Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

Hasonló dokumentumok
Épületek sugáregészségügyi vizsgálatainak tapasztalatai ( )

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

A hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, április

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

A személyzet egésztest dózisának a mérése és számítása az Intervenciós Kardiológián

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata

NEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

A hazai vízművek NORM-os felmérése

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Lajos Máté. Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI)

SZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN

Radon a felszín alatti vizekben

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály

A TETSZŐLEGES IRÁNYÚ FELVÉTELEZÉS SUGÁRVÉDELMI KÉRDÉSEI MULTIFUNKCIÓS ORVOSI RÖNTGENBERENDEZÉSEKNÉL

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

QALCOSONIC HEAT 2 ULTRAHANGOS HŰTÉSI- ÉS FŰTÉSI HŐMENNYISÉGMÉRŐ

Tokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

RÖNTGEN MEGFELELŐSÉGVIZSGÁLAT ÉS SUGÁRVÉDELEM

III. emeleti lakás Bp, XIII. Terveket és kiirást készitette: GAIGAZA Kft. T: 06-20/

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI RADIOLÓGIAI ÉS MÉRŐ ADATSZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT (ERMAH) TEVÉKENYSÉGE 2010 ÉS 2015 KÖZÖTT

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

R Ö G Z Í T Ő A N YA G O K

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

A falazat kiválasztása, hőszigetelési praktikák. Tóth Zsolt, az é z s é kft. ügyvezetője

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

Túl szűk vagy éppen túl tágas terek 3D-szkennelése a Geodézia Zrt.-nél Stenzel Sándor - Geodézia Zrt. MFTTT 31. Vándorgyűlés, Szekszárd

Iskolák belsőtéri környezetének egészségügyi összefüggései Dr. Rudnai Péter

Globális változások lokális veszélyek

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

ÚJSZÜLÖTTEK ÉS KORASZÜLÖTTEK SUGÁRTERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

PÁLYÁZAT. Budapest XVIII. kerületben lakóház és műhely

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

ÉPÍTÔANYAGOK RADIOAKTÍV SUGÁRZÁSA

15 év: 45 dia 15 ÉVES A : szám ISSN MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet 2

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE

Géprajz - gépelemek. Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár. Belső használatú jegyzet 2

Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója

Az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat bemutatása

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

Az alacsony ökolábnyomú, korszerű. cserépkályha

A KITERJESZTETT INES SKÁLA RADIOLÓGIAI ESEMÉNYEKRE TÖRTÉNŐ HAZAI ADAPTÁCIÓJA

Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben

A évi OKM jelentés értelmezése, az iskola pedagógiai munkájának elemzése

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

VÁLTOZÁSOK A PAKSI ATOMERŐMŰ OPERATÍV DOZIMETRIAI RENDSZERÉBEN

Átírás:

XLIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2018. április 17-19. Kell-e félnünk a salaktól az épületben? Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Salak jelenléte a környezetünkben Hol találkozhatunk salakkal a környezetünkben? Aljzatban/födémben - pl. padlóban, két szintet közötti térben, padlástérben - leggyakrabban a szobákban a parketta alatt (közvetlenül vagy beton takarás alatt) Falak anyagaként - pl. salakbeton blokk, vert salak fal, két téglaréteg között - a salakbeton nem azonos a gázbetonnal (v. gázszilikáttal)! Egyéb helyen - az épület alatt (ritkán a kertben) feltöltésként 2

Salak a padlóban 3

Épület sugárzások helyszíni felmérése Épület vizsgálat típusok Gamma-dózisteljesítmény mérés a nagyobb helyiségekben (egy vagy több ponton) padlószinten, 1 és 2,5 m magasságban, illetve a falak felszínén. Mérőműszerek: Automess 6150 AD 6 és 6/H Beltéri radon-koncentráció egy vagy két ponton általában szellőzetlen helyiségben v. épületben 3-5 napon keresztül. Mérőműszerek: Durridge RAD7, AlphaGUARD PQ 2000 Pro, ATMOS 12 DPX Vizsgálat épületek elhelyezkedése és jellege A 2002 és 2017 között vizsgált 277 épületből 150 (54 %) budapesti és 127 (46 %) vidéki volt. A mérések 77 települést és 23 kerületet fedtek le. Közülük 243 volt lakóépület, 28 egyéb középület vagy ipari létesítmény. A vizsgált lakóépületek típusa az alábbi volt: Budapest Vidék Összesen Lakó épület 128 115 243 családi ház 62 107 169 lakás 66 8 744

Átlagos sugárzási szintek a környezetünkben Háttér gamma-sugárzás 428 mérési pont alapján Átlag érték: 104 nsv/h Median: 103 nsv/h Beltéri gamma-sugárzás 646 épület mérése alapján Átlag érték: 158 nsv/h Median: 152 nsv/h Min - max: 56 156 nsv/h Min - max: 58 508 nsv/h Referencia szint: 1 msv/év (építőanyagtól származó többlet gamma-sug.) 487/2015 (XII.30.) Korm. rend. Nikl István (OSSKI) 1993-1994 között 1 902 lakás végzett mérése alapján: 155 nsv/h. Beltéri radon-koncentráció 452 mérési pont alapján Átlag érték: 108 Bq/m 3 Median: 76 Bq/m 3 Maximum: 780 Bq/m 3 300 Bq/m 3 feletti mérések részaránya: 4,6 %. Referencia szint: 300 Bq/m 3 (éves átlagos érték) 487/2015 (XII.30.) Korm. rend. Nikl István (OSSKI) 1993-1994 között 998 lakás végzett felmérése alapján az átlag érték 128 Bq/m 3, a medián 81 Bq/m 3 volt. Tóth Eszter (RAD Labor) 1994-2004 között 15.277 épületben végzett felmérése alapján az átlag érték 133 Bq/m 3, a medián 97 Bq/m 3 volt. 5

Beltéri gamma-sugárzások statisztikája 1/3 2002 és 2017 között végzett mérések alapján Összes mérés száma: 8 116 db Ref. magasságban (1 m) mérve: 2 898 db. Megnöveli-e a beltéri gamma-sugárzást a salak jelenléte? A vizsgált 277 épületből 177-ben volt salak, amely 64 %-nak felel meg. A salakos épületekben areferencia magasságban mért átlagos gammadózisteljesítmény 186 nsv/h, az átlagos maximum kb. 270 nsv/h volt. Ugyanezen értékek a salakot nem tartalmazó épületekre csak 123 és 151 nsv/h volt. OTH, Fodor terem, 2016. november 23. 6

Beltéri gamma-sugárzások statisztikája 2/3 Az összes épületre vonatkozó átlagos gamma-sugárzás ~ 50 %-ukban > 150 nsv/h ~ 20%-ukban > 190 nsv/h maximális gamma-sugárzás ~ 50 %-ukban > 190 nsv/h ~ 20%-ukban > 270 nsv/h Átlagos beltéri gamma-sugárzás és a kültéri háttér sugárzás aránya 179 mérés alapján: a salak nélküli épületeknél: 1,24 (0,5-1,7) a salakos épületeknél: 1,74 (1,0-5,0) 7

Beltéri gamma-sugárzások statisztikája 3/3 Az 1980 után készült épületekben az átlagos gamma-sugárzás < 150 nsv/h 340 nsv/h maximum mellett. Az 1980 előtt készült épületekben az átlagos maximum 210 és 360 nsv/h közötti, az abszolút 1 073 nsv/h volt. A falazó anyagok közül a legalacsonyabb radioaktivitása általában a betonnak, gipszkartonnak, mészkőnek, Ytong téglának és gázszilikátnak van. Ennél magasabb a normál égetett tégláé, és a legmagasabb a salakbetoné. 8

Salakblokk Gázszilikát/gázbeton 9

Beltéri radon-koncentráció mérések statisztikája 1/3 Radon-koncentráció időbeli alakulásának tendenciája (160 mérésből) - folytonosan stagnáló 31 % - ciklikusan változó (hullámzó) 31 % - kezdetben emelkedő és hullámzó szakaszban végződő 10 % és stagnáló szakaszban végződő 18 % Mért legmagasabb radon-koncentrációk Átlag Esetek 80%-a A mért legmagasabb érték ~ 240 60 500 Bq/m 3 A maximum elérése a mérés kezdetétől 1,9 0,7 3 nap A minimum és maximum közötti különbség ~ 170 30 410 Bq/m 3 A minimum és a maximum aránya 4,6 1,7 7,7 10

Beltéri radon-koncentráció mérések statisztikája 2/3 110 eset alapján A radon-koncentráció átlagos feldúsulási sebessége óránként 12 Bq/m 3 volt. Min max: 0,8 100 Bq/(m 3 h) A monoton növekvő időszakaszok átlagos hossza 20 óra volt. Jellemző tartomány 9 40 óra. 11

Beltéri radon-koncentráció mérések statisztikája 3/3 Azon épületekben, ahol beltéri gamma-sugárzás és radonkoncentráció mérés is volt. Salak nélküli épületekben: átl. gamma-sug.: 122 nsv/h átl. radon-konc.: 110 Bq/m 3 Salakot tartalmazó épületekben: átl. gamma-sug.: 184 nsv/h átl. radon-konc.: 146 Bq/m 3 12

Konklúziók A salakos épületekben mérhető átlagos gamma-dózisteljesítmény a legtöbbször csak kis mértékben haladja meg a nem salakos épületekben mérhetőt. A salakos épületekben mért legmagasabb érték gyakran meghaladja a háttérsugárzás többszörösét. Az épületek 10%-ban mérhető 370 nsv/h-nál több. A nem salakos épületeknél előfordul, hogy az épületben mért átlagos gamma-dozt. kisebb, mint a szabadban mért érték. A salakos épületeknél a jellemző arány több mint 1,5 -es. Az eddig mért maximum 5 -ös volt. A ma már nem használt falazó anyagok közül a gázszilikátnak kisebb, míg a salakblokkoknak nagyobb a radioaktivitása a normál égetett téglához képest. Egy lezárt épületben a radon szint jellemzően 3 napon belül eléri a vizsgálati időszakra jellemző maximumot és a növekmény általában kisebb mint 200 Bq/m 3. A radon szint óránkénti növekménye az épületekben általában nem több, mint 10 Bq/m 3. Az extrém gyors növekedésű szakaszok általában egy napnál rövidebb ideig tartanak. A magasabb beltéri gamma-sugárzáshoz a legtöbbször nem társul magas beltéri radon-koncentráció, különösen az emeleti helyiségekben. 13

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 14