' l "ROBBANTÁSTECHNIKA" AZ OMBKE ROBBANTÁSTECHNIKAI SZAKBIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA 1983. március. 3. szám
\ \ "RQBBANTÁSTECHNIKA" Az OMKBE Robbantéstechnikai Szakbizottség tájékoztatója 1983. mé r eius 3. szám TARTALOM oldal Beszámoló vezetőségi ülésekről l Az l982.évi munkaterv vég~ehajtása 3 ~ szakbizottság 1983. évi munkaterve 7 Személyi hirek 8 Uj kutatási jelentések és szakvélemények 9 A Makó-2.sz. mélyfúrás rétegvizsgálatáról ll A Vibroguard 7 csatornás D 1207 tipusú talajrezgés és légnyomásmérő manitor alkalmazásáról 13 Az ELIROB 801 tipusú robbantógéppel végzett kisérletek tapasztalati 17 Az NME bányamüveléstani tanazékén 1983. évre tervezett robbantástechnikai kutatások 22 A közlésre ezánt kéziratokc az alábbi eimre kérjük küldeni: Dr.Bohus Géza, Nehéz1pari Müszaki Egyetem, bányemüveléstani tanszék, Miskolc-Egyetemváros 3515.
BESZÁMOLÓ VEZETÖS~GI ÜL~SEKRÖL Szakbizottságunk vezetősége 1982. június 15~én és 1983~ január 25-én tartott ülést. A júniusi ülés napi rendjén a következők szerepeltek: l. Beszámoló az év első felében végzett munkákról és a második félévi feladatok ismertetéseo Előadó: Vajda László 2. A kijevi nemzetközi konferenciával kapcsolatos tájékoztató. Előadó : Dr ~ Bohus Géza 3o Előterjesztés a "Tájékoztató " és "A robbantástechnika időszerü kérdései" Co periodikákról~ valamint a szakbizottsági tagság szakirodalmi tevékenységéről. Előadó: Koczor László 4o Beszámoló tanulmányutakról. 5. Időszerü kérdések, egyebek. Aktualitása miatt csak az idei januári ülés eredményeit részletezzüko Először Dr Bohus Géza adott számot a kijevi konferenciáról. Megállapította, hogy a konferencia jól szolgálta az európai szecialista országok robbantástechnikai szakembereinek továbbképzését és szakmai kapcsolatainak bővitését. Szakbizot tságunk 9 előadással vett részt e konferencián és az előadások élénk érdeklődést váltottak ki. A hiányosságak között kiemelte, hogy magyar rész rő l több olyan kplléga is kiutazhatott, akiknek erre szakmailag nem volt kellő indoka. A szervezést bonyolitotta, hogy a szakbizottság, az OMBKE titkárság és a MTESz Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya nem tudott mindig jól együttmüködni.
2 A szavjet fogadó fél sem tudott jobb konferenciát szerveznia mint a bolgárok és a lengyelek tették az u tóbbi két alkalommal. KOlönösen hiányoltuk az elő adások irásos anyagának közreadását. Sajnos a rendezőket mi sem segitettük ebben a kérdésben~ mivel több előadó csak igen nagy késéssel koldte be irásos anyagát. A konferenciákat szervező Nemzetközi Előkészitő Bizottság azzal a kéréssel fordult egyesületünkhöz, hogy rendezzük meg mi a következő konferenciát. A kérést egyesületünk elnökségéhez továbbitottuk. A szakbizottság a konferencia 1985. szept~ első felében való megrendezését javasolja és elvállalja a rendezéssei járó feladatokat. A második napirendi pont szerint a geofizikai szakbizottság 1982. december l-i rendezvényéről számolt be Haniszkó Gusztáv. A szakmai nap részvevői megfelelő betekintést nyerhettek a Geofizikai Kutató Vállalat munkájába. A jelgerjesztés különböző módozatain kivül a z adatok feldolgozása és kiértékelése is ismertetésre került. Az érdeklődők megtekinthették a terepjáró müszerkocsikat és a vállalat számitógépeit is. Vajda László az 1982. évi szakbizottsági munkát öszszefoglalva megállapitottad hogy tagtársa ink jó munkát végeztek» sokban hozzájárultak a hazai robbantástechnika fejlesztéséhez. Hiányosságként csak azt lehet felróni, hogy elmaradt a tervezett tatabányai és 1983. év tavaszára tevődött át a tállyai szakmai rendezvény. Sajnálatos, hogy tagtársaink keveset publikáltak és ebben az évben sem "A robbantástechnika időszerű kérdései", sem a szakbizottsági "Tájékoztató" nem jelent meg. A szakbizottság 1983. évi munkatervét - a beérkezett munkabizottsági javaslatok figyelembevételével - Dr Bohus G. ismertette. /A beszámolót és a munkatervet közöljük./ "Az időszerü kérdéseka egyebek" napirendi ponton belül Mónus Ferenc tagtársunk helyesbitette a legutóbbi vezetőségi ülésen tert kijelentését, mely ezerint nem a buda-
3 pesti KB F, hanem a DCM mulasztása miatt nincs még engedélye az ELIROB 801 tipusú robbantógépnek. - Szabó Ákos felhivta a figyelmet~ hogy a budapesti KBF a k özeljövőben újra megrendezi a robbantásbiztonsági szakmai na pot. - Vincze József tagtársunk - Benedek Dénes javaslatát támogatva - megigérte, hogy Nyers József bányamérnököt felkéri egy szakmai előadás ta r tására a következő vezetőségi ülésen /Téma : a provakációs robbantások továbbfejlesztése/. - Megállapodás született arra vonatkozóan, hogy Dr Székely Gábort Rickert Antal és Kozma Miklóst Csesztvényi Béla he~ lyettesitse a vezetőségben. Az érdekeltek irásos felkérést kaptak. Az 1982. évi munkaterv végreha jtása A szakbizottság 1982- ben az 1981. év végén történt átszerve ~ zése utá n új szarvezetben kezdte meg tevékenységét. Az elvégzett mu nkáról a munkatervben felsoroltak sorrendjében a követ ke zökben számolok be. r. Vezetőségi üléseket az 1982. évi munkával összefüggésben 1982. június 15- én és 1983. január 25- én tartottunk Budapesten. I I. Titkársági ülésekre nem került sor, mivel a munkabizott ~ sá gok közötti együttmüködés nem jutott el olyan szintre, hogy ilyen ülések megtartása indokolt lett volna. IIIP A müszaki fejlesztéssel és tudományos kutatással kapcsolatban előirányzott feladatok végrehajtása: - A Tata bányai Szénbányák csordakúti bányaozeme részére a vastag mészkőpad alatti frontmüvelés provakációs robban ~ tással való omlasztási technológiája kidolgozást nyert, malynek összeállitásában az ~szakdunántúli Munkabizottsá g
4 tagj a i alapvető munkát végeztek. A kutatást a KBFI szakemberei vezetté k. A szeptember hónapban Ta t abányán megtartott "Kőzetmechanika" tárgyú szakmai nap keretében ez a téma is ismertetéere került. A "Hosszúlyukas, p rovoká ciós robbantástechnológia alkalmazása telepharántolá soknál" c. szakvélemény elkészült, aminek a lapján a Mecseki Szénbányák több e lőir ás alól felmentési kérelmet nyújtott be az OBF-hez. A munkában a Déldunántúli Munkabizottság t agja i tevékenyen rész t vettek. A KBFI és az NME kuta tói s z oros e gy üttmüködésben dolgoztak. Gyöngyösorosziban és Recsken sor került a vágathajtási robbantástechnológiák átdolgozására, melyhez az Északmagyarországi Munkabizottság t ag j a i i s segitséget nyújtottak. Az ANDO robbanóanyag munkavégző képességéne k növelése érdekében eredményes kisé rletek folytak alumíniumpo r hozzáa dásával, a Mecse ki Ércbányászat i Vállalat és a DÉLK6 területén~ Ezekben a Déldunántúli-, és a Kőbányászati Munkabizottság tagja i, va l amint az NME szakemberei müködtek közre. Az eredmé nyeket már a gyakorlatban is hasznositják. "A közetek akusztikus e llenáll ásának hatása a robbantástechnikai paraméterekre" t árggyal kapcsolatos mérések 1982-ben megkezdődtek. A munkát az NME bányamüveléstani tanszéke végzi a Kőbányászati Munkabizottság aktiv közremüködésével. A hangsebesség mérések ada t a i segitségével a nagyfúrólyukas robban t ásoknál alkalmazott milliszekundumos késleltetés időértékei optimalizálha tók. A MIZF és BRWF gyutacsok bevezetése megtörtént, alkalmazási módjuk tisztázódott. Ugy a ncsak befejeződtek az ELIROB 801 t ipusú robbantógép ü zemi kísérletei és megtörtént ek a lépések sorozatgyártásának megindítására.
5 A két utóbbi témával összefüggésben a Kőbányászati Munkabizottság kezdeményezésére a CEMÜ, a DÉLKŐ és az ÉSZAK KŐ megbízásából az NME bányaműveléstaní tanszéke összeállitotta na hazai kolfejtésekben alkalmazott robbantógépek müködésével és használatával kapcsolatos legfontosabb ismere t e k " c. f ü ze t e t Hasonló összeállítást készitett a hazai iparban jelenleg alkalmazott robbanóanyagok, perforátorok, robbanózsinórok és gyutacsok jellemző paramétereiről az Északdunántóli Munkabizottság. IV. A szakmai továbbképzés és a müszaki kultóra fejlesztése terén a következő munkát végeztük. - Különböző folyóiratokban 12 publikációt adtunk közre. Ugyanakkor a szakbizottság "A robbantástechnika időszerü kérdései" c. periodikája és "Tájékoztató"-ja nem jelent meg 1982. évben. - Tagtársaink elkészítették a z "Ipa ri robbantástechnika" c. szakkönyvet/dr.bohus G. - Horváth L. - Papp J./, kézirata leadva, várható megjelenésének ideje 1983. x. hó, a Müszaki Könyvkiadónál. - A tatabányai TIT Studió keretében folytatódott a robbantásvezetők továbbképzése. Ebben a munkába n elsősorban az Északdunántóli Munkabizottság tagjai vettek részt és időszerü szakkönyv hiányában jegyzetet állitottak össze. - Tagjaink számos értékes előadást tartottak hazai és nemzetközi rendezvényeken, melyeket a következő fejezetben sorolek fel. - Robbantástechnikai mérnöktovábbképző tanfolyam szervezésére 1982-ben nem került sor, az 1983. évi programban szerepeltetjük. v. 1982. évben a következő fontosabb rendezvényeken vettünk részt :
6 November hóban Kijevben ke rült megrendezésre a szaeialista országo k "VII. Nemzetközi Fúrás- Robbantástechnikai Konfe renciája ''. Erről Dr Bohus Gé za részletes beszámolót készitett. A Geofizika~ Munka bizottság kezdeményezésére és tagjaina k részvételével decem ber hónapban a Geofizikai Kutató Vállalatnál szakma~ napot rendeztek, programjának keretében a jelgerjesztés módoza t ai, adatfeldolgozás és kiértékelés került i smertet ésre. A résztvevők megtekintették a terepjáró müszerkocsika t é s a számitógépeket is. Má rcius hóba n a Kőb ányászat i Munkabizottság több tagjának részvéte lével bányamüszaki érteke zle t volt Budapesten, ame l ye n a kő bányaipar müszaki v ezetői és robbantásv e zetői vettek r észt a z OBF és az ÉVM illetékes szakember e i nek jelenlétében. Tárgyát a jovesztéstechnika müszaki fejlesztése, biztonságtechnikai és környezetvédelmi kérdések képezték. A jövesztéstechnika i és a környeze tvédelmi megoldások fejlesztése érdekében néhány t éma kidolgozása nemzetközi e gyüttműködés ke retében tö r t énik. Ezzel összefüggésben április hóba n Drezdába n, május hóban pedig Prágában vettek r észt a Kőbányász a ti Munkabizottság t ag j ai szakmai kollakviuman /3-3 fő a kő bányaipar kiküldetésében/. Augusztus hó végén Budapest en került sor a baráti országo k kőbánya válla l a ta inak müszaki igazgatói értekezletére. Ennek keret ében ismert e ttük a "Tömeges kőjöveszté s és robbantástechnika'' c. kuta t ás i t émában elért legójabb eredményeket. Ezek publikálására 1983-ba n sor ke rül. A beszámolóba n szereplő ismert e t és nem teljes, mert nem mindegyik munkabizottsá g v ezetőjétől kapt am a végzett munkáról részletes táj ékoztatót.
7 Ugy vélem azonban, hogy az itt felsoroltakból is kitűnik, a Ro bbantástechnikai Sza kbizottság a maga sokirányó tevékenységével hasznosan járul hozzá a bányászat, a munka biztonság és a környezetvédelem problémáinak megoldásához. Va j da László AZ OMBKE BÁNYÁSZATI SZAKOSZTÁLY ROBBANTÁS- TECHNIKAI SZAKBIZOTTSÁGÁNAK 1983. évi munka terve Az 1983. jano 25-i vezetőségi ülésen - a munkabizottságok javaslatai alapján - a robbantástechnikai szakbizottság vezetős ége a következő munkatervet állitotta össze: Tovább k épzé~, irodalmi tevékenység: l. "A robba ntá stechnika időszerű kérdései" c. periodika két ójabb számát elkészitik és a szakbizottság t ag j ai körében terjesztik. 2. A szakbizottság "Tájékoztatóját" ójra beinditjá k és ahhoz az eddigieknél többen adnak hira nyagot. 3. A szakbizottság tagjai legalább 8 cikket jelentetnek meg különböző sza klapokba n. 4. A tatabányai robbantásvezető továbbképző re szervezik az üzemi gyakorló robbantásvezetőket és többen előadó ként ill. jegyzetiróként segitik a szakma i továbbképzésnek ezt a formáját.
8 5. A miskolci egyetemen az év folyamán egy robbantástechnika~ mérnöktovábbképző tanfolyam indul. 6. A v ezetőség i üléseken ezentól szakmai továbbképző e lőadásra is sor kerül. Rendezvények: l. A KBFI tatabányai telephelyén ójra megrendezésre kerül a robbantástechnikai szakma~ nap aktuális - főleg robbantóanyag-ellátási témakörben /szeptemberben/. 2. A budapesti KBF szervezésében a 8. sz. munkabizottság aktiv közremüködésével az első negyedévben robbantásb~ztonsági szakma~ napra kerül sor. 3. A 4. sz. munkabizottság az OMBKE Mátrai CsoportJával kozöse n egy bemutató robbantást és szakmai napot tart az OÉÁ felnémeti mészl<őbányájában. /Az ~dőpontot később kózlik/. 4. Tállyán a II. félévben külföldi szakemberek részvételével kőzetjövesztési kollokviumot szervez a 7. sz. munkabizottság. 5. A 6. sz. munkabizottság tagjai előadókként és szarzöként részt vesznek a Magyar Geofizikusok Egyesülete rendezésében sorrakerülő Nemze tközi Geofizikai Szimpoz~onon. SZEMÉL YI HIREK DERES JÁNOS tagtársunk 1982. szeptember 3-án a Magyar Tudományos Akadémia kistermében rendezett nyilvános vitaülésen sikeresen védte meg '' A pe r fo rálás i hatásosság kisé r le t i tanulmányozása és a kapott eredmények alkalmazása a nagyhőmérsékletű kutak rétegnyitásánál' c~mü kandidátusi értekezését.
9 Az értekezés opponensei: Dr. Barlai Zoltán, a ~üszaki tudományok doktora és Dr.Bohus Géza, a müszaki tudományok kandidátusa voltak. DR FDLDESI JÁNOS 1983. február 2l~én a Magyar Tudom~nyos Akadémia nagytermében tartott nyilvános vitaülésen védte meg ugyancsak sikerrel "A nagyfúrólyukas robbantástechnológia fő par~~ métereinek meghatározása és a biztonsági kérdések vizsgálata a kőzetadottságok figyelembevételével" cimü kandidátusi értekezését. Opponensei : Dr.Csókás János, a müszaki tudományok doktora és Dr. Husz Nándor, a müszaki tudományok kandidátusa voltak. Mindkét tagtársunknak őszintén gratulálunk és további szép sikereket kivánunk eddig is eredményes tudományos pályájukon! - a szakbizottság titkársága AZ NME BÁNYAMÜVELÉSTANI TANSZÉI<ÉN I<ÉSZÜL T I<U-, TATÁSI JELENTÉSEI< ÉS SZAI<VÉLEMÉNYEI< - Az ÉSZAI<I<Ő Gyöngyössolymos-l<ishegyi bányaüzemének müvelési koncepció terve.. 1981. szeptembe r. /ÉSZAI<I<Ő/ - A kolfejtési nagyfúrólyukas robbantások töltetszarkezetének vizsgálata. l98l.október./cemü,déli<ő,észai<i<ő/ - Az ÉSZAI<I<Ő Recsk-Csákánykői bányaüzemének müvelés ~ koncepcióterve az ún. "páronként közeli töltetek"-kel történő jövesztési mód figyelembevételével. l98l.nov~mber /ÉSZAI<I<Ő/
10 - A robbantásos kőzerapritás javitása és a káros környezeti hatások csökkentése a CEMO kőbányáiban.l98l.december /CEMÜ/ - A komlói külszini andezitbányában végzett robbantások szeizmikus hatásának vizsgálata Béta bányaüzem föld alatti térségeiben. l98l.december./d~lkö/ - Vélemé ny a Földmérő és Talajvizsgáló Vállala t által készitett "A nagyharsányi kőbánya kőzetjövesztő robbantásainak települési környezetére gyakorolt hatásai" c. 1981. évi zárójelentéséről. 198l.december./D~LKÖ/ - A hazai külfejtésekben alkalmazott robbantógépek müködésével és használatával kapcsolatos legfontosabb ismeretek. 1982. máj us. /ÉSZAI<KÖ, CEMÜ, D~LI<Ö/ ~ A töltetmegállások csökkentésének lehetőségei a külfejtésekben. 1982. május. /CEMÜ/ - Az ANDO-robbanóanyag hatékonyságát javitó Al-por optimális mennyiségének meghatározása. l982.május. / D~LKÖ/ Az ~SZAKKÖ Tarcal I. kőbánya rézsüállékonyságána k vizsgálata. 1982. június. /~SZAKKÖ/ -Szakv élemény az ~SZAKKÖ szandabányai üzemében l982.július 2-án végrehajtott nagykamrás robbantás szeizmikus hatásáról. 1982. július. /ÉSZAKI<Ö/ - Sza kvélemény a D~LKÖ nagyharsányi bányaüzem alsó termelőszintjének megosztásáról 1982. szeptember./d~li<ö/ - Az optimális késleltetési idő meghatározása a kőzetben terjedő hangsebesség alapján a DÉLI<Ö, a CEMÜ és az ~SZAKKÖ bányaüzemeiben. 1982. augusztus. /D~LI<Ö,CEMO, ~SZAKI<Ö/ - Szakvélemény a Cement- és Mészmüvek beremendi kőbányájában végzett robbantások okozta vibrációról és repeszhatásról. 1982. szeptember. /CEMÜ/
- Szakvélemény az ELIROB 801 tipusó robbantógép üzemi.., L használhat óság á ról.!982. szeptembe r. /CEMU, ESZAI<I<O/ ll -A hosszólyukas provakációs robbantás technológiája l telepharántolásoknálo 1982. november. /Mecseki Szénbányák/ - Beszámoló a CEMO kőbányáiban 1982. évben végzett ~utató- -fej lesztő munkáról. l982.december./cemü/ - Optimális robbantástechnológia kidolgozása és üzemt bevezetése a DCM keszegi bányaüzemében. l982.december./cemü/ A MAI<Ó~2 SZ., MÉLYFURÁS RÉTEGVIZSGÁLATÁRÓL A Kőolajkutató Vállalat az 1970-es évek első felében mélyitette le a Makó-2 jelü nagymélységo felderitő kytató fúrást. Talpmélysége meghaladta az 5000 m-t, a talpi hőmérséklet magas, 220 C 0 körüli volt. A mélyfúrás geofizikai szelvényezését, béléscsövezését és cementezését a vállalat szakemberei annak idején jó minőségben elvégezték. Már ebben az időben ismert volt, hogy a még korábban lemélyitett, müszaki nehézségek miatt nem hibátlanul ki[képzett Makó-l jelü mélyfórásból egy hozzávetőleg 110 % túlnyomásó telepből jelentős mennyiségü olajtermelés lehetséges. Mindezen körűlmények alapján magától értetődő vo~t az az elhatározás, hogy a terület perspektivitásának eldöntése l céljából a mélyfórás kivizsgálását a legnagyobb müszaki biztonsággal, ugyanakkor a vizsgálatra kijelölt rétegek rétegtartalmának és rétegparamétereinek a legjobb megismer~sét biztositó vizsgálati módszerekkel, tehát a rétegmegny~táshoz célszerü depresszió alkalmazásával - igy a rétegnyitárakat termelőcsövön keresztül lebocsátott perforátorokkal - kell elvégezni.
12 Ezek a feltételek lényegében a várhatóan 980 bar rétegnyitáshoz szükséges szarszámok és csőfejszerelvények, a megfelelő geofizikai lubrikátor - és kábelkitörésgátló rendszer, a körülményeknek megfelelő, kellően hőálló karottázskábel és nem utolsósorban a nagy rétegmegnyitó képességgel rendelkező, kellően hőálló, elegendően kisméretű robbantólánc /különösképpen perforátorokj és ezek hordozószerkezete / puskák/ meglétét igényelték. A különleges körülményeknek megfelelő fúrástechnikai -és geofizikai eszközöket és szerelvényeket, a perforátorok és hordozószarkezetek nélkül, 1982. első felére sikerült beszerezni. A rétegmegnyitásokat hazai fejlesztés alatt álló perforátorokkal és hordozószerkezetekkel, a fejlesztés eredménytelensége esetén nyugati cégek által végzett bármunkával terveztük megoldani. A beszerzett nyugati árajánlatok a rétegmegnyitási munka ellenértékeként igen magas árakat szabtak meg, ezért az időközben bekövetkező szigorú devizagazdálkodási korlátok miatt is - gyakorlatilag - csak a hazai eszközökkel történő rétegmegnyitás jöhetett számításba. A korábban beindított fejlesztési munka meggyorsitásával, a robbanóanyag-vegyészek- és gyártástechnológusok /VRF/ munkájának szép eredményeként végül időre elkészült a 300 c 0 -ig, illetve 240 C 0 -ig hőálló, nagyteljesitményü, kis méretü robbantólánc. A robbantólánc hordozószerkezetét, a KV geofizikai szakágazata tervezte és gyártotta úgy, hogy alkalmas 27/ 8" -os termelőcsövön keresztül történő lebocsátásra, egyidejűleg 750 bar-ig és több mint 200C 0 -ig nyomásés hőálló, tetszőleges bosszúságban toldható. A mélyfúrás esetenként célszerűen korrigált rétegvizsgálati tervének megfelelően, 5000 m és 4151 m közötti mély~ ségszakaszban karmantyúlokátoros-, illetve neutron-neutron módszerrel történt mélységmeghatározásokkal 1728 perforációval, minden esetben termelőcsövön keresztül lebocsátott perforátorokkal, összesen 138 m hosszban történt rétegmegn y~tás.
13 A rétegmegnyitások eredménye vizbeáramlás : éghető és könnyu olaj volt. A rétegmegnyitások során a legnagyobb hőmérsékl~t 219 c? a legkisebb depresszió esetén a folyadékoszlop nyomása 700 ba r vol t. A rétegvizsgálatok során előfordult müszaki bal ~ setek súlyossága az átlagot nem haladta meg, nem veszélyez t e t ték a rétegvizsgálati program folytatását. A mélyfúrás vizsgálata még nem fejeződött be, a hátralevő 2 réteg kivizsgálásának feltételei 1 biztositottak. gáz Deres J. - Kánnár T. A VIBROGUARD 7 CSATORNÁS D 1207 TIPUSU TALA J REZGÉS- ÉS LÉGNYOMÁSMÉRŐ MONITOR ALKALMAZÁSÁRÖL A Nehézipari Müszaki Egyetem bányamüveléstani tanszéke 1982. május 10-én kapta meg az Országos Müszaki Fejl~sztési Bizottság segitségével beszerzett svájci Geotest gyárt mányú D 1207 tipusú müszerét. A D 1207 vibrációs monitor 2 %-os pontossággal ~ezgések rögzitésére és 5 %-os pontossággal léglökések mérésére és rögzitésére alkalmas. A müszer főbb technikai adatai~ Méréshatár: rezgési sebességre: l mm/s. loo mm/s, légnyomásra : 0, 02 mb lo mb. Sávszélesség: + 10 mm normál esetben, amely megnövelhető Frekvenciatartomány: a frontlapon elhelyezett potenciométerekkel. rezgési sebességre ~ légnyomás ra : 5 Hz 360 Hz+ 2%, l Hz. 360 Hz; 5%.
14 A Hs-1 tipus~ szeizmométer sajátfrekvenciája 4,5 Hz. Szeizmométer bemeneti ellenállása: 500 ohm. Áramforrás : 220 V-os 50. 60 Hz-es váltóáram; Tömeg: 13 kg. Méret: 32 x 47 x 18 cm. 12 V-os 30 wattos egyenfeszültség. Regisztráló papir: ultraviola sugárzásra érzékeny Kodak 2022 spec. III. tipus~, 3 5/8" /9,2 cm/ széles és 75' /22,9 m/ hossz~ fotópapir. A készülékkel egyszerre két mérési ponton mérhetők a beérkező rezgések x,y, z irány~ komponensei és a 7. csatornán a légnyomás értéke. A mérőeszköi alkalmazhatóságát elősegitik a müszerbe beépitett ellenőrző egységek /kalibráció, feszültség, áramkö rök zártsága/. mérése lehető A rezgési sebességek két ponton történő vé teszi a közetekben terjedő hang sebességének a mérését is, ame ly a kőbányákban alkalmazott robba ntástechnológiák optimális késleltetési idejének meghatározásánál lényeges paraméter. Az l. mellékletben bemutatjuk azt a 62 mérést, amit a müszer beszerzésétől kezdődően kutatási munkán k során végeztünk. Ez a felsorolás messze nem meriti még ki a müszer adta mérési lehetőségeket. Mi, a berendezés üzemeltetői is egyre ~jabb alkalmazási kört fedezünk fel. A felsorolt megoldások között külön felhivnánk a figyelmet arra, hogy a kolfejtések müvelési irányának helyes beállitására a legegyszerubb és leggyorsabb mérőeszköz került a kezünkbe. A berendezés különleges előnyei: a kis méret, a kényelmes; terepi használatra való alkalmasság, a megbizhatóság és a gyors kiértékelési lehetőség. Dr. Bohus G. - Dr. Földesi J.
l. malléklet Mé rés helye. üzem Válla la t Mé rések száma db M é r é s c é l j a ==================~===========================================;================================ A kőzet repedezettségének és a válólapok irányának l. Vác 2o l<eszeg 3~ Be remend Cement~ és Mészmüvek 9 5 7 figyelembevételével az optimális fejtési irány kijelölése, a homlok megcsúszások kiküszöbölésé céljából. A mérési sorozat eredményeként az üzemben meghatáro alkalmazandó optimális késleltetési idő zása A helyi sajátságokat figyelembe vevő szeizmikus öszszefüggés meghatározása a lefejtés irányának megfelelően. Lefejtési irányonként a maximális töltetnagyság meghatározása. Az optimális késleltetési idő megadása. Az egyidejűleg robbantható maximális töltetnagyság meghatározása. Az optimális késleltetési idő kimérése. 4~ Tatabánya 5. Nagy kőmázsa /J:! CM) 2 13 A primer kőzetapritást biztositó robbantástechnológia kidolgozása, melynek során a legmegfelelőbb késleltetési idő meghatározható. A müszer müködésének gyakorlati próbái. Lefejtési irányonként a késleltetési idők meghatározása. A fojtások hatékonyságának vizsgálata légnyomásmérésel< alapján.-
l.melléklet folytatása Mérés helye, üzem Vállalat Mérések száma db M é r é s c é l j a ~========~================== = := = ===== ~ ================ = ======================================~ 6. Tarcal 7. Sza n da~ bánya Északmagya r~ o rszági Kőbánya Vállala t 9. Nagyharsány Déldunánt ó li l<őbánya Vállalat ll l 4 3 Tarcal Bánya ójranyitásával kapcsolatos szeizmikus mérések elvégzése, a TV-adó közelségére való t e kintettel, optimális robbantástechnológia kidolgozása.léglökések és robbantások hatásának mérése a tokaji TV-nél. Nagykarnrás robbantások szeizmikus és léglökési hatásainak mérése Szandaváralján. A külszini andezit bánya szeizmikus hatásainak vizsgálata Béta bányaüzem föld alatti létesitményeire és ~ a késleltetési idő meghatározása. A szeizmikus hatások csökkentése érdekében az optimál..::s késleltetési idő meghatározása fejtési irányonként. 10. Gánt 4 Az optimális késleltetési idő meghatározása a szeizmikus hatások csökkentése érdekében. ll. Rá t ka Országos Érc- és Ásványbányák 3 A rátkai zeolit bányában bevezetendő robbantásos JOvesztés feltételeinek meghatározása és.a szállitó jármüvek okozta rezgések kimérése.
17 AZ ELIROB 801 TIPUSU ROBBANTÓGÉPPEL VÉGZETT I<I~ SÉRLETEI< TAPASZTALATAI Az l. kisérleti robbantásra a Cement- és Mészmüvek nagykőmázsai bányaüzemében került sor 1981. november i 18-án. A kisérleti robbantáson az üzem szakemberein kivül az OBF, a miskolci I<BF, az NME bányamüveléstani tanszéke és Kö z ponti Bányászati Fejlesztési Intézet /I<BFI/ illetékesei vettek részto /A l<bfi fejlesztette ki az ELIROB 801 tip ~ sú robbantógépet/. A kisérleti robbantást megelőző napon, november 17-én a robbantési hálózatot gyutacsokból kialakitottuk. E~t a gyutacsmadelit az ELIROB 801 tipusú robbantógéppel sikeresen felrobbantottuk.. A kisérleti robbantás legfontosabb paramétereit az l. táblázatban tüntetjük fel. A robbantás csak részben mondható sikeresnek, mert a jövesztett készlet igen darabos lett és magasan helyez~edett el. Az első töltetsor előtti kőzet nem megfelelő apritása miatt kb. 2 m széles sávban hátrahatás is jelentkezett. A robbantás helyétől mintegy 500 m-re elhelyezett kijelzős s~eizmométer 0 0,1 mm/s rezgési sebességet jelzett. A kisérlet során a talplyukak kifújtak és a repeszhatás távolság~ 150 200 m vo l t. A 2. kisérleti robbantásra az ÉSZAI<t<6 tállyai Üfemében került sor 1981. november 20-án. A kisérleti robbantáb fő paraméterei a 2. táblázatban láthatók. A kisérletet az pzem +381-es szintjén végezték. Az elvégzett kisérleti robbantás során a kőzet jól roncsalódatt i a készlet kivetése megfelelő volt. Töltetm~gállás nem történto
l. táblázat lyuk... előtét, lyuktáv, fojtás~ töltet.r kg összes gyutacs mért kés lel- megsor hossz tölte t tipus ellen~ te tési jegyállás, idő g zés m m m ANDO Paxit kg ohm ms ===============~===~===~=========:==============================================================~ l 4,0 2,2 4, o... 212 5 241 236 6 MSG~3 123 x 6,7 5 l o 50 +75 ohm sorba kapcsalva és a talp ly u~ ka kkal párhuzamosan kötve 2 4,4 2,2 4,0.",. x 2 620 208 2 828 MSG-3 140 6,7... 5,0 150... Q) 3 4,7 2,5 4 l o 340 5 340 3 745 MSG~3 180... 5,0 250 Talp 2,0... 2,0 2 280 273 2517 Ri<G~4 280 oo o2 1 5 500 A CEMO nagykőmázsai főbb paraméterei. bányaüzemében 1981. nov. 18-án végzett kisérleti robbantás x páronként közeli lyuktelepítés miatt
2. tá b lá za t lyuk- előtét, sor m lyuktáv, m fojtás, hossz, m t ö l t ej 1,. kg ANDO Paxit kg összes töltet gyutacs mért késlel- meg j e gy - tipus ellen- te tési állás z és idő ohm ms ============================================================================================ l 4,0 4,0 3,0 200 0 450 2 450 MSG 1,2,3,4 216 9 75 2 4,3 4,0 3,0 200 0 525 2525 MSG 1,2,3, 4,5 226 109 205 Az ÉSZAI<I<Ő tállyai üzemében az ELIROB 801 tipusú robbantógéppel végzett kisérleti robbantás főbb pareméterei /alkalmazott gyutacsok: MSG 1 5, normál érzékenységüek./
20 Az üzem bányamesteri irodájában a robbantás helyétől 350 m-re elhelyezett DIS 3 tipusú kijelzős szeizmométerrel 7,4 mm/s-os rezgési sebességet mértek. Ez az érték kisebbr mint a hagyományos robbantógépekkel és MSG 1 5 gyutacsokkal végzett robbantásoknál mérhető szeizmikus sebesség értéke. A repeszhatás távolsága 75 100 m között változott. A 3. kisérlet i robbantásnál az ÉSZAI<I<Ő tállyai üzemében az osztrák gyártmányú, 18 fokozatúf villamosérzéketlen MIZF-20 tipusú gyutacsokból alakito t ták ki a robbantó hálózatot. A kisérletet 1982. március 4-én végezték. A MIZF-20 tipusú gyutacsoknál a szomszédos fokozatok közötti névleges ké s leltetési idő 20 ms volt. A robbantást az üzem +381 m Bf szintjén, a 2. kisérleti robbantás helye mellett végezték. A robbantás eredményeként kifogástalanul apritott készletet nyertek. A jövesztett készlet és a megmaradó homlok között árok képződött, ami segiti a biztonságos rakodást. Repeszha tás és kifúvás nem volt. A robbantott falszakasszal párhuzamos irányban a bányamesteri irodában 300 m-re DIS 3 tipusú kijelzős szeizmométerrel mért rezgési sebesség 7, 9 mm/s volt. A másik kijelzős müszert a robbantott falszakaszra merőlegesen 410 m- re helyezték el. A mért rezgési sebesség 7,5 mm/s volt. A robbantásnál ANDO és Paxit robbanóanyagat alkalmaztak. A kisérletnél 4475 kg ANDO-t és 2175 kg Paxit-IV-et robbantottak fel. A CEMÜ, ÉSZAI<I<Ő, I<BFI és NME jelenlevő szakemberei a robbantást kifogástalannak minősitették. A ~isérleti robbantást a CEMO váci /sejcei/ mészkőbányájában végeztük 1982. június 30-án. Ezen a kisérleten a Nehézipari Müszaki Egyetem bányamüveléstani tanszékének képviselői a késői érte~ités miatt nem lehettek jelen. A robbantáshoz MIZF-20 és MIZF-40-es gyutacsokat használtak. Töltet állvamaradás nem történt.
21 Az elvégzett kisérletek tapasztalatai - Az ELIROB 801 tipusó robbantógép egyaránt alkalma ~ a normál- és a csökkentett érzékenységü villamos gyutacsok sorozatinditására; - talplyukak nélküli többsoros lyuktelepités eseténl mind a normál-, mind a csökkentett érzékenységü gyutacsok alkalmazása esetén a kőzetapritás hatékonysága jó és a szeizmikus hatások is kedvezőek; - az ELIROB 801 tipusú gép elektronikus késleltetésének alkalmazásával lehetőség van a kis fokozatszámó, milliszekundumos gyutacsok késleltetési lépcsőinek növelésére; - azokban a külfejtésekben, ahol talplyukakat is telepitenek a felülről fórt lyuksorokon kivül, a robbantóhálózat kialakitását igen nagy gonddal kell végezni.; a robbantóhálózat kialakitásánál figyelembeveendő legfontosabb szempontok; - a felülről fórt első lyuksor és a talplyukak villamos gyutacsainak ellenállását ki kell e gyenliteni és azok vezetékeit párhuzamosan kapcsolva a gép O időzitésü csatlakozójához kell kötni; - a talpról feljövő összekötő vezeték minősége feleljen meg az antennavezetékek minőségének; - a talpról feljövő vezeték és a gyutacsvezetékek összekötés után nem lehetnek teszesek; - az ELIROB 801 tipusó géppel és megfelelő fokozatszámó milliszekundumos késleltetésü gyutacsokkal a robbantott készlet szemcseeloszlása megfelelő; - az ELIROB 801 tipusó robbantógép alkalmazásával a robbantások szeizmikus hatása kisebb, mint a szokásos késleltetésü gyutacsokkal korábban végzett jövesztő robbantásoké;
22 megfelelően megválasztott gyutacsokkal a töltet állvamaradás kiküszöbölhető; minden gyutacs megkapja a gyújtási impulzust, mielőtt a leghamarabb induló gyutacs fel~ rabbanna; a robbantógép kezelése egyszerü, amit az üzemi robbant6- meeterek és robbantásvezetők rövid idejű kiképzés után elsajátithatnak. Dr. Földesi János AZ NME BÁNYAMÜVELÉSTANI TANSZÉKÉN 1983. ÉVRE TERVEZETT ROBBANTÁSTECHNIKAI KUTATÁSOI< 1./ Az ELIROB 801 és TIROB 803 tipusú robbantógépek üzembeállitása esetén a megfelelő fúrási, időzitési szisztémák kidolgozása és bevezetése. /Megrendelő: CEMÜ#DÉLKÖ/ 2~/ A kőzetjövesztésnél az aláfúrás és a túlfúrás müszakigazdasági kérdései, olyan optimális megoldás kidolgozása, ahol a költségek minimuma mellett a maximális biztonság és az egyenletes bányaudvar kiképzés meg val6sithat6. /CEMÜ, DÉLKÖ/ 3./ Hangterjedési sebesség mérések a kőzetekben és a kapott eredmények alapján az optimális késleltetési idők meghatározása; vélemény a bányában kialakitott fejtésirányokról, javaslatok az alábbi bányáknál:dorog, Lábatlan, Bélapátfalva, /CEMO/: Uzsa, Polgárdi, Vindornya~ szőlős /DÉLI<Ö/, Szob, Nógrádkövesd, Bodrogkeresztúr /ÉSZA!<KÖ/ 4~/ Környezetkimélő fejtési technológia továbbfejlesztése a Keszeg-i mészkőbányában. Tekintettel Keszeg község
23 közelségére, a még megengedhető Qmax növelési lehetősége, a káros szeizmikus hatás és a repeszhatás meg~zgntetésével, továbbá a helyes mgvelési irány vizsgálata. 5./ Robbantástechnikai szaktanácsadás a cementgyárak báhyáinál és a DCM Sejcei üzemében a végleges mgvelési ~ rány kialakításában közremgködés. 6./ A fokozottan vizálló Nigua-A robbanózagy felhasznál~sával optimális robbantési technológia kidolgozása a komlói Gzemben. 7./ Kidolgozandó a nagyharsányi kőbányában a magas bány~fal egy szinre való jövesztésa érdekében az ún. "páronk~nt közeli töltetek" alkalmazásával kialakitandó ikermgvelési módszer. 8./ Tarcali I. bányában a 800 m-re levő TV adótorony sz~izmikus védelme érdekében ki kell dolgozni a robbantá~technológiát a kőzetstruktúra és a kőzetben terjedő hangs~besség mérések figyelembevételével.