Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 1. oldal 1992. évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről 1 Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. és 86. -ában foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben foglaltakra figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak elkülönítése és ezáltal a biztosítási ágak önálló gazdálkodásának erősítése érdekében, továbbá az említett alapok 1993. évi költségvetésének meghatározása céljából a következő törvényt alkotja: I. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI Általános rendelkezések 1. (1) A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain: a) a Nyugdíjbiztosítási Alapon és b) az Egészségbiztosítási Alapon (a továbbiakban együtt: Alapok) keresztül bonyolódnak le. (2)2 Az Alapok az államháztartás központi alrendszerének részei. (3)3 2. (1) Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során a) a 4-5. -ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki; b)4 c)5 a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a központi költségvetésről, illetve annak végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik. (2)6 1 Kihirdetve: 1992. XII. 30. Végrehajtására lásd: 1995. évi VII. törvény. 2 Megállapította: 1993. évi CXV. törvény 15.. Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. (5). 3 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXIII. törvény 110. (1) b). Hatálytalan: 2001. I. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 1998. évi XCI. törvény 39. (3) o). Hatálytalan: 1999. I. 1-től. 5 Megállapította: 2000. évi CXXXIII. törvény 84. (1). Módosította: 2011. évi CXCV. törvény 113. (3). 6 Hatályon kívül helyezte: 1998. évi XCI. törvény 39. (3) o). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 2. oldal (3)1 Az Alapok pénzeszközei az Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át. (4)2 3. (1)-(3)3 (4)4 (5)5 (6)6 Nem minősül az Alapok kiadásának, illetve bevételének a társadalombiztosítási szervek által folyósított, de a központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása, illetve annak megtérítése. Az előzőek szerint kell megítélni a Kincstári Egységes Számla forrásainak a kiadások megelőlegezésére történő igénybevételét, és annak visszapótlását. (7)7 A Nyugdíjbiztosítási Alap 4. (1)8 A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj - ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is -, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál. (2)9 A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással, továbbá a központi nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjfolyósító szerv hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre - ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is - az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumainak előállítási költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek - ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat - fenntartási költségére, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét. (3)10 A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik: 1 Módosította: 1998. évi XCI. törvény 39. (3) o). 2 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXIII. törvény 110. (1) b). Hatálytalan: 2001. I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi CXV. törvény 16.. Hatálytalan: 1994. I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CXXV. törvény 30. (2). Hatálytalan: 1997. I. 1-től. 6 Az utolsó mondatot beiktatta: 1998. évi XCI. törvény 25.. Módosította: 2011. évi CXCV. törvény 113. (3). 7 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CLIII. törvény 101. (1) a). Hatálytalan: 2006. I. 1-től. 8 Megállapította: 2017. évi CLXXVIII. törvény 1.. Hatályos: 2017. XII. 12-től. 9 Megállapította: 2017. évi CXXI. törvény 2.. Hatályos: 2017. XI. 1-től. 10 Megállapította: 1999. évi CIX. törvény 17. (3). Hatályos: 2000. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 3. oldal a)1 a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék; b) 1. a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében, 2. a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék, 3.2 4.3 a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék, 5.4 6.5 az álláskeresési támogatásból fizetett nyugdíjjárulék; c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1.6 a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjjárulékot, 2.7 az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. -a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 3.8 4.9 5.10 6.11 7.12 a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 29. (9) bekezdés b) pontjában, továbbá a 123/A. -ában meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget; d)13 a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg; e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. -a szerinti mulasztási bírság; f)14 a központi támogatások; g)15 a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt - visszatérült, bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg; 1 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 33. (2). Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 2. (1) a). 2 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 12. (7). Hatálytalan: 2011. I. 1-től. 3 Módosította: 2015. évi CCXXIII. törvény 61. a). 4 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi CXVI. törvény 107. (1) i). Hatálytalan: 2004. I. 1-től. 5 Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. (5). 6 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 33. (3). Hatályos: 2012. I. 1-től. 7 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 12. (1). Hatályos: 2011. I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXII. törvény 40. a). Hatálytalan: 2016. I. 1-től. 9 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIII. törvény 11. (1). Hatálytalan: 2014. I. 1-től. 10 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCVI. törvény 2. (2) a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 11 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLIII. törvény 12. (7). Hatálytalan: 2011. I. 1-től. 12 Beiktatta: 2010. évi CLIII. törvény 12. (2). Módosította: 2012. évi CXCVI. törvény 2. (2) b). 13 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 33. (4). Hatályos: 2012. I. 1-től. 14 Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 191.. Hatályos: 2015. I. 1-től. 15 Megállapította: 2006. évi CXXI. törvény 2. (3). Módosította: 2007. évi CXLVI. törvény 28. d), 2012. évi CXII. törvény 15. b).
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 4. oldal h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel; i)1 a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg; j)2 k)3 l)4 törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz. (4)5 (5)6 A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény és a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint megállapított hozzátartozói nyugellátások fedezetét a központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. Az Egészségbiztosítási Alap 5. 7 (1) Az Egészségbiztosítási Alap a)8 b)9 az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, terhességi- gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatást, c)10 a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat, kiadásainak fedezetére szolgál. (2)11 Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál. (3)12 A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik: 1 Módosította: 2009. évi CIX. törvény 51. (1) k). 2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXXI. törvény 5.. Hatálytalan: 2017. XI. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXLVI. törvény 28. d). Hatálytalan: 2008. I. 1-től. 4 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 33. (6). Hatályos: 2012. I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCVI. törvény 2. (2) c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 6 Beiktatta: 2012. évi CXL. törvény 3.. Hatályos: 2012. X. 1-től. 7 Megállapította: 1998. évi XCI. törvény 27.. Hatályos: 1999. I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXXI. törvény 29. (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től. 9 Megállapította: 2017. évi CLXXVIII. törvény 2.. Hatályos: 2017. XII. 12-től. 10 Megállapította: 2000. évi CXXXIII. törvény 84. (3). Módosította: 2009. évi CIX. törvény 52. (5). 11 Megállapította: 2003. évi XCV. törvény 32.. Módosította: 2003. évi CXVI. törvény 107. (1) i), 2013. évi CCIII. törvény 11. (2) b). 12 Megállapította: 1999. évi CIX. törvény 17. (6). Hatályos: 2000. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 5. oldal a)1 a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék); b)2 a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék); c)3 egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1.4 az egészségügyi szolgáltatási járulékot, 2.5 az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot, 3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást, 4.6 az Efo.tv. 7. -a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 5.7 6.8 d) az egészségügyi hozzájárulás; e)9 az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg; f)10 a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás összegét; g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve 1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat, 2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét, 3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett - jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt - visszaérkezett bevételként elszámolt összeget, 4.11 a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét, 5.12 egyéb törvényben meghatározott további bevételeket; h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel; i)13 az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg; j)14 a 10. -ban meghatározott működési bevételek; k)15 (4)16 1 Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 10. (2). Hatályos: 2014. I. 1-től. 2 Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 207.. Hatályos: 2006. IX. 1-től. 3 Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 207.. Hatályos: 2006. IX. 1-től. 4 Megállapította: 2007. évi CXLVI. törvény 4. (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. 5 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 33. (10). Hatályos: 2012. I. 1-től. 6 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 12. (4). Hatályos: 2011. I. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXII. törvény 40. b). Hatálytalan: 2016. I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXLVI. törvény 28. d). Hatálytalan: 2008. I. 1-től. 9 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 33. (11). Hatályos: 2012. I. 1-től. 10 Megállapította: 2015. évi LXXII. törvény 38.. Hatályos: 2016. I. 1-től. 11 Beiktatta: 2000. évi CXXXIII. törvény 84. (4). Hatályos: 2001. I. 1-től. 12 Módosította: 2000. évi CXXXIII. törvény 84. (4)-(5), 2003. évi CXVI. törvény 107. (1) i). 13 Módosította: 2009. évi CIX. törvény 51. (1) k). 14 Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 10. (3). Hatályos: 2014. I. 1-től. 15 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXCVI. törvény 2. (2) d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től. 16 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 6. oldal 5/A-5/C. 1 Az Alapok tartalékai 6. (1)2 (2)3 (3)4 Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) által történő elfogadása adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. A vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevételt a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni. (4)5 7. (1)-(3)6 (4) Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt. 8. 7 9. 8 Működési költségvetés 10. 9 (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket, valamint a központi nyugdíjbiztosítási szervnek és a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb működési költségeit a Nyugdíjbiztosítási Alapból kell biztosítani, amelyek forrása a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzeszközei. (2) Az Egészségbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni, amelyek forrása az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközei és az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének egyéb - az Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó - bevételei. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatalok kiadásai nem az Alapokat terhelik. Egyéb rendelkezések 11. (1)10 (2)11 Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a központi nyugdíjbiztosítási szerv, b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. 1 Hatályon kívül helyezte: 1998. évi XCI. törvény 39. (3) o). Hatálytalan: 1999. I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CXXI. törvény 58. (4). Hatálytalan: 1997. I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 1998. évi XCI. törvény 39. (3) o). Hatálytalan: 1999. I. 1-től. 4 Megállapította: 1998. évi XCI. törvény 28.. Hatályos: 1999. I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 1998. évi XCI. törvény 39. (3) o). Hatálytalan: 1999. I. 1-től. 6 Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CXXI. törvény 58. (4). Hatálytalan: 1997. I. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 1996. évi CXXI. törvény 58. (4). Hatálytalan: 1997. I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 9 Megállapította: 2017. évi CXXI. törvény 3.. Hatályos: 2017. XI. 1-től. 10 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCV. törvény 114. (2). Hatálytalan: 2012. I. 1-től. 11 Megállapította: 2016. évi CIV. törvény 15. (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 7. oldal (3)1 A Kormány az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az Alapok kezelőinek jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így különösen a Kormány határozza meg: a)-b)2 c)3 d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait. Az a)-c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni. (3a)4 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv ellátja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatban a kijelölő jogszabályban meghatározott feladatokat. (3b)5 E törvény alkalmazása során az Egészségbiztosítási Alap kezelője alatt a (3a) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban kijelölt kezelő szervet, egyéb esetekben a (2) bekezdés b) pontja szerinti irányító szervet kell érteni. (4)6 Az Alapok és kezelőik - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról külön törvény rendelkezhet. (5)7 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadása során a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény (a továbbiakban: 2016. évi CIV. törvény) 137. -ában foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a) a 2016. évi CIV. törvény 137. (1) bekezdésének alkalmazásában a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvény alatt a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényt kell érteni, b) a 2016. évi CIV. törvény 137. (3) bekezdése szerinti kötelezettséget legkésőbb 2018. január 5-éig kell teljesíteni. (6)8 (7)9 (8)10 (9)11 A társadalombiztosítási alapok kezelői kötelesek gazdaságos, hatékony és költségtakarékos, a járulékfizetők érdekeit szolgáló gazdálkodást folytatni a társadalombiztosítási alapok kezelése során. (10)-(11)12 (12)13 (13)14 1 Megállapította: 1998. évi XXXIX. törvény 16. (5). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 79. (6) m), 2016. évi CIV. törvény 15. (4) a). 2 Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXIII. törvény 110. (1) b). Hatálytalan: 2001. I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LVIII. törvény 49. (4) e). Hatálytalan: 2003. I. 1-től. 4 Beiktatta: 2016. évi CIV. törvény 15. (3). Hatályos: 2017. I. 1-től. 5 Beiktatta: 2016. évi CIV. törvény 15. (3). Hatályos: 2017. I. 1-től. 6 Megállapította: 1998. évi XXXIX. törvény 16. (5). Módosította: 2016. évi CIV. törvény 15. (4) b). 7 Megállapította: 2017. évi CXXI. törvény 4.. Hatályos: 2017. XI. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 194. 1. Hatálytalan: 2015. I. 1-től. 9 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi XLVIII. törvény 18. (4). Hatálytalan: a biztosítási önkormányzatok közgyűlésének alakuló ülése napjától, 1997. VIII. 18-tól. 10 Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LXX. törvény 18. (1). Hatálytalan: 1998. XII. 24-től. 11 Beiktatta: 1996. évi XIV. törvény 14. (6). Hatályos: 1996. IV. 6-tól. 12 Hatályon kívül helyezte: 1998. évi XXXIX. törvény 12. f). Hatálytalan: 1998. VII. 23-tól. 13 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CIV. törvény 15. (5). Hatálytalan: 2017. I. 1-től. 14 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi XLVIII. törvény 18. (4). Hatálytalan: a biztosítási önkormányzatok közgyűlésének alakuló ülése napjától, 1997. VIII. 18-tól.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 8. oldal 11/A. 1 (1)2 A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt szociális hozzájárulási adóbevételeket és járulékbevételeket az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az Alapok kezelőinek számlájára figyelemmel a külön törvényekben meghatározott arányokra. (2)3 Az állami adóhatóság a járulékbevallásokhoz igazodóan, a bevallások feldolgozása alapján, a bevallásokról és bevételekről havonta adatokat szolgáltat az államháztartásért felelős miniszter, az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint az Egészségbiztosítási Alap kezelője és a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére. (3)4 A szociális hozzájárulási adó és járulék bevallás-befizetés, továbbá a tartozás/túlfizetés állományának éves elszámolását az állami adóhatóság az éves bevallást követően a tárgyévet követő év május 5-éig küldi meg az Alapok kezelői részére. II. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 12-17. 5 18-20. 6 Az 1993. július 1-jétől érvényesülő szabályok Háziorvosi szolgálat 21. (1)-(2)7 (3)-(5)8 (6)9 22. (1)-(2)10 (3)11 (4)12 1 Megállapította: 1999. évi CIX. törvény 17. (7). Hatályos: 2000. I. 1-től. 2 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 33. (13). Módosította: 2016. évi CIV. törvény 15. (4) c). 3 Megállapította: 2004. évi CXX. törvény 7.. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 79. (6) m), 83. (4) n), 168. (1) m), 2016. évi CIV. törvény 15. (4) d). 4 Módosította: 2001. évi LXXXIV. törvény 25. (3), 2006. évi CIX. törvény 79. (6) m), 83. (4) n), 2011. évi CLXVI. törvény 33. (14), 2016. évi CIV. törvény 15. (4) e). 5 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 194. 2. Hatálytalan: 2015. I. 1-től. 6 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi L. törvény 10. (1). Hatálytalan: 1994. V. 15-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi L. törvény 10. (1). Hatálytalan: 1994. V. 15-től. 8 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 9 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi L. törvény 10. (1). Hatálytalan: 1994. V. 15-től. 10 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 11 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi L. törvény 10. (1). Hatálytalan: 1994. V. 15-től. 12 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 9. oldal (5)1 23. 2 24. (1)-(2)3 (3)4 (4)-(6)5 25. (1)6 (2)7 (3)-(5)8 (6)9 26. 10 27. (1)-(3)11 (4)12 28. (1)13 (2)-(4)14 29. (1)-(3)15 (4)16 30. 17 31. (1)-(2)18 (3)-(4)19 Egészségügyi szakellátás A teljesítményfinanszírozásba be nem vont feladatok 31/A. 21 (1)-(9)22 (10)-(13)23 (14)24 A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása20 1 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi L. törvény 10. (1). Hatálytalan: 1994. V. 15-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi L. törvény 10. (1). Hatálytalan: 1994. V. 15-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 6 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 8 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 9 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 10 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 11 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 12 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 13 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 14 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 15 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 16 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 17 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi L. törvény 10. (1). Hatálytalan: 1994. V. 15-től. 18 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 19 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi CXV. törvény 30. (2). Hatálytalan: 1994. I. 1-től. 20 Beiktatta: 1993. évi CXV. törvény 22.. Hatályos: 1994. I. 1-től. 21 Beiktatta: 1993. évi CXV. törvény 22.. Hatályos: 1994. I. 1-től. 22 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 23 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 24 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 10. oldal 32. (1)-(3)2 (4)3 33. 5 34. 6 35. 7 36-39. 8 A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek felhasználása1 A finanszírozás szabályai4 Működési költségvetés A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlege Vegyes rendelkezések Záró rendelkezések 40. 9 41. Felhatalmazást kap a társadalombiztosítási alapok kezelője, hogy megbízást adjon a Magyar Nemzeti Bank részére a társadalombiztosítási alapok 1993. évre előirányzott hiányát fedező hosszú - legalább 10 éves - lejáratú értékpapír kibocsátására. Az értékpapír kamatát a központi költségvetés a társadalombiztosítási alapok részére a kamatköltség felmerülésekor megtéríti és a tőketörlesztésre kezességet vállal.10 1-12. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez11 13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez12 1 Beiktatta: 1993. évi CXV. törvény 23.. Hatályos: 1994. I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (4). Hatálytalan: 1995. X. 1-től. 4 Megállapította: 1993. évi CXV. törvény 24.. Hatályos: 1994. I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi LXXIII. törvény 29. (2). Hatálytalan: 1995. VII. 22-től. 6 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 194. 3. Hatálytalan: 2015. I. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 194. 4. Hatálytalan: 2015. I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi CXV. törvény 30. (2). Hatálytalan: 1994. I. 1-től. 9 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi CXV. törvény 30. (2). Hatálytalan: 1994. I. 1-től. 10 Lásd: 1995. évi VII. törvény 2. (1) c), 6. (1), 1996. évi XL. törvény 11. (1). 11 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 194. 5. Hatálytalan: 2015. I. 1-től. 12 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 33. (15), 2. számú melléklet. Hatályos: 2012. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 11. oldal Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni): ahol A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai - a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti - bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata. Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, nyugdíjbiztosítási járulék és biztosítotti nyugdíjjárulék, a korkedvezmény-biztosítási járulék előirányzata. P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.
Magyar joganyagok - 1992. évi LXXXIV. törvény - a társadalombiztosítás pénzügyi ala 12. oldal TARTALOMJEGYZÉK 1992. évi LXXXIV. törvény 1 a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről 1 I. 1 A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSPÉNZÜGYI ALAPJAI 1 Általános rendelkezések 1 A Nyugdíjbiztosítási Alap 2 Az Egészségbiztosítási Alap 4 Az Alapok tartalékai 6 Működési költségvetés 6 Egyéb rendelkezések 6 II. 8 A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE 8 A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 8 Az 1993. július 1-jétől érvényesülő szabályok 8 Háziorvosi szolgálat 8 Egészségügyi szakellátás 9 A teljesítményfinanszírozásba be nem vont feladatok 9 A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása 9 A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegekfelhasználása 10 A finanszírozás szabályai 10 Működési költségvetés 10 A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetésimérlege 10 Vegyes rendelkezések 10 Záró rendelkezések 10 1-12. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez 10 13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez 10