KATONAI EMLÉKPARK PÁKOZD (2014. április 27.) Az Emlékpark nyitvatartási ideje 2014. március 08-tól november 16-ig: Március 8-től - április 20-ig Április 21-től - október 12-ig Október 13-tól - november 16-ig 10.00-16.00 óráig, hétfő szünnap 10.00-18.00 óráig, minden nap 10.00-16.00-ig, hétfő szünnap Előzetes egyeztetés esetén, a nyitva tartási időn kívül is szívesen fogadunk csoportokat. A Katonai Emlékpark megközelíthető: Budapest felől: M7 50 km-nél lévő pákozdi pihenőtől jobbra, Sukoró irányába kanyarodva (majd az első lehetőségnél ismét jobbra kanyarodva) Siófok irányából: M7 50 km-nél lehajtva a sztrádáról jobbra kanyarodva az Arborétum és a Hajóállomás irányába A KEMPP elérhető Velencéről és Agárdról hajóval is. GPS koordináták: É 47.21835 K 18.58079 Telefonszám: +36 30 47 47 905 E-mail: kempp@kempp.hu A Katonai Emlékpark hivatott emléket állítani a Magyar Honvédnek, aki 1848-tól napjainkig Magyarország törvényeinek megfelelően védte hazája érdekeit, becsületesen teljesítette és teljesíti esküjét, és ha kellett életét áldozta feladatai teljesítése során. Az emlékparkban négy kiállítás tekinthető meg: 1, A Pákozd - sukorói Csata emlékkiállítása 2, 136 év - a magyar honvéd élete a sorozott hadkötelezettség időszakában 3, XX. századi háborúk emlékpontja 4, Misszió - magyarok a békefenntartásban. A kiállítások egy közös jeggyel (egyedi vonalkódos karszalaggal) tekinthetőek meg, amely a Látogató központban (új épület) vásárolható meg! Áraink: Óvodás jegy (3-6 éves korig) Diák, nyugdíjas és pedagógus jegy (igazolvánnyal) Diák, nyugdíjas és pedagógus csoport (20 fő felett) Felnőtt jegy Katona jegy (szolgálati igazolvány felmutatásával) Felnőtt csoport (20 fő felett) Családi jegy (2 felnőtt, 1-2 gyermek) 300 Ft 600 Ft 500 Ft (20 diák után 1 pedagógusnak ingyenes) 1000 Ft 100 Ft regisztrációs díj 800 Ft 2000 Ft
Nagyszülő unokával (nagyszülőnek ingyenes) Nagycsaládos jegy (nagycsaládos igazolvánnyal) Tárlatvezetés (10 fő felett) 600 Ft / unoka 2500 Ft 100 Ft / fő TEENDŐK: 1. Ha a látogató gépjárművel érkezik: A díszkapun áthaladva a sorompóhoz ér, ahol a jegyterminál gombját megnyomva parkoló jegyet kap, amely rögzíti az érkezés időpontját. A jegyen ismertetésre kerülnek az árak, melyek a következők: Abban az esetben, ha a látogató a gépjárművét 10 percen túl várakoztatja a parkban, akkor parkoló díjat köteles fizetni. A fizetés a parkolójegy alapján történik, melynek díja a következő: Személygépkocsi részére: 200 Ft/2 óra 600 Ft/4 óra 1000 Ft/6 óra 2000 Ft/8 óra Autóbusz (9 főtől) részére: 1000 Ft/2 óra 3000 Ft/4 óra 6000 Ft/6 óra 10000 Ft/8 óra Mozgássérültek részére a parkolás - a jogosultság igazolásával - ingyenes. 2. Ha a látogató gyalogosan vagy kerékpárral érkezik, akkor az Emlékparkot díjtalanul látogathatja. 3. Az emlékparkban csak gyalogosan lehet közlekedni! Kerékpárral csak a kijelölt kerékpárúton közlekedhetnek. A gazdátlan, lezáratlan kerékpárokért felelősséget nem vállalunk. 4. Az Emlékparkban tartózkodó személyek kötelesek az emlékpark alkalmazottainak kéréseit követni, a szabályokat betartani! 5. A mozgáskorlátozott személyek kivételével az emlékpark területén csak rendész közlekedhet motoros hajtású járművel. 6. Az Emlékpark területén több fokozottan balesetveszélyes elem található, amelyekre táblák figyelmeztetnek. A balesetvédelmi rendszabályok megsértéséből keletkező károkért az Emlékpark felelősséget nem vállal! 7. A kiállító térben étel, ital fogyasztása nem megengedett. erre kijelölt helyeket talál a Park területén, illetve a Múzeum Kávézóban. 8. Az Emlékpark területén nyilvános toalett nem található. Az épületekben található mellékhelyiségeket látogatóink a múzeumi belépővel, vagy 150 Forintos sétálójeggyel vehetik igénybe. A KIRÁLYOK VÁROSA-SZÉKESFEHÉRVÁR A mai város elődjét a honfoglaló magyarok alapították. Géza nagyfejedelem idején, 972 után kisméretű kővárat építtettek, benne nagyfejedelmi palotával és a templommal. Első királyunkat itt koronázták meg 1000 karácsonyán. Az 1083-ban szentté avatott király ide jelölte ki királyságának székhelyét, kiépült a korai város, benne István király hatalmas bazilikájáva (1003-1038). Ebben őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket. Évente két alkalommal itt tartották meg az országgyűlést. A középkorban a királyi bazilikában koronázták meg 43 királyunkat, közülük 15 királyt ide is temettek el. A 11. században a Szentföldre menő zarándokút egyik állomása volt. A középkor folyamán a város egyre jobban kiépült, a mocsarakból kiemelkedő dombokon létre jöttek a külvárosok. A külvárosokban szerzetesrendek, iparosok, kereskedők telepedtek le.
1222-ben kiemelkedő fontosságú esemény színhelye volt a város. II Endre király kihirdette az Aranybullát, az ország első "alkotmányát", mely az összes nemesek jogairól és a király kötelességeiről szól. Az egész országot feldúló tatárjárás a várost sem kerülte el 1242 tavaszán támadták meg, de a mocsaraktól övezet falakat a hirtelen olvadás meg védte a betöréstől, a tatár lovasok nem tudtak átkelni a megáradt vizeken. A 13-15. században az okleveles források paloták építésének sorát említik. A virágzó középkori város képet 1490-től metszetek sora örökítette meg. A török birodalom terjeszkedése során 1526-ban elérte Magyarországot is. A mohácsi csatában 20000 főúr, főpap, nemes esett el. II Lajos király is holtan maradt a csatatéren. 1541-ben Buda török kézre került. 1543-ban Székesfehérvár is elesett. Ettől kezdve egy év kivételével, amikor 1601-ben visszafoglalták a várost -1688-ig török végvár volt. A városi élet megszűnt, a lakosság java része elmenekült, az épületek pusztultak. Siralmas képet mutatnak a visszafoglalás idején készült metszetek. A török annyit épített, amennyi az iszlám vallás gyakorlásához kellett: mecseteket, minareteket, fürdőket. Az 1700-as évek elején lassan újra indult a városi élet. A helyi magyar és rác lakosság mellé német és morva telepesek érkeztek. A város 1703-ban kapta vissza szabad királyi városi rangját. A középkori fővárosi szerepet azonban már nem nyerte vissza. Habsburg uralkodóink Bécsben élve a közeli Pozsonyban tartották az országgyűléseket, ott is koronázták meg őket. A 18.század közepén indulnak meg a nagyarányú építkezések: ferences rendház és templom, jezsuiták. Felépülnek a középületek és a barokk paloták, polgárházak is. A város fejlődése jól nyomon követhető az 1720- tól 1870-ig készült képeken. A zömmel német ajkú város a 19. század eleji reform mozgalmak hatására lassan magyar érzelmű lett. 1848-ban március 15-én a városi polgárság és ifjúság azonnal csatlakozott a forradalomhoz. A szabadságharc leverése után a hatalmasra duzzadó Budapest árnyékában egy alig iparosodott, mezőgazdasági jellegű város lett. Trianon után ismét fellendülést tapasztalunk a városban. A háborús készülődés jegyében több ipari nagyüzemet telepítettek ide. A II. világháború után az erőltetett iparosítás folytatódott. Az 1945-ben 35 ezres város a hetvenes évek végére 100000 főre gyarapodott. Kiépültek a lakótelepek, de a barokkos jellegű Belváros, védett műemlékként megmaradt. Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai több ponton előhozták a korábbi középkori maradványokat, amelyeket folyamatosan restaurálnak és bemutatnak. Fekete Sas Szálló az Ady Endre utcában található. LÁTNIVALÓK Az épület egyemeletes, klasszicista stílusban épült. Homlokzatát fínoman tagolt párkányok jellemzik, a középhomlokzatot a háromszögletes oromzat emeli ki, benne a fekete sast ábrázoló domborművel. Mai formája az 1820-as évekből való. A szálló épülete több száz éve fennáll, a székesfehérvári várnagyok laktak benne, majd a Pálos szerzeteseké lett. Végül az 1700-as évek elejétől egészen 1956-57-ig, bár megszakításokkal, vendégfogadó illetve szálloda működött itt, Fekete Sas néven. Az épületet jelenleg a honvédség kezeli, de nem a funkciójának megfelelő célra használja fel, pl.: ejtőernyő varrodának. A régi várfal az épület udvarán húzódott keresztül, egészen 1925-ig amikor lebontották. A szálló a város kulturális életében fontos szerepet játszott. Bálokat tartottak itt, a reformkori fiatalság gyülekező helye volt. Itt olvasták fel 1848. március 16-án a 12 pontot és a Nemzeti Dalt. Hiemer-ház A Városház téri sarkon álló Hiemer-ház a XVIII. század második felében kialakított barokk-rokokó stílusával a város legszebb műemlékeinek egyike.rövidebb, Városház téri oldalának ablakpárkányait és sarokerkélyét gazdag és változatos rokokó stukkódíszítés borítja. Sarokerkélyét két szakállas kőfej tartja. A barokkos függönydíszítéssel keretelt szoborfülkében Szent Sebestyén szobra látható.az árkádos udvarrész előtt kőkerítés emelkedik, a kőkeretes kapu zárókövében van a címere: ágaskodó oroszlán jobbjában kardot tart, balját előlre nyújtja. Szobáinak stukkódíszítéses kiképzését ma már csak az erkélyfülkében lévő töredék őrzi.lépcsőházának szép egynyílású kovácsoltvas ajtaja a Hiemer Mihály - címerrel egyenlőre a Szent István Király Múzeum történeti kiállításán látható. 1727-ben Hiemer Mihály városbíró tulajdona volt, később évtizedeken át örököseié, utóbb a belvárosi plébánia lett.az épület - pontosabban háztömb - valójában négy különálló ház évszázados átépítéseinek nyomán épült össze egy házzá. 2006 évben több mint 600 millió forint költségvetésből sikerült a házfelújítás első ütemét megvalósítani, így a Városház tér felől ma régi pompájában díszíti a belvárost a lakók nagy dicsőségére.
Szent Anna kápolna A város egyetlen épségben megmaradt középkori épülete.1470 táján alapította egy Hentel nevű polgár. Gótikus egyhajós kis templomterének finom hálóboltozata van. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Déli oldalfalán három magas, csúcsíves ablak, főhomlokzatán későgótikus pálcatagos kapukeret, fölötte újabb keletű rózsaablak látható. A török hódoltság alatt is imaháznak használták, Karakas pasa dzsámija volt. Erről tanúskodik a falakat díszítő halványzöld-vörös ornamentális falfestés és felirat-maradvány. (Székesfehérvár, Arany János utca ) (A látogatásához szükséges egyeztetés érdekében hívható telefonszám: 22 / 315-114) Fejér Megyei Levéltár (Szent István tér 2.) Egyemeletes, klasszicista stílusú. Építette Szász Ferenc 1831-ben. Az épületnek két, falpillérekkel tagolt, oromzattal lezárt rizalitja van. A bal oldaliban a páros oszlopokkal díszített kapu felett erkély látható. Kezdetben Farkas Ferenc nagyprépost tulajdona volt, aki 1835. évi alapítvány a Nőnevelő Intézetnek engedte át. (Szent István tér 3.) A XVIII. század végén épült, eredetileg barokk stílusban. Homlokzatát a XIX. század során átépítették s el is rontották. A század közpénzről származó metszetek és fényképek alapján, klasszicista stílusúnak átépítették 1956-ban. Rác-templom XVII. századi - fából, ágakból és sárból - épült templom helyébe, 1733-ban kőből és téglából épített új templom került. Az építkezés és a teljes berendezés 1780-ban fejeződött be. A régi templom patrónusa Szent Miklós (Nikoláj) volt, a mait Keresztelő Szent János születése (Iván) emlékének szentelték. Rác-templom egyszerű barokk homlokzatát egyetlen szép sisakú torony díszíti. A torony alatt egyenes záródású, kőkeretes kapu van, 1772-es évszámmal. A fölötte lévő köríves fülkében az egykori festmény már csak nyomokban ismerhető fel. A torony és a homlokzat átmeneti részén egy-egy kőváza áll. 1772-74 között készültek a templombelső falképei. Mennyezetfreskói több sávba komponált jelenetek díszítenek. Sajátos? athoshegyi? technikával készültek: szőrrel, törekkel, homokkal, mésszel került alapvakolatra. Az angyalok, próféták, szentek kara övezi a Krisztus és a Keresztető Szent János életéből vett jeleneteket. A templom előzetes bejelentkezéssel látogatható! Érdeklődni Sándorovits Lászlónál lehet a +36-70-3372363 telefonszámon. Budenz-ház (Arany János utca 12.) Egyemeletes copf stílusú épület, kosáríves,kőkeretes kapujának zárókövében 1781-es évszám van. Középkori alapokon áll, pincéjében XIII. századi kutat tártak fel. A földszint bal oldali ablakán szép copf vasrács van, a kapu fölött ugyancsak copf füzérdísz húzódik. Külső homlokzatán Budenz József (1836-1892) emléktábla van. A magyar összehasonlító nyelvészet neves alapítója 1858 és 1860 között, székesfehérvári tanár korában lakott itt. Az épület helyet ad az Ybl-gyűjteménynek, ami a családnak állít emléket. Képző- és iparművészeti gyűjteménye az emeleti szobákban tekinthető meg. Istenszemes ház Megyeház utca 11. Földszintes lakóház barokk stílusban épült a XVIII. század folyamán. Szép kapujának kovácsoltvas részletei, figyelemre méltóak. A népi elemekkel díszített homlokzat a 1960-as években tatarozás áldozata lett, de megmaradt a homlokzaton, az ovális keretben az Isten mindent látó szeme. Cisztercita templom és rendház Nepomuki Szent János - templomot a jezsuiták építteték 1745-1751 között. A rend feloszlatása után a pálosok, majd a belváros német polgárai használták. Ettől kezdve a cisztercitáké lett. Provinziális barokk templom. Szép barokk kőkeretes kapuja van, a kapu barokkosan hajló ívének zárókövében MDCCLI évszám (1751). A kapuszárnyak és a felettük lévő vasrács -a jezsuiták címerével-, gyönyörű kovácsoltvas munka.
Cisztercita rendházban van a Szent István Király Múzeum. (Fő utcai épülete) Cisztercita templom sekrestyéje. Tölgyfából faragott, rokokó stílusú a sekrestye. A bútorzat a négyszögű barokk boltozatú helyiség falai mentén helyezkedik el. A kétrészes szekrények alul rokokó pillérekkel tagolt alacsonyabb tárolókból, fent domborműves jelenetekkel díszített ajtajó kehelytartó szekrénykékből állanak. Fülkében a faragott rokokó baldachin alatt a középszekrény két térdeplő angyal között oltárszerűen van kialakítva. Ajtajának domborműve Krisztus siratását ábrázolja. A tabernaculumos középrész balra az első ajtón Mária mennybemenetelét, jobbra Nepomuki Szent János megdicsőülését láthatjuk. A szekrénysor bal oldali szárnyán az Őrangyal és Szent Imre alakját megelevenítő táblák között a felfeszített Krisztus látható. A szekrénysor jobb szárnyán pedig Szent Alajos és Loyolai Szent Ignác mellett Xavéri Szent Ferenc tetemének megtalálását ábrázolja. Különálló, impozáns bútor a két hasonlóan gazdag faragású rokokó térdeplő. MÚZEUMOK Szent István Király Múzeum Szent István Király Múzeum - Régészeti Kiállítás 8000 Székesfehérvár, Fõ út 6. Tel.: 22/315-583 Belépőjegy: 700 Ft; kedvezményes jegy: 350 Ft A I-IV. századi kőemlékeket mutatja be, melyek túlnyomó része sírkő, szarkofág, oltár, néhány mérföldkő és császárszobor töredék Néprajzi kiállítás Belépőjegy: 900,-Ft; Csoportos teljesárú (10 főtől): 800,-Ft Kedvezményes jegy: 450,-Ft; Csoportos kedvezményes (10 főtől): 350,-Ft Időszaki kiállítás Belépőjegy: 700,- Ft; Csoportos teljesárú (10 főtől): 600 Ft Kedvezményes jegy: 350,- Ft Csoportos kedvezményes (10 főtől): 250,-Ft Az állandó és az időszaki kiállítás együttes megtekintésekor: Belépőjegy: 1400,-Ft; Csoportos teljesárú (10 főtől): 1300,-Ft Kedvezményes jegy: 700,-Ft; Csoportos kedvezményes (10 főtől): 600,- Ft Középkori Romkert Nemzeti Emlékhely (Székesfehérvár, Koronázó tér) +36-22/315-583, +36-22/311-734 ápr. 1-okt. 31-ig: hétfő kivételével naponta 9-17 ó Belépőjegy (kiállításonként): 700 Ft Csoportos teljesárú (10 főtől): 600 Ft Kedvezményes jegy: 350 Ft Csoportos kedvezményes (10 főtől):250 Ft A Palotavárosi Skanzenben a Rác utca 11. számú házban 1988-ban "Palotavárosi emlékek, Székesfehérvár- Palotaváros története és néprajza" című állandó kiállítást nyitottunk. Belépőjegy (kiállításonként): 500 Ft Csoportos teljesárú (10 főtől): 400,- Ft Kedvezményes jegy : 250 Ft Csoportos kedvezményes (10 főtől): 150,-Ft Bory-vár A program a Bory-vár nyitva tartási idejében kérhető. (2013. november 17-től a Bory-vár zárva tart.)
GALÉRIÁK, KÉPTÁRAK Csók István Képtár (8000 Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.) Hétfő: 13-18 ó kedd-péntek: 10-18 ó, szombat: 10-15 ó Belépőjegy (kiállításonként): 700 Ft Csoportos teljesárú (10 főtől): 600 Ft Kedvezményes jegy: 350 Ft Csoportos kedvezményes (10 főtől):250 Ft A képtár az 1963-ban megrendezett nagy Csontváry-kiállítással tette nevét országosan ismertté. Azóta évről évre számos országos és nemzetközi hírű képzőművészeti bemutatónak adott otthont. A Schmidl Ferenc által 1944-ben tervezett épület kultúrháznak készült, a homlokzat mozaikjai és szobrai Metky Ödöntől származnak. A múzeum 1955-ben kapta meg egy részét, a másikat a megyei könyvtár használja. A megyében született festőművészről, Csók Istvánról (1865-1961) nevezték el az intézményt. Elérhetőségek: Tel.: 06-22/ 314-106 Web: www.szikm.hu/gyujtemeny/csokistvan/keptar Idegenvezetések Székesfehérváron Mi az, amit Székesfehérváron mindenképpen látni kell? Amit nem hagyhat ki egyetlen látogató sem? Tekintetbe véve, hogy városunk a magyar államiság kezdőpontja, mint középkori királyi székhely és polgári város központi helyet foglalt el Magyarországon, ezért a Belváros történelmi-szakrális kincsei az ország történetének legfontosabb tárgyi-, és szellemi emlékei közé tartoznak. Programjaink során megismerheti a legfontosabb helyszíneket, a legszebb látnivalókat, és a legizgalmasabb legendákat! Alapcsomag - Történelmi belváros Mi az, amit Székesfehérváron mindenképpen látni kell? Amit nem hagyhat ki egyetlen látogató sem? Tekintetbe véve, hogy városunk a magyar államiság kezdőpontja, mint középkori királyi székhely és polgári város központi helyet foglalt el Magyarországon, ezért a Belváros történelmi-szakrális kincsei az ország történetének legfontosabb tárgyi-, és szellemi emlékei közé tartoznak. 2 órás programunk során megismerheti a legfontosabb helyszíneket, a legszebb látnivalókat, és a legizgalmasabb legendákat! Időtartam: 2 óra Fizetendő összeg/ magyar nyelv esetén: 12.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Fizetendő összeg/ idegen nyelv esetén: 16.500 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Városház tér látnivalóinak megtekintése: Püspöki palota (kívülről) Városháza (kívülről) Országalma Romkert áttekintése (a mellvédről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) A középkori városfal előtt: Wathay-szobor Szent László- emlékmű Prohászka-emlékmű
Séta a Hősök teréhez: I. világháborús emlékmű Órajáték Géza nagyfejedelem tere Székesegyház és a Szent Anna-kápolna megtekintése kívülről A Palotai kapu tér látnivalóinak ismertetése: városfal Palotai kapu Püspökkút Vissza a Városház térre: Kati néni szobra 10-es huszárok emlékműve II. világháborús emlékmű Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes (kívülről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) Belépőjegyek: Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert: Belépőjegy: 700 Ft/fő Kedvezményes jegy: 350 Ft/fő Kedvezményes csoportos (10 főtől): 250 Ft/fő Nyitva tartás: Ápr. 1-okt. 31-ig: hétfő kivételével naponta 9-17 óráig Hiemer - Font - Caraffa épületegyüttes: Belépőjegy: 300 Ft/fő Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel (min. 5 nap) Felfedező csomag a Nemzeti Emlékhellyel A program április 1-től október 31-ig igényelhető. Időtartam: 3 3.5 óra Fizetendő összeg magyar nyelv esetén: 16.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Fizetendő összeg idegen nyelv esetén: 22.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Alapcsomag az alábbi látnivalókkal kibővítve: Szent István Bazilika altemploma, III. Béla és felesége, Antiochiai Anna sírja Székesegyház és a Szent Anna-kápolna Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely (a mellvédről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) Séta az Oskola utcán át: Szent Imre-szobor Ciszter templom és sekrestye Mátyás emlékmű Budai kapu története (Varkocs-szobor) Az Alapcsomag tartalmazza: Városház tér látnivalóinak megtekintése: Püspöki palota Városháza Országalma
Romkert áttekintése (a mellvédről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) A középkori városfal előtt: Wathay-szobor Szent László- emlékmű Prohászka-emlékmű Séta a Hősök teréhez: I. világháborús emlékmű Órajáték Géza nagyfejedelem tere Székesegyház és a Szent Anna-kápolna megtekintése kívülről A Palotai kapu tér látnivalóinak ismertetése: városfal Palotai kapu Püspökkút Vissza a Városház térre: Kati néni szobra 10-es huszárok emlékműve II. világháborús emlékmű Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes (kívülről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) Belépőjegyek: Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert: Belépőjegy: 700 Ft/fő Kedvezményes jegy: 350 Ft/fő Kedvezményes csoportos (10 főtől): 250 Ft/fő Nyitva tartás: Ápr. 1-okt. 31-ig: hétfő kivételével naponta 9-17 óráig Hiemer - Font - Caraffa épületegyüttes: Belépőjegy: 300 Ft/fő Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel (min. 5 nap) Hagyományőrző csomag a Skanzennel A program április 1-től október 31-ig igényelhető. Kérjük, hogy a látogatás előtt legalább 5 nappal jelentkezzenek. Időtartam: 3 3.5 óra Fizetendő összeg/ magyar nyelv esetén: 16.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Fizetendő összeg/ idegen nyelv esetén: 22.000 Ft (az ár a múzeumi belépőket nem tartalmazza!) Alapcsomag az alábbi látnivalókkal kibővítve: Séta a Palotavárosi Skanzenben az alábbi megtekinthető kiállításokkal: Mesterségek Háza Kézművesek Háza Csikós Danica emlékszoba és Ditrich kalaposműhely (belépő: 500 Ft/felnőtt, 250 Ft/kedvezményes) Az Alapcsomag tartalmazza: Városház tér látnivalóinak megtekintése: Püspöki palota Városháza Országalma
Romkert áttekintése (a mellvédről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) A középkori városfal előtt: Wathay-szobor Szent László- emlékmű Prohászka-emlékmű Séta a Hősök teréhez: I. világháborús emlékmű Órajáték Géza nagyfejedelem tere Székesegyház és a Szent Anna-kápolna megtekintése kívülről A Palotai kapu tér látnivalóinak ismertetése: városfal Palotai kapu Püspökkút Vissza a Városház térre: Kati néni szobra 10-es huszárok emlékműve II. világháborús emlékmű Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes (kívülről vagy belépőjegy vásárlás ellenében belülről) Belépőjegyek: Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert: Belépőjegy: 700 Ft/fő Kedvezményes jegy: 350 Ft/fő Kedvezményes csoportos (10 főtől): 250 Ft/fő Nyitva tartás: Ápr. 1-okt. 31-ig: hétfő kivételével naponta 9-17 óráig Hiemer - Font - Caraffa épületegyüttes: Belépőjegy: 300 Ft/fő Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel (min. 5 nap) Budapest 2014. február 11. Vastagh László