MEGÁLLAPODÁS MELLÉKLET

MELLÉKLET MEGÁLLAPODÁS (Egységes szerkezetben a 2004. június 4.-i, 2004. szeptember 9-i, valamint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a /2009. (06.18.) számú határozatával elfogadott módosításokkal) Abaliget Község Önkormányzata 7678. Abaliget, Kossuth L. u. 87. Aranyosgadány Község Önkormányzata 7671. Aranyosgadány, Kossuth L. u. 25. Áta Község Önkormányzata 7763. Áta, Kossuth L u. 25. Bakonya Község Önkormányzata 7675. Bakonya, Fő u. 19. Baksa Község Önkormányzata 7834. Baksa, Petőfi S. u. 5. Birján Község Önkormányzata 7747. Birján, Kossuth L. u. 14. Bogád Község Önkormányzata 7741. Bogád, Kossuth L. u. 86. Bosta Község Önkormányzata 7811. Bosta, Kodály Z. u. 34/a. Cserkút Község Önkormányzata 7673. Cserkút, Alkotmány u.8. Egerág Község Önkormányzata 7763. Egerág, Szabadság tér 1. Ellend Község Önkormányzata 7744. Ellend, Petőfi S. u. 37. Görcsöny Község Önkormányzata 7833. Görcsöny, Rákóczi F. u. 1. Gyód Község Önkormányzata 7668. Gyód, Fő út 62. Husztót Község Önkormányzata 7678. Husztót, Kossuth L. u. 11. Keszü Község Önkormányzata 7668. Keszü, Petőfi S. u. 24. Kisherend Község Önkormányzata 7763. Kisherend, Deák F. u. 56. Kovácsszénája Község Önkormányzata 7678. Kovácsszénája, Fő út 18. Kozármisleny Község Önkormányzata 7761 Kozármisleny, Alkotmány tér 55. Kökény Község Önkormányzata 7639. Kökény Petőfi S. u. 2. Kővágószőlős Község Önkormányzata 7673. Kővágószőlős, Rákóczi F. út 34. Kővágótöttös Község Önkormányzata 7675. Kővágótöttös, Kossuth L. u. 16. Lothárd Község Önkormányzata 7763. Lothárd, Kossuth L. u. 36. Magyarsarlós Község Önkormányzata 7741. Magyarsarlós, Petőfi S. u. 74. Nagykozár Község Önkormányzata 7741. Nagykozár, Kossuth L. u. 32. Ócsárd Község Önkormányzata 7814. Ócsárd, Kossuth L. u. 25. Orfű Község Önkormányzata 7677. Orfű, Széchenyi tér 1. Pécs M.J. Város Önkormányzata 7621. Pécs, Széchenyi tér 1. Pécsudvard Község Önkormányzata 7762. Pécsudvard, Felszabadulás u. 47. Pellérd Község Önkormányzata 7831. Pellérd, Dózsa Gy. U. 33. Pogány Község Önkormányzata 7666. Pogány, Széchenyi u. 12. Regenye Község Önkormányzata 7833. Regenye, Fő u. 51. Romonya Község Önkormányzata 7741. Romonya, Béke u. 51. Szalánta Község Önkormányzata 7811. Szalánta, Hunyadi u. 63. Szemely Község Önkormányzata 7763. Szemely, Iskola u. 8. Szilvás Község Önkormányzata 7833. Szilvás, Attila u. 35. Szőke Község Önkormányzata 7833. Szőke, Fő u. 7. Szőkéd Község Önkormányzata 7763. Szőkéd, Széchenyi út 58. Tengeri Község Önkormányzata 7834. Tengeri, Kossuth L. u. 32. Téseny Község Önkormányzata 7835. Téseny, Rákóczi F. u. 96. 1

A fenti önkormányzatok 2003. december 09. napján megállapodtak a Pécs és Környéke Önkormányzati Területfejlesztési Társulás létrehozásában, majd a Megállapodás 2004. június 4-i módosításával átalakultak Pécsi Többcélú Kistérségi Társulássá és ezt követően 2004. szeptember 9-én ismét módosították a megállapodást és jóváhagyták a társulást létrehozó megállapodás egységes szerkezetű szövegét. A Magyar Országgyűlés időközben elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról és együttműködéséről szóló 2004. évi CVII. törvényt, ezért a fenti önkormányzatok jelen módosítással átalakulnak a 2004. évi CVII. törvény szerinti többcélú kistérségi társulássá. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 2004. évi LXXV. törvénnyel módosított 1996. évi XXI. törvény alapján, a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás egyben kistérségi fejlesztési tanácsként is működik. A fentiek érvényesítése érdekében a Megállapodást aláíró önkormányzatok az egységes szerkezetű megállapodás szövegét az alábbiak szerint módosítják: A Pécsi kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról és együttműködéséről szóló 2004. évi CVII. törvény alapján, abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötnek. A társulás az 1996.évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 10/G. (1) bekezdése alapján ellátja a Pécsi kistérségre vonatkozóan a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A jelen megállapodás 1. számú mellékletében felsorolt települési önkormányzatok önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati többcélú kistérségi társulást hoznak létre. A társulás határozatlan időre, de legalább 3 éves időtartamra jön létre. A kistérségben működő települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást hoznak létre (a továbbiakban: kistérségi társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására. 2. A Társulás neve: Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás). 3. A Társulás székhelye: Pécs, Perczel Miklós u. 2. A Társulás tagjai és azok székhelyének felsorolását és állandó lakosaik számát az 1. számú melléklet tartalmazza. 4. A Társulás működési területe: az 1. számú mellékletben szereplő települési önkormányzatok közigazgatási területe. 5. A Társulás bélyegzője: Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás felirattal ellátott körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével. 2

6. A Társulás jogi személyként működik, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Döntéseinek előkészítése és feladatainak végrehajtása érdekében költségvetési szervként létrehozott, elkülönült munkaszervezetet alapít, melynek neve: Pécsi Kistérségi Iroda (továbbiakban: Iroda), melynek székhelye Pécs, Perczel Miklós u. 2. 7. A Társulás képviseletét a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese, mindkettőjük akadályoztatása esetén a feladat jellegének megfelelően a bizottsági elnökök egyike látja el. 8. A megállapodásban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásáról a Társulás gondoskodik. 9. a) A Társulás tagjai összehangolt feladatellátásuk, társadalmi és gazdasági érdekeik érvényesítése és településeik fejlesztése céljából a Társuláson belül a Társulás feladatai megvalósítása céljából mikro-körzeti társulást hozhatnak létre. A mikro-körzeti társulás tervezett célját és feladatát azonban véleményezés céljából előzetesen a Társulási Tanács elé kell terjeszteni. b) A mikro-körzeti társulás elsősorban az egymással szomszédos települések lakosságának alapszolgáltatásait biztosítja. c) A mikro-körzeti társulás megalakításának előkészítését a Társulás munkaszervezete, az Iroda végzi. d) A mikro-körzeti társulás működésének szabályait, s az általa ellátott feladatokat a résztvevők külön megállapodásban szabályozzák. A mikro-körzeti feladatellátó társulás a Társulás része. 10. A Társulás egyes feladatai ellátása érdekében intézményt alapíthat, tarthat fenn. 11. A Társulás ellátja a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglaltakat alapján. II. A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATA 1. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait, (hatásköreit): o területfejlesztés, o egészségügyi- és szociális ellátás, o gyermek- és ifjúságvédelem, o alapfokú oktatás-nevelés, o szolgáltatás-szervezési feladatok, gazdaság- és turizmusfejlesztés, o természet- és környezetvédelem, kommunális szolgáltatások, o iskolai rendszeren kívüli szakmai és nem szakmai oktatás és vizsgáztatás, o közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, 3

o ifjúsági és sportfeladatok ellátása, o helyi közlekedés, helyi közútfenntartás, o ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvízelvezetés, o szennyvíztisztítás és elvezetés, o foglalkoztatás, o esélyegyenlőségi program megvalósítása, o állat- és növényegészségügy, o közbiztonság szervezése, o területrendezés, o családvédelem, o hulladékkezelés, o idegenforgalom, o belső ellenőrzés 2. A Társulás működésének alapcéljaként rögzíti, hogy a teljességre törekszik, s e célnak rendeli alá a birtokában lévő erőforrásokat, de a Megállapodást aláíró önkormányzatok már most tudomásul veszik, hogy az 1. pontban meghatározott közös belső ellenőrzési feladatok ellátásában, szervezésében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nem vesz részt. 3. A Társulás az 1. pontban meghatározott feladatellátása során o szakmai és komplex program előkészítő, o javaslattevő, o programmenedzselő, o intézményfenntartó, o koordináló, o döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat. 4. E megállapodás II. 1. pontjában meghatározott feladatok tekintetében a Társulás, a Pécsi kistérségre az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében összehangolt térségi a megállapodásban rögzített szolgáltatásokra vonatkozó egybevont adatbázist működtet. Az adatbázisnak alkalmasnak kell lennie, hogy a térségi, ágazati tervek, projektek elkészítésére és biztosítsa a megalapozott elemzés feltételeit. III. A TÁRSULÁS RÉSZLETES FELADATAI III/A. A Társulás döntést előkészítő, koordináló és végrehajtás szervező feladata 1. A Társulás a feladata megvalósítása során az e fejezet 2-6 pontjaiban foglaltak szerint jár el. 2. A programok tervezése és előkészítése során számba kell venni, hogy: milyen önkormányzati erőforrások vehetők igénybe a célok megvalósításához, 4

milyen egységes kedvezmény vagy támogatási rendszer kidolgozása és működtetése indokolt, fel kell kutatni a szóba jöhető állami és nem állami külső és helyi forrásokat, vizsgálni kell, hogy más kistérségekkel történő együttműködésnek milyen lehetséges eljárása és módozata lehet, az ilyen irányú alternatíva elemzését előnyeivel és hátrányaival számba kell venni, a tervezés során a Társulás települései és más érintettek érdekviszonyait fel kell tárni, az érdekeket össze kell hangolni, a programtervezésnél a lehetséges együttműködők teljes körét fel kell tárni. 3. A Társulás a program előkészítés munkafázisát követően, a programmenedzselés során: figyelemmel kíséri és az elbírálásig gondozza a projekteket (útját figyelemmel kíséri, a szükséges hiánypótlásokat teljesíti), gondoskodik a döntést követően a végrehajtás érdekében szükséges szerződések megkötéséről, az önkormányzati szabályozások előkészítéséről, a megvalósítás érdekében szükséges pályázati kiírások előkészítéséről és a pályázatok lebonyolításáról. 4. A Társulás koordináló feladatkörében a cél megvalósulásáig, majd ha folyamatos működtetést kíván, a működtetés során valamennyi résztvevő munkáját összefogja, szervezi. 5. A Társulás a döntések végrehajtása és figyelemmel kísérése során: komplex módon elemzi a végrehajtást, a cél megvalósulása szempontjából, a végrehajtás tapasztalatai alapján - a hatékonyabb és magasabb szintű ellátás biztosítása céljából - a Társulási Tanácsot összefoglaló elemzéssel és javaslattal tájékoztatja. 6. A döntésekhez a Társulás felhasználja az információs térségi adatbázist, annak kialakításáig a Társulásban résztvevő önkormányzatok jegyzői közreműködésével kell az elemzéshez szükséges adatbázist összegyűjteni. III/B. Ágazati feladatok Területfejlesztési feladatok A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében összehangolja a társulás tagjai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Részletes feladatait a Tftv. 10/A. (2) bekezdésében a kistérségi fejlesztési tanács számára megállapított szabályok szerint látja el. 1. Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait. 2. Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását. 3. Pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében. 5

4. A kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi, regionális és megyei pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban. 5. Megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, a megyei önkormányzattal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására. 6. Véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően. 7. Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében. 8. Forrásokat gyűjthet a kistérségi társulás működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához. 9. Képviseli a kistérséget más, területfejlesztési döntések meghozatalára hatáskörrel rendelkező szervezeteknél. 10. Koordinálja a kistérségben működő társulások és más a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel. 11. Kapcsolatot tart a megyei és a regionális fejlesztési tanáccsal. 12. Pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez. Egészségügyi feladatok 1. A térségben összehangolt hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyelet létrehozása, működtetése. 2. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatoknak azok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményéről. 3. Pályázatot nyújthat be és figyeli az esetleges pályázati lehetőségeket és segíti a társulásban részt vevő önkormányzatokat a pályázat elkészítésében. 4. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez az egészségügyi ellátásban résztvevő dolgozók számára. 5. Vizsgálják a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit. 6. A Társulás szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését és értékelését. 7. Egyeztető fórum szerepét tölti be az egészségügyi alapellátás biztosítására kötött megállapodások során a kistérség önkormányzatai között esetlegesen felmerülő viták elintézésében. 6

Szociális feladatok 1. A Társulás összehangolja a kistérség területén a szociális tevékenységet és szolgáltatásokat végző intézmények fejlesztését, szolgáltatásainak biztosítását, működtetését és működését. 2. A Társulás segíti a szociális feladatok ellátását, saját intézmény alapítása, illetve a térségben működő intézményekkel kötött megállapodás, vagy más szervező - tevékenysége révén, különösen a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatások, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés és az időskorúak nappali ellátása esetén. A Társulás egyes szociális alapszolgáltatások ellátására (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, időskorúak nappali ellátása) Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ néven intézményt tart fenn. A Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ intézmény ellátja Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Bosta, Cserkút, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Ócsárd, Orfű, Pellérd, Regenye, Romonya, Szalánta, Szava, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny települések házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, időskorúak nappali ellátása szociális alapszolgáltatásait. Babarcszőlős, Bisse, Szava községek területén a szociális étkeztetés feladatellátást. 3. A Társulás vizsgálja a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit. 4. A Társulás megszervezi a kistérségben a családsegítő szolgálat vagy központ létrehozását és közösen biztosítja a kistérség települései számára ezen szolgáltatásaikat 5. A Társulás segíti és koordinálja a térségben az etnikai programok kidolgozását. 6. A Társulás a szociális intézmények támogatására pályázatot nyújthat be. 7. A Társulás egyeztető fórum szerepét tölti be a kistérség önkormányzatai között, a szociális ellátás biztosítására kötött megállapodások végrehajtása során esetlegesen felmerülő viták elintézésében. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 1. A Társulás összehangolja a kistérségben a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát és a fejlesztéseket. 2. A Társulás közösen biztosít egyes gyermekjóléti alapellátásokat: gyermekjóléti szolgálat, bölcsődei ellátás családi napközi 3. A Társulás szervezi a máshol igénybe vehető szolgáltatásokhoz való hozzájutást. 4. A Társulás gyermekvédelmi pályázatokat nyújthat be. 5. A Társulás szakmai tanácskozásokat szervez a kistérség gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberei számára. 7

Közoktatási feladatok 1. A Társult önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási és fenntartói- irányítási feladataival összefüggésben: a) összehangolja a közoktatási terveket, b) egyezteti az indítandó osztályok és az iskolák tanulócsoportjainak számát, és együttes javaslatot készít a térség demográfia alapján a tanulócsoportok számára és létszámára, c) előkészíti a közoktatási megállapodásokat, d) az óvodai nevelésben a gyermekek ellátási kötelezettségeit is figyelembe vevő megoldásokat dolgoz ki, e) a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb működtetése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési terveket készít a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelő oktatást, f) az e) pontban foglalt feladatok eredményeként dönt a közös intézményfenntartás létrehozásáról és fejlesztéséről. 2. Az érintett települési önkormányzatok határozatainak megfelelően 2009. augusztus 1-től ellátja a következő közoktatási intézmények fenntartói (irányítói) jogait, feladatait. Intézmény név: Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola Fenntartó: Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (Pécs, Perczel Miklós u. 2.) Székhely: Szalánta, Hunyadi u. 43. Típusa: közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységek: Óvodai intézményegység Szalánta, Németi u. 2. Szavai tagóvoda (tagintézmény) Szava, Kossuth u. 43. Baksai tagóvoda (tagintézmény) Baksa, Rádfai u. 2/a Egerági tagóvoda (tagintézmény) Egerág, Szabadság tér 9. Általános Iskolai intézményegység (1-8 évfolyam) Szalánta, Hunyadi u. 43. Baksai tagiskola (tagintézmény) (1-8 évfolyam) Baksa, Rádfai u. 2/a Egerági tagiskola (tagintézmény) (1-8 évfolyam) Egerág, Pozsony u. 1. A Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Intézmény név: Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ Fenntartó: Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (Pécs, Perczel Miklós u. 2.) Az intézményfenntartói feladatokat a Társulás 2009. július 1-től látja el. Székhely: Pellérd, Park sétány 2. Típusa: Általános művelődési központ 8

Intézményegységek: Óvodai intézményegység Pellérd, Dózsa u. 1. Gyódi tagóvoda (tagintézmény) Gyód, Fő út 98. Görcsönyi tagóvoda (tagintézmény) Görcsöny, Hársfa u. 35. Általános Iskolai intézményegység (1-8 évfolyam) Pellérd, Park sétány 2. Gyódi tagiskola (tagintézmény) (1-4 évfolyam) Gyód, Fő út 98. Görcsönyi tagiskola (tagintézmény) (1-6 évfolyam) Görcsöny, Petőfi u. 1. Közművelődési intézményegység Pellérd. Damjanich u. 9-11. A Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 3. A Társulás megszervezi és működteti a Kistérségben a fejlesztő pedagógiai és logopédiai ellátást. 4. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményéről. 5. A társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási tv. 36. -ában megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki. 6. Működteti a kistérségben az óvoda-vezetői, igazgatói, óvoda-iskolaközi szakmai munkaközösségeket. 7. Szakmai napokat szervez. 8. Kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez. 9. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez. 10. Kistérségi mérési és értékelési rendszert dolgoz ki és működtet. 11. Speciális igényekre (tánc, kézművesség, zene, stb.) szakmai munkaközösségeket alapít. 12. Szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és ellenőrzését. Szakmai tevékenység értékelésére, mérésére közös pályázatokat készít elő és bonyolít le. 13. Egyeztető fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében. Természet és környezetvédelmi feladatok, kommunális szolgáltatások 1. Összehangolja a kistérséghez tartozó települések Települési Környezetvédelmi Programját. 2. A kistérségre közös Környezetvédelmi Programot készít (a továbbiakban: Program). 3. Gondoskodik a Programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás ellenőrzéséről. 9

4. Képviseli a Társulás tagönkormányzatait a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulásban, tájékoztatja a tagönkormányzatokat a tervezett döntésekről, illetve a projekt előrehaladásáról. Közös hulladékgazdálkodási tervet készít és szervezi annak végrehajtását 5. Az állati hulladék közös gyűjtését és ártalmatlanítását megszervezi a kistérség tagjai számára. 6. Gondoskodik közös állategészségügyi telep kialakításáról és fenntartásáról. 7. Környezeti hatásvizsgálatok végzése, melynek célja a tervezett tevékenység összes környezeti hatásának a felmérése, értékelése. 8. Vizsgálja a települési környezet tisztaságát, a csapadékvíz elvezetését, a kommunális szennyvízkezelést, gyűjtést, elvezetést, tisztítást, kommunális hulladékkezelést. 9. Szennyvíztisztítás, elvezetés, kezelés közös szervezése mikro-körzetenként. 10 Pályázatot nyújt be. Szolgáltatási-szervezési feladatok, gazdaság-turizmus fejlesztés 1. Rendszeresen, évente több alkalommal szakmai továbbképzéseket, konferenciákat szervez együttműködve a térségben található szakemberekkel, vendégelőadókkal, akár külföldről is. 2. A tagok számára az információs lemaradás csökkentésére, az idegenforgalmi értékek feltárására és működtetésére pályázatot írhat ki. Közös pályázatfigyelő és pályázatkészítő munkaszervezet szervezése és működtetése. 3. A kistérség települései esemény-naptárának összeállítása. A kistérség egyes településein túlmutató a kistérséghez tartozást kifejező és azt erősítő közös rendezvényeket szervez. 4. Pályázat benyújtása, szolgáltatási, idegenforgalmi feladatok megoldására. III/C Intézményfenntartói feladatok 1. Szociális intézményi feladatok a. A Társulás Pécs központtal 2008. január 1-től Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ néven Görcsöny, Kővágószőlős, Orfű, Pellérd, Romonya, Szalánta telephelyekkel szociális intézményt működtet. b. A Társulás által fenntartott Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Intézmény ellátja a házi segítségnyújtás, házi jelzőrendszeres segítségnyújtás, szociális étkeztetés, időskorúak nappali ellátása szociális alapszolgáltatásokat, valamint a Társulási Tanács által rá ruházott egyéb feladatokat Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Bosta, 10

Cserkút, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Ócsárd, Orfű, Pellérd, Pogány, Regenye, Szalánta, Szava, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny településeken. c. A Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait a Társulás munkaszervezete látja el. d. Az intézmény vezetője felett az alapvető munkáltatói jogokkal a Társulási Tanács, az egyéb munkáltatói jogokkal a Társulás elnöke rendelkezik. Az intézmény állományi létszámát az intézmény költségvetése tartalmazza. e. Az intézmény működéshez szükséges dokumentumokat (SZMSZ, szabályzatok, stb.) a Szociális Bizottság javaslatára a Társulási Tanács fogadja el. f. A közös intézményi feladat ellátást egyoldalúan felmondani a naptári év utolsó napjával lehet úgy, hogy az erre vonatkozó döntést a képviselőtestület legalább 3 hónappal korábban köteles meghozni és a döntésről a Társulás tagjait tájékoztatni. g. A Társulás által fenntartott intézmény megszűnésére a Társulásra vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy az intézmény telephelyein az épületben bekövetkezett értéknövekedés a tulajdonos önkormányzatokat illeti, míg az ingóságok a kistérségi intézmény létesítésétől számított időponttól a Társulás saját vagyona lesz. 2. Közoktatási intézményi feladatok a. A Társulás Pellérd központtal 2009. július 1-től Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ néven, Gyód és Görcsöny településeken levő óvodai és általános iskolai intézményegységekkel közoktatási intézmény fenntartását látja el. b. A Társulás által fenntartott Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ ellátja az óvodai és általános iskolai feladatokat Aranyosgadány, Görcsöny, Gyód, Keszü, Ócsárd, Pellérd, Regenye és Szőke településeken bejelentett lakcímmel és tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek tekintetében. Az intézmény a közművelődési feladatokat Pellérd településen látja el. c. A Társulás Szalánta központtal 2009. augusztus 1-től Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola néven, Egerág, Baksa és Szava településeken levő óvodai és általános iskolai intézményegységekkel közoktatási intézmény fenntartását látja el. d. A Társulás által fenntartott Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola ellátja az óvodai és általános iskolai feladatokat Baksa, Ócsárd, Tengeri, Téseny, Kisdér, Egerág, Áta, Kisherend, Szőkéd, Szalánta, Babarcszőlős, Bosta, Bisse, Szilvás, Garé, Szava és Siklósbodony településeken 11

bejelentett lakcímmel és tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek tekintetében. A települések közül Kisdér, Babarcszőlős, Garé, Bisse, Szava és Siklósbodony nem a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. e. A Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ és a Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek. f. Az intézmény vezetői felett az alapvető munkáltatói jogokkal a Társulási Tanács, az egyéb munkáltatói jogokkal a Társulás elnöke rendelkezik. Az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatok az intézményvezetőkkel kapcsolatos jogok átruházását, valamint az irányítói jogok átruházását rendeletben szabályozzák. Az intézmények állományi létszámát az intézmény költségvetése tartalmazza. g. Az intézmények működéshez szükséges dokumentumokat (SZMSZ, szabályzatok, stb.) az Intézményi Bizottságok javaslatára a Társulási Tanács fogadja el. h. A közös intézményi feladat ellátást egyoldalúan felmondani a naptári év utolsó napjával lehet úgy, hogy az erre vonatkozó döntés hatályát a képviselő-testület a következő év július vagy augusztus hónapjának első napjában határozza meg. A döntésről a Társulás Tanács tagjait tájékoztatni szükséges. i. A Társulás által fenntartott intézmények megszűnésére a Társulásra vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy az intézmény telephelyein (intézményegységeiben) az épületben bekövetkezett értéknövekedés, valamint az ingóságok a kistérségi intézmény létesítésétől számított időponttól tulajdonos önkormányzatokat illetik meg. IV. A TÁRSULÁS TAGSÁGI VISZONYAI, SZERVEZETE A tagsági jogviszony keletkezése 1. A Társulásban résztvevő települések képviselő-testületei minősített többséggel meghozott határozattal döntenek a Társulásban való részvételükről. A Társulási Tanács az átalakuló ülésen mondja ki a többcélú kistérségi társulássá történő átalakulását. 2. Az önkormányzatok a saját belső szabályzatuk szerint hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többletfinanszírozását érintő döntéseket. A tagsági jogviszony megszűnése 1. A Társulásból bármelyik tag, a képviselő-testület kiválásra vonatkozó határozata megküldésével, a naptári év utolsó napjával kiléphet. 12

A kiválásról szóló minősített többséggel hozott- döntést a települési önkormányzat képviselő-testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a társulás tagjaival közölni. 2. A Társulási tagság megszűnik, ha a település megszűnik, összeolvad vagy egyesül, ha a Társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a többcélú kistérségi tárulásból kizárhatja a társulás azon tagját, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget. A Társulás szervei 1. A Társulás szervei a Társulási Tanács, a Társulás elnöksége, elnöke, elnökhelyettese, a Társulás mikro-körzeti tanácsa vagy tanácsai, a Társulás állandó és/vagy eseti bizottságai, a Jegyzői Kollégium, valamint a Társulás munkaszervezete, az Iroda. 2. A Társulási Tanács egyben Kistérségi Területfejlesztési Tanácsként is működik, melynek szervezési, működtetési feladatait az Iroda látja el. Társulási Tanács 1. A Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanács gyakorolja a társulási megállapodásban meghatározott feladat és hatásköröket. A Társulási Tanácsot a Társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármestert a Társulási Tanácsban - hosszabb idejű vagy előre látható távollét esetén a képviselő-testület által meghatározott személy helyettesíti. Az alkalmanként felmerülő akadályoztatás esetén a polgármester ad a képviselő-testület helyett meghatalmazást általános helyettesének. A meghatalmazást minden esetben írásban szükséges rögzíteni. 2. A Társulási Tanács az általa fenntartott közoktatási intézmények esetében a következő hatásköröket gyakorolja: A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 2008. évi CV. törvény 8.. (2) a) pontjában meghatározott hatásköröket, alapítói jogokat a közoktatási intézmények esetében az alapító önkormányzatok nem adták át a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás számára, azaz a Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ és a Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola átalakításával, megszűntetésével, az alapító okirat kiadásával kapcsolatos jogokat (alapítói jogok) továbbra is az alapító önkormányzatok gyakorolják. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa az intézmények szakszerű, törvényes és gazdaságos működtetése érdekében a felsorolt jogok tekintetében kezdeményezheti a szükséges módosításokat, az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatok a javaslatokat legkésőbb 60 napon belül megtárgyalják. A Társulási Tanács a közoktatási törvény 37. (5) b) pontjában, az alapító okirat közoktatási intézményekre vonatkozó előírásainak tekintetében melyek módosítása intézményátszervezésnek minősül, és a végleges döntésre vonatkozó határidő az adott év március utolsó munkanapja módosítási javaslatait a megelőző év december 31-ig megküldi az alapítói jogot gyakorló önkormányzatoknak. 13

A Társulási Tanács az illetékes intézményi bizottság javaslata alapján dönt: a) a közoktatási intézmény valamennyi magasabb vezetői megbízással rendelkező vezetőjének kinevezéséről vagy megbízásáról, díjazásáról, felmentéséről vagy vezetői megbízásának visszavonásáról, fegyelmi eljárás indításáról. A további munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. b) meghatározza az intézmény költségvetését, jóváhagyja a költségvetési beszámolót, c) az intézményi alapdokumentumok elfogadásáról, módosításáról (Pedagógiai program, SZMSZ, a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok, stb,) d) meghatározza a közoktatási intézmények körzethatárait, e) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzéséről. A gazdálkodás ellenőrzését a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőre végez.,az intézményre vonatkozó belső ellenőrzési programra az Intézményi bizottság tesz javaslatot, f) A közoktatási intézmények működéséhez szükséges fedezetet az elfogadott intézményi költségvetésnek megfelelően a Társulás a következőképpen biztosítja. Gondoskodik az intézményvezetők adatszolgáltatása alapján az állami normatívák igényléséről, és azok átadásáról a közoktatási intézmény számára. A költségvetés kiadásainak normatívákkal és a költségvetésben tervezett egyéb bevételekkel nem fedezett részét a feladatellátásban érintett önkormányzatok az illetékes intézményi bizottság javaslatának megfelelő arányban, havi ütemezésben átutalják a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára, az erre vonatkozó külön megállapodás szerint. g) évente a közoktatási intézmény vezetőjének szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadásáról, gondoskodik a beszámoló nyilvánosságáról h) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyásáról, i) egyedi utasítás adásáról feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. 14

A Társulás Elnöksége A Társulási Tanács Elnöksége hét főből áll. A Tanács a tagok közül egy elnököt, egy elnökhelyettest választ, az elnökség egyik tagja Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere. A Társulás Elnöksége segíti és koordinálja a Társulási Tanács munkáját, közreműködik a Társulási Tanács üléseinek előkészítésében, kapcsolatot tart a Társulási Tanács tagjaival és közreműködik a döntések végrehajtásában. Az Elnökség összehangolja a bizottságok munkáját és az Iroda vezetőjén keresztül irányítja a Társulás Irodáját. A Társulás Elnöksége működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg. A Társulás Elnöke A Társulási Tanács az önkormányzati választási ciklus időtartamára alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelen lévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét a Társulás elnökhelyettese látja el. Amennyiben az elnökhelyettesi tisztség nincs betöltve az Elnök személyét akadályoztatása esetén, a feladat jellegének megfelelően a bizottsági elnökök egyike helyettesíti. Az elnök részletes feladat- és hatáskörét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg. A Társulás Elnökhelyettese A Társulási Tanács az önkormányzatok választási ciklusának időtartamára az elnök javaslata alapján a saját tagjai sorából elnökhelyettest választ. Mikro-körzeti tanács 1. A Társulások azon tagjaiból áll, mely tagok e jelen többcélú társulási megállapodáson belül, e megállapodás mellékletét képező külön megállapodással a kistérségen belül az önkormányzatok egy vagy több kötelező alapellátási feladatát vagy szabadon választott feladatát együtt oldják meg. 2. A mikro-körzeti tanács feladata a megállapodásban szereplő feladatok végzésének koordinációja, ellenőrzése, a mellék megállapodásban foglaltak betartásának figyelemmel kísérése és ellenőrzése, valamint a hatékony működtetés, a szolgáltatás színvonalának ellenőrzése. 15

3. A mikro-körzeti tanács működését a Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. Jegyzői Kollégium 1. A Társulási Tanács szakmai véleményező, előkészítő és javaslattevő szerve. 2. A Jegyzői Kollégium tagjai a kistérségi társulás önkormányzatainak jegyzői és körjegyzői. A Jegyzői Kollégium munkáját a tagjai közül a választott elnök irányítja. A Jegyzői Kollégium működését a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. A Társulási Tanács Bizottságai 1. A Társulási Tanács a döntéseinek előkészítésére, feladatainak végrehajtására és azok szervezésére bizottságokat hozhat létre. A Tanács az alábbi bizottságokat hozza létre: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, Szociális és Egészségügyi Bizottság, Területfejlesztési Bizottság, Közoktatási és Kulturális Bizottság, Szalántai Intézményi Bizottság, Pellérdi Intézményi Bizottság. 2. A Bizottság elnökét és tagjait a Társulási Tanács választja meg. A Bizottság döntéseit állásfoglalás, javaslat, ajánlás formájában hozza meg, a határozathozatalra a Tanács működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Pellérdi és Szalántai Intézményi Bizottság kivételével. A Bizottság elnökének és tagjainak személyére bármely tanácstag javaslatot tehet. A Bizottság elnöki feladatait csak a Tanács tagjai sorából e feladatra megválasztott tag láthatja el. Egy tag több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban tölthet be az intézményi bizottságok kivételével. A bizottság tagjai megválasztása során tagként olyan külső személy is megválasztható, aki az adott szakterület szakértőjeként dolgozik, vagy kiemelkedő szaktudással rendelkezik. A Bizottságok létszámát a Tanács határozza meg, ügyrendjét a Bizottság maga alkotja meg, azt a Társulási Tanács hagyja jóvá. A Bizottság legalább 5 tagból, de maximum 15 tagból áll. A Bizottság összetételét tekintve a tagok több mint 50 %-át a Társulási Tanács tagjaiból kell megválasztani. A létszámra meghatározott korlátozás az intézményi bizottságokra nem vonatkozik. Az egyes Intézményi Bizottság tagjai mindazon önkormányzatok polgármesterei, amelyek közoktatási feladatellátását a kistérségi fenntartású intézmények látják el. Ülését szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal tartja. A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás elnökét, a feladatellátásban érintett települések (kör)jegyzőit, a Pécsi Kistérségi Iroda vezetőjét és illetékes munkatársát. 3. A Bizottság ülését az elnök hívja össze írásban, a napirendi pontok megjelölésével úgy, hogy azt a tagok legalább az ülést megelőző 5 nappal megkapják. Rendkívüli ülést sürgős esetben az elnök telefonon, sms-ben, e-mailben, faxon is összehívhat. 4. A Bizottság ülését az elnök a Társulási Tanács elnökének kérésére 15 napon belüli időpontra köteles összehívni. Ha az elnök ezen kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, az ülést a Társulási Tanács elnöke is jogosult összehívni. 5. A Bizottság a működésének további részletes szabályait az ügyrendben maga határozza meg, melyet a Társulási Tanács hagy jóvá. 16

Társulás munkaszervezete 1. A Társulási Tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését a társulás munkaszervezete, a Pécsi Kistérségi Iroda, mint önálló jogi személyiségű költségvetési szerv látja el. 2. A Pécsi Kistérségi Iroda feladata különösen: a) a Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit, c) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében, e) a kistérségben lévő egyes önkormányzatoktól, önkormányzati társulásoktól és vállalkozásoktól a pályázatok kidolgozásához, a fejlesztések lebonyolításához megbízást vállalhat. f) A Társulási Tanács által alapított, fenntartott nem önálló gazdálkodású intézmények pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátása, felügyelete 3. A Társulási Tanács határozza meg az ellátandó feladatokhoz igazodó foglalkoztatotti létszámot. 4. Az Iroda vezetője felett a kiemelt munkáltatói jogokat (kinevezés, vezetői megbízás adása, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása) Társulási Tanács, az egyéb munkáltatói jogokat a Társulás Elnöke gyakorolja. Az Iroda által a társulás működésével kapcsolatos feladatokat ellátó foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat az Iroda vezetője gyakorolja. 5. Az Iroda működését a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. V. A TÁRSULÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSE A Társulási Tanács ülései 1. A Társulási Tanács a Társulás döntést hozó szerve. 2. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni: a) szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal; b) a Társulási Tanács kezdeményezésére a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott esetekben; c) a társulás tagjai egynegyedének napirendet tartalmazó- indítványára, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül; 17

d) a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. 3. A Társulási Tanács összehívásának, az ülés előkészítésének szabályait, az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 4. A Társulási Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti. 5. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. 6. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök, az irodavezető és a Társulási Tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének és a Társulás tagjainak. 7. A Társulási Tanácsban minden tag egy szavazattal bír, lakosságszámtól függetlenül. Pécs Megyei Jogú Város polgármesterét a Tftv.-ben meghatározott esetekben a határozathozatal során egyetértési jog illeti meg. 8. A Társulási Tanács döntéseit ülésén határozattal, egyszerű szótöbbséggel hozza a 9. és 10. pontban foglalt kivételekkel. 9. Minősített többség, azaz a Tanács jelenlevő tagjai szavazatainak 2/3-a, és az általuk képviselt települések lakosságszámának a fele egyetértő szavazata szükséges: a.) az SZMSZ elfogadásához, módosításához b.) a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, c.) az éves tagdíj, befizetési kötelezettség megállapításához, módosításához d.) az elnök, elnökség, a bizottság visszahívásához, e.) külföldi önkormányzati társulással való együttműködést rögzítő megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, f.) intézmény alapításához, g.) zárt ülés elrendeléséhez, h.) titkos szavazás elrendeléséhez, i.) a társulás megszűntetéséhez, j.) a kistérség fejlesztését szolgáló pénzügyi hozzájárulást igénylő pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához. 18

10. A Társulási Tanács az általa fenntartott közoktatási intézmények esetében a döntéshozatalt a következők szerint szabályozza: a) A Társulás Tanács elé határozati javaslatot az illetékes intézményi bizottság terjeszt elő. Az illetékes intézményi bizottság ülése elé az irányítói jogok gyakorlásával kapcsolatban illetve az intézmények működésével, fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésekben, az intézmények vezetőinek intézkedéseivel kapcsolatos esetleges felülvizsgálati kérelmek, fellebbezések esetén az Elnökség, a munkaszervezet vezetője előterjeszthet napirendi javaslatot. Az illetékes intézményi bizottság köteles a javaslattal érdemben foglalkozni és a Társulási Tanács következő ülésére határozati javaslatot előterjeszteni. b) Amennyiben a Társulási Tanács ülésén az előterjesztett javaslathoz módosító indítványok érkeznek, az intézményi bizottság bármely tagjának javaslatára a döntéshozatal előtt a javaslatot az intézményi bizottságnak ismételten meg kell tárgyalnia és azt előterjeszteni. c) A Társulási Tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a kistérségi fenntartású közoktatási intézmények ellátási területéhez tartozó, más kistérségek településeinek polgármestereit 11. A Társulási Tanács ülése nyilvános a 12. pontban foglalt kivételekkel. 12. A Társulási Tanács a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A Társulás más szerveinek ülései 1. A Társulás elnökségének üléseit a Társulás elnöke hívja össze szükség szerint, köteles összehívni a Társulási Tanács ülésének előkészítésére. Az elnökség a koordináló, döntés-előkészítő munkájáról a Társulási Tanácsot folyamatosan tájékoztatja. 2. Az Elnökség, Jegyzői Kollégium, mikro-körzeti tanács, ágazati bizottság, eseti munkabizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntései javaslatok, amelyet a jelenlévőtagok egyszerű többsége szavazatával hoz meg. 3. A 2. pontban felsorolt szervek üléseit azok elnöke hívja össze. Összehívását a szervek bármely tagja a napirend megjelölésével kezdeményezheti. 4. Az ágazati bizottság és az eseti munkabizottság működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. 19

VI. A TÁRSULÁS TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A Társulás tagjának jogai 1. A tag részt vehet a Társulás tevékenységében, rendezvényein, céljainak, feladatainak meghatározásában, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásában, a Társulás szervezetének kialakításában. 2. A tag választhat és választható a Társulás szerveibe, tisztségeire. 3. Teljes joggal képviseli a közgyűlésen képviselője útján a saját önkormányzata érdekeit. 4. Igényelheti a Társulás érdekképviseletét, érdekérvényesítési tevékenységét. 5. Igényelheti és igénybe veheti a Társulásba tömörült tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit. 6. Igényelheti a Társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött. 7. Igénybe veheti a Társulás és a tagok által megállapított és biztosított kedvezményeket. 8. A Társulási Tanács határozata alapján részesedhet a Társulás tevékenysége révén elért pénzbevételekből (alapítványi támogatások, pályázatok, vállalkozás, egyéb pénzbevételi stb.). 9. Javaslatot tehet a Társulást érintő bármely tagságának megfelelő kérdésben, jogosult a Társulás törvénysértő határozatának észrevételezésére és megtámadására. 10. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Társulás tisztségviselőihez és szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás bármely tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül kötelesek választ adni, betekinthet a Társulás irataiba. 11. A Társuláson belül egy-egy kérdésben kisebbségben maradt tagnak joga van a kisebbségi vélemény rögzítésére és képviseletére, 12. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből. A társulás tagjainak kötelességei 1. A Társulási Megállapodás és a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása. 2. Képviselője útján rendszeres részvétel a Társulás szerveinek munkájában, elősegítve a társulási célok és feladatok közös megvalósulását. 3. Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése. 4. A Társulás határozatainak végrehajtása. 20

5. A Társulás feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos döntései, a társulás vezetőjével való egyeztetése, illetve a társulással való közlése. 6. Befizetési kötelezettségek teljesítése, a társulás működési költségeihez való lakosságarányos hozzájárulási kötelezettség teljesítése. 7. A Társulás feladatkörébe tartozó és a településen keletkező ügyekhez a szükséges adatok és információk továbbítása a Társuláshoz. 8. A társulási tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása, a befizetések teljesítése, a vagyon megóvása, annak lehetőség szerinti gyarapítása. 9. A Társulási Tanács tagjai kötelesek évente legalább két alkalommal beszámolni képviselőtestületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. VII. A TÁRSULÁS VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA A Társulás költségvetésének forrásai 1. A Társulás gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2. A Társulási Tanács munkaszervezete (Iroda) útján gondoskodik a költségvetésének végrehajtásáról. 3. A Társulás működési költségeihez a Társulás tagjai az általuk képviselt települések tárgyév január elsejei lakosságszámának arányában járulnak hozzá. 4. A Társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a Társulást illeti meg. 5. A Társulás megszűnése esetén a vagyonát a Társulás tagjai között fel kell osztani lakosságarányosan. 6. A Társulásból történő kiválás, kizárás esetén a Társulás tagja által a Társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a Társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a Társulás feladatainak ellátását, ebben az esetben a Társulás volt tagját a társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg. 7. A Társulás -külön megállapodás alapján- gondoskodik a tagjai által fenntartott azonos típusú intézmények, mikro- kistérségi Társulások gazdálkodásának biztosításáról. 8. Kötelező hozzájárulás a) A Társulás tagja az által képviselt önkormányzat lakosság száma alapján számított 100,- Ft/fő/ év mértékű hozzájárulást köteles fizetni a Társulásnak. A hozzájárulást a Pécsi Kistérségi Alapszámla elnevezésű 11731001-15587086 számú számlára a tárgyévben két egyenlő részletben kell megfizetni, a félév első hónapjának 15. napjáig. b) A feladat ellátási költségeket a Társulási Tanács állapítja meg. 21

9. Egyéb bevételek: - állami támogatás, hozzájárulás, - pályázati forrás, - gazdálkodó vagy más szerv által biztosított támogatás vagy forrás, - a Társulás vagyonának hasznosításából vagy pénzbeli befektetéséből származó, az adott évben fel nem használt tőke pénzpiaci elhelyezéséből származó hozadéka, - saját elhatározáson alapuló hozzájárulás. 10. A Pécsi Kistérségi Társulás költségvetési folyószámlája feletti rendelkezési jogot a Társulás Tanácsának elnöke, távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes gyakorolják. Az ellenjegyzés jogát az Iroda vezetője vagy az általa megbízott személy gyakorolja. 11. A gazdálkodás jogszerűségét 7 tagú Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ellenőrzi, tagjait a Társulási Tanács választja meg, az önkormányzati választási ciklus időtartamára. Az ellenőrző bizottság jelentése mellett a Társulás elnöke évente írásban minden tagnak beszámol a pénzeszközök felhasználásáról, a Társulás gazdálkodásáról. Az ellenőrző bizottság működését a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. 12. Közös intézmények fenntartása, finanszírozása: A közös intézmények fenntartása és finanszírozása, forrásai a vonatkozó állami költségvetési normatívákból történik. A normatívák és azok leigénylése, felhasználása és tervezése a vonatkozó jogszabályi előírások szerint történik. A normatívák által nem fedezett fenntartási költségek fedezetét a Társulási Tanács az éves költségvetésének összeállítása során határozza meg. A közös fenntartású intézmények normatívák által nem fedezett kiadásai forrásául a Társulás saját pénzeszközei vehetők igénybe. A közösen fenntartott intézmények fejlesztési és felújítási szükségletét a Társulás költségvetésében kell megtervezni. A fejlesztés és felújítás illetve az esetleges pótbefizetési kérdésében a Társulási Tanács dönt. 13.A Társulási Tanács a tagönkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás meg nem fizetése esetén az esedékességet követő kétszeri határidőket tartalmazó írásbeli felszólításra sem fizető taggal szemben az esedékességtől eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt hozzájárulás összegének azonnali beszedési megbízással az önkormányzat bankszámlájáról történő behajtásáról a Társulás elnöksége gondoskodik. Az inkasszó eredménytelensége esetén kötelező a bírói végrehajtás elindítása. Az eljárást a Társulás eseti megbízással ügyvéd iroda megkeresésével bonyolítja. A társulás tagjának kilépése esetén a vagyoni kérdések rendezése 1. Amennyiben a tag a közös pénzügyi alap befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy más központi alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés őt nem jogosítja fel arra, hogy a közös tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg. 22