V vutootihf «12J014.481.1414. О SUGÁRZÁS ELLENI VEDELEM MŰSZAKI RÖNTGEN ÉS MŰSZAKI BESUGÁRZÓ MUNKAHELYEKEN 836-80 Az MSZ 836-72 W07 Радиационная ш т на рабочих местах теиического ремтгет и технического облучения Radiation protection at technical X-iajr and irradiation work kőtelező* Botosaitól ekére* a Magyar Szabvanyigyi Hivatal ЛОкелЛ E szabvány tárgya a következőkben felsorolt berendezések, a velük végzett vizsgálati eljárásuk, valami t a berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségek sugárvédelme. Durvaszerkezeti anyagvizsgálatoknál használt berendezések: átvilágító berendezések, felvétel készítésére alkalma» berendezések. Fim>mszen4ezeti anyagvizsgálatoknál használt berendezések: röntgenanalitikai, kristályszerkezet vizsgáló berendezések röntgendiffraktorneterek, röntfenspektrométerek. Ipari, mezőgazdasági és tudományos célra szolgáló berendezések: különféle gyorsítók, generátorok (neutrongenerátorok, ekktrongenerátorok). Elektronmikroszkópok Elektronsugaras hegesztők Elektronsugaras gőzölök Egyéb, másodlagosan röntgensugárzást keltő berendezések A felsoroltakon kívül vonatkozik különböző orvosi, ipari stb. célra belföldön előáuított, vagy forgalomba hozott röntgenberendezés, röntgencső, röntgenegyenirányítócső, röntgenkészülék előállításával vagy vizsgálatával foglalkozó üzem sugárvédelmére. A szabvány csak az MSZ 62 vonatkozó előírásai egyidejű figyelembevételével alkalmazható. Mtgfqyiéx E szabvány végrehajtásának ellenőrzése is a szükséges mérések elvégzése az Egészségügyi Minisztérium által kjjeiort sztr* feladata. * Az állami szabványok hatályára vonatkozó szabályokat a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12 )MT számú rendelet S-l2.{-a tartalmazza. (A rendelet közzétéve a Szabványügyi Közlöny 1976. évi 12 számában is.) A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke együttesen szabályozza. Az ei/e vonatkozó 12/1978. (Kk.. 14.) KkM számú utasítás a Szabványügyi Kbzlóny 1978. évi 21. számában is magjelent. A lovehegyas időponti*: 1980. május 23. A hetalytwlepf t idepontjo: 1980. december 1. Ara: 30,- Ft (15 oldal)
' ' ' ' г ' *Л Ч MSZ836-80 * * - ' _ 2 _ Tartalom 1. Fogalmak 2. A megengedhető maximális dózisok, MSZ 62 szerint 3. A sugárvédelem feladata, MSZ 62 szerint 4. A sugárvédelem lehetőségei röntgensugárzás esetén 5. A védőréteg vastagságának meghatározása röntgensugárzás esetén 6. Sugárzás ellen védő szerkezeti és építőanyagok 7. Sugárvédelem műszaki röntgen és besugárzó munkahelyeken 8. A röntgenlaboratórium kialakításával kapcsolatos előírások 9. Sugárvédelem helyszíni durvaszerkezeti vizsgálatoknál 10. A munkahelyen dolgozó személyek védelme 1. FOGALMAK 1.1. Sugárforrások A sugárzás minőségét a sugárzás gerjesztő feszültsége, annak maximuma és időbeli lefutása szabja meg. Kvalitatív jellemzésére a kemény, viszonylag nagy áthatóképességű, vagy lágy, kis áthatolóképességű kifejezések használatosak. Hasznos sugárzás: A sugárzásnak az a része, amely a berendezésből a sugárkapun lép ki. Megjegyzés. Ez a hasznos, (másként munka- vagy direk-t) sugárzás használható fel а röntgenvizsgálatok céljára. Káros sugárzás: A sugárzásnak az a része, amely nem a sugárkapun, hanem a burkolaton keresztül kép ki, valamint a bárhol kilépő nyél és falsugárzás. Szórt sugárzás: a hasznos sugárzás hatására a munkadarabból másodlagos (szekunder), a környezetében lévő tárgyakból harmadlagos (tercier) sugárzás indul ki. Ezeket közös néven szórt sugárzásnak nevezzük. Megjegyzés: A röntgencső hasznos sugárzásának, a szórt sugárzásnak, valamint a káros sugárzásnak az intenzitása a feszültséggel hatványozott mértékben, a csőáramerősséggel és a sugárzás időtartalmával arányosan, a sugárforrástól való távolságnak a négyzetével fordított arányban nő. Sugárvédelmi tekintetben a névleges csőfeszültség és a hosszúidejű névleges csőáramerősség a mértékadó. Névleges csőfeszültség (MSZ 809) Csőáramerősség (MSZ 809) A röntgenező hosszúidejű csőámmerőssége (MSZ 809) Ólomegyenérték: az a szám, amely megadja, hogy a kérdéses anyag valamely adott vastagsága azonos gerjesztési paraméterek mellett sugárgyengítési tekintetben hány mm vastag ólomnak felel meg. Megjegyzés: A különböző építőanyagok ólomegyenértéke függ a röntgensugárzás átha tolóképességé tői (energiájától). 1.2. Dozimetria (MSZ 62 szerint) 1.3. Az előzőkben fel nem sorolt fogalmak az MSZ 62, MSZ 809 és az MSZ 14345/1 szerint. 2. A MEGENGEDHETŐ MAXIMÁLIS DÓZISOK (MSZ 62 szerint) 3. A SUGÁRVÉDELEM FELADATA (MSZ 62 szerint)
-3- MSZS36-80 4. A SUGÁRVÉDELEM LEHETŐSÉGEI RÖmCENSUGÁRZÁS ESETÉN A röntgenberendezések kezelését bármely célra való alkalmazását mindig úgy ked végezni, hogy a kezelő személyzetet és a munkahely környezetében levő személyeket csak minimális sugárterhelés érhesse. A védekezésre három lehetőség van (a 4.1.-4.3. szerint). 41. A sugárzó beicndeaéstol vrió tévobág nevdése Minthogy pontszerű sugárforrás (kisfókuszú röntgencső) esetén a sugárzás intenzitása a távolság négyzetével arányosan csökken, igen hatásos és egyszerű sugárvédelem biztosítható a sugárforrás és a megvédendő hely közötti távolság növelésével. Még nagy teljesítményű röntgenberendezések esetén is egy bizonyos távolságon túl már minden más védelem nélkül is biztonságban vagyunk, viszont kis teljesítményű röntgenberendezés is közvetlen közelről már rövid idő alatt veszélyes sugárdózist adhat le. A távolsággal való védekezésnek különösen a helyszíni vizsgálatoknál van nagy jelentősége, ahol a védekezésnek más módja alig alkalmazható, (lásd 9. fejezet) 4.2. A sugárzásban ehóhött idő ctokkentést E célból az elvégzendő munkafolyamatokat a legapróbb részletekig dőre át kell gonduini, a szükséges eszközöket, segédberendezéseket elő kell készíteni. Az idővel való védekezésnek már módja a célnak megfelelő érzékenységű filmek használata, amely lehetővé teszi a rövidebbexpoziciós időt. Az expozíciós idő csökkentésének más lehetősége az erősítő fóliák hasznalata is. 4.3. A sugárzás természetének megfelelő sugáfehyetf rétegek afcshnaiása a sugárforrás és a védendő bery (személy) között Ezeknek vastagsága függ a röntgenberendezés csőfeszültségétől, a csőáramerősségtől, a védendő helynek a sugárforrástól való távolságától, az ott eltölteni kívánt időtől és a sugárelnyelő közeg anyagi minőségétől. A védőréteg vastagságának megállapításakor a 2. fejezet előírásait is figyelembe kell venni. 5. A VÉDŐRÉTEG VASTAGSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA RÖNTGENSUGÁRZÁS ESETÉN 5.1. Általános előírások A röntgensugárzás elleni védekezés céljára a gyakorlatban számbajöhető anyagok közül legmegfelelőbb az ólom, de más sugárzástcsökkentő anyagok is használatosak. A szükséges védőréteg vastagságát ólomrétegvastagságban határozzuk meg. Abban az esetben, ha a védőréteg nem ólomból készül, a kapott értéket oly módon, számítjuk át a kérdéses anyagra, hogy az ólomra kapott vastagságértéket megszorozzuk a kérdéses anyagnak a névleges csőfeszültségen érvényes ólomegyenértékével. A védőfelület csökkentése érdekében a védőréteget a sugárfonás közelében kell elhelyezni. A munkakörülményekre és a szórt sugárzásra való tekintettel esetenként kell megállapítani a legmegfelelőbb elrendezést. 5.2. Az ólcfflvédóre^eg vastagainak inef^tárc^sa hasznot sugárzás esetén Kiszámítjuk a redukált dózisteljesíményt a következő összefüggés segítségével *isv m J.,mR m*.. h-, mä- b e n < F' n^- b f f l ) 1 J ahol D a megengedhető maximális dózisteljesítmény, psv/h (mr/h) 1 a védőréteg távolsága a sugárforrástól, m I a csőáramerősség, ma.
MSZ 836-80 -4 - Ez után az 1. ábráról (flgyelenibevéve az MSZ 62 4.4. szakasz előírásait) a szóbanforgó névleges feszült *í je vonatkozó görbe segítségével az ólomvastagság leolvasható. 30 E 25 E 20 o> 16 8 14 г 12 ю 5 9 S 7 1 í hato'i. *"<54^ ^^ ^ r -5 6 5 4 ^ ^ 3.5 3 ^áal 25 ^TS " 2 IP 1 4P ^*4 w >' **&J >L ^*ssj^ ^ 0,01 0,02 0.05 0,1 0.2 0.5 1 2 5 10 20 50 100 200 500 Ю00 2000. i. i i usv (T)2 Redukált dózisteljesítmény -jj fjjy t i i i i i i i i i i i i i l l ^ 0001 Q002 0D05 001 0,02 0j05 0.1 0,2 0,5 1 2 5 10 20 50 100 200 > mr m 2 «1 h ma ' Libra 5.3. Védekezés a káros sugárzás ellen A sugárforrás sugárzásának felhasználásra nem kerülő részét a berendezés sugárvédő palástjának, tartályának, vagy más burkolatinak kell leárnyékolnia oly mértékben, amennyire a hasznos sugárzást a 5.1. szerint számított védőréteg gyengíti. A röntgencsövet a káros sugárzás leárnyékolására védőburkolattal kell ellátni. Az árnyékolásnak olyannak kell lennie, hogy teljesen lezárt sugárkapu esetén névleges feszültségen és hosszúidejű csőáramerősséggel üzemeltetve a berendezést, állandó egyenfeszültséget feltételezve a fókusztól 1 m távolságban a dózisteljesítmény értéke nem lehet nagyobb J 50 кv-nál nagyobb feszültségnél mint 10 msv/h (1000 mr/h) 150 к V-nál kisebb feszültségnél mint 1 msv/h (100 mr/h) Finomszerkezetvízsgáló berendezéseknél, röntgen spektrográfoknál a védőréteg felületétől 5 cm távolságban 25 /usv/h (2,5 mr/h). Megjegyzéi: A káros sugárzás elleni védőrétegeknek a röntgenberendezés burkolatába való beépítése elsősorban a gyártó vállalat feladata. Amennyiben a gyár által kivitelezett védelem nem volna megfele'ő, (ez a honosító, vagy minősítő vizsgálatkor kiderül) akkor a káros sugárzás elleni védőréteget pótlólag a szükséges vastagságig meg kell erősíteni.
54. Az szórt Az ólomvattagság meghatározásához dózistehesitmény számhását a szóró sugárfoirástól legalább SO cm távolságban lehet csak figyelembe vermi, mert a négyzetes távobágtörvény ezen távolságon belül - nem pontszerű sugárforrásról lévén szó - nem alkalmazható. A szórótest nagyságának és struktúrájának és a szórótestből kilépő szórt sugárzás irányának a szórt sugárzás intenzitására való hatása miatt a szükséges ólomvastagságnak csak durva közelítő értéke számítható. о -6-00,002 005 0. 02 05, 2 5 Ь 20 SO,00 Ao 500«и2»3oW RtduNólt dózifwiettwnffny, M^L -5- j^j- 00010002 Q005 QPt QP2 005 01 02 05 1 2 _i i i_ i_ Ю 20 50 Ю0 * 300 h ma A redukált dózisteljesítményt a következő összefüggés segítségével számítjuk ki JISV m 2. -mr m J.. h 5.- b "hrs5- be) ahol D li h I F I-F a megengedhető maximális dózisteljesítmény a mérőhely és a szórótest középpontja közötti legki» Iság, m a fókusz és a szórótest közötti távolság, m a csőáramerőstég, ma a szórótestnek a direkt sugárzás irányára merőleges felülete, m 1, Ezután a 2. ábráról a kérdéses névleges feszültségre vonatkozó görbe segítségével a szükséges ólom vastagság leolvasható. A 2, ábra görbéi beton és tégla szórótestie vonatkoznak. Más szórótest esetén a kapott ólomvastagságot a 3. táblázatban megadott korrekciós faktorral meg kell szorozni.
MSZ 836-80 - 6 - ХЧШт Névleges feszültség, kv ötöm Acél Barit 100 0,65 0.65 0.4 ISO 1.0 0.75 0.45 200 1.0 0.8 0.8 250 0.95 0.95 0.7 A 3. táblázatban megadott adatok állandó egyenfeszültsé«nél 10 ma csőárameiősség melktt 0,70 m fókusz - szórótest és 1,00 m szórőtest - mérőpont távolságnál F = 0,1 m 2 szórófelületnél érvényesek. S.S. Nagyengergüjú rörttjciuurágzás árnyékolására szükséges védőiétegek vastagságának meghatározása Az MSZ 14342 sz. szabvány szerint. 6 SUGÁRZÁS ELLENI VÉDŐ SZERKEZETI ÉS ÉPÍTŐANYAGOK Néhány szerkezeti és építőanyag 1 mm ólommal egyenértékű vastagságát a 4. táblázat tünteti fel. 4. táblázat Feszültiét kv Va» 7.8 Horgany 7,15 Baritvakolat 3.2 Beton* 2.2 t/m sűrűségnél ólomegyenértéke mm-ben Tégla» 50 5 4 15 J 80 140 100 6 4,5 15 80 140 150 12 10 15 75 140 200 \ 13,5 11 15 75 140 250 13,5-14 55 80 300 13.5-12 35 60 400 11-10 25 45 * A betonvastagság 15 cm-nél kisebb az elkerülhetetlen repedések miatt nem lehet. * A téglára megadott adatok tömör téglára vonatkoznak. A 4. táliázat adatait oly módon kell a hasznos sugárzás elleni védőréteg méretezésénél alkalmazni, hogy az 1. ábra alapján számított ólomvastagságot megszorozzuk a 4. táblázatban ugyanakkora feszültségre megadott ólomegyenértékkel. A káros és szórt sugárzás elleni védőréteg méretezésénél pedig a 2. táblázatból a feszültségnek és csőáramerősségnek megfelelően adódó ólomvastagságot a 4. táblázatban a 200 kv-ra adott ólomegyenértékkel kell megszorozni. A barjtvakolat összetételét az S. táblázat tartalmazza. ÖMzetétel tért ogatrétzbcn 5. táblázat Sűrűség t/m 3 Cement finom Barit durva 3,2 1 2 2
* -7- MS/834-80 A baritvakokitnak az 5. táblázatban megadott összetétele 80& bánum-szulfáttartahnú, technikai tisztaságú, legalább 3JB t/m J sűrűségű barit adalékanyagra vonatkozik. Mivel a barit kőzet összetétele származási helye szerint nagymértékben változó, felhasználás előtt a tényleges báriuomzulfáttartalrnat megállapítjuk és az MSZ4713 vonatkozó előírásait is ngyetembevesszük. A helyes keverési arányt a vizsgálat eredménye alapján kell meghatározni A vizsgálatot baritbeton készítésénél minden esetben el ked végezni. 7. SlЮÁRVÉDEI^MMŰsZAЫRÖ^ГГСENÉSBESlЮÄRZÓMWICAffiLYEKEN A védekezésnek ki kell terjednie: - A röntgenberendezésből kilépő primer sugárzásokra, és pedig máid a fetiasználásra kerülő hasznos, mind a csőburkolaton átjutó káros sugárzásra. - A primer sugárzás hatására létrejövő szórt sugárzásra. Különös tekintettel kell lenni a sugárforrás közvetlen környezetében dolgozó személyek védelmére, pl a röntgenhelyiséggel szomszédos, valamint a sugárforrás alatti és feletti munkahelyek dolgozóira. Ha a röntgen munkahely környezetében lakás, vagy közhasználatú helyiség pl tanterem, könyvtár stb. van, ezekre nézve a dózisteljesítmény* 9,7 ncy/h, (közelítőleg 1 ja/h) szint alá kell csökkenteni. 7.1. Védekezés durvaszeikezetimyagvizsgáktoknál 7.1.1. Sugárvédelem átvilágító rontgenüzemben Átvilágító berendezéseknél egyrészt a röntgencsőnek akár egymagában, akár a csőburával együtt, másrészt a vizsgálandó tárgyat tartalmazó védőburkolatnak (kabinnak) biztosítania ked, hogy a legtágabbra nyitott sugárkapun áthaladó hasznos sugárnyalábon kívül bármely irányban a sugárzás dózisteljesítménye ne legyen nagyobb, mint az 1. ábra szerint számított védőréteg által gyengített hasznos sugárzás dózisteljesítménye azonos távolságban. Az átvilágító ernyőn keresztül haladó sugárzást ólomüveglap fogja fel. Ha az emyő mögött az előirt védelmet az ólom üveglap nem biztosítja, akkor az átvilágító ernyőn megjelenő képet tükrös berendezéssel kell szemlélni. A munkadarab mozgatását kívülről irányítható mechanikus, vagy elektromos szerkezet végezze. Az átvilágító emyő ólomlapja a csatlakozó védőréteggel 2 cm túlfedéssel legyen. A védőréteg sugárámyékolása mind a hasznos, mind a szórt sugárzás ellen elegendő védelmet adjon. Abban az esetben, ha az átvilágító berendezésnél a röntgencső és a munkadarab nem zárt szekrényben van elhelyezve, az emyő körüli védelem táltól falig, ill. padlótól mennyezetig terjedjen. Szériavizsgálatoknál a munkadarabokat vizsgáló, az adogató személy, valamint a környezetben levő munkahelyeken dolgozók védelméről is gondoskodni kell. 7.1.2. Sugárvédelem felvételező röntgenüzemben Röntgenfelvételezésre szolgáló berendezésnél a röntgencső védőburkolata biztosítsa azt a védelmet, amit az 1. ábra szerint számított védőréteg ad. A csőburkolaton áthatoló, továbbá a fénytésrendszerböl és a vizsgált munkadarabból a jelenlévő személyek felé irányuló szórt sugárzás intenzitását a 2. ábra szerint megadott vastagságú ólomréteggel, vagy ezzel egyenértékű más védőréteggel kell csökkenteni. Abban az esetben, ha a felvételező röntgenlaboratórhimban hordozható röntgenberendezést üzemeltetnek, és a sugárnyaláb bármely irányba fordítható, a térelhatároló elemeket mindenütt hasznos sugárzásra kell méretezni. Az emyőfényképezésnél alkalmazott védelem feleljen meg az átvilágító röntgenüzemre előírt védelemnek (7.1.1.). 7.1.3. StsjÉrvédekm besugárzó rc«tgenatboratórkmiban Röntgenbesugárzások céljára szolgáló laboratóriumok sugárvédelmére a 7.1.2. szakaszban foglaltak az irányadók.
MSZ 836-80 -8-7.1.4. Gyonftékésfeaeiátorokn^áfWili tie 7.1.4.1. A roncsolásmentes anyagvizsgálat céljára szolgáló gyorsítóknál (beutronok, mikrotronok, lineáris gyorsítók. Van de Graaf generátorok stb.) a berendezés által előidézett hasznos, káros és szórt sugárzás együttes hatása alatt a védendő munkahelyen heti 36 óra alatt a dózisegyenérték az 1 msv-t (0,1 rem-et) nem haladhatja meg. A laboratóriumi helyiségek térelhatároló elemeinek rr. létezéséhez az MSZ 14342 grafikonjait és a 6. táblázat adatait kell felhasználni, amely a különböző (sűrűségű) építőanyagok felezőrétegvastagságait tünteti fel cm-ben. 6. táblázat Viz Tesla Beton Barit Vas Ólom Foton energia MeV sűrűség tlm 3 1.0 1.5 2.2 3.2 7,8 11,3 1 14 9 6 3 и 0.6 2 16 12 8 5 2.0 1.2 5 20 15 lü 7 3.0 1.8 10 28 20 13 7 3.3 1.8 20 35 23 15 7 3,2 1,5 50 40 24 15 6 2.7 0.8 A gyorsítók direkt sugárnyalábján ik kúpszöge általában 6-20. A laboratóriumok falainak méretezésénél a beépített gyorsítók esetében csak azokat a falrészeket kell direkt sugárzásra méretezni, amelyek a beépített, de forgatható sugárzó fejből kilépő direkt sugárzással elérhetők. A többi irányba eső falrészeknél csak a szórt sugárzás elleni védelmet kell megvalósítani. Megjegyzés: A gyorsítók dózisteljesítménye igen különböző. A dózisteljesítmény a fókusztól számított 1 m távolságban általában 0,05-200 Sv/min (5-20000 R/min) közön változik. Radiográfiai vizsgálatok céljára épített gyorsító üzemekben külön helyiséget kell biztosítani a kapcsoló, ill. vezérlő asztal elhelyezésére és e helyiség felé kielégítő sugárvédelmet kell biztosítani pl. zsilip (labirint) alkalmazásával. A berendezések sugárzást kibocsátó, működő állapotba csak abban az esetben kerülhessenek, ha valamennyi ajtó be van zárva. Az ajtók nyitása azonnal és önműködően szüntesse meg a sugárzást. A 25 MeV-nál nagyobb energiájú gyorsítók radiográfiai használata közben már olyan mennyiségben képződnek fotoneutronok. hogy a vizsgált munkadarab, a laboratórium egyes részei és felszerelési tárgyai felaktíválódnak. A képződött radioaktív anyagok többnyire rövid felezési idejűek (általában 0,5-1 perc). Az átvilágítás befejezése után az átvilágított munkadarabokat, ha azokban a fotóneutronok hatására radioizotóp keletkezett, az anyagi összetételtől függően kb. 10 percig pihentetni kell. Tekintettel arra, hogy a laboratórium levegőjében lebegő por is aktiválódhat, és radioaktív oxigén képződik, a laboratóriumban az átvilágítás ideje alatt óránként 5-szörös depressziós légcserét kell biztosítani. A gyorsítókkal végzett helyszíni vizsgálatoknál ugyanolyan sugárvédelmet kell megvalósítani, mint amilyent röntgenberendezésekkel végzett helyszíni vizsgálatokra a 9.3. szakasz előír. A helyszíni vizsgálatok céljára kialakított gyorsítóknál (betatronok) a besugárzó egység és a kapcsoló szekrény között olyan hosszú kábelt kell alkalmazni, hogy a kábel teljes hosszában történő kiterítése esetén (a direkt sugárzás kilépésének irányával ellentétes irányban) a kezelő személyzet védelmére sugárvédő falak alkalmazására ne legyen szükség. A környezet védelméről azonban az MSZ 62 szerint ez
- 9 - MSZ 836-80 esetben is gordoskodni keu. Ha ez a védekezési mód nem alkalmazható, a szórt sugárzás ellen megfelelő védelemről kell gondoskodni. A betatronok olyan típusánál, amelyeknél két sugárnyaláb lép ki (180 különbséggel) a szükséges védelmet mindkét sugárirányra külön-külön kell biztosítani. A roncsolásmentes anyagvizsgálatnál használt gyorsítóknak egyes típvsainál elektronkilépés is beállítható. Ha a gyorsítót ilyen üzemeltetésben használjuk, a nagyenergiájú elektronok lefékezésénél fellépő röntgensugárzással szemben védelemről kell gondoskodni, függetlenül attól, hogy a berendezésből kilépő elektromágneses sugárzás ellen már biztosított a védelem. Mtfjttyzit: Az etektrongyonitók azon típusát, «melyek nagy intenzitása (100-500 ma) ekktronnyalábok előállításéra képesek, osaefaalaloe.il efekttongenerátoroknak nevezzük. Az ekfctrongenerátorokbó! kilépő nagyeneigiájú (t - 20 MeV) elektronnyalábot használjuk fel különböző műszaki célokra (sterilizálás, polimcrizáiú stb.) 7.1.4.2. Az elektrongenerátoroknál a sugárvédelmet úgy ked megoldani, hogy a hasznos, a káros, szekunder és szórt sugárzás (elektron- és elektromágneses sugárzás) együttes hatása alatt a védendő munkahelyen heti 36 óra alatt a dózis I msvfh-t (0,1 rem-et) ne haladja meg. Az eiektrongenerátorok üzemeltetőjének a 7.1.4.1. szakasz előírásai szerint ked eljárnia, ill. biztosítani kell a zsilip, и elektromos reteszelés és a szellőzés kialakítását. A hevítft és hegesztés céljára használt eiektrongenerátorok üzemi feszültsége alacsony (5-30 kev), így a nagyenergiájú elektromágneses sugárzást kibocsátó elektrongenerátoroknál a berendezéseknél alkalmazott védelem olyan legyen, hogy az elektromágneses sugárzás az olvasztó téren kívül ne haladja meg a megengedhető dózisértéket Ez a megvédendő munkahelyeken heti 48 óra alatt nem lehet nagyobb mint a 2. fejezet (1. táblázat) szerinti В kategóriának megfelelő 100 JJSV (10 mrem). Az elektronsugaras olvasztó és hevítő berendezéseknél a kapcsolószekrény és a hevítőtér egy helyiségben is elhelyezhető. 7.1.4.3. Az elektrongenerátorok egyik fajtájára az elektronsugaras hegesztőberendezésekre ugyanezek az előírások vonatkoznak. Az elektronsugaras hegesztőberendezésekben keletkező röntgensugárzás árnyékolását a berendezés hegesztő terét (vákuum-kamrát) határoló szerkezeteknek (ólomüveg, ólom- vagy vaslemeznek) biztosítaniuk kell. Mtgjegyiés: A gyorsítóknak azon típusai, amelyeket neutronok előállításira fejlesztettek ki, a neutrongenerátorok. 7.1.4.4. A neutrongenerátor és a hozzátartozó segédberendezések esetében a sugárvédelmet úgy kell megoldani, hogy az összes (elektromágneses és neutron) hasznos, káros és szórt sugárzás hatása alavt a védendő munkahelyen heti 36 óra alatt a dózisegyenérték 1 rnsv-t (0,1 renvet) ne haladja meg. A műszaki és személyi védelem kialakításánál figyelembe kell venni a gyorsító csőből kilépő elektromágneses sugárzást, továbbá a céltárgyból kilépő neutronsugárzást és azt, hogy a neutronok hatására a gyorsító cső, ill. környezetében levő testek aktiválódnak. 7.1.4.5. Az aktivációs analízist vég/ő laboratóriumoknál a sugárvédelemnek ki kell terjednie a neutrongenerátorból származó elektromágneses sugárzás, a neutronsugárzás, a neutrongenerátor környezetében történő aktiválásból származó kontamjnációs veszély elhárítására. Gondoskodni kell továbbá az előállított radioaktív anyag miatti kontaminációs veszély elhárításáról az MSZ 62 előírásainak megfelelően, valamint az aktivált minták megfelelő sugárvédelem mellen történő mozgatásáról (csőposta), végül a minták lebomlásig való tárolásáról. A targetből származó trícium gázt, a diffúziós szivattyúból kipuffogó gázokat a besugárzó helyiségből közvetlenül el kell szívni. Tricium-targetek kezelésénél (csere, tisztítás stb.) a nyitott izotópokkal dolgozó laboratóriumokra az MSZ 62 szerint kell eljárni. A tartattk target-testeket (trícium; légmentesen lezárható tartályban kell tárolni. A tartályokat elszívással ellátott tároló helyen kell elhelyezni. A neutrongenerátorokkal dolgozó személyek külső besugárzásból eredő dózisterhelésének ellenőrzése mellett rendszeresen vizsgálni kell a trícium ínkorporációból származó dózisterhelést is. A neutrongenerátorok üzemeltetése közben fellépő sugárveszély miatt r.tegvalósítandó sugárvédelem tervezésekor a generátor műszaki adataiból kell kiindulni, s a térelhatároló elemek, a reteszelések és a szellőzés kialakítása tekintetében a 7.1 АЛ. szakaszban foglaltak szerint kell eljárni.
MSZ 836-80 -10-7.2. SagánéMen löttfaittvai és kristáb/neifcezeti (fiawneikearti) layyii ajilitoknál A felvevő kamera és a spektroszkóp szerkezete biztosítsa, hogy a kamerába lépő hasznos sugárnyaláb abból csak az 1. ábra szerint számított ólom védőrétegnek megfelelően gyengítve léphessen ki. A felvevő kamerát lehetőleg a sugárküépő ablak közelében kell elhelyezni. A felvevő kamera beállító csavarjai a hasznos sugárnyalábon kívül legyenek. Több sugárkilépő ablak esetén biztosítani kell, hogy nyitott helyzet esetén automatikusan jelző berendezés működjön, hogy a használaton kívül levő ablakokat zárni lehessen és a zárt állapot az előírt sugárvédelmet biztosítsa. 7.3. Elektronmikroszkóp laboratóriumok sugárvédelme Az íktronmikroszkóp laboratóriumok kialakításánál a röntgenanalitikai és kristályszerkezeti vizsgálatok céljára szolgáló laboratóriumoknál követendő elvek szerint a különböző típusok műszaki adatainak figyelembevételével és a készülékre vonatkozó sugárvédelmi mérési adatok alapján kell eljárni. 7.4. Egyéb, másodlagos röntgensugárzást keltő berendezéseknél attulmazott sugárvédelem Minden ilyan berendezésnél a dolgozók védelmére az 1. és 2. ábra szerint számított ólommal egyenértékű védőréteget is alkalmazni kell. 8 A RÖNTGEN LABORATÓRIUM KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK 8.1. Előírások a munkahelyiségre 8.1.1. Minden munkahelyiség (felvételező, átvilágító, finomszerkezetvizsgáló, szivattyúzó és kapcsoló helyiség) taps, száraz és jól szellőzött legyen. A felvételező, ill. átvilágító helyiség alapterülete durvaszerkezeti vizsgálatoknál a vizsgálandó munkadarabok nagyságához igazodjék, de 15 m 2 -nél kisebb nem lehet. 8.1.2. Durvaszerkezeti vizsgálatok céljára szolgáló röntgenhelyiségben egyidejűleg csak egy röntgenberendezés üzemeltethető. 8.1.3. Finomszerkezeti anyagvizsgáló (röntgenanalitikai és kristályszerkezeti vizsgálatok céljára szolgáló) laboratóriumban több készülék is elhelyezhető. Az első készülék elhelyezéséhez legalább 15 m 2 alapterület, minden további berendezés részére legalább 8-8 m : alapterület szükséges. 8.1.4. Druvaszerkezeti vizsgálatok céljára szolgáló felvételező és a kapcsolóhelyiség egy egységben alakítandó ki. Ezek egymástól más helyiséggel szét nem választhatók. 8.1.5. A laboratórium személybejárata a felvételező helyiségbe iem nyílhat. A röntgenlaboratórium bejárati ajtajára kívül gombos ajtózár szerelendő, A bejáratnál sugárveszélyt jelző állandó jellegű táblát kell elhelyezni. 8.1.6. A felvételező helyiségnek lehet külön ajtaja a nagyméretű munkadarabok ki- és beszállítására. Ez az ajtó belülről zárható legyen, s kívülről ne legyen kinyitható. 8.1.7. A röntgenhelyiség (felvételező, átvilágító, besugárzó) nyílászáró szerkezeteinek (ajtók, ablakok), valamint a hozzájuk csatlakozó falak sugárvédő rétege minden irányban legalább 15 cm túlfedéssel készüljön. 8.1.8. A röntgenberendezés kábeleinek a kapcsolóhelyiségből a felvételező helyiségbe való átvezetésére szolgáló kábelcsatorna sugárvédett legyen. 8.1.9. A védőrétegek tervben megadott vastagságai minimumnak tekintendők. Azokat beépített szerelvények (víz-, gáz,- bergman-cső stb.) nem csökkenthetik.
- U - MSZ836-8* 8.1.10. А чшиы% hhnsmän ам%ш cstnrok, szögek, va^y mis éternek, valamint a védőreéteget szélénél tevő hézagok sugárvédett letakarásáról gondoskodni kett. 8.1.11. A dwvasaerkezcti ifiwgirteeiiialaii febémras ntrvátgtntk sugárárnyékolt nygászávóazeifcczetei elektromosan reteszelve legyenek, hogy a berendezés csak zárt nyiászárók esetén legyen üzemeltethető. 8.1.12. A durvaszerkezeti felvételező röntgenlaboratóriurnban a röntgenberendezés kapcsolóasztah külön helyiségben (kapcsolóhelyiség, vezérlőhelyiség) legyen. 8.1.13. A röntgenhelyiségben a röntgenmunkán kívül más munka nem végezhető. A helyiségben a folyamatban levőröntgenmunkálatokhoztartozó tárgyakon, alkatrészeken dvül más eszközök, bútorok, felszerelési tárgyak nem tárolhatók. 8.1.14. A röntgenlaboratóriumban nem sugárveszélyes munkakörben dolgozók munkahelye nem helyezhető ei. 8.1.15. Ha a röntgenhelyiségben gamma-defektoszkópiát kívánnak végezni, úgy annak műszaki előfeltételeit az MSZ 14349 előírásai szerint kell megteremteni. 8.2. Előírások a munkahelyiségek környezetére 8.2.1. Minden liesugárzóhelyiaég létesítésekor a besugárzó helyiség mellett, felett és alatt levő helyiségek sugárvédelméről is gondoskodni kell. Minden olyan helyiséget, amelyben üzeinidj alatt tartózkodnak (a röntgenlaboratórium helyiségeit)a 2. fejezet szerint A* kategóriára, a nem sugárveszélyes munkakörben dolgozók munkahelyeinek elhelyezésére szolgáló helyiségeket a B* kategóriára megállapított dózisértéket biztosító védelemben kell részesíteni. 8.2.2. A röntgenhboratórium felvételező helyiségében a védő réteg a falakon a padlótól a menyezetig terjedjen. 8.23. Minden olyan terület, ahová a hasznos sugárkéve rendszeresen elér, megfelelő kiterjedésű és vastagságú védőréteggel legyen ellátva. A védőréteggel ellátott felületek körvonalrajzát és a védelem ólomegyenértékét a felvételező helyiségben elhelyezett táblán fel kell tüntetni. 8.2.4. ólomvédelem Az ólomból készült védőeszközöket, ill. az érinthető ólomtárgyak felületét burkolattal, vagy védőfestékkel kell ellátni. A felvételek azonosítására szolgáló ólombetűket, számokat be kell festeni, vagy műanyaggal bevonni. 8.2.5. A védőeszköz megjelölése Sugárvédő eszközön (röntgencsőburkolat, védőfal, ólom, üveglap stb.) jól látható tartós megjelöléssel fel kell tüntetni a tárgy anyagának és vastagságának megfelelő ólomegyenértékét. 8.3. Jelölési (röntgenkészülékek) elírások 8.3.1. A röntgenkészülék csőburkobtán tartósan fel kell tüntetni a típus-, és gyártmányszámot, a névleges feszültséget, a névleges hosszúidejű csőáramerősséget és a gyártó vállalat nevét. 8.3.2. A csőburán tartós jelöléssel fel kell tüntetni a behelyezett, ill a cserélt cső típusát, továbbá annak mind a félhullámú, mind a teljes hullámú üzemben megengedett csőfeszültségéi és áramerősségét, amelyik mellett a berendezés kellő sugárvédelmet nyújt. 8.3.3. A berendezést fognlomba hozó vállalat a berendezés műszaki leírásában (gépkönyvében) köteles jelen szabvány előírásaira hivatkozni. MSZ 62 szerint
M5ZSK-«! -12- ft ét t ИвваавЪш * ва^вгпвчвввврат тпваавввм вам B^BV Лввввпвв%Ъавв1 вввавшпаввпвсв»*?^вм I M édlulll^l^a ш ^ ^ А ^ А ^ к н в * ^ вввасавп 4 Л ш8ш^ш^^ш^лшляля^а&шащ& МаМёатвпавАЯ 1 апап)авв'впв^мвпвппявпв>в1вквпп)етв' ABaniflVMunmmBánnBBnBne^nnz BanuBnaveksMannnl catsfe В пьвъапвпаввамввквввв hozatala előtt vizsgálat céljából be kcn muutmi «r e céha käjetök imézetaek. s minueítn (Ьопомо) bizonyítványt keb beszerezni arról, hagy а buendwii пщягыелт» tekmahben migftbl ак*ежешпsoknafc. a bütonságos és tgégugts maakavégzes lumtrinaeayeiaefc. A.Z. л aaavaswo vasanaiidt а DCfeooezeser vegzeii пммея»anonam. vagy asanautas eseten ci хеш»egrini A minősítő vizsgálat megtörténtét és az annak «topja» kjadott inműjitil bizonylat Ttánrft és kehét a berendezés gépkönyvében fel kell tüntetni. 8.4.3. A saauwédebni neaafht seráa műszerrel elenörizni keb a berendezés jngiiní<bnn!pi. Mtfltkhl a védettség akkor, ha az megfelel az S. fejezetben екмпакяак. 8.4.4. А Ымемкые du**asznkezrci itiajnl и lalníirk kapcsolódóban! a щыути iinii il öauekötö kábel legfeljebb 140kV rtévfcgrs feszütoégű Ьегепёегежкяг! IS m-nél. 200 mv névleges fciiftkirfginrfl 20 m-nél 300 kv névteges feszültségűnél 30 m+ü rövidebb«nem gyánfcatő- 9. SUGÁRVÉDŐ^ HELYSZÍ41IH«VASZEK^ 9.1. NagynWieti ипивка*птаье4 (kazánok. hídszerkezetek, vaséti sínek, «JHBÍVI beépített berendezések, nagyméretű tartályok stb.) römgenvizsgábtát - amelyek nagy méret «cnfl fogva nem szátttbatófc be az anyagvizsgáló röntgcnlaboratónwnba - a hely színen keb végezni. * aknák а тнпкааатаьпкиак а rendszeres vizsgálatát, amelyeknek méretei a nyírt területen való röntgen*, ivétekfc készítését nem йоококак. zárt löntgenbboratóriumban kell végezni. 9.2. A helyszíni vuajálatokaál a sugárzás eheni védekezéskhetósegeí közül többnyire csak a thnli igf,nl való védekezés jöhet számításba. Ezért a röntgenfcrvéielezésfcor a felvételezés helyét a védrbui távolságnak megfelelően körül kell keríteni, v&gy örök kihelyezésével le kel zárni és veszélyt jelző tábláklul megjelölni. (MSZ KGST 531) Az elkerített területen idegeneknek tartózkodása, vagy átjárása a felvételezés tartama alatt tilos. 9.3. Az efccrített terhet határát telepitett munkahely (ásandó jellegű munkahely) esetén a szomszédos nem sugárveszélyes m-ikakörben dolgozók védelmére a B* kategóriára előírt dóztsszmimk megfekdöen keb megállapítana Alkelmi helyszíni wnsghetoknä a munkahelyet a 20pSvfh (2т*Л) dózisteljesílménynek megfelelő határnál kell lezárni. A 3. ábra a 140 kv névleges feszültségi. 5 ma max. csőáramerősségű, a 4. ábra a 200 kv névleges feszültségű 5 ma max. csóaramerősségű hordozható röntgenberendezések izodózis görbéit mutatja. Ezek megadják a röntgen munkahely környezetében a 20jtSvík (2 mr/h) nak megfelelő védelmi tá\ jbágol A nyíl a sugár»: apu irányát mutatja. 9.4. Abban az esetben, ha a sugárkapu függőlegesen fel- vagy lefelé van irányítva, minden irányban az izodózis görbének az ábra szerinti alsó részét kdl figyelembe venni. 9.5. A görbék a gyakrabban használt 10 mm vastag vaslemez munkadarab vizsgálatára vonatkoznak. Ennél vastagabb munkadarabok vizsgálata esetén a direkt sugárzás irányában arányosan kisebb védelmi távolság is elegendő. 9.6. Helyszíni vizsgálatoknál indokolt esetben a névleges csőfeszültség helyett a ténylegesen alkalmazott csőfeszültség is irányadó lehet a védelmi távolság megállapftásánál. * MSZ 62 «erínt.
-13- MSZ 836-80 UOkV 5mA 3. ábra a 20 psv/h (2 mr/h) dózi$telje«tménynek megfelelő védelmi távoliág 140 kv 5 ma telj»* hasznalatánál. lényű röntgenberendezés
MSZ 836-80 14-200kV5mA 4. ábra a 20 jiswh (2 mr/h) dózisteljesítmény nek megfelelő védelmi távolság 200 kv 5 ma teljesítményű röntgenberendezés használatinál. 9.7. 9.8. Abban az esetbon, ha a szabadtéri röntgenfelvételeket az üzem területén kel) végezni, esnem áll rendelkezésre a védelmi távolsághoz szükséges terület, a felvételeket csak műszak utáni időben lehet elkészíteni, ill. a kérdéses terület kiürítése esetén. Azokban az üzemekben, ahol a hordozható durvaszerkezeti röntgenberendezések üzemeltetéséhez az előírt védelmi távolság sem műszak alatt, sem műszak után nem biztosítható (pl. három műszakos üzemben, vagy pl. ha a hajtótesten egy időben több berendezéssel kívánnak felvételeket készíteni), felvételezés csak abban az esetben végezhető, ha a hasznos, káros és szórt sugárzás megfelelő berendezéssel való árnyékolásával a védelmi távolság a rendelkezésre álló területnek megfelelően redukálható. A felvételezés helyének lezárását, körülkerítését a redukált védelmi távolság megjelölését ebben az esetben sem lehet elengedni.
-IS- MSZ836-80 9.9. Lakóházak födémszerkezetének vizsgálatakor a hasznos, káros és szórt sugárzást megfelelő védőberendezéssel árnyékolni kell. Szerelőcsarnokban, műhelyben nagyméretű munkadarabok alkalmi jellegű röntgf nfelvétekzésekor, ahol külön kapcsolóhelyiség nem áll rendelkezésre, és a védelmbtávolság helyszűke miatt nem tartható be, a röntgenkezelőnek kellően méretezett hordozható védőfal mögött kell a felvételek idején tartózkodnia. A védőfal sík, vagy görbült lehet, és egymást átfedő több részből is állhat Magassága 2 m, szélessége részenként legalább 1 m, összesen 1,5-2 m legyen. A védőfal sugárvédő képessége az 1. és 2. ábra szerint méretezendő. 10. A MUNKAHELYEN DOLGOZÓ SZEMÉLYEK VÉDELME 10.1. Sugárveszélyes munka egyedül nem végezhető, ahhoz legalább két dolgozó jelenléte szükséges. Ezek közül legalább az egyik az 1/1975. (V. 28.) KGM-MÜM sz. rendelet előírásai szerint szakképzett durvaszerkezeti radiológiai anyagvizsgáló legyen. 10.2. Minden sugárexpoziciónak kitett munkahelyen dolgozót el kell látni egyéni filmdózismérővel. 10.3. A kapott dózisokról dózisnaplót kell vezetni. 10.4. A sugárvédelmi méréseket a szóbanforgó energiatartományra hitelesített dózismérővel kell végezni VÉGE A szövegben említett magyar állami szabványok Radioizotópok sugárzása elleni védelem MSZ 62 Külső röntgen-, gamma-és béta sugárzások dozimetriája MSZ 14341 Béta-, gamma és röntgensugárzás elleni védelem MSZ 14342 Nukleáris terminológia. Altalános alapfogalmak MSZ 14345(1 Biztonsági szabályzat erősáramú villamos berendezésrk Ivtoítctére MSZ 1600 A beton alapanyagainak vizsgálata MSZ 4713 A sugárveszély jele. Forma és méretek MSZ KGST 531 A tárggyá kapcsolatos jogszabályok 7/1971. (V. 5.) KGM. sz. rend. A Vav fém-és acélipari kohászati (melegüzemi) balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály IX. (Ipari röntgen) fejezete. 1/1975. (V. 28.) KGM-Mü-M.sz. rendelet. A durvaszerkezeti radiológiai anyagvizsgáló dolgozók szakképesítéséről. 109/1959. (6) Mü.M. sz. utasítás. A sugárártalmi pótlék megállapításáról". 47(1979. (XII. 30.) MT rendelet a munkavédelemről. 120/1966/11. Mü.M. sz. utasítás. A sugárártalmi pótlék megállapításáról szóló 109/1959. (6) Mü.M. sz. utasítás módosításéról. 9089(1959. KGM sz. Sugárártalmi pótlék megállapítása. A 109/1959. (6) MaM. sz. utasítás végrehajtásáról. 4/1965. (XII. 7.) EU.M. sz. rendelet. A sugárárulomnak kitett munkahelyeken fogb.. itatott dolgozók sugárterhelésének ellenőrzéséről. A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy tum jelent-e meg minjosiiáta, kitgtuliést. htlytshiiéu. illetve hetólyialanl UM. mert a szabványt a kibocsátója a műszaki haladásnak megfelelően időnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhető a Posta Központi Hírlapirodánál. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítő, módosító indítványokat, észrevételeket megfelelő indokolás- Mi a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest, IX.. ('Uői út 25. (levélcím: Budapest 9. Pf. 24.1450) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhető a Szabványboltban, Budapest VIII., üllői út 24. (levélcím: Budapest. Pf. 162.1431). F. k.: az MSZH Kiadói Főosztály vezetője - 80.3081/1, 500 pld. - MSZH Nyomdi, Budapest - F. v.: Nagy László