KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Fontos tudnivalók A javítás során fel kell tüntetni a részmegoldásért járó részpontszámokat, és meg kell jelölni az előforduló hibákat és tévedéseket. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni! 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén! A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni! 3. Logikai hibánál a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése, a mellékszámításokat, a felhasznált képleteket is fel kell tüntetni! 6. Igaz-hamis kérdéseknél önmagában az I vagy a H megjelölésért 1 pont jár. A hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért 1 pont adható. 7. A feladatoknál többféle megoldás lehetséges. A javítási útmutatóban közölt eljárástól (szöveges megnevezéstől) eltérő megoldások is lehetnek teljes értékűek, ezekért is teljes pontszám jár. Az írásbeli vizsgafeladatok pontszámainak összege csak egész szám lehet. Ha az írásbeli vizsga(rész) pontszáma nem egész szám, akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint kell eljárni (az öttizedre vagy az a felett végződő pontszámokat felfelé, az öttized alattit pedig lefelé kerekítjük). írásbeli vizsga 0801 2 / 10 2009. május 22.

Mikroökonómia I. Feleletválasztós kérdések 3 x 1 = 3pont 1. c. 2. a 3. a II. Igaz Hamis állítások 4 x 2 = 8 pont 1. Igaz. A PCC görbe, más néven ár-fogyasztás görbe bemutatja, hogyan hat az árváltozás a fogyasztó által optimálisnak ítélt választásra, azaz az ár és a keresett mennyiség kapcsolata levezethető belőle. 2. Igaz. Az alsóbbrendű javak jellemzője, hogy a jövedelem növekedésével a kereslet csökken. Ekkor az egyik tényező pozitív előjelű, míg a másik negatív, tehát a hányados előjele is negatív. 3. Igaz. Monopolpiacon az árat a keresleti görbe segítségével állapítjuk meg. Ha a vállalat a fedezeti pontban termel, akkor az ár éppen megegyezik az átlagköltségeivel. Vagyis a keresleti görbének és az átlagköltség függvénynek van egy közös pontja. Így viszont a keresleti görbe az átlagköltség függvénynek csak a csökkenő oldalát tudja érinteni. Jó megoldás az is, ha a jelölt ezt a jelenséget ábrán mutatja be. 4. Hamis. Egy befektetés akkor kifizetődő, ha a tőke nettó jelenértéke pozitív, azaz tőkésített értéke nagyobb, mint a befektetés összege. NPV 0 = PV 0 K 0 írásbeli vizsga 0801 3 / 10 2009. május 22.

III. Definíciók 2 x 2 = 4 pont 1. Gossen I. törvénye: a csökkenő határhaszon elve. Kimondja, hogy az egymást követő, pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. 2. Közjavak: vagy szabad javak. Azok a jószágok, melyek fogyasztása gyakorlatilag nem csökkenti a rendelkezésre álló mennyiséget, tehát a fogyasztók nincsenek versenyhelyzetben, és ezek fogyasztásából senki sem zárható ki. IV. Számítási és geometriai feladatok 25 pont 1. feladat 11 pont 1.1 1600 10 p = 20 p 500 2100 = 30 p 70 = p 1 pont Q = 20 p 500 Q = 20 70 500 Q = 900 1 pont 1.2 0 = 1600 10 p p = 160 1 pont 1.3 A teljes piaci kereslet az a mennyiség, amelynél ingyen sem fogyasztanak többet, tehát p = 0. A keresleti függvény alapján ez a mennyiség az 1600. 1 pont 1.4 Tengelyek megnevezése 1 pont A keresleti függvény ábrázolása A kínálati függvény ábrázolása (A függvényeknek nem kell az összes pontját ábrázolni, de a piaci egyensúlynak jól láthatónak kell lennie.) írásbeli vizsga 0801 4 / 10 2009. május 22.

ár 170 160 150 140 130 S 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 D 0 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 mennyiség 1.5 A fenti ábrában a 90 Ft-os árnál a keresleti görbéhez húzott egyenes és a keresleti görbe, valamint az ár tengely által határolt terület a fogyasztói többlet. FT. S D = D = S A fogyasztói többlet jelöléséért írásbeli vizsga 0801 5 / 10 2009. május 22.

2. feladat 14 pont megnevezés/évek 2005 2006 2007 2008 2009 várható árbevétel (ezer Ft) 2800,0 3200,0 3500,0 4000,0 4260,0 várható költségek (ezer Ft) 2267,5 2633,0 2775,2 3163,4 3301,0 várható hozam (ezer Ft) 532,5 567,0 724,8 836,6 959,0 kamattényező 1,065 1,134 1,208 1,287 1,37 hozam jelenértéke (ezer Ft) 500,0 500,0 600,0 650,0 700,0 2.1 A hozamok nettó jelenértékének kiszámítása évenként: 5 A teljes megoldás évente. A részmegoldás arányos pontszámot ér. 2.2 A beruházás tőkésített értéke = 500 + 500 + 600 + 650 +700 = 2 950,0 2.3 A beruházás nettó jelenértéke NPV 0 = PV 0 K 0 NPV 0 = 2 950,0 2 800,0 = 150,0 (ezer Ft), tehát megéri megvalósítani. 10 pont (ezer Ft) V. Kifejtő kérdés Fejtse ki, milyen összefüggés van a termelési tényezők kereslete és optimális felhasználása között! 10 pont A termelési tényezők kereslete származékos kereslet, azaz csak annyiban keresik a vállalatok az input tényezőket, amennyiben a segítségükkel előállított termékre a piacon kereslet van. Ezt bizonyítja az optimális tényező felhasználás szabálya. Egy tényező felhasználása akkor optimális, ha határtermékének piaci értéke megegyezik a tényező határköltségével. VMP K,L (MRP K,L ) = MFC K,L Azaz, az előállított jószág határtermékének piaci értéke (határtermék bevétele) az előállított termék piaci keresletét tükrözi, mivel kiszámításához a kibocsátott termék piaci árának ismerete szükséges. VMP K,L (MRP K,L ) = MP K,L P X Vagy VMP K,L (MRP K,L ) = Δ TR/ ΔQ K,L A tényező határköltségét az MFC K,L = Δ TC/ Δ Q K,L képlettel számíthatjuk ki, amiből következik, hogy megegyezik az input egységárával. Mivel a profitmaximalizálás feltétele, hogy a határbevétel egyezzen meg a határköltséggel (MC = MR), ezért a vállalatok tényezőkeresletére is érvényes ez a szabály. írásbeli vizsga 0801 6 / 10 2009. május 22.

Makroökonómia I. Feleletválasztós kérdések 3 x 1 = 3pont 1. c 2. a 3. b II. Igaz Hamis állítások 4 x 2 = 8 pont 1. Igaz. A pénz vásárlóerejének képletével igazolható. Ha a számláló változatlan, míg a nevező nő, akkor a hányados csökken és fordítva. Tehát, ha az árszínvonal nő, a pénz vásárlóereje csökkenni fog. 2. Hamis. Az önkéntes munkanélküliek adott reálbérszintnél nem hajlandóak munkát vállalni. 3. Hamis. Attól még, hogy egy gazdaságnak vagy termelőnek komparatív előnye van valamiben, lehet abszolút hátrányban is. 4. Igaz. Az árupiac autonóm elemeinek növekedése az összkereslet növekedésével jár, ami inflációt gerjeszthet. írásbeli vizsga 0801 7 / 10 2009. május 22.

III. Definíciók 2 x 2 = 4 pont 1. Reálárfolyam: Reálárfolyamnak nevezzük a belföldi valutában kifejezett külföldi árszínvonal és a belföldi árszínvonal arányát. 2. GNDI: A rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem, egy nemzetgazdaság szereplőinek az adott évben végső felhasználásra fordítható bruttó jövedelme. Másképp: bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem, az országban letelepedett vállalatok és személyek által az adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. (A kiszámítás képletéért a fogalom nélkül csak 1 pont jár, de a fogalom önmagában is teljes megoldásnak tekintendő.) IV. Számítási és geometriai feladatok 25 pont 1. feladat 10 pont 1.1 Állapítsa meg az egyensúlyi jövedelem összegét! Y = 200 + 0,75 (Y 200) + 300 + 420 + 500 (220 + 0,1 Y) Az egyenlet felírásáért: 0,35Y = 1050 Y = 3000 A jó végeredményért: 1.2 Határozza meg az állami költségvetés egyenlegét! T (200) < G (420) Deficit: -220 Vagy: S Á = T G S Á = -220 1.3 Határozza meg a külkereskedelmi mérleg egyenlegét! Export Import = 500 520 = -20 1.4 Határozza meg, milyen jövedelemszintnél lenne egyensúlyban a külkereskedelmi mérleg! Mivel az export autonóm tényező, ezért az importot kell változtatni, s ehhez a jövedelemnek 2800 szintre kellene csökkennie. 500 = 220 + 0,1 Y, innen Y = 2800,0. írásbeli vizsga 0801 8 / 10 2009. május 22.

2. feladat 15 pont Y D I C+I S(Y) C(Y) I S 0 S = O S = I i Y i Határozza meg a fogyasztási határhajlandóság értékét! ΔY/ΔI = (1580 1100) /120 = 4 4 = 1/(1 ĉ) 4(1 ĉ) = 1 4 4 ĉ = 1 3 = 4 ĉ ¾ = ĉ vagy 0,75 = ĉ 3 pont 3 pont Határozza meg az autonóm fogyasztás értékét! C(Y) = C 0 + ĉy C (1100) = Y 1100 = C 0 + 0,75 1100 Innen C 0 = 275 3 pont Jelölje az ábrán az aktuális piaci kamatláb nagyságát! 3 pont Szerkessze meg a megtakarítási függvényt! Lásd a bal oldali fenti ábrán, S(Y). A nevezetes metszéspontoknak egyezniük kell! S 0, S(Y) = 0, és S = I pontok. 3 pont írásbeli vizsga 0801 9 / 10 2009. május 22.

V. Kifejtő kérdés Határozza meg az árfolyam és a külkereskedelmi mérleg fogalmát! Fejtse ki az árfolyamváltozás (valuta le-, ill. felértékelés) hatását a külkereskedelmi mérlegre, illetve a valuta keresletére és kínálatára! 10 pont Árfolyam fogalma: egy külföldi valuta hazai valutában kifejezett ára. 1 pont Külkereskedelmi mérleg fogalma: a nemzetközi termékforgalom egyenlege. 1 pont Ha az árfolyam nő, akkor a hazai valuta leértékelődik, ennek eredményeként nő az áruexport és a tőkeimport, ugyanakkor csökken az áruimport és a tőkeexport, a külkereskedelmi mérleg javul, végül nő a külföldi valuta kínálata, javul a fizetési mérleg. 4 pont Ha az árfolyam csökken, akkor a hazai valuta felértékelődik, ennek eredményeként csökken az áruexport és a tőkeimport, ugyanakkor nő az áruimport és a tőkeexport, a külkereskedelmi mérleg romlik, végül nő a külföldi valuta kereslete, romlik a fizetési mérleg. 4 pont Nem elég, ha csak az egyik folyamatot magyarázza el a tanuló, ki kell fejtenie mindkét folyamat hatásait. írásbeli vizsga 0801 10 / 10 2009. május 22.