja az Elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet. (9) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi. (10) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az Elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Bizottság elnöke közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását. (11) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a bizottság elnöke a FÉBSSZ közgyűlésének köteles beszámolni. (12) A Felügyelő Bizottság működésére az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában az Elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 22. A FÉBSSZ ügyvitele és az ügyvezető elnök (1) A FÉBSSZ adminisztratív vezetője az ügyvezető elnök.

(2) Az ügyvezető elnököt az elnökség nevezi ki. (3) Az ügyvezető elnök feladat és hatásköre: a) irányítja a FÉBSSZ ügyvitelét, b) ellátja a Közgyűlés, az Elnökség, az Elnök, valamint a FÉBSSZ más szervei által rábízott feladatokat, c) az Elnök utasításai szerint, az elnökséggel együttműködve szervezi és koordinálja a FÉBSSZ Közgyűlésének, valamint Elnökségének munkáját, d) képviseli a FÉBSSZ-t harmadik személyek és szervezetek előtt, e) folyamatosan figyelemmel kíséri a FÉBSSZ szerveinek munkáját és arról jelentést készít az Elnökség üléseire, f) az Elnök (Elnökség) döntései szerint koordinálja a Közgyűlés és a FÉBSSZ egyéb szervei határozatainak végrehajtását g) előkészíti az Elnökség üléseit, valamint a napirenden szereplő előterjesztéseket, h) előkészíti és szervezi a bajnokságokat és egyéb versenyeket, i) igazolási, átigazolási minősítési ügyek intézése, j) aláírási, utalványozási jogkört gyakorol, az elnökkel együttesen, k) jegyzőkönyvvezetés, -hitelesítés, -őrzés, határozatok nyilvántartása l) az Elnökség munkájának szervezése és irányítása, m) a határozati javaslatok előkészítése, n) kapcsolat tartása a fővárosi önkormányzat illetékes szakigazgatási szervével, o) kapcsolatot tart a tagszervezetekkel, (4) Az ügyvezető elnök tevékenységéről a FÉBSSZ Elnökségének számol be. VI. FEJEZET 23. A FÉBSSZ gazdálkodása és vagyona (1) A FÉBSSZ éves költségvetés alapján gazdálkodik. (2) A FÉBSSZ működéséhez szükséges bevételek elsősorban a tagsági díjakból tevődnek össze. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a FÉBSSZ bevételei lehetnek még: a) az államháztartás alrendszereitől közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerezett bevétel, vagy más adományozótól közhasznú célra vagy működési költségeinek fedezésére kapott támogatás, illetőleg adomány, b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,